Rábaszentandrás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2012(III.6.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
Hatályos: 2012. 03. 10- 2014. 07. 01
Rábaszentandrás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2012(III.6.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
2012.03.10.
Rábaszentandrás község Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény 109. 0. (4) bekezdésében, továbbiakban a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. Törvény 5. §. (4), 13. §. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, továbbá Magyarország Alaptörvénye 32. cikk. (1) bek. e.) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodás szabályairól az alábbi rendeletet alkotja:
I.
Általános rendelkezések
1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed:
a) Rábaszentandrás község Önkormányzatára (továbbiakban: Önkormányzat), annak szerveire, továbbá az önkormányzat által alapított és tulajdonosi irányítása alatt működő költségvetési szervekre (a továbbiakban: intézmények) és egyéb önkormányzati vagyonkezelőkre;
b) mindazokra a dolgokra, melyek az Önkormányzat tulajdonában vannak, így az ingatlan és ingó vagyonra, vagyoni értékű jogokra, a gazdasági és közhasznú társaságokban az önkormányzatot megillető részesedésekre, valamint a részesedést megtestesítő értékpapírokra (a továbbiakban: önkormányzati vagyon).
(2) A rendelet hatálya nem terjed ki az Önkormányzat készpénz, számlapénz, egyéb értékpapír állományára.
(3) E rendelet szabályait az Önkormányzat tulajdonában levő lakások és helyiségek bérletére, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére és elidegenítésére abban az esetben kell alkalmazni, amennyiben a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény másként nem rendelkezik.
(4) E rendelet szabályait a közterületek hasznosítására csak abban az esetben kell alkalmazni, „…amennyiben a közterületek használatának szabályozásáról szóló önkormányzati rendelet másként nem rendelkezik.”
Önkormányzati törzsvagyon
2. § (1) Rábaszentandrás község Önkormányzatának tulajdonában álló vagyon nemzeti vagyon.
(2) Az önkormányzati vagyon törzsvagyonból és a törzsvagyon körébe nem tartozó üzleti vagyonból áll.
(3) A helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon része a törzsvagyon, amely közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja. Törzsvagyonná olyan önkormányzati tulajdonú vagyontárgyak nyilváníthatók, amelyet a Nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. Törvény kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonnak minősít, valamint törvény vagy a képviselő-testület rendelete nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősít (együtt: forgalomképtelen törzsvagyon), valamint törvény vagy a képviselő-testület rendelete korlátozottan forgalomképes vagyonelemként állapít meg.
(4) A forgalomképtelen törzsvagyonba tartoznak:
a) a helyi közutak és műtárgyaik,
c) a vizek, közcélú vízi létesítmények, ide nem értve a vízi közműveket
d) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő
(5) Az önkormányzat forgalomképtelen vagyonát, - ezen belül a kizárólagos és a kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonát - a rendelet. 2. számú melléklete tartalmazza.(a továbbiakban együtt: forgalomképtelen törzsvagyon)
(6) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona az alábbi vagyoni kör:
a) a műemlékek,
b) a muzeális gyűjtemények és muzeális emlékek,
c) a közművek,
d) az önkormányzati költségvetési szervek használatában lévő vagyon,
e) a középületek,
f) az önkormányzati részesedések, (kivéve a 3. §(1) bekezdésében foglaltakat)
g) a sportpályák és sportcélú létesítmények,
h) köztéri műalkotások és ingó vagyontárgyak
i) levéltári anyagok
j) köztemető
k) a rendezési tervek alapján közcélra hasznosítható ingatlanok
l) az önkormányzat tulajdonában levő művészeti értékkel bíró ingóságok,
m) a védett természeti területek
n) mindaz a vagyon, amelyet a képviselő-testület rendeletével annak nyilvánít.
A korlátozottan forgalomképes vagyont a rendelet. 3. melléklete tartalmazza. (7) A Képviselő-testület a forgalomképtelen és korlátozott forgalomképességet előidéző feltétel megszűnése esetén a forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyontárgy besorolását megváltoztatja.
A Képviselő-testület a forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon forgalomképtelen és korlátozott forgalomképességet megalapozó jellegének, rendeltetésének tartós megváltoztatása esetén megállapítja a forgalomképtelen és korlátozott forgalomképesség megszűnését és a polgármester útján gondoskodik a változás valamennyi vagyonnyilvántartáson való átvezetéséről és átvezettetéséről
(8) A Képviselő-testület a törzsvagyonba tartozó korlátozottan forgalomképes vagyon:
a) működtetésére - a c. pontban foglaltak kivételével - saját többségi részesedésével működő gazdasági társaságot hozhat létre vagy önkormányzati intézményt alapíthat;
b) a működtetés időleges jogát koncessziós szerződésben a pályázat nyertesének engedheti át;
c) közcélú víziközmű-létesítmények létrehozásáról és működtetéséről a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglaltak szerint gondoskodhat, illetve más korlátozottan forgalomképes vagyont közfeladatot ellátó szervnek, személynek bérbe, illetve használatba adhatja és a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglaltak szerint vagyonkezelői jogot létesíthet.
d) jellegükhöz kapcsolódó beruházások biztosítékául megterhelheti.
(9) A korlátozottan forgalomképes vagyon működtetését a Képviselő-testület szerződéssel, vagy alapító okiratban rögzítettek szerint adja vagyonkezelésbe, használatba, bérbe. A Képviselő-testület a szerződésben vagy alapító okiratban foglaltak elfogadásáról határozattal dönt.
(10) E rendelkezést megfelelően alkalmazni kell a társasági szerződés, alapszabály vonatkozásában is.
(11) A korlátozottan forgalomképes vagyon működtetését a Képviselő-testület szerződéssel, vagy alapító okiratban rögzítettek szerint adja használatba, bérbe. A Képviselő-testület a szerződésben vagy alapító okiratban foglaltak elfogadásáról határozattal dönt.
(12) E rendelkezést megfelelően alkalmazni kell a társasági szerződés, alapszabály vonatkozásában is.
3. § (1) Üzleti (forgalomképes) vagyon – ha a jogszabály másként nem rendelkezik – mindazon vagyontárgy, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe, ezek:
a) a lakás és nem lakás céljára szolgáló ingatlanok,
b) a belterületi és külterületi földingatlanok
- mezőgazdasági művelésű földek,
- nem lakás célú építésre alkalmas földek,
c) az önkormányzat tulajdonában lévő ingó vagyontárgyak.
A forgalomképes vagyonnal e rendeletben meghatározott keretek között a Képviselő-testület szabadon rendelkezik. A forgalomképes vagyontárgyak körét a 4. számú melléklet tartalmazza.
II.
Az önkormányzati vagyon feletti jogok
gyakorlásának közös szabályai
A tulajdonosi jogok gyakorlása
4. § (1) A tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület gyakorolja, ezt a jogát szerveire és az önkormányzati vagyonkezelőkre az e rendeletben meghatározottak szerint ruházza át.
(2) Az Önkormányzat a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott szerveknek vagyonkezelői jogot adhat, amennyiben a kötelező és önként vállalt feladatainak ellátása a vagyonkezelő által hatékonyabban biztosítható.
A vagyonkezelői jog a feladat ellátásához szükséges mértékű vagyonra létesíthető.
A vagyonkezelői szerződésben meg kell határozni a vagyonkezelői jog átadásához kötött feladatot, valamint a nemzeti vagyonról szóló törvényben a nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó szerződésre meghatározott követelményeket.
Az Önkormányzat bármely időpontban jogosult ellenőrizni az átadott vagyon állagát, a vagyon állagának megőrzéséhez szükséges munkálatok elvégzését, a rendeltetésszerű használatát, a vagyonkezelői szerződésben szereplő kötelezettségek teljesítését.
A vagyonkezelő évente beszámol a vagyonkezelői jog gyakorlásáról, a vagyon állagáról.
(3) A vagyonkezelő szerv a kezelésében, használatában lévő önkormányzati vagyonnal – az Önkormányzat kötelező feladatai ellátásának sérelme nélkül – a törvények és e rendelet keretei között gazdálkodik.
(4) Az Önkormányzat a tulajdonában lévő vagyontárgyak hasznosítására, üzemeltetésére, továbbá az Önkormányzat tulajdonába kerülő vagyontárgyak létesítésére gazdasági társaságot alapíthat, illetve vagyonát gazdasági társaságban hasznosíthatja
(5) Az Önkormányzat által alapított, vagy abban részesedéssel bíró gazdasági társaságokban a tulajdonosi jogosítványokat a Képviselő-testület nevében az arra felhatalmazott személy gyakorolhatja.
(6) Az önkormányzati vagyonkezelő a Képviselő-testület engedélyével alapíthat gazdasági társaságot, szerezhet gazdasági társaságban érdekeltséget, teljesíthet alapítványi hozzájárulást.
(7) A vagyonkezelő szervezetek évente kötelesek beszámolni vagyonkezelő tevékenységükről a képviselő-testületnek.
(8) A helyi önkormányzati költségvetési szervek december 31-ei fordulónappal készített könyvviteli mérlegben kimutatott eszközeinek és forrásainak, ideértve az aktív és passzív pénzügyi elszámolásokat is – amennyiben a tulajdon védelme megfelelően biztosított és ellenőrzött, valamint az eszközökről és az azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatosan részletező nyilvántartást vezetnek mennyiségben és értékben -, leltározását elegendő két évenként végrehajtani.
Az önkormányzati vagyon hasznosításának nyilvánossága
5. § (1) Eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában az önkormányzati vagyont 500.000,-Ft. értékhatár felett értékesíteni, a vagyon használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni – a vagyonkezelői jog kivételével – 50.000,- Ft éves bérleti, használati díj figyelembevételével csak nyilvános (indokolt esetben zártkörű) versenyeztetés útján –amelynek formái árverés, illetve pályázat – az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.
A versenyeztetés szabályait a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
(2) Polgármesteri Hivatalban és az intézményekben selejtezett, elavult tárgyi eszközök értékesítésére nem kell versenytárgyalást tartani, amennyiben azok selejtezéskori nyilvántartási értéke a 200.000,- Ft-ot nem haladja meg, azok közvetlenül értékesíthetők a Polgármesteri Hivatal és az intézmények dolgozóinak a selejtezési szabályzatokban foglaltak szerint.
(3) Ingatlan nyilvános értékesítésére, hasznosítására irányuló döntés alapján a Polgármesteri Hivatal, ingóság nyilvános értékesítésére, hasznosítására irányuló döntés alapján a használó feladata a versenytárgyalás lebonyolítása.
(4) Legalább 2 alkalommal eredménytelenül lefolytatott versenyeztetési eljárást követően jelentkező ajánlattevő részére részletfizetési kedvezmény adható, amennyiben az ajánlattevő vállalja, hogy a vételár legalább 35 %-át egy összegben a szerződéskötésig megfizeti. Részletfizetési kedvezmény adásáról és a részletfizetés feltételeiről a polgármester átruházott hatáskörében dönt, a részletfizetés időtartama maximum 12 hónap lehet. A tulajdonjogot a vételár teljes kiegyenlítéséig fenn kell tartani.
A részletfizetési kedvezményen kívül az értékesítés a versenyeztetési kiírás változatlan feltételei mellett történik.
(5) Az önkormányzati vagyon elidegenítése, hasznosítása keretében a döntést hozó szerv, illetve – amennyiben a döntéshozó és a szerződéskötő személye eltér – a szerződéskötő a döntést, illetve a szerződés megkötését követő 30 napon belül köteles a vagyonnyilvántartást, a vagyonleltárt vezetőt, valamint a szerződéstárat értesíteni a döntés hiteles, illetve a szerződés eredeti példányának megküldésével.
(6) A nem normatív, céljellegű, fejlesztési támogatások kedvezményeinek nevére, a támogatás céljára, összegére, továbbá a támogatási program megvalósítási helyére vonatkozó adatokat az …….foglalt rendelkezések szerint kell közzétenni, amennyiben azok összege a 200. 000,- Ft-ot eléri vagy meghaladja. A közzétételért a polgármester a felelős
(7) A nettó 2.000.000,- Ft-ot elérő vagy azt meghaladó értékű –árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésére, vagonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon vagy vagyoni értékű jog átadására, valamint koncesszióba adásra vonatkozó – szerződések közzétételére az ……bekezdésében foglaltak az irányadók. A közzétételért a polgármester a felelős.
Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása
6. § (1) A vagyon értékének megállapítására általában a halmozott értékcsökkenés értékével csökkentett számviteli nyilvántartási érték az irányadó.
(2) Értékesítéskor a vagyon értékét az alábbiak szerint kell megállapítani:
a) értékpapír esetén a piaci érték alapján;
b) egyéb ingatlan vagyon esetén 6 hónapnál nem régebbi értékbecslés alapján.
(3) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó. A vagyontömeg értékén a vagyonleltár során felvett vagyontárgyak értékének összességét értjük.
(4) Örökölt vagyon esetén a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon értékének tekinteni, amennyiben az adó- és értékbizonyítvány 6 hónapnál nem régebbi.
(5) Az önkormányzati vagyont terhelő illetve az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogok (szolgalmi, használati, kezelői, földhasználati stb.) értékének meghatározása az illetéktörvényben rögzítettek alapján történik.
(6) A vagyonkezelői jog értéke a vagyon könyvszerinti értéke.
Eljárás a tulajdonos képviseletében
7. § Az önkormányzati vagyont érintő eljárásban a tulajdonost megillető képviseleti és nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a polgármester gyakorolja.
Az Önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról a polgármester gondoskodik.
A felajánlott vagyon elfogadása
8. § (1) Ellenérték nélkül felajánlott vagy végintézkedés útján juttatott vagyont a felajánlásban, végintézkedésben megnevezett vagyonkezelő elfogadhatja, feltéve, hogy képes az azzal járó kötelezettségek teljesítésére.
(2) Az Önkormányzat részére kettőszázezer forint értékhatárt elérő vagy azt meghaladó értékű vagyon elfogadásához a Képviselő-testület jóváhagyása szükséges.
III.
Az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása
A Képviselő-testületet megillető rendelkezési jog
9. § Az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jog a Képviselő-testületet illeti meg. A Képviselő-testület egyes jogköreit a 10-11. §-okban meghatározottak szerint ruházza át.
A polgármestert átruházott hatáskörében megillető rendelkezési jog
10. § (1) A polgármester átruházott hatáskörében dönt:
a) forgalomképes vagyontárgy 500.000 Ft értékhatárig történő elidegenítéséről,
megterheléséről;
b) forgalomképes vagyontárgyra vonatkozó bérleti, illetve használati jogviszony
létesítéséről a helyben kialakult bérleti és használati díjak figyelembevételével
megállapított 500.000 Ft összegű éves bérleti és használati díjig;
c) ingatlan-vagyonbiztosítási szerződések és egyéb biztosítási szerződések megkötése;
d) meglévő építményekkel kapcsolatos építési, átalakítási, korszerűsítési, felújítási munkákhoz szükséges tulajdonosi hozzájárulás megadásáról;
e) tulajdonosi hozzájárulás megadásáról telekalakításhoz;
f) valamennyi tulajdonosi jog gyakorlásáról az új épületek építésével kapcsolatban;
g) a tulajdonosi hozzájárulás megadásáról a bérlő, illetve a használó által saját költségén az önkormányzati ingatlanon – térítés nélkül – végzett munkálatokhoz;
h) önkormányzatot, mint tulajdonost érintő hatósági ügyekben jognyilatkozatok megtétele.
i) viziközmű törzshálózat mentén fekvő ingatlanoknak a viziközmű hálózatba történő utólagos bekötése esetén a közműfejlesztési hozzájárulás megállapítása.
j) hozzájárulás megadásáról – az önkormányzat érdekeinek biztosítására az önkormányzat javára, - más tulajdonát képező ingatlanra bejegyzett terhek törléséhez.
k) hozzájárulás megadásáról a más tulajdonát képező ingatlanra bejegyzett terhek bejegyzési sorrendjének módosításáról.
(2) A polgármester az átruházott hatáskörében hozott intézkedésekről a jogügylet megkötését követő képviselő-testületi ülésen köteles a Képviselő-testületet írásban tájékoztatni.
Önkormányzati vagyonnal kapcsolatos egyéb rendelkezési jogok
11. § (1) Az önkormányzati intézmény vezetője dönt:
az ingatlan, ingatlanrész, ingó vagyontárgy bérbeadásáról 300.000,- Ft éves bérleti díj figyelembevételéig. A vagyontárgyak hasznosítása az alapfeladatok ellátását nem akadályozhatja, és nem korlátozhatja.
(2) Az egyéb vagyonkezelő szervezet vezetőjének hatáskörébe tartozik a közszolgáltatáshoz nélkülözhető ingó vagyontárgy, vagyoni értékű jog hasznosítása, az ingatlan, ingatlanrész, határozott idejű bérbeadása 500.000,- Ft éves bérleti díj figyelembevételéig.
(3) A vagyontárgyak hasznosítása az alapfeladatok ellátását nem akadályozhatja és nem korlátozhatja.
(4) Az önkormányzati intézmény vezetője köteles a 100.000,- Ft-ot meghaladó eszközbeszerzést, beruházást és felújítást engedélyeztetni. 200.000 Ft értékhatárig a polgármester átruházott hatáskörben, ezt meghaladóan a képviselő-testület jogosult a döntés meghozatalára.
A tulajdonosi jogok gyakorlásával összefüggő egyes feladatok
12. § (1) Az Önkormányzat egyszemélyes tulajdonában álló korlátolt felelősségű társaság legfőbb szerve Képviselő-testület (taggyűlés, közgyűlés), melyet megilletnek a gazdasági társaságokról szóló törvényben foglalt jogkörök.
(2) Az Önkormányzatot a Képviselő-testület által alapított társaságokban képviselő tisztségviselők tevékenységükről folyamatosan, de évente legalább egy alkalommal személyesen vagy írásban számolnak be a Képviselő-testületnek.
IV.
Az egyes jogügyletek megkötése esetén irányadó
A bérleti szerződés megkötésénél irányadó szabályok
13. § (1) Beépített ingatlan bérbeadása esetén a bérleti szerződés feltételeit úgy kell megállapítani, hogy a jogügylet eredményeképpen a beruházások igazolt költségei legkésőbb 15 év alatt megtérüljenek.
(2) Amennyiben a bérleti szerződést az (1) bekezdés szerinti feltételekkel nem lehet megkötni, de az ingatlan állagának megóvása a szerződést indokolttá teszi, a fenntartási költségek csökkentése érdekében a bérleti szerződés a beruházási költség megtérülése nélkül is megköthető.
(3) Haszonbérbe adás esetén a szerződést legfeljebb 10 évre lehet megkötni. Belterületi ingatlanok esetében a szerződés időbeli hatályának meghatározásánál a rendezési tervet figyelembe kell venni.
(4) Beépítésre alkalmas földterületek haszonbérletbe, vagy bérbeadása esetén a rendezési tervben foglaltakat figyelembe kell venni.
14. § E rendeletben szereplő értékek nettó összegként értendők.
15. § E rendelet 2012. március 10. napján lép hatályba. A hatálybalépéssel egyidejűleg az önkormányzat tulajdonáról és a vagyonnal való gazdálkodás egyes szabályairól szóló 2/2005. (II.11.) rendelet hatályát veszti.
1. melléklet a 2/2012. (III. 6.) önkormányzati rendelethez
RÁBASZENTANDRÁS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK VERSENYEZTETÉSI SZABÁLYZATA
I.
1) Önkormányzati vagyon hasznosítására kiírt versenytárgyalás formái: árverés, illetve pályázat.
Versenytárgyalási felhívás árverés esetén nyilvános, pályázat esetén nyilvános vagy zártkörű lehet.
2) A versenytárgyalás szóban (árverés) vagy írásban (pályázat) folytatható le.
3) Zártkörű versenytárgyalást kell kiírni, ha a nyilvános eljárás közérdeket sért, továbbá ha teljesítésére csak meghatározott ajánlattevők alkalmasak.
4) A versenytárgyalás meghirdetésének nyilvános, vagy zárt módjáról a vagyonhasznosításról szóló döntés meghozatalára jogosult személy vagy szerv vezetője dönt.
II.
A versenytárgyalás általános szabályai
1) Az ingatlan nyilvános értékesítésére, hasznosítására irányuló döntés alapján a versenytárgyalás lebonyolítása a polgármesteri hivatal feladata.
2) A vagyonkezelő által használt ingóság nyilvános értékesítésére, hasznosítására irányuló döntés alapján a versenytárgyalás lebonyolítása a vagyonkezelő szerv feladata
3) A nyilvános versenytárgyalás kiírását
elidegenítés esetén 1.000.000 Ft értékhatárig, bérletbe ill. használatba adás esetében 500.000 Ft éves bérleti, használati díjig, a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, honlapján.
4) A versenytárgyaláson nem vehet részt, akinek az önkormányzattal szemben lejárt bérleti díj, lakbér, adó, közterület-használati díj stb. tartozása áll fenn.
III.
Az árverés lebonyolításának általános eljárási szabályai
1) Az árverést lebonyolító szerv felhívást vagy hirdetményt tesz közzé a II/3 pontban foglaltak szerint. A hirdetménynek minimálisan az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) a felhívást közzétevő szerv megnevezését,
b) a vagyontárgy pontos megnevezését,
c) a vagyontárgy paramétereit, azonosítóit,
d) a hasznosítás során jelentkező egyéb kitételeket,
e) a hasznosítás minimális értékét,
f) a versenytárgyalás idejét és helyét,
g) a jelentkezés végső határidejét és helyét,
h) egyéb, a tárgyhoz kapcsolódó szükséges információkat.
2) Az árverésre való jelentkezéseket a kiírás közzétételétől számított 8 napon belül kell írásban a felhívásban megjelölt helyre benyújtani.
3) Az árverésen a lebonyolító szerv részéről minimálisan két személynek jelen kell lenni.
4) Az árverés előtt az árverés vezetője ellenőrzi a résztvevők jogosultságát.
5) Az árverés vezetője az árverésen ismerteti:
a) a hasznosításról szóló döntésre jogosult szerv megnevezését, és a döntésében foglaltakat,
b) a hirdetményben foglaltakat,
c) a jelentkezők számát és személyét,
d) a versenytárgyaláson részt venni nem jogosultak számát és személyét,
e) a versenytárgyalás menetét,
f) egyéb, a tárgy szempontjából lényeges információkat,
g) a szerződéskötés várható időpontját, egyéb feltételeit,
h) az ellenérték teljesítésének feltételeit és határidejét.
6) Az árverésen a szerződéskötésre az jogosult és egyben kötelezett, aki a vagyontárgy hasznosítása fejében a legmagasabb ellenértéket elsőként ajánlja meg, és ennél jobb ajánlat a versenytárgyalás során nem érkezik.
7) Az árverés végén az árverés vezetője kihirdeti a versenytárgyalás győztesét, szükség esetén második ill. harmadik helyezettjét.
8) Az árverésen elhangzottakról jegyzőkönyv készül, melyet a jelen levők aláírásukkal hitelesítenek.
9) Az eljárást lebonyolító szerv a versenytárgyalás győztesével kíséreli meg a szerződés megkötését. Ennek eredménytelensége esetén a második illetve harmadik helyezettel kísérelheti meg a szerződéskötést.
10) Az árverés vezetője az eljárás során jogosult:
a) a komolytalan árverezőt a további árverezésből kizárni,
b) a szándékos rendzavarót, vagy a versenytárgyalást nyíltan akadályozó árverezőt a további árverésből kizárni, a helyszínről eltávolíttatni,
c) a korábban ugyanezen tárgyban meghirdetett eljárást meghiúsító személyt a versenytárgyalásból kizárni,
d) a rendzavarás esetén az eljárást felfüggeszteni,
e) a feltételeket el nem fogadó ajánlattevőt az eljárásból kizárni.
f) képviselet esetén a két tanú által hitelesített meghatalmazás bemutatását kérni,
g) a részvételi jogosultságot igazoló dokumentumok bemutatását kérni.
11) Az árverést eredménytelennek kell nyilvánítani:
a) jogosult résztvevő hiányában,
c) a vagyontárgy időközbeni másirányú hasznosítási döntése esetén,
d) amennyiben az árverés vezetője az eljárás győztesének kihirdetésére valamely ok vagy körülmény folytán nem képes.
IV.
A pályázat általános szabályai
1.) Eltérő szabályozás hiányában nyilvános pályázat kiírása esetén a versenytárgyalás és az árverés II. és III. pontokban foglalt szabályait értelemszerűen kell alkalmazni.
2.) A pályázatokat két fordulóban is meg lehet hirdetni.
3.) A kiíró az első fordulóban olyan adatokat tartalmazó ajánlatokat is kérhet, amelyekből meg tudja állapítani, hogy ajánlattevő teljesítőképessége, eddigi tevékenysége, szakismerete, pénzügyi helyzete alapján alkalmas-e a felhívásban megjelölt kötelezettség teljesítésére.
4.) A pályázat kiírásának és lebonyolításának technikai feltételeiről az eljárást lefolytató szerv gondoskodik.
5.) A pályázati felhívásban meg kell jelölni az ajánlatok elkészítéséhez rendelkezésre bocsátandó dokumentáció beszerzésének helyét és feltételeit.
6.) Az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontokat a felhívásban úgy kell meghatározni, a felhívás közzététele és az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontok között legalább 15 naptári nap rendelkezésre álljon.
7.) A pályázati kiírás az ajánlatok benyújtására megjelölt időpontig visszavonható, melyet a felhívással azonos módon kell közzétenni.
8.) A pályázat kiírója a pályázati dokumentáció rendelkezésre bocsátása fejében ellenértéket kérhet. A kiírás visszavonása esetén –ha a dokumentáció rendelkezésre bocsátása ellenérték fejében történt- az ellenérték visszajár, az ajánlattevők pedig a dokumentáció visszaadására kötelesek.
V.
A zártkörű és nyilvános pályázati eljárás lebonyolításának
1.) Nyilvános pályázati eljárás esetén a felhívásról szóló hirdetményt legalább egy megyei napilapban és az önkormányzat honlapján közzé kell tenni.
2.) Zártkörű meghívásos pályázat esetén legalább három potenciálisan szóba jöhető pályázatót meg kell hívni.
3.) Az ajánlatokat zárt borítékban név nélkül kell benyújtani.
4.) A beérkezés időpontját a borítékon fel kell tüntetni, kérelem esetén átadás-átvételi bizonylatot kell kiállítani.
5.) Az ajánlatokat nyilvános bontási eljárás keretében kell ismertetni. Az eljárásról jegyzőkönyv készül. A bontási eljáráson a pályázatot benyújtók részt vehetnek.
6.) A bontási eljárás során ismertetni kell:
a) a határidőig beérkezett pályázatok számát,
b) a határidőn túl érkezett pályázatok számát,
c) a pályázatot benyújtók nevét, és egyéb adatait,
d) a nem megfelelő formátumban és számban érkezett pályázatok megnevezését.
7.) A pályázatok értékelése írásban történik.
8.) A pályázati értékelésből ki kell zárni:
a) a súlyos formai hiányossággal érkezett pályázatokat,
b) a nem jogosult által benyújtott pályázatokat,
c) a nem megalapozott adatokra épülő pályázatokat,
d) azon pályázatokat, amelyek nyilvánvalóan nem töltik be a kiíró célkitűzéseit.
9.) Az értékelés eredményéről és a döntésre jogosult szerv üléséről jegyzőkönyv készül.
10.) Az értékelés eredményéről ajánlattevők írásban kerülnek értesítésre.
11.) A szerződéskötésre az összességében legjobb ajánlatot tevő pályázó jogosult.
12.) Az ajánlatok értékelésének főbb szempontrendszere:
c) teremtett munkahelyek száma,
d) egyéb ellenértékként juttatott szolgáltatások.
Az értékelési szempontokhoz tartozó súlypontokat a pályázati kiírás tartalmazza.
13.) Az eljárást eredménytelennek kell minősíteni, amennyiben nem érkezik érvényes ajánlat, illetve a beérkező érvényes ajánlatban foglaltak nem érik el a pályázati kiírás célkitűzéseinek megvalósításához szükséges mértéket.
14.) Két eredménytelen zártkörű eljárás lefolytatása esetén változatlan feltételek mellett nyílt eljárást kell lefolytatni.
Két eredménytelen nyílt eljárás lefolytatását követően a pályázati feltételeket ismételten felül kell vizsgálni.
A jelen szabályzatban nem szabályozott kérdések tekintetében a rendelet és a Ptk. előírásait kell alkalmazni.
2. melléklet a 2/2012. (III. 6.) önkormányzati rendelethez
Önkormányzat forgalomképtelen vagyona
Kizárólagos: Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyon.
Az önkormányzatnál ilyen besorolású vagyon nincs.
Kiemelt jelentőségű: Az önkormányzatnál ilyen besorolású vagyon nincs.
Egyéb forgalomképtelen: -
3. melléklet a 2/2012. (III. 6.) önkormányzati rendelethez
Önkormányzat korlátozottan forgalomképes nemzeti vagyona
4. melléklet a 2/2012.(III.6.) önkormányzati rendelethez a 2/2012. (III. 6.) önkormányzati rendelethez
Önkormányzat forgalomképes nemzeti vagyona
