1. § (1) Az önkormányzat megnevezése: Kisbabot Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat)

(2) Az Önkormányzat pontos címe: 9133 Kisbabot, Ady Endre u. 2/A.

(3) Az Önkormányzat működési területe: Kisbabot Község Közigazgatási Területe.

(4) Az Önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Kisbabot Község Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület)

2. § (1) Az Önkormányzat jelképei:

(2) A Község címerének és zászlójának leírását és használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.

(3) Az önkormányzat pecsétje: kör alakú, benne körfelirat: Kisbabot Község Önkormányzata" helyezkedik el középen Magyarország címere.

(4) A képviselő-testület pecsétje: kör alakú, benne körfelirat: „Kisbabot Képviselő-testülete” helyezkedik, el középen Magyarország címere.

(5) A polgármester, a jegyző, és a Hivatal hivatalos kör alakú pecsétjén középen Magyarország címere van, a köríven a következő felirat olvasható:

(6) Az önkormányzat képviselő-testülete pecsétjét kell használni a képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvek hitelesítésére.

(7) Az önkormányzat Képviselő-testülete a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkot.

(8) A település ünnepei:

(9) A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és a helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse.

3. § (1) Kisbabot Község Önkormányzata ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 20. § (1) bekezdése szerinti feladatokat, saját hatáskörben dönti el a feladatok ellátási módját.

(2) Az önkormányzat az önként vállalt feladatait az éves költségvetési rendeletében határozza meg.

(3) A képviselő-testület hatáskör átruházásának lehetőségét az átruházás alapvető szabályait az Mötv. 41. § (4)–(5) bekezdése tartalmazza.

(4) Az Mötv. 42. §-ában felsoroltakon kívül a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik

4. § A képviselő-testület alakuló ülését a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 43. § (1) - (2) bekezdésében meghatározottak szerint kell összehívni.

5. § (1) A polgármester az alakuló vagy az azt követő ülésen előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek: a Mötv.43. §(3) bekezdésében meghatározott döntések meghozatalára.

(2) Az alpolgármester választás (titkos szavazás) eredményét a szavazatszámlálási feladatokat ellátó Ügyrendi Bizottság állapítja meg.

(3) Az alpolgármester esküjének szövegét a polgármester olvassa elő.

6. § A képviselő-testület a polgármesterrel együtt 5 főből áll. A képviselő-testület tagjainak névsorát a 3. melléklet tartalmazza.

7. § Az önkormányzati képviselő jogszabályban meghatározott módon gyakorolja jogait és teljesíti kötelességeit. Az önkormányzati képviselő köteles előzetesen telefonon vagy e-mailben bejelenteni a polgármesternek, ha az ülésen való megjelenésben akadályozva van.

8. § (1) A Polgármesternek és a képviselő-testület tagjainak meg kell felelni a Mötv 36. § ában felsorolt összeférhetetleséget valamint a Mötv. 38. §.- ában foglalt méltatlanságot kizáró okoknak.

(2) A Képviselő-testületi tagokat és a polgármestert a Mötv. 39. §-a alapján vagyonnyilat-tételi kötelezettség terheli. A vagyonnyilatkozat-tételi eljárással kapcsolatos szabályokat a 1. melléklet tartalmazza.

(3) A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést 8 napon belül az Ügyrendi Bizottság elé terjeszti kivizsgálásra, amely 8 napon belül javaslatot tesz a képviselő-testület számára.

9. § (1) A képviselő-testület éves munkaterv alapján ülésezik. A munkatervben rögzíti az ülések számát és azok tervezhető napirendjét.

(2) A tervezet elkészítése a polgármester feladata, amelyről a jegyző útján gondoskodik.

10. § (1) A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, e tisztségek betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze.

(2) A képviselő-testület munkatervben tervezett üléseit a polgármester, vagy a (1) bekezdésben meghatározott személy, az ülés előtt legalább 4 nappal kiküldött meghívóval hívja össze.

11. § (1) A képviselő-testület ülését általában a munkatervben rögzített időpontra kell összehívni, de ettől a polgármester indokolt esetben eltérhet.

(2) A polgármester önállóan is jogosult rendkívüli ülés összehívására.

(3) A rendkívüli ülésre meg kell hívni a képviselő-testületi tagokat, valamint állandó jelleggel tanácskozási joggal 10. § (5) bekezdés b) pontjában szereplő meghívottakat a napirendi pontok előterjesztőit, valamint a polgármester által szakértőként megjelölt személyeket.

(4) A képviselő-testületi ülés napirendjeinek alaposabb előkészítése érdekében a polgármester – szükség esetén szakértő bevonásával – a képviselőket konzultációs megbeszélésre hívhatja össze.

(5) Amennyiben a polgármester indokoltnak tartja, a testületi ülést megelőzően, munkaértekezleten (az egyes témák előzetes véleményezése, alaposabb előkészítése érdekében) megtárgyalják azokat a napirendeket, amelyek előzetes megtárgyalását a polgármester indokoltnak tartja.

12. § (1) A képviselő-testület ülése a Mötv. 46. §(1) alapján nyilvános.

(2) A képviselő-testület a Mötv. 46. § (2) bekezdése a), illetve a b) pontjában meghatározott esetben zárt ülést tart.

(3) A képviselő-testület a Mötv. 46. § (2) bekezdése c) pontja alapján zárt ülést rendelhet el.

(4) Zárt ülésen a Mötv. 46. § (3) bekezdésben meghatározottak lehetnek jelen.

13. § (1) A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, e tisztségek betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke (a továbbiakban: ülésvezető) vezeti.

(2) Az ülésvezető főbb feladatai a Képviselő- testületi ülés vezetése során:

14. § (1) Napirend előtti megtárgyalásra írásban sürgősségi indítványt nyújthat be a polgármester, alpolgármester, bármelyik képviselő, a jegyző.

(2) A sürgősségi indítvány a sürgősség tényének indokolásával legkésőbb az ülést megelőző munkanapon 10⁰⁰ óráig nyújtható be a polgármesternél írásban.

(3) Az indítványozónak a sürgősség tényét röviden indokolni kell.

(4) A sürgősség tárgyában a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

(5) Ha a sürgősségi indítvány tárgya valamely döntésre jogosult bizottság hatáskörébe tartozik, akkor a képviselő-testületnek döntenie kell, hogy magához vonja-e az ügyet.

(6) Ha a képviselő-testület a sürgősségi indítványt elfogadja, akkor az indítványt első napirendi pontként tárgyalja.

(7) Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni, hányadik napirendként kerül megtárgyalásra.

15. § (1) A polgármester a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról az első napirendi pontként írásban, az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről pedig szóban vagy írásban tájékoztatást ad, és ismerteti az átruházott hatáskörben hozott döntéseket, valamint a képviselő-testület feladat- és hatáskörét érintő és egyéb fontosabb jogszabályokat.

(2) Új napirendi pont felvételét, illetve törlését bármelyik képviselő kezdeményezheti.

(3) Az összefüggő napirendi pontok együttes tárgyalását, bármelyik képviselő kezdeményezheti.

(4) A képviselő-testület az interpellációkat, kérdéseket külön napirendi pontként a testületi ülés nyilvános részének végén tárgyalja.

16. § (1) Az ülésvezető biztosítja a tanácskozás rendjének fenntartását:

(2) A nyilvános ülésen megjelent választópolgárok a részükre kijelölt helyet foglalhatják el.

17. § (1) A napirendi pont előterjesztője az írásbeli előterjesztést szóban kiegészítheti.

(2) Az előadói kiegészítés után az ülésvezető előterjesztés felett megnyitja a vitát. A felszólalásokra a jelentkezések sorrendjében kerülhet sor.

(3) Az előadóhoz először a képviselők, utána a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre a kérdezett köteles röviden válaszolni.

(4) A képviselő-testületi ülés során a képviselők rövid, lényegre törő hozzászólásaikat 5 percben tehetik meg. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama sem haladhatja meg az 5 percet. Az idő túllépése miatt az ülésvezető megvonhatja a szót a felszólalótól.

(5) A vita lezárására a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja javaslatot tehet. E javaslatokról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.

(6) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig bármikor visszavonhatja.

(7) A hozzászólások elhangzása után az ülésvezető a vitát lezárja.

(8) Ügyrendi kérdésben a képviselőknek soron kívül legfeljebb egy percben hozzászólási lehetőséget kell biztosítani.

(9) Bármelyik képviselő, illetve a napirend előadója a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

18. § (1) A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben ő bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni, a jegyző a jogszabálysértést köteles jelezni.

(2) Az ülésvezető az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról az elhangzás sorrendjében, majd a javaslatokkal és módosításokkal kiegészített eredeti határozati javaslatról dönt a testület.

(3) A képviselők kézfelemeléssel szavaznak. Igen vagy Nem szavazattal vesznek részt a szavazásban, illetőleg tartózkodnak a szavazástól.

(4) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat a Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben.

(5) A titkos szavazás lebonyolítását 3 tagú szavazatszámláló bizottság látja el.

(6) Név szerinti szavazást kell elrendelni a Mötv. 48. § (3) bekezdésében meghatározott esetben, valamint

(7) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a tagok nevét, s a jelenlévő tagok a nevük felolvasásakor „igen”-nel vagy „nem”-mel szavaznak, illetve tartózkodnak a szavazástól. A név szerinti szavazást a képviselői névsoron rögzíteni kell. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

19. § Minősített többség szükséges a Mötv. 50. §-ában meghatározott eseteken kívül az alábbi esetekben:

20. § A képviselő köteles a Mötv. 49. § (1),(3) bekezdésében meghatározott személyes érintettségét az ülésvezetőnek napirend tárgyalása előtt bejelenteni.

21. § (1) Kérdés: Az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.

(2) A kérdésre a képviselő-testület ülésén köteles választ adni a megkérdezett, kivéve, ha az, akihez a kérdést intézik, úgy ítéli meg, hogy a válaszadáshoz vizsgálat, illetve bővebb információszerzés, tájékozódás szükséges. Ez esetben a következő képviselő-testületi ülésen kell választ adni.

(3) Interpelláció: A 24. § (4) bekezdésében meghatározott személyek magyarázatadási kötelezettsége a feladatkörükbe tartozó valamennyi ügyben.

(4) Az önkormányzati képviselő a községi önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó minden ügyben magyarázat kérése céljából a polgármesterhez, alpolgármesterekhez, a jegyzőhöz, aljegyzőhöz, intézményvezetőkhöz interpellációt intézhet. Az interpellációt és az ezzel kapcsolatos tényleírást legkésőbb az ülést megelőző munkanap 10 órájáig a polgármesternél kell benyújtani. E határidő elmulasztása esetén a benyújtó képviselő választása szerint vagy kérdésként nyújtható be vagy interpellációként olyan képviselő-testületi ülésen adható elő, amellyel kapcsolatban a benyújtási határidő teljesült.

(5) Az önkormányzati képviselők által írásban beterjesztett interpelláció másolatát a polgármester legkésőbb a képviselő-testületi ülés megkezdéséig köteles eljuttatni valamennyi önkormányzati képviselőhöz.

(6) A polgármester a képviselő-testület nyílt ülésének végén bejelenti a beterjesztett interpellációkat.

(7) Ha az interpelláló képviselő az ülésen nincs jelen, az interpellációt elnapoltnak kell tekinteni.

(8) Az interpellálót az írásbeli bejelentés mellett szóbeli előterjesztés joga is megilleti, amely 5 percnél hosszabb időtartamú nem lehet. A képviselő-testületi ülésen előterjesztett interpelláció azonban nem tartalmazhat olyan új tényt, amelyet az interpelláció írott szövege nem tartalmazott.

(9) Az interpellációra az azt tárgyaló képviselő-testületi ülésen választ kell adni, kivéve, ha az, akihez az interpellációt intézik, úgy ítéli meg, hogy a válaszadáshoz vizsgálat, illetve bővebb információszerzés, tájékozódás szükséges. Az utóbbi esetben, az interpelláló 8 napon belül írásban kap választ az interpellációra. A válasz másolatát egyidejűleg minden képviselőnek meg kell küldeni. Ilyenkor a válasz elfogadása tárgyában az interpelláló a következő képviselő-testületi ülésen nyilatkozik.

(10) A képviselő-testületi ülésen az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az előterjesztő képviselő nyilatkozik. Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a képviselő-testület vita nélkül dönt a válasz elfogadásáról.

22. § (1) A képviselő-testület üléséről a jegyzőkönyvet 2 példányban kell elkészíteni, elkészítéséről a jegyző köteles gondoskodni.

(2) A képviselő-testület tagjának előzetes kérésére a hozzászólását a jegyzőkönyvben szó szerint kell rögzíteni.

(3) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyv – a zárt ülésről készített jegyzőkönyv kivételével – a Téti Közös Önkormányzati Hivatal honlapján megtekinthető.

23. § (1) A képviselő-testület döntéseinek nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

(2) A képviselő-testület határozatait – külön-külön – minden naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, valamint a határozat meghozatalának időpontjára való utalással és megkülönböztető jelzéssel kell ellátni.

24. § (1) A lejárt határidejű rendelkezések végrehajtásáról a polgármester a legközelebbi képviselő-testületi ülésen ad számot.

(2) A képviselő-testület rendelkezései végrehajtásának ellenőrzésére jogosult a képviselő-testület tagja, a bizottsági elnök, vagy az e célból létrehozott ideiglenes bizottság.

25. § (1) A rendeletalkotási eljárás főbb szabályai:

26. § (1) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről az Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján és egyéb módon (plakát, szórólap, stb.) kell tájékoztatót közzé tenni a rendezvény előtt legalább 8 nappal.

(2) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(3) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(4) A közmeghallgatáson tájékoztatni kell a jelen levőket a Község anyagi helyzetéről, valamint az adóbevételek alakulásáról, a községet érintő fontosabb kérdésekről.

27. § (1) A lakossági fórumok a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását és a legfontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják.

(2) Képviselői fórumot hívhat össze a települési képviselő saját elhatározása szerint, képviselői munkájáról való tájékoztatás és a választók véleményének megismerése céljából. A képviselők képviselői fórumot együtt is összehívhatnak.

(3) Képviselői fogadóórát a Közös Önkormányzati Hivatalban a települési képviselők – előzetes egyeztetést követően - saját belátásuk szerint, hivatali időben bármikor tarthatnak.

(4) A lakossági fórumok előkészítéséhez és lebonyolításához a Közös Önkormányzati Hivatalnak a fórum témájában illetékes köztisztviselői segítséget nyújtanak, a képviselői fórum és fogadóóra esetében azonban csak a meghívók elkészítésében és a helyiség biztosításában kötelesek közreműködni.

28. § (1) A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében állandó bizottságot hoz-, és ideiglenes bizottságokat hozhat létre

(2) A képviselő-testület 3 fő képviselő taggal állandó ügyrendi bizottságot hoz létre.

(3) A bizottság működésére a Mötv. 60. § rendelkezései az irányadók. A bizottság működési szabályzatot készít. A bizottsági munkában az elnököt az általa felkért bizottsági tag önkormányzati képviselő helyettesíti.

(4) A bizottság tagjainak névsorát a rendelet 4. melléklete tartalmazza.

30. § (1) A polgármester megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.

(2) A polgármester átruházott hatáskörben dönt a 2. mellékletben meghatározott ügyekben.

(3) A polgármester az átruházott jogkörben hozott döntéseiről a képviselő-testületet a soron következő képviselő-testületi ülésen tájékoztatja.

(4) A polgármester átruházott jogkörben hozott döntéseit a Jegyző által kijelölt ügyintéző tartja nyilván.

31. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára egy alpolgármestert választ tagjai sorából.

(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatát a polgármester irányításával.

(3) A polgármester, alpolgármester ügyfélfogadási rendjét a 5. melléklet tartalmazza.

33. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására közös önkormányzati hivatalt hoz létre és tart fent Mérges, Rábacsécsény, Rábaszentmihály, Tét települések Képviselő-testületével.

(2) Kisbabot településen állandó kirendeltség nem működik. A képviselő-testület megállapodása szerint Rábaszentmihály Községben „Téti Közös Önkormányzati Hivatal Rábaszentmihályi Kirendeltsége” működik, melynek működési területe Kisbabot községre is kiterjed.

(2) Az Önkormányzati Hivatal belső szervezeti tagozódását, a Hivatal feladat- és hatásköri jegyzékét az Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata – 6. melléklet - tartalmazza.

34. § A képviselő-testület köteles elrendelni a helyi népszavazást, ha a település választópolgárainak 25%-a kezdeményezi. A helyi népszavazás lebonyolítására a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló a 2013. évi CCXXXVIII. törvény rendelkezései az irányadók.

35. § (1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vehet részt.

(2) A képviselő-testület a társulási megállapodások megkötése során a Mötv. IV. fejezete „a helyi önkormányzatok társulásai” szabályai irányadóak.

36. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat vagyongazdálkodásával kapcsolatos részletes szabályokat külön önkormányzati rendeletben határozza meg.

37. § (1) A képviselő-testület gazdasági program és éves költségvetés alapján működik.

(2) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről külön önkormányzati rendelet alkot.

(3) A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét a költségvetési törvény határozza meg.

38. § (1) Az önkormányzati gazdálkodással kapcsolatos feladatokat a jogszabályi előírások alapján a hivatal látja el. E körbe tartozó feladatai, különösen:

(2) Az önkormányzat kormányzati funkcióit a 7. melléklet tartalmazza.

39. § (1) Az önkormányzat kiadásai teljesítésének, bevételei beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére a polgármester vagy az általa felhatalmazott személy jogosult.

(2) Az utalvány ellenjegyzésére a jegyző vagy – akadályoztatása esetére - az általa felhatalmazott személy jogosult.

(3) Az (1)–(2) bekezdésen alapuló felhatalmazás részletes szabályait a hivatal kötelezettségvállalási szabályzatában kell megállapítani.

40. § (1) A képviselő-testület gazdálkodásának belső ellenőrzését a Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Többcélú Társulása szervezi.

(2) A belső ellenőrzést az önkormányzat, megbízás útján láttatja el.

41. § (1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján működik.

(2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.

42. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba és a hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat, szervezeti és működési szabályzatáról szóló 5/2011.(IV.27.) önkormányzati rendelet.

(2) Az SZMSZ mellékletét képezi: