1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Kisbodak község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).

(2) Az önkormányzat székhelye: 9234 Kisbodak, Felszabadulás utca 1.

(3) Az önkormányzat önálló jogi személy, illetékességi területe megegyezik a település közigazgatási területével.

(4)¹ Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet: Kisbodak Község Önkormányzata Képviselő-testülete. (a továbbiakban: képviselő-testület) A képviselő-testület jogi személy, a polgármester képviseli. Tagjainak névsorát a 6. melléklet tartalmazza.

2. § Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló. Az önkormányzat jelképeit és azok

3. § Kisbodak község testvértelepülési kapcsolatot tart fenn Nagybodak /Szlovákia/ és Ottenschlag /Ausztria/ településekkel.

4. §³ Az önkormányzat hivatalos hazai kapcsolatot tart fenn: Győr-Moson-Sopron Vármegyei Közgyűlés

5. § Kisbodak község a kiemelkedő érdemeket szerzett személyek iránti tisztelet méltó

6. § (1) Kisbodak község lapja a „Kisbodaki Harangláb” mely megjelenik félévente.

(2) Az önkormányzat a „Kisbodaki Harangláb” kiadványt a település lakossága számára térítésmentesen biztosítja.

(3) Az önkormányzat lapja tartalma különösen:

(4) Az önkormányzat lapjait évfolyamonként le kell fűzni, és 4 évfolyamonként be kell köttetni

(5) Az önkormányzat honlapja, a www.kisbodak.hu, melyen keresztül friss információkkal látja el a település lakosságát.

(6) A honlap tartalmazza különösen:

(7) Az önkormányzat elektronikus levelezési címe: polgarmester@kisbodak.hu

(8) A település ünnepei:

8. § (1) A képviselő - testület ülését a polgármester írásbeli meghívó és az írásos előterjesztések együttes megküldésével hívja össze. Azon napirendi pontok írásos anyagát, amelyet a képviselők korábban megkaptak, a meghívóval együtt részükre ismételten nem kell megküldeni, de a meghívóban utalni kell arra, hogy mikor küldték meg azokat.

(2) A képviselő - testület ülésére szóló meghívót, az előterjesztéseket, illetve írásbeli véleményeket írásban – papíron vagy elektronikus úton - kell elkészíteni. A meghívó tartalmazza az ülés helyét, időpontját a tervezett napirendeket.

(3) A meghívót olyan időpontban kell kiküldeni- kivéve a rendkívüli ülés meghívóját- hogy azt a testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők illetve az egyéb érdekeltek az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.

(4) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

(5) A képviselő-testület ülésére az (4) bekezdésben felsoroltakon kívül más szervek vagy személyek is meghívhatók.

(6) A zárt ülés anyagát a képviselő - testület tagjain kívül azok részére kell megküldeni, akik a zárt ülésen részt vehetnek.

(7) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti, akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja. Az ülést a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a tartós akadályoztatásuk esetén a korelnök (levezető elnök) hívja össze és vezeti.

(8) A képviselő-testület üléseit az önkormányzat tárgyalótermében tartja. A közmeghallgatás esetében e szabálytól el lehet térni.

9. § A képviselő - testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.

10. § (1) A képviselő - testület alakuló ülésének kötelező napirendje a képviselők, a polgármester és az alpolgármesterek eskütétele. Az eskü- vagy fogadalomtételt követően a polgármester megállapítja és bejelenti a képviselő-testület megalakulását.

(2) Az alakuló ülésen az eskütételek után kerül sor a további napirend ismertetésére, elfogadására majd ezt követően a Mötv. 43. §-ban meghatározott témákban történő döntéshozatalra.

11. § (1) A képviselő - testület szükség szerint, de évente legalább 6, munkatervben meghatározott ülést (rendes ülés) tart.

(2) A rendes ülések minden hónap harmadik vagy negyedik hetének hétfő napján 17.00 órai kezdéssel tartandók, amennyiben külső körülmény mást nem indokol.

12. § (1) A polgármester indokolt esetben - a munkatervben nem szereplő - rendkívüli ülést is összehívhat. Halaszthatatlan sürgős esetben az ülésre szóló meghívás történhet e-mailen vagy sms formájában.

(2) A polgármester a képviselő - testület ülését köteles összehívni a Mötv. 44. §-ában foglalt esetekben.

