Pusztacsalád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2005. (XI. 2.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
Hatályos: 2005. 11. 02- 2017. 02. 14Pusztacsalád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2005. (XI. 2.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
2005.11.02.
Pusztacsalád község Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdésében, valamint az 1997. évi LXXVIII. tv. 6. § (3) bekezdésében biztosított jogkörében az alábbi rendeletet alkotja:
A rendelet hatálya
1. §
(1) A rendelet hatálya Pusztacsalád község közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket alakítani, továbbá — a bányaműveléshez szükséges földalatti építmények kivételével — építményeket tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani., átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, valamint' mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű hatósági előírásoknak és e rendeletbe előírtaknak megfelelően szabad.
Általános előírások
2. §
A rendeletet
- az SZ-J1 jelű, Szabályozási és övezeti helyszínrajz I. (a továbbiakban: SZ-J1 terv)-; - az SZ-J2 jelű, Szabályozási és övezeti helyszínrajz II. (a továbbiakban: SZ-J2 terv)-; című, Rp.I.194-1 munkaszámú tervlapokkal, mint mellékletekkel együtt kell alkalmazni.
3. § (1) A község területén a meglévő és a tervezett belterületi határvonalat az SZ-J1 és SZ-J2 tervek tartalmazzák
(2) Ahol az SZ-J1 és SZ-J2 terv tervezett belterületi határvonal jellel belterületbe vonást jelöl, ott a megváltozott terület-felhasználásnak megfelelő telekalakítás és beépítés feltétele a belterületbe vonás.
Szabályozási elemek
4. § 5. (1) Kötelező szabályozási elem
- a beépített, illetve beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek határvonala - a belterület határvonala
- a módosított belterület határvonala
- a szabályozási vonal
- az eltérő területfelhasználási egységek határvonala
- az építési hely határvonala
- az építési hely hátsókerti határvonala
- építési vonal
- megszüntető jel
építési övezet határa
(2) A kötelező szabályozási elemek helyének megváltoztatásához a szabályozási terv és/vagy a helyi építési szabályzat módosítása szükséges, figyelembe véve a külön jogszabály' szerinti előírásokat.
(3) Irányadó szabályozási elem
- az azonos terület-felhasználású és övezeti besorolású telkek egymás közötti meglévő, vagy az irányadó telekhatár jellel jelölt, javasolt határvonala.
(4) Az irányadó szabályozási elemek helye az övezeti előírások keretei között megváltoztatható.
(5) A megszüntető jel az építési ,szempontból egynek tekintendő építési telken, a területen meglévő, építésjogi szempontból semmisnek tekintendő telekhatárok megjelölésére szolgál.
A telekalakítás általános szabályai
5. § (1) Ahol az SZ-J1 terv irányadó telekhatár vonallal telekmegosztást jelöl, ott a telekmegosztások irányának meg kell egyezni az irányadó telekhatár vonal irányával.
(2) A kedvező utcakép kialakulása, megtartása érdekében
a) Új terület-felhasználású vagy telekcsoport újraosztásával létrejövő lakóterületi telektömbökben egy telektömbön belül a telkek közül a legnagyobb és a legkisebb telekszélességek aránya nem lehet több 1,5-nél.
b) A már kialakult telekosztású lakóterületi telektömbben, amennyiben a telekalakítás (telekegyesítés, telekfelosztás, telekhatárrendezés) a kialakult telek szélességének megváltoztatását eredményezi, a telekátalakítással létrejövő telek szélessége és a vele szomszédos telkek szélessége közötti arány (a nagyobb mérethez a kisebb méretet hasonlítva) legfeljebb 1,5 lehet.
Amennyiben az új telekszélességgel számított arányszám meghaladja az előírtat, de a telekátalakítás előtti állapothoz képest ahhoz közeledik, a telekátalakítás engedélyezhető.
Kivételt képeznek a telekszerkezet védelmével érintett telkek, amelyek telekátalakítására a 10. § (1) bekezdése vonatkozik.
(3) Az SZ-J1 terven az övezeti jelben „K" jellel jelölt telekméret kialakult telekállapotot jelölt. Az így jelölt övezetbe tartozók telkek „K" jellel jelölt méretei nem változtathatók, kivéve az út céljára történő leiegyzését, a telekhatár kiigazítást.
(4) A külön rendeletben foglaltak szerinti telekalakítási terv készítési kötelezettségével érintett területeken, helyeken a telekalakítási tervben az SZ-J1 terven rögzített keretek között a közlekedési területek helye, a telkek mérete pontosítható.
