Magyarkeresztúr Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2007. (II. 14.) önkormányzati rendelete
MAGYARKERESZTÚR HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL
Hatályos: 2012. 09. 20- 2012. 10. 28Magyarkeresztúr Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2007. (II. 14.) önkormányzati rendelete
MAGYARKERESZTÚR HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL
2012.09.20.
Magyarkeresztúr község Önkormányzatának képviselőtestülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény (a továbbiakban építési törvény) 6. § (3) (4) továbbá a 13. § (4) bekezdésében, és a 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelettel közzétett Országos Településrendezési és Építési Követelményekben (a továbbiakban OTÉK) és a módosításáról szóló 36/2002. (III. 7.) Korm. rendeletben kapott felhatalmazás alapján, valamint a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV tv. 8. § (1) és a 16. § (1) bekezdésében biztosított feladat- és jogkörében eljárva megalkotja Magyarkeresztúr helyi építési szabályzatáról (továbbiakban HÉSZ) szóló rendeletét, a TH-03-02-18munkaszámú terv-dokumentáció SZ-1/1-M; SZ-1/2-M; és SZ-2 jelű szabályozási terveit jóváhagyja, és ezek együttes alkalmazását elrendeli.
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
Az előírások hatálya és alkalmazása
1. § 1. (1) Jelen rendelet hatálya kiterjed Magyarkeresztúr község teljes közigazgatási területére.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket és területet alakítani, továbbá – a bányaműveléshez szükséges földalatti építmények kivételével – műtárgyat és más építményt tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű hatósági előírásoknak (OTÉK, ágazati szabványok stb.) és e rendeletben előírtaknak szabad.
(3) Jelen rendelet csak a TH-03-02-18 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1-M, SZ-1/2-M, SZ-2 számú szabályozási tervlapjaival és a Szabályozási és övezeti helyszínrajz (külterület) című, SZ-J2 rajzszámú, Rp.I.245-2 munkaszámú tervvel együtt érvényes, csak ezekkel együtt módosítható.
Szabályozási elemek
2. § 1. (1) A szabályozási terv, valamint jelen rendelet előírásai kötelező és irányadó szabályozási elemeket tartalmaznak.
(2) I. rendű kötelező szabályozási elemek
a) az építési előírások a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre
b) a szabályozási vonal (közterületet a nem közterülettől elválasztó vonal )
c) a közúti szabályozási elemek (szabályozási szélességek)
d) területfelhasználási módok határa
e) építési övezet határa
f) beépített és beépítésre szánt illetve beépítésre nem szánt területek határa
g) 10 éven túli szabályozási vonal
h) telek beépíthető és nem beépíthető területének határa
i) építési hely határa
(3) II. rendű szabályozási elemek a (2) bekezdésben nem említett szabályozási elemek.
a) irányadó telekhatár
4) Az irányadó szabályozási elemek betartása az övezeti paraméterek által megengedett eltérésekkel történhet.
5) A TH-03-02-18 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1-M, SZ-1/2-M és SZ-2 jelű tervein a K jel a kialakult állapotot ill. kialakult méreteket jelenti.
Építési engedélyhez kötött tevékenységek
3. §
II. Fejezet
A TERÜLETFELHASZNÁLÁS RENDSZERE
Övezeti besorolások
4. § (1) A szabályozási és övezeti terv Magyarkeresztúr közigazgatási területét az alábbi övezetekre bontja:
1. táblázat
Megnevezés |
Rajzjel |
Beépítésre szánt területek |
|
Lakóterületek |
|
falusias lakó |
L f |
Gazdasági területek |
|
ipari terület |
G ip |
kereskedelmi -szolgáltató |
G ksz |
Különleges területek |
|
sport és szabadidős tevékenység területe |
K sp |
temető |
K t |
horgásztó |
K ht |
kavicsbánya |
K kb |
Beépítésre nem szánt területek |
|
Közlekedési és közműterületek |
|
kiszolgáló út |
KÖ |
települési gyűjtőút |
KÖ gy |
gyalogút |
KÖ gya |
településközi út |
KÖ t |
országos mellékút |
KÖ ám |
közlekedési zöldterület |
KÖ z |
Közmű terület - szennyvíztisztító |
KÖ szt |
gyorsforgalmi út |
KÖ m |
Erdőterületek |
|
Védőerdő/védett erdő |
E v |
Zöldterületek |
|
közpark |
Z kp |
Közösségi zöldfelület |
Z kz |
Mezőgazdasági területek |
|
szántó terület |
M sz |
rét, legelő terület |
M r |
gyümölcsös |
M gy |
vízfelület, vízfolyás |
V |
A telekalakítás szabályai
5. §
(1) A területen telekalakítás csak az építési törvényben és a vonatkozó telekalakításról szóló egyéb jogszabálynak megfelelően végezhető.
(2) A TH-03-02-18 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1-M, SZ-1/2-M, jelű szabályozási tervein irányadó telekhatárral, megszüntető jellel, vagy a kettő együttes alkalmazásával jelölt telekalakítás ajánlás. Azok a telkek, amelyek megfelelnek az övezeti előírásoknak, telekalakítás végrehajtása nélkül is beépíthetőek. Azok a telkek, amelyeknek valamely mérete nem felel meg az övezeti előírásoknak, csak a jelölt telekalakítások végrehajtása után építhetők be.
(3) Új építési övezet és az azt kiszolgáló közterület kialakításával érintett építési telekre a közterület lejegyzése, a telekalakítás végrehajtása nélkül is adható építési engedély, az nem feltétele a telek rendezettségének. Ez esetben az építési hely határait és a beépíthetőséget a tervezett közterület határától, illetve az építési övezet határától kell számolni.
A létesítmények elhelyezésének szabályai
6. §
(1) Épület, építmény csak építési telken vagy közterületen helyezhető el.
(2) Azokon a területeken, ahol a TH-03-02-18 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1-M, SZ-1/2-M, jelű tervei építési hely határát jelölnek meg épületet elhelyezni csak az építési hely határa jellel körülhatárolt területen belül lehet az övezeten belüli beépítési módnak megfelelően.
(3) Ahol a TH-03-02-18 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1-M, SZ-1/2-M, jelű szabályozási terve nem tartalmaz építé-si hely határa vonalat, ott az épületek elhelyezésére szolgáló területet az övezetre vonatkozó elő-, oldal-, és hátsókerti méretek betartásával kell meghatározni.
(4) Az építmények közötti legkisebb távolságok esetében az OTÉK 36 §-ban foglaltak kötelezően betartandóak.
(5) Oldalhatáron álló beépítés esetén a szabályozási terven jelölt helyen, ahol a szabályozási terv nem jelöli,
a) kelet-nyugati fekvésű teleknél az északi oldalhatáron
b) dél-kelet – észak-nyugati fekvésű teleknél az észak-keleti oldalhatáron
c) észak-kelet – dél-nyugati fekvésű teleknél az észak-nyugati oldalhatáron
d) észak-déli fekvésű teleknél a keleti oldalhatáron kell az épületeket elhelyezni.
(6) Oldalhatáron álló beépítés esetén melléképítményt (pl. garázst) a fő funkciót hordozó épülettel egybeépítve vagy a fő funkciót hordozó épülettel megegyező oldalhatáron lehet elhelyezni.
(7) Az újonnan beépítésre kerülő 1 ha-nál nagyobb összefüggő területek beépítése előtt vízügyi szakvéleményt kell készíttetni az adott területre és a vízügyi szakvéleményben foglaltakat az építési engedélyezési eljárás során be kell tartani.
(8) Az újonnan beépítésre kerülő volt vízállásos területen (0146 és 0142 hrsz.) pince nem létesíthető.
(9) Azokon a helyeken, ahol a TH-03-02-18 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1-M, SZ-1/2-M, jelű tervei 10 éven túli szabályozási vonallal tervezett utakat jelölnek, ott az utak nyomvonalában épületeket elhelyezni nem lehet.
(10) A vonatkozó jogszabályban meghatározott létesítményeket akadálymentesen kell kialakítani, vagy átalakítani.