(3) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni.

13. § (1) A képviselő-testület más település képviselő - testületeivel együttes ülést tarthat.

(2) A képviselő - testületek együttes ülésére szóló meghívót az érintett települések polgármesterei írják alá.

(3) Ha az együttes ülés színhelyeként a Kisbodak van megjelölve, akkor az együttes ülést Kisbodak polgármestere vezeti.

(4) Az együttes ülésen a határozatképességet a résztvevő képviselő-testületek külön-külön megállapított határozat képessége figyelembevételével kell megállapítani.

(5) A napirend vitája után a határozati javaslatot a résztvevő képviselő-testületeknek külön - külön kell szavazásra feltenni. Egybehangzó határozatok meghozatala esetén a javaslatot elfogadottnak kell tekinteni és a jegyzőkönyvben a részdöntések eredményét egy határozatban kell rögzíteni.

(6) Az együttes ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni a képviselő - testület üléseiről készült jegyzőkönyvre vonatkozó szabályok szerint. A jegyzőkönyvet az érintett települések polgármesterei, jegyzői írják alá.

(7) Az együttes ülés vezetésére vonatkozóan egyebekben a rendes képviselő – testületi ülésre vonatkozó szabályok az irányadók.

14. § A képviselő-testület nyilvános üléséről hang-, film- és videofelvétel készíthető. A képviselő-testületi ülés hivatalos hangfelvételének elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

15. § (1) A képviselő - testület zárt ülést tart az Mötv. 46. § (2) bekezdésének a.) és b.) pontjában foglalt esetekben.

(2) A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el a Mötv. 46. § (2) bekezdésének c.) pontban foglaltak esetében.

(3) A zárt ülésen hozott, közérdekű adatot tartalmazó határozatot nyilvános ülésen ismertetni kell. A határozat ismertetése során – az érintett hozzájárulása nélkül, személyes adat nem hozható nyilvánosságra.

(4) A képviselő - testület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot az ülés előtt legalább 5 nappal, rendkívüli ülés esetén legalább 2 nappal, rövid úton összehívott ülés esetén az ülés összehívását követően azonnal, a meghívónak a Hivatal hirdetőtábláján, valamint a helyben szokásos módon Kisbodak önkormányzat hirdetőtábláin történő kifüggesztésével és a község honlapján történő közzététellel kell tájékoztatni.

(5) A képviselő-testület nyilvános ülésének anyagát a Hivatalban, valamint az önkormányzat honlapján az állampolgárok megtekinthetik.

(6) Az önkormányzati rendeleteket és a képviselő - testületi határozatokat Kisbodak község honlapján meg kell jelentetni.

(7) A képviselő - testület üléséről készített jegyzőkönyvek - a zárt ülésre vonatkozó kivételével- ügyfélfogadási időben a Hivatalban, valamint az önkormányzat honlapján megtekinthetők.

(8)⁴ A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe csak az ülésen tanácskozási joggal résztvevők, amennyiben az ülésen részt vett, a tárgyban közvetlenül érdekelt vagy annak igazolt megbízottja, a jegyző és a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal vezetője tekinthet be.

16. § (1) A levezető elnök a testületi - ülés vezetése során:

(2) A polgármester az ülés vezetését az alpolgármesternek bármikor átadhatja.

17. § (1) A képviselő-testületi ülés napirendi pontjaira, azok tárgyalásának sorrendjére a polgármester az írásbeli meghívóban tesz javaslatot.

(2) A képviselő-testület az ülés megnyitását követően dönt a napirendről. A képviselő-testület a napirend kérdésében vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(3) A napirendre venni nem javasolt előterjesztésekről a képviselő-testület egyenként – egyszerű szótöbbséggel - szavaz.

(4) A napirend elfogadását követően az egyes napirendekhez tartozó előterjesztéseket tárgyalja a képviselő-testület.

18. § (1) A napirendi pontok tárgyalása után – rendkívüli ülés kivételével - a polgármester

19. § (1) Előterjesztésnek minősül:

(2) Előterjesztést tehet:

20. § A képviselő-testületi ülésre az előterjesztést írásban kell benyújtani. Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző 15. napon kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki nyilatkozik a jogszerűségről, és gondoskodik valamennyi anyag kézbesítéséről. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és a határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

21. § Előterjesztés a jegyző jogszerűségi nyilatkozatának ismeretében, valamint a sürgősségi indítvány kivételével, csak az érintett bizottságok véleményének ismeretében tűzhető napirendre.

