Ravazd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2008. (IX. 9.) önkormányzati rendelete

Ravazd község Helyi Építési Szabályzatáról

Hatályos: 2010. 04. 24- 2016. 05. 11

Ravazd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2008. (IX. 9.) önkormányzati rendelete

Ravazd község Helyi Építési Szabályzatáról

2010.04.24.

Ravazd község Önkormányzatának képviselőtestülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, a 2006. évi L. törvénnyel módosított 1997. évi LXXVIII. Törvény (a továbbiakban építési törvény) 6. § (3) (4) továbbá a 13. § (4) bekezdésében, és a 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelettel közzétett Országos Településrendezési és Építési Követelményekben (a továbbiakban OTÉK) és a módosításáról szóló 36/2002. (III. 7.) Korm. rendeletben kapott felhatalmazás alapján, valamint a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV tv. 8. § (1) és a 16. § (1) bekezdésében biztosított feladat- és jogkörében eljárva megalkotja Ravazd helyi építési szabályzatáról (továbbiakban HÉSZ) szóló rendeletét, a TH-05-02-11 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1; SZ-1/2; SZ-1/3 és SZ-2 jelű szabályozási terveit jóváhagyja, és ezek együttes alkalmazását elrendeli.

I. Fejezet

Általános előírások

Az előírások hatálya és alkalmazása

1. § (1) Jelen rendelet hatálya Ravazd község teljes közigazgatási területére kiterjed.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket és területet alakítani, továbbá – a bányaműveléshez szükséges földalatti építmények kivételével – műtárgyat és más építményt tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű hatósági előírásoknak (OTÉK, ágazati szabványok stb.) és e rendeletben előírtaknak szabad.

(3) Jelen rendelet csak TH-05-02-11 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3 és SZ-2 számú szabályozási tervlapjaival együtt érvényes, csak ezekkel együtt módosítható.

Szabályozási elemek

2. § (1) A szabályozási terv, valamint jelen rendelet előírásai kötelező és irányadó szabályozási elemeket tartalmaznak.

(2) I. rendű kötelező szabályozási elemek

a) az építési előírások a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre

b) a szabályozási vonal (közterületet a nem közterülettől elválasztó vonal)

c) a közúti szabályozási elemek (szabályozási szélességek)

d) területfelhasználási módok határa

e) építési övezet határa

f) beépített és beépítésre szánt illetve beépítésre nem szánt területek határa

g) 10 éven túli szabályozási vonal

h) telek beépíthető és nem beépíthető területének határa

i) építési hely határa

j) építési vonal

(3) II. rendű szabályozási elemek a (2) bekezdésben nem említett szabályozási elemek.

a) irányadó telekhatár

(4) Az irányadó szabályozási elemek betartása a megengedett eltérésekkel1 történhet.

(5) A TH-05-02-11 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3 és SZ-2 jelű tervein a K jel a kialakult állapotot ill. kialakult méreteket jelenti.

Építési engedélyhez kötött tevékenységek

3. § (1) A vonatkozó jogszabályban2 felsoroltakon túl a következő építési munkák is csak építési engedély alapján végezhetők:

a.) épülethez, építményhez, vagy az azt körülvevő állványzathoz rögzített védőfelületen, ponyván történő bármiféle ábrázolás
b.) a közterületről látható épülethomlokzaton, illetve tetőfelületen parabola antenna, klímaberendezés kültéri egységének elhelyezése
c.) építmény, építményrész közterületről látható díszkivilágítása
d.) a nem homlokvonali drótfonattól eltérő anyagú kerítések létesítése.
II. Fejezet

A településrendezés sajátos helyi eszközei

Közterület alakítási terv

4. § (1) A közterület-alakítási terv célja a HÉSZ keretein belül egy kijelölt területegységre vonatkozóan meghatározni a közterület

a.) helyszínrajzi kialakítását, elrendezését
b.) magassági és keresztmetszeti méreteit
c.) a közműhálózat kialakítását
d.) a műtárgynak nem minősülő építményekkel kapcsolatos követelményeket
e.) a berendezéseket, utcabútort
f.) a burkolatokat
g.) a köz- és díszkivilágítást
h.) a terület kertépítészeti kialakítását
i.) a közlekedést és parkolást
j.) az egyéb településképi követelményeket
(2) Közterület-alakítási tervet lehet készíteni a településszerkezetileg, vagy településképi szempontból együtt kezelendő közterületek kialakítása, felújítása vagy átalakítása esetén. A közterület-alakítási tervet az adott terület fejlesztőjének kell elkészíttetnie.
(3) A közterület-alakítási tervet a képviselő-testület határozattal hagyja jóvá a jegyző előterjesztésének figyelembe vételével.
(4) A közterület-alakítási terv általános méretaránya M=1:500. Egyes részletek kidolgozása szükséges esetben ettől eltérő léptékben történhet.
III. Fejezet

A területfelhasználás rendszere

Övezeti besorolások

5. § (1) A szabályozási és övezeti terv Ravazd közigazgatási területét az alábbi övezetekre bontja:

1. Táblázat

Megnevezés

Rajzi jel

Beépítésre szánt területek

Lakóterületek

falusias lakó

L f

Gazdasági területek

kereskedelmi szolgáltató

G ksz

Vegyes területek

településközponti vegyes terület

Vt

Különleges területek

idegenforgalmi terület

K if

temető

K t

régészeti terület

K r

Beépítésre nem szánt területek

Közlekedési és közműterületek

országos főút

KÖ f

kiszolgáló út

települési gyűjtőút

KÖ gy

gyalogút

KÖ gya

településközi út

KÖ t

országos mellékút

KÖ ám

kerékpáros nyomvonal

KÖ k

közlekedési zöldterület

KÖ z

Erdőterületek

gazdasági célú erdő

E g

védőerdő/védett erdő

E v

Zöldterületek

közpark

Z kp

Mezőgazdasági területek

szántó terület

M sz

rét, legelő terület

M r

nádas területe

M n

kert (rekreációs) terület

M k

Vízgazdálkodási területek

vízfelület, vízfolyás

V

halastó

V ht

IV. Fejezet

A területfelhasználás általános szabályai

A telekalakítás szabályai

6. § (1) A területen telekalakítás csak az építési törvényben és a vonatkozó telekalakításról szóló egyéb jogszabálynak3 megfelelően végezhető.

(2) A TH-05-02-11 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3 és SZ-2 jelű szabályozási tervein irányadó telekhatárral, megszüntető jellel, vagy a kettő együttes alkalmazásával jelölt telekalakítás ajánlás. Azok a telkek, amelyek megfelelnek az övezeti előírásoknak, telekalakítás végrehajtása nélkül is beépíthetőek. Azok a telkek, amelyeknek valamely mérete nem felel meg az övezeti előírásoknak, csak a jelölt telekalakítások végrehajtása után építhetők be. Meglévő állapot esetén, ha az előírt telekméret a tulajdonviszonyok miatt nem valósítható meg, a telek a tömb övezeti előírásainak megfelelően beépíthető.

A létesítmények elhelyezésének szabályai

7. § (1) Épület, építmény belterületen csak építési telken vagy közterületen helyezhető el.

(2) Azokon a területeken, ahol a TH-05-02-11 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3 és SZ-2 jelű tervei építési hely határát jelölnek meg épületet elhelyezni csak az építési hely határa jellel körülhatárolt területen belül lehet az övezeten belüli beépítési módnak megfelelően.

(3) Ahol a TH-05-02-11 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3 és SZ-2 jelű szabályozási terve nem tartalmaz építési hely határa vonalat, ott az épületek elhelyezésére szolgáló területet az övezetre vonatkozó elő-, oldal-, és hátsókerti méretek betartásával kell meghatározni.

(4) Az építmények közötti legkisebb távolságok esetében az OTÉK 36 §-ban foglaltak kötelezően betartandóak.

(5) Oldalhatáron álló beépítés esetén a szabályozási terven jelölt helyen, ahol a szabályozási terv nem jelöli,

a) kelet-nyugati fekvésű teleknél az északi oldalhatáron

b) dél-kelet – észak-nyugati fekvésű teleknél az észak-keleti oldalhatáron

c) észak-kelet – dél-nyugati fekvésű teleknél az észak-nyugati oldalhatáron

d) észak-déli fekvésű teleknél a keleti oldalhatáron

kell az épületeket elhelyezni.

(6) Oldalhatáron álló beépítés esetén melléképítményt (pl. garázst) a fő funkciót hordozó épülettel egybeépítve vagy a fő funkciót hordozó épülettel megegyező oldalhatáron kijelölt építési helyen belül lehet elhelyezni. Támfalgarázs létesítése ettől eltérően is lehetséges az építmények között kialakítandó vonatkozó jogszabályban4 előírt legkisebb távolságok betartásával.

(7) Azokon a helyeken, ahol a TH-05-02-11 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3 és SZ-2 jelű tervei 10 éven túli szabályozási vonallal tervezett utakat jelölnek, ott az utak nyomvonalában épületeket elhelyezni nem lehet.

(8) A vonatkozó jogszabályban [5] meghatározott létesítményeket akadálymentesen kell kialakítani, vagy átalakítani.

A kialakult esetekre vonatkozó rendelkezések

8. § (1) Az építési övezeti előírásoktól eltérően kialakult telekméreteket, telekhasználatot, vagy megvalósult épületet és bármely más, a követelményeknek meg nem felelő övezeti tényezőt, ha az jogszerűen vagy jóhiszeműen valósult meg a HÉSZ közreadása előtt; továbbá, ha annak megvalósulása érvényes építési engedély alapján folyamatban van, kialakultnak kell tekinteni.

(2) Ha a beépítettség mértéke magasabb vagy a telek területe kisebb a megengedettnél, akkor a telken meglévő épület felújítható, átalakítható, de sem a beépítettség, sem az épületek építménymagassága nem növelhető. A szintterület növelése a tetőtér beépítésével lehetséges.

(3) Amennyiben a telek területe kisebb a megengedettnél és a telekhatár módosítása semmilyen módon nem lehetséges, valamint a rajta lévő épület elbontásra kerül, a telek az övezeti előírásoknak megfelelően építhető be.

(4) Az övezeti előírásoknak nem megfelelő, kialakult építménymagasságok esetén az épület felújítható, átalakítható, új épület építésekor azonban az övezeti előírásoknak megfelelő építménymagasságot kell az építési telken alkalmazni.

(5) Azokon a területeken, ahol a telekméretekre vonatkozó előírás „K” kialakult, építési telek alakítása a tömbben jellemzően kialakult telekméreteknek megfelelően – az építési telek beépítési módjára beépítettségére és az építmények között megengedett legkisebb távolságokra vonatkozó előírások figyelembe vételével – történhet. A kialakított telek területe a tömbben illetve a tömbön belüli övezetben kialakult és beépített telkek területének átlagától maximum 10 %-kal térhet el.

(6) Háromnál több telket tartalmazó tömb esetén az átlagos telekterület számítása során a legkisebb és legnagyobb telek területét figyelmen kívül kell hagyni.

(7) Az építési telekre már korábban túlnyomórészt felosztott telektömb területén, amennyiben a már kialakult telek valamely mérete nem felel meg az övezeti előírásoknak a telek a beépítési mód, az építési hely, a beépítettség és az építmények között megengedett legkisebb távolság figyelembevételével beépíthető.

(8) Már kialakult tömbbelső esetén a telekhatárok módosítása esetén, az övezeti határvonaltól, eltérő területfelhasználás határától max. 20 méter eltérés engedélyezett.

(9) Az övezetben kialakult vagy az övezetben előírt legkisebb telekmélységet kétszeresen meghaladó mélységű telek esetében az építési hely mélysége nem haladhatja meg:

a) sem az övezetre előírt telekmélységnek a megengedett építménymagasság mértékével csökkentett értékét

b) sem az övezetben kialakult telekmélységnek a megengedett építménymagasság mértékével csökkentett értékét

(10) Kialakult telektömbben az építési vonal a szomszédos telkeken lévő épületek utcai építési vonalához igazodjon, kivéve, ha egyéb előírás ettől eltérő beépítést határoz meg. Amennyiben a szomszédos telkek közül egyik vagy mindkettő beépítetlen, az utcában vagy utcaszakaszon kialakult építési vonalhoz kell a beépítésnek igazodnia, kivéve, ha egyéb előírás ettől eltérő beépítést határoz meg.

A közművekre vonatkozó rendelkezések

9. § (1) A közüzemi közmű-, távközlési és adatátviteli hálózatokat (továbbiakban közművek) és azok létesítményeit, valamint ezek vonatkozó jogszabályok, szabványok szerinti védőtávolságait közterületen, vagy a közmű-üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyet biztosítani.

(2) A közművekkel kapcsolatos mindennemű építési tevékenység során az OTÉK, valamint a vonatkozó ágazati előírások, szabványok előírásait be kell tartani.

(3) Közút területén közművek elhelyezéséhez az út kezelőjének hozzájárulása szükséges.

(4) Közművek számára szolgalmi jogot új beépítésű területen csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol az építési korlátozást nem okoz.

(5) Közművek védőtávolságán belül mindennemű építési munka csak az illetékes közmű-üzemeltető hozzájárulásával engedélyezhető.

(6) Új út építésénél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek kiépítéséről, illetve szükséges rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

(7) A meglévő közművek szükségessé váló kiváltásakor a feleslegessé váló közművet el kell bontani, felhagyott közmű nem hagyható a helyén.

(8) Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.

(9) A település központjában a közműveket és egyéb vezetékeket átépítéskor a terepszint alatt, földkábelben vagy alépítményben vezetve kell elhelyezni. Légvezeték csak ideiglenes jelleggel, meghatározott időre és céllal létesíthető.

(10) A település központjában zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetési rendszer építendő ki az új utak mentén illetve a meglévő utak rekonstrukciójával párhuzamosan a közhasználatú területek részeként.

(11) Új beépítés esetén az építési telekhez önálló közműbekötések létesítendők.

(12) Az ivóvízhálózaton minimum 200 méterenként tűzcsapot kell elhelyezni.

(13) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglévő közvilágítási hálózat rekonstrukciója esetén csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető.

(14) Középnyomású földgázellátás esetén építési telkenként egyedi nyomásszabályozót kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatán nem helyezhető el.

(15) A 20 kV-os nagyfeszültségű vezetéknél külterületen a tengelytől mért 6 méteres védőtávolságon belül, belterületen a tengelytől mért 2,5 méteres védőtávolságon belül huzamos emberi tartózkodásra szolgáló építmény nem helyezhető el. Egyéb építmény az érintett közműszolgáltató hozzájárulásával létesíthető.

(16) Táv és hírközlési antenna csak építési engedéllyel, huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épülettől minimum 200 m távolságra létesíthető.

(17) Új beépítésű területek, utcák kialakításánál a közművek védőtávolságának biztosítása, biztosíthatósága érdekében közterület-alakítási tervet kell készíteni.

(18) A teljes közművel nem rendelkező területeken a közművek kiépítéséig a szennyvíztárolást zárt szennyvíztározóban kell megoldani.

(19) Új területek beépítésénél, új utcák kialakításánál az utca és a közművek elhelyezésénél a mintakeresztszelvényekben meghatározottak szerint kell eljárni.

V. Fejezet

Az épített környezet védelmére vonatkozó követelmények

Művi értékvédelem

10. § (1) Az Országos Műemlék Jegyzékben szereplő védett objektumok a településen a következők:

Béla-kút Ország u. Hrsz: 3006.
R. k. templom Fő u. Hrsz: 238.
(2) A műemléki környezet határát a TH-05-02-11 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1 és SZ-1/2 szabályozási tervlapjai jelzik.
(3) A településen jelenleg nincs helyi védelem alatt álló objektum.
(4) Helyi védelemben kell részesíteni:
Kőkereszt Paphegy u - Ország út kereszteződése. 112 hrsz
Kőkereszt Szőlőhegy út 840/1 hrsz
Fakereszt Ország út 1107/1 hrsz
Fakereszt Tószer út (temető mellett) 1066/3 hrsz
Kőkereszt Templom előtt 238 hrsz
Emlékmű Vadalmás 0238/4 hrsz
Népi lakóház Szőlőshegy u. 18. 908/1 hrsz
Népi lakóház Szőlőshegy u.
Népi lakóház Őrhegy u. 23. 140 hrsz
(5) A helyi védelemre javasolt löszfalat megbontani, abba építményt építeni természetvédelmi szakvélemény alapján lehet.
(6) A helyi építészeti örökség védelmének egyéb szabályairól a településnek a helyi építészeti örökség védelméről szóló rendeletet kell alkotni.
(7) Településszerkezeti helyi védelem alatt állnak a szabályozási tervlapokon jelölt területek.
(8) A településszerkezeti védelem alatt álló területeken belül a kialakult utcaszerkezet, tömbstruktúra, tömbhatárok, utcai telekosztások, szabályozási szélességek megtartandóak. A területen mindenfajta építési tevékenység (kerítésépítés, homlokzatszínezés, építmények, köztéri szobrok, tárgyak, utcabútorok stb. elhelyezése) építési engedély köteles.
(9) A településszerkezeti védelemmel érintett területen a település karakterét meghatározó építészeti elemeket a környezetbe illeszkedően kell kialakítani:
tetőgerinc iránya
a fő tetőidom tetőhajlásszöge
utcára merőleges tetőgerinc esetén az épület traktusszélessége maximum 8 m lehet
utca felőli homlokzaton nem helyezhető el erkély
fa szerkezetű vagy fa hatású nyílászárók alkalmazandóak
(10) A helyi védelemben részesített épületeket a védelem alapját jelentő tömeg, tetőforma, nyílásrendszer, homlokzati tagolások, részletképzés, anyag és színhasználat megtartásának figyelembevételével kell ki- vagy átalakítani:
nyílásosztás: az eredetivel megegyező nagyságú és osztású, vagy arányú nyílászárók legyenek amelyek az eredeti tengelytávolságra vannak egymástól
díszek: az eredeti homlokzati struktúrának megfelelő legyen
törekedni kell a tetőhajlásszögek idomulására, és az eredeti tetőfedőanyag használatára
a tetőhajlásszöge 38° és 45° között legyen ,illetve illeszkedjen a környezetében kialakulthoz
az utca felőli épületrész tetőgerincét a korábbi védendő épület tető geometriájának megfelelően kell kialakítani
az utca felőli homlokzaton nem helyezhető el erkély, vagy tetőtéri beépítés esetén tetőablak
az épületeken a kialakult homlokzati textúrát kell kialakítani
fa szerkezetű nyílászárók alkalmazandóak
(11) Amennyiben a helyi védelem alatt álló létesítmény valamely okból életveszélyessé válik és bontása elkerülhetetlen, vagy akár részleges felújítása esetén részletes felmérési tervdokumentáció készítendő, amely tartalmazza a részletes homlokzatfelmérést, a tetőszerkezet, a nyílászárók, a tagozatok részletterveit is. Az eredeti állapotot a felmérés mellett fotókon is dokumentálni kell.
(12) Védett területeken az épületek utcafronti homlokzatán klímaberendezés kültéri egysége és parabola antenna nem helyezhető el.
(13) A tervezési területen a TH-05-02-11 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3, és SZ-2 tervlapjain ábrázolt következő régészeti lelőhelyek találhatók:
1. lelőhely. Simahegy (Piskótagyár).
Helyrajzi számok: 1538/1-25, 1539, 1540/2-3, 07/3-10, 05/4-8, 06.
2. lelőhely. Villibald-domb.
Helyrajzi számok: 012/3-6.
3. lelőhely. Országút utca 5.
Helyrajzi számok: 1139-1146, 1148-1151,1152/2, 1153-1160.
4. lelőhely. Tószer utca 25.
Helyrajzi számok: 972-976.
5. lelőhely. Kisravazd-Újtelep (Országút utca 39., Újtelep 276. sz., Havas Istvánék háza).
Helyrajzi számok: 1165, 1166, 1169, 1170, 1172-1186, 1188-1191, 1194-1195, 1116-1127,1023/1,1138.
6. lelőhely. Paphegy utca 58.
Helyrajzi számok: 20,1433,112.
7. lelőhely. Tótokhegy.
Helyrajzi számok: 99,102/1,103-107,111,130-141,144-149,150-169,272-282.
8. lelőhely. Liki-puszta.
Helyrajzi számok: 0173,0178/13,0175.
9. lelőhely. Paphegy (Molnár József udvara).
Helyrajzi számok: 52-54,58-62,64/1-2,65,70-74,75/1.
10. lelőhely. Serfőző-dűlő.
Helyrajzi számok: 012/18-21.
11. lelőhely. Halastó-part.
Helyrajzi számok: 3234-3270.
12. lelőhely. Villibald-domb déli csücske.
Helyrajzi számok: 012/3.
13. lelőhely. Lehel utca kertvégei.
Helyrajzi számok: 1439-1445/1-3,1435/3,09/5-6.
14. lelőhely. Fenyős utca.
Helyrajzi számok: 966-969/1,917,920/2,921,922,356/1.
(14) Az ismert (azonosított) és feltételezett régészeti lelőhelyeken és a régészettel érintett területeken a 30 cm-t meghaladó talajbolygatással járó tevékenységet csak a szakhatóság hozzájárulásával lehet végezni. Ismert és feltételezett régészeti lelőhelyek a településen a TH-05-02-11 munkaszámú tervdokumentáció szabályozási tervlapjain régészeti lelőhely határa jellel határolt területek.
(15) A kulturális örökség védelméről szóló jogszabály [6] értelmében a teljes tervezési területen lelet-bejelentési és lelet beszolgáltatási kötelezettség érvényes.
(16) Amennyiben a területen régészeti emlék illetve lelet kerül elő a felfedező köteles a régészeti emléket veszélyeztető tevékenységet felfüggeszteni és a területileg illetékes múzeumhoz bejelenteni.

Táj- és településkép védelem

11. § (1) A településkép védelme érdekében a már túlnyomórészt meglévő, kialakult beépítésű lakóterületeken az épületek utcai homlokzatmagasságára külön is teljesülnie kell a 4,5 méteres építménymagassági korlátozásnak az építménymagasság számítási szabályai szerint számolva.

(2) Az előkertek mélysége az adott utcaszakaszon meglévő épületek többségéhez igazodjon. Utcaszakaszként minimum a szomszédos 5-5 ingatlant kell figyelembe venni. Új beépítés esetén az előkert mélysége minimum 5 méter legyen, ha a szabályozási terv másképp nem rendelkezik. Azokon a helyeken, ahol a terepviszonyok miatt az elhelyezendő épület padlóvonala és az útcsatlakozás szintje közötti magasságkülönbség meghaladja az 1 m-t minimum 8 m , ahol meghaladja a 2 m-t minimum 10 m előkert alakítandó ki.

(3) A TH-05-02-11 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2 és SZ-1/3 jelű tervlapján meghatározott helyeken az épületeket kötelezően az SZ-1/1, SZ-1/2 és SZ-1/3 jelű tervlapon jelölt építési vonalra kell elhelyezni.

(4) Lakóterületeken belül a már nagyrészt beépített tömbökben a tető hajlásszöge és a gerinc iránya igazodjon a környezetében kialakulthoz.

(5) A lakóterületen belül magastetőkön csak égetett agyagcserép vagy hasonló esztétikai értékkel bíró más korszerű fedőanyagból készült pikkelyes fedés alkalmazható. A fedés színeként a piros és barna szín árnyalatai alkalmazhatók. Más fedőanyag magastetőkön csak közterületről nem látható módon, melléképítményeken alkalmazható. Egyéb tetőkön természetes színű fémlemez fedés alkalmazható.

(6) A település területén belül közterületen sátor, lakókocsi, mobil árusítóhely és más hasonló ideiglenes jellegű építmény csak eseti, alkalomhoz kötött és határozott időre szóló engedély alapján helyezhető el. A mobil árusítóhelyet üzemen kívüli időben a területről el kell távolítani.

(7) Meglévő épület külső megjelenését érintő beavatkozás során az engedély megadását az elsőfokú építési hatóság településképbe vagy környezetbe nem illő épületrészek, berendezések, vezetékek eltávolításához kötheti.

(8) A településkép védelme érdekében az épületeket a lehető legjobban terepre kell illeszteni. Plató és bevágás csak úgy alakítható ki, hogy az eredeti terepszinthez képest 1 méternél nagyobb szintkülönbség ne alakuljon ki. Támfalgarázs létesíthető azokon az ingatlanokon, ahol az építési hely magasságkülönbsége az útcsatlakozástól számítva meghaladja a 2 m-t.

(9) Utólagosan épített (szerelt) kémény csak közterületről nem látható módon helyezhető el.

(10) A tervezési területén meglévő növényzetet kivágni (tervszerű ritkítás és csere kivételével) csak indokolt esetben és a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően lehet.

(11) Az építési munkák során a meglévő növényzet megóvását biztosítani kell.

(12) A területen megsemmisített vagy elpusztult fa visszapótlásáról az ingatlan tulajdonosának vagy a növényzet megsemmisítőjének kell gondoskodnia.

(13) A növényzet visszapótlását annak eredeti helyén vagy annak közvetlen közelében kell biztosítani. A visszapótlás helyét és az arra szánt növények fajtáját az építési hatóság előírhatja.

(14) A növényzet visszapótlásának mértéke engedély alapján kivágott illetve természetes módon elpusztult fa esetén annak törzsátmérőjének egyenértéke, engedély nélkül kivágott vagy elpusztított növényzet esetén annak törzsátmérő egyenértékének kétszerese.

(15) A meglévő növényzet védelme érdekében az építési hatóság az elvi építési és építési engedélyben az építmény helyét a telken belül meghatározhatja.

(16) A településen lévő közterületi zöldfelületeket arra jogosultsággal rendelkező zöldfelülettervező által készített építési engedélyezési tervek alapján kell kialakítani.

(17) Védendő tájképi érték a pannonhalmi Apátság látványa a várdombbal, a Ravazd- Csanaki vonulat dombsora és a Pándzsa patak völgye.

(18) Az épületek elhelyezésénél, környezetük alakításánál a látványvédelem szempontjait érvényesíteni kell, és az építési engedélyezési terv mellékleteként vizsgálattal igazolni kell:

a) Az Apátság épületegyüttesének látványát zavaró épület nem építhető

b) A Ravazd- Csanaki vonulat gerincei fölé nyúló épületet nem lehet építeni.

c) A Pándzsa völgyében az SZ-1/1 és SZ-1/2 tervlapokon jelölt helyeken épület nem építhető. A területen a termőhelyi adottságokra jellemző gazdálkodást kell folytatni: nádas, nedves rétek, kaszálók, galériaerdő.

(19) Kilátással rendelkező ingatlanokon az építési helyen belül épület, épületrész csak úgy helyezhető el, hogy a felette lévő ingatlan építési helyén belül bármely pontból a kilátásból vízszintes értelemben csak 15°-os szegmenst takarhat. A fenti feltétel teljesülését az építési engedélyezési terv alátámasztó munkarészében a tervezőnek igazolnia kell.

(20) A kilátással rendelkező területeken a tájba illeszkedés érdekében az övezeti előírásokban meghatározott maximális építménymagasságot csak olyan építményrész haladhatja meg, amelynek alaprajzi kiterjedése nem haladja meg az egész létesítmény bruttó alapterületének 2 %-át.

VI. Fejezet

Környezet- és természetvédelmi követelmények

Levegőtisztaság védelem

12. § (1) A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló jogszabály [7] előírásait be kell tartani.

(2) A légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló jogszabály [8] előírásait be kell tartani.

(3) A településen zavaró környezeti hatású bűzzel járó területhasználat csak az ilyen célra kijelölt övezetekben folytatható.

(4) A területen diffúz légszennyezést okozó tevékenység csak zárt térben, takartan, illetve a kiporzás megakadályozása esetén, megfelelő felületkezelés mellett folytatható.

Zaj- és rezgésvédelem

13. § (1) A tervezési területek az üzemi tevékenységből származó zaj szempontjából a vonatkozó jogszabály [9] alapján a következő terület-felhasználási kategóriába tartoznak:

Falusias lakóterület 2. terület-felhasználási kategória
Településközpont vegyes területek 3. terület-felhasználási kategória
Különleges területek 4. terület-felhasználási kategória
Gazdasági terület 4. terület-felhasználási kategória
A üzemi tevékenység csak a fenti kategóriákra megállapított zaj terhelési határértékek betartásával folytatható.
(2) A tervezési területek az építőipari kivitelezési tevékenységből származó zaj szempontjából a vonatkozó jogszabály [10] alapján a következő terület-felhasználási kategóriába tartoznak:
Falusias lakóterület 2. terület-felhasználási kategória
Településközpont vegyes területek 3. terület-felhasználási kategória
Különleges területek 4. terület-felhasználási kategória
Gazdasági terület 4. terület-felhasználási kategória
A területen építőipari kivitelezési tevékenység csak a fenti kategóriákra megállapított zaj terhelési határértékek betartásával folytatható.
(3) A tervezési területek a közlekedésből származó zaj szempontjából a vonatkozó jogszabály [11] alapján a következő terület-felhasználási kategóriába tartoznak:
Falusias lakóterület 2. terület-felhasználási kategória
Településközpont vegyes területek 3. terület-felhasználási kategória
Különleges területek 4. terület-felhasználási kategória
Gazdasági terület 4. terület-felhasználási kategória
A területen építmények elhelyezése és építészeti kialakítása ennek figyelembe vételével történhet.
(4) A területen az egyes épületek zajtól védendő helyiségeiben a vonatkozó jogszabályban [12] megállapított zajterhelési határértékeknek teljesülniük kell.
(5) A területen az egyes épületekben a vonatkozó jogszabályban [13] megállapított emberre ható rezgésterhelési határértékeknek teljesülniük kell.
(6) A területen a vonatkozó jogszabályban5 meghatározott határértékeknek az új tervezésű vagy megváltozott területfelhasználású területeken a meglévő közlekedési zajforrástól származó zajterhelésre is, új közlekedési zajforrás létesítése esetén pedig a meglévő védendő területen is teljesülniük kell.
(7) A tervezési területen az egyéb funkciójú területekkel határos zajkibocsátónak kell gondoskodnia a zajvédelemről. A zajt kibocsátó saját telkén köteles gondoskodni a zajvédelemről, és a zajt csökkentő berendezés elhelyezéséről.
(8) A zaj kibocsátója és a levegő szennyezője indokolt esetben mérésre kötelezhető.

A föld védelme

14. § (1) A területen feltöltések kialakítására a környezetet károsító anyag, ill. veszélyes hulladék nem használható fel. A területen található környezetet károsító anyagokat a tereprendezés során el kell távolítani. Fertőzött, szennyezett talajú területet felhasználni csak a jogszabályban előírt mentesítést követően szabad.

(2) Építési munkáknál a terület előkészítése során a termőföld védelméről, a talaj felső humuszos termőrétegének összegyűjtéséről, kezeléséről, és a jogszabályban előírt újrahasznosításáról az építtető köteles gondoskodni. Az építési munkák során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások a termőföld minőségében kárt ne okozzanak, szennyező anyag a talajba ne kerülhessen.

(3) A területen talajszennyezést okozó tevékenység nem folytatható.

(4) A telkek terepfelszíne csak úgy alakítható, hogy a területen lévő talaj erózióvédelme, a rézsűk állékonysága és a felszíni vizek elvezethetősége a telek területén belül rendezetten biztosított legyen.

(5) A vízmedrek feliszapolódását, kedvezőtlen változását okozó, természetes állapotát vagy funkcionális működését befolyásoló területhasználat, tevékenység nem folytatható.

(6) A területen fokozott figyelmet kell fordítani a növényvédelemről szóló jogszabály6 előírásainak megfelelő folyamatos gyom-mentesítésre.

(7) Teljes közművel el nem látott területeken a terület tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz, kommunális és egyéb hulladék ártalommentes átmeneti tárolásáról és a hulladéktelepekre való szállításáról.

A felszíni és a felszín alatti vizek védelme

15. § (1) A felszíni vizekbe csak a vonatkozó jogszabály [16] szerinti 4. általánosan védett vízminőség-védelmi területi kategóriának megfelelő minőségű csapadékvíz és szennyvíz vezethető, amennyiben a befogadó időszakos vízfolyás, úgy a 3. kategóriára vonatkozó határértéket kell betartani.

(2) A felszín alatti vizek védelméről szóló jogszabály [17] előírásait be kell tartani.

(3) A tervezési terület a vonatkozó jogszabály7 alapján a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolása szerint a fokozottan érzékeny kategóriába tartozik.

(4) A használt és szennyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól szóló jogszabály [19] rendelkezéseit be kell tartani. A felszíni vizekbe csak a fent említett rendelet 3. Általános vízminőség-védelmi kategóriájának megfelelő minőségű szennyvíz és csapadékvíz vezethető.

(5) Nem burkolt felületen hulladék, illetve a talajra, a felszín alatti vizekre potenciálisan veszélyes anyag ideiglenesen sem helyezhető el.

(6) 20 illetve annál több gépkocsit befogadó parkoló csak olyan módon alakítható ki, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz. A fenti esetben, valamint gazdasági területeken belül kialakított útburkolatoknál a csapadékvíz csak hordalék- és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csapadékvíz-elvezető hálózatba.

(7) A lakóterületek és egyéb beépített területek szennyvizeit közcsatornába kell vezetni a mindenkori hatályos előírások határértékeinek betartásával, melyek jelenleg a vonatkozó jogszabály8 által előírt küszöbértékek. Azokon a területeken, melyek még nincsenek bekötve a szennyvízhálózatba, a közcsatorna kiépítéséig a szennyvizet csak zárt rendszerű szennyvíztározóban lehet tárolni, szikkasztás a település teljes területén tilos.

(8) Külterületen és belterületen az eddig a lakosság által illegális szemétlerakónak használt területeken a hulladék elhelyezését meg kell szüntetni. Az eddig felhalmozott hulladékot el kell szállítani, majd a területet rekultiválni kell.

(9) Beépítésre szánt területen az építési tevékenység csak közművesített telek vagy zárt szennyvíztároló berendezés megléte esetén kezdhető meg.

(10) Az állattartó telepeknek meg kell felelni a „vizek mezőgazdasági eredetű nitrát terheléssel szemben védelméről” szóló jogszabály9 előírásainak.

Egyéb környezetvédelmi követelmények

16. § (1) A településen a nitrátszennyezéssel szembeni védekezésről a vonatkozó jogszabályoknak10 megfelelően gondoskodni kell, azaz a zöldfelületek tápanyagellátása során kijuttatott nitrogén mennyisége nem haladhatja meg az évenkénti 170 kg/ha értéket.

(2) A település területén a növényvédelemről szóló jogszabály11 előírásainak megfelelő folyamatos gyommentesítést el kell végezni.

(3) A területen a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló hatályos jogszabály [24] előírásait be kell tartani.

(4) A mezőgazdasági művelés alatt álló területek fejlesztésénél és új iparág telepítésénél a vonatkozó jogszabály12 előírásait be kell tartani.

(5) A területen keletkező hulladékokkal kapcsolatban a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló és a köztisztaságról szóló jogszabályokban [26] foglaltakat be kell tartani.

(6) A területen az illegális hulladék- és törmelék-elhelyezést meg kell akadályozni. Hulladék csak zárt térben illetve gyűjtő edényzetben tárolható.

(7) A település 1000 méteres védőtávolságán belül dögkút, hulladéklerakó (törmeléklerakó kivételével) illetve más egyéb bűzös, fertőzésveszélyes tevékenységet folytató telephely illetve szélerőmű nem létesíthető.

Természetvédelem

17. § (1) Országos védelemben részesített természeti érték a településen a Pannonhalmi Tájvédelmi körzet elemei a vonatkozó jogszabály szerint13 az alábbiak:

0132, 0147, 0169, 0195/2, 0211, 0215, 0219, 0221, 0225-0227, 0229/1-2, 0231, 0234/1-4, 0235, 0236/1-2, 0237/1-2, 0238/2-4, 0240-0242, 0243/1-3, 0244/1-2, 0245-0248, 0250/1-2, 0250/4-5, 0251/3, 0252/4, 0253/3, 0253/6, 0254/3
(2) NATURA 2000 élőhely-védelmi irányelv alapján a településen védelemre tervezett területek az alábbiak:
0132/1-2, 0132/4-8, 0169, 0195/3-6, 0195/8-11, 0211, 0215, 0219, 0221, 0225/-0227, 0229/1-2, 0231, 0232, 0234/1-4, 0235, 0236/1-2, 0237/1-2, 0238/2, 0238/4-6, 0240, 0241, 0242, 0243/1-3, 0244/1-2, 0245/-0248, 0250/1-2, 0250/4-5, 0251/2-4, 0252/4, 0253/3, 0253/5-6, 0254/3, 0255.
VII. Fejezet

egyes építményfajtákra vonatkozó sajátos követelmények

Pavilon jellegű építmények

18. § (1) Közterületen pavilon jellegű építmény csak közterület-alakítási terv alapján építhető.

(2) Pavilon jellegű építmény csak külső árusítással létesíthető illetve üzemeltethető, határozott időtartamra.

(3) Pavilon jellegű építmény funkciója virág, hírlap fagylalt, népi iparművészeti, képző- és fotóművészeti termékek árusítása illetve turisztikai információ-szolgáltatás lehet.

(4) Pavilon jellegű építmény időszakos eseményekhez kapcsolódóan maximum 30 napra vendéglátó egység céljára is elhelyezhető. Ebben az esetben közterület-alakítási terv készítése nem szükséges.

Reklámberendezések, hirdetések, cégérek, díszkivilágítás

19. § (1) Óriásplakát csak ideiglenesen, építési terület lehatárolására, meghatározott időre helyezhető el.

(2) Közterület felett kifeszített, illetve épületre kihelyezett transzparens csak idegenforgalmi, tudományos, vallási, kulturális, illetve nemzeti regionális és községi események alkalmából, ideiglenesen és meghatározott időre helyezhető el.

(3) Épületen maximum 2 m 2 felületű reklám helyezhető el.

(4) Közparkban önálló reklámberendezés nem helyezhető el.

(5) Az építési engedély alapján létesíthető ponyva és egyéb védőfelületek csak oly módon alakíthatók ki, hogy azok településképi megjelenése, színvilága a környezetet ne zavarja.

(6) Cégér, cégfelirat, cégtábla épületen, épületrészen, építményen csak annak homlokzatához (stílusához, anyaghasználatához) illeszkedően helyezhető el.

(7) Az építési engedély alapján létesíthető díszvilágítást, fényreklámot és egyéb fénylő hirdető berendezést az egyéb előírások betartása mellett csak úgy lehet kialakítani, hogy a fényhatás az adott és a környező épületek és közterületek rendeltetésszerű használatát ne zavarja, a közlekedés biztonságát, a természetes élőhelyek életfolyamatait ne veszélyeztesse, és a terület látványát kedvezőtlenül ne befolyásolja.

(8) A létesítendő díszvilágításnak mindenkor illeszkednie kell a meglévő köz- illetve díszvilágításhoz.

Kerítések

20. § (1) A tervezési területen kerítés az OTÉK 44. § alapján létesíthető.

(2) A település területén kerítés csak telekhatáron létesíthető. A kerítés magassága nem haladhatja meg a 2,0 métert.

(3) A telek oldalsó és hátsó határán tömör, vagy áttört kerítés létesíthető maximum 2,00 m magassággal.

(4) Telken belül az egyes külön használatú telekrészek maximum 1,50 m magas drótfonatos kerítéssel vagy élősövénnyel választhatók el. Telken belül egyéb más kerítés nem létesíthető.

(5) Külterületen a kerítés anyaga fa, élősövény ill. drótháló lehet, fa oszlopokkal. Betonoszlopok és beton lábazatok illetve tömör kerítés nem helyezhetőek el.

Állattartás céljára szolgáló épületek

21. § (1) Az állattartás céljára szolgáló épületek, helyiségek és melléképítmények építési telken történő elhelyezésénél az irányadó védőtávolságokat és más építési feltételeket az állattartás helyi szabályairól szóló önkormányzati rendelet tartalmazza.

Egyéb épületek, építmények

22. § (1) Az épületek használatát kiegészítő funkciójú épületek (járműtároló, egyéb tárolóépítmények, kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet, kazánház) csak az épülettel egy tömegben, ahhoz csatlakozóan, vagy oldalhatáron álló beépítés esetén a fő funkciót hordozó épülettel azonos telekhatárra csatlakozó építési helyen belül építhető.

(2) Felvonulási épület csak ideiglenesen, az építési munka bejelentett időtartamára létesíthető.

(3) Sátor, lakókocsi, mobil árusítóhely és más hasonló ideiglenes jellegű építmény közterületen csak közterületi rendezvényekhez, nem közterületen eseti, alkalomhoz kötött és határozott időre szóló engedély alapján helyezhető el. A mobil árusítóhelyet üzemen kívüli időben a területről el kell távolítani.

VIII. Fejezet

Övezeti előírások

Beépítésre szánt területek

23. § (1) A beépítésre szánt terület a beépítés jellemzői alapján helyi építési övezetekre tagolódik.

(2) Az övezeti előírásokat az általános előírásokkal együttesen kell alkalmazni.

(3) A tervezési területen belül a beépítés jellemző módja

SZ: szabadonálló
O: oldalhatáron álló
(4) Épületek elhelyezése:
Már beépült utcák foghíjbeépítései esetén az elő- és oldalkert méreteknek egységesen az utcában, vagy az övezet területén már jellemzően kialakult méretekhez kell igazodni.
Új beépítésű területeken ahol a szabályozási terv nem jelöl építési helyet vagy építési vonalat, az elő-, oldal- és hátsókert méretek meghatározása az OTÉK 35., 36 §-ban foglaltak figyelembe vételével történhet.
(5) Az oldalhatáron álló beépítés esetén az előkerti, oldalkerti, hátsókerti méretek betartásával meghatározott építési helyen, a 18 méternél nagyobb szélességű építési telken, az épület szabadon állóként is elhelyezhető. A 18 méternél keskenyebb telkek esetében az épületet az oldalhatárra kell helyezni.
(6) Lakó és vegyes területeken, kialakult beépítésű részeken, intézményi, egészségügyi, kulturális, kereskedelmi, szolgáltató funkció esetén a vonatkozó jogszabály14 által előírt parkolószám közterületen is kialakítható a jogszabálynak megfelelően, amennyiben az a telek 500 m-es körzetében megvalósítható. Mindenképpen a telken belül vagy közvetlenül a telek előtti közterületszakaszon biztosítandóak a fenti funkciójú ingatlanok közvetlen működéséhez szükséges parkolók (árufeltöltés stb.) valamint a mozgáskorlátozottak számára kialakított előírás szerinti számú parkoló.
(7) Az építési övezetek paramétereit területfelhasználási egységenként táblázatok összesítik.

Lakóterületek

Falusias lakóterületek

24. § (1) A lakóterületek övezeti tagolását a TH-05-02-11 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1 SZ-1/2 és SZ-1/3 jelű szabályozási tervlapjai tartalmazzák.

(2) A falusias lakóterület legfeljebb 4,5 m-es épületmagasságú lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál

(3) A falusias lakóterületen az OTÉK 14. § (2) bekezdés szerinti funkciójú épületek helyezhetők el.

(4) Az OTÉK 42. §-ban felsorolt jármű-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni

(5) Falusias lakóterületen nem helyezhető el 3,5 tonna önsúlynál nehezebb vagy az ilyet szállító jármű számára önálló parkolóhely vagy garázs illetve önálló garázs két jármű feletti célra.

(6) A falusias lakóterületen építési munka az OTÉK 8. § szerinti teljes közművesítettség megléte esetén végezhető –kivéve a 2. táblázat megjegyzés rovatában feltüntetett övezeteknél, ahol elegendő a részleges közművesítettség.

(7) A falusias lakóterületen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket a HÉSZ 12-16. § szerint kell alkalmazni.

(8) Az új lakóterületen belül melléképítmény csak a fő funkciót hordozó épülettel megegyező oldalhatáron helyezhető el. A melléképítmény építménymagassága nem haladhatja meg a fő funkciót hordozó épület építménymagasságát, minimális magassági korlát melléképítmény esetében nincs.

(9) A falusias lakóterületen telkenként maximum két önálló rendeltetési egységgel rendelkező épület helyezhető el.

(10) A TH-05-02-11 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2 és SZ-1/3 számú tervlapjain „telek be nem építhető területe” jellel jelölt helyeken épületet, építményt elhelyezni nem lehet. Ezeken a területeken a beépítési százalék a telek beépíthető részére vonatkozik.

(11) A falusias lakóterületen belüli részletes övezeti előírásokat az alábbi táblázat tartalmazza:

2. Táblázat

Építési övezet

A beépítési intenzitást meghatározó mutatók

Az építési telekre vonatkozó mutatók

Az épületre vonatkozó mutatók

Megjegyzés

Övezeti jel

Beépítési mód

SZTM
(szintterületi mutató-M2/M2)

A megengedett legnagyobb beépítettség (%)

A legkisebb kialakítandó zöldfelület (%)

A kialakítandó új telek legkisebb

Megengedett építménymagassága

Az építhető terepszint feletti szintek száma

Szélessége (m)

Mélysége (m)

Területe (m)

Legkisebb (m)

Legnagyobb (m)

L f-1

O

0,5

30

50

15

100

1500

4,5

2

L f-2

O

0,5

30

50

17

35

600

4,5

2

L f-3

O

0,5

30

50

15

60

900

4,5

2

L f-4

O

0,5

30

50

20

60

1200

4,5

2

L f-5

O

0,5

30

50

14

35

500

4,5

2

L f-6

O

0,5

30

50

15

40

600

4,5

2

L f-7

O

0,5

30

50

18

20

400

4,5

2

L f-8

O

0,5

30

50

20

30

600

4,5

2

L f-9

O

0,5

30

50

18

30

600

4,5

2

L f-10

O

0,5

30

50

14

50

700

4,5

2

L f-11

O

0,5

30

50

18

80

1440

4,5

2

L f-12

O

0,5

30

50

20

50

1000

4,5

2

L f-13

O

0,5

30

50

17

50

900

4,5

2

L f-14

O

0,5

20

60

15

60

900

4,5

2

L f-15

O

0,5

20

60

15

100

1500

4,5

2

L f-16

O

0,5

20

60

14

35

500

4,5

2

Vegyes területek

Településközpont vegyes területek

25. § (1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2) A településközpont vegyes területen az OTÉK 16. § (2) és (3) bekezdés szerinti funkciójú épületek helyezhetők el, a jelen § (3) bekezdés figyelembe vételével.

