Nyalka Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2012. (V.16.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
Hatályos: 2014. 07. 01- 2021. 09. 30
Nyalka Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2012. (V.16.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
2014.07.01.
1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed
a) Nyalka Község Önkormányzatára, annak szerveire, az Önkormányzat által alapított, illetve tulajdonosi irányításával működő költségvetési szervekre (továbbiakban: intézmények)
a) az önkormányzat tulajdonában álló vagy tulajdonába kerülő:
ab) ingatlan és ingó dolgokra;
ab) vagyoni értékű jogokra;
ac) gazdasági és közhasznú társaságokban az önkormányzatot megillető részesedésekre;
ad) pénzvagyonra valamint az értékpapírokra (továbbiakban: önkormányzati vagyon).
(2) A rendeletben foglalt értékhatárokat nettó értékként kell értelmezni.
2. § (1) Az önkormányzat törzsvagyonába tartozó kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló, forgalomképtelen vagyonelemeket a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
(2) Az önkormányzat törzsvagyonába tartozó nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű, forgalomképtelen vagyonelemeket a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
(3) Az önkormányzat törzsvagyonába tartozó korlátozottan forgalomképes vagyonelemek körét a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.
(4) Az önkormányzat üzleti vagyonába tartozó vagyonelemeket a rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.
(5) A Képviselő-testület a korlátozottan forgalomképes vagy az üzleti vagyonelemek közé történő besoroláskor figyelembe veszi az Önkormányzat hosszú távú vagyongazdálkodási tervét.
3. § (1) A helyi önkormányzat tulajdonába tartozó vagyonelemekről a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 110. §-ában meghatározottak szerint kell nyilvántartást vezetni.
Az önkormányzati vagyonkezelők
(1) Az önkormányzat vagyonkezelői: Pázmándfalui Közös Önkormányzati Hivatal, az önkormányzat által alapított, illetve tulajdonában álló intézményei. (továbbiakban: vagyonkezelő szervek).
(2) Az önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adásra az
(1) bekezdésben meghatározott vagyonkezelő szervek részére a Képviselő-testület határozatával történik. A határozat mellékletében fel kell sorolni a kezelésbe adott ingatlan vagyon legfőbb jellemzőit (helyrajzi szám, terület, az ingatlan rendeltetése, az ingatlanban található helyiségek, az ingatlan műszaki állapota, nyilvántartott értéke stb.) A kijelölt vagyonkezelő szerv vezetőjével a vagyonkezelésre vonatkozó megállapodást kell kötni. Ezekkel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket a vezető munkaköri leírásának is tartalmaznia kell.
A vagyonkezelői jog létesítésére vonatkozó szabályok
(1) A vagyonkezelő szerv a kezelésében (használatában) lévő önkormányzati vagyonnal – az önkormányzat kötelező feladatainak a sérelme nélkül – a hatályos jogszabályok és e rendelet keretei között gazdálkodik.
(2) A vagyonkezelői jog létesítéséért a nemzeti vagyonról szóló
2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 19. b) pontjának ba), bb), bc), bd) és be) alpontjaiban megjelölt vagyonkezelők nem kötelesek ellenértéket fizetni.
(4) A Képviselő-testület a vagyonkezelői jogot vagyonkezelői szerződéssel ruházza át a vagyonkezelőre, a vagyonkezelői szerződést a polgármester köti meg.
(5) A vagyonkezelői jog vagyonkezelői szerződéssel történő átruházása ingyenesen, versenyeztetés nélkül történik kivéve, ha a Képviselő-testület egyedi döntéssel másként határoz.
(6) A Képviselő-testület egyedi döntéssel az Önkormányzati vagyon vagyonkezelési szerződéssel történő átadásának versenyeztetéséről határoz, köteles jelen rendelet versenyeztetési szabályait betartatni. Versenyeztetés esetén a vagyonkezelői jogot – nyilvános pályázat útján – ellenérték fejében lehet gyakorolni, a legelőnyösebb ajánlattevőnek. A pályázat kiírása előtt az önkormányzat köteles
(7) A vagyonkezelői szerződésnek tartalmaznia kell:
a) a vagyonkezelő által ellátott közfeladatot és a közfeladat ellátásához kapcsolódó egyéb tevékenységet
b) a közfeladat ellátása érdekében a vagyonkezelésbe adott eszközöknek a helyi önkormányzat számviteli nyilvántartási adataival megegyező értékét, az önkormányzati feladathoz kapcsolódó vagyon megjelölését
c) a vagyon felújításáról, pótlólagos beruházásról legalább a vagyoni eszközök elszámolt értékcsökkentésének megfelelő mértékben történő gondoskodásra, illetőleg e célokra az értékcsökkenésnek megfelelő mértékű tartalék képzésére vonatkozó rendelkezéseket
d) a 4. § (6) bekezdése esetén a vagyonkezelői jog megszerzésének értékét.