22. § (1) A képviselő-testületi ülés meghívójában nem szereplő napirendi javaslat tárgysorozatba történő felvételére - indokolt esetben - sürgősségi indítványt lehet előterjeszteni.

(2) A sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb az ülés megkezdését megelőző 24 óráig – sürgősségi indítvány nyújtható be.

(3) Rendelettervezet nem nyújtható be sürgősségi indítványként, kivéve, ha a hatályos rendelet azonnali módosítása vagy hatályon kívül helyezése szükséges, mert magasabb szintű jogszabályba ütközik vagy az önkormányzat érdekeit sérti.

(4) Sürgősségi indítványt előterjeszthet a 19. § (2) bekezdésének a) – f) pontjában szereplő szervezetek, személyek.

(5) Rendkívüli ülésre sürgősségi indítványt benyújtani nem lehet. A sürgősség kérdésében a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt a napirend elfogadása előtt. A sürgősségi indítványt- elfogadása esetén – a képviselő-testület az írásban már kiadott napirendi pontok megtárgyalását követően, utolsónak tárgyalja meg.

23. § Módosító indítvány az önkormányzati rendelettervezet vagy határozati javaslat szövegének konkrétan megjelölt részétől való egyértelműen megfogalmazott eltérési szándék, vagy kiegészítés.

24. § A képviselő-testület ülésén az alábbi felszólalásokra kerülhet sor:

(1) ügyrendi felszólalás,

(2) napirendi ponthoz kapcsolódó felszólalás,

(3) napirend utáni felszólalás.

25. § (1) Ügyrendi felszólalás címén a képviselő - testület bármely tagja és a jegyző kérhet szót a képviselő - testület ülésén. Amennyiben a levezető elnök megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi felszólalás, a képviselőtől megvonja a szót.

(2) Ügyrendi felszólalás esetén az arra jogosult ügyrendi javaslatot tesz, mely javaslatról a képviselő – testület vita nélkül határozatot hoz.

(3) Ügyrendi javaslat:

(4) A (3) bekezdés f) pontjában foglalt esetben a szót kérő képviselőnek meg kell jelölnie e rendelet azon szabályát, amelyre hivatkozik.

(5) A vita lezárását követően ügyrendi javaslat csak a (3) bekezdés f) és g) pontjában foglaltak céljából kérhető.

26. § (1) A napirendi pontok tárgyalásának sorrendje a meghívóban szereplő sorrend, mely sorrendtől a képviselő-testület egyszerű szótöbbségű határozatával eltérhet.

(2) A levezető elnök minden előterjesztés felett külön - külön vitát nyit, az írásos előterjesztést az előadó a vita előtt szóban kiegészítheti. Az előadóhoz a képviselő - testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, melyre az előadó a vita előtt válaszol. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra, a levezető elnök szükség szerint összefoglalót tart. Önkormányzati rendelettervezet, illetőleg az eredetileg előterjesztett határozati javaslat részbeni megváltoztatására irányuló módosítási indítványt, az indítványt előterjesztő konkrétan, szövegszerűen megfogalmazott formában terjesztheti elő.

(3) A levezető elnök a napirend tárgyalása során először a képviselő-testület tagjainak, majd a tanácskozási joggal meghívottaknak adja meg a szót.

(4) A testület ülésén illetve a bizottsági üléseken a napirendhez szólni kívánó állampolgár hozzászólási jogát az adott bizottság vagy testület adja meg, egyszeri alkalommal, 3 perc időtartamra. Egy adott személy a bizottsági vagy a testületi ülésen egyszer kaphat szót ugyanabban a témában.

(5) A határozat meghozatala előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a határozat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.

(6) A képviselő-testületi ülésen benyújtott módosító indítvány jogszerűségi vizsgálata céljából a jegyző részére – kérésére – időt kell biztosítani.

27. § A levezető elnök a vitát lezárja, ha a napirendhez nincs további felszólaló, vagy a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott határozatával a vitát lezárta. A vita lezárását kezdeményezheti az előterjesztő és a képviselő-testület bármely tagja. A vita lezárását követően a már korábban szólásra jelentkezettek még hozzászólhatnak.