(3) A településközpont vegyes területen nem helyezhető el önálló parkolóterület vagy garázs a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára, valamint termelő kertészeti építmény.

(4) Az OTÉK 4. sz. mellékletében felsorolt jármű-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni.

(5) A településközpont vegyes területen építési munka az OTÉK 8. § szerinti teljes közművesítettség megléte esetén végezhető.

(6) A településközpont vegyes területen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket a HÉSZ 12-16 § szerint kell alkalmazni.

(7) A településközpont vegyes területen a részletes övezeti előírásokat a következő táblázat tartalmazza:

Építési övezet

A beépítési intenzitást meghatározó mutatók

Az építési telekre vonatkozó mutatók

Az épületre vonatkozó mutatók

Megjegyzés

Övezeti jel

Beépítési mód

SZTM
(szintterületi mutató-M2/M2)

A megengedett legnagyobb beépítettség (%)

A legkisebb kialakítandó zöldfelület (%)

A kialakítandó új telek legkisebb

Megengedett építménymagassága

Az építhető terepszint feletti szintek száma

Szélessége (m)

Mélysége (m)

Területe (m)

Legkisebb (m)

Legnagyobb (m)

Vt-1

O

1,0

50

20

15

25

300

6,5

2

Vt-2

O

1,0

35

25

14

40

600

6,5

2

Gazdasági területek

26. § (1) A tervezési területen belül a szabályozási terv építési sajátosságaiknak megfelelően a gazdasági területeket

kereskedelmi szolgáltató gazdasági (Gksz)
ipari egyéb gazdasági (Gip)
területekre bontja.
(2) A G ksz jelű övezetekben az előírt maximális átlagos építménymagasság értékét meghaladó magasságú, technológiai célú építményrész (kémény vagy kürtő) alaprajzi kiterjedése nem haladhatja meg a teljes létesítmény bruttó alapterületének 2 %-át.
(3) A gazdasági területek övezeti tagolását a TH-05-02-12 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ1-/3 jelű és TH-09-02-08 munkaszámú SZ-1/2M szabályozási tervlapjai tartalmazzák.

Kereskedelmi szolgáltató gazdasági területek

27. § (1) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen az OTÉK 19. § (2), (3) bekezdései szerinti épületek helyezhetők el, az alábbi táblázat előírásainak figyelembe vételével.

(3) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen az OTÉK 4. számú melléklete szerinti gépjármű elhelyezési igényt az OTÉK 42 § alapján kell teljesíteni.

(4) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen építési munka az OTÉK 8. § szerinti teljes közművesítettség megléte esetén végezhető.

(5) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket a HÉSZ 12-16 § szerint kell alkalmazni.

(6) A G ksz jelű övezetekben a telkek korlátlanul összevonhatóak.

(8) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen a TH-05-02-11 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/3 jelű szabályozási tervén jelölt helyeken és méretben telken belüli kötelező védőfásítást kell telepíteni.

(8) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen a TH-05-02-11 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/3 és a TH-09-02-08 munkaszámú SZ-1/2M szabályozási tervlapjain jelölt helyeken és méretben telken belüli kötelező védőfásítást kell telepíteni.

(9) A 3. TÁBLÁZAT

Építési övezet

A beépítési intenzitást meghatározó mutatók

Az építési telekre vonatkozó mutatók

Az épületre vonatkozó mutatók

Megjegyzés:

A telken belüli kötelező fásítást az SZ-1/2M tervlap szerint kell figyelembe venni.

Övezeti jel

Beépítési mód

SZTM
(szintterületi mutató-M2/M2)

A megengedett legnagyobb beépítettség (%)

A legkisebb kialakítandó zöldfelület (%)

A kialakítandó új telek legkisebb

Megengedett építménymagassága

Az építhető terepszint feletti szintek száma

Szélessége (m)

Mélysége (m)

Területe (m)

Legkisebb (m)

Legnagyobb (m)

G ksz-1

O

1,5

50

20

-

-

1000

4,5

2

G ksz-2

O

1,5

50

20

-

-

1000

7,5

3

G ksz-3

SZ

1,5

30

50

-

-

3000

7,5

3

G ksz-4

SZ

1,5

50

20

3000

7,5

3

Különleges területek

29. § (1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) az OTÉK 10-23 §-ok szerinti területektől eltérő területek.

(2) A tervezési területen belül a szabályozási terv építési sajátosságainak megfelelően a különleges területeket

a) Idegenforgalmi területek (K if)

b) Temető (K t)

c) Régészeti terület (Kr)

(3) A különleges területek övezeti tagolását a TH-05-02-11 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3 és SZ-2 jelű szabályozási tervlapjai tartalmazzák.

Idegenforgalmi terület

30. § (1) A Kif jelű különleges idegenforgalmi területen elhelyezhetőek: a turista- és idegenforgalom, szálláshely szolgáltatás és kapcsolódó létesítményei, vendéglátó létesítmények, a pihenést és sportolást, testedzést, szabadidős tevékenységet szolgáló épületek ,építmények, vadaspark, a terület fenntartásához szükséges épületek, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, építmény (melyeknek a szennyezési kibocsátási paraméterei nem haladják meg a lakóterületre előírt maximum értékeket), a tulajdonos és a személyzet számára szolgálati lakás, parkoló, igazgatási és irodaépületek. A terület fenntartásához szükséges épületek

(2) Az idegenforgalmi területen nem valósítható meg önálló hulladéklerakó.

(3) Az idegenforgalmi területen az OTÉK 4. számú melléklete szerinti gépjármű elhelyezési igényt az OTÉK 42 § alapján kell teljesíteni.

(4) Az idegenforgalmi területen építési munka az OTÉK 8. § szerinti részleges közművesítettség megléte esetén végezhető.

(5) Az idegenforgalmi területen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket a HÉSZ 12-16 § szerint kell alkalmazni.

(6) Az idegenforgalmi területen a TH-05-02-11 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2 jelű szabályozási tervein jelölt helyeken és méretben telken belüli kötelező védőfásítást kell telepíteni

(7) Az idegenforgalmi területen belül a részletes övezeti előírásokat a következő táblázat tartalmazza:

4. Táblázat

Építési övezet

A beépítési intenzitást meghatározó mutatók

Az építési telekre vonatkozó mutatók

Az épületre vonatkozó mutatók

Megjegyzés

Övezeti jel

Beépítési mód

SZTM
(szintterületi mutató-M2/M2)

A megengedett legnagyobb beépítettség (%)

A legkisebb kialakítandó zöldfelület (%)

A kialakítandó új telek legkisebb

Megengedett építménymagassága

Az építhető terepszint feletti szintek száma

Szélessége (m)

Mélysége (m)

Területe (m)

Legkisebb (m)

Legnagyobb (m)

K if-1

SZ

0,5

20

70

-

-

3 000

7,5

3

K if-2

SZ

0,5

30

50

-

-

1 000

7,5

3

K if-3

SZ

0,5

20

70

-

-

3 000

4,5

3

(8) Az idegenforgalmi területen elhelyezhető állattartó épület a helyi állattartó rendelet szerint.
(9) Az idegenforgalmi területen az OTÉK 8. § szerinti részleges közművesítettséget kell kialakítani.

Temető területek

31. § (1) A temető területén maximum 2%-os beépítettség mellett a terület funkcióját szolgáló épület, építmény helyezhető el. A fő funkciót hordozó épület megengedett építménymagassága 4,5 méter . Az övezetben szabadon álló és oldalhatáron álló, magastetős épület helyezhető el.

(2) A temető kerítése csak természetes anyagból (kő, tégla, fa) készíthető. A kerítés kegyeleti szempontból minimum 50 %-ban tömör építésű és 1,80- 2,50 m közötti magasságú kell legyen. A kerítés belső oldalán a TH-05-02-11 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 és SZ-2 jelű tervén jelölt helyeken és szélességekben telken belüli védőfásítást (cserjét ill. fát) kell telepíteni.

(3) A temetőben lévő sírjelek magassága nem haladhatja meg kő esetén az 1,5 métert, kopjafa esetében a 3,0 métert.

(4) A temetési helyek a temető területének max. 65 %-át foglalhatják el. Egyéb kérdésekben a vonatkozó jogszabály15 betartása kötelező.

5. TÁBLÁZAT

Építési övezet

A beépítési intenzitást meghatározó mutatók

Az építési telekre vonatkozó mutatók

Az épületre vonatkozó mutatók

Megjegyzés

Övezeti jel

Beépítési mód

SZTM
(szintterületi mutató-M2/M2)

A megengedett legnagyobb beépítettség (%)

A legkisebb kialakítandó zöldfelület (%)

A kialakítandó új telek legkisebb

Megengedett építménymagassága

Az építhető terepszint feletti szintek száma

Szélessége (m)

Mélysége (m)

Területe (m)

Legkisebb (m)

Legnagyobb (m)

K t

SZ

0,2

K

K

-

-

K

4,5

2

Régészeti terület

32. § (1) A különleges régészeti területen csak a Villebald-domb régészeti feltárásához és bemutatásához szükséges építési tevékenység folytatható, és az ahhoz szükséges építmény építhető.

Beépítésre nem szánt területek

Közlekedési- és közműterületek

33. § (1) A közlekedési és közmű elhelyezési területbe a községen áthaladó országos közutak, az önkormányzati fő- és gyűjtő utak, egyéb utak, kerékpárutak, gyalogutak, járdák valamint ezek csomópontjai tartoznak.

(2) A tervezési területen az utak szabályozási szélességét a TH-05-02-11 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3 és SZ-2 jelű szabályozási tervlapjai, valamint az út mintakeresztszelvények tartalmazzák. A külterületi utak szabályozási szélessége csak irányadó jellegű, a konkrét szabályozási szélességek csak engedélyezési szintű úttervek alapján határozhatók majd meg.

(3) Az utak szabályozási szélességén belül csak a közút létesítményei, berendezései, térszín alatti parkoló és közművek létesíthetők, illetve növényzet telepíthető.

(4) Új kialakítású utcák esetén az út területén belül kialakítandó zöldfelület aránya minimum 10%. 16 m alatti szabályozási szélesség esetén minimum egyoldali fasor, 16 m , vagy annál nagyobb szabályozási szélesség esetén minimum kétoldali fasor telepítendő az út kialakításával egyidejűleg.

(5) Meglévő utcák rekonstrukciója esetén a tervezett útkeresztmetszetek szerinti zöldfelületek kötelezően kialakítandóak.

(6) A közutakra rácsatlakozást kialakítani csak az út kezelőjének hozzájárulásával lehet.

(7) Az útkereszteződésekben a rálátási háromszöget a biztonságos közlekedés érdekében szabadon kell hagyni, ezen belül semmiféle létesítmény, és a kilátást akadályozó növényzet nem helyezhető el.

(8) A gyalogos közlekedés feltételeit az útkeresztmetszetekben a közúti ágazati előírásoknak megfelelően biztosítani kell.

(9) A területen belül a gyalogos közlekedési terület a közterületi gyalogos zónák, és gyalogutak területe. A gyalogos közlekedési terület útkeresztmetszete, burkolatai és az ott elhelyezésre kerülő építmények a gyalogos közlekedés elsőbbségének figyelembe vételével alakítandók ki. A gyalogos közlekedési területre gépjárművel csak célforgalmi jelleggel lehet behajtani.

(10) A közlekedési területek és közlekedési zöldterületek térbútorainak megválasztásakor ügyelni kell azok összhangjára, egységes megjelenésére. Az anyaghasználat során csak természetes anyagokat lehet alkalmazni (kő, tégla, fa), beton, vasbeton elemek nem helyezhetőek el. Az itt elhelyezendő építmények fedésére hullámpala, hullámlemez nem alkalmazható.

(11) A szabályozási terven jelölt kerékpárút nyomvonalakon a kerékpáros közlekedés feltételeit a tervezett útkeresztmetszeteknek és a vonatkozó közúti ágazati előírásoknak megfelelően kell biztosítani.

(12) A külterületi utak tengelyétől mért 6-6 méteres távolságon belül építmény nem helyezhető el.

(13) A tervezési területen az útkategóriák az alábbiak:

a) Országos főutak KÖ f
b) Országos mellékutak KÖ m
c) Településközi utak KÖ t
d) Helyi gyűjtőutak KÖ gy
e) Kiszolgáló utak KÖ
f) Gyalogos közlekedési terület KÖ gya
A tervezési területen lévő utak tervezési osztályba sorolása és szabályozási szélessége a következő:

Útszám, útnév

Útkategória

Közúti tervezési
osztály

Szabályozási szélesség

Javasolt, vagy kialakult
szabályozási
szélesség

82. sz. országos főút

Országos főút


B.IV.b.C.

40,00

Kialakult

8225. sz.
(Pannonhalma felé)
és
8226. sz.
(Tarjánpuszta felé) közút

Országos mellékút

B.IV.b.C.
Főúti paraméterrel

30,00

Kialakult

Paphegy és Lukashorog út

Településközi út

B.V.c.B.

22,00

12,00 – 22,00
kialakult

Lakóutcák - tervezett

Kiszolgáló út

B.VI.d.B.-C

12,00

12,00
16,00 javasolt

Lakóutcák -meglévő

Kiszolgáló út

B.VI.d.B.-C

11,00-16,00

kialakult

(14) Az egyéb közlekedési területek a következők:
a) Közlekedési területen belüli zöldfelület KÖ z
A közlekedési területen belüli zöldfelület a növényzettel fedett közlekedési terület, melyet közpark jelleggel kell kialakítani.

Zöldterületek

34. § (1) Zöldterület az állandó növényzettel fedett közpark területe.

(2) A közpark területén elhelyezhetőek a pihenést, testedzést, gyermekek szórakoztatását, ismeretterjesztést, idegenforgalmi tájékoztatást, vendéglátást, játék célját, illetve a fenntartást szolgáló létesítmények.

(3) A közpark területen terepszint alatti parkoló nem létesíthető.

(4) A közpark területen az OTÉK 27 § (2)-(3)bekezdés előírásait alkalmazni kell.

(5) A zöldterületek térbútorait egységes koncepció alapján kell megvalósítani. Az anyaghasználat során csak természetes anyagokat lehet alkalmazni (kő, tégla, fa), beton, vasbeton elemek nem helyezhetőek el.

(6) A közpark területen a részletes övezeti előírásokat a következő táblázat tartalmazza:

Övezet

A beépítési intenzitást meghatározó mutatók

Az építési telekre vonatkozó mutatók

Az épületre vonatkozó mutatók

Megjegyzés

Övezeti jel

Beépítési mód

SZTM
(szintterületi mutató)

A megengedett legnagyobb beépítettség (%)

A legkisebb kialakítandó zöldfelület (%)

A kialakítandó új telek legkisebb

Az épület megengedett
építménymagassága

Az építhető terepszint feletti szintek száma

Szélessége (m)

Mélysége (m)

Területe (m)

Legkisebb (m)

Legnagyobb (m)

Zkp

SZ

0,02

2

75

-

-

K

-

3,5

1

Erdőterületek

35. § (1) A tervezési területen belül a szabályozási terv települési sajátosságainak megfelelően az erdőterületeket

a) Védelmi (védett és védő) (E v)

b) Gazdasági (E g) területre bontja

(2) Az erdőterületek övezeti tagolását a TH-05-02-11 munkaszámú tervdokumentáció SZ-2 jelű szabályozási tervlapja tartalmazza.

(3) A gazdasági célú erdő területén a 100.000m2-t ( 10 ha ) meghaladó telken az erdő rendeltetésének megfelelő építmény helyezhető el maximum 0,5 %-os beépítés mellett. Az építmények magassága a 3,5 métert nem haladhatja meg.

(4) A gazdasági erdő területeken épületek hiányos közművesítettség mellett is elhelyezhetők, amely a vízellátást (fúrt ill. ásott kút vagy vezetékes víz), elektromos energia ellátást és a zárt szennyvíztárolást foglalja magában.

(5) A védőerdő területe elsődlegesen környezetvédelmi, tájvédelmi célokat szolgál. A védőerdő területén építmény nem helyezhető el.

Mezőgazdasági területek

36. § (1) A tervezési területen belül a szabályozási terv települési sajátosságainak megfelelően a mezőgazdasági területeket

a) M sz Szántóterület

b) M r Rét és legelő területe

c) M k Mezőgazdasági kert terület

d) M n Mezőgazdasági nádas terület

(2) A mezőgazdasági területek övezeti tagolását a TH-05-02-11 munkaszámú tervdokumentáció SZ-2 jelű szabályozási tervlapja tartalmazza.

(3) A mezőgazdasági területeken építményt a vonatkozó jogszabály16 alapján lehet elhelyezni, figyelembe véve jelen § előírásait.

(4) Természetvédelemmel érintett területeken épület, építmény nem helyezhető el, birtokközpont nem alakítható.

(5) A település huzamos emberi tartózkodásra alkalmas épület építését lehetővé tévő beépítésre szánt területeitől 500 m-es védőtávolságon belül nagylétszámú állattartásra szolgáló épület, létesítmény nem építhető.

(6) A mezőgazdasági területen elhelyezhető gazdasági funkciójú épületek építménymagassága maximum 9,50 m lehet. Különálló lakóépület építménymagassága maximum 4,50 m lehet.

(7) Birtoktest és birtokközpont alakítása esetén a vonatkozó jogszabály17 előírásait kell alkalmazni, figyelembe véve jelen § előírásait.

(8) Birtokközpont beépítése csak olyan módon történhet, hogy a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatát ne korlátozza, valamint a természeti értékek megőrzését ne veszélyeztesse.

(9) Birtokközpont telkén az (1) bekezdésben felsoroltakon túl tájba illeszkedően elhelyezhető sport, vendéglátó, szálláshely funkciójú épület, maximum 9,5 m építménymagassággal.

(10) Birtokközpont beépített területrészének határán zöldsáv, legalább kétsoros fasor telepítendő. A birtokközpont építési engedélyezési tervének a birtokközpont kialakítására vonatkozó kertépítészeti tervet is kell tartalmaznia.

(11) Egyéb mezőgazdasági területek a művelés alól kivett anyaggödör, udvar stb. területek.

(12) A mezőgazdasági területeken meglévő a deflációs hatást csökkentő fasorokat, erdősávokat fenn kell tartani, és a fák szakszerű pótlását el kell végezni. A mezőgazdasági táblák szegélyei mentén a TH-05-02-11 munkaszámú tervdokumentáció szabályozási tervlapjain jelölt helyeken a terület tulajdonosainak új fasorokat, védőerdősávokat kell ültetniük.

(13) Mezőgazdasági területen kerítést csak ott lehet létesíteni, ahol épületek kerültek elhelyezésre.

(14) A mezőgazdasági területeken épületek hiányos közművesítettség mellett is elhelyezhetők, amely a vízellátást (fúrt ill. ásott kút vagy vezetékes víz), elektromos energia ellátást és a zárt szennyvíztárolást foglalja magában.

(15) A rét művelési ágú területeket évente kétszer kaszálni kell.

(16)

(17) A mezőgazdasági kert területek elsősorban a gyümölcs- és zöldségtermesztés, illetve a rekreációs hobbitelkek területei. A területen állattartó épületek, komposztáló, siló, trágyatároló és provizórikus jellegű épület nem helyezhető el.
(18) A mezőgazdasági kert területen a részletes előírásokat a következő táblázat tartalmazza:

Övezet

A beépítési intenzitást meghatározó mutatók

Az építési telekre vonatkozó mutatók

Az épületre vonatkozó mutatók

Megjegyzés

Övezeti jel

Beépítési mód

SZTM
(szintterületi mutató)

A megengedett legnagyobb beépítettség (%)

A legkisebb kialakítandó zöldfelület (%)

A kialakítandó új telek legkisebb

Az épület megengedett
építménymagassága

Az építhető terepszint feletti szintek száma

Szélessége (m)

Mélysége (m)

Területe (m)

Legkisebb (m)

Legnagyobb (m)

Mk

SZ

0,2

10

80

-

-

K

-

3,5

1

Lakófunkció egy ingatlanon max. 40 m2 lehet

Vízgazdálkodási területek

37. § (1) A vízgazdálkodási területekbe a folyóvizek medre és partja, nyílt csatornák, vízelvezető árkok medre és partja illetve a tavak területei tartoznak.

(2) A vízgazdálkodási területen belül bármilyen építési munka csak a hullámterek használatáról és hasznosításáról szóló jogszabály18 előírásainak megfelelően lehet.

(3) A vízgazdálkodási területen belül, a medrek partja mentén a karbantartási munkálatok elvégezhetősége érdekében a fenti jogszabályban41 előírt mértékű parti sávot szabadon kell hagyni, ott épület, építmény csak kivételes esetben, a jogszabály41 3. § (3) megfelelően lehet.

(4) A tervezési területen belül a szabályozási terven a vízgazdálkodási területek:

a) Vízgazdálkodási terület (V)

b) Halastó (V ht)

(5) A vízgazdálkodási területeket a TH-05-02-11 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3 és SZ-2 jelű szabályozási tervlapja tartalmazzák.

(6) A vízgazdálkodási területen az OTÉK 30. § (2) bekezdésben foglalt építmények helyezhetőek el. A vízgazdálkodási területen belül bármilyen építési munka csak elvi építési engedély alapján végezhető.

IX. Fejezet

alkalmazási és záró rendelkezések

A településrendezés sajátos jogintézményeivel érintett területek

38. § (1) Elővásárlási joggal érintett ingatlanok:

1070, 1059, 969/2, 909, 1029, 3984, 1266, 1267, 1268 hrsz.-ú területek közlekedés-fejlesztési célra.
Ahol a teleknek csak egy részét érinti az elővásárlási jog a TH-05-02-11 sz. tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3, SZ-2, SZ-5 tervlapja szerint, ott az önkormányzat csak a telek érintett részére vonatkozóan kívánja az e rendelet szerinti elővásárlási jogát gyakorolni.
(2) Beültetési kötelezettséggel érintett területek:
- a gazdasági és ipari területeken a szabályozási terven jelölt, telken belüli 10 m-es sávja
(3) A településrendezés sajátos jogintézményeivel érintett ingatlanokra a tervezett jogintézményt a földhivatali ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

Alkalmazási rendelkezések

39. § (1) Az épület homlokzatától mért 3 méter széles teleksávon belül legfeljebb 3 m mély terepszint süllyesztéssel kialakított bevágás, angolakna, az építménymagasság számításánál figyelmen kívül hagyható.

(2) A kötelező zöldfelület számításánál a zöldfelületek a termőréteg vastagságának függvényében az alábbi arányokkal vehetők figyelembe:

Termőréteg vastagsága (cm)

A zöldfelület számításnál
figyelembe vehető arány,
a teljes területi értékhez viszonyítva (%)

≥20

20

≥30

30

≥40

40

≥50

50

≥60

60

≥70

70

≥80

80

≥90

90

≥100

100

(3) A zöldfelület kötelezően előírt mértékébe nem számíthatók bele a csapadékvíz áteresztő burkolatok (kavics, kőzúzalék, gyephézagos burkolat, gyeprács), vízfelületek, falra futtatott zöldfelületek.

Hatálybalépés

41. § (1) Jelen a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg Ravazd község képviselőtestületének ………. számú rendelete a település helyi építési szabályairól hatályát veszti.

(2) Jelen rendelet előírásait a hatályba lépést követően indult eljárásokban kell alkalmazni. A rendelet csak a TH-05-02-11 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3 és SZ-2 jelű szabályozási tervlapjaival együtt érvényes.

[5] 100/1999. (XII.10) OGY. határozat
[7] 349/2006.(XII.23.) rendelettel módosított 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet
[8] 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM rendelet
[9] 8/2002. (III.22.) KöM-EüM rendelet 1. sz. melléklete
[10] 8/2002. (III.22.) KöM-EüM rendelet 2. sz. melléklete
[11] 8/2002. (III.22.) KöM-EüM rendelet 3. sz. melléklete
[12] 8/2002. (III.22.) KöM-EüM rendelet 4. sz. melléklete
[13] 8/2002. (III.22.) KöM-EüM rendelet 5. sz. melléklete
[26] 16/2002. (IV.10.) EüM rendelet, és 1/1986 ÉVM-EüM rendelet

1. melléklet a 8/2008. (IX. 9.) önkormányzati rendelethez

Értelmező rendelkezések (fogalom-meghatározások)

(1) Irányadó telekhatár: az irányadó telekhatár betartása nem kötelező, a HÉSZ övezeti és egyéb előírásainak megfelelően alakíthatók telkek az irányadó telekhatárral meghatározottól eltérően is.
(1) Telekszélesség: A telek oldalvonalára (oldalhatár) merőleges vetületi mérete az építési hely elő- és hátsókerti határvonalai között. (Ezek közül a legnagyobbnak kell teljesítenie az övezeti előírások minimális telekszélességre vonatkozó paraméterét.)
(2) Telekmélység: a telek közterület vagy magánút felőli határvonalára merőleges vetületi mérete. (Ezek közül a legnagyobbnak kell teljesítenie az övezeti előírások minimális telekmélységre vonatkozó paraméterét.)
(3) Védett terület: bármilyen, az épített környezet védelmére vonatkozó kategóriával érintett terület (műemlék, műemléki környezet, helyi védett objektum, utcaképi védelemmel érintett terület).

2. számú melléklet

Intézkedési terv

(1) A rendezési terv által helyi védelemben részesített objektumok esetében a védelem intézményét a földhivatali ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni.
(2) A településrendezés sajátos jogintézményeivel érintett ingatlanokra a vonatkozó jogintézményt a földhivatali ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni.
(3) A hegyi részek beépítése csak az erre a területre kidolgozott és megvalósított csapadékvíz-elvezető rendszer működése esetén lehetséges. A hegyi részekre a csapadékvíz-elvezetés részletes terveit ki kell dolgozni.
(4) A hegyi részek beépítése csak a tervben meghatározott ütemezésnek megfelelően történhet, a meglévő lakóterületekhez kapcsolódóan fokozatosan haladva tovább.
(5) A főút mentén kialakítandó kerékpárút engedélyezési terveit el kell készíteni.
(6) A 82. számú út elkerülő szakaszán kialakítandó csomópontok tanulmánytervét el kell készíteni.

3. számú melléklet

Az OTÉK előírásainál megengedőbb követelmények

A HÉSZ az alábbi helyeken tartalmaz az OTÉK előírásainál megengedőbb paramétereket:
(1) 33. § A tervezési területen belüli egyes utak szabályozási szélessége a kialakult beépítés figyelembe vételével.
1

Lásd: 1. számú melléklet: Értelmező rendelkezések

2

46/1997. /XII.29./ KTM. rendelet 9. §

5

8/2002. (III.22.) KöM-EüM rendelet 3. sz. melléklete

6

2000. évi XXXV. tv.

11

2000. évi XXXV. tv.

14

OTÉK 4. sz. melléklete illetve az OTÉK 42. § (11)

16

OTÉK 29. § (3)-(4)

17

OTÉK 29. § (5)-(8)