Magyarkeresztúr Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2004. (XI. 16.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól

Hatályos: 2014. 07. 22- 2022. 11. 28

Magyarkeresztúr Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2004. (XI. 16.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól

2014.07.22.

A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - figyelemmel az Ötv. 79. § (2) a.b. pontjára és a 80. § (1) bekezdésében, továbbá az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 108-109. §-aiban foglaltakra az alábbi rendeletet alkotja.

I.
Általános rendelkezések

A rendelet célja, hatálya

1. § (1) A rendelet célja az önkormányzati tulajdon:

a.) folyamatos védelme,
b.) a vagyonelemek használata, működése során az értékük megőrzése,
c.) növelésének előmozdítása.
(2) Az önkormányzat kötelező és önként vállalt közfeladatainak ellátásához szükséges gazdaságok alapok megteremtése, a rendelkezésre álló tulajdon eredményes és hatékony működtetésével.

2. § (1) E rendelet hatálya kiterjed:

a) a községi önkormányzatra, annak szerveire, továbbá az önkormányzat által alapított és tulajdonosi irányítása alatt működő költségvetési szervekre (a továbbiakban: intézmények);

b) mindazokra a dolgokra, melyek községi önkormányzat tulajdonában vannak, így az ingatlan és ingó dolgokra, vagyoni értékű jogokra, a gazdasági és közhasznú társaságokban az önkormányzatot megillető részesedésekre, valamint az értékpapírokra (a továbbiakban: önkormányzati vagyon).

(2) A rendelet hatálya kiterjed az (1) bekezdésben meghatározott önkormányzati vagyon elidegenítésére, megterhelésére, használatba, bérbeadására és más módon történő hasznosítására, ideértve az önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adását és vagyontárgyak megszerzését is.

Az önkormányzati vagyon

3. § (1) Az önkormányzat teljes vagyona a 2. § (1) bekezdésében meghatározott vagyontárgyakból áll.

(2) A vagyon törzsvagyonból és a üzleti vagyonból tevődik össze.

(3) A törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak körét az Nvtv., valamint jelen rendelet állapítják meg.

(4) A törzsvagyon tárgyai forgalomképtelenek és korlátozottan forgalomképesek.

(5) Forgalomképtelen törzsvagyon-tárgyakat az l. számú függelék tartalmazza a következő bontásban:

kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyon: az Nvtv. 5. § (3) bekezdése szerinti vagyontárgyak és a köztemető
Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon: köztéri szobrok
(6) Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon tárgyait a 2. számú függelék tartalmazza.
Ide tartoznak közművek és tartozékaik, az intézmények, a középületek, az önkormányzat tulajdonában lévő köztéri alkotások és a képzőművészeti alkotások (Pl. Festmények)
(7) Az üzleti vagyonba tartozó forgalomképes vagyontárgyakat a 3. számú függelék tartalmazza. Ide tartozik a jelen rendelet 3. § (5), (6) bekezdésben meghatározott vagyontárgyakon kívül minden egyéb vagyontárgy, amelyet az önkormányzat képviselő-testülete forgalomképesnek minősít,
- különösen: - beépítetlen ingatlanok,
- amelyek nem szolgálják a kötelező önkormányzati feladatok ellátását,
- azon vagyontárgyak és eszközök, amelyek esetében a tulajdonosi jogokra vonatkozóan e rendeletben nem szab korlátokat.

Vagyonnyilvántartás és leltár

4. § (1) Az önkormányzat vagyonáról a mindenkor hatályos jogszabályok előírásainak megfelelő nyilvántartásokat kell vezetni.

(2) Az önkormányzati vagyonleltárt az éves költségvetési beszámolóhoz (zárszámadáshoz) összesített adatokkal az önkormányzatnak be kell mutatni, melyben a törzsvagyont elkülönítetten kell szerepeltetni, továbbá ki kell mutatni az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket.

(3) Az önkormányzat vagyonát a körjegyzőség hivatala tartja nyilván a számviteli Tv. előírásainak megfelelően.

(4) A kataszter és kataszternapló felfektetéséről és folyamatos vezetéséről az önkormányzat tulajdonában levő ingatlanok tulajdonjogának az ingatlan nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről, a tulajdonnak a kataszterben való átvezetéséről körjegyző gondoskodik.

(5) Az önkormányzat vagyona, ha új vagyontárggyal gyarapszik, a szerzéssel egyidejűleg, vagy a szerződést követő képviselő-testületi ülésen kell dönteni a vagyontárgy minősítésére vonatkozóan.

5. § (1) A vagyonkimutatás az önkormányzati vagyont törzsvagyon, ezen belül forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon, valamint üzleti vagyon (forgalomképes vagyon) bontásban tartja nyilván.

(2) A forgalomképtelen önkormányzati vagyonon belül elkülönül a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyon és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősített vagyon.

(3) A nyilvántartás az egyes vagyoncsoportokon belül:

1. az ingatlanokat és az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat tételesen bruttó és nettó értéken,

2. az ingó vagyontárgyakat és az egyéb vagyonelemeket, továbbá a kötelezettségeket összesített mérleg szerinti értéken,

3. a portfolió és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír vagyont - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - tételesen és névértéken, valamint mérleg szerinti értéken veszi számba.

(4) A forgalomképes vagyontárgyak minősítését a vagyongazdálkodási irányelvek keretében kell elvégezni.

6. § - Az önkormányzat a vagyon tárgyának értékesítése, megterhelése esetén a vagyontárgy értékét:

- ingatlan vagyon esetén 3 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecsléssel, ill. ha rendelkezésre áll 1 évnél nem régebbi értékbecslés, ennek felülvizsgált változata alapján, figyelemmel a 142/1992.(XI.6.) Kormány rendeletben foglaltakra.
- Ingó vagyon esetén legalább a könyv szerinti nyilvántartás alapján,
- Értékpapír esetén:
- tőzsdei árfolyam,
- sajtóban közzétett vételi középárfolyam,
- egyéb esetben névértéken
határozza meg.
II.
Az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának közös szabályai

A tulajdonosi jogok gyakorlása

7. § (1) A tulajdonosi jogokat a képviselő-testület gyakorolja, azonban az egyes tulajdonosi jogok gyakorlását e rendelet 14. §-a szerint saját szerveire ruházza át.

(2)

(3)

(4)

(5) Az önkormányzat a tulajdonában lévő vagyontárgyak hasznosítására, üzemeltetésére, továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülő vagyontárgyak létesítésére gazdasági társaságot alapíthat, illetve vagyonát gazdasági társaságban hasznosíthatja.

(6) Amennyiben az önkormányzat olyan gazdasági társaságot alapít, vagy abba tagként, részvényesként belép, amelynek tevékenysége az önkormányzat ellátási felelősségi körébe tartozik, az önkormányzat, illetve több önkormányzat esetén az önkormányzatok együttes tulajdonosi, vagy szavazati aránya 51%-nál kevesebb nem lehet.

(7) Az önkormányzat által alapított gazdasági társaságokban a tulajdonosi jogosítványokat a képviselő-testület nevében a polgármester gyakorolja. Attól eltérni csak a képviselő-testület nyilatkozatával lehet.

(8) Az önkormányzat kültagként saját nevének betéti társaság, cég nevében történő feltüntetéséhez nem járul hozzá.

(9) Az önkormányzati törzsvagyon állagának megőrzéséről, üzemeltetéséről a képviselő-testület, a polgármesteri hivatal, a gazdasági ellátó szervezet, az önkormányzat intézményei, illetőleg e vagyontárgyakat üzemeltető gazdasági társaságok útján gondoskodik.

(10) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak hasznosítására irányuló jogügyletek megkötése esetén a jognyilatkozat megtételére jogosult személy köteles a szerződésben foglaltak teljesítését folyamatosan figyelemmel kísérni.

Az önkormányzati vagyon hasznosításának nyilvánossága

8. § Az önkormányzati vagyont 1 000 000 Ft értékhatár felett értékesíteni, a vagyon használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni csak nyilvános (indokolt esetben zártkörű) versenytárgyalás útján a legjobb ajánlatot tevő részére lehet.

(2) Az ingatlan nyilvános értékesítésére, hasznosítására irányuló döntés alapján a körjegyzőségi hivatal, ingóság nyilvános értékesítésére, hasznosítására irányuló döntés alapján a vagyonkezelő szerv feladata a versenytárgyalás lebonyolítása.

(3) A szerződés megkötésére a polgármester jogosult.

(4) Az 5 000 000 Ft értékhatár feletti vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra vonatkozó szerződéseket az Áht. 15/B. § (1) szerinti tartalommal kötelező közzétenni a szerződés létrejöttét követő 60 napon belül. A közzétételről a polgármester gondoskodik.

Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása

9. § (1) A vagyon értékének megállapítására általában a nyilvántartási érték az irányadó.

(2) Értékesítéskor a vagyon értékét az alábbiak szerint kell megállapítani:

a) értékpapír esetén a névérték alapján,

b) egyéb ingó és ingatlan vagyon esetén 6 hónapnál nem régebbi értékbecslés alapján.

(3) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.

(4) Örökölt vagyon esetén a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon értékének tekinteni, amennyiben az adó- és értékbizonyítvány 6 hónapnál nem régebbi.

Eljárás a tulajdonos képviseletében

10. § Az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a polgármester gyakorolja.

Az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról a polgármester gondoskodik.