A telek beépítésének általános szabályai
6. §
(1) A közterület bővítéssel érintett, már beépített építési telkekre a közterület lejegyzése, a telekalakítás végrehajtása nélkül is adható építési engedély. Ez esetben az építési hely határait a tervezett közterület határtól kell számítani.
(2) Közterület-bővítéssel érintett beépítetlen telek csak az SZ-J1 terven jelölt telekalakítás végrehajtása után építhető be.
A létesítmények elhelyezésének általános szabályai
7. §
(1) Az építési hely határvonalait az SZ-J1 terv vagy a helyi építési szabályzat tartalmazza.
(2) Azokban az övezetekben, ahol az SZ-J1 terv nem jelöl építési hely határvonalat, az épületek elhelyezésére szolgáló területet (építési hely) az övezetre vonatkozó elő-, oldal-, és hátsókerti méretek előírásai szerint kell meghatározni.
(3) A kedvező utcakép megtartása és kialakítása érdekében a lakóterületi telektömbökben az utcai telekhatárhoz legközelebb álló épületek utcai homlokzatmagassága és utcai homlokzatszélessége a szomszédos telken álló, hasonló helyzetű épülethez képest legfeljebb 25%-kal térhet el.
Kivétel az utcakép védelemmel érintett telkeken álló épületek, amelyekre a 10. § (1) bekezdése vonatkozik.
(4) Az építési telken lévő, az elsődleges használatot jelentő, a fő funkciót magukban hordozó épületek egymástól való távolsága nem lehet kevesebb a megengedett legnagyobb építménymagasság mértékénél.
(5) Az építési telken lévő egyéb funkciójú épületek és a (4) bekezdésbeli épületek közvetlenül egymáshoz csatlakoztathatók, vagy közöttük legalább 3,0 m távolságot kell tartani — kivéve a védőtávolsággal telepíthető épületeket.
(6) Ahol az SZ-J1 terv tervezett szabályozási vonalat jelöl az utcai kerítés a tervezett szabályozási vonalra, ahol az SZ-J1 terv meglévő, megmaradó szabályozási vonalat jelöl az utcai kerítés erre a vonalra építhető. Az utcai kerítés legfeljebb 1,80 m magas, legalább 50%-ban áttört lehet.
Környezetvédelem
8. §
(1) Vízvédelmi besorolás:
a) felszín alatti vizek: „B" felszíni szennyezésre érzékeny terület
b) felszíni vizek: általános védett terület
(2) A beépített, illetve beépítésre szánt területen, valamint annak határától mért 2000 m távolságon belül nőivarú nyárfa nem ültethető.
(3) A település területe a nitrátszennyezés szempontjából érzékeny terület.
Értékvédelem
10. §
(1) Településszerkezet védelme
a) Megőrzendő érték a Fő utca és az ahhoz kapcsolódó ingatlanok telekszerkezete.
aa) A Fő utca 100 hisz-ú és 6 hrsz területét, elrendezését, kapcsolódó zöldfelületeit meg kell tartani, csupán az útburkolat 6,0 m-ig történő bővítése lehetséges.
ab) A településszerkezeti védelemmel érintett telektömbben az utcaképet meghatározó kialakult telek és településtritmus megőrzése érdekében a meglévő telekszélességet az eredeti mérethez képest legfeljebb 10%-nyi mértékben lehet telekhatárrendezéssel megváltoztatni.
b) A Fő utca utcaképének megőrzése érdekében a jelölt szakaszokon új épület építése, vagy meglévő épület felújítása, átépítése, bővítése esetén a településképi követelményeket külön jogszabály szerinti elvi építési engedélyezési tervdokumentációban kell tisztázni.
Az illeszkedés szabályainak alkalmazásánál az eredeti tömegarányokat, tetőformákat, homlokzati nyílás arányokat és ritmust kell alapul venni.
c) A védendő utcai telekhatár vonala nem változtatható meg.
(2) Helyi védelem:
a) Pusztacsalád közigazgatási területén a helyi védelemről szóló külön rendelet megalkotásáig átmeneti védettség alatt áll:
- a 112/1 hrsz-ú telken álló kastély és kertjének növényzete a 6 hrsz-on a templom épülete
- a 19 hrsz — 72 hisz ingatlanok telkein álló, az SZ-J1 terven helyi védelemre jelölt pajták
- temetői kereszt
- templom előtti Szentháromság szobor
- Fő utcai kőfeszület
- Fő utcai Széchenyi szobor
- Új utcai Piéta
b) A külön jogszabályban meghatározottakon túl építési engedély köteles a helyi védett épületek külső megjelenését megváltoztató mindennemű építési, felújítási munka.
c) A védett épületek jellegzetes tömegét, formáját, eredeti arányaiban kell fenntartani. Bővítés csak úgy végezhető, ha a meglévő és az új épülettömegek arányai, formái, anyaghasználata illeszkednek egymáshoz.
d) Helyi védett épületre bontási engedély csak indokolt esetben (életveszély elhárítása) a helyi védelem feloldása után adható ki.
e) A védett növényzet (kert) folyamatos fermtartása csak kertrekonstrukciós terv alapján történhet.
f) A védett növényzetet csak szakértő által megállapított: életvédelmi és balesetmegelőzési okból lehet kivágni.