A kialakult esetekre vonatkozó rendelkezések
7. §
(1) Az építési övezeti előírásoktól eltérően kialakult telekméreteket, telekhasználatot, vagy megvalósult épületet és bár-mely más, a követelményeknek meg nem felelő övezeti tényezőt, ha az jogszerűen vagy jóhiszeműen valósult meg a HÉSZ közreadása előtt; továbbá, ha annak megvalósulása érvényes építési engedély alapján folyamatban van, kialakultnak kell tekinteni.
(2) Ha a beépítettség mértéke magasabb vagy a telek területe kisebb a megengedettnél, akkor a telken meglévő épület felújítható, átalakítható, de sem a beépítettség, sem az épületek építménymagassága nem növelhető. A szintterület növelése a tetőtér beépítésével lehetséges.
(3) Amennyiben a telek területe kisebb a megengedettnél és a telekhatár módosítása semmilyen módon nem lehetséges, valamint a rajta lévő épület elbontásra kerül, a telek az övezeti előírásoknak megfelelően építhető be.
(4) Az övezeti előírásoknak nem megfelelő, kialakult építménymagasságok esetén az épület felújítható, átalakítható, új épület építésekor azonban az övezeti előírásoknak megfelelő építménymagasságot kell az építési telken alkalmazni.
(5) Már kialakult tömbbelső esetén a telekhatárok módosítása esetén, az övezeti határvonaltól, eltérő területfelhasználás határától max. 20 méter eltérés engedélyezett.
(6) Az övezetben kialakult vagy az övezetben előírt legkisebb telekmélységet kétszeresen meghaladó mélységű telek esetében az építési hely mélysége nem haladhatja meg:
a) sem az övezetre előírt telekmélységnek a megengedett építménymagasság mértékével csökkentett értékét
b) sem az övezetben kialakult telekmélységnek a megengedett építménymagasság mértékével csökkentett értékét
(7) Kialakult telektömbben az építési vonal a szomszédos telkeken lévő épületek utcai építési vonalához igazodjon, kivéve ha egyéb előírás ettől eltérő beépítést határoz meg. Amennyiben a szomszédos telkek közül egyik vagy mindkettő be-építetlen, az utcában vagy utcaszakaszon kialakult építési vonalhoz kell a beépítésnek igazodnia, kivéve ha egyéb elő-írás ettől eltérő beépítést határoz meg.
A közművekre vonatkozó rendelkezések
8. §
(1) A közüzemi közmű-, távközlési és adatátviteli hálózatokat (továbbiakban közművek) és azok létesítményeit, valamint ezek vonatkozó jogszabályok, szabványok szerinti védőtávolságait közterületen, vagy a közmű-üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyet biztosítani.
(2) A közművekkel kapcsolatos mindennemű építési tevékenység során az OTÉK, valamint a vonatkozó ágazati előírások, szabványok előírásait be kell tartani.
(3) Közút területén közművek elhelyezéséhez az út kezelőjének hozzájárulása szükséges.
(4) Közművek számára szolgalmi jogot új beépítésű területen csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol az építési korlátozást nem okoz.
(5) Közművek védőtávolságán belül mindennemű építési munka csak az illetékes közmű-üzemeltető hozzájárulásával engedélyezhető.
(6) Új út építésénél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek kiépítéséről, illetve szükséges rekonstrukciójáról gondoskodni kell.
(7) A meglévő közművek szükségessé váló kiváltásakor a feleslegessé váló közművet el kell bontani, felhagyott közmű nem hagyható a helyén.
(8) Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.
(9) A település központjában a közműveket és egyéb vezetékeket terepszint alatt, földkábelben vagy alépítményben vezetve kell elhelyezni. Légvezeték csak ideiglenes jelleggel, meghatározott időre és céllal létesíthető.
(10) A település központjában zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetési rendszer építendő ki az új utak mentén illetve a meg-lévő utak rekonstrukciójával párhuzamosan a közhasználatú területek részeként.
(11) Új beépítés esetén az építési telekhez önálló közműbekötések létesítendők.
(12) Az ivóvízhálózaton minimum 200 méterenként tűzcsapot kell elhelyezni.
(13) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglévő közvilágítási hálózat rekonstrukciója esetén csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető.
(14) Középnyomású földgázellátás esetén építési telkenként egyedi nyomásszabályozót kell elhelyezni. A tervezett gáz-nyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatán nem helyezhető el.
(15) A 20 kV-os nagyfeszültségű vezetéknél külterületen a tengelytől mért 6 méteres védőtávolságon belül, belterületen a tengelytől mért 2,5 méteres védőtávolságon belül építmény nem helyezhető el.
(16) Táv és hírközlési antenna csak építési engedéllyel, huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épülettől minimum 200 m távolságra létesíthető.
(17) Új beépítésű területek, utcák kialakításánál a közművek védőtávolságának biztosítása, biztosíthatósága érdekében közterület-rendezési tervet kell készíteni.
(18) A teljes közművel nem rendelkező területeken a közművek kiépítéséig a szennyvíztárolást zárt szennyvíztározóban kell megoldani.
(19) Új területek beépítésénél, új utcák kialakításánál az utca és a közművek elhelyezésénél a mintakeresztszelvényekben meghatározottak szerint kell eljárni.
III. Fejezet
AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELMÉRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK
Művi értékvédelem
9. §
(1) Az Országos Műemlék Jegyzékben szereplő védett objektumok a településen nincsenek
(2) Helyi védelem alatt állnak az alábbi objektumok:
- Lakóház, Deák Ferenc u. hrsz: 122.
- Volt Nádasdy majd Esterházy kastély Kossuth Lajos utca hrsz:70.
- Kőkereszt kő korpusszal a Potyond felé vezető út mentén hrsz: 084. Anno 1870.
- Temetői gesztenyefasor hrsz: 299.
- Kőkereszt kő korpusszal, alatta fülkében Mária szobor a temetőben hrsz: 299
- Kőkereszt kő korpusszal, alatta fülkében Mária szobor a templom előtt hrsz: 164
- Lakóház, Kossuth u. hrsz: 12.
- Lakóház, Kossuth Lajos utca 15/1.
- Lakóház, Kossuth Lajos utca 196.
- Általános iskola, Kossuth Lajos utca 168/1. Anno 1910.
- Parókia, Kossuth Lajos utca 164.
- Római katolikus templom hrsz: 164.
- Tsz iroda, Kossuth Lajos utca 55/1.
- Lakóház, Kossuth Lajos utca 61/2.
- Lakóház, Baross utca hrsz: 408.
- Lakóház, Baross utca hrsz: 410.
- Evangélikus templom, Kossuth Lajos utca hrsz: 49.
- Kultúrház, Kossuth Lajos utca hrsz: 25.
(3) A helyi építészeti örökség védelmének egyéb szabályairól a településnek a helyi építészeti örökség védelméről szóló rendeletet kell alkotni.
(4) A helyi védelemben részesített épületeket a védelem alapját jelentő tömeg, tetőforma, nyílásrendszer, homlokzati tagolások, részletképzés, anyag és színhasználat megtartásának figyelembevételével kell ki- vagy átalakítani:
- nyílásosztás: az eredetivel megegyező nagyságú és osztású, vagy arányú nyílászárók legyenek amelyek az erede-ti tengelytávolságra vannak egymástól
- díszek: az eredeti homlokzati struktúrának megfelelő legyen
- törekedni kell a tetőhajlásszögek idomulására
- a tetőhajlásszöge 38° és 45° között legyen
- az utca felőli épületrész tetőgerincét a korábbi védendő épület tető geometriájának megfelelően kell kialakítani
- az utca felőli homlokzaton nem helyezhető el erkély, vagy tetőtéri beépítés esetén tetőablak
- az épületeken a kialakult homlokzati textúrát kell kialakítani
- fa szerkezetű és fa hatású illetve színezetű nyílászárók alkalmazandóak
(5) Amennyiben a helyi védelem alatt álló létesítmény valamely okból életveszélyessé válik és bontása elkerülhetetlen, vagy akár részleges felújítása esetén részletes felmérési tervdokumentáció készítendő, amely tartalmazza a részletes homlokzatfelmérést, a tetőszerkezet, a nyílászárók, a tagozatok részletterveit is. Az eredeti állapotot a felmérés mellett fotókon is dokumentálni kell.