28. § (1) A napirendi pont tárgyalásának elnapolását – a tárgyalás megkezdése előtt vagy tárgyalása közben - idő hiányában, előkészítetlenség vagy egyéb alapos indok alapján bármely képviselő indítványozhatja. A képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz a javaslat elnapolásáról. Amennyiben a képviselő-testület a napirendi pont tárgyalását elnapolja, - a polgármester javaslatára - meghatározza a napirend tárgyalásának új időpontját.

(2) Az előterjesztő előterjesztését a szavazás megkezdéséig visszavonhatja.

29. § (1) A levezető elnök az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. A képviselő-testület előbb a módosító és kiegészítő javaslatokról, ezt követően az előterjesztésben szereplő határozati javaslatokról dönt.

(2) A levezető elnök először a javaslatok mellett leadott szavazatokat, majd az ellenszavazatokat, illetve a szavazástól tartózkodók számát állapítja meg.

(3) A szavazás eredményének megállapítása után a levezető elnök kihirdeti az elfogadott határozatot, amelyet a jegyzőkönyvben változtatás nélkül szó szerint kell rögzíteni és a jegyzőkönyvben szerepeltetni.

(4) Ha az önkormányzati rendelettervezethez vagy a határozati javaslathoz több módosító javaslatot nyújtanak be, azokat a következő sorrendben kell szavazásra bocsátani:

(5) A döntési kérdést úgy kell feltenni, hogy arra igennel vagy nemmel lehessen szavazni.

(6) Ha egy határozati javaslat több részből áll, azt részenként is szavazásra bocsáthatja a levezető elnök.

(7) Ha az előterjesztés több határozati javaslatot tartalmaz, akkor a határozati javaslatokat egyben is szavazásra bocsáthatja a levezető elnök.

(8) A szavazás eredményének megállapítása után a levezető elnök kihirdeti a döntést.

(9) Szavazni csak személyesen lehet.

30. § (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A levezető elnök köteles a szavazatokat megszámlálni. Először a javaslat mellett, majd ellene szavazó képviselők, s végül a döntéstől tartózkodók szavaznak.

(2) Ha az igen, a tartózkodás és a nem szavazatok száma nem egyezik az ülésen jelenlévő képviselő – testületi tagok létszámával, akkor az ülést vezető elnök a szavazást megismétli.

(3) A szavazatok összeszámlálása után a levezető elnök megállapítja a javaslat mellett, a javaslat ellen szavazók számát, s végül a szavazástól tartózkodók számát.

31. § (1) Név szerinti szavazást kell tartani, ha azt

(2) Név szerinti szavazás külön név szerinti lista alapján történhet. Név szerinti szavazáskor

32. § (1) A képviselő-testület

33. § (1) Napirend utáni felszólalásra bármelyik képviselő kérhet engedélyt a levezető elnöktől.

(2) A napirend utáni felszólalással kapcsolatban határozat nem hozható.

34. § A napirendi pontok, a 18. § (1) – (2) bekezdés szerinti beszámoló tárgyalását követően az esetleges napirend utáni felszólalások, kérdések, interpellációkra adott válaszok után a levezető elnök az ülést berekeszti.

35. § (1) A képviselő-testület döntéseit egyszerű vagy minősített többséggel hozza.

(2) Minősített többség szükséges a Mötv. 50. §-ban, egyéb jogszabályban foglalt ügyek eldöntéséhez. A minősített többséghez 3 (három) képviselő igen szavazata szükséges.

36. § (1) A döntéshozatalból történő kizárást bármely képviselő kezdeményezheti a napirend határozati javaslatainak szavazásra bocsátásáig.

(2) A képviselő-testület döntéshozatalából történi kizárást az Mötv.49. §. (1) bekezdése szabályozza.

37. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a képviselő-testületi ülés levezető elnöke gondoskodik.

(2) A képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében a levezető elnök a következő intézkedéseket teheti meg:

38. § (1) A képviselő-testület döntése egyedi határozat, normatív határozat vagy rendelet.

39. § (1) A képviselő-testületi határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet, amely alkalmas a gyors keresésre, ellenőrzésre.