(3) Régészeti értékek védelme:
a) Pusztacsalád közigazgatási területén az alábbi régészeti lelőhelyek találhatók:
- Hegyiföld (09/1 hrsz, a alrészlet)
- Hegyiföld (09/1 lusz-ú, a alrészletű területtől keletre)
Hegyiföld (09/1 hrsz., k alrészlet)
b) A régészeti lelőhelyeken földmunkával járó tevékenység megkezdése előtt megelőző régészeti feltárás elvégzése szükséges.
Zöldfelületek
11. §
(1) A közterületi zöldfelületeket az SZ-J1 terven megjelölt funkciójuknak megfelelően kell kialakítani és fenntartani.
A zöldfelületeken díszfákat és díszcserjéket kell ültetni, a burkolatlan felületeket füvesíteni kell. A zöldfelületek öntözhetőségét biztosítani kell.
(2) A nem közterületi zöldfelületek közül az intézmények kertjeit az intézmény jellegének megfelelően kell kialakítani.
(3) A gazdasági területek telkeinek le nem burkolt és be nem épített felszínét gondozott zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.
(4) Az új lakóutcákon utcai fasorokat kell létrehozni, a meglévő, hiányos utcafásításokat pótolni kell.
Védőtávolságok, védőterületek
12. §
(1) A település védendő területének védőterülete az annak határától számított 1000,0 m széles területsáv. A védőterületen belül szagos, bűzös, fertőzésveszélyes tevékenység céljára szolgáló építmény csak az építtető által beszerzett, az illetékes szakhatóságok jóváhagyó véleményével, az általuk meghatározott távolság betartásával építhető.
(2) Villamos távvezetékek biztonsági övezete a szélső vezetékszáltól mérten:
- 20 kV-os vezeték: 5,0 — 5,0 m.
A biztonsági övezetre vonatkozó előírásokat a hatályos jogszabályok tartalmazzák
(3) Gázvezeték védőtávolsága a csőtengelytől mérten:
- nagyközépnyomású gázvezeték: 7,0 - 7,0 m
- középnyomású gázvezeték: 4,0 - 4,0 m
(4) A temető védőterülete a telekhatártól számított 50,0 m széles területsáv. A védőterületen belül kegyeletsértő, a temető működését zavaró építmény nem építhető.
(5) Folyók, vízfolyások parti sávja a partvonaluk mentén húzódó területsáv, amelynek mérete:
Kardos ér 6,0 — 6,0 m
A parti sávra vonatkozó előírásokat a hatályos jogszabályok tartalmazzák.
(6) A Gipz jelű terület védőterülete a telep körüli 1000,0 m széles területsáv. A védőterületen belül lakó- és üdülő épület nem építhető.
(7) Az egészségügyi intézmény védőterülete a telekhatártól mért 50,0 m széles területsáv. A védőterületen belül állattartó épület nem építhető.
(8) A mikrohullámú összeköttetések miatti beépítési korlátozások:
a) A Fertőszentmiklós — Répcelak közötti mikrohullámú összeköttetés tengelyvonalától számított 25,0-25,0 m széles sávba eső ingatlanokon a 10,0 m feletti nagyságú építményekre.
b) Sopron — Répcelak közötti mikrohullámú összeköttetés tengelyétől számított 35,0 —35,0 m széles sávba eső ingatlanokon a 60,0 m feletti magasságú építményekre.