(6) Magastetőkön az épület legalább 60%-át lefedő fő tetőidomon tetőhéjalásként csak a környezethez illeszkedő színű égetett agyagcserép alkalmazható. A fő tetőidomhoz kapcsolódó egyéb részeken korcolt fémlemez fedés is alkalmaz-ható.
(7) Védett területeken az épületek utcafronti homlokzatán klímaberendezés kültéri egysége és parabola antenna nem helyezhető el.
(8) A tervezési területen a TH-03-02-18 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2 és SZ-2 tervlapjain ábrázolt következő régészeti lelőhelyek találhatók:
• 1. lelőhely: Vasút mellett hrsz. 0168/14; 0168/11; 0168/13
• 2. lelőhely: Fölerdő dűlő hrsz. 0168/14
• 3. lelőhely: Fölerdő dűlő II hrsz. 0168/14
• 4. lelőhely: Eötvös utca vége hrsz. 197; 199; 203-206; 208-213; 282-284; 286-297
• 5. lelőhely: Vendel tag hrsz. 091; 054/58; 092/4-11, 054/55-57
• 6. lelőhely: Vadosfa I. Közép-dűlő hrsz. 0159/4-5,7
(9) Az ismert (azonosított) és feltételezett régészeti lelőhelyeken és a régészettel érintett területeken a 30 cm-t meghaladó talajbolygatással járó tevékenységet csak a szakhatóság hozzájárulásával lehet végezni. Ismert és feltételezett régészeti lelőhelyek a településen a TH-03-02-18 munkaszámú tervdokumentáció szabályozási tervlapjain régészeti lelő-hely határa jellel határolt területek.
(10) A kulturális örökség védelméről szóló jogszabály értelmében a teljes tervezési területen leletbejelentési és lelet be-szolgáltatási kötelezettség érvényes.
(11) Amennyiben a területen régészeti emlék illetve lelet kerül elő a felfedező köteles a régészeti emléket veszélyeztető tevékenységet felfüggeszteni és a területileg illetékes múzeumhoz bejelenteni.
Táj-és településkép védelem
10. §
(1) A településkép védelme érdekében a már túlnyomórészt meglévő, kialakult beépítésű lakóterületeken az épületek utcai homlokzatmagasságára külön is teljesülnie kell a 4,5 méteres építménymagassági korlátozásnak az építménymagasság számítási szabályai szerint számolva.
(2) Az előkertek mélysége a meglévő épületek többségéhez igazodjon. Új beépítés esetén az előkert mélysége minimum 5 méter legyen, kivéve ha a szabályozási terv másképp nem rendelkezik.
(3) Lakóterületeken belül az épület alaprajzi területének legalább 60 %-át lefedő fő tetőidom hajlásszöge 35-45 fok között legyen, és a már nagyrészt beépített tömbökben a gerinc iránya igazodjon a környezetében kialakult irányhoz.
(4) A tervezési területen belül a gazdasági területeket kivéve magastetőkön csak égetett agyagcserép vagy hasonló esztétikai értékkel bíró más korszerű fedőanyagból készült pikkelyes fedés alkalmazható. A fedés színeként a piros és barna szín árnyalatai alkalmazhatók. Más fedőanyag magastetőkön csak közterületről nem látható módon, melléképítménye-ken alkalmazható. Egyéb tetőkön természetes színű fémlemez fedés alkalmazható. Lapostető elvi építési engedély alapján létesíthető.
(5) A település területén belül közterületen sátor, lakókocsi, mobil árusítóhely és más hasonló ideiglenes jellegű építmény csak eseti, alkalomhoz kötött és határozott időre szóló ideiglenes engedély alapján helyezhető el. A mobil árusítóhelyet üzemen kívüli időben a területről el kell távolítani.
(6) A tervezési területen az épületek részleges homlokzati felújítása csak teljes utcai homlokzatonként megengedett.
(7) Meglévő épület külső megjelenését érintő beavatkozás során az engedély megadását az elsőfokú építési hatóság településképbe vagy környezetbe nem illő épületrészek, berendezések, vezetékek eltávolításához kötheti.
(8) A településkép védelme érdekében az épületeket a lehető legjobban terepre kell illeszteni. Plató és bevágás csak úgy alakítható ki, hogy az eredeti terepszinthez képest 1 méternél nagyobb szintkülönbség ne alakuljon ki.
(9) Utólagosan épített (szerelt) kémény csak közterületről nem látható módon helyezhető el.
(10) A tervezési területén meglévő növényzetet kivágni (tervszerű ritkítás és csere kivételével) csak indokolt esetben és a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően lehet.
(11) Az építési munkák során a meglévő növényzet megóvását biztosítani kell.
(12) A területen megsemmisített vagy elpusztult fa visszapótlásáról az ingatlan tulajdonosának vagy a növényzet megsemmisítőjének kell gondoskodnia.
(13) A növényzet visszapótlását annak eredeti helyén vagy annak közvetlen közelében kell biztosítani. A visszapótlás helyét és az arra szánt növények fajtáját az építési hatóság előírhatja.
(14) A növényzet visszapótlásának mértéke engedély alapján kivágott illetve természetes módon elpusztult fa esetén annak törzsátmérőjének egyenértéke, engedély nélkül kivágott vagy elpusztított növényzet esetén annak törzsátmérő egyen-értékének kétszerese.
(15) A meglévő növényzet védelme érdekében az építési hatóság az elvi építési és építési engedélyben az építmény helyét a telken belül meghatározhatja.
(16) A településen lévő közterületi zöldfelületeket arra jogosultsággal rendelkező zöldfelülettervező által készített építési engedélyezési tervek alapján kell kialakítani.
IV. Fejezet
KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI KÖVETELMÉNYEK
Levegőtisztaság védelem
11. §
(1) A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló jogszabály előírásait be kell tartani.
(2) A légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló jogszabály előírásait be kell tartani.
(3) A településen zavaró környezeti hatású bűzzel járó területhasználat csak az ilyen célra kijelölt övezetekben folytatható.
(4) A területen diffúz légszennyezést okozó tevékenység csak zárt térben, takartan, illetve a kiporzás megakadályozása esetén, megfelelő felületkezelés mellett folytatható.
Zaj- és rezgésvédelem
12. §
(1) A tervezési területek az üzemi tevékenységből származó zaj szempontjából a vonatkozó jogszabály alapján a következő terület-felhasználási kategóriába tartoznak:
• Falusias lakóterület 2. terület-felhasználási kategória
• Különleges területek 4. terület-felhasználási kategória
• Gazdasági terület 4. terület-felhasználási kategória
A üzemi tevékenység csak a fenti kategóriákra megállapított zaj terhelési határértékek betartásával folytatható.
(2) A tervezési területek az építőipari kivitelezési tevékenységből származó zaj szempontjából a vonatkozó jogszabály alapján a következő terület-felhasználási kategóriába tartoznak:
• Falusias lakóterület 2. terület-felhasználási kategória
• Különleges területek 4. terület-felhasználási kategória
• Gazdasági terület 4. terület-felhasználási kategória
A területen építőipari kivitelezési tevékenység csak a fenti kategóriákra megállapított zaj terhelési határértékek betartásával folytatható.
(3) A tervezési területek a közlekedésből származó zaj szempontjából a vonatkozó jogszabály alapján a következő területfelhasználási kategóriába tartoznak:
• Falusias lakóterület 2. terület-felhasználási kategória
• Különleges területek 4. terület-felhasználási kategória
• Gazdasági terület 4. terület-felhasználási kategória
A területen építmények elhelyezése és építészeti kialakítása ennek figyelembe vételével történhet.
(4) A területen az egyes épületek zajtól védendő helyiségeiben a vonatkozó jogszabályban megállapított zaj terhelési határértékeknek teljesülniük kell.
(5) A területen az egyes épületekben a vonatkozó jogszabályban megállapított emberre ható rezgés terhelési határértékeknek teljesülniük kell.
(6) A tervezési területen az egyéb funkciójú területekkel határos zajkibocsátónak kell gondoskodnia a zajvédelemről. A zajt kibocsátó saját telkén köteles gondoskodni a zajvédelemről, és a zajt csökkentő berendezés elhelyezéséről.
(7) A zaj kibocsátója és a levegő szennyezője indokolt esetben mérésre kötelezhető.
