1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Rábaszentmihály Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő, és tulajdonába kerülő

(2) Nem tartozik a rendelet hatálya alá:

2. § (1) Az önkormányzat vagyona tulajdonból és vagyoni értékű jogokból áll.

(2) Az önkormányzati tulajdon törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.

(3) Az önkormányzati vagyon körét a Nvtv 5. § (1)-(4) bekezdései határozzák meg.

(4) A kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonelemeket az 1. melléklet; a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyont a 2. melléklet tartalmazza.

(5) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonába tartozó vagyonelemeket a 3. melléklet tartalmazza.

(6) Az Önkormányzat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő vagyont nem határoz meg. E rendelet hatályba lépését követően az e körbe sorolandó vagyonelem esetén azt a 2. mellékletben szerepelteti.

(7) Az Önkormányzat üzleti vagyonát jelenti mindazon egyéb vagyon, amely nem tartozik az önkormányzat törzsvagyonába. Az Önkormányzat üzleti vagyona forgalomképes. Az üzleti vagyon körébe tartozó vagyonelemeket a 4. melléklet tartalmazza.

3. § (1) Az egyes vagyontárgyak a vagyon azon részeibe (vagyoncsoportok) kerülnek besorolásra, amely a jellegüknek, rendeltetésüknek megfelel.

(2) Ingatlan tulajdonjogának megszerzése esetén a tulajdonos egyidejűleg dönt a vagyon besorolásáról és arról a gazdálkodó szervről, amelyik a kezelés, illetve a használat jogával rendelkezik.

4. § (1) A képviselő-testület az önkormányzati feladatot ellátó és közszolgáltatást nyújtó intézménynek a használatában lévő összes vagyont – egyedileg kötött vagyonkezelői megállapodás alapján – kezelésre, működtetésre, használatra, megőrzésre, nyilvántartásra elszámolási kötelezettséggel átadhatja. Az önkormányzati vállalkozásokat a létesítésről rendelkező alapítói határozatban foglaltak szerint illeti meg a gazdálkodáshoz szükséges vagyon.

(2) Az intézmények és a vállalkozások a részükre átadott, illetve a rájuk bízott önkormányzati vagyon körében ingyenes használati joggal rendelkeznek.

(3) A vagyonkezelők az átadott vagyonnal – a vonatkozó jogszabályok és a rendeletben foglalt szabályok keretei között önállóan gazdálkodnak.

(4) A gazdálkodással és használattal kapcsolatos kötelezettségek teljesítéséért a vagyonkezelő szerv vezetője a felelős.

(5) A vagyon átadására az előbbi bekezdésben meghatározott rendelkezések az önkormányzat és a szervei által működésük során megszerzésre kerülő valamennyi vagyontárgyra is vonatkoznak.

(6) A vagyonkezelők által működésük, gazdálkodásuk során megszerzésre kerülő vagyontárgyak az önkormányzat tulajdonába kerülnek.

5. § (1) Az önkormányzat vagyonának kezelésére az önkormányzat vagyonkezelője jogosult.

(2) Az önkormányzat vagyonkezelője az önkormányzat képviselő-testülete.

6. § (1) A vagyonkezelő a következő jogosultságokkal rendelkezik a rábízott vagyon kezelése körében:

a) az átadott vagyontárgyak birtokban tartására, használatára,

b) hasznosításra az e rendeletben foglalt szabályok szerint,

c) birtokvédelemmel kapcsolatos jogok gyakorlására,

d) a vagyonkezelői megállapodásban foglaltak szerint, saját hatáskörben engedélyezett vagyonhasznosításból eredő bevételre.

(2) A vagyonkezelő kötelezettsége a rábízott vagyon használata, hasznosítása során:

(3) Az önkormányzat értékpapírt kivételesen – a képviselő-testület egyedi engedélye alapján – abban az esetben vásárolhat, ha ez kötelező feladatainak ellátását nem veszélyezteti. Követelésének kiegyenlítése váltó elfogadásával nem történhet.

7. § (1) Az önkormányzati vagyonról a hatályos számviteli törvényben és egyéb jogszabályokban, valamint az ingatlan-nyilvántartásra vonatkozó kormányrendeletben előírt nyilvántartásokat kell vezetni.

(2) Az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanokat a beszerzéskori bruttó értékben – ennek hiánya esetén becsült értéken – saját előállítás esetén, előállítási költségen, az ingó vagyontárgyakat beszerzési értéken kell nyilvántartani.

8. § (1) A vagyonmérleg tartalmazza az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is.

(2) A leltár az önkormányzat tulajdonában lévő vagyonösszesség hiteles, állapot szerinti kimutatása, amely egyes vagyoncsoportokba tartozó vagyontárgyak érték és mennyiség szerinti számbavételét és nyilvántartását jelenti.

(3) A vagyonkimutatás az önkormányzat teljes vagyonát tünteti fel.

(4) A vagyonmérleget és vagyonkimutatást a költségvetés teljesítéséről készített éves beszámolóval együtt a képviselő-testület elé kell terjeszteni jóváhagyásra.

(5) A képviselő-testület által jóváhagyott vagyonmérleg nyilvános.

9. § (1) A vagyonmérleg és a vagyonkimutatás összeállításáról a jegyző köteles gondoskodni.

(2) A vagyonmérlegbe és a vagyonkimutatásba felvett ingatlanok adatainak egyezőségéért a jegyző felelős.

10. § (1) Az Önkormányzat

(2) A középtávú vagyongazdálkodási terv tartalmazza

(3) A tervben szerepeltetni kell a tervidőszakra tervezett vagyonváltozást.