TERÜLETFELHASZNÁLÁSI, ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK
Területfelhasználás az általános és a sajátos használat szerint
13. § (1) A település igazgatási területe a következő területfelhasználási egységekre tagolódik:
a) Beépített és beépítésre szánt terület
Lakóterület
e falusias: Lf
Vegyes terület
- településközpont: Vt
Gazdasági terület
- kereskedelmi, szolgáltató: Gksz
e ipari zavaró hatás: Gipz
Különleges terület
- temető: Kt
- sportterület: Ksp
b) Beépítésre nem szánt terül:
Közlekedési és közműterület:
- közút terület: KÖu
- légi közlekedési terület: KÖ1
- közműterület: Köm
Zöldterület:
- erdőterület: E
Mezőgazdasági terület
- általános: Má
Vízgazdálkodási terület V
Az övezeti jel értelmezése
14. §
beépítési mód |
megengedett legkisebb kötelező |
||
területfelhasználási |
|||
kialakítható |
|||
kialakítható kialakítható legkisebb legkisebb építési építési telekszélesség telekmélység (m) (m) |
|||
megengedett |
|||
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLET
Lakóterület
15. §
(1) A lakóterület besorolása sajátos használat szerint: - falusias lakóterület
(2) Telekméretek:
a) A kialakítható legkisebb telek méreteit az övezeti előírások tartalmazzák
(3) Beépítés:
a) Kialakult, oldalhatáron álló építésű telektömbökben minden estben, az újonnan kialakított, oldalhatáron álló beépítésű telektömbökben a 18,0 m-nél keskenyebb telkeken az épületeket az oldalhatárra, vagy attól legfeljebb 1,0 m távolságban kell elhelyezni.
Az építési hely előkerti határvonala egyben építési vonal is.
c) Az oldalhatáron álló építési hely — beépítetlen tömbben — K-Ny-i telekfekvésnél az északi oldalhatáron, É-D-i telekfekvésnél a keleti oldalhatáron, ÉK-DNy-i telekfekvésnél az észak-nyugati oldalhatáron, ÉNy-DK-i telekfekvésnél az északkeleti oldalhatáron áll. A már többnyire beépült tömbben az építési hely a tömbre jellemző beépítési oldalon áll.
(4) Az építési hely határai, ha az SZ-J1 terv nem jelöli — kivéve az utcakép védelemmel érintett telkeket, amelyekre a 10. § (1) bekezdése vonatkozik.
14/A. §
beépített tömbben |
beépítetlen tömbben, vagy |
|
szabadonálló oldalhatáron álló |
szabadonálló oldalhatáron álló |
|
előkert |
kialkult |
5,0 ni |
oldalkert |
3,0 m 6,0 (4,5 m**) |
3,0 m 6,0 m |
hátsókert |
6,0 m (4,0 m*) |
6,0 m (4,0 ni*) |
*amennyiben a telekmélység 20,0 m-nél kisebb
**amennyiben a telekszélesség 16,0 m-nél kisebb
Az oldalhatáron álló beépítési módú tömbben amennyiben egy telek mindkét oldalhatárához hozzáépültek a szomszédos telkek épületei, az érintett telek szabadonállóan beépíthető .
A 16,0 m széles, vagy annál keskenyebb telken az építési hely ez esetben a tömbre jellemző beépítési oldaltól 1,0 m, a másik oldalhatártól 3,0 m.
(5) Saroktelken az épületeket egy épülettömbben, közvetlenül egymáshoz csatlakoztatva kell megépíteni, - kivéve az utcakép védelemmel érintett telkeket, amelyekre a 10. § (1) bekezdése vonatkozik.
(6) A lakóterület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:
- közműves villamos energia vezetékkel,
- közműves ivóvíz vezetékkel,
- zárt szennyvíztárolóval.
(7) A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások:
a) zajvédelem: üzemi zaj megengedett értéke: nappal 50 dB/A
éjjel 40 dB/A
A falusias lakóterület építési előírásai
16. §
(1) A falusias lakóterületen telkenként elhelyezhetők:
fő funkciót hordozó épületként:
a) egy, legfeljebb kétlakásos lakóépület,
b) önállóan, vagy az egyik lakás helyén kialakított, az alapfokú ellátást szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó kézműipari létesítmény,
c) a lakókörnyezetet zajjal, rezgéssel, porral és légszennyező anyaggal nem zavaró, a település lakótömbjeiben szokásos mértékű gépjármű és személyforgalmat meg nem haladó vonzású, legfeljebb egy átlagos lakóteleknyi területet igénylő kisipari, kisüzemi (mezőgazdasági vagy ipari) építmény.
a fő funkciót kiegészítő épületként:
d) gépjármű és egyéb tároló
e) állattartó épület
f) kisipari műhely
(2) A telkeken a d), e), f) pontokban felsorolt épületek csak az a), b), c) pontban felsorolt épületek egyidejű építése esetén építhetők.
(3) Az építési helyen belül az előkerti építési hely határvonalon, vagy ahhoz legközelebb csak az a., b., c. pontban felsorolt épületek építhetők.
Egyéb épület, építmény — kivéve a gépkocsi tárolót és a közművek műtárgyait — az építési helyen belül az előkedi építési hely határvonaltól mérten 13,0 m-en túl építhető az OTÉK 31. § /4/ bekezdéséből foglaltakat is figyelembe véve.
