Kisbodak Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 45. §-ában, 48. § (4) bekezdésében és 132.§ (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:

I. Fejezet

A rendelet célja

1.§ A rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvény által meghatározott pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások igénybevételének helyi szabályait megállapítsa, rendelkezzék az egyes ellátások feltételeiről, az ellátások mértékéről, igénybevételük módjáról, folyósításáról, valamint ellenőrzésének szabályairól.

A rendelet hatálya

2. § (1) E rendelet hatálya kiterjed a Kisbodak község területén életvitelszerűen élő, ott bejelentett lakóhellyel, vagy bejelentett tartózkodási hellyel rendelkező, a mindenkor hatályos szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 3. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott személyekre.

(2) Az Önkormányzat hatáskörére és illetékességére tekintet nélkül köteles az arra rászorulónak átmeneti segélyt, étkezést biztosítani, ha ennek hiánya az arra rászoruló személy életét, testi épségét veszélyezteti.

Általános szabályok

3. § (1) Az Önkormányzat települési támogatást nyújt:

a) a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez,

b) a gyógyszerkiadások viseléséhez,

c)  a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére (a továbbiakban: rendkívüli települési támogatás),

d) születési támogatásként és időskorúak támogatásaként^[1]

e) elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként,

f) gyermek beiskolázásához és

g) a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére.

(2) Az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy e rendelet megsértésével nyújtott települési támogatás, valamint  a köztemetés költségének megtérítési kötelezettsége alóli mentesítés esetén a Sztv. jogosultatlanul igénybe vett ellátások megtérítésére vonatkozó rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni. 

(3) A települési támogatások összegét az e rendeletben foglalt szabályok alapján száz forintra kerekítve kell megállapítani.

(4) A pénzbeli ellátások megfizetése lakossági folyószámlára történő átutalással történik. Amennyiben a kérelmező lakossági folyószámlával nem rendelkezik, vagy az átutaláshoz szükséges adatok nem ismertek, az ellátás a Darnózseli Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) házipénztárán keresztül is kifizethető.

(5) Eltérő rendelkezés hiányában az e rendeletben alkalmazott fogalmak értelmezésére az Sztv.4. § -ában meghatározott értelmező rendelkezések irányadóak.

Eljárási rendelkezések

4. § (1) A rendeletben meghatározott szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások iránti kérelmet Hivatalnál kell előterjeszteni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kérelmet a rendelet 1. melléklete szerinti adattartalommal kell benyújtani és ahhoz csatolni kell az ott meghatározott dokumentumokat.

(3) A rendeletben meghatározott ellátások esetén a vagyoni helyzet vizsgálata érdekében a kérelmekhez csatolni kell a rendelet 2.  melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot.

(4) Amennyiben az aktív korú kérelmező, vagy a vele közös háztartásban élő személy úgy nyilatkozik, hogy kizárólag alkalmi munkából származó jövedelemmel rendelkezik, vagy  jövedelemmel nem rendelkezik – ha jogszabály másként nem rendelkezik– az önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozó pénzbeli és természetbeni ellátások iránti kérelemhez csatolni kell az állami foglalkoztatási szerv igazolását arról, hogy nevezett személy a nyilvántartásukban szerepel, továbbá, hogy onnan pénzbeli ellátásban nem részesül.

(5) A Hivatal vezetője, vagy felhatalmazása alapján más személy – amennyiben az a döntés előkészítése során szükségessé válik - a kérelmező szociális helyzetéről környezettanulmányt készít. A környezettanulmány során vizsgálni kell a család lakáskörülményeit, vagyoni, jövedelmi viszonyait, és életvitelét.

Hatásköri rendelkezések

5. § (1) A képviselő-testület

a) a 6. § alapján nyújtható települési támogatás;

b) a 7. § alapján nyújtható települési támogatás;

c) a 8. § (5) bekezdése alapján nyújtható települési támogatás,

d) a 9. § és a 9/A. § alapján nyújtható települési támogatás és^[2]

e) a 10. § alapján nyújtható települési támogatás megállapításával

kapcsolatos hatásköröket a Polgármesterre ruházza át.