(4) A hosszút távú vagyongazdálkodási tervnek a (2) bekezdés b) pontja szerinti adatokat kell tartalmaznia.

(5) A vagyongazdálkodási tervet a polgármester készíti, a Képviselő-testület határozattal fogadja el.

(6) Az Önkormányzatnak biztosítania kell a vagyongazdálkodási tervnek, az Önkormányzat gazdasági programjának, valamint az éves költségvetési rendeleteknek az összhangját.

(7) A vagyongazdálkodási tervet a mindenkori önkormányzati gazdasági program elkészítésekor felül kell vizsgálni.

11. § (1) Az önkormányzati vagyon tekintetében a tulajdonos jogai és kötelezettségei a képviselő-testületet illetik meg, illetve terhelik.

(2) A képviselő-testület egyes tulajdonosi jogok és az ezzel kapcsolatos képviseleti jogok gyakorlását a polgármesterre átruházhatja.

12. § (1) Az önkormányzat vagyonával való rendelkezés joga a képviselő-testületet illeti meg.

(2) A képviselő-testület egyes vagyontárgyak feletti rendelkezési jogát a polgármesterre átruházhatja.

(3) Az ingatlanok elidegenítésével kapcsolatos rendelkezés joga a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.

(4) A képviselő-testület jogosult – az önkormányzat vagyonát érintő – gazdasági társaság létrehozására, társaságba történő belépésre és a társasági szerződés módosítását eredményező tulajdonosi döntés meghozatalára. Hozzájárulást ad az önkormányzati költségvetési szerv általi gazdasági társaság alapításához, abba történő belépéshez.

(5) A képviselő-testület hatáskörébe tartozik az (1)–(4) bekezdésben foglaltakon túl:

(6) Önkormányzati vagyont térítés nélkül (ingyenesen), valamint kedvezményesen kizárólag:

13. § (1) Az önkormányzat tulajdonában álló ingatlanvagyon elidegenítése esetén az ingatlan forgalmi értékét hivatalos – három hónapnál nem régebbi – értékbecslés alapján kell megállapítani.

(2)¹ 20.000.000.- Ft forgalmi értéket meghaladó ingóságot, ingatlant, ingatlanban tulajdoni hányadot értékesíteni, a használat, a hasznosítás jogát átengedni kizárólag versenytárgyalás útján lehet, az önkormányzat számára legelőnyösebb feltételeket tartalmazó ajánlattevő részére. A versenytárgyalás lebonyolításának rendjét a 14. § tartalmazza.

(3) Az önkormányzat kizárólag olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.

(4) Az önkormányzat vállalkozása a kötelező feladatok ellátását nem sértheti.

(5) A törzsvagyon körébe tartozó vagyontárgy, hitelfelvételhez vagy kötvénykibocsátáshoz nem vehető számításba.

(6) A törzsvagyon körébe tartozó ingatlanon a funkció megváltoztatásához a képviselő-testület hozzájárulása szükséges.

14. § (1) A versenytárgyalás nyilvános vagy zártkörű lehet.

(2)² Zártkörű versenytárgyalást kell kiírni, ha a nyilvános versenytárgyalás eredménytelen volt és a kikiáltási ár nem haladja meg a 40 millió forintot.

(3) A nyilvános versenytárgyalási felhívást az önkormányzat hirdetőtábláin elhelyezett hirdetményben kell meghirdetni.

(4) A zártkörű versenytárgyalási felhívásról a meghívott ajánlattevőket egyidejűleg és közvetlenül kell tájékoztatni.

(5) A versenytárgyalásról és technikai feltételeinek biztosításáról a polgármesteri hivatal gondoskodik.

(6) A versenytárgyalási hirdetményben valamennyi résztvevő számára egyenlő esélyt kell biztosítani.

(7) A versenytárgyalási hirdetménynek tartalmaznia kell:

a) a kikiáltási árat, valamint a műszaki, kereskedelmi és jogi feltételeket,

b) az ingatlan, vagy ingóság megtekintési lehetőségét,

c) a versenytárgyalás helyét és idejét,

d) az áremelés alsó és felső határát

e) a bánatpénzzel és az ellenszolgáltatással kapcsolatos kikötéseket és feltételekket

(8) A versenytárgyalás időpontját a hirdetményben úgy kell meghatározni, hogy a hirdetmény közzététele és a versenytárgyalás között legalább 15 nap különbség legyen.

(9) A versenytárgyalási hirdetmény a versenytárgyalás időpontjáig visszavonható, amelyet a meghirdetéssel azonos módon kell közzétenni.

(10) A versenytárgyalást 3 fős bizottság bonyolítja le, melynek tagjai a polgármester, a jegyző, a pénzügyi csoport vezetője.

(11) Az ajánlattevők azonosítása után a bizottság tagjai megállapítják, hogy az ajánlatok közül melyek az érvényesek és érvénytelenek, melyről vita esetén a bizottság egyszerű szótöbbséggel dönt.

(12) A versenytárgyalás nyertese a legmagasabb, de legalább a kikiáltási összeget kínáló ajánlattevő.

(13) A versenytárgyalás nyertesének elállása esetén a második legkedvezőbb ajánlatot tevő szerez szerződéskötési jogot.

(14) A versenytárgyalás eredményének kihirdetése az ajánlattevők jelenlétében történik.

(15) A versenytárgyalás lefolytatásáról a bizottság jegyzőkönyvet készít, amelyből a versenytárgyalás résztvevői másolatot kapnak.

(16) A versenytárgyalás nyertesének a hirdetményben meghatározott határidőn belül a teljes vételárat ki kell egyenlítenie és a szerződést alá kell írnia.

17. § E rendelet kihirdetése napján lép hatályba.