(4) Övezeti előírások:
( Lf 0 |
30/50 |
1:,._f). |
l'___,f2) 0 |
20/50 |
|||||||||
4,5 |
18/40/800 |
3,5 |
30/-/- |
||||||||||
Az építési |
elhelyezkedése |
oldalhatáron |
álló |
az illeszlcedés |
oldalhatáron álló |
||||||||
Beépíthetőség |
legnagyobb |
30% |
30% |
20% |
|||||||||
Épület |
legnagyobb |
4,5 m ' |
az illeszkedés |
3,5 m |
|||||||||
Telekalakítás |
szélesség /m/ |
18,0 ni 40,0 m |
az illeszkedés |
30,0 m |
|||||||||
Egyéb |
Az illeszkedési |
||||||||||||
5. § /2/ b., pontját a |
|||||||||||||
/.,__,f) 0 |
30/50 |
V SZ |
30/50 |
||||||||||
4,5 |
18/65/1400 |
4,5 |
30/50/1500 |
||||||||||
Az építési |
elhelyezkedése |
oldalhatáron álló |
szabadonálló |
||||||||||
Beépíthetőség |
legnagyobb |
30% |
30% |
||||||||||
Épület |
legnagyobb |
4,5 m |
4,5 m |
||||||||||
Telekalakítás |
szélesség /m/ |
18,0 m |
30,0 m |
||||||||||
Egyéb |
|||||||||||||
Vegyes terület
17. §
(1) A vegyes terület besorolása sajátos használat szerint:
- településközpont vegyes terület C)
(2) Telekméretek
a) A kialakítható telek legkisebb átlagos méreteit az övezeti jel tartalmazza.
(3) Beépítés
a) Kialakult, oldalhatáron álló építésű telektömbökben az épületeket az oldalhatárra, vagy attól legfeljebb 1,0 m távolságban kell elhelyezni
b) Az oldalhatáron álló építési hely a tömbre jellemző beépítésű oldalhatáron áll.
(4) A terület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:
- közműves villamos energia vezetékkel,
- közműves ivóvíz vezetékkel,
- zárt szennyvíztárolóval.
(5) A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások:
a) zajvédelem: településközpont vegyes terület:
üzemi zaj megengedett értéke: nappal 50 dB/A
éjjel 40 dB/A
Településközpont vegyes terület
18. §
(1) A településközpont vegyes területen
- fő funkciót hordozó épületként
a) több önálló rendeltetési egységet magában foglaló, legfeljebb kétlakásos lakó, valamint nem csak a helyi lakosságot szolgáló intézményi, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató, egyházi, oktatási, igazgatási, egészségügyi, szociális, szórakoztató épületek és sportépítmények építhetők.
- fő funkciót kiegészítő épületként
b) a saját szükséglet kielégítésére szolgáló állattartó épület és telken folyó tevékenységből adódó tároló épület.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában felsorolt épületek közül az intézményi — oktatási, egészségügyi, szociális — épülettel beépített, vagy beépítésre kerülő telken az intézmény működtetéséhez kapcsolódó, legfeljebb két lakás építhető úgy, hogy a lakások az intézménnyel egy épületben kerülnek kialakításra.
(3) Egyéb, az (1) bekezdés a) pontjában felsorolt épületek a beépítés szabályai között a telkeken egymástól különálló épületként is építhetők.
(4) Melléképület csak a saját szükséglet kielégítésére szolgáló állattartó épület és a telken folyó tevékenységből adódó tároló épület építhet.
(5) Az építési hely határai, ha az SZ-J1 terv nem jelöli
beépített tömbben |
beépítetlen tömbben, vagy |
|
szabadonálló oldalhatáron álló |
szabadonálló oldalhatáron álló |
|
előkert |
kialakult |
5,0 m |
oldalkert |
3,0 m 6,0 m (4,5 m**) |
3,0m 6,0 m |
hátsókert |
6,0 m (4,0 m*) |
6,0 m (4,0 m*) |
*amennyiben a telekmélység 20,0 m-nél kisebb
**amennyiben a telekszélesség 16,0 m-nél kisebb
(6) Övezeti előírások
Vt 0 |
40/30 |
Vt, SZ |
20/60 |
vt templom |
||
4,5 |
18 /55/- |
K-6,0 |
40/80/3200 |
|||
Az építési |
elhelyezkedése tömbönként |
oldalhatáron álló |
szabadonálló |
|||
Beépíthetőség |
legnagyobb |
40% |
20% |
|||
Épület |
legnagyobb |
4,5 m |
kialakult; |
|||
Telekalakítás |
szélesség /m/ |
18,0 m |
40,0 m |
|||
Kizárólagos |
||||||
Egyéb |
Idegenforgalmi |
Kizárólag a |
||||
7-\yt)__, g___ |
60/20 |
Vt4 0 |
40/30 |
Vt5 SZ |
20/60 |
||
SZT |
4,5 |
K/K/K |
4,5 |
K/KK |
|||
Az építési |
elhelyezkedése tömb önként |
szabadonálló |
oldalhatáron álló |
szabadonálló |
|||
Beépíthetőség |
legnagyobb |
60% |
40% |
20% |
|||
Épület |
legnagyobb |
3,5 ni |
4,5 m |
meglévő épület |
|||
Telekalakítás |
szélesség /m/ |
szabályozási terv |
kialakult |
kialakult |
|||
Kizárólagos |
|||||||
Egyéb |
Kereskedelmi, |
Intézmény számára |
A területre vonatkozó |
||||
A parkolási szükséglet közterületen biztosítható |
|||||||
(7) A jelű. övezetben kereskedelmi, szolgáltató épületek építhetők.
a) Az övezetben lakás nem alakítható ki
b) A kereskedelmi, szolgáltató épületek minimális alapterülete 20 m2.
c) Az övezet telkén több önálló kereskedelmi, szolgáltató épület is elhelyezhető.
d) Az övezetben az építési hely határai:
előkert 0,0 — 3,0 m
oldalkert 4,0 m
hátsókert 3,0 m
e) Az épületek közötti minimális távolság 5,0 m.
Gazdasági terület
19. §
/1/ A gazdasági terület besorolása a
sajátos használat szerint:
- kereskedelmi, szolgáltató terület 
- zavaró hatású ipari terület 
Kereskedelmi, szolgáltató terület
20. §
(1) A kereskedelmi, szolgáltató területen kereskedelmi, szolgáltató, raktározó és jelentéktelen mértékben zavaró hatású termelő létesítmények építhetők.
(2) A jelű övezetben a gazdasági épületben a tevékenység folytatásához szükséges legfeljebb egy lakás létesíthető.
(3) Övezeti előírások
-1(s9 |
30/4 |
Gksz SZI 50/30 |
||
. ,0 |
30/60/2000 |
9,0150/100/5000 |
||
elhelyezkedése |
szabadonálló |
szabadonálló |
||
Az építési |
, |
|||
legnagyobb |
||||
Beépíthetőség |
30% |
50% |
||
40% |
30% |
|||
legnagyobb |
||||
Épület |
építménymagasság |
6,0 m |
9,0 m |
|
/m/ |
||||
legkisebb |
szélesség /m/ |
30,0 m |
50,0 m |
|
kialakítható |
mélység /m/ |
60,0 m |
100,0 m |
|
telekméretek |
telekméret 1m21 |
2000 m2 |
5000 m2 |
|
Építési hely |
előkert /m/ |
10,0 m |
10,0 m |
|
határai |
oldalkert /m/ |
10,0 m |
10,0 m |
|
hátsókert /m/ |
10,0 m |
10,0 m |
||
Egyéb |
Ipari, kistermelői, |
|||
(4) A kereskedelmi, szolgáltató terület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:
- közüzemi villamos energia vezetékkel,
- közüzemi ivóvízvezetékkel,
- zárt szennycsatornával
(5) A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások:
- zajvédelmi besorolás: gazdasági terület
- kötelező hulladékszállítás,
(6) Az ipari terület É-i és K-i oldalhatárán legalább 10,0 m szélességű takaró-védőfásítást kell létrehozni. A védőfásítás háromszintű növényzetből álljon — alacsony cserje, magas cserje, lombos fa és fenyő vegyesen — tömör zárású legyen. A fásítás 40%-át őshonos fa és cserje fajok alkossák.
Az iparterület telkeinek le nem burkolt és be nem épített területét zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani. A zöldfelület összes területét számítva legalább 150 m2- ként egy lombos fát kell elültetni.
Jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület
21. §
(1) A területbe (jele: Gipz) az állattartó telephely tartozik.
(2) A területen az állattartó tevékenységhez, valamint a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó géptároló, terménytároló, kezelő épületek építhetők.
(3) A telephely eltérő területfelhasználású telekhatárai mentén legalább 10,0 m széles, takaró-védőfásítást kell létrehozni.
