1.  § (1) A képviselő- testület és szervei számára a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban Mötv) és más jogszabályban meghatározott feladat és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat az SZMSZ-ben foglaltak figyelembe vételével kell alkalmazni.

(2) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Magyarkeresztúr Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat)

2.  § (1) Az önkormányzatnak 1 kör alakú pecsétje van, ezek közepén Magyarország címere helyezkedik el, a köríven a következő felirat olvasható: Magyarkeresztúr Községi Önkormányzat Képviselő testülete Győr-Moson-Sopron Megye.

(2) Az önkormányzat pecsétjét kell használni:

3.  § (1) Az önkormányzat jogi személy.

(2) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.

(3) A képviselő-testületet a polgármester képviseli, ami magába foglalja a polgári jogi és közjogi képviselet jogát.

(4) Az önkormányzati jogok a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottsága, a polgármester, az önkormányzati társulás, illetve a helyi népszavazás döntései útján érvényesülnek.

(5) Az önkormányzati közügyek körébe tartozik a közszolgáltatások feltételrendszerének megteremtése, a helyi lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásának a biztosítása.

(4) A (3) bekezdésben foglalt feladatok esetében az önkormányzat maga határozza meg - a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően - mely feladatokat milyen mértékben és módon lát el.

(5) A helyi közösség alapfokú ellátásának, a település üzemeltetésének érdekében a helyi kötelező közszolgáltatást teherbíró képességének megfelelően az önkormányzatnak biztosítani kell.

(6) Az önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek tevékenységét, együttműködik e közösségekkel.

4.  § (1) Új feladata önként vállalt ellátása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni. Ennek során tisztázni szükséges a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az eljárást - a testület döntésétől függően - a polgármester, a képviselő-testület bizottsága, vagy erre létrehozott külön bizottság folytatja le.

(2) Önként vállalt feladat ellátására vonatkozó előterjesztés csak akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha az tartalmazza az elérendő célt és a megoldások feltételeit.

5.  § (1) A képviselő-testület a 1. sz. mellékletben felsorolt hatásköreinek gyakorlását a polgármesterre ruházza át. Az átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók.

(2) A jegyző rendszeresen tájékoztatja a testületet a feladat és hatáskört érintő jogszabályi változásokról és az átruházhatóság feltételeiről.

(3) Az átruházott hatáskörben hozott döntésekről, intézkedésekről a hatáskör gyakorlója köteles a képviselő-testületnek - összefoglaló jelleggel - ülésenként rendszeresen beszámolni.

(4) A képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat.

(5) A képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlás jogát visszavonhatja.

6.  § Képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át az Mötv 42. §-ában felsoroltak.

7.  § (1) A képviselő- testület szervei:

(2) A megválasztott képviselők száma: 4 fő.

(3) A testületi tagok névsorát az 1. sz. függelék tartalmazza.

8.  § (1) A képviselő-testület hatáskörét ülésein gyakorolja.

(2) A testületi ülés lehet: alakuló, rendes, rendkívüli.

(3) A képviselő-testület általában havonta, illetve szükség szerint ülésezik, de évente legalább 6 ülést tart. Július - augusztus hónapban a testület nem ülésezik, nyári szünetet tart.

(4) A képviselő-testület rendes ülését a polgármester - akadályoztatása esetén az alpolgármester, ha ő is akadályozva van, akkor az ügyrendi bizottság elnöke - hívja össze és vezeti.

(4) A képviselő-testület rendkívüli ülését az indítvány kézhezvételétől számított 8 napon belül kell összehívni. Amennyiben a rendkívüli ülés összehívásáról a polgármester, illetve az alpolgármester nem intézkedik, a kezdeményezést a jegyző jelzi a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatalnak.

(5) A meghívót és az írásbeli előterjesztéseket úgy kell kiküldeni, hogy azt az érdekelt az ülés időpontját megelőzően legalább 5 nappal kézhez kapja. Indokolt esetben a polgármester ettől eltérést engedélyezhet.

(6) Halasztást nem tűrő, indokolt esetben a képviselő-testület formális meghívó nélkül telefon, e-mail, illetve telefax útján is összehívható.

(7) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselők több mint fele (3 fő), jelen van.

