Ravazd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2015 (II.10..) önkormányzati rendelete
Ravazd Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2015. 04. 10- 2016. 03. 18Ravazd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2015 (II.10..) önkormányzati rendelete
Ravazd Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Ravazd Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján szervezetére és működésének szabályairól az alábbi rendeletet alkotja:
Általános rendelkezések
Az önkormányzat és jelképei
1. § (1) Az Önkormányzat megnevezése: RAVAZD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA
A helyi önkormányzás általános szabályai
Az önkormányzati jogok
2. § (1) A helyi közügyek alapvetően a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, valamint a helyi önkormányzás és a lakossággal való együttműködés szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek megteremtéséhez kapcsolódnak. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 4. §-a (a továbbiakban: Mötv.)
(2) A helyi önkormányzatok által ellátott, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésében rögzített feladat- és hatáskörök jogszerű gyakorlása alkotmánybírósági és bírósági védelemben részesül. (Mötv. 5. §-a)
(3) Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják. Ravazd Község Képviselő-testületének szervei:
a) a polgármester,
b) a képviselő-testület bizottsága,
c) az Écsi Közös Önkormányzati Hivatal,
d) a jegyző
e) a társulás.
(4) Az önkormányzat - saját felelősségére - vállalkozási tevékenységet folytathat. Ennek megfelelően:
a) a képviselő-testület egyedi döntéseit követően közvetlenül vesz részt vállalkozásokban
b) helyi önkormányzati politikával, illetőleg annak eszközeivel, módszereivel és konkrét formáival vállalkozásélénkítő, piacgazdaság-barát környezetet teremt.
(5) A Képviselő-testület véleményt nyilváníthat és kezdeményezést tehet a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben élhet, ha az ügy a településfejlesztéssel és - üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban. Ilyen ügyekben - a polgármester indítványára - a képviselő-testület csakis a közvetlenül érintett lakossági réteg, érdekképviseleti szerv vagy társadalmi szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést.
Területi koordináció
3. § A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom- és gazdaságszervező munkában - ezek fejlesztése érdekében - együttműködik a megyei önkormányzattal és a járás településeinek önkormányzataival. A koordináció keretében közvetlen cél a megyei fejlesztési tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi, valamint járási elképzelésekkel. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás - a jegyző közreműködésével - a polgármester feladata.
Az önkormányzat feladata, hatásköre, szervezete
4. § (1) A helyi önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és általa önként vállalt feladat- és hatásköröket. (Mötv. 10. § (1) bekezdése)
(2) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok körét a Mötv. 13. §-a rögzíti.
(3) Ezen kívül az önkormányzat számára törvény kötelező feladat- és hatáskört állapít meg az önkormányzatok eltérő adottságainak a Mötv.11. §-ában foglaltak figyelembevételével.
(4) A helyi önkormányzat önként vállalhatja – helyi képviselő-testület vagy a helyi népszavazás döntésével - minden olyan helyi közügy önálló megoldását:
a) amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe
b) és abban mindent megtehet, ami jogszabállyal nem ellentétes
c) ami nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását, finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges. (Mötv. 10. § (2) bekezdése)
(5) Jelentősebb költségkihatással járó feladatellátás felvállalása előtt ideiglenes bizottság is létrehozható, és külső szakértők közreműködése is igénybe vehető.
(6) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. Az önként vállalt helyi közügy felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításához szükséges költségvetési forrásokat.
(7) Az önként vállalt feladatok tekintetében az éves költségvetésben, a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben - a fedezet biztosításával egyidejűleg - kell állást foglalni.
5. § (1) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testület a településfejlesztéssel, a helyi közszolgáltatásokkal, az alapvető intézményhálózat létrehozásával és működtetésével összefüggő hatásköreinek gyakorlását nem ruházhatja át. Ennek megfelelően és ezen túlmenően a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik:
6. § (1) A képviselő-testület –amennyiben törvény kivételt nem tesz - az intézményvezetők megbízása során az intézmény tevékenységi körére vonatkozó jogszabályi rendelkezések, továbbá a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és annak végrehajtásáról rendelkező kormányrendeletekben meghatározott eljárási szabályok betartásával jár el.