(2) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 5 napon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

(3) A képviselő - testület azon határozatait melynek végrehajtási határideje azonnali, az ülést követő 5 napon belül a felelős köteles végrehajtani. A képviselő - testület egyéb határozatait – a (2) bekezdéstől eltérően - az ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni a határozatban megjelölt felelősnek, aki a végrehajtási határidő lejártakor a határozat végrehajtásáról írásban tesz jelentést. A képviselő - testületnek a határozat végrehajtásáról a polgármester köteles beszámolni.

(4) Ha a határozat végrehajtásáért felelős személy végrehajtást, akadályozó körülményt észlel, azt jelzi a polgármesternek, aki a képviselő - testületet tájékoztatva intézkedik a végrehajtást gátló körülmény elhárításáról.

(5) A képviselő-testület rendelete, határozata végrehajtását vagy ellenőrzését az általa megbízott felelősök végzik. A képviselő-testület határozata végrehajtásáért felelőssé teheti:

(6) A képviselő - testület tagjai – amennyiben igénylik – a határozatokat a hiteles jegyzőkönyv elkészítését követő 5 napon belül kapják meg.

40. § (1) A képviselő-testület rendeleteit a jogszabályszerkesztésre vonatkozó jogszabályok szerint kell elkészíteni.

(2) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző állítja össze.

(3) A rendelet kihirdetése a Kisbodak község és a Hivatalban lévő hirdetőtáblájára történő kifüggesztéssel történik meg. A rendelet kihirdetésének napja a hirdetőtáblára való kifüggesztés napja. A rendeletek közzétételére a Mötv. előírásai az irányadóak.

41. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a Nemzeti Jogszabálytárba fel kell tölteni.

(2) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:

(3) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.

(4) A jegyzőkönyvet a jegyző továbbítja a jogszabályokban foglaltak szerint.

(5) A jegyzőkönyvet és mellékleteit, valamint az ülésekről készült hanganyagot a Hivatal irattárában kell elhelyezni.

42. § (1) A képviselő-testület megbízatásának időtartamára településfejlesztési, működtetései és gazdasági programjáról határozatot hoz.

(2) A képviselő-testület a Gazdasági Programban határozza meg az önkormányzat tevékenységének célkitűzéseit, irányvonalát a fejlesztési elképzeléseket. A Gazdasági Programot a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé, amely - a testület megbízatásának időtartamára - a településfejlesztés, a helyi közszolgáltatások szervezésének főbb céljait, feladatát tartalmazza.

43. § (1) A képviselő-testület előre tervezhető feladatainak megszervezése érdekében éves munkatervet fogad el.

(2) A munkaterv tartalmazza:

(3) A munkaterv tervezetet a jegyző állítja össze és a polgármester terjeszti elfogadásra a képviselő-testület elé.

(4) A munkaterv a képviselő-testületi munka tervezésének eszköze, attól indokolt esetben el lehet térni.

44. § A jóváhagyott négy éves gazdasági programot és a munkatervet az önkormányzat hivatalos honlapján közzé kell tenni.

45. § A képviselő – az Mötv.-ben meghatározottakon felül - köteles:

(1) írásban vagy szóban a polgármesternél előzetesen bejelenteni, ha a testület ülésén nem tud megjelenni, illetőleg egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik,

(2) a képviselő-testület vagy a tisztségviselők felkérése alapján részt venni a képviselő-testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban,

(3) kapcsolatot tartani a választópolgárokkal.

46. § (1) Az a képviselő, aki a szabályszerűen kiküldött meghívóban megjelölt időpontban a képviselő-testület ülésén előzetes bejelentés vagy igazolás nélkül távolmaradt és távolmaradását alapos indokkal nem menti ki, igazolatlanul távollevőnek minősül. Az alapos indokként a munkából való távolmaradásnál elfogadott okok fogadhatók el.

(2) Igazoltan távollévőnek az a képviselő minősül, aki az ülést megelőzően legkésőbb 24 órával távolmaradását bejelenti a polgármesternél. Ugyancsak igazolt a távollét, amennyiben a képviselő a mulasztott ülést követő 8 napon belül orvosi igazolással vagy egyéb alapos indokkal igazolja magát.

(3) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. Az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. „

(4) Amennyiben az önkormányzati képviselő a (3) bekezdésben foglalt kötelezettség megszegi az ülés vezetője - ha tudomással bír róla - felhívja a képviselőt arra, hogy jelentse be személyes érintettségét.”

(5) Ha a képviselő úgy nyilatkozik, hogy ő személyesen nem érintett az ügyben, de a körülményekből arra lehet következtetni, hogy a képviselő személyes érintettsége fennáll, a képviselő kizárásáról a polgármester javaslatára a képviselő-testület dönt. Ha a képviselő-testület kizárja a képviselőt, a képviselő az adott ügyben nem szavazhat, de a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek számít.

47. § (1) A képviselő-testület tagjai a képviselő-testület ülésén a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez, valamint a jegyzőhöz önkormányzati ügyekben, interpellációt terjeszthetnek elő.

(2) Közigazgatási hatósági ügyben interpellálni nem lehet.

(3) Az interpelláció írásban terjeszthető elő a képviselő-testület ülésén vagy a testületi ülést megelőző 5. napig. Az interpelláció tárgyának szoros kapcsolatban kell állni az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladataival, illetőleg valamely önkormányzati szervezet (intézmény) hatáskörébe kell tartoznia. Az interpelláció csak konkrét kérdés megválaszolására irányulhat.

(4) Nincs helye interpellációnak:

(5) Az interpellációra 15 napon belül írásban, legkésőbb azonban a soron következő testületi ülésen kell választ adni. Az interpellációra adott válasz elfogadásáról – az interpelláló képviselő véleményét is figyelembe véve – a testület dönt.

48. § (1) A képviselő-testület tagjai a képviselő-testület ülésén a polgármestertől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet. Közigazgatási hatósági ügyben kérdést feltenni nem lehet.

(2) A kérdezett az ülésen szóban, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban köteles a felvilágosítást megadni. A képviselő viszontválaszra nem jogosult, a képviselő-testület az adott válasz felett nem szavaz.

50. § (1) Létszáma 3 fő önkormányzati képviselő.

(2)⁶ Az Ügyrendi Bizottság tagjainak névsorát a 7. melléklet tartalmazza.

51. § (1) A bizottságokra a Mötv. 57-59. §-aiban foglaltakat, a bizottságok működésének szabályaira a Mötv. 60. §-át kell alkalmazni.

(2) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti le. Az ülést a bizottság elnöke úgy köteles összehívni, hogy az előterjesztéseket és a meghívót legalább az ülést megelőző 5 nappal kézhez kapják az érdekeltek.

(3) A bizottsági ülésekre állandó meghívott a polgármester, az alpolgármester a jegyző és az aljegyző.

(4) A bizottság ülésének a közzétételére a jelen rendelet 15. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

(5) A bizottság látja el az összeférhetetlenségi eljárással összefüggő feladatokat.

(6) A bizottság kezeli és tartja nyilván a vagyonnyilatkozatokat.

(7) A képviselő-testület nem állapít meg olyan döntést, melyhez a bizottság előterjesztése, illetve állásfoglalása szükséges.

52. § A bizottság a tevékenységéről - az önkormányzat zárszámadásával egyidejűleg -évenként beszámol a képviselő-testületnek. Az önkormányzati választás évében a bizottsági beszámolót a bizottságnak az ülésszak utolsó képviselő-testületi ülésére kell beterjesztenie. A

53. § (1)⁷ A polgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.

(1a)⁸ A polgármester fogadónapot tart minden hétfőn 14.00-16.00 óra között az önkormányzat székhelyén. A fogadónapon az állampolgárok közvetlenül fordulhatnak hozzá kérdéseikkel.

(2) A polgármester feladatai az Mötv. 67. §-a határozza meg.

(3) A polgármesternek a képviselő - testület és a bizottságok működésével összefüggő feladatai különösen:

54. § A polgármester helyettesítésére tartós távolléte, vagy tevékenységében való akadályoztatása esetén kerül sor. A helyettesítését az alpolgármester látja el.

55. § A képviselő-testület a saját tagjai közül, a polgármester helyettesítésére és munkájának segítésére egy alpolgármestert választ. Az alpolgármester tevékenységét nem főállásban látja el.

56. § (1) A közös önkormányzati hivatal jegyzőjét Darnózseli község polgármestere nevezi ki a közös hivatal létrehozására, Dunaremete, Hédervár, Kisbodak és Lipót községek önkormányzataival kötött megállapodásban foglaltak alapján.

