Rábasebes Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § 6. pontjában, 5. § (4) bekezdésében, 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, 18. § (1) és 18. § (12) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:

A rendelet hatálya

1. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed Rábasebes Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában lévő, és tulajdonába kerülő

a) ingatlan és ingó vagyonra, valamint vagyoni értékű jogokra, továbbá

b) a tagsági jogot megtestesítő értékpapírokra, és közhasznú társaságban és gazdasági társaságban az Önkormányzatot megillető egyéb társasági részesedésekre.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki az önkormányzat tulajdonában lévő közterületek tulajdonjogot nem érintő hasznosítására,

Az önkormányzati vagyon

2. §

(1) Az Önkormányzat vagyona törzsvagyonból és a törzsvagyon körébe nem tartozó üzleti vagyonból áll.

(2) Az önkormányzat törzsvagyona forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes vagyon.

(3) Az üzleti vagyon tárgyai forgalomképesek.

(4) Az önkormányzat törzsvagyonába tartozó forgalomképtelen vagyonelemeket a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(5) Az önkormányzat törzsvagyonába tartozó korlátozottan forgalomképes vagyonelemek körét a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(6) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonába tartozó vagyonelemeket a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(7) A törvényben meghatározottakon túl kizárólag a képviselő-testület dönthet a vagyon

a) forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes törzsvagyonná, illetve forgalomképessé nyilvánításáról,

b) forgalomképességének megváltoztatásáról.

3. §

Képviselő-testület az önkormányzat forgalomképtelennek minősülő vagyonából nem minősít vagyonelemet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak.

Vagyonnyilvántartás

4. §

Az önkormányzat tulajdonába tartozó vagyonelemekről a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 110. §-ában meghatározottak szerint nyilvántartást kell vezetni.

Az önkormányzati vagyon hasznosítása

5. §

(1) Az önkormányzati vagyon hasznosításának célja Rábasebes Község Önkormányzatának kötelező és önként vállalt feladatai hatékony és eredményes ellátása.

(2) Hasznosítás alatt az egyes vagyontárgyak használata, bérbe, használatra, haszonbérbe vagy haszonkölcsönbe, üzemeltetésbe adása, vagyonkezelésbe adása, apportálása, valamint a kötelező önkormányzati feladatok ellátásához nem szükséges vagyon elidegenítése értendő.

(3) Önkormányzati tulajdonban álló nemzeti vagyont hasznosítani, továbbá tulajdonjogot átruházni – ha törvény kivételt nem tesz – csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet, a képviselő-testület által kítűzött, illetve elismert cél, vagy feladat továbbá funkció kikötése mellett.

(4) Nem kell versenyeztetést tartani, ha a vagyontárgy értéke nem haladja meg

a) ingóvagyon esetén az 1.000 E Ft-ot,

b) ingatlanvagyon esetén a 3.000 E Ft-ot.

(5) Az önkormányzat a vagyon értékesítése, megterhelése esetén a vagyontárgy értékét:

a) ingatlan vagyon esetén 6 hónapnál nem régebbi értékbecslés alapján,

b) ingó vagyon esetén legalább a könyv szerinti nyilvántartás alapján,

c) értékpapír esetén a tőzsdei árfolyam, sajtóban közzétett vételi középárfolyam, egyéb esetben névértéken határozza meg.

(6) A (4) bekezdésben meghatározott értékhatár feletti vagyon versenyeztetés során történő értékesítésének szabályait a 4. melléklet szerinti versenyeztetési szabályzat tartalmazza.

(7) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott esetekben és módon lehet.

(8) A rendeletben foglalt értékhatárokat nettó értékként kell értelmezni.

A vagyonkezelés szabályai

5/A. §^[1]

(1) A tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület gyakorolja, ezt a jogát szerveire e rendeletben meghatározottak szerint ruházza át.

(2) Bármely vagyontárgy vagyonkezelésbe adásáról, és annak ellenértékéről a képviselő-testület - a vagyonkezelői szerződés elfogadásával – egyedi döntést hoz.

(3) A vagyonkezelésbe adás nem érinti az önkormányzati közfeladatok ellátásának kötelezettségét, elsődleges célja a vagyon állagának és értékének megőrzése, védelme, illetve értékének növelése.

(4) A vagyonkezelői jog éves ellenértéke a vagyonkezelésbe adott eszközök könyv szerinti bruttó értékének 0,1 %-a.