(2) Intézményvezetők kinevezésére, vezetői megbízás adására, felmentésére, vezetői megbízás visszavonására, összeférhetetlenségére vonatkozó javaslat előterjesztője a polgármester.
A képviselő-testület működése
A képviselő-testület összehívása
7. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő. (1 .sz. függelék a képviselő-testület névsora)
(2) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.
(3) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása esetén az alakuló ülésen megválasztott tanácsnok hívja össze.
(4) Az alakuló ülést a választást követő 15 napon belül össze kell hívni. Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti. Az alakuló ülésen a polgármester és a képviselők esküt tesznek. Az alakuló ülésen kell megválasztani az alpolgármestert és dönteni a polgármester és az alpolgármesterek illetményéről, tiszteletdíjáról.
(5) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart.
(6) A polgármester halaszthatatlan rendkívüli ügyben összehívhatja a testületi ülést.
(7) A polgármester a rendkívüli ülést köteles összehívni:
a) a képviselők legalább 1/4-ének, vagy
b) a képviselő-testület bizottságának vagy
c) a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal vezetőjének
a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára.
(8) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell – a feltételek fennállása esetén elektronikus úton - megküldeni, hogy azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.
(9) Sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 24 órával is kiküldhető a meghívó, de az írásbeliségtől el is lehet tekinteni. A sürgősség okát közölni kell.
(10) A rendkívüli ülés meghívóját a polgármester az ülés előtt legalább 24 órával korábban – az összehívás okának megjelölésével - küldi meg. Az írásbeli meghívás mellőzhető, ha az ülésre okot adó körülmény az ülés azonnali megtartását indokolja. A sürgősség okát azonban közölni kell.
(11) A képviselő-testület ülésének helyéről és időpontjáról, napirendjéről a lakosságot a jegyző a meghívónak az Écsi Közös Önkormányzati Hivatal Ravazdi Kirendeltsége hirdetőtábláján való kifüggesztéssel tájékoztatja. Egyidejűleg a Község honlapján közzéteszi.
8. § (1) A képviselő-testület ülésére a jogszabályban előírtakon túl, tanácskozási joggal meg kell
A munkaterv
9. § (1) A képviselő-testület működésének alapja a munkaterv. A munkaterv egy évre készül.
(2) A munkaterv-tervezet előkészítése a polgármester feladata. A tervezet előkészítése során
a) javaslatot kér:
aa) a képviselőktől,
ab) a jegyzőtől
b) javaslatot kérhet:
ba) az érdekképviseleti szervektől,
bb) a képviselő-testülettel vagy szerveivel együttműködési megállapodást kötött egyéb
A képviselő-testület ülése, az ülésvezetés szabályai
10. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.
(2) A képviselő-testület zárt ülést tart a Mötv. 46. § (2) a) és b) pontjában felsorolt esetekben.
(3) A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el az önkormányzat vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más üzleti érdeket sértene. Erről a képviselő-testület az érdekelt, az előterjesztő vagy a képviselő-testület bármely tagja javaslata alapján határozattal dönt, amelynek elfogadásához minősített többség szükséges.
(4) A képviselő-testület zárt ülésen hozott döntését - amennyiben jogszabályban védett érdeket nem sért - az ülést követően haladéktalanul nyilvánosságra kell hozni.
(5) A képviselő-testület tagjait titoktartási kötelezettség terheli a tudomásukra jutott személyes adatok és információk tekintetében.
(6) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, továbbá meghívás esetén az Écsi Közös Önkormányzati Hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt.
(7) Az (1)-(6) bekezdésben foglaltak a bizottságok üléseinek rendjére is vonatkoznak.
11. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatottsága esetén az alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatottsága esetén tanácsnok vezeti (továbbiakban: ülésvezető).
(2) Az ülést az ülésvezető nyitja meg; megállapítja, hogy a képviselő-testület összehívása az SZMSZ-ben foglaltak szerint történt, továbbá megállapítja a jelen lévő képviselők számát és a képviselő-testület határozatképességét, és kihirdeti az arra vonatkozó megállapításait. A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselők több mint a fele jelen van.