(8) A határozatképtelen képviselő-testületi ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek megtárgyalására újra össze kell hívni. Ismételt határozatképtelenség esetén rendkívüli ülésen szükséges tisztázni a határozatképtelenség okait.

(9) A képviselő-testület ülésére - a képviselőkön és jegyzőn kívül - tanácskozási joggal meg kell hívni azokat, akiknek a jelenlétét jogszabály kötelezővé teszi, illetve akiknek meghívását a polgármester az egyes napirendi pontok tárgyalásához indokoltnak tartja.

(10) A napirend tárgya szerint meg kell hívni: a helyi egyesületek, helyileg érintett szervezetek képviselőjét, a képviselő-testület bizottságainak nem képviselő tagjait.

9.  § (1) A meghívónak tartalmaznia kell:

(2) A meghívóhoz mellékelni kell a napirendhez tartozó írásos előterjesztést, és döntést igénylő ügyekben a határozati javaslatot

(3) Előterjesztés benyújtására jogosult bármely képviselő, a képviselő-testület bizottsága, a polgármester, a jegyző, valamint az, akit erre a képviselő-testület vagy a polgármester felkér.

(4) Az előterjesztés készülhet írásban, illetőleg lehet szóbeli is.

(5) Kizárólag írásban lehet benyújtani a következő előterjesztéseket:

10.  § (1) A képviselő-testület ülésein tanácskozási joggal részt vehet:

11.  § (1) A képviselő-testület ülése - a zárt ülést kivéve - nyilvános, azon tanácskozási jog nélkül bárki részt vehet.

(2) A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján tájékoztatni kell.

(3) A képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv 46 § 2) bekezdése szerinti esetekben.

(4) A (3) pont esetében zárt ülés tartását indítványozhatja a polgármester, a jegyző, ill. bármely képviselő. Ez esetben a zárt ülés tartásáról a testület vita nélkül, minősített többséggel dönt.

(5) Zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt.

(6) A zárt ülésen elhangzottakról tájékoztatást, felvilágosítást - az annak alapjául szolgáló érdekek, jogszabályi rendelkezések figyelembe vételével, figyelemmel a személyes adatok védelméhez fűződő jogra, az érintettek személyiségi jogaira - csak a polgármester (akadályoztatása esetén az ülésvezető) adhat.

12.  § (1) Amennyiben valamely kérdés megtárgyalása soronkívüliséget igényel; sürgősségi indítvány tehető. A sürgősségi javaslatot indokolással kell ellátni.

(2) Sürgősségi indítványt tehetnek:

(2) A sürgősségi indítványt - a sürgősség tényének rövid indokolásával, továbbá a döntési javaslattal - legkésőbb az ülést megelőző nap 14 óráig lehet írásban benyújtani, vagy szóban előterjeszteni a testületi ülésen.

(3) A sürgősség tárgyában a testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt, egyidejűleg meghatározza, hogy a téma tárgyalását mikor, hányadik napirendként kívánja megtárgyalni.

(4) Amennyiben a sürgősségi indítvány olyan döntésre vonatkozik, amelynek gyakorlását a képviselő-testület átruházta, dönteni kell arról is, hogy e kérdésben a képviselő-testület magához vonja-e az ügyet.

13.  § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, amennyiben Ő is akadályozva van, az ügyrendi bizottság elnöke vezeti.

(2) Az ülésvezető feladatai és jogosítványai:

(3) Az előterjesztésekkel kapcsolatban feltett kérdésekre adott válasz elfogadásáról külön alakszerű határozatot hozni nem kell.

(4) A vita során a napirend előadójának (szakértőnek) szót kell adni. Az előterjesztő javaslatát a vita során bármikor módosíthatja. Az előterjesztő, a jegyző a napirendhez kapcsolódóan bármikor szót kérhet.

(5) A szavazás előtt a jegyzőnek felszólalási jogot kell biztosítani, amennyiben a törvényességet érintően észrevételt kíván tenni.

14.  § (1) A Képviselő-testület napirendi pont vitáját követően döntést igénylő kérdésben rendeletet alkot, határozatot hoz, vagy határozathozatal nélkül tudomásul veszi az előterjesztést.

(2) A képviselő - testület döntéseit nyílt szavazással - kézfelemeléssel- hozza.

(3) A képviselők a szavazásban „igen”- nel vagy „nem”-mel vesznek részt.

