Pásztori Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2013. (III. 28.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

Hatályos: 2021. 07. 21- 2022. 08. 31

Pásztori Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2013. (III. 28.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

2021.07.21.

Pásztori Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § 6. pontjában, 5. § (4) bekezdésében, 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, 18. § (1) és 18. § (12) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Pásztori Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában lévő, és tulajdonába kerülő

a) ingatlan és ingó vagyonra, valamint vagyoni értékű jogokra, továbbá

b) a tagsági jogot megtestesítő értékpapírokra, és közhasznú társaságban és gazdasági társaságban az Önkormányzatot megillető egyéb társasági részesedésekre.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki

a) az önkormányzat tulajdonában lévő közterületek tulajdonjogot nem érintő hasznosítására,

b) az önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérbeadására.

Az önkormányzati vagyon

2. § (1) Az Önkormányzat vagyona törzsvagyonból és a törzsvagyon körébe nem tartozó üzleti vagyonból áll.

(2) Az önkormányzat törzsvagyona forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes vagyon.

(3) Az üzleti vagyon tárgyai forgalomképesek.

(4) A törvényben meghatározottakon túl kizárólag a képviselő-testület dönthet a vagyon

a) forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes törzsvagyonná, illetve forgalomképessé nyilvánításáról,

b) forgalomképességének megváltoztatásáról.

3. § Képviselő-testület az önkormányzat forgalomképtelennek minősülő vagyonából nem minősít vagyonelemet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak.

Vagyonnyilvántartás

4. § Az önkormányzat tulajdonába tartozó vagyonelemekről a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 110. §-ában meghatározottak szerint nyilvántartást kell vezetni.

Az önkormányzati vagyon hasznosítása

5. § (1) Az önkormányzati vagyon hasznosításának célja Pásztori Község Önkormányzatának kötelező és önként vállalt feladatai hatékony és eredményes ellátása.

(2) Hasznosítás alatt az egyes vagyontárgyak használata, bérbe, használatra, haszonbérbe vagy haszonkölcsönbe, üzemeltetésbe adása, vagyonkezelésbe adása, apportálása, valamint a kötelező önkormányzati feladatok ellátásához nem szükséges vagyon elidegenítése értendő.

(3) Önkormányzati tulajdonban álló nemzeti vagyont hasznosítani, továbbá tulajdonjogot átruházni – ha törvény kivételt nem tesz – csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet, a képviselő-testület által kitűzött, illetve elismert cél, vagy feladat továbbá funkció kikötése mellett.

(4) Nem kell versenyeztetést tartani, ha a vagyontárgy értéke nem haladja meg

a) ingóvagyon esetén az 500 E Ft- ot,

b) ingatlanvagyon esetén az 5.000 E Ft- ot.

(5) Az önkormányzat a vagyon értékesítése, megterhelése esetén a vagyontárgy értékét:

a) ingatlan vagyon esetén 6 hónapnál nem régebbi értékbecslés alapján,

b) ingó vagyon esetén legalább a könyv szerinti nyilvántartás alapján,

c) értékpapír esetén a tőzsdei árfolyam, sajtóban közzétett vételi középárfolyam, egyéb esetben névértéken határozza meg.

(6) A (4) bekezdésben meghatározott értékhatár feletti vagyon versenyeztetés során történő értékesítésének szabályait az 1. melléklet szerinti versenyeztetési szabályzat tartalmazza.

(7) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott esetekben és módon lehet.

(8)1 A beépítetlen ingatlanokat 5 éves beépítési kötelezettség előírásával lehet értékesíteni, kivéve, ha ettől eltérően dönt a Képviselő-testület. A beépítési kötelezettség biztosítására 5 évre szóló elidegenítési és terhelési tilalmat kell az önkormányzat javára bejegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba.

(9)2 A beépítetlen ingatlanok értékesítése esetén az önkormányzat fenntartja magának az ingatlan visszavásárlási jogát, amennyiben az építési napló megnyitására a vételt követő 2 éven belül nem kerül sor. A visszavásárlási jogot az önkormányzat javára be kell jegyeztetni az ingatlannyilvántartásba.

10) 3A visszavásárlási jog gyakorlása esetén a visszavásárlási ár megegyezik az eladási árral. Az értéknövelő beruházásokkal és az értékcsökkentő tényezőkkel a felek a visszavásárlási jognyilatkozat közlésekor számolnak el egymással.
(11) 4 A rendeletben foglalt értékhatárokat nettó értékként kell értelmezni

5/A. §5 (1) Bármely vagyontárgy vagyonkezelésbe adásáról, és annak ellenértékéről a képviselő-testület - a vagyonkezelői szerződés elfogadásával – egyedi döntést hoz.

(3) A vagyonkezelésbe adás nem érinti az önkormányzati közfeladatok ellátásának kötelezettségét, elsődleges célja a vagyon állagának és értékének megőrzése, védelme, illetve értékének növelése.

(5) A vagyonkezelői jog ingyenesen adható át önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódóan

a) más helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulása részére, vagy

b) az önkormányzat, más helyi önkormányzat, önkormányzati társulás, vagy az állam és az önkormányzat(ok) többségi tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet részére, ha a közfeladat ellátása a gazdálkodó szervezet létesítő okiratában rögzített tevékenység, és a közfeladat ellátását a gazdálkodó szervezet az önkormányzat részére nem üzletszerű vállalkozási tevékenységként végzi.

(6) Vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelői jog a szerződés megkötésével keletkezik. Ingatlanra vonatkozó, szerződésen alapuló vagyonkezelői jog az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre, a vagyonkezelőt azonban a szerződés megkötésének időpontjától kezdve megilletik a vagyonkezelő jogai és terhelik kötelezettségei.

(7) A vagyonkezelő az ingatlan tekintetében saját költségén köteles gondoskodni az őt megillető vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről.

(8) A vagyonkezelő köteles a vagyon állagát és értékét megóvni, a vagyonelemek maradandó károsodástól mentes állapotát megőrizni. Köteles továbbá a vagyonkezelő a vagyon állapotát érintő minden lényeges eseményről a tulajdonos önkormányzatot tájékoztatni.

(9) A vagyonkezelő a vagyonkezelői jogviszony fennállta alatt köteles a vagyonkezelésbe kapott vagyonnal – gazdasági számításokkal alátámasztottan – eredményesen, a jó gazda gondosságával eljárva gazdálkodni.

(10) A vagyonkezelő az átvett vagyonelemekre vonatkozóan saját költségére biztosítást köteles kötni.

(11) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe kapott vagyonelemeket (eszközöket) nyilvántartásában a saját eszközeitől elkülönítetten köteles nyilvántartani. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell az eszközök könyv szerinti bruttó és nettó értékét, az elszámolt értékcsökkenés és az értéknövelő beruházások összegét, az értékben bekövetkező egyéb változásokat.

(12) Vagyonkezelőt a vagyonkezelésbe kapott vagyon vonatkozásában adatszolgáltatási és adat nyilvántartási kötelezettség terheli az önkormányzat vagyonnyilvántartása számára. Ennek keretében a vagyonkezelő az önkormányzati vagyonkimutatáshoz a tárgyévet követő február 15- ig köteles összesítő kimutatást készíteni a vagyonban bekövetkezett változásokról, továbbá negyedévenként köteles a negyedévet követő hónap 10. napjáig a vagyonkezelésbe kapott eszközök után elszámolt értékcsökkenést a tulajdonos vagyonnyilvántartása számára megküldeni.

(13) Az Önkormányzat bármely időpontban jogosult ellenőrizni az átadott vagyon állagát, a vagyon állagának megőrzéséhez szükséges munkálatok elvégzését, a rendeltetésszerű használatát, a vagyonkezelői szerződésben szereplő kötelezettségek teljesítését.

(14) Az Önkormányzat a tulajdonosi ellenőrzés keretében jogosult:

a) a vagyonkezelő kezelésében álló önkormányzati tulajdonú ingatlan területére belépni,

b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó minden közérdekből nyilvános adat, valamint – az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseit nem sértő- az önkormányzati vagyonra, a vagyonkezelésre vonatkozó adat szolgáltatását és okirat bemutatását kérni,

c) az ellenőrzött vagyonkezelő képviselőjétől, alkalmazottjától írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérni, dokumentációkba betekinteni.

(15) Az ellenőrzött vagyonkezelő, illetve képviselője jogosult:

a) az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni,

b) az ellenőrzés megállapításait megismerni, az ellenőrzés megállapításait tartalmazó jelentésre észrevételt tenni.

(16) Az ellenőrzött vagyonkezelő, illetve képviselője, alkalmazottja köteles:

a) az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, abban együttműködni,

b) az ellenőrzést végző részére szóban vagy írásban kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba a betekintést biztosítani,

c) az ellenőrzést végző kérésére a rendelkezésre bocsátott dokumentáció (iratok, okmányok, adatok) teljességéről nyilatkozni,

d) az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni,

e) az ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján tett intézkedéseiről az Önkormányzatot 30 napon belül tájékoztatni. (17) A vagyonkezelő a vagyonkezelői jog megszűnésekor köteles a vagyonkezelésbe kapott vagyonelemekkel elszámolni.

Önkormányzati követelésről való lemondás

6. § (1) Az önkormányzat az alábbi esetekben mondhat le részben vagy egészben követeléséről:

a) bírói egyezség keretében,

b) csőd egyezségi megállapodásban,

c) amennyiben a követelés bizonyítottan csak veszteséggel, vagy aránytalanul nagy költségráfordítással érvényesíthető,

d) amennyiben a kötelezett bizonyítottan nem lelhető fel,

e) amennyiben az nem veszélyezteti az önkormányzat likviditását,

f) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján a követelés várhatóan nem térül meg.

(2) Az önkormányzati követelésről való lemondásról a képviselő-testület dönt.

Felajánlott vagyon elfogadása

7. § (1) A vagyon tulajdonjogának ingyenes vagy kedvezményes megszerzéséről, a felajánlás elfogadásáról a képviselő-testület dönt.

(2) Ajándékként, örökségként nem fogadható el olyan hagyaték, amelynek ismert terhei elérik vagy meghaladják a hagyaték értékét.

(3) Amennyiben a képviselő-testület a felajánlott vagyon elfogadásához hozzájárul, illetve a felajánlott vagyont elfogadja, egyben a vagyontárgy besorolását is meghatározza.

Forgalomképtelen törzsvagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása

8. § (1) A forgalomképtelen vagyon esetenkénti bérbeadása évi 500 E Ft értékhatárig, ha a vagyontárgy hasznosítására irányuló szerződés az egy évet nem haladja meg a polgármester hatáskörébe tartozik.

(2) A polgármester az (1) bekezdésben gyakorolt hatáskörében gondoskodik a vagyontárgy használatára vonatkozó megállapodás, szerződés megkötéséről, tulajdonosi jognyilatkozatok megtételéről.

Korlátozottan forgalomképes vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása

9. § Az önkormányzat tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak megszerzéséről, bérleti vagy használati jogának átengedéséről, bármilyen megterheléséről 500 E Ft értékhatárig a polgármester, ezt meghaladó érték esetén, valamint gazdasági társaságba való bevitelről a képviselő-testület határoz.

Forgalomképes (üzleti) vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása

10. § (1) Az önkormányzati feladatok ellátásában nélkülözhető forgalomképes vagyonnal vállalkozás végezhető.

(2) Az önkormányzat csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulás mértékét.

(3) A forgalomképes vagyonnal kapcsolatos valamennyi tulajdonosi jogosultságot 500 E Ft-ig a polgármester, az azt meghaladó érték esetén a képviselő-testület gyakorolja.

11. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló 11/2004.(VIII.13.) önkormányzati rendelet.

1. melléklet

VERSENYEZTETÉSI SZABÁLYZAT

1.) Az önkormányzati vagyon értékesítése, hasznosítása a törvényben illetve az önkormányzati rendeletben meghatározott kivételekkel versenyeztetési eljárás alkalmazásával történik.
2.) A kiíró a pályázati felhívásban valamennyi ajánlattevő pályázó számára egyenlő esélyt köteles biztosítani.
3.) A pályázati eljárás során a kiíró köteles a pályázati eljárásban résztvevők számára teljes nyilvánosságot biztosítani. Ennek keretében a pályázó számára hozzáférhetővé kell tenni minden olyan adatot, amely nem sért üzleti titkot és szükséges ahhoz, hogy a pályázónak lehetősége nyíljék a megalapozott ajánlattételre.
4.) A versenyeztetés megvalósulhat nyilvános vagy zártkörű (meghívásos) pályázati eljárás, illetve árverés (licitálás) útján.
5.) Zártkörű pályázatot kell kiírni, ha a nyilvános pályázat közérdeket sért, továbbá ha a teljesítésre csak meghatározott ajánlattevők alkalmasak. A zártkörű pályázat meghirdetéséről a képviselő-testület dönt.
6.) Az árverés (licitálás) az ingatlan és ingó vagyon értékesítésének, hasznosításának nyilvános, a pályázók részvételével megvalósuló versenyeztetése, melynek során a vételár a nyilvános liciten kialkudott legmagasabb ajánlati ár.
7.) Az önkormányzat esetenként dönt, hogy a 4.) pontban megjelölt versenyeztetés melyik formáját választja. Továbbá – esetenként – dönthet arról is, hogy a versenyeztetési eljárás nélkül elidegeníthető vagy hasznosítható vagyontárgyakat versenyeztetési eljárás keretében értékesíti, hasznosítja.
8.) A pályázatot a 7.) pontban meghatározott képviselő-testületi döntés alapján a polgármester írja ki. A pályázatot két fordulóban is meg lehet hirdetni. A második fordulóban a kiválasztott ajánlattevők ez első fordulóban vállalt feltételekkel vesznek részt.
9.) A kiíró az első fordulóban olyan adatokat tartalmazó ajánlatokat is kérhet, melyekből megtudja állapítani, hogy az ajánlattevő teljesítőképessége, eddigi teljesítménye, szakismerete valamint megbízhatósága és pénzügyi helyzete alapján alkalmas-e a felhívásban megjelölt kötelezettség teljesítésére.
10.) A nyilvános pályázatot, továbbá az árverési hirdetményt a község hirdetőtábláin és az önkormányzat honlapján közzé kell tenni, valamint a megyei napilapban is megjelentethető.
11.) A zártkörű pályázatról legalább kettő ajánlattevőt egyidejűleg és közvetlenül kell értesíteni a pályázati felhívás megküldésével.
12.) A pályázatok benyújtására vonatkozó időpontot a felhívásban úgy kell meghatározni, hogy a felhívás közzététele és az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpont között legalább 15 nap különbség legyen.
13.) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:

a) a pályázatot kiíró szerv megnevezését, székhelyét,

b) a pályázat célját, jellegét,

c) az értékesítendő, hasznosítandó vagyon megnevezését, forgalmi érték és az értékesítéshez szükséges információkat,

d) az ajánlat benyújtására, felbontási helyére és idejére valamint az elbírálásra vonatkozó időpontokat és szempontokat,

e) a pályázati eljárásra vonatkozó információszerzés helyét,

f) pályázati biztosíték fizetésére vonatkozó feltételeket,

g) a vagyontárgy jellege szerint szükséges további információkat,

14.) A pályázati kiírás az ajánlatok benyújtására megjelölt időpontig visszavonható, amelyet a felhívással azonos módon kell közzétenni.
15.) A kiírás visszavonása esetén – ha a részletes dokumentáció rendelkezésre bocsátása ellenérték fejében történt – az ellenérték visszajár, az ajánlattevők pedig a dokumentáció visszaadására kötelesek.
16.) Az érvényes pályázatokat a képviselő-testület, szükség esetén szakértő közreműködésével bírálja el. Az elbírálásnál a legkedvezőbb feltételeket kínáló ajánlat mellett kell dönteni. A pályázat elbírálásáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:
- a pályázati eljárás adatait,
- a beérkezett érvényes és érvénytelen ajánlatokat,
- a legkedvezőbb ajánlat elfogadásának indokait.
17.) A kiíró az ajánlatok elbírálására vonatkozó döntést a pályázati kiírásban meghatározott időpontban és módon kihirdeti. Zártkörű pályáztatás esetén a döntést a pályázatban résztvevőkkel közvetlenül ismertetni kell.
18.) Árverés esetén az árverési hirdetményben meg kell jelölni:
- az árverés helyét és időpontját,
- az árverésre kerülő vagyontárgyra vonatkozó információt,
- az árverésre kerülő ingó, illetve ingatlan megtekintési lehetőségét,
- az áremelés alsó és felső határát,
- az árverési előlegre vonatkozó adatokat.
19.) Az árverési hirdetmény az árverés időpontjáig visszavonható, amelyet a meghirdetéssel azonos módon kell közzétenni.
20.) Az árverésen az vehet részt, aki a hirdetményben megjelölt időben és helyen személyesen, vagy meghatalmazottja útján megjelenik, nyilatkozik, hogy legalább a kikiáltási ár erejéig rendelkezik a vételárral, árverési előlegként a kikiáltási ár 10%-át a hirdetményben megjelölt módon és időben letétbe helyezte.
21.) Az árverés lezárása után jegyzőkönyvben kell rögzíteni az árverés lefolyását. A jegyzőkönyvet az árverést vezető, a jegyzőkönyv vezető, és az árverési vevő írja alá.
1

A 5.§(8) bekezdés az 5/2021.(VII.20.) önkormányzati rendelet 1.§-ával megállapított szöveg. Hatályos 2021.július 21.napjától.

2

A 5.§(9) bekezdés az 5/2021.(VII.20.) önkormányzati rendelet 2.§-ával megállapított szöveg. Hatályos 2021.július 21.napjától.

3

A 5.§(10) bekezdését az 5/2021.(VII.20.) önkormányzati rendelet 3.§-a iktatta be.Hatályos 2021.július 21.napjától.

4

A 5.§(11) bekezdését az 5/2021.(VII.20.) önkormányzati rendelet 3.§-a iktatta be.Hatályos 2021.július 21.napjától.

5

Az 5/A.§-t a 3/2014.(VI.30.) önkormányzati rendelet 1.§-a iktatta be. Hatályos 2014.július 1.napjától.