(4) Övezeti előírások:
övezeti besorolás |
Gipz |
beépítési mód |
szabadonálló |
megengedett legnagyobb |
30% |
kialakítandó legkisebb |
50% |
megengedett legnagyobb |
6,0 m |
kialakítható legkisebb |
10000 ni2 |
építési hely határai: |
15,0 m |
(5) Jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:
közüzemi villamos energiavezetékkel,
- legalább saját kútról táplált ivóvízvezetékkel,
- zárt kommunális szennyvíztárolóval,
csapadékvíz elvezetésére szolgáló nyílt árokkal.
(6) A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások:
- zajvédelmi besorolás: gazdasági terület,
- kötelező hulladék elszállítás,
- elhullott állatok kötelező elszállítása.
Különleges terület
22. §
(1)A különleges terül besorolása a sajátos használat szerint:
- temető
- sportterület
(2) A temető területén a sírkert és kiszolgáló épületek helyezhetők el.
Beépítési mód: szabadonálló
Megengedett legnagyobb beépítettség: 3%
Kialakítandó zöldfelület minimuma: 80%
Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m
Alakítható telek: kialakult
Építési hely határai: minden telekhatártól 20,0 m.
(3) A sportterületen a községi sportpálya és a sporttal kapcsolatos kiszolgáló létesítmények helyezhetők el.
Beépítési mód: szabadonálló
Megengedett legnagyobb beépítettség: 5%
Kialakítandó zöldfelület minimuma: 80%
Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m
Alakítható telek: szabályozási terv szerint
Építési hely határai: a telekhatároktól 10,0 m
A parkolási szükséglet közterületen biztosítható.
(4) A különleges terület telkeit el kell látni:
- közműves villamosenergia vezetékkel,
- közműves ivóvízvezetékkel,
- zárt szennyvíztárolóval
db., Belterületi utak
dba., Kiszolgáló utak, tervezett kiszolgáló utak
- B. VI. d. A,B. 40
dbb., Gyalogutak
- B. X.
(3) Közúti zöldfelületek az SZ-J1 tervlapon jellel ellátott területek.
a) A közúti zöldfelületek a közutak azon, nem gépjárműves közlekedésre szánt területei, melyeken a közlekedést nem akadályozó növényzet telepíthető.
(4) A légi közlekedési területek az SZ-J2 tervlapon jellel ellátott területek. A telek területét a légi közlekedési és az ahhoz kapcsolódó tevékenység épületei és építményei számára lehet felhasználni.
a) A légi közlekedési terület besorolása: állandó, nem közforgalmú. és nem műszeres fel- és leszállóhely
b) A légi közlekedési terület a használat szerint az alábbi övezetekbe sorolt:
- munkaterület övezet: KÖ1M
- kiszolgáló létesítmények övezete KÖ1SZL
- sátorozóhely övezete KÖ1S
- parkolók övezete KÖ1P
ba) A munkaterület övezetében repülőtér működéséhez szükséges földfelszíni vagy föld alatti műtárgyakon kívül egyéb építmény nem létesíthető.
bb) A kiszolgáló létesítmények övezetében a repülőtér működtetéséhez szükséges üzemi irányító és kiszolgáló (szállás, vendéglátás) épületek helyezhetők el a 12. § /7/ figyelembevételével. Az övezet területének max. 3%-a beépíthető, a beépítés módja szabadonálló, a megengedett építménymagasság max. 9,0 m.
A maximált építménymagasságot meghaladóan a légi irányításhoz szükséges magasságú épület, vagy épületrész a légügyi kívánalmaknak megfelelő mértékben túlnyúlhat.
bc) A sátorozóhely övezetben sátorhelyek alakíthatók ki, állandó jellegű építmény nem építhető. A sátorozóhely terepszintjét a Kardos ér mértéka.dó max. vízszintje fölött kell kialakítani.
bd) A parkolók övezetben az állandó kiszolgáló személyzet és a rendezvények látogatói számára szükséges parkolóhelyek alakíthatók ki az akadálymentesség figyelembe vételével.
Az övezetszámára a 8621 számú útra legalább két kijáratot kell biztosítani.
c) A légi közlekedési terület területén az épületeket a használatbavételéig el kell látni:
- közműves villamos energia vezetékkel,
- közüzemi ivóvíz vezetékkel,
- zárt szennyvízcsatornával.
(5) Közműterületek a Kön jellel jelzett területek. A telek területet igénylő közművek számára az SZ-I1 tervben jelölt közműterületeket csak a terven megjelölt célra lehet felhasználni.
a) a vízműkutak és a víztorony számára kijelölt terület KÖM vízmű jellel ellátott telek területe.
b) a gázfogadó számára jelölt terület a KÖM gázfogadó jellel ellátott telek területe.
c) a szennyvíztisztító számára jelölt terület a KÖM szennyvíztisztító jellel ellátott telek területe.