(4) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére, vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt képviselőt határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(5) A személyes érintettség bejelentésének elmulasztása esetén a képviselő-testület a döntését a személyes érintettség bejelentésének elmulasztásáról való tudomásra jutást követő ülésén vizsgálja, továbbá ezzel egyidejűleg az okozott kár megtérítése iránt igényt támaszthat.

(6) A képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.

(7) Egyszerű szótöbbséggel dönt a testület, ha a testületi ülésen jelenlévő képviselők több mint a fele egybehangzóan szavaz. Ha nincs meg a képviselők több mint felének igen szavazata, akkor a képviselő-testület a javaslatot elutasította.

15.  § (1) A minősített többséghez a megválasztott települési képviselők több mint a felének (3 fő) a szavazata szükséges.

(2) Minősített többség szükséges:

(3) A képviselő-testület a megbízatásának lejárta előtt név szerinti szavazással, minősített többségű döntéssel kimondhatja a feloszlását.

16.  § (1) Titkos szavazással dönt a képviselő-testület az alpolgármester választásáról.

(2) Titkos szavazást tarthat az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt esetekben. Képviselői kezdeményezésről a testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

(3) A titkos szavazást az ügyrendi bizottság a jegyző technikai jellegű segítségével bonyolítja le. Gondoskodnak a szavazólapok elkészítéséről, a szükséges technikai felszerelésekről, a szavazatok összeszámolásáról, a szavazási jegyzőkönyv elkészítéséről. A szavazás eredményéről az Ügyrendi Bizottság jelentést tesz a képviselő-testületnek.

17.  § (1) Nyílt szavazás esetén képviselő-testület bármely tagja kezdeményezheti névszerinti szavazás tartását. A testület - vita nélkül - egyszerű szótöbbséggel dönt a névszerinti szavazásról.

(2) Névszerinti szavazás esetén a jegyző „abc” sorrendben felolvassa a képviselők nevét, a képviselők nevük elhangzását követően igen, nem nyilatkozattal szavaznak. A jegyző az elhangzott igen, vagy nem nyilatkozatot feltünteti a névsoron. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A jegyző a szavazatokat összeszámlálja és a szavazás eredményéről az ülésvezetőt tájékoztatja. A szavazás eredményét az ülésvezető hirdeti ki. A névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

18.  § (1) A döntéseket minden évben 1-től kezdve folyamatos arab sorszámozással kell jelölni, feltüntetve a döntés évét, az ülés idejét, illetve a döntés kihirdetésének napját.

(2) Ennek megfelelően a jelölés: Magyarkeresztúr Község Önkormányzata Képviselő-testületének sorszám (év /hónap, nap) határozata, ill. rendelete. A határozatnál a hónap, nap az ülés idejét, míg a rendeletnél a kihirdetés napját jelenti.

(3) A határozat intézkedésenként pontokra tagolódik. A határozatban meg kell jelölni a végrehajtás határidejét, a végrehajtásért felelőst.

(4) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:

19.  § (1) A települési képviselő az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési ügyben a polgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez kérdést intézhet. A kérdés a képviselő-testület ülése előtt legalább 8 órával írásban, vagy az ülésen szóban tehető fel.

(2) A kérdésre a képviselő-testület ülésén köteles választ adni a megkérdezett. Ha az erre való felkészüléshez hosszabb idő szükséges, akkor a megkérdezett 15 napon belül adja meg válaszát. Válasz elfogadásáról akkor határoz - vita nélkül - a képviselő-testület, ha a kérdező nem fogadta el a választ.

(3) Minden egyéb: a képviselő-testület hatáskörébe tartozó szervezetre, működésre, előkészítésre, napirendre vonatkozó magyarázat kérése, a helyi közügyek lényeges elemeire vonatkozó felvilágosítás kérése - amely nem minősül az (1) bekezdés fogalomkörébe tartozó kérdésnek, interpellációnak minősül.

(4) Az interpellációt írásban, az ülést megelőző nap 12 óráig a polgármesterhez lehet benyújtani, vagy szóban az ülésen előterjeszteni.

(5) Az interpellációk ismertetése és a válaszadása a főnapirendek tárgyalása után történik.

(6) Az interpellációra a kérdezett az ülésen szóban, vagy - legkésőbb 15 napon belül írásban köteles választ adni. Az írásban küldött választ a képviselő-testület soron következő ülésén ismertetni kell.

(7) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló képviselő nyilatkozik. Ezt követően a képviselő-testület dönt a válasz elfogadásáról, vagy a további intézkedésekről. Az írásban adott válaszról a soron következő ülésén dönt.

20.  § (1) A testület üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni. Elkészíttetéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A testületi ülésekről hangfelvétel is készíthető.

(3) A Képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

(4) A jegyzőkönyv mellékletei:

(5) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester, a jegyző és a jegyzőkönyv hitelesítő írják alá.

(6) A jegyzőkönyvet, az ülést követően a jegyző köteles feltölteni a Nemzeti Jogszabálytár internetes felületen.

(7) A jegyzőkönyv eredeti példányait a melléklettekkel együtt a jegyző évente bekötteti és elhelyezi az irattárban.

(8) Az állampolgárok a testületi okmányokat - a zárt ülésről készült jegyzőkönyvek kivételéve - a Közös Önkormányzati Hivatalban megtekinthetik, a képviselők pedig elektonikus formában e-mailen megkapják. A zárt ülés esetében biztosítani kell, hogy az érdeklődők a közérdekű adatokat megismerhessék, továbbá azt, hogy az érintett a jegyzőkönyv rá vonatkozó részébe betekinthessen.

21.  § (1) Lakossági fórum: a közmeghallgatás, s a falugyűlés.

(2) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart az állampolgárok meghatározott körét, vagy egészét érintő döntések meghozatala előtt.

(3) A közmeghallgatást a képviselő-testület hirdeti meg.

(4) A közmeghallgatási ülés időpontját, napirendjét a hirdetőtáblán-legalább 5 nappal az ülést megelőzően - közzé kell tenni. Meg kell hívni a helyben érdekelt szervezetek képviselőit is. Erről a polgármester gondoskodik.

(5) A közmeghallgatásos testületi ülés vezetésére, a jegyzőkönyv készítésére, a rendes ülésre vonatkozó szabályok az irányadók.

(6) A képviselő-testület évente egy alkalommal - december hónapban - falugyűlésen számol be a választóknak az önkormányzat gazdálkodásáról és a képviselő-testület munkájáról.

(7) A lakosság értesítésére és meghívására a közmeghallgatásnál leírtak vonatkoznak a falugyűlés előkészítése során.

22.  § (1) Az önkormányzati képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választók érdekeit.

(2) A képviselőt az Mötv.-ben és az SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetve terhelik.

23.  § (1) A képviselőkkel szemben támasztott főbb követelmények:

(2) A képviselő-testület a képviselőknek, bizottsági elnököknek és a bizottság tagjainak tiszteletdíjat nem állapít meg.

24.  § (1) A bizottság elnökét és tagjait a képviselő-testület választja meg.

(2) A bizottság elnökét és tagjainak több mint felét a települési képviselők közül kell választani. A polgármester, az alpolgármester, képviselő-testület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, tagja.

(3) Egy képviselő több bizottság tagjává is megválasztható, de csak egy bizottságnak lehet elnöke.

(4) A bizottságok nem képviselő-testületi tagjára javaslatot tehetnek:

(5) A bizottságok nem képviselő-testületi tagjai a képviselőkkel egyenlő jogokkal és kötelezettségekkel vesznek részt a bizottság munkájában.

25.  § (1) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. Köteles összehívni a képviselő-testület, valamint a polgármester indítványára.

(2) A bizottságok tagjai a feladatkörükhöz kötődő, illetve a döntés előkészítésével összefüggő ügyekbe bármikor betekinthetnek, tájékoztatást kérhetnek. Részt vehetnek más bizottság ülésén is.

(3) A bizottságok ciklusonként egyszer beszámolnak tevékenységükről a képviselő-testületnek.

(4) A bizottsági ülésről készített jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.

26.  § (1) A képviselő-testület ideiglenes bizottságot hozhat létre meghatározott feladat elvégzésére

(2) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

(3) A testület dönt a bizottság elnevezéséről, rendelkezik a személyi összetételről, s meghatározza az ideiglenes bizottság feladat - és hatáskörét.

(4) A bizottságok, ideiglenes bizottságok ügyviteli teendőinek ellátásáról az önkormányzati hivatal gondoskodik.

27.  § (1) A bizottságok működésére (határozatképesség, határozathozatal, jegyzőkönyv,) a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni. A bizottságok ülésein a jegyző és az ágazatilag érintett köztisztviselő tanácskozási joggal vehet részt.

(2) A bizottság maga állapítja meg működésének részletes szabályait.

28.  § (1) A képviselő-testület 3 fős Ügyrendi Bizottságot hoz létre. Az Ügyrendi Bizottság részletes feladat- és hatáskörét az SZMSZ 2. sz. melléklete rögzíti.

(2) A bizottság tagjainak nevét az SZMSZ 2. sz. függeléke tartalmazza.

(3) Az Ügyrendi Bizottság vagyonnyilatkozattal kapcsolatos teendőit az SZMSZ 3. sz. függeléke tartalmazza.

(4) A bizottság ülése nyilvános. Zárt ülést az Mötv. 46 .§ (2) bekezdésében foglalt esetekben kell tartani.

29.  § (1) A polgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatát.

(2) A polgármesteri tisztség betöltésének módját a képviselő-testület a polgármester egyetértésével a megbízatás időtartamán belül egy esetben megváltoztathatja.

(3) A polgármester főbb feladatai:

(4) A polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását.

(5) A polgármester tekintetében a munkáltatói jogokat a képviselő-testület gyakorolja.

(6) A polgármester a fogadóórát heti rendszerességgel tartja a hivatalban.

(7) Amennyiben a képviselő-testület határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester - az Mötv. 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével – valamennyi ügyben döntést hozhat.

(8) A képviselő-testület nem határoz meg olyan két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyet, amelyben a polgármester dönthet.

30.  § (1) A képviselő-testület a saját tagjai közül - a polgármester javaslatára, titkos szavazással - a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait, nyilatkozata alapján tiszteletdíjáról, vagy annak egy részéről lemondhat.

(3) Az alpolgármester a polgármestert közvetlenül megillető jogosítványokat - testületi ülés összehívása, vezetése - csak a polgármester akadályoztatása esetén gyakorolhatja. A helyettesítés megszűnése után köteles intézkedéseiről, döntéseiről a polgármestert tájékoztatni.

(4) Az alpolgármester tevékenységét a polgármester irányítja.

(5) A polgármester tartós távolléte esetén ellátja a polgármesteri feladatokat.

31.  § (1) A jegyző ellátja az Mötv. -ben és egyéb jogszabályokban meghatározott feladatokat:

(2) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve a jegyző tartós akadályoztatása esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a polgármester a jegyzői feladatok ellátásával a közös önkormányzati hivatal székhely szerinti igazgatási előadóját bízza meg.

32.  § (1) A Képviselő-testület az önkormányzat működésével, az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására egységes hivatalt hoz létre.

(2) Rábatamási Község Önkormányzatának Képviselő-testülete, Jobaháza Község Önkormányzatának Képviselő-testülete, és Magyarkeresztúr Község Önkormányzat Képviselő-testülete 2013. január 1-jei hatállyal közös önkormányzati hivatalt hozott létre Rábatamási Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal) elnevezéssel.

(3) A hivatal szervezeti és működési szabályzatát a képviselő-testületek határozattal fogadják el.

(4) A Hivatal által ellátott feladatokról, a tervezett éves munkáról évente legalább egy alakommal a jegyző beszámol valamennyi érintett önkormányzat képviselő-testületének.

(5) A Hivatal vonatkozásában a pénzügyi elszámolásra a zárszámadással egyidejűleg, a jogszabályban meghatározott határidőben kerül sor.

33.  § (1) A helyi önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják.

(2) A képviselő-testület az önkormányzati vagyontárgyak számbavételéről, elidegenítéséről, megterheléséről, vállalkozásba viteléről és egyéb hasznosításának szabályairól külön rendeletben rendelkezik.

34.  § (1) A képviselő-testület gazdálkodásának ellenőrzését a vonatkozó jogszabályok alapján vezetői ellenőrzéssel, valamint belső ellenőrzéssel biztosítja.

(2) A belső ellenőrzést megbízás útján láttatja el mind a hivatal mind a saját intézményei esetében.

35.  § (1) A képviselő-testület gazdasági program és éves költségvetés alapján működik.