(5) A vagyonkezelői jog ingyenesen adható át önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódóan

a) más helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulása részére, vagy

b) az önkormányzat, más helyi önkormányzat, önkormányzati társulás, vagy az állam és az önkormányzat(ok) többségi  tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet részére, ha a közfeladat ellátása a gazdálkodó szervezet létesítő okiratában rögzített tevékenység, és a közfeladat ellátását a gazdálkodó szervezet az önkormányzat részére nem üzletszerű vállalkozási tevékenységként végzi.

(6) Vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelői jog a szerződés megkötésével keletkezik. Ingatlanra vonatkozó, szerződésen alapuló vagyonkezelői jog az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre, a vagyonkezelőt azonban a szerződés megkötésének időpontjától kezdve megilletik a vagyonkezelő jogai és terhelik kötelezettségei.

(7) A vagyonkezelő az ingatlan tekintetében saját költségén köteles gondoskodni az őt megillető vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről.

(8) A vagyonkezelő köteles a vagyon állagát és értékét megóvni, a vagyonelemek maradandó károsodástól mentes állapotát megőrizni. Köteles továbbá a vagyonkezelő a vagyon állapotát érintő minden lényeges eseményről a tulajdonos önkormányzatot tájékoztatni.

(9) A vagyonkezelő a vagyonkezelői jogviszony fennállta alatt köteles a vagyonkezelésbe kapott vagyonnal – gazdasági számításokkal alátámasztottan – eredményesen, a jó gazda gondosságával eljárva gazdálkodni.

(10) A vagyonkezelő az átvett vagyonelemekre vonatkozóan saját költségére biztosítást köteles kötni.

(11) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe kapott vagyonelemeket (eszközöket) nyilvántartásában a saját eszközeitől elkülönítetten köteles nyilvántartani. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell az eszközök könyv szerinti bruttó és nettó értékét, az elszámolt értékcsökkenés és az értéknövelő beruházások összegét, az értékben bekövetkező egyéb változásokat.

(12) Vagyonkezelőt a vagyonkezelésbe kapott vagyon vonatkozásában adatszolgáltatási és adatnyilvántartási kötelezettség terheli az önkormányzat vagyonnyilvántartása számára. Ennek keretében a vagyonkezelő az önkormányzati vagyonkimutatáshoz a tárgyévet követő február 15-ig köteles összesítő kimutatást készíteni a vagyonban bekövetkezett változásokról, továbbá negyedévenként köteles a negyedévet követő hónap 10. napjáig a vagyonkezelésbe kapott eszközök után elszámolt értékcsökkenést a tulajdonos vagyonnyilvántartása számára megküldeni.

(13) Az Önkormányzat bármely időpontban jogosult ellenőrizni az átadott vagyon állagát, a vagyon állagának megőrzéséhez szükséges munkálatok elvégzését, a rendeltetésszerű használatát, a vagyonkezelői szerződésben szereplő kötelezettségek teljesítését.

(14) Az Önkormányzat polgármestere a tulajdonosi ellenőrzés keretében jogosult:

a) a vagyonkezelő kezelésében álló önkormányzati tulajdonú ingatlan területére belépni,

b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó minden közérdekből nyilvános adat, valamint – az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseit nem sértő- az önkormányzati vagyonra, a vagyonkezelésre vonatkozó adat szolgáltatását és okirat bemutatását kérni,

c) az ellenőrzött vagyonkezelő képviselőjétől, alkalmazottjától írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérni, dokumentációkba betekinteni.

(15) Az ellenőrzött vagyonkezelő, illetve képviselője jogosult:

a) az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni,

b) az ellenőrzés megállapításait megismerni, az ellenőrzés megállapításait tartalmazó jelentésre észrevételt tenni.

(16) Az ellenőrzött vagyonkezelő, illetve képviselője, alkalmazottja köteles:

a) az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, abban együttműködni,

b) az ellenőrzést végző részére szóban vagy írásban kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba a betekintést biztosítani,

c) az ellenőrzést végző kérésére a rendelkezésre bocsátott dokumentáció (iratok, okmányok, adatok ) teljességéről nyilatkozni,

d) az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni,

e) az ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján tett intézkedéseiről az Önkormányzatot 30 napon belül tájékoztatni.

(17) A vagyonkezelő a vagyonkezelői jog megszűnésekor köteles a vagyonkezelésbe kapott vagyonelemekkel elszámolni.

Önkormányzati követelésről való lemondás

6. §

(1) Az önkormányzat az alábbi esetekben mondhat le részben vagy egészben követeléséről:

a) bírói egyezség keretében,

b) csőd egyezségi megállapodásban,

c) amennyiben a követelés bizonyítottan csak veszteséggel, vagy aránytalanul nagy költségráfordítással érvényesíthető,

d) amennyiben a kötelezett bizonyítottan nem lelhető fel,

e) amennyiben az nem veszélyezteti az önkormányzat likviditását,

f) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján a követelés várhatóan nem térül meg.

