Ravazd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (III. 31.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
Hatályos: 2026. 04. 01Ravazd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (III. 31.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
[1] A rendelet célja, hogy - az Alaptörvény és más jogszabályok által meghatározott keretek között - megfelelően szabályozza Ravazd Község Önkormányzata tulajdonában álló vagyon megőrzésének, védelmének, valamint a vagyonnal való felelős gazdálkodásnak a követelményeit.
[2] Ravazd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 18. § (1) bekezdésében és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés h) - j) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A rendelet hatálya
1. § Jelen rendelet hatálya kiterjed
a) Ravazd Község Önkormányzatának (a továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában lévő ingó és ingatlan vagyonra, valamint vagyoni értékű jogokra (a továbbiakban: ingó és ingatlan vagyon);
b) az önkormányzat tulajdonában lévő értékpapírokra, kárpótlási jegyekre, részvényekre, valamint az önkormányzatot gazdasági társaságokban megillető részesedésekre;
c) az önkormányzatot és intézményeit megillető követelésekre, a polgármester általi forrásfelhasználásra.
2. Az önkormányzati vagyon
2. § (1) Az önkormányzat vagyona törzsvagyon és üzleti vagyon.
(2) A közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgáló vagyon az önkormányzat törzsvagyona.
(3) Az önkormányzat törzsvagyona forgalomképesség szempontjából:
a) forgalomképtelen törzsvagyon, amelynek részei:
aa) kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyon,
ab) nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon,
b) korlátozottan forgalomképes törzsvagyon
(4) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon nem kerül meghatározásra.
(5) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának felsorolását jelen rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(6) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának felsorolását jelen rendelet 2. melléklete tartalmazza.
(7) Forgalomképes üzleti vagyon minden önkormányzati vagyon, amely nem tartozik a (4)–(6) bekezdésben foglalt vagyon körébe. Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyontárgyainak felsorolását jelen rendelet 3. melléklete tartalmazza.
(8) Amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, az önkormányzati vagyon e rendelet szerinti besorolásának megváltoztatásáról a Képviselő-testület dönt.
3. Az önkormányzat vagyonával való rendelkezési jogok
3. § (1) Az önkormányzati vagyon elidegenítése, gazdasági társaságba, közalapítványba vagy egyéb alapítványba történő bevitele, az önkormányzati vagyonnal közérdekű kötelezettség vállalása, a tulajdonjog megterhelése vagy korlátozása – amennyiben jogszabály másképp nem rendelkezik – a képviselő-testület hatásköre.
(2) Értékhatártól függetlenül a képviselő-testület hatáskörébe tartozik
a) az önkormányzat tulajdonát képező vagyontárgyaknak az önkormányzati vagyon részeibe való besorolása;
b) az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanvagyon elidegenítése, cseréje;
c) az önkormányzati vagyon tulajdonjogának ingyenes átadása, a vagyonból eredő haszon vagy követelés ingyenes engedményezése;
d) gazdasági és közhasznú társaságokban fennálló önkormányzati részesedésnek értékesítésre történő kijelölése, valamint pénzbeli és apport befektetése társaságokba;
e) hitel felvétele, valamint annak felvételéhez vagyoni fedezet biztosítékul nyújtása;
f) kötvény, váltó kibocsátása és elfogadása;
g) kezesség vállalása, egy évet meghaladó lejáratú értékpapír vásárlása.
(3) A (2) bekezdés szerinti rendelkezés a képviselő-testület egyedi határozata alapján történhet.
(4) Az önkormányzati vagyonra vonatkozó, az (1) bekezdésben fel nem sorolt egyéb döntések értékhatártól függően, a jelen rendeletben meghatározottak szerint az önkormányzat szervei, valamint a vagyonkezelők hatáskörébe tartoznak.
(5) Az (1) és (2) bekezdésekben foglaltaktól eltérően a polgármester jogosult
a) az önkormányzati vagyon tekintetében új épület elhelyezéséhez vagy meglévő felépítmény bővítéséhez, átalakításához való tulajdonosi hozzájárulás megadására;
b) az önkormányzati vagyonra vonatkozó biztosítási szerződések megkötésére;
c) hozzájárulás megadására - az önkormányzat érdekeinek biztosítására az önkormányzat javára - más tulajdonára bejegyzett terhek törlésére, illetve a bejegyzett terhek bejegyzési sorrendjének módosítására;
d) az átmenetileg szabad pénzeszközök az önkormányzat számlavezető pénzintézeténél határozott időre történő lekötött betétként való elhelyezésére.
(6) A feladatváltozás miatt feleslegessé vált ingatlanok hasznosításáról a képviselő-testület dönt.