A föld védelme
13. §
(1) A területen feltöltések kialakítására a környezetet károsító anyag ill. veszélyes hulladék nem használható fel. A területen található környezetet károsító anyagokat a tereprendezés során el kell távolítani. Fertőzött, szennyezett talajú területet felhasználni csak a jogszabályban előírt mentesítést követően szabad.
(2) Építési munkáknál a terület előkészítése során a termőföld védelméről, a talaj felső humuszos termőrétegének össze-gyűjtéséről, kezeléséről, és a jogszabályban előírt újrahasznosításáról az építtető köteles gondoskodni. Az építési munkák során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások a termőföld minőségében kárt ne okozzanak, szennyező anyag a talajba ne kerülhessen.
(3) A területen talajszennyezést okozó tevékenység nem folytatható.
(4) A telkek terepfelszíne csak úgy alakítható, hogy a területen lévő talaj erózióvédelme, a rézsűk állékonysága és a fel-színi vizek elvezethetősége a telek területén belül rendezetten biztosított legyen.
(5) A vízmedrek feliszapolódását, kedvezőtlen változását okozó, természetes állapotát vagy funkcionális működését befolyásoló területhasználat, tevékenység nem folytatható.
(6) A területen fokozott figyelmet kell fordítani a növényvédelemről szóló jogszabály előírásainak megfelelő folyamatos gyom-mentesítésre.
(7) Teljes közművel el nem látott területeken a terület tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz, kommunális és egyéb hulladék ártalommentes átmeneti tárolásáról és a hulladéktelepekre való szállításáról.
A felszíni és a felszín alatti vizek védelme
14. §
(1) A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló jogszabályok rendelkezéseit be kell tartani
(2) A felszín alatti vizek védelméről szóló jogszabály előírásait be kell tartani.
(3) A használt és szennyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól szóló jogszabály rendelkezéseit be kell tartani. A felszíni vizekbe csak a fent említett rendelet 3. Általános vízminőség-védelmi kategóriájának megfelelő minőségű szennyvíz és csapadékvíz vezethető.
(4) A szennyvízelvezető műbe bebocsátott szennyvíz szennyezőanyag tartalmának határértékeit meghatározó vonatkozó jogszabály előírásait be kell tartani.
(5) A felszín alatti víz és földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékeket a vonatkozó jogszabály előírása-inak megfelelően be kell tartani.
(6) Nem burkolt felületen hulladék, illetve a talajra, a felszín alatti vizekre potenciálisan veszélyes anyag ideiglenesen sem helyezhető el.
(7) 20 illetve annál több gépkocsit befogadó parkoló csak olyan módon alakítható ki, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz. A fenti esetben, valamint gazdasági területeken belül kialakított útburkolatoknál a csapadékvíz csak hordalék- és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csapadékvíz-elvezető hálózatba.
(8) A lakóterületek szennyvizeit közcsatornába kell vezetni a mindenkori hatályos előírások határértékeinek betartásával, melyek jelenleg a vonatkozó jogszabály által előírt küszöbértékek. Azokon a területeken, melyek még nincsenek be-kötve a szennyvízhálózatba, a közcsatorna kiépítéséig a szennyvizet csak zárt rendszerű szennyvíztározóban lehet tárolni, szikkasztás a település teljes területén tilos.
(9) Külterületen és belterületen az eddig a lakosság által illegális szemétlerakónak használt területeken a hulladék elhelyezését meg kell szüntetni. Az eddig felhalmozott hulladékot el kell szállítani, majd a területet rekultiválni kell.
(10) Beépítésre szánt területen az építési tevékenység csak közművesített telek vagy zárt szennyvíztároló berendezés megléte esetén kezdhető meg.
(11) Az állattartó telepeknek meg kell felelni a „vizek mezőgazdasági eredetű nitrát terheléssel szemben védelméről” szóló jogszabály előírásainak.
Egyéb környezetvédelmi követelmények
15. §
(1) A településen a nitrátszennyezéssel szembeni védekezésről a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően gondoskodni kell, azaz a zöldfelületek tápanyagellátása során kijuttatott nitrogén mennyisége nem haladhatja meg az évenkénti 170 kg/ha értéket.
(2) A település területén a növényvédelemről szóló jogszabály előírásainak megfelelő folyamatos gyommentesítést el kell végezni.
(3) A területen a környezeti hatásvizsgálat elvégzéséhez kötött tevékenységek köréről és az ezzel kapcsolatos hatósági eljárás részletes szabályairól szóló jogszabály előírásait be kell tartani.
(4) A területen keletkező hulladékokkal kapcsolatban a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló és a köztisztaságról szóló jogszabályokban foglaltakat be kell tartani.
(5) A területen az illegális hulladék- és törmelék-elhelyezést meg kell akadályozni. Hulladék csak zárt térben illetve gyűjtő edényzetben tárolható.
(6) A település 1000 méteres védőtávolságán belül dögkút, hulladéklerakó (törmeléklerakó kivételével) illetve más egyéb bűzös, fertőzésveszélyes tevékenységet folytató telephely illetve szélerőmű nem létesíthető.
(7) A gyorsforgalmi út működésével összefüggő építmény kivételével – a közlekedési létesítmény tengelyétől számított 50 méteren belül nem lehet és nem helyezhető el lakóépület, üdülőépület, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális és igazgatási épület.
Természetvédelem
16. §
(1) Országos védelemben részesített természeti érték a településen nincs.
V. Fejezet
EGYES ÉPÍTMÉNYFAJTÁKRA VONATKOZÓ SAJÁTOS KÖVETELMÉNYEK
Pavilon jellegű építmények
17. §
(1) Közterületen pavilon jellegű építmény csak közterület-alakítási terv alapján építhető.
(2) Pavilon jellegű építmény csak külső árusítással létesíthető illetve üzemeltethető, határozott időtartamra.
(3) Pavilon jellegű építmény funkciója virág, hírlap fagylalt, népi iparművészeti, képző- és fotóművészeti termékek árusítása illetve turisztikai információ-szolgáltatás lehet.
(4) Pavilon jellegű építmény időszakos eseményekhez kapcsolódóan maximum 15 napra vendéglátó egység céljára is elhelyezhető. Ebben az esetben közterület-alakítási terv készítése nem szükséges.
Reklámberendezések, hirdetések, cégérek, díszkivilágítás
18. §
(1) Közterületen önálló reklámberendezés csak közterület-rendezési terv alapján építhető.
(2) Óriásplakát csak ideiglenesen, építési terület lehatárolására, meghatározott időre helyezhető el.
(3) Közterület felett kifeszített, illetve épületre kihelyezett transzparens csak idegenforgalmi, tudományos, vallási, kulturális, illetve nemzeti regionális és községi események alkalmából, ideiglenesen és meghatározott időre helyezhető el.
(4) Épületen maximum 2 m2 felületű reklám helyezhető el.
(5) Közparkban önálló reklámberendezés nem helyezhető el.
(6) Az építési engedély alapján létesíthető ponyva és egyéb védőfelületek csak oly módon alakíthatók ki, hogy azok településképi megjelenése, színvilága a környezetet ne zavarja
(7) Cégér, cégfelirat, cégtábla épületen, épületrészen, építményen csak annak homlokzatához (stílusához, anyag-használatához) illeszkedően helyezhető el.
(8) Az építési engedély alapján létesíthető díszvilágítást, fényreklámot és egyéb fénylő hirdető berendezést az egyéb előírások betartása mellett csak úgy lehet kialakítani, hogy a fényhatás az adott és a környező épületek és közterületek rendeltetésszerű használatát ne zavarja, a közlekedés biztonságát, a természetes élőhelyek életfolyamatait ne veszélyeztesse, és a terület látványát kedvezőtlenül ne befolyásolja.
(9) A létesítendő díszvilágításnak mindenkor illeszkednie kell a meglévő köz- illetve díszvilágításhoz.
Kerítések
19. §
(1) A tervezési területen kerítés az OTÉK 44. § alapján létesíthető.
(2) A település területén kerítés csak telekhatáron létesíthető. A kerítés felületének minimum 50%-a áttörtnek kell lennie. A kerítés magassága nem haladhatja meg a 2,0 métert.