Az önkormányzati vagyon ingyenes, vagy kedvezményes átruházása, követelés elengedése

11. § Az önkormányzati vagyont ingyenesen, vagy kedvezményesen átruházni - a törvényben meghatározott eseteken kívül - a következő célra lehet:

a) meghatározott céllal, más önkormányzatnak,

b) kötelezettségvállalással, közérdekű célra,

c) közalapítvány javára, alapítvány rendeléssel,

d) közösségi célra, alapítványi hozzájárulással.

(2) Az önkormányzat és szerve csak az alábbi esetekben mondhat le részben vagy egészben követeléséről:

a) csődegyezségi megállapodásban,

b) bírói egyezség keretében,

c) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg,

d) a végrehajtás során nem, vagy csak részben térült meg,

e) ha a követelés igazoltan csak veszteséggel (aránytalan költségráfordítással) érvényesíthető,

f) kötelezettje nem lelhető fel, s ez dokumentumokkal hitelt érdemlően bizonyított.

A felajánlott vagyon elfogadása

12. § Ha a vagyonról az önkormányzat javára lemondtak, ezt a lemondásban megnevezett vagyonkezelő elfogadhatja, feltéve, hogy képes az azzal járó kötelezettségek teljesítésére.

(2) Az Önkormányzat részére ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadásáról a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 139. § (2) bekezdés a) pontja alapján a polgármester dönt.

13. § A képviselő-testület hatáskörébe tartoznak az alábbi, vagyonhasznosításra vonatkozó döntések, értékhatártól függetlenül:

a) az önkormányzat tulajdonát képező vagyontárgyaknak az önkormányzati vagyon részeibe való besorolása,
b) ingatlan vásárlása, cseréje, értékesítésre történő kijelölése,
c) gazdasági és közhasznú társaságokban fennálló részesedéseinek értékesítésre történő kijelölése, valamint pénzbeli és apport befektetése társaságokba,
d) hitel felvétele, illetve annak felvételéhez vagyoni fedezet biztosítékul nyújtása,
e) kötvény, váltó kibocsátása és elfogadása,
f) kezesség vállalása, egy évet meghaladó lejáratú értékpapír vásárlása,
g) gazdasági és közhasznú társaság alapítása,
h) társadalmi szervezet, alapítvány létrehozásának engedélyezése, társadalmi szervezethez, alapítványhoz való csatlakozás, hozzájárulás, azok támogatása.
1. Vagyontárgyak forgalomképesség szerinti besorolásának megváltoztatása
j) Értékvesztés elszámolásának jóváhagyása
k) Terven felüli értékcsökkenés elszámolásának jóváhagyása

14. § (1) Az önkormányzati vagyonra vonatkozó egyéb döntések értékhatártól függően az önkormányzat és szervei, valamint a vagyonkezelők hatáskörébe tartoznak.

(2) A képviselő-testület hatáskörébe tartozik

a) 1 000 000 Ft feletti vagyontárgy vásárlása,

b) 1 000 000 Ft értékhatár felett a vagyontárgy értékesítése, a vagyon használatának, illetve a hasznosítás jogának átengedése, cseréje, biztosítékul adása és egyéb módon való megterhelése,

c) behajthatatlan követelések törlése, 300 000 Ft. értékhatár felett.

(3) A képviselő-testület e célra létrehozott állandó, vagy ideiglenes gazdasági és vagyonbizottságának hatáskörébe tartozik

a) az önkormányzati vagyon nyilvános értékesítésének, hasznosításának ellenőrzése,

b) a biztosítási szerződések megkötésének véleményezése,

(4) A vagyonkezelő szervezet vezetőjének hatáskörébe tartozik a képviselő-testület előzetes jóváhagyásával

a) a közszolgáltatáshoz nélkülözhető vagyon - két évet meg nem haladó - határozott időtartamú bérbeadás útján történő hasznosítása,

b) a használatában, kezelésében lévő, 100 000 Ft értéket meg nem haladó ingó vagyontárgyak, vagyonértékű jog stb. értékesítése,

c) 30 000 Ft - a számviteli szabályok szerint számított - egyedi értéket meghaladó elavult ingóságok értékesítése.

(5) A polgármester jogosult:

c) a képviselő-testület által értékesítésre kijelölt, 1 000 000 Ft. értékhatár alatti ingatlan elidegenítése, használatának, illetve hasznosítási jogának átengedése, biztosítékul adása, egyéb módon történő megterhelése,

d) 100 000 Ft-tól 1 000 000 Ft értékhatárig ingó vagyontárgy adásvételének engedélyezése, gépkocsik adásvétele, valamint az éves költségvetésben jóváhagyott beszerzések engedélyezése,

e) 1 000 000 Ft értékhatár alatt, ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadásának jóváhagyása,

f) behajthatatlan követelések törlése 30 000 Ft és 300 000 Ft között.

a) a hatáskörrel rendelkező szerv döntése alapján a vagyonhasznosítási jogügyletek megkötésére,

b) megkötni a nem intézményi használatban lévő bérleti szerződéseket,

c) megkötni - a gazdasági és vagyonbizottság véleményének figyelembevételével - a biztosítási szerződéseket.

A vagyonkezelői jog gyakorlásának helyi szabályai

14/A §

(1) Az önkormányzati tulajdonban álló nemzeti vagyon tekintetében vagyonkezelőknek minősülök körét a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 19. pont b) alpontja határozza meg.”
(2) Az önkormányzat a tulajdonában levő a rendelet 3. §-ában meghatározott törzsvagyon és üzleti vagyon elemeire a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény szabályai szerint vagyonkezelési szerződéssel létesíthet vagyonkezelői jogot.
(3) A vagyonkezelői jog létesítése akkor indokolt, ha az önkormányzati közfeladat ellátása költséghatékonyabban végezhető el. A képviselő-testület a vagyonkezelői jog létesítéséről, az átadott vagyontárgyakról az önkormányzati közfeladat átadásával egy időben dönt.
(4) A vagyonkezelőt megilletik, illetve terhelik a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. § (8) bekezdésében és a vagyonkezelési szerződésben meghatározott jogok és kötelezettségek.
(5) A vagyonkezelői jog ingyenesen adható át önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódóan
a) más helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulása részére, vagy
b) az önkormányzat, más helyi önkormányzat, önkormányzati társulás, vagy az állam és az önkormányzat(ok) többségi tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet részére, ha a közfeladat ellátása a gazdálkodó szervezet létesítő okiratában rögzített tevékenység, és a közfeladat ellátását a gazdálkodó szervezet az önkormányzat részére nem üzletszerű vállalkozási tevékenységként végzi.
A vagyonkezelői jog létesítésével ingyenesen átadott önkormányzati vagyontárgyak körét a vagyonkezelő által ellátott közfeladathoz szükséges mértékben kell meghatározni. Az ingyenes átengedés feltétele, hogy a vagyonkezelő a közfeladatot az önkormányzatnál kisebb anyagi ráfordítás mellett látja el.
(6) A vagyonkezelői jog ellenérték fejében történő megszerzése esetén az ellenértéket a vagyonhasznosításból származó várható bevétellel arányos éves összegben vagy a vagyonhasznosítás adózott eredményének százalékában kell meghatározni.
(7) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe adott önkormányzati vagyont a vagyonkezelési szerződésben foglaltak szerint használja, használati jogát szerződésszerűen, az elvárható gondossággal e rendelet, a Polgári Törvénykönyvől szóló 2013. évi V. törvény és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény szabályaira figyelemmel gyakorolja.
(8) A vagyonkezelő az önkormányzati vagyont érintő beruházást, fejlesztést megelőzően köteles beszerezni az önkormányzat hozzájárulását.
(9) A vagyonkezelés ellenőrzésének keretében a vagyonkezelő köteles évközi beszámolásra, adatszolgáltatásra.
(10) A vagyonkezelő tulajdonosi ellenőrzése a képviselő-testület által elfogadott éves ellenőrzési terv szerint vagy esetileg elrendelt ellenőrzéssel valósul meg.
(11) Az Önkormányzat tulajdonosi ellenőrzésének feladata a vagyonkezelésbe adott önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében annak vizsgálata, hogy a vagyonkezelő a kezelésébe adott vagyont a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben és a vagyonkezelési szerződésben foglaltaknak megfelelően végzi, továbbá feladata az ellenőrzés során feltárt szabálytalanságok megszűntetésére intézkedés kezdeményezése.

Selejtezés

15. § Az értékesítésre, átruházásra nem került felesleges vagyontárgyakat a leltározást megelőző 30 napon belül selejtezni kell. Leltározással egyidejűleg selejtezés nem folytatható.

A vagyontárgyak selejtezését az önkormányzat képviselő-testülete által kijelölt selejtezési bizottság által szabályszerűen lefolytatott selejtezési eljárás során kell végrehajtani.
A selejtezési bizottság elnökének és tagjainak kinevezése a képviselő-testület hatáskörébe tartozik. A bizottságnak legalább 3 főből kell állnia.
A selejtezési bizottság elnökének és tagjainak a megbízatása visszavonásig érvényes.
A selejtezési bizottság a felesleges vagyontárgyak selejtezését a vagyongazdálkodási részleg vezetője által összegyűjtött és a bizottság elnökének átadott jegyzékek alapján köteles elvégezni.
III.
Záró rendelkezések

12. § (1) E rendelet 2004. december 1-én lép hatályba. Hatálybalépésének időpontjával a 7/1996. (X.11.) rendelet hatályát veszti.