Répceszemere Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2003. (VII. 1.) önkormányzati rendelete
Répceszemere Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2003.(VII.01.) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
Hatályos: 2004. 09. 22- 2004. 11. 30Répceszemere Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2003. (VII. 1.) önkormányzati rendelete
Répceszemere Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2003.(VII.01.) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
A Képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. Tv. (továbbiakban: Ötv.) 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – figyelemmel az Ötv. 79-80. §-aiban, továbbá az államháztartásról szóló, módosított 1992. évi XXXVIII. Tv. (továbbiakban: Áht.) 108-109. §-aiban foglaltakra, Répceszemere Község Önkormányzatának vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól az alábbi rendeletet alkotja:
A rendelet hatálya
1. § A rendelet hatálya kiterjed:
a) az önkormányzatra, annak szerveire, továbbá az önkormányzat által alapított és tulajdonosi irányítása alatt működő költségvetési szervekre (továbbiakban: intézmények)
b) mindazokra a dolgokra, melyek az önkormányzat tulajdonában vannak, így az ingatlanok és ingó dolgokra, vagyoni értékű jogokra, gazdasági és közhasznú társaságokban az önkormányzatot megillető részesedésekre, valamint az értékpapírokra (továbbiakban: önkormányzati vagyon).
Az önkormányzati vagyon funkciója
2. § Az önkormányzati vagyon elsődleges funkciója az önkormányzat illetékességi területén az önkormányzati feladatok ellátásának elősegítése. Az önkormányzat képviselőinek, valamint köztisztviselőinek, közalkalmazottainak elsőrendű kötelessége a vagyon megfelelő védelme és lehetőség szerint gyarapítása.
Az önkormányzati vagyon
3. § (1) Répceszemere Község Önkormányzatának vagyona forgalomképesség szempontjából
a) forgalomképtelen törzsvagyon (1. számú melléklet)
b) korlátozottan forgalomképes törzsvagyon (2. számú melléklet)
c) forgalomképes vállalkozói vagyon (3. számú melléklet)
(2) Az önkormányzati vagyonnak az (1) bekezdésben megállapított tárgyit az önkormányzat egyéb vagyontárgyaitól elkülönítetten kell nyilvántartani és az éves zárszámadáshoz tartozó vagyonmérlegben elkülönítetten kell kimutatni.
(3) A körülmények változása, valamint új adatok, tények, információk felmerülése esetén a képviselő-testület az önkormányzat vagyontárgyait bármikor átminősítheti.
Az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályai
4. § (1) Az önkormányzati ingatlan vagyon elidegenítése, használat és hasznosítás jogának átengedése, gazdasági társaságba vagy alapítványba történő bevitele, valamint azzal közérdekű kötelezettség vállalása a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.A tulajdonjog megterhelése vagy korlátozása szintén a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik. A tulajdonjog megterhelése vagy korlátozása szintén a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.
(2) Az (1) bekezdés szerinti vagyon elidegenítése a képviselő-testület egyedi határozata alapján történhet. Ingatlant 1 millió forint értékhatár felett csak forgalmi értékbecsléssel megalapozva, megfelelő körben történő meghirdetés (pályáztatás vagy versenytárgyalás) útján a legjobb ajánlatot tevőnek lehet értékesíteni.
(3) Az (1) bekezdéssel kapcsolatos képviselő-testületi döntést a Körjegyzőségi Hivatala készíti elő.
(4) Az (1) bekezdésben foglalt jogügylet létrejöttének alapjául szolgáló szerződés megkötése a polgármester feladata.
(5) Az önkormányzat nem vehet részt olyan vállalkozásban, amelyben felelőssége meghaladja vagyoni hozzájárulása mértékét és vállalkozásai, valamit az ingatlan vagyonnal való rendelkezés a kötelező feladatainak ellátását veszélyezteti.
Az önkormányzati vagyon hasznosításának lehetőségei
5. § Az önkormányzati vagyon hasznosításának lehetőségei:
a) önálló vállalkozás
b) gazdasági társaságokban való részvétel (Bt. kültagként, Kft, Rt, vegyes vállalat)
c) tulajdonjog átruházás
d) lízing
e) bérbeadás
f) használatba adás
g) haszonbérlet
h) haszonkölcsön
i) koncesszióba adás
j) közérdekű kötelezettség vállalás
k) alapítvány létrehozása, illetve alapítványhoz való csatlakozás
Az intézmények használatába adott vagyonra vonatkozó szabályok
6. § (1) Az önkormányzati intézményeket megilletik a tulajdonosi jogosítványok és terhelik a tulajdonosi kötelezettségek az e rendeletben megfogalmazott eljárási és anyagi jogszabályok betartása mellett. A tulajdonost megillető rendelkezési jogból az önkormányzati intézmények az alkalomszerűen vagy határozott időre szóló bérleti szerződés útján történő hasznosítás jogát gyakorolhatják.
(2) A bérbeadásból származó bevételt az intézmény saját feladatainak ellátására, színvonalának javítására fordíthatja.
(3) A hasznosítás az intézmény feladatainak ellátását nem korlátozhatja, nem veszélyeztetheti, a vagyon állagát nem ronthatja.
(4) Ha egy vagyontárgyhoz kapcsolódó intézményi funkció megszűnik, a vagyon hasznosításáról a képviselő-testület dönt.