e) a vagyonkezelésbe vett vagyon tekintetében az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének módját
f) a szerződést teljesítését biztosító mellékkötelezettségeket.
g) a szerződés időtartamát
h) az azonnali felmondás eseteit
i) ingatlan-nyilvántartási költségek viselését
j) természetvédelmi terület esetén a természetvédelmi hatósággal történő kapcsolattartás szabályait
A vagyonkezelői jog gyakorlására vonatkozó szabályok
(1) A vagyon kezelői kötelesek az önkormányzati törzsvagyon körébe tartozó ingatlanok állagmegóvásáról, korszerűsítéséről, felújításáról folyamatosan gondoskodni.
(2) Az adott évi állagmegóvási, korszerűsítési, felújítási feladatokról a képviselő-testület az adott évi költségvetési rendeletében dönt, az azokhoz szükséges források biztosításával egyidejűleg.
(3) A vagyonkezelői feladatok tervezéséhez előzetesen meg kell kérni a vagyonkezelő vezetőjének véleményét.
(4) A vagyonkezelők az általuk ellátandó feladatok teljesítése során kötelesek a lehető legnagyobb gondossággal eljárni, mely kötelezettség teljesítéséért a vagyonkezelő vezetője felelős. Az e kötelezettség megszegésével okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerinti tartozik felelősségért.
(5) A vagyonkezelés ellenőrzése körében a vagyonkezelő köteles a jogszabályokban meghatározott adatszolgáltatási, beszámolási kötelezettségét teljesíteni, az ellenőrzés ideje alatt együttműködni.
(6) A vagyonkezelői jog ellenőrzése a képviselő-testület által elfogadott ellenőrzési terv szerint, vagy esetileg a képviselő-testület által elrendelt ellenőrzéssel valósul meg. A képviselő-testületi ellenőrzés célja az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, a nyilvántartás hitelességének és helyességének biztosítása, a jogszerűtlen, szerződésellenes, és a tulajdonos érdekeit sértő, az Önkormányzatot hátrányosan érintő vagyongazdálkodási intézkedések feltárása.
Önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyon hasznosítása, tulajdonjogának átruházása
5. § (1) Az önkormányzati tulajdonban álló nemzeti vagyon tekintetében a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint meghatározott értékhatár feletti nemzeti vagyont hasznosítani, továbbá a tulajdonjogát átruházni - ha törvény kivételt nem tesz - csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet, a képviselő-testület által kitűzött, illetve elismert cél, vagy feladat, továbbá funkció kikötése mellett.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nemzeti vagyont csak 6 hónapnál nem régebbi, független értékbecslő által készített forgalmi értékbecslés alapján lehet átruházni.
(3) Ha rendelkezésre áll 3 évnél nem régebbi forgalmi értékbecslés, annak felülvizsgált változata is elfogadható.
(4) Az Önkormányzat tulajdonát képező 500 000 forint piaci értéket meg nem haladó nemzeti vagyont hasznosítani, továbbá tulajdonjogát átruházni csak a pici érték meghatározását követően lehet a képviselő-testület által kitűzött, illetve elismert cél, vagy feladat, továbbá funkció kikötése mellett.
(5) A versenyeztetési eljárást jelen rendelet 5. számú melléklete szerint kell kiírni és lefolytatni.
(6) Pályázatot kell kiírni a képviselő-testület által kitűzött, illetve elismert cél vagy feladat önkormányzat számára legkedvezőbb feltételekkel történő elérése, illetve teljesítése érdekében.
(7) Licitálást kell kiírni az előírt feltételek teljesítése mellett a legmagasabb ár elérése érdekében.
Felajánlott vagyon elfogadása
6. § (1) Ha valamely vagyonról az 1. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott szervek javára lemondtak (Ptk-ban szabályozott jogcímek alapján: öröklés, ajándékozás, ellenszolgáltatás nélküli, stb.), ezt a lemondásban megnevezett akkor fogadhatja el, ha képes az azzal járó kötelezettségek teljesítésére, és a felajánlott vagyon elfogadásához a Képviselő-testület hozzájárult. Ha a Képviselő-testület a felajánlott vagyon elfogadásához hozzájárult, illetve a felajánlott vagyont elfogadja, egyben a vagyontárgy besorolását is meghatározza.