(3) A telek oldalsó és hátsó határán tömör, vagy áttört kerítés létesíthető maximum 2,00 m magassággal.
(4) Telken belül az egyes külön használatú telekrészek maximum 1,50 m magas drótfonatos kerítéssel vagy élősövénnyel választhatók el. Telken belül egyéb más kerítés nem létesíthető.
(5) Külterületen a kerítés anyaga fa, élősövény ill. drótháló lehet, fa oszlopokkal. Betonoszlopok és beton lábazatok illetve tömör kerítés nem helyezhetőek el.
Állattartás céljára szolgáló épületek
20. §
(1) Az állattartás céljára szolgáló épületek, helyiségek és melléképítmények építési telken történő elhelyezésénél az irányadó védőtávolságokat és más építési feltételeket a az állattartás helyi szabályairól szóló önkormányzati rendelet tartalmazza
Egyéb épületek, építmények
21. §
(1) Az épületek használatát kiegészítő funkciójú épületek (járműtároló, egyéb tárolóépítmények, kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet, kazánház) csak az épülettel egy tömegben, ahhoz csatlakozóan építhető. Oldalhatáron álló beépítés esetén a kiegészítő funkciójú épület a fő funkciót hordozó épülettel azonos telekhatárra csatlakozó építési helyen belül építhető.
(2) A meglévő, az épületek használatát kiegészítő funkciójú épületek felújítása az alapterület növelése nélkül, magastető építésének lehetőségével megengedett.
(3) A meglévő, az épületek használatát kiegészítő funkciójú épületek bővítése a meglévő alapterület maximum 25 m2-es növelésével, magastető építésének lehetőségével megengedett.
(4) Felvonulási épület csak ideiglenesen, az építési munka bejelentett időtartamára létesíthető.
(5) Sátor, lakókocsi, mobil árusítóhely és más hasonló ideiglenes jellegű építmény közterületen csak közterületi rendezvényekhez, nem közterületen eseti, alkalomhoz kötött és határozott időre szóló ideiglenes engedély alapján helyezhető el. A mobil árusítóhelyet üzemen kívüli időben a területről el kell távolítani.
VI. Fejezet
ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK
Beépítésre szánt területek
22. §
(1) A beépítésre szánt terület a beépítés jellemzői alapján helyi építési övezetekre tagolódik.
(2) Az övezeti előírásokat az általános előírásokkal együttesen kell alkalmazni.
(3) A tervezési területen belül a beépítés jellemző módja
• SZ: szabadonálló
• O: oldalhatáronálló
(4) Épületek elhelyezése:
- Már beépült utcák foghíjbeépítései esetén az elő- és oldalkert méreteknek egységesen az utcában, vagy az övezet területén már jellemzően kialakult méretekhez kell igazodni.
- Új beépítésű területeken ahol a szabályozási terv nem jelöl építési helyet vagy építési vonalat, az elő-, oldal- és hátsókert méretek meghatározása az OTÉK 35., 36 §-ban foglaltak figyelembe vételével történhet.
(5) Az oldalhatáron álló beépítés esetén az előkerti, oldalkerti, hátsókerti méretek betartásával meghatározott építési helyen, a 18 méternél nagyobb szélességű építési telken az épület szabadon állóként is elhelyezhető. A 18 méternél keskenyebb telkek esetében az épületet az oldalhatárra kell helyezni.
(6) Az építési övezetek paramétereit területfelhasználási egységenként táblázatok összesítik.
Lakóterületek
Falusias lakóterületek
23. §
(1) A tervezési területen belül a szabályozási terv építési sajátosságainak megfelelően a lakóterületeket
a)Falusias lakóterületekre bontja
(2) A lakóterületek övezeti tagolását a TH-03-02-18 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1-M, SZ-1/2-M jelű szabályozási tervlapjai tartalmazzák.
(3) A falusias lakóterület legfeljebb 4,5 m-es épületmagasságú lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál
(4) A falusias lakóterületen az OTÉK 14. § (2) bekezdés szerinti funkciójú épületek helyezhetők el.
(5) Az OTÉK 42. §-ban felsorolt jármű-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni
(6) Falusias lakóterületen nem helyezhető el 3,5 tonna önsúlynál nehezebb vagy az ilyet szállító jármű számára önálló parkolóhely vagy garázs illetve önálló garázs két jármű feletti célra
(7) A falusias lakóterületen építési munka az OTÉK 8. § szerinti részleges közművesítettség megléte esetén végezhető –kivéve a 2. táblázat táblázat megjegyzés rovatában feltüntetett övezeteknél, ahol elegendő a hiányos közművesítettség.
(8) A falusias lakóterületen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket a HÉSZ 12-16. § szerint kell alkalmazni.
(9) Az új lakóterületen belül melléképítmény csak a fő funkciót hordozó épülettel megegyező oldalhatáron helyezhető el. A melléképítmény építménymagassága nem haladhatja meg a fő funkciót hordozó épület építménymagasságát, minimális magassági korlát melléképítmény esetében nincs.
(10) A falusias lakóterületen telkenként maximum két önálló rendeltetési egységgel rendelkező épület helyezhető el.
(11) A TH-03-02-18 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1-M, SZ-1/2-M, számú tervlapjain „ telek be nem építhető területe „ jellel jelölt helyeken épületet, építményt elhelyezni nem lehet.
(12) A falusias lakóterületek részletes övezeti előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:
1. TÁBLÁZAT
Építési övezet |
A beépítési intenzitást |
Az építési telekre vonatkozó mutatók |
Az épületre vonatkozó |
Megjegyzés |
|||||||
Övezeti jel |
Beépítési mód |
SZTM(szintterületi mutató-M/M) |
A megengedett legnagyobb beépítettség(%) |
A legkisebb kialakítandó zöldfelület(%) |
A kialakítandó új telek |
Megengedett építménymagasság |
Az építhető terepszint feletti szintek száma |
||||
Szélessége (m) |
Mélysége (m) |
Területe (m) |
Legkisebb (m) |
Legnagyobb (m) |
|||||||
Lf-1 |
O |
0,5 |
30 |
50 |
16 |
45 |
700 |
4,5 |
2 |
||
Lf-2 |
O |
0,5 |
30 |
50 |
18 |
80 |
1400 |
4,5 |
2 |
||
Lf-3 |
O |
0,5 |
30 |
50 |
18 |
50 |
900 |
4,5 |
2 |
||
Lf-4 |
O |
0,5 |
30 |
50 |
16 |
60 |
900 |
4,5 |
2 |
||
Lf-5 |
O |
0,5 |
30 |
50 |
14 |
80 |
1100 |
4,5 |
2 |
||
Lf-6 |
O |
0,5 |
30 |
50 |
18 |
40 |
700 |
4,5 |
2 |
||
Lf-7 |
O |
0,5 |
30 |
50 |
14 |
50 |
700 |
4,5 |
2 |
||
Lf-8 |
O |
0,5 |
30 |
50 |
18 |
30 |
540 |
4,5 |
2 |
||
Lf-9 |
O |
0,5 |
30 |
50 |
20 |
60 |
1200 |
4,5 |
2 |
||
Lf-10 |
O |
0,3 |
30 |
50 |
14 |
30 |
400 |
4,5 |
2 |
||
Gazdasági területek
24. §
(1) A tervezési területen belül a szabályozási terv építési sajátosságainak megfelelően a gazdasági területeket
a) Kereskedelmi szolgáltató gazdasági (G ksz)
b) Ipari (G ip) területre bontja
(2) A gazdasági területek övezeti tagolását a TH-03-02-18 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1-M, SZ-1/2-M jelű szabályozási tervlapjai tartalmazzák.
Kereskedelmi szolgáltató gazdasági területek
25. §
(1) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen az OTÉK 19. § (2), (3) bekezdései szerinti épületek helyezhetők el, az alábbi táblázat előírásainak figyelembe vételével.
(3) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen az OTÉK 4. számú melléklete szerinti gépjármű elhelyezési igényt az OTÉK 42 § alapján kell teljesíteni.
(4) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen építési munka az OTÉK 8. § szerinti teljes közművesítettség meg-léte esetén végezhető.
(5) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket a HÉSZ 12-16 § szerint kell alkalmazni.