(2) A jegyző vezeti az önkormányzati hivatalt és ellátja az Mötv. 81. § (3) bekezdésében meghatározott feladatokat.

(3) A közös önkormányzati hivatal állandó kirendeltséget működtet Hédervár és Lipót településeken.

(4) A jegyző a Hivatalban és kirendeltségein minden héten legalább egy alkalommal fogadóórát tart.

57. § A jegyző az előterjesztés fedőlapján írásban jelzi, ha a képviselő-testület döntési javaslata jogszabálysértő. Amennyiben a döntési javaslat nem jogszabálysértő, úgy az előterjesztést aláírja. A képviselő - testületi ülésen benyújtott módosító indítvány esetében a jegyző szóban jelzi, ha a döntési javaslat jogszabálysértő, mely tény a jegyzőkönyvben rögzítésre kerül.

58. § (1) A jegyzőt az aljegyző helyettesíti.

(2) A jegyzői státusz betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a jegyző által írásban megbízott személy látja el, amelyet a Közös Önkormányzati Hivatal szervezeti- és működési szabályzatában rögzíteni kell.

59. § (1) A Hivatal a képviselő-testület által elfogadott alapító okirat és szervezeti és működési szabályzat, valamint a jegyző által elkészített és a polgármester által jóváhagyott

60. § (1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt.

(2)¹⁰ A társulási megállapodások jegyzékét az SZMSZ 5. melléklete tartalmazza.

(3) A képviselő-testület a társulási megállapodások megkötése során az Mötv. IV. Fejezete,

61. §¹¹ (1) A Képviselő-testület költségvetését egy fordulóban tárgyalja és önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény és annak végrehajtási rendelete, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.

(2) A költségvetési rendelet tervezetét szakmailag a jegyző készíti elő, a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(3) A zárszámadásról szóló rendelet előkészítése és előterjesztése a (2) bekezdésben foglaltak szerint történik.

62. § (1) Az önkormányzat gazdálkodására a Mötv. 111-118. §-aiban foglaltakat kell alkalmazni.

(2) A Mötv. 115. § (1) bekezdése alapján az önkormányzat gazdálkodásának szabályszerűségéért a polgármester, míg annak biztonságáért a képviselő-testület a felelős.

(3) Az önkormányzati gazdálkodással kapcsolatos feladatokat a jogszabályi előírások alapján a Hivatal látja el.

(4) Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények alapító okiratuk és az éves költségvetési rendeletben előírtak szerint gazdálkodnak.

63. § A képviselő-testület az Önkormányzat belső ellenőrzését megbízási szerződéssel foglalkoztatott belső ellenőrrel látja el.

64. § (1) Egy évben egyszer közmeghallgatást kell tartani. A közmeghallgatás megtartására a képviselő-testületi ülésre vonatkozó előírások az irányadók.

(2) A közmeghallgatás napirendjét, időpontját és helyét a helyben szokásos módon az ülés előtt legalább 15 nappal közzé kell tenni.

(3) A közmeghallgatáson a felszólalás, a jelentkezés sorrendje szerint történik.

(4) A közmeghallgatáson elhangzó felszólalások időtartama az 5 percet nem haladhatja meg.

65. § (1) A képviselő - testület előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetve a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából lakossági fórumot hívhat össze.

(2) A fórumról feljegyzés készül, melyet valamennyi képviselő megkap.

(3) A lakossági fórumról, témájáról, helyéről és idejéről az érintetteket a közmeghallgatásra vonatkozó szabályok szerint kell tájékoztatni.

(4) A lakossági fórumot a polgármester vagy az általa megbízott személy vezeti.

(5) A lakossági fórum témájáról, helyéről és idejéről a hirdetmény megküldésével a képviselőket tájékoztatni kell.

(6) A lakossági fórumra a jegyzőt meg kell hívni.

66. § (1) Ez a rendelet 2019. 10. 21. napján 17.30 órakor lép hatályba.

(2) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályukat vesztik Kisbodak Község Önkormányzata Képviselő–testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2014. (III.24.), 6/2014. (VI.05.), 9/2014. (XI.26.), 4/2015. (IV.16.), 9/2015. VII.09.) 1/2017. (I.31.) szóló önkormányzati rendeletei.