(2) A hagyaték, az ajándék terheit, valamint az ajándékozási, illetve hagyatéki eljárás költségeit az önkormányzat költségvetéséből kell fedezni. A vagyon hasznosításának vagy rendeltetésének meghatározásakor az ellenszolgáltatás nélkül felajánló akaratát figyelembe kell venni.
(3) A felajánlott vagyon nem fogadható el, ha a vagyon
a) olyan ingatlan vagy ingatlanrész, amelyben az önkormányzat, illetve a vagyonkezelő számára használható, vagy hasznosítható rész (földterület, lakás, helyiség) nincs,
a) olyan hagyaték (ingatlan, ingatlanrész, eszköz, befektetés, pénz), melynek ismert terhei elérik vagy meghaladják a hagyaték értékét.
7. § (1) Az önkormányzat és szerve - kis összegű követelések kivételével - csak az alábbi esetekben mondhat le részben vagy egészben követeléséről:
a) csőd egyezségi megállapodásban;
b) bírói egyezség keretében;
c) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló írásbeli nyilatkozata alapján a követelés várhatóan nem térül meg;
d) végrehajtás során, ha a követelés nem, vagy csak részben térül meg;
e) ha a követelés igazoltan csak veszteséggel (aránytalan költségráfordítással) érvényesíthető;
f) hitelt érdemlően bizonyított, hogy a követelés kötelezettje nem lelhető fel.
(2) A mindenkori költségvetési törvényben meghatározott kisösszegű követelések tekintetében lemondani (a követelést törölni) csak azokról az értékhatár alatti vevői követelésekről lehet, melyek szolgáltatásnyújtásból, térítési díjból, közterület-használati díjból és munkavállalókkal szembeni követelésekből származnak.
(3) A kisösszegű követelés behajtását előírni nem kell, de a követelés törlése előtt legalább 2 alkalommal dokumentáltan meg kell kísérelni a követelés beszedését.
8. § (1) A Képviselő-testület által értékesítésre kijelölt építési telkek elidegenítése esetén beépítési kötelezettséget kell előírni.
(2) A beépítési kötelezettség időtartama az ingatlan birtokba adásától számított 4 év.
(3) A beépítési kötelezettség teljesítésének biztosítékául az adásvételi szerződésben az önkormányzat javára fennálló visszavásárlási jogról, valamint kötbér kikötéséről kell rendelkezni.
(4) A visszavásárlási jogot a vevő tulajdonjogának bejegyzésével egyidejűleg be kell jegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba.
(5) A beépítési kötelezettség teljesítése jogerős használatbavételi engedéllyel igazolható.
(6) Amennyiben a vevő a beépítési kötelezettségének határidőre nem tesz eleget az önkormányzat élhet a visszavásárlási jogával.
(7) A visszavásárlási ár az eredeti vételárral azonos, azzal azonban, hogy a visszavásárlás időpontjában a már megkezdett beruházás következtében előállott értékváltozásokat figyelembe kell venni. Jelen rendelkezés nem alkalmazható a telekár növekedésre.
(8) Amennyiben a vevő az építkezést megkezdte, de azt határidőre nem fejezte be, egy alkalommal további 12 hónapra kérheti a beépítési kötelezettség határidejének meghosszabbítását, legkésőbb a határidő lejártának napjáig.
(9) Amennyiben a vevő a beépítési kötelezettségét határidőre nem teljesítette és az Önkormányzat a visszavásárlási jogát nem érvényesítette vagy érvényesíthette, a vevő a beépítési kötelezettség lejártát követő naptól kezdődően a jogerős használatba vételi engedély megszerzésének napjáig kötbért köteles fizetni az Önkormányzat részére, melynek mértéke 100,-Ft/nap. A kötbér kikötéséről az adásvételi szerződésben rendelkezni kell.
A közbeszerzési értékhatár alatti beruházások lebonyolítási rendjének
9. § (1) A közbeszerzési értékhatár alatti beszerzések esetén, a beszerzésekről szóló döntés megalapozottsága érdekében ajánlatkérési eljárást kell lefolytatni:
a) építési beruházás esetén nettó 500.000,-Ft becsült értéket,
b) árubeszerzés és szolgáltatás megrendelés esetén nettó 300.000,-Ft becsült értéket meghaladó beszerzésekre vonatkozóan.
(2) Az ajánlatkérési eljárás megindításáról a polgármester dönt.
(3) Az ajánlatkérési eljárás az ajánlattételi felhívás közzétételével indul. Az ajánlattételi felhívást a polgármester írja alá és teszi közzé. Az ajánlattételi felhívást Nyalka hivatalos honlapján kell közzétenni, azt közvetlenül meg lehet küldeni legalább három lehetséges ajánlattevőnek is.
(4) Az ajánlattételi felhívást úgy kell megjelentetni, hogy az ajánlatok beadására legalább 7 munkanap álljon rendelkezésre.
(5) Amennyiben előre nem látható okból sürgős beszerzésre van szükség, az ajánlattételi felhívást a közzétételen kívül közvetlenül meg kell küldeni legalább három lehetséges ajánlattevőnek is, ebben az esetben az ajánlatkérési eljárás megindításáról a polgármester dönt és határozza meg az ajánlattételre felhívandók körét.
(6) Az ajánlatokat írásban kell benyújtani.
(7) Az ajánlatkérési eljárás eredményéről a szakmai javaslat alapján a döntést a hatáskörrel rendelkező képviselő-testület, polgármester hozza meg.
(8) A közbeszerzési értékhatár alatti beszerzések esetén az ajánlattételi felhívásban meg kell jelennie jelen rendelet 6. számú mellékletében foglalt kötelező tartalmi elemeknek.
10. § (1) Ez a rendelet 2012. május 31-én lép hatályba.
(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 10/1996. (X.01.) számú önkormányzati rendelet.
Törzsvagyon (forgalomképtelen)
Naplós Település Helyr.szám I.jel Fkép Megnevezés Utca+hsz Tel.ter(m2) Ön%
------ ----------- ---------------- ----- ---- -------------------- ------------------------- ----------- ---
40 NYALKA 15/ / / 21120 1 NÉVNÉLKÜLI U. 1257 100
22 NYALKA 28/ / / 21120 1 BENE KÖZ 711 100
18 NYALKA 72/ / / 21127 1 JÁRDA 4203 100
16 NYALKA 75/ / / 21127 1 JÁRDA 4502 100
23 NYALKA 83/ / / 21120 1 NÉVNÉLÜLI U. 3482 100
17 NYALKA 116/ / / 21127 1 JÁRDA 3083 100
14 NYALKA 131/ / / 00003 1 ERZSÉBET LIGET 2308 100
24 NYALKA 141/ / / 21120 1 NÉVNÉLKÜLI U. 488 100
21 NYALKA 155/ / / 21120 1 GARA KÖZ 870 100
25 NYALKA 156/ / / 21120 1 NÉVNÉLKÜLI U. 838 100
42 NYALKA 208/ / / 21120 1 NÉVNÉLKÜLI U. 288 100
20 NYALKA 210/ / / 21120 1 PETŐFI U. 4040 100
43 NYALKA 225/ 3/ / 21120 1 NÉVNÉLKÜLI U. 1595 100
44 NYALKA 278/ / / 21120 1 NÉVNÉLKÜLI U. 2971 100
26 NYALKA 279/ / / 21120 1 NÉVNÉLKÜLI U.
41 NYALKA 361/ / / 21120 1 NÉVNÉLKÜLI U. 1167 100
19 NYALKA 375/ 2/ / 21127 1 JÁRDA 781 100
27 NYALKA 409/ / / 21120 1 NÉVNÉLKÜLI U. 1860 100
28 NYALKA 425/ / / 21120 1 NÉVNÉLKÜLI U. 1436 100
47 NYALKA 439/ / / 21120 1 NÉVNÉLKÜLI U. 694 100
29 NYALKA 441/ / / 21120 1 NÉVNÉLKÜLI U. 112 100
30 NYALKA 450/ / / 21120 1 NÉVNÉLKÜLI U. 576 100
48 NYALKA 03/ / / 21120 1 NÉVNÉLKÜLI U. 17444 100
49 NYALKA 06/ / / 21120 1 NÉVNÉLKÜLI U. 10576 100
50 NYALKA 09/ / / 21534 1 ÁROK 8207 100
51 NYALKA 011/ / / 21120 1 NÉVNÉLKÜLI U. 11674 100
52 NYALKA 013/ / / 21534 1 ÁROK 5681 100
53 NYALKA 014/ 4/ / 21120 1 NÉVNÉLKÜLI U. 10276 100
54 NYALKA 014/ 23/ / 21120 1 NÉVNÉLKÜLI U. 2104 100
55 NYALKA 019/ 5/ / 21534 1 ÁROK 4264 100
56 NYALKA 022/ / / 21120 1 NÉVNÉLKÜLI U. 4210 100
57 NYALKA 024/ 1/ / 21120 1 NÉVNÉLKÜLI U. 10242 100
58 NYALKA 024/ 2/ / 21534 1 ÁROK 6181 100
59 NYALKA 025/ 34/ / 21534 1 ÁROK 2823 100
61 NYALKA 029/ / / 21120 1 NÉVNÉLKÜLI U. 7117 100
62 NYALKA 038/ / / 21534 1 ÁROK 708 100
63 NYALKA 041/ / / 21120 1 NÉVNÉLKÜLI U. 6927 100