(6) A G ksz jelű övezetekben a telkek korlátlanul összevonhatóak.
(7) A G ksz jelű övezetekben meglévő, az előírt építménymagasság értékét meghaladó magasságú, technológiai célú építmények felújíthatók, de újabb ilyen építmény nem építhető.
(8) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen a TH-03-02-18 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1-M, SZ-1/2-M jelű szabályozási tervein jelölt helyeken és méretben telken belüli kötelező védőfásítást kell telepíteni
(9) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen belül a részletes övezeti előírásokat a következő táblázat tartalmazza:
2. TÁBLÁZAT
Építési övezet |
A beépítési intenzitást |
Az építési telekre vonatkozó mutatók |
Az épületre vonatkozó |
Megjegyzés |
|||||||
Övezeti jel |
Beépítési mód |
SZTM(szintterületi |
A megengedett legnagyobb beépítettség(%) |
A |
A kialakítandó új telek |
Megengedett építménymagasság |
Az építhető terepszint feletti szintek száma |
||||
Szélessége (m) |
Mélysége (m) |
Területe (m) |
Legkisebb (m) |
Legnagyobb (m) |
|||||||
G ksz-1 |
SZ |
1,0 |
50 |
30 |
- |
- |
3000 |
7,5 |
2 |
||
Ipari területek
26. §
(1) Az ipari terület olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál. Amelyek már beépítésre szánt területen nem helyezhetők el. Ilyenek a bűzös vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységek, például mezőgazdasági üzemek, állattartó telepek.
(2) Az ipari területen az OTÉK 20. § (2), (3) és (4) bekezdései szerinti épületek helyezhetők el, az alábbi táblázat elő-írásainak figyelembe vételével.
(3) Az ipari területen az elő-, oldal- és hátsó kert mérete nem lehet kisebb 10 méternél.
(4) Az ipari területen az OTÉK 4. számú melléklete szerinti gépjármű elhelyezési igényt az OTÉK 42 § alapján kell teljesíteni.
(5) Az ipari területen építési munka az OTÉK 8. § szerinti hiányos közművesítettség megléte esetén végezhető.
(6) Az ipari területen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket a HÉSZ 12-16 § szerint kell alkalmazni.
(7) A G ip jelű övezetekben a telkek korlátlanul összevonhatóak.
(8) A G ip jelű övezetekben meglévő, az előírt építménymagasság értékét meghaladó magasságú, technológiai célú építmények felújíthatók, de újabb ilyen építmény nem építhető.
(9) A gazdasági ipari területek esetében a TH-03-02-18 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1-M, SZ-1/2-M jelű szabályozási tervein jelölt helyeken és méretben telken belüli kötelező védőfásítást kell telepíteni.
(10) Az ipari területen belül a részletes övezeti előírásokat a következő táblázat tartalmazza:
3. TÁBLÁZAT
Építési övezet |
A beépítési intenzitást |
Az építési telekre vonatkozó mutatók |
Az épületre vonatkozó |
Megjegyzés |
|||||||
Övezeti jel |
Beépítési mód |
SZTM(szintterületi |
A megengedett legnagyobb beépítettség(%) |
A |
A kialakítandó új telek |
Megengedett építménymagasság |
Az építhető terepszint feletti szintek száma |
||||
Szélessége (m) |
Mélysége (m) |
Területe (m) |
Legkisebb (m) |
Legnagyobb (m) |
|||||||
G ip-1 |
SZ |
1,0 |
50 |
30 |
- |
- |
4000 |
7,5 |
2 |
||
G ip-2 |
SZ |
1,0 |
50 |
30 |
- |
- |
6000 |
7,5 |
2 |
||
Különleges területek
27. §
(1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakoronak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) az OTÉK 10-23 §-ok szerinti területektől eltérő területek.
(2) A tervezési területen belül a szabályozási terv építési sajátosságainak megfelelően a különleges területeket
a) Sport és szabadidős területek (K sp)
b) Temető (K t)
c) Horgásztó (K ht)
d) Kavicsbánya (K kb)
(3) A különleges területek övezeti tagolását a TH-03-02-18 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1-M, SZ-1/2-M és SZ-2 jelű szabályozási tervlapjai tartalmazzák.
Sport- és szabadidős területek
28. §
(1) A sport- és szabadidős terület elsősorban a pihenés és sportolás, testedzés, szabadidős tevékenységet szolgáló épületek, építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A sport- és szabadidős területen a TH-03-02-18 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1-M, SZ-1/2-M jelű szabályozási tervlapjai szerinti épületek helyezhetők el, az alábbi táblázat előírásainak figyelembe vételével.
(3) A sport- és szabadidős területen az OTÉK 4. számú melléklete szerinti gépjármű elhelyezési igényt az OTÉK 42 § alapján kell teljesíteni.
(4) A sport- és szabadidős területen építési munka az OTÉK 8. § szerinti teljes közművesítettség megléte esetén végezhető.
(5) A sport- és szabadidős területen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket a HÉSZ 12-16 § szerint kell alkalmazni.
(6) A sport- és szabadidős területen a TH-03-02-18 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1-M, SZ-1/2-M jelű szabályozási tervein jelölt helyeken és méretben telken belüli kötelező védőfásítást kell telepíteni
(7) A sport- és szabadidős területen belül a részletes övezeti előírásokat a következő táblázat tartalmazza:
4. TÁBLÁZAT
Építési övezet |
A beépítési intenzitást |
Az építési telekre vonatkozó mutatók |
Az épületre vonatkozó |
Megjegyzés |
|||||||
Övezeti jel |
Beépítési mód |
SZTM(szintterületi |
A megengedett legnagyobb beépítettség(%) |
A |
A kialakítandó új telek |
Megengedett építménymagasság |
Az építhető terepszint feletti szintek száma |
||||
Szélessége (m) |
Mélysége (m) |
Területe (m) |
Legkisebb (m) |
Legnagyobb (m) |
|||||||
K sp |
O |
0,2 |
15 |
70 |
- |
- |
K |
4,5 |
2 |
||
Temető területek
29. §
(1) A temető területén maximum 2%-os beépítettség mellett a terület funkcióját szolgáló épület, építmény helyezhető el. A fő funkciót hordozó épület megengedett építménymagassága 4,5 méter. Az övezetben szabadon álló és oldalhatáron álló, magastetős épület helyezhető el.
(2) A temető kerítése csak természetes anyagból (kő, tégla, fa) készíthető. A kerítés kegyeleti szempontból minimum 50 %-ban tömör építésű és 1,80-2,50 m közötti magasságú kell legyen. A kerítés belső oldalán a TH-03-02-18 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1-M és SZ-2 jelű tervén jelölt helyeken és szélességekben telken belüli védőfásítást (cserjét ill. fát) kell telepíteni.
(3) A temetőben lévő sírjelek magassága nem haladhatja meg kő esetén az 1,5 métert, kopjafa esetében a 3,0 métert.
(4) A temetési helyek a temető területének max. 65 %-át foglalhatják el. Egyéb kérdésekben a vonatkozó jogszabály betartása kötelező.
Horgásztó területe
30. §
(1) A horgásztó területén csak a vízi sport és a sporthorgászat célját szolgáló közösségi létesítmények helyezhetőek el.
(2) A beépítettség legnagyobb mértéke a terület 3%-a. A megengedett legnagyobb építménymagasság max. 3,5 m.
Idegenforgalmi terület
31. §
(1) Az idegenforgalmi területen elsősorban a sportolás, pihenés, üdülés, szabadidős tevékenységet szolgáló és a hozzá kapcsolódó épületek építmények helyezhetőek el – Vendéglátó létesítmények, Tábor, kemping és a kapcsolódó létesítményeik; szabadidős tevékenységet szolgáló épületek, építménye; Lovagláshoz, lovas turizmushoz kapcsolódó létesítmények; A turista- és idegenforgalom, szálláshely szolgáltatás és kapcsolódó létesítményei (szálláshely szolgáltató épületek, panzió); hétvégiházak, horgászházak - A terület fenntartásához szükséges épületek
(2) Az idegenforgalmi területen lóistálló kivételével nem valósítható meg állattartó épület, valamint önálló hulladéklerakó.