(2) A képviselő-testület az alakuló ülését követő 6 hónapon belül kell, hogy elfogadja a ciklusra vonatkozó gazdasági programját.

(3) A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartási törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét a költségvetési törvény határozza meg.

36.  § (1) A képviselő-testület feladata hatékonyabb, célszerűbb megoldása érdekében más önkormányzattal, önkormányzatokkal társulhat.

(2) A társulás nem sértheti az önkormányzati jogokat.

(3) Társulás létrehozását kezdeményezhetik a bizottságok, a polgármester, a jegyző és a helyi képviselők.

(4) A megállapodás csak a testület jóváhagyását követően lép hatályba, ha a testület felhatalmazza a polgármestert a megállapodás megkötésére.

(5) A képviselő-testület által kötött társulásokat az SZMSZ 4. sz. függeléke tartalmazza.

37.  § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.

(2) Rendelet alkotását kezdeményezheti:

(3) A kezdeményezést a polgármesternek kell benyújtani.

(4) A polgármester a kezdeményezést bejelenti a képviselő-testületnek, és a jegyző útján a hivatalnak továbbítja a rendelettervezet elkészítése céljából.

(5) A képviselő-testület saját döntése alapján a jelentősebb rendelettervezeteket két fordulóban is megtárgyalhatja- előbb a rendelettervezet elveit, majd a tervezetnek a vita után kidolgozott szövegét tárgyalja meg.

(6) A képviselő-testület az előkészítéssel megbízhat bizottságot, vagy ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(7) A rendelettervezetet a képviselő-testület előtt az előkészítő bizottság vagy a polgármester terjeszti elő.

(8) A rendelet elfogadását követően annak hiteles szövegét a jegyző szerkeszti.

(9) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

(10) Az önkormányzati rendeleteket ciklusonként felül kell vizsgálni.

(11) A rendeletek hatályosságáról a jegyző gondoskodik.

(12) A rendelet kihirdetése a nemzeti jogszabálytárban történő publikálással, valamint az önkormányzati hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel történik. A rendeletek 1 példányát az Önkormányzati Hivatalban is a lakosság rendelkezésére kell bocsátani.

(13) A rendeletekről a jegyző nyilvántartást vezet.

38.  § (1) Az önkormányzati képviselő a megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1-től számított 30 napon belül – az Mötv 39 §-a szerint – vagyonnyilatkozatot köteles tenni.

(2) A képviselő a saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas – vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatát.

(3) A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén – annak benyújtásáig – a képviselő a képviselői jogait nem gyakorolhatja, s a mulasztás fennállásáig pénzbeli juttatásokban sem részesülhet.

39.  § A polgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a képviselőkre vonatkozó szabályok szerint.

40.  § (1) A képviselő-testület a vagyonnyilatkozatok nyilvántartási és ellenőrzési feladatainak ellátását az Ügyrendi Bizottság hatáskörébe utalja.

(2) A képviselő, a polgármester vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – nyilvános.

(3) A képviselő, a polgármester hozzátartozójának vagyonnyilatkozata nem nyilvános, abba csak az Ügyrendi Bizottság tajgai tekinthetnek be, ellenőrzés céljából.

(4) Vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást az Ügyrendi Bizottságnál bárki kezdeményezhet.

(5) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során az Ügyrendi Bizottság felhívja a képviselőt, polgármestert, a saját, valamint hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatok haladéktalan bejelentésére.

(6) A képviselő, a polgármester a felhívásra köteles a bejelentést írásban megtenni.

(7) Az azonosító adatokat csak az Ügyrendi Bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő 8 napon belül törölni kell.

41.  § A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményéről az Ügyrendi Bizottság a képviselő-testületet, annak soron következő ülésén tájékoztatja.

42.  § A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés. A képviselő-testület zárt ülést tart a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor.

43.  § A képviselő-testület az Mötv. 70. §-ában meghatározott esetekben keresetet nyújthat be a polgármester ellen, az önkormányzat székhelye szerint illetékes megyei bírósághoz

44.  § A képviselő-testület - a törvény rendelkezéseit figyelembe véve - külön rendeletben állapítja meg a helyi népszavazás és a népi kezdeményezés részletes szabályait.

45.  § (1) Jelen rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/2003. (V. 23.) rendelet hatályát veszti.

(3) A rendelet (SZMSZ) mellékletei és függelékei: