Pásztori Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2005. (XI. 29.) önkormányzati rendelete
A helyi építési szabályzatáról
Hatályos: 2005. 12. 01- 2006. 06. 30
Pásztori Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2005. (XI. 29.) önkormányzati rendelete
A helyi építési szabályzatáról
2005.12.01.
Pásztori község Önkormányzatának Képviselő- testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § ( 3 ) bekezdés c.) pontjában valamint 13. § (1) bekezdésében, továbbá az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről ( a továbbiakban : OTÉK ) szóló 253 / 1997. ( XII.20.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében az országos szabályoknak megfelelően - illetve az azokban megengedett eltérésekkel - a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos szabályokról, valamint a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményekről, jogokról és kötelezettségekről az alábbi önkormányzati rendelet alkotja:
I. Fejezet
1. § A képviselő-testület e rendeletben Pásztori Község Helyi Építési Szabályzatát ( a továbbiakban: HÉSZ ), mellékleteivel, valamint a módosított Belterületi Szabályozási Tervlapját , a Külterület Szabályozási Tervlapját, a Hőgyészi-major módosított Szabályozási Tervlapját közzéteszi, és kötelező alkalmazását elrendeli.
(1)A rendelet hatálya Pásztori község ( a továbbiakban: község ) közigazgatási területére terjed ki. (...)
(2)A község területe jogalkalmazási szempontból belterületre és külterületre van felosztva,a
bel- és külterület határát a szabályozási tervek tartalmazzák.
(3)A Szabályozási Terven kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani:
a)bel-és külterület határát
b)a közterületet nem közterülettől elválasztó vonalat (szabályozási vonal)
c)a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területeket, elválasztó vonalat
d)az övezeti jellemzőket
e)a kötelező építési vonalat
f)terület-felhasználási módok határát
g)beültetési kötelezettséget, jelölő vonalat
(4)A Szabályozási Terven irányadónak kell tekinteni:
a)telekhatárokat
A
(3) bekezdés a), c), f) pontjában felsorolt elemek csak a Településszerkezeti Terv és Szabályozási Terv együttes módosításával, a b), d), e), g) pontokban felsorolt elemek a Szabályozási Terv módosításával változtathatók meg.
(5)Ahol a terv, szabályozási vonalat nem jelöl, ott a meglévő közterület határát szabályozási vonalnak kell tekinteni és meg kell tartani.
Telekalakítás
A telekalakítás szabályai:
(1)A szabályozási vonal változásával érintett telkek esetében kötelező telket alakítani.
A telkek közterületté váló része a közterületi, a beépítésre szánt területhez kerülő rész a megfelelő övezeti besorolást kapja.
(2)A beépítésre szánt területen, telekalakítás során az érintett telkek mindegyikének gépjármű-közlekedésre alkalmas közterületről, magánútról megközelíthetőnek kell lennie.
(3)A szabályozási tervben javasolt telekalakítások irányadó jellegűek.
(4)A szabályozási tervben nem szereplő telekalakítások csak akkor engedélyezhetők, ha az érintett telkek területe és beépítési mutatói a telekalakítás után is megfelelnek az övezeti előírásoknak.
(5)Az építési telek megközelítésére szolgáló magánút kialakításánál a közhasználatot a biztosítani kell, és az ingatlan-nyilvántartásba önálló helyrajzi számmal, útművelési ággal kell bejegyezni.
(6)A község belterületén nyeles telek nem alakítható ki.
4. § A község területének tagolása építési szempontból:
A község területe építési szempontból beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre osztott.
(1). A szabályozási terv a beépítésre szánt területeket sajátos építési használatuk szerint:
a.) Lakóterület
a1.) falusias lakóterület jele: Lf1
a2.) falusias lakóterület jele: Lf2
a3.) falusias lakóterület jele: Lf3
b.) Vegyes terület:
b1.) településközponti vegyes terület jele: Vt
c.) Gazdasági terület:
c1.) kereskedelmi-szolgáltató terület jele: Gksz
c2.) ipari-mezőgazdasági terület jele: Gip
d.) Különleges terület
d1.) temető területe jele: Kt
d2.) kegyeleti park jele: Kk
d3.) sport terület jele: Ksp
d4.) szennyvíztisztító területe: jele: Ksz
terület felhasználási egységekbe sorolja.
(2). A szabályozási terv és a szerkezeti terv a beépítésre nem szánt területeket sajátos építési használatuk szerint:
a.) közlekedési terület:
a1.) közúti jele: KÖu
b.) zöldterület: jele: Z
c.) erdőterület
c1.) gazdasági erdő jele: Eg
c2.) védelmi erdő jele: Ev
d.) mezőgazdasági terület:
d1.) általános mezőgazdasági terület: jele: Má-0
e.) vízgazdálkodási terület. Jele: V
terület felhasználási egységekbe sorolja.
(3). Minden telekre és területre a szabályozási terven jelölt terület felhasználási egységre vonatkozó beépítési és telekalakítási szabályokat kell alkalmazni, a terület jelenlegi használatától, belterületi vagy külterületi fekvésétől függetlenül.
Építési engedélyezés általános szabályai
Engedélyhez kötött építési munkák
(1)A képviselő-testület az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló rendeletben * meghatározott, engedélyhez kötött építési munkák körét nem bővíti.
(2)Az építési engedélykérelmekhez az
(1) bekezdésben hivatkozott KTM rendeletben meghatározottakon túlmenően egyéb mellékleteket nem kell csatolni.
Építési engedélykérelmek elbírálásának szabályai
1.Az építésügyi hatóság a kérelem elbírálása során vizsgálja mindazon szempontokat, melyeket számára a rendelet * kötelezően meghatároz.
7. § (1) Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása vagy az építés minősége (övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik építés és telekalakítás is csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.
Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei ( például terület-előkészítés, hiánya miatt ) nem biztosítottak, építési engedély nem adható, elvi építési engedély esetében az építési engedély feltételeit a határozatban közölni kell.
9. § Épület építése csak olyan telken engedélyezhető, amelynek közterületről vagy magánútról gépjárművel közvetlenül történő megközelítése biztosított.
10. § (1) Minden beépítésre szánt területen az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához az OTÉK 42. §-ában meghatározott mértékű járműtárolót, várakozó (parkoló) helyet és rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet kell biztosítani.
(2) Állattartó épület építésének engedélyezési eljárásánál az állattartásra vonatkozó hatósági előírásokban megfogalmazott külön feltételrendszer meglétét is vizsgálni kell.
*jelenleg: a 46/1997. (XII.29.) KTM
III. Fejezet
A beépítésre szánt területfelhasználási egységek építési övezeti tagolása, építési és telekalakítási szabályai
Általános előírások:
1.A lakóterületeken az OTÉK 10. § (1) és 14. §-ban meghatározott funkciójú épületek helyezhetők el.
2.Az övezet telkeit a közterületek felől legfeljebb 1,8 m magas átlátható kerítéssel, ill. élősövénnyel lehet bekeríteni.
3.Építési telkeken a be nem épített és burkolattal el nem látott területeket kertszerűen
kell kialakítani és fenntartani.
(1)A falusias lakóterület lakóépületek, a mező-és az erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál. ( OTÉK 14. § (1) )
(2)Lf1 jellel ellátott falusias lakóterület az SZ 1, 2 szabályozási terv szerinti 4,5,7,8,10,12,13,14,15,16 sz. tömb.
( 3 ) Lf 2 jellel ellátott falusias lakóterület az SZ 1 szabályozási terv szerinti 1 sz. tömb.
( 4 ) Lf 3 jellel ellátott falusias lakóterület az SZ 1 szabályozási terv szerinti 2 sz. tömb.
13. § A 12. § (2) bekezdésben meghatározott, Lf jelű övezetre vonatkozó előírások:
a.) Az övezetben alkalmazható beépítési mód: kialakult, általában oldalhatáron álló.
b.)Az övezetben telekosztással kialakítható új telek területe nem lehet kisebb 1000 m2-nél, a szélessége 16 m-nél, a mélysége 40 m-nél
c.) Az övezetben megengedett építési használat határértékei:
ca.) Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség: 0,5
cb.) Megengedett legnagyobb beépítettség: 30 %
cd.) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m.
cf.) Megengedett legkisebb zöldfelület: 50%
d.) Állattartás céljára szolgáló gazdasági épületek, épületrészek az állattartásra vonatkozó hatósági előírásokban megfogalmazottak szerint létesíthetők.
e.) Terepszint alatti építmények, az építési hely területén létesíthetőek.
14. § A 12. § (3) bekezdésben meghatározott, Lf 2 jelű övezetre vonatkozó előírások:
a.) Az övezetben alkalmazható beépítési mód: szabadon álló.
1.Az övezetben telekosztással kialakítható új telek területe nem lehet kisebb 3000 m2-nél, szélessége 20 m-nél, a mélysége 40 m-nél
c.) Az övezetben megengedett építési használat határértékei:
ca.) Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség: 0,2
cb.) Megengedett legnagyobb beépítettség: 10 %
cd.) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m.
ce.) Megengedett legkisebb zöldfelület: 50%
cf.) Oldalkert min. 6 m
d.) Állattartás céljára szolgáló gazdasági épületek, épületrészek az állattartásra vonatkozó hatósági előírások szerint létesíthetők.
e.) Terepszint alatti építmények, az építési hely területén létesíthetőek.
15. § A 12. § (4) bekezdésben meghatározott, Lf 3 jelű övezetre vonatkozó előírások:
a.) Az övezetben alkalmazható beépítési mód: szabadon álló.
1.Az övezetben telekosztással kialakítható új telek területe nem lehet kisebb 1200 m2-nél, szélessége 16 m-nél, a mélysége 40 m-nél
c.) Az övezetben megengedett építési használat határértékei:
ca.) Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség: 0,5
cb.) Megengedett legnagyobb beépítettség: 30 %
cd.) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m.
ce.) Megengedett legkisebb zöldfelület: 50%
d.) Állattartás céljára szolgáló gazdasági épületek, épületrészek az állattartásra vonatkozó hatósági előírások szerint létesíthetők.
e.) Terepszint alatti építmények, az építési hely területén létesíthetőek.
16. § TELEPÜLÉSKÖZPONTI VEGYES TERÜLET
(1) A Vt jellel ellátott településközponti vegyes terület az SZ 1 szabályozási terven szereplő 11. számú tömb a szociális otthon területe.
(2) A területre vonatkozó előírások:
a.) Az övezetben egészségügyi, szociális épület, szolgálati lakások és az ezeket kiszolgáló létesí mények helyezhetők el.
b.) Az övezetben alkalmazhatató beépítési mód:
-a meglévő épületek bővítésénél a kialakult
-új épület építésekor: szabadon álló
c.) Az övezetben telekosztással kialakítható új telek területe nem lehet kisebb 3000m2-nél,
a szélessége nem lehet kevesebb 20m-nél, a mélysége 50m-nél.
d.) A területen megengedett építési használat határértékei:
d1.) Megengedett legnagyobb szintterület sűrűsége: 0,6
d2.) Megengedett legnagyobb beépítettség: 30 %
d3.) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,5m
d4.) Megengedett legkisebb zöldfelület: 50 %
e.) Állattartó épületek nem létesíthetők.
(1)A gazdasági terület elsősorban gazdasági célú építmények, elhelyezésére szolgál.
(2)A Gksz jellel ellátott kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület az SZ 3.M. szabályozási terven jelölt tömb.
(3)A Gip 1 jellel ellátott ipari-gazdasági terület az SZ 3.M. szabályozási terven jelölt tömbök.
(4)A Gip 2 jellel ellátott terület az SZ 3.M terven jelölt tömb a- Hőgyészy-major- területe.
19. § (1) Az 5. §. (3) bekezdésében meghatározott Gip 1. jelű övezetre vonatkozó előírások:
a.) Az övezetben a nagyüzemi állattartás, az azokat kiszolgáló létesítmények, tárolók, raktárak, helyezhetők el.
b.) Az övezetben alkalmazható beépítési mód: szabadon álló.
c.) Az övezetben telekosztással kialakítható új telek területe nem lehet kisebb 3000 m2-nél, az átlagos szélessége 20 m-nél, a mélysége 30 m-nél.
d.) A területen megengedett építési használat határértékei:
d1.) Megengedett legnagyobb szintterület sűrűség: 0,3
d2.) Megengedett legnagyobb beépítettség: 20 %
d3.) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,00 m
d4.) Legkisebb zöldfelület: 60 %
e.) Amennyiben az alkalmazandó technológia nagyobb építménymagasságot igényel, úgy elvi építési engedélyt kell kérni. Ennek birtokában a magasabb építmény is engedélyezhető.
(2)Az
5. §. (4) bekezdésében meghatározott
Gip 2. jelű övezetre vonatkozó előírások:
a.) Az övezetben a nagyüzemi állattartás, feldolgozás, az azokat kiszolgáló létesítmények, tárolók, raktárak, műhelyek helyezhetők el.
b.) Az övezetben alkalmazható beépítési mód: szabadon álló.
c.) Az övezetben telekosztással kialakítható új telek területe nem lehet kisebb 3000 m2-nél, az átlagos szélessége 20 m-nél, a mélysége 30 m-nél.
d.) A területen megengedett építési használat határértékei:
d1.) Megengedett legnagyobb szintterület sűrűség: 0,4
d2.) Megengedett legnagyobb beépítettség: 30 %
d3.) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,00 m
d4.) Legkisebb zöldfelület: 50 %
e.)
1.A település különleges területébe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezkedő építmények különlegessége miatt a rendelet 11-19. §-ai szerinti területektől eltérő területek.
2.Kt jellel ellátott terület az SZ2 szabályozási terven szereplő 20. sz. tömb a temető területének övezete. A területen csak temetkezési célú építmények és az azokhoz kapcsolódó, a temető rendeltetésszerű működéséhez tartozó egyéb építmények helyezhetők el.
3.A Kk jellel ellátott terület az SZ1 szabályozási terven szereplő 6,18 sz. tömb, a kegyeleti park területe. A területen csak kegyeleti célú építmények és az azokat kiszolgáló létesítmények helyezhetők el. Sírhely kialakítása, temetkezés nem megengedett.
(4)A Ksp jellel ellátott terület az SZ 1 szabályozási terven szereplő 3 sz. tömb területe. Az övezetben a sport és szabadidő eltöltését szolgáló épületek, építmények és raktárak helyezhetők el.
a.) Az övezetben alkalmazható beépítési mód: szabadon álló.
b.) Az övezetben a telekosztással kialakítható új telek területe nem lehet kisebb 3000 m2-nél, szélessége 30 m-nél, a mélysége 50 m-nél.
1.Az övezetben megengedett építési használat határértékei:
c1.) Megengedett legnagyobb szintterület sűrűség: 0,2
c2.) Megengedett legnagyobb beépítettség: 15 %
c3.) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,5 m
c4.) Megengedett legkisebb zöldfelület: 80 %
(5)KÜLÖNLEGES TERÜLET
A Ksz jelű sport terület az SZ.3-M jelű Szabályozási terven jelölt terület.
A területen a szennyvíztisztító létesítményei, és az ezeket kiszolgáló épületek, építmények helyezhetők el szabadon álló beépítési móddal.
A területen telekosztással új telek nem alakítható ki.
A területen megengedett építési használat határértékei:
Megengedett legnagyobb szintterület sűrűség: 0,5
Megengedett legnagyobb beépítettség: 30 %
Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6 m
Megengedett legkisebb zöldfelület: 50 %
Oldalkert: min. 6 m
IV. Fejezet
A beépítésre nem szánt területfelhasználási egységek építési övezeti tagolása, építési és telekalakítási szabályai
Közlekedési és közműterületek
A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek ( parkolók ) – a közterületnek nem minősülő
telkeken megvalósulók kivételével -, a járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak, vízi és légi közlekedés, továbbá közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. ( OTÉK 26. § (1) )
22. § A közlekedési területekre vonatozó szabályok:
1. A közlekedési területeken az OTÉK 26. § (3) bekezdésében meghatározott épületek, építmények helyezhetők el.
2. A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességeit és védőtávolságait a szabályozási terv ábrázolja.
3. Az utak szabályozási szélességgel meghatározott területsávjai mentén létesítményt elhelyezni csak a területsáv megtartásával szabad.
5. A közutak elhelyezésére az OTÉK-ban megállapított, illetve az szabályozási, terven jelölt építési szélességű területeket kell biztosítani Az utak besorolását a rendelet I.sz. melléklet tartalmazza.
6. Az OTÉK 26. §. (2) bekezdésében szereplő építési területektől kisebb szélességű utcák esetében a felmentésből adódóan kártérítési igény az útkezelő felé nem érvényesíthető.
7. A gépjármű forgalom lebonyolítására tervezett utakat úgy kell kialakítani, hogy azok alkalmasak legyenek tűzoltó- és hulladékszállító gépjárművek közlekedésére.
8. A rálátás biztosítása érdekében a szabályozási vonalak csatlakozásánál 3-3 méteres lesarkítás szükséges.
9. A közlekedési területen közlekedési műtárgyakat, közvilágítást, közterületi építményeket, növényzetet úgy kell elhelyezni, hogy azok a közlekedést és az utak láthatóságát, a sarkok beláthatóságát ne akadályozzák.
10. A lakófunkciók és a közösségi létesítmények parkolási igényeit saját telken belül kell kielégíteni, a parkolók területére való közlekedési kapcsolatot biztosítani kell.
11. A 16 m szabályozási szélességű utak mentén kétoldali, a 12 m szélességű utak mentén egyoldali fasort kell telepíteni.
12. A közlekedésbiztonság érdekében 90 cm-nél magasabbra növő sövényt telepíteni a közlekedési területek zöldsávjaiba csak az útkereszteződések szabályozási vonalától 10 m-nél távolabb szabad.
13. A közlekedési területek zöldsávjaiban a fatelepítési távolságnak min. 8 m-nek kell lennie.
14. A 10 gépjárműnél nagyobb befogadóképességű felszíni parkolóhelyeket fásítani kell. A fásítást minden megkezdett 4 db parkolóhely után 1 db nagy lombkoronát növelő, környezettűrő, túlkoros fa telepítésével kell megoldani.
23. § A közmű területekre vonatkozó szabályok:
1. Nyomvonal jellegű közműlétesítmény elsősorban a közlekedési területen, közterületen, vagy a közművet üzemeltető szerv területén helyezhető el. Amennyiben ez nem oldható meg, a közművezetékek magánterületen, a tulajdonosok hozzájárulásával is elhelyezhetők, az egyéb hatályos jogszabályok figyelembe vételével.
2. Magánterületen vezetett közművezetékek közműkezelők általi megközelítését a tulajdonosnak biztosítani kell. A közműkiváltásra a kezelő nem kötelezhető.
3. A közművezetékek védelme érdekében az előírt védőtávolságokat be kell tartani.
4. Új épületet, építményt közműves, vagy házi vízellátó rendszerbe csak akkor lehet bekötni, ha a szennyvíz elhelyezése zárt tárolóban megoldott.
5. Tilos szennyvizet, szemetet felhagyott kutakba, a csapadékvíz-elvezető rendszerbe gyűjteni, illetve bevezetni.
6. Az ivóvíz minőségű víz beszerzésére, kezelésére, tárolására, továbbítására és szétosztására szolgáló létesítmények védőterületein csak a rendeltetésszerű üzemeltetés érdekében végzett építési tevékenység folytatható.
7. A meglévő 20 kV-os elektromos légvezetékek szabad megközelítését, védőtávolságát biztosítani kell.
8. A település csapadékvizét nyílt árokhálózatban, vagy csapadékvíz csatornahálózatban kell elvezetni.
9. Közhasznú közműterületen (árkok, vízfolyások, vízmedrek, vízgazdálkodási területek) építményeket elhelyezni nem lehet. A területen csak a működés és fenntartás műtárgyai helyezhetők el.
1.A zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület ( közkert, közpark ) ( OTÉK 27. § (1) )
2.A Z jelű zöldterületi rendeltetésű területeket a szabályozási terv tünteti fel.
3.A szabályozási tervalapok szerinti zöldterületeket, valamint a jelentős zöldfelületű intézmények zöldfelületeit más célra felhasználni nem szabad.
4.A területen agresszív pollentermelő növényt (pl. kanadai nyárfa) ültetni tilos.
5.Fák kivágásánál a vonatkozó jogszabályok * rendelkezéseit be kell tartani.
6.
7.
8.A közparkban vendéglátó-, sport-, szabadidő, illetve a terület fenntartását szolgáló épületek helyezhetők el, legfeljebb 2 %-os beépítettséggel és maximum 4.5 m-es építménymagassággal.
9.A közpark területét intenzív zöldfelületként, háromszintes növénytelepítéssel kell kialakítani. Ez 150 m2-ként min. 1 db nagy vagy közepes lombtömeget növelő lombos fa, min. 40 db cserje és a burkolatlan területeken gyep ill. talajtakaró telepítését jelenti.
1.Az erdőterület erdő céljára szolgáló terület. ( OTÉK 28. § (1) )
2.Az erdőterületet a településszerkezeti terv határolja körül.
3.A (2) bekezdés szerinti terület felhasználási egység:
- gazdasági erdő jele: Eg
1.Az
Eg övezet területén a 100.000 m2-t ( 10 ha-t ) meghaladó területnagyság esetén az OTÉK 28. §. (4.) bekezdése
1. pontja szerinti 0,5 %-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.
* Jelenleg: a 21/1970 (VI.21.) Korm. rend.
1.A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és- tárolás ( a továbbiakban: mezőgazdasági hasznosítás ) építményei helyezhetők el. ( OTÉK 29. § (1) )
2.A mezőgazdasági területet a szabályozási terv határolja le.
1.Az (1) bekezdés szerinti terület felhasználási egység övezetei:
a.) általános mezőgazdasági terület jele: Má-0
27. § Az Má jelű övezetre vonatkozó előírások:
(1) Az Má-0 jelű övezetben épületek, építmények nem létesíthetők
(1)A vízgazdálkodással összefüggő területek:
1.a folyóvizek medre és parti sávja
2.az állóvizek medre és parti sávja
3.a folyóvizekben keletkezett, nyilvántartásba még nem vett szigetek,
4.közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja
5.vízbeszerzési területek ( védett vízbázis ) és védőterületeik ( hidrogeológiai védőidom )
6.hullámterek
7.a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek ( OTÉK 30. § (1) )
1.A területen épületek nem helyezhetők el.
2.A területen építmények a közúti forgalom biztosítására elhelyezhetők.
3.A
(3) bekezdésben meghatározott építmények elhelyezésénél, kialakításánál és hatósági engedélyezésénél a Vízgazdálkodásról szóló törvény *, továbbá a vonatkozó rendeletek ** rendelkezéseit is figyelembe kell venni.
*jelenleg: 1995.évi LVII.
**jelenleg: 123/1997. (VII.18.) Korm.46/1999. (III.18.) Korm.
(1)A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.
(2)A közterület rendeltetésétől eltérő célú használatához a tulajdonos önkormányzat képviselő-testületének hozzájárulása szükséges.
(3)A közterület-használat szabályait az Önkormányzat rendelete tartalmazza.
(4)
(5)A település közterületein engedélyezhető eltérő célú használat különösen az alábbi lehet:
1.hirdető ( reklám ) berendezés elhelyezése,
2.árusítópavilon ( mozgó árusítóhely ) létesítése
3.közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények ( várakozóhelyek, töltőállomás )
4.köztisztasággal kapcsolatos építmények ( tárgyak )
5.szobor, díszkút elhelyezése
6.távbeszélő fülke elhelyezése
7.építési munkával kapcsolatos létesítmények ( állványok ) elhelyezése, építőanyag tárulás
V. Fejezet
Környezetvédelmi szabályozási előírások
(1)A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik.
1.A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás (-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.
2.Az új területek beépítésének előfeltétele a közművesítés, és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítése.
3.A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.
(5)Új jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzös tevékenység esetén az engedélyezési eljárás során védelmi övezetet kell meghatározni.
(6)A környezetvédelemről szóló Önkormányzati Rendelet előírásait alkalmazni kell.
A föld védelmével kapcsolatos szabályok
(1)A beépítésre nem szánt területeken az illegális szemétlerakókat meg kell szüntetni.
(2)A termőföld védelme érdekében az építési munkával érintett területek talajának termőrétegét (humusz) le kell szedni, és újrafelhasználásig elkülönítve kell deponálni.
A vizek védelmével kapcsolatos szabályok
(1)A telek tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szilárd és folyékony trágya, kommunális hulladék, veszélyes hulladék és egyéb hulladék, jogszabályok és hatósági
előírások szerinti, ártalommentes átmeneti gyűjtéséről és engedéllyel rendelkező átvevőhelyre szállításáról.
(2)A község területén a szennyvizek elszikkasztása tilos, a szennyvízcsatorna kiépítéséig zárt szennyvízgyűjtő létesíthető. A szennyvízcsatorna kiépítése után a létesítmények szennyvizeit rá kell kötni, és a zárt szennyvízgyűjtőket meg kell szüntetni.
(3)Élővízfolyásokba, csapadékcsatornákba, felhagyott kutakba hulladékot lerakni, szennyvizet bevezetni tilos.
(4)Csapadékvíz telken belül elszikkasztható.
(5)Az élővízfolyások partjának élétől 6 m-en belül épület és építmény nem helyezhető el.
(6)A talaj és a felszíni, illetve felszín alatti vizek védelme érdekében, növényvédő szert, műtrágyát, útsózási anyagot csak fedett, szivárgásmentes, vízzáró szigetelésű, zárt tárolóban szabad elhelyezni.
A levegőtisztaság-védelemmel kapcsolatos szabályok
(1)A község közigazgatási területén a vonatkozó rendelet* mellékleteiben közzétett határértéket új létesítmények esetében nem szabad túllépni.
A táj és az élővilág védelmének szabályai
(1)A község területén az erdőfelület csökkentése tilos, erdőterület igénybevétele esetén a kérelmező az igénybevett erdőterülettel azonos nagyságú erdőt köteles telepíteni az Erdészeti Hatóság engedélyében foglaltak szerint.
(2)Az erdő használatát tartósan akadályozó létesítmények (közművezetékek, sportpálya, stb.) elhelyezése esetén a létesítmény tulajdonosa a kiesett területtel azonos nagyságú erdőfelület köteles telepíteni az Erdészeti Hatóság engedélyében foglaltak szerint.
(3)A beépítésre szánt területeken előírt zöldfelület legalább 60%-át aktív zöldfelületként kell kialakítani és folyamatosan fenntartani.
(4)Belterületi új, vagy átépítésre kerülő utakon fasorokat kell telepíteni.
* jelenleg: a 14/2001. Köm-Eüm-FVM
Az épített környezet védelme
(1)Biztosítani kell az épített környezetben élők egészségének védelmét, életfeltételeik folyamatos javítását, valamint kell a különböző tevékenységek káros hatásainak megszüntetésére vagy a hatályos előírások szerinti visszavonására.
(2)Fejlesztéseknél, beavatkozásoknál meg kell követelni a funkciókból adódó védőtávolságokat és a szükséges védőterületet-kialakításokat.
(3)A szabályozási terven meghatározott zöldterületek, védőerdők kialakításáról és fenntartásáról folyamatosan gondoskodni kell.
(1)Műemléki védettség alá tartozó építmény:
Római Katolikus templom, Alsó u. Hrsz.: 209
(2)Helyi védelem alá vont épületek, építmények:
A helyi védelem alá tartozó épületek, építmények körét külön rendelet határozza meg.
(3)Régészeti örökség
1.Őskori település nyomok Faluszer hrsz.: 025
2.Őskori település nyomok Bodzáskert hrsz.: 044
1.Műemléki környezet:
Alsó u.: 35/a, 37, 40, 42, 46, 48, 52/a. Hrsz. 177, 174, 173, 170/3, 220, 219/1, 218, 217, 216, 211/1.
(5)Helyi védelmet élvező építmények esetén az alábbi védelmi előírásokat tesszük:
- A (2) bekezdésben felsorolt területeken a meglévő utcai homlokzatának utcaszakaszok hagyományos beépítési jellegét, a szomszédos épületek tetőformájához illeszkedő (oromfalas, vagy kontyolt tetőforma) tetőalakítást, a külső homlokzaton lévő nyíláskiosztás ritmusát és arányát, a párkányok és vakolat minták elhelyezését kell követni.
- A meglévő épületek megőrizendők és csak gazdasági számításokon túl is indokolt műszaki avultság esetében bonthatók el.
- Az esetlegesen elbontandó épületről részletes felmérési rajz és fényképes dokumentáció készítendő.
Védett épületen:
- Toronyszerű tetőalakítás nem készíthető.
- Védett területen látványt zavaró építmény utcai homlokzaton nem elhelyezhető (parabola, klíma, parapet - konvektor, stb.)
- Nyílások kialakításánál több kisebb nyílás létesítendő
- Utcai homlokzaton erkély, loggia kialakult állapot kivételével nem létesíthető
- Tetőfedés anyagaként a hagyományos cserépfedés színárnyalatoktól eltérő színű héjanyag nem helyezhető el (pl: zöld, szürke, fekete)
- A homlokzaton a kialakult építészeti hagyományokkal összhangban lévő párkány, tagozat létesítendő, a meglévő megtartandó, helyreállítandó
- Közterületeket, azok burkolatát a kialakult környezeti kép jellegzetességeinek és karakterének megtartásával kell kialakítani.
(6)A régészeti területeken a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hatóságként működik közre.
Hulladékgazdálkodás, ártalmatlanítás
A hulladékok elhelyezéséről, ártalmatlanításáról az Önkormányzat 1/2003 (II.14) sz. rendelete intézkedik.
(1)A tűzoltóság vonulása és működése céljára olyan utat, illetőleg területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működésére.
(2)Az építmények közötti legkisebb távolság szabályozása az OTÉK 36. §-a szerint történik.
(3)A területen a tűzi-vizet vezetékes hálózatról az OTSZ által meghatározott mennyiségben és módon föld feletti tűzcsapok alkalmazásával kell biztosítani.
(4)A területen tűzjelzésre alkalmas, mindenki számára hozzáférhető nyilvános telefonfülkét kell létesíteni illetve üzemben tartani.
(5)A tisztán gázüzemű, a vegyes üzemű, illetve a kettősüzemű járműveket talajszintnél mélyebb helyen tilos elhelyezni.
VI. Fejezet
A településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények
(1)A tervlap szerinti helyeken az ott megadott szélességekkel az alábbi védőtávolságokat kell megtartani:
1.20 kV-os távvezeték mentén 3-3 m.
2.A 8423 összekötő út lakott területen kívüli szakaszain az úttengelytől 50-50 m.
3.A vasút mellett a vágánytengelytől 50-50 m.
4.A Keszeg- és a Lénkó patak part éleitől 6 m.
5.A Hőgyész majortól 500 m.
(2)A 046/2-es számú ingatlanon létesítendő bázisállomástól számított 200m-es távolságon belül 20m-nél magasabb építmények, az 1km-es távolságon belül 35 m-nél magasabb szélerőművek nem létesíthetők.
40. § (1) Jelen rendelet 2005. december 1. napján lép hatályba.
(2) A rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.
(3) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg az önkormányzat helyi építési előírásairól és az egyes építési munkák engedélyezéséről szóló 8/2005. ( V.17) a 9/2005. ( VI.22) és a 6/1996. ( IV.10) rendeletek hatályukat vesztik.
(4) A Helyi Építési Szabályzatot az SZ & SZ Ép. Bt. által készített TT-04/2004. munkaszámú SZ1 jelű szabályozási tervvel együtt kell alkalmazni.
A rendezési tervvel kapcsolatos feladatokról
és a helyi jogszabályok megalkotásáról
- 1997. Évi LXXXVIII. Törvény
10. §. (3) alapján a község településszerkezeti tervét legalább 10 évenként felül kell vizsgálni.
Az elfogadott rendezési tervet követően megalkotandók:
- helyi rendelet a települési értékvédelemről és annak gyakorlati alkalmazásáról;
- helyi rendelet a parkolás rendjéről;
- helyi állattartási rendelet településrendezési tervhez illesztése;
- közterületek használatának szabályozását a településrendezési tervvel összhangba kell hozni;
- helyi környezetvédelmi rendelet.
Készítendő tervek:
- Közmű és úttervek (engedélyes és kiviteli) a tervezett lakóterület infrastruktúrájának kiépítéséhez;
- Gazdasági területre közmű és úttervek (engedélyes és kiviteli);
- Kertészeti tervek a közterületi zöldfelületek rendezésére
- Vízrendezési terv a felszíni vizek elvezetésének biztosítására;
- Úttervek készítése az önkormányzati úthálózat fejlesztésére;