Nyalka Község Önkormányzatának Képviselő-Testülete a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján működésének részletes szabályait (a továbbiakban: Szabályzat) az alábbiak szerint alkotja meg:

I. fejezet

ÁLTALÁNOS  RENDELKEZÉSEK

Az önkormányzat és jelképei

1. §

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

    NYALKA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÔ-TESTÜLETE

   (továbbiakban: Képviselô-Testület)

(2)[1] Az önkormányzat székhelye, pontos címe: 9096 Nyalka, Kossuth L. u. 54.

(3) Működési területe: Nyalka község közigazgatási területe

(4)[1] A Képviselő-Testület feladatait a Pázmándfalui Közös Önkormányzati Hivatal látja el.

2. §

(1) A Képviselő-Testület jelképeit, címereit és zászlaját külön rendeletben szabályozza.

(2)[1] A Képviselő-Testület, a polgármester, a jegyző és a Pázmándfalui Közös Önkormányzati Hivatal hivatalos, kör alakú pecsétjének közepén Magyarország címere van, a köríven a következő felirat olvasható:

a) Nyalka Község Önkormányzata

b) Nyalka Község Polgármestere

c) Pázmándfalui Közös Önkormányzati Hivatal Pázmándfalu Győr-Moson-Sopron megye

(3) Az önkormányzat pecsétjét kell használni:

  - a Képviselő-Testület ülésén készített jegyzőkönyv hitelesítésére,

  - a Képviselő-Testület által adományozott okleveleken,

  - az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző és rögzítő dokumentumokon.

3. §

(1) A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és a helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse.

II.  fejezet

A TELEPÜLÉSI  ÖNKORMÁNYZAT MŰKÖDÉSE

4. §

(1) Az önkormányzat törvényi kötelezettségének teljesítésén túl szabadon vállalhat közfeladatokat, melyek:

a) ellátása nem sérti a község érdekeit,

b) nem tartoznak más szervek kizárólagos feladat - és hatáskörébe,

c) megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat és hatáskörök ellátását,

d) az ellátáshoz szükséges feltételekkel rendelkezik.

Az önként vállalt feladatok tárgyában az éves költségvetésben - fedezete biztosításával egyidejűleg - kell állást foglalni.

(2) Az átruházott hatáskörökről a polgármester a soron következő képviselő-testületi   ülésen beszámol.

(3) A képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással a  megyei bíróságtól lehet kérni. A pert az önkormányzat ellen kell indítani.

III. fejezet

A  KÉPVISELŐ-TESTÜLET  MŰKÖDÉSE

5. §

(1) A képviselő-testület a megválasztott települési képviselőkből és a polgármesterből áll.

(2) A képviselő-testület tagjainak száma 5 fő / a polgármester és 4 fő települési képviselő/. A képviselő-testület tagjainak névsorát az 1. számú melléklet tartalmazza.

(3) A képviselő-testület ülései: alakuló, rendes és rendkívüli ülés.

(4) Alakuló ülést: a választást követő 15 napon belül kell összehívni. Összehívásáról

a megválasztott polgármester gondoskodik.  Az alakuló ülést a korelnök nyitja meg, a polgármester eskütételéig vezeti az alakuló ülést.

Alakuló ülésen:

• A választási bizottság elnöke beszámol a választás eredményéről és átadja a megbízólevelet a megválasztott polgármesternek és a települési képviselőknek.
• A megválasztott polgármester és képviselők az alakuló ülésen esküt tesznek, az eskütételről a polgármester és a képviselők esküokmányt írnak alá.
• A polgármester javaslatára a képviselő-testület saját tagjai sorából - titkos szavazással - megválasztja az alpolgármestert.
• A képviselő-testület dönt a polgármester illetményéről és az alpolgármester tiszteletdíjáról, valamint a megválasztott képviselők tiszteletdíjáról.
• A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó választások, titkos szavazások és a  vagyonnyilatkozat tételei kötelezettséggel járó feladatok lebonyolítására állandó bizottságként Ügyrendi Bizottságot választ.

(5)  Rendes testületi ülés összehívására a munkatervben foglaltaknak megfelelően, de legalább évente hat alkalommal kerül sor.

A képviselő-testület üléseit az önkormányzat tanácstermében tartja. Célszerűségi szempontból kihelyezett ülés is tartható.

(6)  Rendkívüli ülést  a polgármester  a képviselő-testület 1/4-ének (1 főnek), vagy bizottságának indítványára  - az ügy fontosságára való tekintettel- a rendkívüli ülés összehívására okot adó tárgysorozat megjelölésével 24 órán belül is összehívhat bármilyen értesítési mód útján.

6. §

(1) A Képviselő-Testület ülését az ülés helyének, idejének, kezdési időpontjának és a napirend tárgyának, előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval a polgármester hívja össze.

(2) A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 5 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót legalább 24 órával előbb kell kézbesíteni. Halasztást nem tűrő, indokolt esetben a képviselő-testület telefonon is meghívható.

(3) A Képviselő-Testület ülésének időpontjáról és tárgyáról a község lakosságát a Körjegyzőségi Hivatal és a község hirdetőtábláin keresztül a meghívó kifüggesztésével kell értesíteni.

(4) A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 5 nappal az ülés előtt a Körjegyzőségi Hivatal és a község hirdetőtábláin nyilvánosságra kell hozni.

(5)  A Képviselő-Testület ülésére meg kell hívni:

• a község önkormányzatának képviselőit,
• a körjegyzőt,
• a napirend előadóját.

A Képviselő-Testület munkaprogramja, munkaterve

7. §

(1) A polgármester programot terjeszt a Képviselő-Testület elé, amely a Képviselő-Testület megbízatásának időtartamára a településfejlesztés, a közszolgáltatások szervezésének főbb céljait, feladatait tartalmazza.

(2)  A Képviselő-Testület működésének alapja az éves munkaterv.                                               

  A munkaterv elkészítéséről és a képviselő-testület elé terjesztéséről a körjegyző közreműködésével a polgármester gondoskodik.

(3) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni:

• a képviselő-testület tagjaitól,
• a körjegyzőtől,
• az intézmények vezetőitől

 (4)  A munkatervnek tartalmaznia kell:

• a testületi ülések tervezett időpontját,
• a napirendek címét, előadóját,
• a közmeghallgatást is igénylő napirendeket.

(5)  A munkatervet minden év január 31-éig fogadja el a képviselő-testület.

A Képviselő-Testületi ülések nyilvánossága, zárt ülés

8. §

(1)  A hallgatóság - nyilvános ülésen csak a részére kijelölt helyen tartózkodhat, a tanácskozást nem zavarhatja, nem rendelkezik tanácskozási és szavazati joggal. Az ülés idején tartózkodni köteles bármilyen megnyilvánulástól.

   Az ülést vezető elnök hozzájárulásával a hallgatóság kérdést intézhet, javaslatot tehet, véleményt nyilváníthat.

(2) Zárt ülésen elhangzottakról tájékoztatást, felvilágosítást csak a polgármester és a körjegyző adhat a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok betartásával.

Az ülésvezetés szabályai

9. §

(1) A Képviselő-Testület ülését a polgármester, távolléte vagy akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti.

Akadályoztatásnak minősül az is, ha a polgármestert a döntésből kizárták.

(2) A polgármesteri, alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós

akadályoztatásuk esetére a képviselő-testület összehívását és az ülés vezetését az Ügyrendi Bizottság elnöke látja el.

(3) A polgármester munkáját a képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal a körjegyző segíti.

(4) A polgármester a testületi ülés vezetése során:

a) megállapítja, hogy a Képviselő-Testület ülését az SZMSZ-ben foglaltak szerint hívták össze,

b)  megállapítja a jelenlévő képviselők számát, a testületi ülés határozatképességét,

     számba veszi az igazoltan és igazolatlanul távollévő képviselő-testületi tagokat,

     az ülés tartama alatt folyamatosan ellenőrzi a határozatképességet,

c)  jelentést ad a lejárt határidejű önkormányzati határozatok végrehajtásáról, az

     előző ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről, a két testületi

     ülés között történt fontosabb eseményekről,

d)  ismerteti a  benyújtott sürgősségi indítványokat,

e)  előterjeszti az ülés napirendi tervezetét, a napirendről a testület határoz,

f)   javasolhatja egyes napirendek összevont tárgyalását,

g)  a napirend tárgyalása során megadja a szót, illetve megvonja, felszólít a tárgyra

      térésre, az ülést félbeszakítja, a napirendi pont tárgyalását elnapolja,

h)  napirendi pontonként megnyitja, lezárja és összefoglalja a vitát,

i)   napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat és kihirdeti

      a határozatokat,

j)   biztosítja a képviselők interpellációs és felvilágosítás kérési jogát,

k)  berekeszti az ülést.

A tanácskozás rendjének fenntartása

10. §

(1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik.

Ennek során:

 a) figyelmezteti a hozzászólót, ha eltér a tárgyalt témától vagy a tanácskozáshoz

     nem illő, sértő kifejezéseket használ, ismételt figyelmeztetést követően megvon-

     hatja tőle a szót,

 b)  rendre utasítja azt, aki a képviselőkhöz méltatlan magatartást tanúsít,

 c)  rendre utasítja, illetve a terem elhagyására kötelezi a rendzavarást tanúsító

     - nem képviselő - jelenlévőket.

 (2) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni,

      azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem szabad.

Az előterjesztés

11. §

(1) A Képviselő-Testület tárgyalási anyagaként szóbeli és írásbeli előterjesztések    szolgálnak. Határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az         előterjesztésre szóban kerül sor.

  Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt         

  előterjesztésnek és a határozati javaslatnak közvetlen az ülés előtti kiosztását.

(2) Kötelezően írásos előterjesztést kell készíteni a Képviselő-Testület kizárólagos      hatáskörébe tartozó ügyek tárgyalásakor.

(3) Az előterjesztés főbb elemei:

• a tárgyalandó témakör rövid, tartalmas, összefogott, összefüggéseit kiemelő bemutatása,
• a testületi szerv korábbi döntésének, állásfoglalásának, az ügy egyéb előzményeinek ismertetése,
• több döntési változat esetén az egyes döntések mellett és ellen szóló érvek kifejtése, a döntés várható hatásának bemutatása.

Sürgősségi indítvány

12. §

Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, amely az ülés meghívójában nem szerepel.

A Képviselő-Testület a polgármester javaslatára, egyszerű szótöbbséggel soron kívül dönt az előterjesztés tárgyában.

Sürgősségi indítványt nyújthat be a polgármester, az alpolgármester, a képviselők, a körjegyző.

A napirend vitája

13. §

(1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön vitát nyit, melynek során:

• az előadó ismerteti az előterjesztést, illetve az írásos napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet.
• az előadóhoz a testület tagjai, tanácskozási joggal rendelkező résztvevők kérdéseket tehetnek fel, melyekre a vitát megelőzően az előadó köteles választ adni.

(2) A felszólalásokra a jelentkezők sorrendjében kerül sor.

A hozzászólások időtartamának korlátozására, a vita lezárására, a képviselőtestület bármely tagja javaslatot tehet, ami felett a testület vita nélkül, egyszeri szótöbbséggel határoz.

(3) Napirend előtti felszólalásra az ülést vezető elnöknél bármely képviselő kérhet

engedélyt.

A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.

(4) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig bármikor vissza is vonhatja.

(5) A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra, a határozat-

hozatal előtt a körjegyzőnek kell átadni a szót, ha a javaslat törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(6) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra.

Először a módosító, kiegészítő indítványokról döntenek – az elhangzás sorrendjében – majd a határozati javaslatról.

Döntéshozatal

14. §

(1) Szavazás:

A testület döntéseit általában nyílt szavazással hozza, a szavazás formája kézfelemelés.

(2) Titkos szavazás:

Titkos szavazást tartható mindazokban az esetekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat.

Titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik.

A titkos szavazást az Ügyrendi Bizottság bonyolítja le.

A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza

• a szavazás helyét, napját, kezdetét, végét,
• a szavazást lebonyolító bizottság tagjainak nevét,
• a szavazás során felmerülő körülményeket,
• a szavazás eredményét.

(3) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt:

• törvény előírja,
• a képviselő-testület egyharmada indítványozza.

Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást nem lehet tartani.

a) Név szerinti szavazás lebonyolítása:

Név szerinti szavazás esetén a körjegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A jelenlévő tagok nevük olvasása esetén "igen", "nem", "tartózkodom" nyilatkozattal szavazhatnak.

b) A név szerinti szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(4)  A szavazatok összeszámlálásáról az ülést levezető elnök gondoskodik.

    Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik képviselő kéri, az elnök köteles a szavazást megismételni.

Interpelláció, kérdés

15. §

(1) A képviselő-testület tagjai az ülésen a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a

körjegyzőhöz, a bizottság elnökeihez interpellációt, kérdést terjeszthetnek elő.

(2) Az interpelláció tárgyának szoros kapcsolatban kell állnia az önkormányzat

hatásköreinek ellátásával, szervezési- és ellátási feladataival, illetve az önkormányzat irányítása, felügyelete alatt álló intézményekkel.

(3) Az interpellációt a képviselő-testület ülésén a napirendek lezárása után lehet beterjeszteni, amelyre az ülésen, vagy az ülést követő 15 napon belül kell választ adni az interpellálónak, a válasz másolatát egyidejűleg minden képviselőnek meg kell küldeni.

Ilyenkor a válaszadás elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik és külön dönt erről a képviselő-testület.

Ha a válaszadás vizsgálatot igényel, akkor az interpelláció kivizsgálásába be kell vonni az indítványtevőt is. A vizsgálat lefolytatásával a képviselő-testület megbízhatja a tisztségviselőket.

(4) Kérdés minden olyan önkormányzati feladat- és hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés, vagy tudakozódás, amely tartalma szerint nem sorolható az interpelláció fogalma közé.

(5) A megkérdezett a képviselő-testület ülésén köteles választ adni, válaszának elfogadásáról a Képviselő-Testület akkor határoz vita nélkül, ha a kérdező nem fogadta el a választ. Kérdés és arra adott válasz esetében határozat-hozatalra nem kerül sor.

A jegyzőkönyv

16. §

(1) Jegyzőkönyv készítésekor mindazokat a tartalmi és formai szempontokat érvénye-

síteni kell, amelyek hitelesen visszaadják az ülésen történteket, és bizonyítják, hogy az ülésen eleget tettek a törvényességi követelményeknek.

(2) A jegyzőkönyv két példányban készül.

(3) A jegyzőkönyv tartalmazza:

a)  az ülés idejét, helyét, kezdési és befejezési időpontját,

b) a megjelent és távol maradt képviselők, a tanácskozási joggal részt vevők és

     meghívottak nevét, az érdeklődők számát,

c) a határozatképességet, az ülés megnyitását,

d) az elfogadott napirendet, az egyes napirendi pontok előterjesztőinek megjelölését,

e) napirendi pontonként szóbeli kiegészítést, a kérdések, hozzászólások, válaszok

tömör megfogalmazását, a tanácskozás lényegét, a határozathozatal módját és számszerű eredményét, a határozat szó szerinti szövegét, külön indítványra a kisebbségi véleményt.

f)  a képviselő-testület ülésén történt fontosabb eseményeket, az elhangzott képviselői kérdéseket és az arra adott választ, a polgármester esetleges intézkedéseit.

(4) A jegyzőkönyv mindkét példányának mellékletét képezi:

a) a meghívó

b) a tárgyalásra került írásos előterjesztés (mellékletekkel együtt),

c) az elfogadott rendeletek

(5)[1] A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.

(6)[2] A jegyző biztosítja, hogy az előző képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének tartalmát a képviselő-testület a következő ülésen megismerje. Ennek alapján az érintett képviselő kérheti a jegyzőkönyv esetleges kiigazítását.

(7[3]) A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékletekkel együtt a jegyző kezeli. A jegyzőkönyveket évente be kell köttetni és az irattárban kell elhelyezni.

(8) A jegyzőkönyveket ügyfélfogadási időben – zárt ülés jegyzőkönyvének kivételével – a polgárok a Körjegyzőségi Hivatalban megtekinthetik.

(9) A jegyzőkönyv másolatát a képviselő-testület tagjainak meg kell küldeni.

V. fejezet

Az  önkormányzat rendelkezései

17. §

(1) A Képviselő-Testület döntései:

a)  rendelet,

b)  határozat.

(2) A Képviselő-Testület rendeleteit és határozatait külön-külön a naptári év elejétől

kezdődően folyamatos sorszámmal, évszám megjelölésével kell ellátni a  következők szerint:

a) A képviselő-testület rendeletének jelzése: Nyalka község Önkormányzata Képviselő-testületének

........../...........év (.......hó......nap)  rendelete.

A zárójelben feltüntetett dátum a rendelet kihirdetésének időpontja.

A megjelölés magába foglalja az önkormányzat megnevezését, a rendelet számát, elnevezését és címét.

b)  A képviselő-testület határozatának jelzése.

Nyalka község Önkormányzata Képviselő-testületének

......../………..év (..…..hó…...nap) számú határozata.

A zárójelben feltüntetett dátum a határozat meghozatalának időpontja.

(3)[1] A Képviselő-Testület rendeleteiről és határozatairól a Közös Önkormányzati Hivatal   nyilvántartást vezet.

(4) A Képviselő-Testület határozatát - a jegyzőkönyv elkészítését követő 8 napon belül -

meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek, a végrehajtásban érintett személyeknek, szerveknek és képviselőknek.

(5) A Képviselő-Testület elhatározhatja rendelet kétfordulós tárgyalását.

Rendelet-tervezet előkészítése

18. §

(1)[1] A rendelet-tervezet előkészítéséért a jegyző felelős, akinek teendői:

a) Minden olyan tevékenység elvégzése és elvégeztetése, amely biztosítja, hogy a

     testület elé döntésre alkalmas anyag kerüljön,

b)  A közreműködők között a munka felosztása,

c)  Gondoskodás az egyeztetésről,

d)  Az adminisztrációs munka megszervezése,

e)  A tervezet testület előtti megvitatásában való részvétel.

(2) A tervezet előkészítésében a körjegyző szükség szerint szakértőket vonhat be, a

     feladat elvégzésére ideiglenes bizottságot is alapíthat.

(3) A lakosság széles körét érintő rendeletek tervezetét legalább 5 napig közszemlére

     kell bocsátani, amelynek megtörténtéről a lakosságot a helyben szokásos módon    

     tájékoztatni kell.

A tervezet  Képviselő-Testület elé terjesztése és elfogadása

19. §

(1) Az előterjesztő az előkészítést és véleményezést követően a rendelet-tervezetet

     indoklással együtt a Képviselő-Testület elé terjesztik.

(2) A Képviselő-Testület a részletes tárgyalás során részletenként /§-onként/, a költség-

     vetésről szóló  önkormányzati rendelet-tervezetet pedig fejezetenként tárgyalja.

A rendelet közzététele, kihirdetése

20. §

(1)[1] A rendelet elfogadását követően annak hiteles szövegét a jegyző szerkeszti meg.

(2) A képviselő-testület rendeletét meg kell küldeni a képviselőknek.

(3[2]) A rendeletet a jegyző az ülést követő 30 napon belül köteles kihirdetni. Kihirdetés: Nyalka Község Önkormányzatának hirdetőtábláján történik.

(4) A kihirdetés tényéről tájékoztatni kell a lakosságot hirdetőtáblán.

(5)[3] A jegyző köteles gondoskodni a rendeletek folyamatos felülvizsgálatáról. Ennek érdekében kezdeményezi a rendeletek módosítását illetve hatályon kívül helyezését.

VI. fejezet

A képviselő-testület bizottságai

21. §

(1) A Képviselő-Testület a döntések előkészítésére, véleményezésére  illetve a döntések

     végrehajtásának összehangolására, ellenőrzésére állandó vagy ideiglenes bizottságot

     hoz létre.

(2) A képviselő-testület a következő állandó bizottságot hozza létre:

a) Ügyrendi Bizottság:            3 fő

(3) Csak képviselő tagja lehet az Ügyrendi Bizottságnak.

     A bizottság összetételét a 2. számú melléklete tartalmazza, feladat - és

     hatáskörét a Szabályzat függeléke tartalmazza.

(4) Az Ügyrendi Bizottság feladata és hatásköre a polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatának vizsgálata, nyilvántartása és ellenőrzése.

(5)[1] A polgármester, alpolgármester, Közös Önkormányzati Hivatal dolgozója sem elnöke, sem tagja nem lehet bizottságnak.

(6) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(7) A bizottságok a belső működési szabályaikat az Ötv. és az SZMSZ keretei között

      maguk állapítják meg.

(8) A képviselő-testület az esetenként jelentkező feladatok megoldására ideiglenes

 bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság részletes teendőit a képviselő-

 testület annak megalakításakor határozza meg.

 Az ideiglenes bizottság összetételére és működésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályok az irányadók.

  A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke írja  alá. 

(9)[1] A bizottságok ügyviteli feladatainak ellátásáról a Pázmándfalui Közös Önkormányzati Hivatal gondoskodik.

VII. fejezet

A települési képviselő jogállása

22. §

(1) A települési képviselő jogai és kötelezettségei azonosak.

A polgármester

23. §

(1) A polgármester a választópolgárok által megválasztott, főállású tisztségviselő, a helyi önkormányzat vezetője, felelős az önkormányzat egészének működéséért.

(2) A képviselő-testület tagja fegyelmi eljárást kezdeményezhet a polgármesterrel

szemben, ennek elrendeléséhez minősített többség, legalább 3 képviselő igen szavazata szükséges.

24. §

         (1) A polgármester fogadónapja: Minden hét kedden 8-16 óráig

Az alpolgármester

25. §

(1) Az alpolgármesterre irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok.

(2) A polgármestert közvetlenül megillető jogosítványokat az alpolgármester csak a polgármester tartós akadályoztatása esetén, helyettesítési jogkörében gyakorolhatja. Az alpolgármester nem lehet önkormányzati hatáskörök címzettje, ilyen hatásköröket sem a képviselő-testület, sem pedig a polgármester nem ruházhat át. 

26. §[1]

A Jegyző

1. A polgármester pályázat alapján - a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. tv. 247. §-ában meghatározott képesítési követelmények - megfelelő jegyzőt nevez ki Pázmándfalu és Táp Község polgármestereivel közösen hozott lakosságszám-arányos többségi döntése alapján.
2. A jegyző vezeti a Pázmándfalui Közös Önkormányzati Hivatalt. Felelős a hivatali munka szakszerűségéért, jogszerűségéért, és gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról.

3. A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságoknak és a        polgármesternek, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel.

4.  A jegyző helyettesítése:

-30 napnál rövidebb akadályoztatás esetén az igazgatási előadó,

VIII. fejezet

A Közös Önkormányzati Hivatal[1]

27. §

(1) Pázmándfalu, Nyalka és Táp Községek Önkormányzatainak Képviselő-testületei közös önkormányzati hivatalt hoznak létre Pázmándfalui Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel az önkormányzatok működésével, az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.

(2) A Közös Önkormányzati Hivatal önállóan működő helyi költségvetési szerv. Végzi a saját és a részben önállóan gazdálkodó szervek és a helyi kisebbségi önkormányzat pénzügyi-gazdasági feladatait.

(3) A Közös Önkormányzati Hivatal költségvetése határozza meg a Hivatal működéséhez szükséges előirányzatokat működési és fenntartási költségeket.

(4) A Közös Önkormányzati Hivatal hivatalos megnevezése:

Pázmándfalui Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal)

Székhelye: 9085 Pázmándfalu, Fő út 64.

(5) A Hivatal belső tagozódását és a dolgozók munkaköri leírását a Hivatal SZmSZ-e tartalmazza.

IX. fejezet

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

28. §

A képviselő-testület helyi népszavazásról, népi kezdeményezésről külön önkormányzati rendeletet alkot.

XI. fejezet

LAKOSSÁGI  FÓRUMOK

Közmeghallgatás

29. §

(1) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi

szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, vagy a körjegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetve közérdekű javaslatokat tehetnek.

(2) Állandó jellegű közmeghallgatási napirend:

a) a következő évi költségvetés elkészítése,

b) településrendezési terv jóváhagyásának elkészítése.

(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti. 

(4)[1] A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a       képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok. A jegyzőkönyv összeállításáról, a megyei Kormányhivatalhoz való megküldéséről a jegyző gondoskodik.

Falugyűlés

30. §

(1) A Képviselő-Testület a lakosság közvetlen tájékoztatása, fontosabb döntések elő-

készítése, a lakosság véleményének megismerése érdekében falugyűlést tart.

(2) A Képviselő-Testület esetenként határozza meg a falugyűlések napirendjét.

31. §

(1)[1] A közmeghallgatás idejét, tárgyát, a falugyűlésről szóló meghívót ki kell függeszteni a Hivatal nyalkai kirendeltségénél és a község hirdetőtábláira a közmeghallgatás és falugyűlés előtt 5 nappal.

(2)[2] A falugyűlésről a jegyző jegyzőkönyvet készít, melyet a polgármesterrel együtt aláír.

XII. fejezet

Az önkormányzat gazdasági alapjai

32. §

(1) A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik:

a) az első forduló: A költségvetési koncepciót a költségvetési szervek tervezésének,

gazdálkodásának, beszámolásának rendszeréről szóló rendelet alapján kell összeállítani.

A koncepció főbb elemei:

- a Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelv tartalmának figye lembevétele,

- az önkormányzat részére kötelezően előírt és a szabadon felvállalható feladatok

   körültekintő és alapos elemzése,

- a bevételi források, kiadási szükségletek, gazdaságos és célszerű megoldásainak

meghatározása,

- igények és célkitűzések egyeztetése,

- szükségletek kielégítési sorrendjének meghatározása.

b) a második fordulóban a körjegyző a költségvetési törvény elfogadását követően,

annak előírásai alapján állítja össze a rendelet-tervezetet:

-  a körjegyző a költségvetési rendelet-tervezetet a költségvetési intézmények vezetőivel egyezteti,

- közmeghallgatást követően a képviselő-testület megtárgyalja a költségvetési

  rendelet tervezetét a polgármester előterjesztésében.

(2)[1] Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a Hivatal látja el.

(3) E körben különösen:

a)  jogszabály által előírt módon és időben elkészíti a költségvetési tájékoztatót,

    a költségvetési beszámolót, megküldi a TÁH részére,

b)  beszedi az önkormányzat saját bevételeit,

c) gyakorolja az önkormányzat által működtetett intézmények tekintetében a

     bérgazdálkodási jogkört,

d)  gondoskodik az önkormányzatok által létrehozott és működtetett intézmények

     pénzellátásáról,

e) biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének sza-

     bályszerű vezetését, ezen belül a pénzügyminiszter által meghatározottak szerint kialakítja saját számlarendjét,

f)  biztosítja az önkormányzati ingatlan-nyilvántartási kataszter vezetését,

g) az önkormányzat költségvetési számláját kezelő pénzintézeten, valamint a

házipénztáron keresztül gondoskodik az önkormányzat tartozásainak

és az önkormányzat intézményi - működési kiadásainak kiegyenlítéséről,

illetőleg teljesítéséről.

(4)[1] Saját intézménye pénzügyi ellenőrzését a képviselő-testület látja el a Hivatal útján.

(5) A képviselő-testület gazdálkodásának belső ellenőrzéséről jogszabályban meghatározott képesítésű ellenőr útján gondoskodik.

XIII. fejezet

Záró rendelkezések

33. §

(1) Ez a Szabályzat 2011. május 25-én lép hatályba

(2) A Szabályzat mellékleteinek és függelékeinek a folyamatos vezetéséről a körjegyző

     gondoskodik.

Nyalka, 2011. május 24.