II. Fejezet

Lakásfenntartási támogatás

6. §(1) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez települési támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére nyújtható, a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez való hozzájárulásként.

(2) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

(4) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez települési támogatás akkor állapítható meg, ha a kérelmező háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.^[3]

(5) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás 12 hónapra, havonta esedékes rendszeres juttatásként állapítható meg, azzal, hogy ezt követően - a jogosultsági feltételek fennállása esetén - ismételten is megállapítható. A támogatásra való jogosultság kezdő időpontja a kérelem benyújtását követő hónap első napja.

(6) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás egy hónapra jutó összege a lakásfenntartás elismert havi költségének 20%-a, de legfeljebb 10.000,- Ft.^[4]

(7) A (6) bekezdés alkalmazásában a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság megszorozva négyzetméterenként 500,- Ft összeggel.^[5]

(8) A (7) bekezdés alkalmazásában az elismert lakásnagyság:

a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,

b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,

c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,

d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,

e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm.

(9) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás természetbeni formában is nyújtható az alábbiak szerint:

a) közvetlenül a közműszolgáltató részére történő folyósítással, vagy

b) szilárd tüzelőanyag vásárlása révén.

(10) Amennyiben a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás szilárd tüzelőanyag vásárlása formájában kerül megállapításra az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően a támogatást éves összegben kell megállapítani.

(11) Ha a jogosult személy a támogatás folyósításának ideje alatt meghal, az elhalálozás napját követő hónapban esedékes támogatás összegét a vele egy háztartásban élt hozzátartozó részére kell kifizetni, azzal hogy e hónap utolsó napjával a támogatásra való jogosultság megszűnik.

(12) A jogosultsági feltételek megszűnéséről a támogatásban részesülő – a feltételek megszűnésétől számított 5 munkanapon belül – köteles értesíteni a Hivatalt. Az értesítés alapján a támogatás megszüntetését hivatalból kell megállapítani.

Gyógyszertámogatás

7. § (1) A gyógyszerkiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás.

(2) A gyógyszerkiadások viseléséhez települési támogatás állapítható meg annak a személynek, akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át nem haladja meg és a kérelmező havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 20%-át, feltéve, hogy a kérelmező közgyógyellátásra semmilyen jogcímen nem jogosult.

(3) A kérelmező havi rendszeres gyógyító ellátásának költségének megállapításakor kizárólag a társadalombiztosítási támogatásba befogadott gyógyszerek, továbbá a gyógyászati segédeszközök vehetők figyelembe.

(4) A kérelmező havi rendszeres gyógyító ellátásának költségét - az Önkormányzattal kötött együttműködési megállapodás szerint - a háziorvos igazolja.

(5) A gyógyszerkiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás 12 hónapra, havonta esedékes rendszeres juttatásként állapítható meg, azzal, hogy ezt követően - a jogosultsági feltételek fennállása esetén - ismételten is megállapítható. A támogatásra való jogosultság kezdő időpontja a kérelem benyújtását követő hónap első napja.

(6) A gyógyszerkiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás havi összege azonos a kérelmező havi rendszeres gyógyító ellátása költségének összegével, de legfeljebb 5.000,- Ft.^[6]

(7) A jogosultsági feltételek megszűnéséről a támogatásban részesülő – a feltételek megszűnésétől számított 5 munkanapon belül – köteles értesíteni a Hivatalt. Az értesítés alapján a támogatás megszüntetését hivatalból meg kell állapítani.

Rendkívüli települési támogatás 

8. § (1) A rendkívüli települési támogatás a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére biztosított hozzájárulás. 