(2) Az önkormányzati követelésről való lemondásról a képviselő-testület dönt.

Felajánlott vagyon elfogadása

7. §

(1) A vagyon tulajdonjogának ingyenes vagy kedvezményes megszerzéséről, a felajánlás elfogadásáról a képviselő-testület dönt.

(2) Ajándékként, örökségként nem fogadható el olyan hagyaték, amelynek ismert terhei elérik vagy meghaladják a hagyaték értékét.

(3) Amennyiben a képviselő-testület a felajánlott vagyon elfogadásához hozzájárul, illetve a felajánlott vagyont elfogadja, egyben a vagyontárgy besorolását is meghatározza.

Forgalomképtelen törzsvagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása

8. §

(1) A forgalomképtelen vagyon esetenkénti bérbeadása évi 500 E Ft értékhatárig, ha a vagyontárgy hasznosítására irányuló szerződés az egy évet nem haladja meg a polgármester hatáskörébe tartozik.

(2) A polgármester az (1) bekezdésben gyakorolt hatáskörében gondoskodik a vagyontárgy használatára vonatkozó megállapodás, szerződés megkötéséről, tulajdonosi jognyilatkozatok megtételéről.

Korlátozottan forgalomképes vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása

9. §^[2]

(1) Az önkormányzat tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak megszerzéséről, bérleti vagy használati jogának átengedéséről, bármilyen megterheléséről 500 E Ft értékhatárig a polgármester, ezt meghaladó érték esetén, valamint gazdasági társaságba való bevitelről a képviselő-testület határoz.

(2) A képviselő-testület a törzsvagyonba tartozó korlátozottan forgalomképes vagyon:

a) működtetésére - a c) pontban foglaltak kivételével - saját többségi részesedésével működő gazdasági társaságot hozhat létre vagy önkormányzati intézményt alapíthat,

b) a működtetés időleges jogát koncessziós szerződésben a pályázat nyertesének engedheti át,

c) közcélú víziközmű-létesítmények létrehozásáról és működtetéséről a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglaltak szerint gondoskodhat, illetve más korlátozottan forgalomképes vagyont közfeladatot ellátó szervnek, személynek bérbe, illetve használatba adhatja és a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglaltak szerint vagyonkezelői jogot létesíthet,

d) jellegükhöz kapcsolódó beruházások biztosítékául megterhelheti.

(3) A korlátozottan forgalomképes vagyon működtetését a képviselő-testület szerződéssel, vagy alapító okiratban rögzítettek szerint adja vagyonkezelésbe, használatba, bérbe. A képviselő-testület a szerződésben vagy alapító okiratban foglaltak elfogadásáról határozattal dönt.

Forgalomképes (üzleti) vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása

10. §

(1) Az önkormányzati feladatok ellátásában nélkülözhető forgalomképes vagyonnal vállalkozás végezhető.

(2) Az önkormányzat csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulás mértékét.

(3) A forgalomképes vagyonnal kapcsolatos valamennyi tulajdonosi jogosultságot 500 E Ft-ig a polgármester, az azt meghaladó érték esetén a képviselő-testület gyakorolja.

11. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló 10/2004.(XI.10.) önkormányzati rendelet,

                                  Mizser Edit                                                 Pető Attila

                                polgármester                                                 körjegyző

1. melléklet a 11/2012.(IX.10.) önkormányzati rendelethez

Forgalomképtelen vagyonelemek

sorsz.	megnevezés:	cím:	hrsz:	terület (m2):	tul.hányad
1.	árok	Rábasebes	62	393	1/1
2.	árok	Rábasebes	104	86	1/1
3.	árok	Rábasebes	107	450	1/1
4.	közterület	Rábasebes, majori út	115	5607	1/1
5.	árok	Rábasebes	116	417	1/1
6.	közterület	Rábasebes, Széchenyi utca	125	3445	1/1
7.	saját használatú út	Rábasebes	126/1	1414	1/1
8.	árok	Rábasebes	126/6	789	1/1
9.	saját használatú út	Rábasebes	126/8	690	1/1
10.	árok	Rábasebes	126/26	853	1/1
11.	közterület	Rábasebes, Széchenyi utca	132/2	4650	1/1
12.	árok	Rábasebes	136/3	302	1/1
13.	közterület	Rábasebes	144	284	1/1
14.	közterület	Rábasebes, Szabadság utca	148/1	4410	1/1
15.	közterület	Rábasebes	151	669	1/1
16.	közterület	Rábasebes, Szabadság utca	178/1	874	1/1
17.	közterület	Rábasebes	178/18	302	1/1
18.	temető	Rábasebes	197/2	2313	1/1
19.	közterület	Rábasebes, Petőfi utca	198	8294	1/1
20.	árok	Rábasebes	200/2	287	1/1
21.	árok	Rábasebes	04/1	2316	1/1
22.	saját használatú út	Rábasebes	07	7643	1/1
23.	saját használatú út	Rábasebes	08	8476	1/1
24.	saját használatú út	Rábasebes	013	8974	1/1
25.	árok	Rábasebes	014/2	4471	1/1
26.	saját használatú út	Rábasebes	016	17234	1/1
27.	árok	Rábasebes	017	838	1/1
28.	árok	Rábasebes	018	1122	1/1
29.	árok	Rábasebes	023	1039	1/1
30.	saját használatú út	Rábasebes	025	1534	1/1
31.	saját használatú út	Rábasebes	028	7384	1/1
32.	saját használatú út	Rábasebes	033/2	510	1/1
33.	árok	Rábasebes	034	1190	1/1
34.	saját használatú út	Rábasebes	038	7862	1/1
35.	saját használatú út	Rábasebes	045	3759	1/1
36.	saját használatú út	Rábasebes	046	14311	1/1
37.	saját használatú út	Rábasebes	048	2798	1/1
38.	árok	Rábasebes	050	1101	1/1
39.	árok	Rábasebes	052	1315	1/1
40.	árok	Rábasebes	055	1586	1/1
41.	árok	Rábasebes	058	1039	1/1
42.	árok	Rábasebes	060	2622	1/1
43.	saját használatú út	Rábasebes	061	1585	1/1
44.	árok	Rábasebes	063	3042	1/1
45.	árok	Rábasebes	066	2579	1/1
46.	saját használatú út	Rábasebes	075/1	806	1/1

2. melléklet a 11/2012.(IX.10.) önkormányzati rendelethez

Korlátozottan forgalomképes vagyonelemek

sorsz.	megnevezés	cím	hrsz.	terület (m2)	tul.hányad
1.	tűzoltó szertár	Rábasebes, Fő u. 2.	2	568	1/1
2.	iskola	Rábasebes, Fő u. 1.	94	1151	1/1
3.	tejcsarnok	Rábasebes, Széchenyi u. 9.	133	1057	1/1
4.	KMB iroda	Szany, Kossuth u. 75/A.	630/2	648	4/100
5.	orvosi rendelő	Szany, Dózsa u.	1162/2	562	4/100
6.	Szennyvíz hálózat	Rábasebes			1/1
7.	Ivóvíz hálózat	Rábasebes			1/1
8.	szennyvíz tisztító	Szany	0344/7	10004	151/8181

3. melléklet a 11/2012.(IX.10.) önkormányzati rendelethez

Forgalomképes (üzleti) vagyonelemek
sorsz.	megnevezés	cím	hrsz.	terület (m2)	tul.hányad
1.	szántó (6,77AK)	Rábasebes	010/14	3121	1/1
2.	lakás	Szany, Ady E. u. 4.	87/2/A/2	56	2/100
3.	lakás	Szany, Ady E. u. 4.	87/2/A/3	56	10/100
4.	lakás	Szany, Ady E. u. 4.	87/2/A/4	75	4/100

