1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Rábaszentandrás Község Önkormányzatára és az önkormányzat szerveire, tisztségviselőire.

(2) A rendelet hatálya kiterjed az (1) bekezdésben említett szervek és személyek feladat- és hatáskörére, továbbá a Képviselő-testület és szervei – bizottságok, polgármester, közös hivatal, jegyző – működési rendjére.

2. § (1) az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Rábaszentandrás Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat székhelye: 9316 Rábaszentandrás, Vasút utca 5/1.

(3) A képviselő-testület hivatalos megnevezése: Rábaszentandrás Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület).

(4) Az önkormányzati hivatal hivatalos megnevezése: Szanyi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Közös Hivatal).

3. § A település jelképeit, használatának rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.

4. § A Képviselő-testület által adományozható díjakat és kitüntetéseket külön önkormányzati rendelet szabályozza.

5. § Az Önkormányzat és szervei, tisztségviselői bélyegzőjén Magyarország címerét kell használni.

6. § Az önkormányzat az alábbi pecséteket használja:

7. § (1) A képviselő-testület alakuló ülését a választás eredményének jogerőssé válását követő 15 napon belül tartja meg.

(2) Az alakuló ülést a polgármester vezeti.

(3) Az alakuló ülésen a polgármester és a képviselők esküt tesznek.

8. § A Képviselő-testület tagjainak felsorolását e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

9. § A polgármester az alakuló ülést követő hat hónapon belül gazdasági programot, fejlesztési tervet terjeszt a Képviselő-testület elé, amely a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára, vagy azt meghaladó időszakára szól.

10. § (1) A Képviselő-testület dönt:

(2) Ha az alpolgármester vagy a bizottságok megválasztásánál nincs meg a szükséges többség, a soron következő ülésen újabb szavazást kell tartani.

(3) A bizottsági tagság megszűnése esetén a kiesett tag helyére a legközelebbi rendes képviselő-testületi ülésen új tagot kell választani.

11. § (1) A Képviselő-testület rendes üléseit éves munkaterv szerint tartja.

(2) A Képviselő-testület rendes üléseit – július, augusztus hónap kivételével, amely ülésezési szünet – havonta, minden hónap utolsó hétfőjén tartja. Ha a hónap utolsó hétfője munkaszüneti napra esik, a képviselő-testületi ülést az azt követő hét hétfőjén kell megtartani.

(3) A Képviselő-testület a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérhet, azonban rendes üléseinek száma évente akkor sem lehet kevesebb hat ülésnél.

(4) A munkaterv tervezetét a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé az év rendes első ülésén.

(5) A munkatervhez javaslatot tehetnek:

(6) A munkaterv tartalmazza:

12. § (1) A Képviselő-testület munkatervében nem szereplő ülések rendkívüli (soron kívüli) ülések.

(2) A rendkívüli ülésen csak a napirendben szereplő, illetve a 14. § szerinti módon előre közölt témák tárgyalhatók.

13. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester – akadályoztatása, vagy a polgármesteri tisztség betöltetlensége esetén az alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása vagy a két tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a korelnök – hívja össze, írásban kiküldött meghívó útján. A meghívót az ülés előtt legalább három nappal kell kiküldeni.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell:

(3) A meghívóhoz csatolni kell:

14. § A Képviselő-testület rendkívüli esetben rövid úton (szóban, telefonon, elektronikus úton, stb.) is összehívható.

15. § (1) A Képviselő-testület üléseinek időpontjáról, helyéről és napirendjéről a Közös Hivatal a lakosságot az ülés előtt legalább három nappal tájékoztatja. A tájékoztatót a Közös Hivatal hirdetőtáblájára ki kell függeszteni és az önkormányzat honlapján meg kell jelentetni.

(2) A közmeghallgatást tartalmazó ülések időpontját és helyét legalább tíz nappal az ülés előtt az (1) bekezdés szerinti módon közzé kell tenni.

16. § A Képviselő-testület ülésére – tanácskozási joggal – meg kell hívni különösen:

17. § (1) A Képviselő-testület ülésére általában írásbeli előterjesztés készül.

(2) Szóbeli előterjesztés csak kivételesen indokolt esetben kerülhet a Képviselő-testület elé akkor, ha a sürgősségi indítvány benyújtására a 20. § (1) bekezdésében megállapított határidő és a Képviselő-testület ülésének kezdő időpontja között olyan halaszthatatlan döntést igénylő ügyről szerzett az előterjesztő tudomást, amely esetében a Képviselő-testület rendkívüli ülése is összehívható lenne.

(3) Szóbeli előterjesztésre csak a Képviselő-testületi ülés napirendi pontjainak megszavazása előtt lehet javaslatot tenni és annak napirendre vételéről a Képviselő-testületnek külön szavaznia kell. A naprendre vételhez minősített többség szükséges.

(4) A szóbeli előterjesztést – a sürgősségi indítvánnyal együtt – lehetőleg az „Egyebek” napirendi pont keretében kell tárgyalni. Az „Egyebek” napirendi pont alatt a szóbeli előterjesztés, a sürgősségi indítvány, a tájékoztató kivételével más téma nem szerepelhet.

18. § Az írásos előterjesztésnek tartalmaznia kell:

19. § (1) Előterjesztésre jogosult

(2) Amennyiben a benyújtandó előterjesztés témája bizottsági feladatkörbe tartozik, az csak az érintett bizottság előterjesztésében vagy véleményével ellátva kerülhet a Képviselő-testület elé.

20. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül az olyan – az ülése meghívójában nem szereplő – írásos előterjesztés, melyet annak előterjesztője a 17. §-ban meghatározott időpontot követően, de az ülést megelőző nap 10:00 óráig ad le a jegyző részére.

(2) Sürgősségi indítványt nyújthat be a polgármester, az alpolgármester, a bizottságok elnökei (bizottsági előterjesztés és bizottsági határozat alapján), a képviselők, a jegyző.

(3) A sürgősségi indítvány napirendre vételéről a Képviselő-testület a napirendek megszavazása előtt, vita nélkül, minősített többséggel dönt.

21. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén vagy felkérésre az alpolgármester vezeti. Együttes akadályoztatásuk vagy a két tisztség egyidejű betöltetlensége esetén az ülést a korelnök vezeti.

(2) Az ülésvezető az ülés megnyitása után:

22. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés és a vele összefüggő döntési javaslat felett külön-külön nyit vitát.

(2) Az írásos előterjesztéshez szóbeli kiegészítés csak akkor tehető, ha az új információt tartalmaz.

(3) Az előterjesztéshez a Képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak hozzászólhatnak és az előterjesztőhöz kérdéseket intézhetnek, amelyekre válaszolni kell.

(4) Az ülésen megjelent állampolgárok részére – a napirendhez tartozó kérdéseik esetén – az ülésvezető szót adhat.

(5) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb kettő perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama az egy percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt az ülésvezető megvonhatja a szót a felszólalótól.

(6) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatát a vita lezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.

(7) Bármelyik képviselő, illetve a napirend előterjesztője a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(8) A vita lezárása után a napirend előterjesztője válaszol a hozzászólásokra. Ezt követően további hozzászólásra nincs lehetőség.

23. § (1) Az előterjesztésben szereplő javaslathoz módosító és kiegészítő javaslat tehető.

(2) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Előbb a módosító, kiegészítő, majd – azok elfogadásának hiányában – az előterjesztésben szereplő javaslat felett kell dönteni.

24. § Ügyrendi javaslat legfeljebb egy perc időtartamban tehető, amely az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő – de döntést igénylő – eljárási kérdésre vonatkozó javaslat. Ügyrendi javaslat esetében a polgármester soron kívül szót ad, az ügyrendi javaslat megtételét követően a javaslatot vita nélkül azonnal megszavaztatja.

25. § A jegyző jelzi a képviselő-testületnek és a képviselő-testület szerveinek, ha döntésük, vagy működésük jogszabálysértő.

26. § (1) A polgármester gondoskodik a tanácskozás rendjének a fenntartásáról. Ennek során:

(2) Az (1) bekezdés c), d) pontjában felsorolt intézkedések a Képviselő-testület tagjával szemben nem alkalmazhatók.

(3) Az érintett személy a vita során személyes megjegyzést tehet legfeljebb egy perces időtartamban, amennyiben vissza akarja utasítani az őt ért kritikát.

27. § (1) A Képviselő-testület ülése – a zárt ülések kivételével – nyilvános, azon bárki részt vehet és – e rendeletben és az ülésvezető által engedélyezett felszólalási rendben – szót kaphat.

(2) A képviselő-testület üléseire készült előterjesztések és az ülések jegyzőkönyvei, továbbá a zárt ülések anyagainak közérdekű és közérdekből nyilvános adatai és a zárt üléseken hozott döntések nyilvánosságát a polgármester vagy a jegyző biztosítani köteles.

28. § (1) A zárt ülés anyaga kizárólag a következő személyeknek adható át:

(2) A törvény szerinti közérdekű adat és a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.

29. § (1) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselők több mint fele jelen van.

(2) Határozatképtelenség esetén a Képviselő-testületet nyolc napon belüli időpontra újra össze kell hívni.

(3) A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint felének „igen” szavazata szükséges (egyszerű többség).

(4) Minősített többség – a megválasztott képviselők több mint felének „igen” szavazata szükséges a következő ügyekben:

30. § (1) A Képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. A szavazás kézfelemeléssel történik.

(2) A Képviselő-testület titkos szavazással dönt mindazon esetekben, amikor azt jogszabály kötelezően előírja.

(3) A Képviselő-testület minősített többséggel titkos szavazást rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben.

(4) A titkos szavazást – szavazatszámláló bizottságként közreműködve – a Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó és Ellenőrző Bizottság bonyolítja le. A bizottság szavazófülke, urna és szavazólapok segítségével összegyűjti, majd a szavazás után összeszámolja a szavazatokat, elkészíti a szavazási jegyzőkönyvet és a szavazás eredményéről tájékoztatja a Képviselő-testületet.

(5) A polgármester, illetve bármely képviselő indítványozhatja név szerinti szavazás tartását, amelyről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül dönt.

(6) Név szerinti szavazást kell elrendelni:

(7) A név szerinti szavazásnál a jegyző betűrendben felolvassa a Képviselő-testület tagjainak nevét, akik nevük felolvasásakor „igen”, vagy „nem”, vagy „tartózkodom” kijelentéssel szavaznak.

31. § Érvényes döntéssel lezárt napirend ismételt tárgyalásának – a Mötv. 68. § (1) bekezdésének esetét kivéve – csak abban az esetben van helye, ha a döntés során nem ismert körülmények felmerülése az önkormányzat érdekében a megismételt tárgyalást indokolja.

32. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

(2) A rendelet-tervezet – amennyiben azt nem a jegyző készíti el-, a jegyző véleményével együtt kell beterjeszteni.

(3) A rendelet-tervezetet a polgármester vagy a jegyző terjeszti a Képviselő-testület elé.

33. § (1) A rendeletet a Közös Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel, továbbá az önkormányzat honlapján történő megjelentetéssel kell kihirdetni.

(2) A jegyző – a Közös Hivatal közreműködésével – gondoskodik a rendeletek elektronikus rögzítéséről, nyilvántartásáról.

34. § (1) Az Önkormányzat rendeleteit naptári évenként külön-külön, folyamatos, 1-től kezdődő sorszámmal és évszámmal kell ellátni, megjelölve a rendelet kihirdetésének hónapját és napját a következők szerint: "Rábaszentandrás Község Önkormányzata Képviselő-testületének …/év.(hó, nap) önkormányzati rendelete".

(2) A rendelet száma után – a rendelet címében – szerepeltetni kell a rendelet tárgyát vagy tartalmának lényegét.

35. § (1) A Képviselő-testület határozatait naptári évenként külön-külön, folyamatos, 1-től kezdődő sorszámmal és évszámmal kell ellátni, megjelölve az elfogadás hónapját és napját a következők szerint: „Rábaszentandrás Község Önkormányzata Képviselő-testületének …/év.(hó, nap) határozata”.

(2) A határozatot a jegyzőkönyv elkészítését követő három munkanapon belül meg kell küldeni az érintetteknek, illetve a végrehajtásért felelős személyeknek, illetve szerveknek.

(3) A jegyző – a Közös Hivatal közreműködésével – gondoskodik a határozatok elektronikus rögzítéséről és nyilvántartásáról.

36. § (1) A képviselő a Képviselő-testület ülésén, a „Kérdések, interpellációk” napirend keretében, önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, kérdést tehet fel vagy interpellálhat.

(2) A kérdés és interpelláció egyaránt a Képviselő-testület (át nem ruházott, illetve átruházott) hatáskörbe tartozó, önkormányzati ügyre irányuló felvilágosítás iránti kérés, illetve felvetés megfogalmazása a polgármesterhez (alpolgármesterhez), a jegyzőhöz vagy a Képviselő-testület bizottságának elnökéhez.

(3) A kérdésre és az interpellációra a Képviselő-testület ülésén – vagy legkésőbb harminc napon belül írásban – kell válaszolni.

(4) A kérdésre adott válasz elfogadásáról vagy el nem fogadásáról a kérdést feltevő képviselő nyilatkozik. A válasz el nem fogdása esetén a Képviselő-testület a kérdésről nem dönt és azt nem vitatja meg.

(5) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról vagy el nem fogadásáról az interpelláló képviselő nyilatkozik. Ha a képviselő a választ nem fogadja el, az interpellációra adott válasz elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

(6) Ha az interpellációra adott választ a Képviselő-testület nem fogadja el, dönt a további teendőkről.

37. § (1) A Képviselő-testület munkatervében meghatározottak szerint tart közmeghallgatást, melyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatot tehetnek.

(2) A közmeghallgatás időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot legalább tíz nappal előbb az erről szóló hirdetménynek a Közös Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztésével, továbbá az önkormányzat honlapján történő megjelentetésével és a település több pontján a hirdetőtáblákon való kihirdetésével tájékoztatni kell.

(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, aki a hozzászólások időtartamát korlátozhatja.

(4) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül.

38. § A polgármester a lakosság, a különböző társadalmi szervezetek, egyesületek, önszerveződő közösségek közvetlen tájékoztatása, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása érdekében – a közmeghallgatásra vonatkozó szabályok alapján – más fórumot is összehívhat.

39. § (1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:

(2) a jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv-vezető által leírtak alapján kell elkészíteni.

(3) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell az ülés meghívóját, a jelenléti ívet, az előterjesztések egy-egy példányát, a bizottságok javaslatait, véleményét, valamint az elfogadott, a polgármester és a jegyző sajátkezű aláírásával ellátott rendeletet.

(4) A jegyzőkönyvet a polgármester, az alpolgármester és a jegyző írja alá.

(5) A jegyzőkönyv közokiratnak minősül. A jegyzőkönyvek elválaszthatatlanságának biztosításáról a jegyzőkönyv és mellékleteinek összefogásával kell biztosítani. Ennek módszere a dokumentumok füzetként való összetűzése (gerincfűzés).

40. § (1) A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékletekkel együtt a Közös Hivatal kezeli, gondoskodik a jegyzőkönyvek évenkénti beköttetéséről, valamint zárt helyen való tárolásáról.

(2) A jegyzőkönyv egy példányát el kell helyezni a községi könyvtárban.

41. § (1) Az önkormányzati képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.

(2) a képviselő:

(3) A képviselő:

41/A. § (1) Az Mötv. 49. §-a alapján képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti.

(2) A képviselő köteles személyes érintettségét a napirend tárgyalása előtt bejelenteni.

(3) A kizárásról az érintett önkormányzati képviselő kezdeményezésére vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára a képviselő-testület minősített többséggel dönt. A kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.

(4) A személyes érintettség bejelentésének elmulasztása esetén a képviselő-testület a döntését a személy érintettség bejelentésének elmulasztásáról való tudomásszerzést követő ülésen felülvizsgálja, és külön határozattal dönt arról, hogy a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozatot érvényében fenntartja-e.

(5) Amennyiben a személyes érintettség bejelentésének elmulasztása károkozással járt, a képviselő-testület az okozott kár megtérítése iránt igényt támaszt a képviselővel szemben.

42. § A képviselők és nem képviselő bizottsági tagok tiszteletdíját, természetbeni juttatását külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

42/A. § A képviselők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségével kapcsolatos feladatokat, szabályokat külön szabályzat tartalmazza.

43. § (1) A Képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – bizottságokat hoz létre.

(2) A Képviselő-testület által létrehozott állandó bizottságokat, a bizottságok tagjainak számát e rendelet 2. melléklete sorolja fel.

(3) A Képviselő-testület az általa meghatározott egyes önkormányzati feladatoknak az erről rendelkező döntésében megállapított ideig történő intézésére ideiglenes (ad hoc) bizottságot alakíthat.

(4) A bizottság – a törvény és e rendelet keretei között – maga állapítja meg működésének részletes szabályait. A bizottság ülésének összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, a bizottság üléséről készített jegyzőkönyv tartalmára a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kizárásról a bizottság dönt, továbbá a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.

(5) A bizottsági tag köteles a tudomására jutott titkot megőrizni. Titoktartási kötelezettsége bizottsági tagságának megszűnése után is fennáll.

44. § (1) A bizottság elnökét és tagjait a Képviselő-testület választja meg. A bizottság tagjainak felsorolását e rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(2) A bizottság a bizottság képviselő tagjai közül alelnököt választ az elnök helyettesítésére.

(3) A bizottság ülésének összehívásáról a bizottság elnöke gondoskodik. A bizottsági ülés előterjesztéseit legkésőbb az ülés előtt három nappal kell a bizottság tagjainak megküldeni.

(4) A Képviselő-testület és a bizottságok, valamint a bizottságok egymás közötti zavartalan kapcsolatát a polgármester biztosítja.

(5) A bizottságok ügyviteli, adminisztrációs feladatainak ellátásáról a jegyző útján a Közös Hivatal gondoskodik bizottsági referensek közreműködésével.

44/A. § (1) A jegyző a tárgyhónap 15. napjáig, az állami adóhatóság írásbeli értesítése esetén pedig soron kívül ellenőrzi, hogy a képviselő, illetve a nem képviselő bizottsági tag szerepel-e az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott köztartozásmentes adózói adatbázisban (a továbbiakban: adatbázis).

(2) Ha a képviselő határidőben nem igazolta az adatbázisba való felvételének megtörténtét, vagy az adatbázisban már nem szerepel, a jegyző javaslatára a polgármester az érintett képviselőt vagy nem képviselő bizottsági tagot hatvannapos határidő tűzésével felhívja arra, hogy az Mötv. 38. § (4) bekezdése szerinti kötelezettségét teljesítse, vagy igazolja a köztartozásnak az Mötv. 38. § (1) bekezdés d) pontja második fordulata szerinti rendezését.

(3) Ha a képviselő a (2) bekezdés szerinti felhívásnak nem tesz eleget, a polgármester indítványozza az érintett méltatlanságának megállapítását.

(4) Ha az érintett a döntéshozatal megkezdéséig igazolja az Mötv. 38. § (4) bekezdése szerinti kötelezettségének teljesítését, vagy a köztartozásnak az Mötv. 38. § (1) bekezdés d) pontja második fordulata szerinti rendezését, illetve az Mötv. 38. § (1) bekezdés e) vagy f) pontja szerinti kötelezettség teljesítését, a Képviselő-testület mellőzi a méltatlanság alapjául szolgáló ezen körülmények fennállásának megállapítását, valamint a méltatlanság kimondását.

44/B. § A Képviselő-testület az összeférhetetlenség alapjául szolgáló körülmények fennállásának megállapítását, valamint az összeférhetetlenség kimondását mellőzi, ha az érintett a döntéshozatal megkezdéséig igazolja

44/C. § Az Mötv. 37. § (1)–(3) bekezdéseiben meghatározott összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatokat a Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó és Ellenőrző Bizottság látja el.

45. § A Képviselő-testület a polgármester vagy bármely képviselő javaslatára a települési képviselők közül tanácsnoko(ka)t választhat.

46. § (1) A polgármester tisztségét társadalmi megbízatásban tölti be.

(2) A polgármester a Képviselő-testület elnöke, felelős az önkormányzat egészének működéséért.

(3) A polgármester főbb feladatai:

(4) A polgármester részletes feladat- és hatáskörét a jogszabályok és a Képviselő-testület döntései határozzák meg.

(5) A polgármesterre megfelelően alkalmazni kell a törvényben és e rendeletben az önkormányzati képviselőkre meghatározott összeférhetetlenségi szabályokat, továbbá a vagyonnyilatkozat-tételi eljárásra vonatkozó feladat- és hatásköri szabályokat.

(6) A polgármesterre átruházott hatásköröket a 4. melléklet tartalmazza.

47. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselő-testület megbízásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére saját tagjai közül 1 fő társadalmi megbízású alpolgármestert választ.

(2) A képviselő-testület dönt az alpolgármester juttatásának mértékéről.

(3) Az alpolgármester a polgármester irányításával látják el feladataikat.

47/A. § (1) A polgármester – pályázat alapján – a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. A kinevezés határozatlan időre szól. A jegyző főbb feladatai:

(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén, a tisztség betöltetlensége, illetve akadályoztatása kezdő időpontjától számított legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatok ellátására a polgármester a Közös Önkormányzati Hivatal olyan köztisztviselőjét bízza meg, aki a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelel. Amennyiben hat hónapon belül Mötv. 82. § (2) bekezdése szerint a polgármesterek nem neveznek ki jegyzőt, akkor a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatalt vezető főispán ideiglenes hatállyal a jegyzői feladatok ellátására a pályázati kiírásnak megfelelő jelöltet, ennek hiányában a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő hivatali köztisztviselőt vagy más jegyzőt nevez ki. Az aljegyzőre vonatkozó szabályokat az Mötv. 82. § (5) bekezdése határozza meg.

48. § (1) Szany Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete, Rábacsanak Község Önkormányzata Képviselő-testülete, Rábaszentandrás Község Önkormányzata Képviselő-testülete, Bágyogszovát Község Önkormányzata Képviselő-testülete és Bodonhely Község Önkormányzata Képviselő-testülete Közös Hivatalt hoztak létre – Szanyi Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel – az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.

(2) A Közös Hivatal jogi személy.

(3) A Közös Hivatal a Képviselő-testület szerve. A Közös Hivatal költségvetési előirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkező, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, az önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve.

(4) A Közös Hivatal szervezetére, működésére vonatkozó szabályokat a Közös Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

(5) Az önkormányzat társulásainak, valamint szervezeti és működési rendjéről szóló megállapodások jegyzékét az 5. melléklet tartalmazza.

49. § (1) A Képviselő-testület a költségvetését rendelettel állapítja meg. Ebben dönt, hogy az adott költségvetési évben a kötelező feladatain túl milyen önként vállalt feladatot és azt milyen mértékben és módon lát el. Az Önkormányzat alapfeladatait kormányzati funkciók szerint e rendelet 6. melléklete tartalmazza.

(2) A költségvetési rendeletet a jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően kell előkészíteni és megalkotni.

50. § (1) A költségvetési rendelet tárgyalását megelőzően a törvényben meghatározott költségvetési koncepciót kell elfogadni, melynek előkészítése során az önkormányzat részére kötelezően előírt és önként felvállalható feladatok körültekintő és alapos elemzése, helyzetfelmérése szükséges.

(2) A költségvetési koncepciót megalapozó elemzés és helyzetfelmérés során számításba kell venni a bevételi forrásokat és azok bővítésének lehetőségeit, a kiadási szükségleteket és azok gazdaságos, célszerű megoldásait az igények és célkitűzések egyeztetésével, a szükségletek kielégítési sorrendjének a meghatározásával, a várható döntések hatásainak előzetes felmérésével.

(3) Az önkormányzat kötelező vagy önként vállalat feladatot elláthat más szervekkel, személyekkel kötött megállapodás alapján is, illetve a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából önkormányzati intézményt, gazdálkodó szervezetet (továbbiakban: intézmény) alapíthat, önkormányzati társulást hozhat létre, illetve ahhoz csatlakozhat. Ezekben az esetekben a konkrét feladatot, a feladat ellátásnak mértékét és módját a felek között kötött megállapodás, illetve az intézmény alapító okirata tartalmazza.

51. § A költségvetési előirányzatok, a költségvetési létszámkeretek közötti átcsoportosítás és a tartalékkal való rendelkezés átruházásának jogát és annak kereteit a mindenkori költségvetési rendelet tartalmazza.

52. § (1) Az önkormányzat törzsvagyonát – ezen belül a forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyont -, továbbá a törzsvagyon körébe nem tartozó üzleti (forgalomképes) vagyont és az azokkal való rendelkezés alapvető szabályait külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

(2) az önkormányzat a vagyonáról folyamatosan köteles elszámolni és arról nyilvántartást vezetni.

53. § (1) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a Közös Hivatal látja el.

(2) Az önkormányzat által alapított és fenntartott költségvetési szervek – a Közös Hivatal kivételével, amely önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv - önállóan működő költségvetési szervek.

54. § (1) Az önkormányzat költségvetési szerveinek kétévente, december 31-i fordulónappal, az azt megelőző két költségvetési évről készített könyvviteli mérlegben kimutatott eszközöket és forrásokat – ideértve az aktív és passzív pénzügyi elszámolásokat is – leltározniuk kell.

(2) A kétévenkénti leltározás célja, hogy a tulajdon védelme megfelelően biztosított és ellenőrzött legyen, valamint a költségvetési intézmények az eszközökről és az azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatosan részletező nyilvántartást vezessenek mennyiségben és értékben.

55. § (1) Az önkormányzat által támogatott szervezetek a részükre nyújtott támogatást elszámolási kötelezettséggel kapják és annak rendeltetésszerű felhasználásáról az erről szóló támogatási szerződésben foglalt határidőig el kell számolniuk.

(2) Amennyiben a finanszírozott vagy támogatott szervezet az előírt elszámolási kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, e kötelezettségének teljesítéséig, a további támogatást, finanszírozást fel kell függeszteni.

(3) A támogatás jogszabálysértő vagy nem rendeltetésszerű felhasználása esetén a támogatottat visszafizetési kötelezettség terheli.

56. § Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzésére a jogszabályokban meghatározottak az irányadók.

57. § A helyi népszavazás és népi kezdeményezés eljárási rendjét külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

58. § (1) Hatályát veszti a Rábaszentandrás Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2013.(IX.10.) önkormányzati rendelete.

(2) E rendelet mellékletei:

59. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.