64 NYALKA 054/ 4/ / 21120 1 NÉVNÉLKÜLI U. 14504 100
65 NYALKA 059/ / / 21120 1 NÉVNÉLKÜLI U. 3770 100
66 NYALKA 070/ 5/ / 21534 1 ÁROK 1736 100
67 NYALKA 073/ 4/ / 21120 1 NÉVNÉLKÜLI U. 1008 100
68 NYALKA 074/ / / 21120 1 NÉVNÉLKÜLI U. 3817 100
69 NYALKA 076/ 9/ / 21120 1 NÉVNÉLKÜLI U. 18608 100
70 NYALKA 078/ / / 21120 1 NÉVNÉLKÜLI U. 33320 100
71 NYALKA 082/ / / 21534 1 ÁROK 9194 100
72 NYALKA 086/ / / 21120 1 NÉVNÉLKÜLI U. 23314 100
73 NYALKA 088/ / / 21534 1 ÁROK 1110 100
74 NYALKA 093/ 5/ / 21120 1 KISHEGYI U.I. 2012 100
75 NYALKA 093/ 8/ / 21120 1 NÉVNÉLKÜLI U. 1587 100
76 NYALKA 097/ / / 21120 1 KISHEGYI U.II. 570 100
77 NYALKA 0103/ / / 21534 1 ÁROK 4713 100
78 NYALKA 0104/ / / 21120 1 NÉVNÉLKÜLI U. 3535 100
79 NYALKA 0108/ / / 21120 1 NÉVNÉLKÜLI U. 19158 100
80 NYALKA 0109/ 16/ / 21120 1 NÉVNÉLKÜLI U. 2094 100
81 NYALKA 0109/ 17/ / 21120 1 NÉVNÉLKÜLI U. 3830 100
82 NYALKA 0111/ / / 21120 1 NÉVNÉLKÜLI U. 3375 100
83 NYALKA 0114/ / / 21534 1 ÁROK 16135 100
84 NYALKA 0116/ / / 21120 1 NÉVNÉLKÜLI U. 886 100
85 NYALKA 0118/ / / 21120 1 NÉVNÉLKÜLI U. 8135 100
86 NYALKA 0119/ 5/ / 21120 1 NÉVNÉLKÜLI U. 4514 100
87 NYALKA 0124/ / / 21120 1 NÉVNÉLKÜLI U. 2649 100
—————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————
------ ----------- ---------------- ----- ---- -------------------- ------------------------- ----------- ---
Összesen (62 darab): (Forgalomképtelen törvény a.): 338166
Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon
Sorszám |
Megnevezés |
Hrsz. |
Ter.(m2) |
|
|
0 100
93 NYALKA / / / 12743 3 BUSZVÁRÓK
|
|
Törzsvagyon (korlátozottan forgalomképes)
Belterület |
Sorszám |
Megnevezés |
Hrsz. |
Ter.(m2) |
5 NYALKA / / / 12722 3 RAVATALOZÓ 0 100
94 NYALKA / / / 22231 3 SZENNYVÍZHÁLÓZAT . 0 100
3 NYALKA 50/ / / 12633 3 ISKOLA, ÓVODA KOSSUTH U. 3089 100
2 NYALKA 76/ / / 12611 3 KULTÚRHÁZ KOSSUTH U. 72-74 2460 100
6 NYALKA 112/ / / 24111 3 SPORTTELEP 3819 100
7 NYALKA 113/ / / 24111 3 SPORTTELEP 4285 100
8 NYALKA 114/ / / 24111 3 SPORTPÁLYA 10917 100
1 NYALKA 168/ / / 12201 3 POLGÁRMESTERI HIVATA RÁKÓCZI U. 4. 1175 100 31 NYALKA 0107/ 4/ / 12742 3 TŰZOLTÓSZERTÁR
Üzleti vagyon (forgalomképes)
Belterület |
Sorszám |
Megnevezés |
Hrsz. |
Ter.(m2) |
34 NYALKA 96/ / / 00001 5 BEÉPÍTETLEN TERÜLET . 129 100
35 NYALKA 103/ / / 00001 5 BEÉPÍTETLEN TERÜLET 133 100
36 NYALKA 104/ / / 00001 5 BEÉPÍTETLEN TERÜLET 151 100
37 NYALKA 111/ / / 00001 5 BEÉPÍTETLEN TERÜLET 183 100
45 NYALKA 347/ / / 00001 5 BEÉPÍTETLEN TERÜLET 137 25
46 NYALKA 350/ / / 00001 5 BEÉPÍTETLEN TERÜLET
15 NYALKA 359/ / / 00001 1 BEÉPÍTETLEN TERÜLET
91 NYALKA 373/ / / 00001 5 Lakótelek 1892 100
13 NYALKA 374/ / / 00001 5 BEÉPÍTETLEN TERÜLET 1849 100
60 NYALKA 026/ / / 00005 5 ERDŐ 1038 100
38 NYALKA 060/ 3/ / 00001 5 BEÉPÍTETLEN TERÜLET 1651 100
—————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————
PÁLYÁZTATÁSI ÉS LICITÁLTATÁSI SZABÁLYZAT
1) A pályázati felhívás nyilvános vagy zárkörű lehet.
2) Zártkörű pályázatot kell kiírni, ha a nyilvános pályázat a település közérdekét sérti, továbbá ha teljesítésére csak meghatározott ajánlattevők alkalmasak.
3) A nyilvános pályázati felhívást Nyalka község hirdetőtábláin, honlapján és a nyomtatott médiákban kell meghirdetni.
a) 30 millió forint forgalmi értékhatár alatt legalább a megyei napilapban,
b) 30 millió forint és e feletti forgalmi értékhatár esetében legalább a megyei és egy országos napilapban.
4) A zártkörű pályázati felhívásról a meghívott ajánlattevőket egyidejűleg és közvetlenül kell tájékoztatni.
5) A kiíró olyan adatokat tartalmazó ajánlatokat is kérhet, melyekből meg tudja állapítani, hogy az ajánlattevő teljesítőképessége, eddigi tevékenysége, szakismerete, valamint megbízhatósága és pénzügyi helyzete alapján alkalmas-e a felhívásban megjelölt kötelezettség teljesítésére.
6) A pályázati kiírás elkészítéséről, a pályázat meghirdetéséről és a pályázati eljárás szabályszerű lebonyolításához szükséges egyéb feltételek biztosításáról a Körjegyzőségi Hivatal gondoskodik.
7) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:
a) a pályázati eljárás alapjául szolgáló cél, illetve feladat, valamint az ehhez kapcsolódó kötelezettségek pontos meghatározását, ideértve annak műszaki, kereskedelmi, jogi feltételeit is,
b) a teljesítés helyét és legkésőbbi határidejét,
c) az ellenszolgáltatással kapcsolatos kikötéseket és feltételeket,
d) az ajánlatok benyújtására, felbontási helyére és idejére, valamint az elbírálásra vonatkozó időpontokat és szempontokat.
e) pályázati biztosíték fizetésére vonatkozó feltételeket.
8) A pályázati felhívásban meg kell jelölni az ajánlatok elkészítéséhez rendelkezésre bocsátandó dokumentáció beszerzésének helyét és feltételét.
9) Az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontot a felhívásban úgy kell meghatározni, hogy a felhívás közzététele és az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontok között legalább harminc nap különbség legyen.
10) A pályázati kiírás az ajánlatok benyújtására megjelölt időpontig visszavonható, amelyet a felhívással azonos módon kell közzétenni.
11) A kiírás visszavonása esetén - ha a részletes dokumentáció rendelkezésre bocsátása ellenérték fejében történt - az ellenérték visszajár, az ajánlattevők pedig a dokumentáció visszaadására kötelesek.
12) A pályázati felhívásra beküldött ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő részletes nyilatkozatát különösen:
a) a pályázatban kiírt feltételekre, azok megvalósításának határidejére,
b) az igényelt esetleges ellenszolgáltatásra.
13) Az ajánlattevő az ajánlatában közölt egyes adatok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az ajánlattevő a nevének, az általa igényelt ellenszolgáltatásnak és a teljesítési határidőnek a nyilvánosságra hozatalát nem tilthatja meg.
14) Az ajánlatot zárt borítékban kell benyújtani és fel kell tüntetni az adott pályázati kiírásra utaló jelzést.
15) Az ajánlattevő az ajánlathoz - a pályázati kiírásban közölt - elbírálási időpontot követő harminc napig kötve marad, kivéve, ha az elbírálási időpontban valamelyik ajánlattevővel a szerződés létrejön, vagy egyik ajánlattevővel sem jön létre szerződés.