(5) Az intézmények által megszerzett vagyontárgyak, ingatlanok az önkormányzat tulajdonába kerülnek. E vagyontárgyak, ingatlanok általában az azokat megszerző intézmények használatába kerülnek, kivéve, ha a képviselő-testület másképpen rendelkezik.
Az önkormányzati vagyon hasznosítása
7. § (1) Az önkormányzat vagyontárgyainak hasznosítása – a bérbeadást és a (4) bekezdést kivéve – a képviselő-testület jogköre.
(2) A forgalomképes és a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak bérbeadása a polgármester hatásköre, amelyről utólag a képviselő-testületet tájékoztatja.
(3) A forgalomképtelen kategóriába sorolt vagyontárgyakat csak közterület-foglalással lehet hasznosítani, melynek lebonyolítása a polgármester feladata.
(4) A polgármester saját hatáskörében az önkormányzat vagyonát, vagy tulajdonát érintő ügyekben – az ingatlanok kivételével – 500.000 Ft értékhatárig köthet szerződéseket, vállalhat kötelezettségeket, írhat alá megállapodásokat. Az általa kötött szerződésekről utólag tájékoztatja a képviselő-testületet.
Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes, illetve forgalomképtelen vagyonának átminősítési, valamint a korlátozottan forgalomképes vagyonának hasznosítási folyamata
8. § (1) A polgármester gondoskodik a vagyontárgyak átminősítése, illetve hasznosítása előtt a célszerűségi, valamint a pénzügyi-gazdaságossági vizsgálat elvégzéséről.
(2) A polgármester a vizsgálatok eredményét köteles a képviselő-testület elé terjeszteni döntés végett.
Az önkormányzati vagyon ingyenes, vagy kedvezményes átruházása, követelés elengedése
9. § (1) Önkormányzati vagyont ingyenesen, vagy kedvezményesen átruházni – a törvényben meghatározott eseteken kívül – a következő célra lehet:
a) meghatározott céllal, más önkormányzatnak
b) kötelezettségvállalással, közérdekű célra
c) közalapítvány javára, alapítvány rendeléssel
d) közösségi célra, alapítványi hozzájárulással.
(2) Az önkormányzat és szervei csak az alábbi esetekben mondhatnak le részben vagy egészben követelésről:
a) csődegyezségi megállapodásban
b) bírói egyezség keretében
c) felszámolási eljárás során, ha felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg
d) a végrehajtás során nem, vagy csak részben térül meg
e) ha a követelés igazoltan csak veszteséggel (aránytalan költségráfordítással) érvényesíthető
f) kötelezettje nem lelhető fel, s ez dokumentumokkal hitelt érdemlően bizonyított.
A felajánlott vagyon elfogadása
10. § (1) Ha a vagyonról az önkormányzat javára lemondtak, ezt a lemondásban megnevezett elfogadhatja, feltéve, hogy képes az azzal járó kötelezettségek teljesítésére.
(2) Az önkormányzat részére 500.000 Ft értékhatár felett ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadásához a képviselő-testület hozzájárulása szükséges.
Értelmező rendelkezések
11. § E rendelet alkalmazásában:
a) Vagyon: az ingatlan, az ingó, a vagyoni értékű jog.
b) Ingatlan: a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog.
c) Ingó: a földdel alkotórészi kapcsolatban nem álló mindennemű dolog.
d) Vagyoni értékű jog: minden anyagi előnyt biztosító jog, mint például:
da) használati jog
db) haszonélvezeti jog
dc) kezelői jog
dd) szolgalmi jog
de) koncessziós jog
e) Önkormányzat illetékességi területe: az önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt bel- és külterületet magába foglaló térség, amelyre az önkormányzati hatáskör kiterjed.
f) Forgalomképtelen törzsvagyon: helyi közutak és műtárgyaik, a terek és parkok, valamint minden más ingatlan és ingó dolog, amelyet törvény vagy az önkormányzat forgalomképtelennek nyilvánít.
g) Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon: közművek, intézmények, középületek, továbbá az önkormányzat által meghatározott ingatlanok és ingók.
h) Forgalomképes (vállalkozói) vagyon: minden, ami nem tartozik a forgalomképtelen vagyontárgyak körébe, és amelyet törvény vagy a képviselő-testület rendelete a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak köréből kivon és forgalomképessé nyilvánít. Így tehát összetevői és elemei: dolgok és ezek rendelkezései (dologi jogok), vagyoni értékű jogok, tulajdonosi jogosítványok, a dolgok és tevékenységek hasznai, egyéb vagyon (pl. értékpapírok, részvények, üzletrészek, kötvények, váltók, bankbetétek, számlapénzek, alapítványok).
i) Önkormányzat intézménye: az önkormányzat költségvetéséből fenntartott, önkormányzat által biztosított közszolgáltatást nyújtó szerv.
Záró rendelkezések
12. § (1) Ez a rendelet 2003. július 1-én lép hatályba.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat tulajdonáról és a vagyonnal való gazdálkodás egyes szabályairól szóló 5/1996.(XI.1.) K. számú rendelet, valamint az azt módosító 9/1999.(IX.20.) K. számú rendelet.
Az 1. melléklet a Répceszemere Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2004. (IX. 22.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. melléklet a Répceszemere Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2004. (IX. 22.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.