Zöldterület
24. §
(1) A zöldterületek besorolása sajátos használat szerint:
a) közpark: Zkp
b) díszkert: Zdk
c) játszótér: Zjt
(2) A zöldterületek legfőbb alkotóeleme a növény, ezért a zöldterületeket funkciójuknak megfelelően magas díszértékű növényzettel kell beültetni.
(3) A zöldterületek telkén épület nem építhető, azon kerti melléképítmények, szobrok, köztéri tárgyak helyezhetők el.
Erdőterület
25. §
(1) Az erdőterület besorolása sajátos használat szerint
a) Védelmi erdő
b) Gazdasági erdő
(2) Erdőterület a földhivatali ingatlan-nyilvántartási térképen erdőként nyilvántartott, valamint az SZ-J terveken akként jelölt terület.
(3) Védelmi erdő
A védelmi erdőben épület nem építhető.
(4) Gazdasági erdő Eg
Az erdőműveléshez szükséges építmények 0,5%-os beépítettséggel, 4,5 m-es megengedett legnagyobb építménymagassággal építhetők.
Vízgazdálkodási terület
26. §
(1) Vízgazdálkodási terület az SZ-J1 és SZ-J2 terven jellel jelölt terület.
(2) Vízgazdálkodási terület a Kardos-ér területe.
Mezőgazdasági terület
27. §
(1) Az általános mezőgazdasági terület besorolása a sajátos használat szerint
- gazdálkodási terület MáG
- gyepgazdálkodási terület Mágyep
(2) Mezőgazdasági gazdálkodási terület
Az övezet elsősorban növénytermesztésre szolgál. Az övezetben a 15 ha-t elérő, vagy azt meghaladó nagyságú, legalább 200 m -oldalhosszúságú földrészleten, annak max. 0,4%-os beépítésével a termelés folytatásához szükséges gazdasági épületek — géptároló szín, a saját területen megtermelt termény és takarmány tárolására szolgáló épület, állattartó épület — max. 6,0 m-es építménymagassággal építhetők. Az övezetben nagy energia- és vízfogyasztású, valamint nagy külső forgalmat indukáló létesítmény nem helyezhető el.
(3) Gyepgazdálkodási terület Má gyep
A gyep művelési ágú területeken épület nem, állattartó karám, szénatároló építhető.
Közműellátás
28. §
(1) A közterületeken, közlekedési területeken a közmű vezetékeket úgy kell elhelyezni, hogy a területen a védőtávolságok betartásával legalább az alábbi közművek elhelyezhetők legyenek:
föld alatt: ivóvíz vezeték,
szennyvíz vezeték,
gázvezeték,
távbeszélő földkábel.
föld felett: villamos energia vezeték,
telefon vezeték,
kábel TV vezeték,
nyílt vagy fedett csapadékvíz elvezető árok.
(2) a) A tervezési területen megvalósuló építmények oltóvíz ellátását biztosítani kell. Ennek érdekében a közműves ivóvíz hálózatot a 35/1996.(XII.29.) BM rendelettel hatályba léptetett Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) 46. §- 49. § szakaszaiban foglaltak figyelembe vételével kell kialakítani.
b) A vízvezeték-hálózat körvezetékes módon kerüljön kiépítésre.
Intézkedési és ütemezési előírások
29. §
(1) A lakóterületi fejlesztési területegységeket a 2. sz. függelék tartalmazza.
(2) Az 1. jelű lakóterület fejlesztési területen a telekalakítás feltétele az „A" jelű hulladéklerakó megszüntetése.
(3) A 2; -3; -4; -7 jelű lakóterület fejlesztési területeken a telekalakítás feltétele a jelű telephelyen a nagyüzemi állattartó tevékenység megszüntetése.
(4) Az 5. és 6. jelű lakóterület fejlesztési területen a beépítés feltétele a 209. hrsz út I. sz. függelékben szereplő közterület bővítésének végrehajtása és a mintakeresztszelvényekben rögzített, vagy azzal egyenértékű útépítési elemek elhelyezése.
(5) Az egyes lakóterület fejlesztési egységeken a telekalakítás feltétele az, hogy a már megkezdett lakóterület fejlesztési egység legalább 60%-án az építési tevékenység elkezdődött, vagy a beépítési kötelezettséggel terhelt telkek esetén a telkek 80%-a értékesítésre került.
Hatályba léptető és záró rendelkezések
30. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. A rendelet kihirdetésével egyidejűleg a helyi községrendezési előírásokról szóló 7/1995(X.1.) rendelet, valamint az azt módosító 9/1997(VIII.31.) rendelet hatályát veszti.
(2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.