(2) Rendkívüli települési támogatás állapítható meg annak a személynek, akinek családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, egyedül élő kérelmező esetében a 350 %-át és vagyonnal nem rendelkezik. A rendkívüli települési támogatás - a (5) bekezdésben foglalt eset kivételével - háztartásonként évente legfeljebb négy alkalommal adható.^[7]

(3) A rendkívüli települési támogatásra vonatkozó szabályok alkalmazásában létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetnek minősül, különösen, ha

a) a kérelmezőnek legalább két hónapos közüzemi díj tartozása van, vagy

b) kérelmező nyugdíjazása folyamatban van, de ellátásban nem részesül, vagy

c) a kérelmezőnek egyéb igazolt, szükséges és rendkívüli kiadása keletkezett.

(4) A rendkívüli települési támogatás összege alkalmanként nem lehet kevesebb 5.000,- Ft-nál, de nem haladhatja meg az 150.000,- Ft-ot.^[8]

(5) Különös méltánylást érdemlő esetben a polgármester jövedelemhatártól függetlenül rendkívüli települési támogatást adhat kérelemre, vagy hivatalból egy háztartás esetében évi egy alkalommal legfeljebb 100.000,- Ft összegben.^[9]

(6) A (5) bekezdés alkalmazásában azokat a személyeket kell települési támogatásban részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások - így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások - vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak.

(7) A rendkívüli települési támogatást készpénzben vagy természetbeni ellátás formájában lehet megállapítani. Természetben nyújtható különösen:

a) élelmiszer vásárlásával,

b) személyes gondoskodást nyújtó ellátás személyi térítési díjának meghatározott időre szóló mérséklése vagy elengedése útján,

c) tüzelő vásárlása útján, vagy

d) közüzemi díj szolgáltató részére történő közvetlen átutalásával.

(8) A rendkívüli települési támogatás kérelmezése esetén a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet fennállását igazolni kell. Igazolásként el kell fogadni minden olyan dokumentumot, mely a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet fennállását valószínűsíti, így különösen közüzemi számlát, orvosi igazolást, balesetről készült jegyzőkönyvet, vagy biztosító által készített kárfelmérést.

Születési támogatás

9.§ (1) Az önkormányzat születési támogatásként önkormányzati hozzájárulást nyújt a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások fedezetére.

(2) A születési támogatás nyújtásának együttes feltétele, hogy a gyermek születésének időpontjában a kérelmező és a gyermek Kisbodakon lakóhellyel rendelkezzen, továbbá a kérelmezővel közös háztartásban az egy főre jutó havi jövedelem ne haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 800 %-át.^[10]

(3) A születési támogatás a gyermek egy éves koráig kérelmezhető.

(4) A születési támogatás gyermekenként egy alkalommal nyújtható, összege 50.000 Ft.^[11]

Az időskorúak támogatása^[12]

 9/A § (1) A képviselő-testület az időskorúak iránti tisztelet és megbecsülés jeleként támogatásban részesíti az idős polgárokat, akiknek családjában (nyilatkozatuk alapján) az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 800 %-át.

(2) A támogatás összege 70 éves kor fölött, személyenként évente 10.000. Ft.

Temetési költségekhez való hozzájárulás

10. § (1) A települési támogatás elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként is megállapítható, melynek igénylésére a temetési költségeket megfizető személy jogosult.

(2) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként nyújtott települési támogatás akkor állapítható meg, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át.^[13]

(3) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként nyújtott települési támogatás összege 30.000,- Ft.^[14]

Beiskolázási települési támogatás

11. § (1) A települési támogatás gyermek beiskolázásával kapcsolatos költségekhez való hozzájárulásként is megállapítható.

(2) A gyermek beiskolázásához nyújtott települési támogatás igénylésére az a személy jogosult, akinek gyermeke általános iskolában tanul, vagy középiskolai nappali rendszerű oktatásban vesz részt.

(3) A gyermek beiskolázásához települési támogatás akkor állapítható meg, ha kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500 %-át.

(4) A gyermek beiskolázásához nyújtott települési támogatás  összegét a testület határozza meg.

(5) A gyermek beiskolázásához nyújtott települési támogatás iránti kérelem minden év augusztus 1-től augusztus 30-ig nyújtható be, addig a tanévig, amelyben a gyermek a 21. életévét betölti. E határidő elmulasztása jogvesztő.