4. melléklet a 11/2012.(IX.10.) rendelethez

VERSENYEZTETÉSI SZABÁLYZAT

1. Az önkormányzati vagyon értékesítése, hasznosítása a törvényben illetve az önkormányzati rendeletben meghatározott kivételekkel versenyeztetési eljárás alkalmazásával történik.
2. A kiíró a pályázati felhívásban valamennyi ajánlattevő pályázó számára egyenlő esélyt köteles biztosítani.
3. A pályázati eljárás során a kiíró köteles a pályázati eljárásban résztvevők számára teljes nyilvánosságot biztosítani. Ennek keretében a pályázó számára hozzáférhetővé kell tenni minden olyan adatot, amely nem sért üzleti titkot és szükséges ahhoz, hogy a pályázónak lehetősége nyíljék a megalapozott ajánlattételre.
4. A versenyeztetés megvalósulhat nyilvános vagy zártkörű (meghívásos) pályázati eljárás, illetve árverés (licitálás) útján.
5. Zártkörű pályázatot kell kiírni, ha a nyilvános pályázat közérdeket sért, továbbá ha a teljesítésre csak meghatározott ajánlattevők alkalmasak. A zártkörű pályázat meghirdetéséről a képviselő-testület dönt.
6. Az árverés (licitálás) az ingatlan és ingó vagyon értékesítésének, hasznosításának nyilvános, a pályázók részvételével megvalósuló versenyeztetése, melynek során a vételár a nyilvános liciten kialkudott legmagasabb ajánlati ár.
7. Az önkormányzat esetenként dönt, hogy a 4.) pontban megjelölt versenyeztetés melyik formáját választja. Továbbá – esetenként – dönthet arról is, hogy a versenyeztetési eljárás nélkül elidegeníthető vagy hasznosítható vagyontárgyakat versenyeztetési eljárás keretében értékesíti, hasznosítja.
8. A pályázatot a 7.) pontban meghatározott képviselő-testületi döntés alapján a polgármester írja ki. A pályázatot két fordulóban is meg lehet hirdetni. A második fordulóban a kiválasztott ajánlattevők ez első fordulóban vállalt feltételekkel vesznek részt.
9. A kiíró az első fordulóban olyan adatokat tartalmazó ajánlatokat is kérhet, melyekből megtudja állapítani, hogy az ajánlattevő teljesítőképessége, eddigi teljesítménye, szakismerete valamint megbízhatósága és pénzügyi helyzete alapján alkalmas-e a felhívásban megjelölt kötelezettség teljesítésére.
10. A nyilvános pályázatot, továbbá az árverési hirdetményt a község hirdetőtábláin és az önkormányzat honlapján közzé kell tenni, valamint a megyei napilapban is megjelentethető.
11. A zártkörű pályázatról legalább kettő ajánlattevőt egyidejűleg és közvetlenül kell értesíteni a pályázati felhívás megküldésével.
12. A pályázatok benyújtására vonatkozó időpontot a felhívásban úgy kell meghatározni, hogy a felhívás közzététele és az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpont között legalább 15 nap különbség legyen.
13. A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:

1. a pályázatot kiíró szerv megnevezését, székhelyét,
2. a pályázat célját, jellegét,
3. az értékesítendő, hasznosítandó vagyon megnevezését, forgalmi érték és az értékesítéshez szükséges információkat,
4. az ajánlat benyújtására, felbontási helyére és idejére valamint az elbírálásra vonatkozó időpontokat és szempontokat,
5. a pályázati eljárásra vonatkozó információszerzés helyét,
6. pályázati biztosíték fizetésére vonatkozó feltételeket,
7. a vagyontárgy jellege szerint szükséges további információkat,

14. A pályázati kiírás az ajánlatok benyújtására megjelölt időpontig visszavonható, amelyet a felhívással azonos módon kell közzétenni.
15. A kiírás visszavonása esetén – ha a részletes dokumentáció rendelkezésre bocsátása ellenérték fejében történt – az ellenérték visszajár, az ajánlattevők pedig a dokumentáció visszaadására kötelesek.
16. Az érvényes pályázatokat a képviselő-testület, szükség esetén szakértő közreműködésével bírálja el. Az elbírálásnál a legkedvezőbb feltételeket kínáló ajánlat mellett kell dönteni. A pályázat elbírálásáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:

• a pályázati eljárás adatait,
• a beérkezett érvényes és érvénytelen ajánlatokat,
• a legkedvezőbb ajánlat elfogadásának indokait.

17. A kiíró az ajánlatok elbírálására vonatkozó döntést a pályázati kiírásban meghatározott időpontban és módon kihirdeti. Zártkörű pályáztatás esetén a döntést a pályázatban résztvevőkkel közvetlenül ismertetni kell.
18. Árverés esetén az árverési hirdetményben meg kell jelölni:

• az árverés helyét és időpontját,
• az árverésre kerülő vagyontárgyra vonatkozó információt,
• az árverésre kerülő ingó, illetve ingatlan megtekintési lehetőségét,
• az áremelés alsó és felső határát,
• az árverési előlegre vonatkozó adatokat.

19. Az árverési hirdetmény az árverés időpontjáig visszavonható, amelyet a meghirdetéssel azonos módon kell közzétenni.
20. Az árverésen az vehet részt, aki a hirdetményben megjelölt időben és helyen személyesen, vagy meghatalmazottja útján megjelenik, nyilatkozik, hogy legalább a kikiáltási ár erejéig rendelkezik a vételárral, árverési előlegként a kikiáltási ár 10%-át a hirdetményben megjelölt módon és időben letétbe helyezte.
21. Az árverés lezárása után jegyzőkönyvben kell rögzíteni az árverés lefolyását. A jegyzőkönyvet az árverést vezető, a jegyzőkönyv vezető, és az árverési vevő írja alá.

_______________