(3) Az idegenforgalmi területen a TH-03-02-18 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1-M jelű szabályozási tervlapja szerint helyezhetők el épületek, az alábbi táblázat előírásainak figyelembe vételével.
(4) Az idegenforgalmi területen az OTÉK 4. számú melléklete szerinti gépjármű elhelyezési igényt az OTÉK 42 § alapján kell teljesíteni.
(5) Az idegenforgalmi területen építési munka az OTÉK 8. § szerinti teljes közművesítettség megléte esetén végezhető.
(6) Az idegenforgalmi területen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket a HÉSZ 12-16 § szerint kell alkalmazni.
(7) Az idegenforgalmi területen a TH-03-02-18 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1-M, jelű szabályozási tervein jelölt helyeken és méretben telken belüli kötelező védőfásítást kell telepíteni.
(8) A sport- és szabadidős területen belül a részletes övezeti előírásokat a következő táblázat tartalmazza:
5. TÁBLÁZAT
Építési övezet |
A beépítési intenzitást |
Az építési telekre vonatkozó mutatók |
Az épületre vonatkozó |
Megjegyzés |
|||||||
Övezeti jel |
Beépítési mód |
SZTM(szintterületi |
A megengedett legnagyobb beépítettség(%) |
A |
A kialakítandó új telek |
Megengedett építménymagasság |
Az építhető terepszint feletti szintek száma |
||||
Szélessége (m) |
Mélysége (m) |
Területe (m) |
Legkisebb (m) |
Legnagyobb (m) |
|||||||
K if |
O |
0,2 |
30 |
50 |
14 |
30 |
500 |
4,5 |
2 |
||
Kavicsbánya területe
32. §
(1) A bányászati terület a TH-03-02-16 munkaszámú tervdokumentáció SZ-2 jelű tervlapján K kb jellel ellátott nyers-anyag lelőhelyek és bányászati telephelyek, illetve bányászathoz kapcsolódó létesítmények területe.
(2) A bányatelek területén a bányatelek élettartamán belül az illetékes Bányakapitányság, a bányatelek megszűnte után a Magyar Geológiai Szolgálat telekosztási és építési engedélyezési eljárásokban szakhatóságként vesz részt.
(3) A bányatelekkel nem fedett, megkutatott nyersanyaglelőhely esetén a Magyar Geológiai Szolgálat a 3/1998. (II.11.) KTM rendelet 2. § (3) c. alapján építési tilalmat rendelhet el.
(4) A bányatelkek határai közt fekvő ingatlant telekalakítás céljára megosztani, vagy azon épületet elhelyezni az illetékes építési hatóság és a bányavállalkozó hozzájárulásával lehet.
(5) A bányatelek területén a bányászati tevékenységhez kapcsolódó létesítmények, üzemi épületek valamint a terület fenntartásához szükséges létesítmények helyezhetőek el
Beépítésre nem szánt szerületek
Közlekedési- és közműterületek
33. §
(1) A közlekedési és közmű elhelyezési területbe a községen áthaladó országos közutak, az önkormányzati fő- és gyűjtő utak, egyéb utak, kerékpárutak, gyalogutak, járdák valamint ezek csomópontjai tartoznak.
(2) A tervezési területen az utak szabályozási szélességét a TH-03-02-18 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1-M, SZ-1/2-M jelű szabályozási tervlapjai, valamint az út mintakeresztszelvények tartalmazzák. A külterületi utak szabályozási szélessége csak irányadó jellegű, a konkrét szabályozási szélességek csak engedélyezési szintű úttervek alapján határozhatók majd meg. Kivéve az SZ-J2 terven tervezett szabályozási vonallal jelölt utakat, amelyeknél a szabályozási vonalak útépítési tervekkel pontosítottan legfeljebb ±5,0m mértékkel elmozdíthatók.
(3) Az utak szabályozási szélességén belül csak a közút létesítményei, berendezései, térszín alatti parkoló és közművek létesíthetők, illetve növényzet telepíthető.
(4) Új kialakítású utcák esetén az út területén belül kialakítandó zöldfelület aránya minimum 10%. 16 m alatti szabályozási szélesség esetén minimum egyoldali fasor, 16 m, vagy annál nagyobb szabályozási szélesség esetén minimum kétoldali fasor telepítendő az út kialakításával egyidejűleg.
(5) Meglévő utcák rekonstrukciója esetén a tervezett útkeresztmetszetek szerinti zöldfelületek kötelezően kialakítandóak.
(6) A közutakra rácsatlakozást kialakítani csak az út kezelőjének hozzájárulásával lehet.
(7)Az útkereszteződésekben a rálátási háromszöget a biztonságos közlekedés érdekében szabadon kell hagyni, ezen belül semmiféle létesítmény, és a kilátást akadályozó növényzet nem helyezhető el.
(8) A gyalogos közlekedés feltételeit az útkeresztmetszetekben a közúti ágazati előírásoknak megfelelően biztosítani kell.
(9) A területen belül a gyalogos közlekedési terület a közterületi gyalogos zónák, és gyalogutak területe. A gyalogos közlekedési terület útkeresztmetszete, burkolatai és az ott elhelyezésre kerülő építmények a gyalogos közlekedés elsőbbségének figyelembe vételével alakítandók ki. A gyalogos közlekedési területre gépjárművel csak célforgalmi jelleggel lehet behajtani.
(10) A közlekedési területek és közlekedési zöldfelületek térbútorainak megválasztásakor ügyelni kell azok összhangjára, egységes megjelenésére. Az anyaghasználat során csak természetes anyagokat lehet alkalmazni (kő, tégla, fa), beton, vasbeton elemek nem helyezhetőek el. Az itt elhelyezendő építmények fedésére hullámpala, hullámlemez nem alkalmazható.
(11) A szabályozási terven jelölt kerékpárút nyomvonalakon a kerékpáros közlekedés feltételeit a tervezett útkereszt-metszeteknek és a vonatkozó közúti ágazati előírásoknak megfelelően kell biztosítani.
(12) A külterületi utak tengelyétől mért 6-6 méteres távolságon belül építmény nem helyezhető el.
(13) A tervezési területen az útkategóriák alábbiak:
a) Országos mellékutak KÖ ám
b) Településközi utak Kö t
c) Helyi gyűjtőutak Kö gy
d) Kiszolgáló utak Kö
e) Gyalogos közlekedési terület Kö gya
f) Magánutak Kö mn
g) Közmű terület – szennyvíztisztító KÖ szt
h) gyorsforgalmi út KÖ m
A tervezési területen lévő utak tervezési osztályba sorolása és szabályozási szélessége a következő:
Jel |
Név |
Tervezési osztály jele |
Szab. szélesség |
KÖ m |
Tervezett M86 gyorsforgalmi út |
SZ-J2 terv szerint |
|
KÖ ám |
Országos mellékút, összekötő út |
||
8606 sz. közút |
B.IV.b.C. |
15,5 – 20,0 m |
|
8605 sz. közút |
B.IV.b.C. |
15,0 m |
|
8602 sz. közút |
B.IV.b.C. |
16,0 – 19,0 m |
|
KÖ t |
Településközi út |
K.V. |
|
Babót felé tervezett É-D összekötő 053 hrsz.-ú út nyomvonalát felhasználva |
|||
Páli felé tervezett összekötő út a 0140 hrsz út nyomvonalát felhasználva |
|||
KÖ gy |
Gyűjtőút |
B.V. |
|
Széchenyi út |
18,0-22,0 m |
||
KÖ |
Külterületi kiszolgáló utak |
K.VI. |
|
Belterületi kiszolgáló út |
B.VI. |
||
Rákóczi Ferenc utca |
|||
KÖ gya |
Gyalogutak 6,0 m |
(14) Az egyéb közlekedési területek a következők:
a) Közlekedési területen belüli zöldfelület KÖ z
A közlekedési területen belüli zöldfelület a növényzettel fedett közlekedési terület, melyet közpark jelleggel
kell kialakítani.
(15) Az SZ-J2 terven megszüntető jellel megjelölt telekhatárú telkeket a gyorsforgalmi út telkének kialakításával egyidőben össze kell vonni.
Zöldterületek
34. §
(1) A tervezési területen belüli zöldterületek a közparkok területei.
Közpark
35. §
(1) A közpark területen az OTÉK 27. § (4), (5) bekezdései szerinti épületek helyezhetők el, maximum 2% beépítési százalék mellett 3,0-3,5 m-es építménymagasságú építmény építhető szabadon álló módon.
(2) Zöldterület az állandó növényzettel fedett közpark területe.
(3) A közparknak megközelíthetőnek kell lennie az OTÉK 27. § (2), (3) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően.
(4) Az övezetben maximum 2% beépítési százalék mellett 3,0-3,5 m-es építménymagasságú építmény építhető szabadon álló módon.
(5) A közpark térbútorainak megválasztásakor ügyelni kell azok összhangjára, egységes megjelenítésére. Az anyag-használat során csak természetes anyagokat lehet alkalmazni (kő, tégla, fa) beton, vasbeton elemek nem helyezhetőek el. Az itt elhelyezendő épületek, építmények fedésére hullámpala, hullámlemez nem alkalmazható.
Erdőterületek
36. §
(1) A tervezési területen belül a szabályozási terv települési sajátosságainak megfelelően az erdőterületeket
a) Védelmi (védett és védő) (E v)
(2) Az erdőterületek övezeti tagolását a TH-03-02-18 munkaszámú tervdokumentáció SZ-2 jelű szabályozási tervlapja tartalmazza.
(3) A gazdasági célú erdő területén a 100.000m2-t (10 ha) meghaladó telken az erdő rendeltetésének megfelelő építmény helyezhető el maximum 0,5 %-os beépítés mellett. Az építmények magassága a 3,5 métert nem haladhatja meg.
(4) A védőerdő területe elsődlegesen környezetvédelmi, tájvédelmi célokat szolgál. A védőerdő területén építmény nem helyezhető el.
Mezőgazdasági területek
37. §
(1) A tervezési területen belül a szabályozási terv települési sajátosságainak megfelelően a mezőgazdasági területeket
a) |
M sz |
Szántóterület |
b) |
M r |
Rét és legelő területe |
c) |
M gy |
Mezőgazdasági gyümölcsös terület |
(2) A mezőgazdasági területek övezeti tagolását a TH-03-02-18 munkaszámú tervdokumentáció SZ-2 jelű szabályozási tervlapja tartalmazza.
(3) Az általános mezőgazdasági területeken 10 000 m2-t el nem érő telken illetve több önálló telekből álló birtoktesten építményt elhelyezni nem szabad. Az 10 000 m2 feletti telkeken ill. birtoktesten a beépítettség nem haladhatja meg a 3%-ot. A 10 000 m2 feletti telkeken lakóépület és gazdasági épület egyaránt elhelyezhető. A területen egyéb kérdésekben az OTÉK 29. § (5)-(8) bekezdései az irányadóak.
(4) A mezőgazdasági területeken meglévő a deflációs hatást csökkentő fasorokat, erdősávokat fenn kell tartani, és a fák szakszerű pótlását el kell végezni. A mezőgazdasági táblák szegélyei mentén a TH-03-02-18 munkaszámú tervdokumentáció szabályozási tervlapjain jelölt helyeken a terület tulajdonosainak új fasorokat, védőerdősávokat kell ültetniük.
(5) Mezőgazdasági területen kerítést csak ott lehet létesíteni, ahol lakóépület vagy mezőgazdasági épület került elhelyezésre.
(6) A mezőgazdasági gyümölcsös területek elsősorban a gyümölcs- és zöldségtermesztés területei. A területen állat-tartó épületek, komposztáló, siló, trágyatároló és provizórikus jellegű épület nem helyezhető el. A területen gazda-sági jellegű épület 5000 m2 telekterület, lakóépület pedig 8000 m2 telekterület felett helyezhető el 3%-os beépítettséggel.
(7) A szántó és kert területeken épületek részleges közművesítettség mellett is elhelyezhetők, mely a vízellátást (fúrt ill. ásott kút vagy vezetékes víz), elektromos energia ellátást és a zárt szennyvíztárolást foglalja magában.
(8) A rét és legelő művelési ágú területeken építményeket nem lehet elhelyezni. A rét művelési ágú területeket évente kétszer kaszálni kell.
Vízgazdálkodási területek
38. §
(1) A vízgazdálkodási területekbe a folyóvizek medre és partja, nyílt csatornák, vízelvezető árkok medre és partja illetve a tavak területei tartoznak.
(2) A vízgazdálkodási területen belül bármilyen építési munka csak a hullámterek használatáról és hasznosításáról szóló jogszabály előírásainak megfelelően lehet.
(3) A vízgazdálkodási területen belül, a medrek partja mentén a karbantartási munkálatok elvégezhetősége érdekében a fenti jogszabályban előírt mértékű parti sávot szabadon kell hagyni, ott épület, építmény csak kivételes esetben, a jogszabály 3. § (3) megfelelően lehet.
(4) A tervezési területen belül a szabályozási terven a vízgazdálkodási területek:
a) Vízgazdálkodási terület (V)
(5) A vízgazdálkodási területeket a TH-03-02-18 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1-M, SZ-1/2-M, és SZ-2 jelű szabályozási tervlapja tartalmazzák.
(6) A vízgazdálkodási területen az OTÉK 30. § (2) bekezdésben foglalt építmények helyezhetőek el. A vízgazdálkodási területen belül bármilyen építési munka csak elvi építési engedély alapján végezhető.
VII. Fejezet
ALKALMAZÁSI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
A településrendezés sajátos jogintézményeivel érintett területek
39. §
(1) A településrendezés sajátos jogintézményeivel érintett ingatlanokra a tervezett jogintézményt a földhivatali ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni.
Alkalmazási rendelkezések
40. §
(1) Az épület homlokzatától mért 3 méter széles teleksávon belül legfeljebb 3 m mély terepszint süllyesztéssel kialakított bevágás, angolakna, az építménymagasság számításánál figyelmen kívül hagyható.
(2) A kötelező zöldfelület számításánál a zöldfelületek a termőréteg vastagságának függvényében az alábbi arányokkal vehetők figyelembe:
Termőréteg vastagsága |
A zöldfelület számításnál |
≥20 |
20 |
≥30 |
30 |
≥40 |
40 |
≥50 |
50 |
≥60 |
60 |
≥70 |
70 |
≥80 |
80 |
≥90 |
90 |
≥100 |
100 |
(3) A zöldfelület kötelezően előírt mértékébe nem számíthatók bele a csapadékvíz áteresztő burkolatok (kavics, kőzú-zalék, gyephézagos burkolat, gyeprács), vízfelületek, falra futtatott zöldfelületek.
Hatálybalépés
41. §
(1) Jelen a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.
(2) Jelen rendelet előírásait a hatályba lépést követően indult eljárásokban kell alkalmazni. A rendelet csak a TH-03-02-18 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1-M, SZ-1/2-M és SZ-2 jelű szabályozási tervlapjaival együtt érvényes.
(3) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Magyarkeresztúr Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2006 (VIII. 23.) rendelete a Magyarkeresztúr község helyi építési szabályzatáról.
Értelmező rendelkezések (fogalom-meghatározások)
(1) Irányadó telekhatár: az irányadó telekhatár betartása nem kötelező, a HÉSZ övezeti és egyéb előírásainak meg-felelően alakíthatók telkek az irányadó telekhatárral meghatározottól eltérően is.
(2) Telekszélesség: A telek oldalvonalára (oldalhatár) merőleges vetületi mérete az építési hely elő- és hátsókerti ha-tárvonalai között. (Ezek közül a legnagyobbnak kell teljesítenie az övezeti előírások minimális telekszélességre vonatkozó paraméterét.)
(3) Telekmélység: a telek közterület vagy magánút felőli határvonalára merőleges vetületi mérete. (Ezek közül a leg-nagyobbnak kell teljesítenie az övezeti előírások minimális telekmélységre vonatkozó paraméterét.)
(4) Védett terület: bármilyen, az épített környezet védelmére vonatkozó kategóriával érintett terület (műemlék, műemléki környezet, helyi védett objektum, utcaképi védelemmel érintett terület, településszerkezeti védelemmel érintett terület)
1. melléklet
2. melléklet
3. melléklet
4. melléklet