4. § (1) Az önkormányzati intézmények gyakorolhatják annak a törzsvagyonnak a használati jogát, amely az adott önkormányzati intézmény alapító okiratában és vagyonkimutatásában szerepel.
(2) Az önkormányzati intézmények kötelesek a kezelésükben lévő vagyontárgyakkal a jó gazda módjára bánni, állagmegóvásukról, karbantartásukról és felújításukról gondoskodni.
5. § (1) Az önkormányzati vagyonon haszonélvezeti jog kizárólag jogszabályban meghatározott személyek részére alapítható, és kizárólag általuk gyakorolható.
(2) A haszonélvezeti jog alapítása a képviselő-testület hatásköre.
4. Az önkormányzati vagyon kezelésének szabályai
6. § (1) Bármely vagyontárgy vagyonkezelésbe adásáról, és annak ellenértékéről a képviselő-testület - a vagyonkezelői szerződés elfogadásával – egyedi döntést hoz.
(2) A vagyonkezelésbe adás nem érinti az önkormányzati közfeladatok ellátásának kötelezettségét. Elsődleges célja a vagyon állagának és értékének megőrzése, védelme, illetve értékének növelése.
(3) A vagyonkezelői jog ellenértékének mértéke a vagyon könyv szerinti értékének 0,01 százalékától 10 százalékáig terjedő éves bruttó összeg, amelynek mértékét a képviselő-testület egyedi döntésével határozza meg.
(4) A felek a vagyonkezelési szerződésben megállapodhatnak abban, hogy a vagyonkezelő ellenértékként előre meghatározott pénzösszeget fizet meg. A díjfizetés gyakoriságát és összegét a vagyonkezelési szerződés tartalmazza azzal, hogy a felek a díj egyösszegű megfizetésében is megállapodhatnak. Amennyiben a vagyonkezelő a szerződés alapján díjfizetésre köteles, annak elmulasztása esetén a tulajdonosi joggyakorló – amennyiben a vagyonkezelőt harminc napos határidő tűzésével és a következményekre való figyelmeztetéssel a hátralék megfizetésére írásban felszólította, és a vagyonkezelő e határidő elteltéig nem fizetett – a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja.
(5) A felek megállapodhatnak abban, hogy a vagyonkezelő nem díjfizetési, hanem a szerződésben meghatározott más kötelezettséget teljesít, így különösen valamely előre meghatározott tevékenységet lát el vagy más ellenszolgáltatást nyújt.
(6) A vagyonkezelői jog ingyenesen adható át önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódóan
a) más helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulása részére, vagy
b) az önkormányzat, más helyi önkormányzat, önkormányzati társulás, vagy az állam és az önkormányzat(ok) többségi tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet részére, ha a közfeladat ellátása a gazdálkodó szervezet létesítő okiratában rögzített tevékenység, és a közfeladat ellátását a gazdálkodó szervezet az önkormányzat részére nem üzletszerű vállalkozási tevékenységként végzi.
(7) Vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelői jog a szerződés megkötésével keletkezik. Ingatlanra vonatkozó, szerződésen alapuló vagyonkezelői jog az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre, a vagyonkezelőt azonban a szerződés megkötésének időpontjától kezdve megilletik a vagyonkezelő jogai és terhelik kötelezettségei.
(8) A vagyonkezelő az ingatlan tekintetében saját költségén köteles gondoskodni az őt megillető vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről.
(9) A vagyonkezelő köteles a vagyon állagát és értékét megóvni, a vagyonelemek maradandó károsodástól mentes állapotát megőrizni. Köteles továbbá a vagyonkezelő a vagyon állapotát érintő minden lényeges eseményről a tulajdonos önkormányzatot tájékoztatni.
(10) A vagyonkezelő az átvett vagyonelemekre vonatkozóan saját költségére biztosítást köteles kötni.
(11) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe kapott vagyonelemeket (eszközöket) nyilvántartásában a saját eszközeitől elkülönítetten köteles nyilvántartani. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell az eszközök könyv szerinti bruttó és nettó értékét, az elszámolt értékcsökkenés és az értéknövelő beruházások összegét, az értékben bekövetkező egyéb változásokat.
(12) Vagyonkezelőt a vagyonkezelésbe kapott vagyon vonatkozásában adatszolgáltatási és adat nyilvántartási kötelezettség terheli az önkormányzat vagyonnyilvántartása számára. Ennek keretében a vagyonkezelő az önkormányzati vagyonkimutatáshoz a tárgyévet követő február 15-ig köteles összesítő kimutatást készíteni a vagyonban bekövetkezett változásokról, továbbá negyedévenként köteles a negyedévet követő hónap 10. napjáig a vagyonkezelésbe kapott eszközök után elszámolt értékcsökkenést a tulajdonos vagyonnyilvántartása számára megküldeni.
7. § (1) Az Önkormányzat bármely időpontban jogosult ellenőrizni az átadott vagyon állagát, a vagyon állagának megőrzéséhez szükséges munkálatok elvégzését, a rendeltetésszerű használatát, a vagyonkezelői szerződésben szereplő kötelezettségek teljesítését.
(2) Az Önkormányzat a tulajdonosi ellenőrzés keretében jogosult:
a) a vagyonkezelő kezelésében álló önkormányzati tulajdonú ingatlan területére belépni,
b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó minden közérdekből nyilvános adat, valamint – az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseit nem sértő- az önkormányzati vagyonra, a vagyonkezelésre vonatkozó adat szolgáltatását és okirat bemutatását kérni,
c) az ellenőrzött vagyonkezelő képviselőjétől, alkalmazottjától írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérni, dokumentációkba betekinteni.
(3) Az ellenőrzött vagyonkezelő, illetve képviselője jogosult:
a) az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni,
b) az ellenőrzés megállapításait megismerni, az ellenőrzés megállapításait tartalmazó jelentésre észrevételt tenni.
(4) Az ellenőrzött vagyonkezelő, illetve képviselője, alkalmazottja köteles:
a) az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, abban együttműködni,
b) az ellenőrzést végző részére szóban vagy írásban kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba a betekintést biztosítani,
c) az ellenőrzést végző kérésére a rendelkezésre bocsátott dokumentáció (iratok, okmányok, adatok) teljességéről nyilatkozni,
d) az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni,
e) az ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján tett intézkedéseiről az Önkormányzatot 30 napon belül tájékoztatni.
f) A vagyonkezelő a vagyonkezelői jog megszűnésekor köteles a vagyonkezelésbe kapott vagyonelemekkel elszámolni.
5. Az önkormányzati vagyon tulajdonjogának átruházása
8. § (1) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba tartozó vagyon elidegenítésére kizárólag annak átminősítését követően kerülhet sor. Az átminősítésről a képviselő-testület minősített többséggel határoz.
(2) A vagyon átminősítését, elidegenítését, hasznosítását kezdeményezheti a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottsága, a polgármester vagy önkormányzati intézmény vezetője.
(3) Önkormányzati vagyont 25 millió forint értékhatár felett csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet értékesíteni.
(4) A (3) bekezdés szerinti érték megállapításakor a forgalmi értéket kell figyelembe venni, melyet
a) értékpapír esetén a piaci érték alapján,
b) ingatlan vagyon esetén hat hónapnál nem régebbi hivatalos értékbecslés alapján kell megállapítani.
(5) Nem szükséges a (4) bekezdés b) pont szerinti értékbecslés, ha olyan ingatlan értékesítésére kerül sor, ahol a telek és a rajta lévő felépítmény tulajdonjoga nem azonos, és az értékesítés célja a tulajdonjog rendezés annak érdekében, hogy a telek és a felépítmény tulajdonosa azonos személy legyen, feltéve, ha a telek területe az 1000 m2-t nem haladja meg.
(6) A versenyeztetési eljárást a 4. mellékletben meghatározott versenyeztetési szabályzat szerint kell lebonyolítani.
(7) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak a törvényben meghatározott esetekben és módon lehet.
(8) Az önkormányzati vagyon értékesítésére, hasznosítására irányuló döntés előkészítése a jegyző feladata.
(9) A szerződés megkötésére az önkormányzat képviseletében a polgármester jogosult.
6. Vagyon ingyenes megszerzése
9. § (1) Az ingyenesen felajánlott vagyon átvételéről való döntés a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.
(2) A térítés nélkül kapott vagy felajánlott vagyon elfogadásának feltétele, hogy
a) az elfogadott vagyonnal kapcsolatos kötelezettségek az önkormányzat részéről teljesíthetőek legyenek és
b) az a) pont szerinti kötelezettség teljesítése likviditási problémát ne okozzon, és ne veszélyeztesse az önkormányzati feladatok ellátását.
7. Önkormányzati tagsági jogok gyakorlása
10. § (1) Az önkormányzat az egyszemélyes vagy többségi tulajdonban lévő gazdasági társaság, vagy nonprofit gazdasági társaság vonatkozásában a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) harmadik könyvében meghatározott tulajdonosi jogait a képviselő-testület gyakorolja.
(2) Nem többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságokban az önkormányzatot a képviselő-testület külön döntése hiányában a polgármester képviseli.
8. Záró rendelkezések
11. § E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Ravazd Község Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdákodás szabályairól szóló 7/2013. (V.6.) rendelete.
12. § Ez a rendelet 2026. április 1-jén lép hatályba.