16) A pályázatokat a képviselő-testület bírálja el. A képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt a pályázat elbírálásához esetlegesen szükséges szakértő(k) meghívásáról.
17) Az ajánlatok felbontásánál a képviselő-testület tagjai, az ajánlattevők, meghívásuk esetén a közjegyző, és a szakértők, valamint a jegyzőkönyvvezető lehetnek jelen.
18) Az ajánlatok felbontását követően - az ajánlattevők azonosítása után - a képviselő-testület tagjai megállapítják, hogy az ajánlatok közül melyek az érvényesek és érvénytelenek, melyről vita esetén a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.
19) Érvénytelen az ajánlat, ha:
a) olyan ajánlattevő nyújtotta be aki, vagy amelyik nem jogosult részt venni a pályázaton.
b) azt, az ajánlat benyújtására meghatározott határidő eltelte után nyújtották be,
c) nem felel meg a pályázati kiírás feltételeinek.
20) Az érvénytelen ajánlat az elbírálás további szakaszában nem vehet részt.
21) Az érvényesség megállapítását követően ismertetni kell az érvényes ajánlatok lényeges tartalmát, azon adatok kivételével, amelyeknek nyilvánosságra hozatalát az ajánlattevő megtiltotta.
22) Az ajánlatok felbontásáról és a pályázatokkal kapcsolatos megállapításokról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyről az ajánlattevők másolatot kapnak.
23) A képviselő-testület tagjait, illetve a felkért szakértőket titoktartási kötelezettség terheli. Az elbírálásban résztvevők az e minőségükben tudomásukra jutott információkat kizárólag az ajánlatok értékelésének (elbírálásának) a céljára használhatják fel.
24) Az ajánlatok elbírálásában nem vehet részt, aki
a) az ajánlattevő közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b./ pont)
b) munkaviszony (ideértve a közalkalmazotti, köztisztviselői, hivatásos szolgálati jogviszonyt is) alapján az ajánlattevő közvetlen felettese, beosztottja vagy alkalmazottja
c) szerződéses jogviszony keretében az ajánlattevő foglalkoztatottja,
d) az ajánlattevő cég tulajdonosa (résztulajdonosa),
25) Az ajánlatok elbírálásában nem vehet részt az, akitől - bármely oknál fogva - nem várható el az ajánlatok tárgyilagos megítélése.
26) A pályázat elbírálásában résztvevő köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn.
27) Összeférhetetlenségi ügyben a polgármester dönt. Amennyiben az összeférhetetlenség az eljárásban közreműködő - a képviselő-testület által meghívott - szakértővel szemben került megállapításra, az összeférhetetlenség megállapítását követően új szakértő meghívásáról a képviselő-testület gondoskodik.
28) Az ajánlattevő(k) a pályázat elbírálásában résztvevő személyekkel szembeni összeférhetetlenségi okot legkésőbb az ajánlatok elbírálásáig nyújthatják be.
29) Amennyiben az ajánlattevő(k) részéről a pályázat elbírálását követően merül fel összeférhetetlenségi okra hivatkozással kifogás, a kiíró nem köteles ennek alapján új eljárást lefolytatni, a pályázat érvényességét, szabályszerűségét bíróság előtt lehet megtámadni.
30) Az ajánlatokat a képviselő-testület bírálja el, a tárgyalásról jegyzőkönyv készül. Az ajánlatok megvitatásán a képviselő-testület tagjain és a meghívott szakértőkön valamint a jegyzőkönyvvezetőn kívül más nem vehet részt.
31) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjainak több, mint a fele jelen van. Ha az ajánlatok elbírálása bizonyos kérdések tisztázását teszi szükségessé, az ajánlattevőktől felvilágosítást kérhet a képviselő-testület.
32) A képviselő-testület az ajánlatok felbontását követő 30 napon belül köteles döntést hozni a pályázat eredményéről.
33) Az ajánlatok elbírálására vonatkozó döntés kihirdetése az ajánlattevők jelenlétében történik.
34) A kihirdetésen jelen nem lévő ajánlattevőket a döntésről haladéktalanul írásban értesíteni kell.
35) Ha a képviselő-testület valamelyik ajánlattevő ajánlatát elfogadja, melyről egyszerű szótöbbséggel hozott határozattal dönt, akkor a nyertes ajánlattevő köteles:
a) a jelenlévő ajánlattevő esetében az írásba foglalt döntés kihirdetésétől számított 15 napon belül,
b) a jelen nem lévő ajánlattevő esetében az értesítés átvételének napjától számított 15 napon belül, de legkésőbb kihirdetéstől számított 30 napon belül a szerződést aláírni.
36) Az ajánlatok kizárólag az elbírálásra használhatók fel, más célú felhasználás esetén az ajánlattevővel külön meg kell állapodni.
37) Az ajánlattevő az ajánlat kidolgozásáért térítést nem igényelhet.
38) Ha a képviselő-testület egyik ajánlattevő ajánlatát sem fogadja el és a részletes dokumentációt ellenérték fejében bocsátotta rendelkezésre, úgy e vonatkozásban a pályázati felhívás visszavonására meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.
39) A képviselő-testület által elfogadott ajánlat alapján a szerződést a polgármester írja alá.
II. A LICITÁLÁS (ÁRVERÉS) KIÍRÁSA
40) A licitálás nyilvános vagy zárkörű lehet.
41) Zártkörű licitálást kell kiírni, ha a nyilvános licitálás a település közérdekét közérdekeket sérti. A zártkörű licitálás meghirdetéséről a polgármester dönt.
42) A nyilvános licitálást a (3) bekezdés, a zártkörű licitálást a (4) bekezdés szerint kell meghirdetni.
43) A licitálásról és technikai feltételeinek biztosításáról a polgármesteri hivatal gondoskodik.
44) A licitálási hirdetményben, melyet írásban kell megadni, valamennyi résztvevő számára egyenlő esélyt kell biztosítani.
45) A licitálási hirdetménynek tartalmaznia kell:
a) a kikiáltási árat, valamint a műszaki, kereskedelmi és jogi feltételeket,
b) az ingatlan, vagy egyéb tárgyi eszköz megtekintési lehetőségét,
c) a licitálás helyét és idejét,
d) az áremelés alsó és felső határát,
e) a bánatpénzzel és az ellenszolgáltatással kapcsolatos kikötéseket és feltételeket,
46) A licitálás időpontját a hirdetményben úgy kell meghatározni, hogy a hirdetmény közzététele és a licitálás között legalább húsz nap különbség legyen.
47) A licitálási hirdetmény a licitálás időpontjáig visszavonható, amelyet a meghirdetéssel azonos módon kell közzétenni.
48) A licitálást a képviselő-testület bonyolítja le a jegyző közreműködésével.
49) Az ajánlattevők azonosítása után a képviselő-testület tagjai megállapítják, hogy az ajánlatok közül melyek az érvényesek és érvénytelenek, melyről vita esetén a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.
50) A licitálás nyertese a legmagasabb, vagy a kikiáltási összeget kínáló ajánlattevő szerződéskötési jogot szerez.
51) A licitálás nyertesének elállása esetén a második legkedvezőbb ajánlatot tevő szerez szerződéskötési jogot.
52) A licitálás eredményének kihirdetése az ajánlattevők jelenlétében történik
53) A licitálás lefolytatásáról a képviselő-testület jegyzőkönyvet készít, amelyből a licitálás nyertese másolatot kap.
54) A licitálás nyertesének a hirdetményben meghatározott határidőn belül a szerződést alá kell írnia, és a teljes vételárat ki kell egyenlítenie.
A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSON KÍVÜLI AJÁNLATTÉTELI FELHÍVÁS MINIMÁLIS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI
1) Ajánlatot kérő, neve, címe, kapcsolattartó személy és elérhetőségei (tel, fax, email):
2) A beszerzés tárgya (meghatározása) és mennyisége:
3) A teljesítés határideje vagy a szerződés időtartama:
4) Az elbírálás szempontja [a) legalacsonyabb ár vagy b) összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása], a b) alkalmazása esetén az elbírálás részszempontjainak megadása, súlyszámokkal, illetve az értékelési módszerrészletezése:
5) Alkalmassági követelmények (szakmai, illetőleg pénzügyi-gazdasági):
6) Az ajánlattételi határidő (éééé/hh/nn – óra/perc):
7) Az ajánlatok benyújtásának címe:
8) Az ajánlatok felbontásának helye, időpontja (az ajánlattételi határidő lejártának időpontjában haladéktalanul):
9) Az eredmény közlésének tervezett határideje és módja:
10) Formai követelmények [példányszám, zárt boríték (csomagolás) tartalomra utaló felirattal, „Az ajánlattételi határidő (éééé/hh/nn – óra/perc) lejárta előtt felbontani tilos!” felirat, postai kézbesítés esetén „Iktatóban nem bontható fel, azonnal a címzetthez továbbítandó!”]:
11) Amennyiben az ajánlatkéréshez szükséges egyéb dokumentumokat (pl. terveket, terméklistát, stb.) mellékelünk, az arra való utalás:
Dátum, Aláírás