A 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére nyújtott települési támogatás

12. § (1) Települési támogatás állapítható meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi, feltéve, hogy családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetében 300 %-át és ápolási díjra semmilyen jogcímen nem jogosult. ^[15]

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában tartósan beteg az a személy, aki előreláthatólag három hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igényel.

(3) Az ápolt személy tartósan beteg állapotát a háziorvos által az e rendelet 3. mellékletében meghatározott formanyomtatvány alapján kiállított igazolással kell igazolni.

(4) Nem jogosult e jogcímen települési támogatásra a hozzátartozó, ha

a) az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban részesül;

b) rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege meghaladja az e jogcímen megállapított települési támogatás összegét, vagy

c) szakiskola, középiskola nappali rendszerű képzésének tanulója, illetve felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója.

(5) Az e jogcímen kapott települési támogatásra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha

a) az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé,

b) az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti,

c) az ápolt személy meghal,

d) az ápolást végző vagy az ápolt személy tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott, vagy

e) az (1) bekezdésben megjelölt jogosultságot kizáró körülmény következik be.

(6) Az ápolt személy halála esetén az ápolási díj folyósítását a halál időpontját követő hónap utolsó napjával kell megszüntetni.

(7) Az (5) bekezdés b) pontja alkalmazásában az ápolást végző nem teljesíti a kötelezettségét az alábbi esetekben:

a) az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, különösen megfelelő étkeztetéséről, gyógykezeltetéshez, gyógyszerhez való hozzájutásáról nem gondoskodik, vagy

b) az ápolt személy rendszeres mosdatásáról, fürdetéséről, és lakókörnyezete megfelelő higiéniás körülményeinek biztosításáról, különösen a lakás takarításáról és fűtéséről, az ápolt személy ruházatának és ágyneműjének mosásáról nem gondoskodik.

(8) Az ápolást végző személy ápolási kötelezettségeinek teljesítését a polgármester, vagy az ő felhatalmazása alapján más személy ellenőrizheti.

(9) Az (1) bekezdés alapján megállapított települési támogatás összege havonta az éves központi költségvetési törvényben meghatározott ápolási díj havi alapösszegének 80%-a.

(10) E települési támogatásra való jogosultságot évente hivatalból felül kell vizsgálni.

Köztemetés költségeinek megtérítése alóli mentesítés

13. § Köztemetés elrendelése esetén az eltemettetésre köteles személy a köztemetés költségének megtérítési kötelezettsége alól annak ötven százaléka erejéig mentesíthető, feltéve, hogy családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő esetén nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át és vagyona nincs.^[16]

III. Fejezet

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

14. § (1) A Képviselő-testület a Mosonmagyaróvár Térségi Társulással kötött megállapodás alapján, e társulás által fenntartott Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény, illetve a Családsegítő Szolgálat útján a következő alapszolgáltatásokat és szakosított ellátásokat biztosítja:

a) étkeztetés,

b) házi segítségnyújtás,

c) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,

d) idősek nappali ellátása (idősek klubja, idősek otthona, idősek gondozóháza),

e) hajléktalanok átmeneti ellátása,

f) hajléktalanok nappali ellátása,

g) fogyatékos és demens személyek nappali ellátása,

h) családsegítés és

i) gyermekjóléti szolgáltatás.

(2) az (1) bekezdés szerinti szolgáltatások, illetve ellátások igénybevételére, az ellátás megszüntetésére, a fizetendő térítési díjakra vonatkozó szabályokat Mosonmagyaróvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének önkormányzati rendelete tartalmazza.

IV. Fejezet

Záró rendelkezések

15.§ (1) A rendelet 2015. március 1-jén lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Kisbodak Község Önkormányzat Képviselő-testületének a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 7/2013. (XII. 30.) önkormányzati rendelete.

(3) A hatályon kívül helyezett rendelet alapján önkormányzati hatáskörben megállapított ellátásokat a felülvizsgálat időpontjáig kell folyósítani.