(3) Az ülésvezető az ülés teljes ideje alatt köteles ellenőrizni a határozatképességet. Ha a képviselő-testület határozatképtelenné válik, kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására.
(4) Ha az ülés ennek ellenére határozatképtelen marad, az ülésvezető az ülést berekeszti. Ebben az esetben a képviselő-testület a következő ülésén elsőként az elmaradt napirendi pontokat tárgyalja meg.
(5) A napirend tervezetét az ülésvezető terjeszti a képviselő-testület elé. A napirend tervezete tartalmazza a tárgyalandó napirendi pontok tárgyának megjelölését, azok előterjesztőjét.
(6) Az ülésvezető a meghívó szerinti napirend írásos tervezetét szóban kiegészíti az ülésen kiosztott anyagok napirendre vételéről szóló javaslattal.
(7) A napirendről a képviselő-testület határozathozatallal dönt.
Az előterjesztés
12. § (1) Előterjesztésnek minősül:
a) a munkatervbe felvett beszámoló,
b) egyéb döntést igénylő javaslat, amely rendeletalkotásra vagy határozathozatalra is irányulhat
c) a képviselő, a képviselő-testület vagy a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet- és határozattervezet.
(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban nyújtható be vagy szóban terjeszthető elő. A polgármester – az ügy halaszthatatlanságára, illetve fontosságára hivatkozva - engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását. Az anyag áttanulmányozásához megfelelő időt kell biztosítani.
(3) Az előterjesztés főbb elemei:
a) az első részben meg kell határozni az előterjesztés címét, tárgyát, ismertetni kell az előzményeket, a tárgykört rendező jogszabályokat, az előkészítésben résztvevő bizottság/ok/, a szakértő/k/, más közigazgatási szervek és meghatározott személyek, stb. véleményét, s mindazokat az adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést, s a döntést indokolják
b) a második rész az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot tartalmazza a rendelkezés, a végrehajtásért felelősek és a határidők megjelölésével. Az esetleges alternatív döntésre előterjesztett javaslatokat egymástól világosan elkülönítve kell megfogalmazni.
A sürgősségi indítvány
13. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában nem szerepel.
(2) A polgármester, az alpolgármesterek, a képviselők, a bizottság elnöke, a jegyző javasolhatják a képviselő-testületnek a napirendi javaslatba fel nem vett ügyek tárgyalását.
(3) A sürgősségi indítványt indokolással ellátva legkésőbb a testületi ülést megelőző napon 12 óráig a polgármesternél kell benyújtani. Az indítvány meg kell feleljen az előterjesztésekre vonatkozó tartalmi és formai követelményeknek.
(4) A képviselő-testület a napirend meghatározásakor a sürgősségi indítvány tárgyalásáról egyszerű szótöbbséggel dönt. Ha az indítványt elfogadja, azt az írásban megküldött napirendi sorozat utolsó napirendjeként az egyebek napirendi pont előtt tárgyalja meg. Ha a testület az indítvány sürgősségét elutasítja, a tárgyalás időpontjáról és a napirendre való felvételéről dönt.
A tanácskozás rendje
14. § (1) Az ülésvezető a tárgysorozatba vett előterjesztésekről külön-külön nyit vitát.
(2) A napirendi pont tárgyalásakor elsőként annak előterjesztőjét illeti meg a szó. Szóbeli kiegészítést fűzhet az írásbeli előterjesztéshez olyan kérdésekben, amelyek a döntéshozatalt befolyásolhatják.
(3) Ezt követően az előterjesztőhöz kérdéseket lehet intézni 2 percben, amelyekre válaszolnia kell. A kérdésekre adott válaszok elhangzását követően az ülésvezető a döntést igénylő napirendi pont felett –a kérdésekre, interpellációkra adott válaszok kivételével – vitát nyit.
(4) A napirendi pont vitájában jelentkezési sorrendben a képviselők és a tanácskozási joggal részt vevők kapnak szót.
(5) A képviselő ugyanahhoz a napirendi ponthoz legfeljebb kétszer, a tanácskozási joggal meghívott egyszer szólhat hozzá. Az első hozzászólás legfeljebb 2 perc a további hozzászólás legfeljebb 1 perc időtartamban történhet.
(6) Az időhatárt túllépő képviselőtől, illetve hozzászólótól az ülésvezető megvonhatja a szót.
(7) Bármikor szót kérhet:
a) az előterjesztő
b) bármely képviselő ügyrendi kérdésben – kivéve a (13) bekezdésben foglalt esetben - vagy ha a személyét érintő hozzászólásra kíván reagálni,
c) a jegyző, ha törvényességet érintő észrevételt kíván tenni.
(8) Ügyrendinek minősül az a hozzászólás, kérdés, melyben a képviselő a képviselő-testület munkájával – ülésének lefolytatásával – kapcsolatos eljárási ügyben tesz észrevételt.
Szavazás
15. § (1) A szavazás kézfelemeléssel történik.
(2) A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.
(3) Minősített többség szükséges a Mötv. 50. §, 55. §, 68. § 88-89. § 103. §-ában meghatározott ügyekben, valamint e rendelet a 15. § (14) bekezdésében foglalt esetben. Minősített többséghez a megválasztott képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.
(4) Ha az önkormányzati képviselő a jogszabályban előírt érintettségének bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, akkor erre irányuló indítvány esetén a képviselő-testület soron következő ülésén dönt az önkormányzati képviselő szóbeli figyelmeztetéséről, melyet a jegyzőkönyv szó szerint tartalmaz.
(5) A képviselő-testület a döntéseit nyílt szavazással hozza.
(6) Az eldöntendő javaslatokat az ülésvezető bocsátja szavazásra. A döntési javaslat szövegét egyértelműen és úgy kell feltenni szavazásra, hogy arra egyértelműen lehessen szavazni.
(7) Szavazás közben a szavazást indokolni nem lehet.
(8) A szavazásra bocsátás során az ülésvezető szövegszerűen ismerteti a szavazás tárgyát képező javaslatot. A javaslatot szövegszerűen nem kell ismertetni – elegendő csupán arra utalni -, ha az mindenben megegyezik az eredetileg írásban előterjesztett javaslattal, továbbá akkor sem, ha az előterjesztő a vitában elhangzott módosító javaslatokat elfogadta, s ezen javaslatok a vita során félreérthetetlen szövegszerűséggel megfogalmazást nyertek.
(9) Az ülésvezető először – az elhangzás sorrendjében - a módosító és kiegészítő javaslatokat bocsátja szavazásra. A módosító és kiegészítő javaslatok feletti szavazás lezárása után dönt a képviselő-testület az eredeti előterjesztés szerinti javaslatnak a képviselő-testület által elfogadott módosításokat is tartalmazó egészéről.
(10) Az ügyrendi javaslatokat az ülésvezető soron kívül, az elhangzást követően azonnal szavazásra bocsátja.
(11) A képviselő-testület név szerinti szavazást az ülésen elhangzott indítvány esetén a tárgyalt napirendhez kapcsolódva rendelhet el.
(12) A név szerinti szavazás esetén a jegyző a képviselők ülésrendje szerint, az óramutató járásával egyező irányban felolvassa a képviselő névsorát, akik „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(13) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. Az alpolgármesterek választásánál a titkos szavazás kötelező. Titkos szavazás tartásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
(14) A titkos szavazás szavazólapon történik. A jegyző hivatalos pecsétjével hitelesített szavazólapon, a testület által kijelölt helyiségben, urnás rendszer segítségével. A szavazólapon fel kell tüntetni a döntési javaslatot/javaslatokat. A képviselők úgy szavaznak, hogy „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozatot jelölnek meg két, egymást metsző vonallal. A szavazólappal történő titkos szavazás lebonyolításához a képviselő-testület Ügyrendi Bizottságot választ. A bizottság elnökét és tagjait - bármely képviselő javaslatára – a képviselő-testület nyílt szavazással, minősített többséggel választja meg saját tagjai közül. A szavazás technikai lebonyolításáról a jegyző gondoskodik.
(15) A Ügyrendi Bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja a szavazás eredményét, és a szavazásról jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyv tartalmazza:
a) a szavazás helyét és idejét,
b) a Ügyrendi Bizottság tagjainak nevét,
c) a szavazás során felmerült rendkívüli eseményeket,
d) a szavazás eredményét.
A szavazásról készült jegyzőkönyvet a Ügyrendi Bizottság tagjai és a jegyzőkönyvvezető írja alá. A szavazás eredményéről a Ügyrendi Bizottság elnöke tájékoztatja a képviselő-testületet.
(16) A szavazatok összeszámlálása után az ülésvezető megállapítja és kihirdeti a javaslat mellett, az ellene szavazók és a tartózkodók számát, majd kihirdeti a döntést.
Interpelláció, kérdés
16. § (1) Interpelláció: interpellációt valamely önkormányzati döntés vagy annak végrehajtása tárgyában, illetőleg intézkedés elmulasztása kapcsán lehet előterjeszteni a képviselő-testület tagjának a testület ülésén - a napirendek előtt - a polgármesterhez, alpolgármesterekhez, az önkormányzati bizottságok elnökeihez, és a jegyzőhöz.
a) Az interpellációt a testületi ülésen kell megválaszolni, ha azt a címzettje legalább 5 nappal előbb írásban megkapta. Az interpelláció másolatát a polgármesternek is meg kell küldeni, ha az interpelláció címzettje más személy. Amennyiben a válaszadás előzetes vizsgálatot igényel, akkor az ülést követő 15 napon belül, írásban kell választ adni az interpellálónak.
b) Amennyiben az a) pontban jelzett határidő után vagy a testületi ülésen nyújtják be az interpellációt, az érintettnek arra csak abban az esetben lehet az ülésen választ adnia, ha álláspontja szerint a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel.
c) Az interpellálónak megküldött válasz másolatát minden képviselőnek meg kell küldeni, amelyet a következő képviselő-testületi ülésen napirendre kell tűzni.
d) A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról az előterjesztő nyilatkozik. Ha a választ nem fogadja el, vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel a képviselő-testület is dönt a válasz elfogadásáról. Ha a testület sem fogadja el, annak vizsgálatát a tárgy szerint érintett bizottságra bízza, amely a következő ülésen véleményét ismertetve tájékoztatja a képviselő-testületet.
e) Az interpelláció tárgyának érdemi vizsgálatába az interpelláló képviselőt is be kell vonni. A képviselő-testület részletes vizsgálatot is elrendelhet, ezzel megbízhatja a polgármestert, az alpolgármestereket, az önkormányzati bizottsági elnököt, illetőleg a tanácsnokot.
(2) Kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési és előkészítési
A tanácskozás rendjének fenntartása
17. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról az ülés vezetője gondoskodik. Ennek során:
a) ha az ülésteremben az érdemi munkát bárki zavarja, rendre utasíthatja;
b) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgytól vagy a tanácskozáshoz nem illő sértő kifejezéseket használ, illetve a képviselő-testület tagjaihoz méltatlan magatartást tanúsít;
c) ha a második figyelmeztetés is eredménytelen, akkor megvonja a szót a képviselőtől, hozzászólótól;
d) ha a rendzavarás olyan mértékű, hogy a testület a munkáját nem tudja folytatni, az ülést megszakíthatja.
(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén az ülés vezetője rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.
(3) A kiváltó ok megszűnése után az ülés vezetője azonnal elrendeli az ülés folytatását.
(4) Az ülés vezetőjének a rend fenntartása érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat
A jegyzőkönyv
18. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvvezető által írt jegyzőkönyvet kell készíteni a jogszabályban meghatározott előírások betartásával. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(2) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá. A jegyzőkönyvet, a meghívót és mellékleteit az ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatalnak.
(3) A választópolgárok - a zárt ülés kivételével – az Écsi Közös Önkormányzati Hivatal Ravazdi Kirendeltségének (9091 Ravazd, Országút 119/a.) Jegyzői Irodáján betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe.
(4) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.
A képviselő-testület döntései
19. § (1) A képviselő-testület önkormányzati rendeletet alkot és határozatot hoz.
(2) Az önkormányzat rendeleteit és határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:
Az önkormányzati rendeletalkotás
20. § (1) Feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot. (Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdése)
(2) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:
a) a képviselő-testület bizottsága
b) képviselők
c) polgármester, alpolgármester, jegyző
(3) A rendelet-tervezetet az Écsi Közös Önkormányzati Hivatal tárgy szerint érintett ügyintézője – a jegyzővel együttműködve - készíti el. A képviselő-testület által megbízható az előkészítéssel ideiglenes bizottság és külső szakértő is. Szakértő bevonására a jegyző tesz javaslatot.
(4) Az Écsi Közös Önkormányzati Hivatal akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet ideiglenes bizottság, illetőleg szakértő készíti el.
(5) A rendelet-tervezetet az Écsi Közös Önkormányzati Hivatal jegyzőjéhez kell benyújtani.
(6) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg, melyet a polgármester és a
Az önkormányzati képviselő
16. Az önkormányzati képviselő jogai és kötelezettségei
21. § (1) A képviselőt a Mötv-ben és az SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg,
A képviselő-testület bizottságai
A bizottságok működése
22. § .
(1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntés végrehajtásának szervezésére és
23. § .
(1) A bizottságok belső működési szabályaikat - az Mötv. és az SzMSz keretei között maguk határozzák meg.
(2) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. A képviselőt a képviselő-testület valamennyi állandó bizottsági ülésére meg kell hívni.
(3) Az elnök köteles összehívni a bizottságot:
a) a képviselő-testület határozatára,
b) a polgármester indítványára,
c) a bizottsági tagok több mint felének indítványára.
(4) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely - a bizottság feladatkörébe tartozó - ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti,
A polgármester, az alpolgármester, tanácsnok és a jegyző
24. § A polgármester
(1) A polgármester tisztségét főállásban látja el.
(2) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.
(3) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:
a) segíti a képviselők munkáját
b) összehívja és vezeti a testület üléseit
c) képviseli az önkormányzatot
d) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat
e) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését.
f) ellátja a képviselő-testület által önkormányzati rendeletben átruházott önkormányzati hatósági hatásköröket
g) szükség szerint gyakorolja a Mötv. 68. § (1)-ben biztosított jogkörét, hatáskörét.
(4) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő főbb feladatai:
a) indítványozhatja a bizottság összehívását.
b) felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésen határoz.
(5) A közös önkormányzati hivatallal összefüggő főbb polgármesteri jogosítványok:
a) A képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében eljárva irányítja a hivatalt. A jegyző egyes munkáltatói jogának gyakorlása tekintetében - az általa meghatározott körben - egyetértési jogot gyakorol.
b) A jegyző javaslatának figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában.
c) Dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági hatáskörökben.
d) A jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, létszámának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének a meghatározására.
e) A hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét.
(6) A polgármester sajátos közszolgálati jogviszonyával kapcsolatos szabályokat, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket külön jogszabályok határozzák meg.
(7) Megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint.
25. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert választ. A képviselő-testület az alpolgármestert saját tagjai közül választja meg.
(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát.
(3) Az alpolgármesterre megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó jogszabályi előírások.
(4) Az alpolgármester feladatát, hatáskörét a polgármester határozza meg.
26. § . Az Önkormányzati törvény 34. §-a lehetőséget ad a polgármesternek, hogy az önkormányzati munka hatékonyságának növelésére, a képviselő-testületi döntések végrehajtásának ellenőrzésére tanácsnoki megbízatással ruházzon fel egy önkormányzati képviselőt. Ravazd Községben a polgármester javaslatára a képviselőtestület tagjai közül minősített többséggel, nyílt szavazással egy tanácsnokot választ.
27. § (1) A polgármester - pályázat útján - a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki határozatlan időtartamra. (A kinevezéséhez, felmentéséhez az érintett települések polgármestereinek lakosságszám arányos, többségi döntése szükséges. Eltérő megállapodás hiányában az egyéb munkáltatói jogokat a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti település polgármestere gyakorolja. )
(2) A polgármester a jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra –a jegyzői feladatok ellátásával a Közös Önkormányzati Hivatal székhely szerinti igazgatási előadóját bízza meg.
(3) A képviselő-testület hivatalát a jegyző vezeti. A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ebben a körben:
a) előkészíti a képviselő-testületi ülésekre és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket
b) ellátja a testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat
c) tanácskozási joggal részt vesz a testület és a bizottságok ülésein
d) jelzi a képviselő-testületnek és polgármesternek, ha döntésük, működésük jogszabálysértő a döntés-előkészítés során, a szavazás előtt az előterjesztés vitájában
e) gondoskodik a testületi ülések jegyzőkönyvének elkészítéséről, azt a polgármesterrel együtt aláírja.
h) évente beszámol a képviselő-testületnek a hivatal tevékenységéről
(4) A jegyző egyéb főbb feladatai:
a) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket,
b) dönt a hatáskörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben;
c) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át,
d) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben
e) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét, gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselő-testület hivatalának köztisztviselői, közszolgálati ügykezelők és munkavállalói tekintetében.
f) ellátja a közigazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat.
h) a képviselő-testület által jóváhagyott teljesítmény-követelményi célok alapján a hivatal köztisztviselői tekintetében évente meghatározza a teljesítmény-követelményeket, értékeli egyéni munkateljesítményüket.
A képviselő-testület hivatala
A hivatal feladata, szervezete
28. § .
(1) A képviselő-testület Écsi Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel hivatalt hoz létre, amely önálló jogi személyiséggel rendelkező költségvetési szerv.
(2) Az Écsi Közös Önkormányzati Hivatal önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, az önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve, egyidejűleg önkormányzati igazgatási szervezet, melynek feladata az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása.
(3) Az Écsi Közös Önkormányzati Hivatal működéséhez, fenntartásához szükséges költségvetési előirányzatokat és létszámkereteket a rendelkezési jogosultságokat az éves költségvetési rendelet szabályozza. A rendeletalkotás előtt a társulás tagjai együttes ülésen, határozattal hagyják jóvá a közös hivatal költségvetését.
(4) A Közös Hivatal működési rendjének, a feladat- és hatáskörök gyakorlásának, a munkavégzés szakmai szabályainak, a munkaerő-gazdálkodás és foglalkoztatási jogviszonyokkal összefüggő hatáskörök gyakorlásának részletes szabályait – a jogszabályok keretei között – a polgármester jóváhagyásával a jegyző állapítja meg.
Az önkormányzat lakossággal való kapcsolata
Helyi népszavazás, népi kezdeményezés
29. § A képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és népi kezdeményezés rendjét.
30. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart.
(2) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben, helyi önkormányzati ügyben a képviselő-testülethez, az egyes képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterekhez és a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatot tehetnek.
(3) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az ismertetésre és tárgyalásra kerülő tárgykörökről a Écsi Közös Önkormányzati Hivatal Ravazdi Kirendeltség (9091 Ravazd, Országút u. 119/a.) hirdetőtábláján, az Önkormányzat honlapján (www.ravazd.hu) és az önkormányzat hirdetőtábláin kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 14 nappal.
(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, melyről jegyzőkönyv készül. Tartalmára, készítésére a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok az irányadóak.
(5) Közmeghallgatást kell tartani a képviselő-testület döntése alapján is, az általa megjelölt témakörben.
(6) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében - az állampolgárok és a társadalmi önszerveződések közvetlen tájékoztatása céljából - lakossági fórumot hívhat össze. Összehívására, a meghívandók körére és a jegyzőkönyv készítésére vonatkozó szabályokat a közmeghallgatással azonos módon kell alkalmazni.
31. § .
(1) Az önkormányzat feladatai közé tartozik az önkormányzat tevékenységéről, a hivatali munkáról, a lakossági érdeklődésre számot tartó önkormányzati eseményekről, történésekről a folyamatos lakossági tájékoztatás szervezése. (Negyedévente Újság kiadása.)
(2) A működtetés során biztosítani kell az önkormányzati és hivatali munka átláthatóságára, nyilvánosságára vonatkozó jogszabályi előírások betartását.
(3) A közérdekű adatok nyilvánosságának biztosításával kapcsolatos feladatok ellátásáról a jegyző gondoskodik.
(4) A kötelezően közzéteendő közérdekű adatok körét nem érintő képviselő-testületi döntések
Az önkormányzat gazdálkodása
32. § Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó részletes szabályokat külön önkormányzati rendeletek határozzák meg.
33. § (1) A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a feladatfinanszírozási rendszer keretében nyújtott támogatás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.
(2) A költségvetés tervezetében először a törvényben vagy önkormányzati rendeletben kötelezően előírt önkormányzati feladatok megvalósítását kell kidolgozni, ezek után kell javasolni további, még vállalható önkormányzati feladatokat.
(3) A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti elő, s a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. A külön jogszabályban előírt kötelező érdekegyeztetést a polgármester folytatja le.
34. § (1) Az önkormányzat gazdálkodásának feladatait az Écsi Közös Önkormányzati Hivatal látja el.
(2) Az önkormányzat által alapított és fenntartott önállóan működő intézmények a működési kiadásokra biztosított pénzeszközeiket az Écsi Közös Önkormányzati Hivatal által meghatározott ütemben és mértékben használhatják fel. Az intézmény részére biztosított éves költségvetési keretet csak a képviselő-testület módosíthatja.
35. § .
(1) A Képviselő-testület gazdasági programját, fejlesztési tervét, a Mötv.116. §-ában meghatározott tartalommal fogadja el.
(2) A gazdasági program, fejlesztési terv a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, vagy azt meghaladó időszakra szól.
(3) A gazdasági programot, fejlesztési tervet a képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül fogadja el, ha az egy választási ciklus idejére szól. Ha a meglévő gazdasági program, fejlesztési terv az előző ciklusidőn túlnyúló, úgy azt az újonnan megválasztott képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül köteles felülvizsgálni, és legalább a ciklusidő végéig kiegészíteni vagy módosítani.
(4) Az önkormányzat a költségvetési, a költségvetés teljesítési és szakmai tevékenységének bemutatására, értékelésére vonatkozó adatainak külön jogszabályban meghatározott körét évente az Écsi Közös Önkormányzati hivatal Ravazdi Kirendeltség (9091 Ravazd, Országút u. 119/a.) hirdetőtábláján közzéteszi.
36. § .
(1) A helyi önkormányzatnak nyújtott európai uniós és az ahhoz kapcsolódó költségvetési támogatások felhasználását az Európai Számvevőszék és az Európai Bizottság illetékes szervezetei, kormányzati ellenőrzési szerv, a fejezetek ellenőrzési szervezetei, a Magyar Államkincstár, az ellenőrzési hatóság, az európai uniós támogatások irányító hatóságai és a közreműködő szervezetek képviselői is ellenőrizhetik.
(2) A jegyző köteles – a jogszabályok alapján meghatározott - belső kontrollrendszert ezen belül belső ellenőrzést működtetni, amely biztosítja a helyi önkormányzat rendelkezésére álló források szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását.
(3) Az önkormányzatra vonatkozó éves ellenőrzési tervet a képviselő-testület az előző év december 31-ig hagyja jóvá.
(4) Az önkormányzat belső ellenőrzését ellátó személyek vagy szervezetek:
37. § Törvényességi felügyelet
Záró rendelkezések
38. § (1) Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba és ezzel egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló 4/2007.(IV.12.) számú rendelet.
(2) A Ravazd Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet függelékeként kell kezelni:
Kiegészítette a 7/2015. (IV.7.) ör. 1.§. Hatályos 2015.04.10-től
Kiegészítette a 7/2015. (IV.7.) ör. 1.§. Hatályos 2015.04.10-től