Répceszemere Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2003. (VII. 1.) önkormányzati rendelete
Répceszemere Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2003.(VII.01.) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
Hatályos: 2004. 12. 01- 2024. 03. 14Répceszemere Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2003. (VII. 1.) önkormányzati rendelete
Répceszemere Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2003.(VII.01.) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
A Képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. Tv. (továbbiakban: Ötv.) 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – figyelemmel az Ötv. 79-80. §-aiban, továbbá az államháztartásról szóló, módosított 1992. évi XXXVIII. Tv. (továbbiakban: Áht.) 108-109. §-aiban foglaltakra, Répceszemere Község Önkormányzatának vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól az alábbi rendeletet alkotja:
A rendelet hatálya
1. § A rendelet hatálya kiterjed:
a) az önkormányzatra, annak szerveire, továbbá az önkormányzat által alapított és tulajdonosi irányítása alatt működő költségvetési szervekre (továbbiakban: intézmények)
b) mindazokra a dolgokra, melyek az önkormányzat tulajdonában vannak, így az ingatlanok és ingó dolgokra, vagyoni értékű jogokra, gazdasági és közhasznú társaságokban az önkormányzatot megillető részesedésekre, valamint az értékpapírokra (továbbiakban: önkormányzati vagyon).
Az önkormányzati vagyon funkciója
2. § Az önkormányzati vagyon elsődleges funkciója az önkormányzat illetékességi területén az önkormányzati feladatok ellátásának elősegítése. Az önkormányzat képviselőinek, valamint köztisztviselőinek, közalkalmazottainak elsőrendű kötelessége a vagyon megfelelő védelme és lehetőség szerint gyarapítása.
Az önkormányzati vagyon
3. § (1) Répceszemere Község Önkormányzatának vagyona forgalomképesség szempontjából
a) forgalomképtelen törzsvagyon (1. számú melléklet)
b) korlátozottan forgalomképes törzsvagyon (2. számú melléklet)
c) forgalomképes vállalkozói vagyon (3. számú melléklet)
(2) Az önkormányzati vagyonnak az (1) bekezdésben megállapított tárgyit az önkormányzat egyéb vagyontárgyaitól elkülönítetten kell nyilvántartani és az éves zárszámadáshoz tartozó vagyonmérlegben elkülönítetten kell kimutatni.
(3) A körülmények változása, valamint új adatok, tények, információk felmerülése esetén a képviselő-testület az önkormányzat vagyontárgyait bármikor átminősítheti.
Az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályai
4. § (1) Az önkormányzati ingatlan vagyon elidegenítése, használat és hasznosítás jogának átengedése, gazdasági társaságba vagy alapítványba történő bevitele, valamint azzal közérdekű kötelezettség vállalása a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.A tulajdonjog megterhelése vagy korlátozása szintén a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik. A tulajdonjog megterhelése vagy korlátozása szintén a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.
(2) Az (1) bekezdés szerinti vagyon elidegenítése a képviselő-testület egyedi határozata alapján történhet. Ingatlant 1 millió forint értékhatár felett csak forgalmi értékbecsléssel megalapozva, megfelelő körben történő meghirdetés (pályáztatás vagy versenytárgyalás) útján a legjobb ajánlatot tevőnek lehet értékesíteni.
(3) Az (1) bekezdéssel kapcsolatos képviselő-testületi döntést a Körjegyzőségi Hivatala készíti elő.
(4) Az (1) bekezdésben foglalt jogügylet létrejöttének alapjául szolgáló szerződés megkötése a polgármester feladata.
(5) Az önkormányzat nem vehet részt olyan vállalkozásban, amelyben felelőssége meghaladja vagyoni hozzájárulása mértékét és vállalkozásai, valamit az ingatlan vagyonnal való rendelkezés a kötelező feladatainak ellátását veszélyezteti.
A pályáztatás rendje
4/A. § (1) Az R. 4. § (2) bekezdésében foglalt pályázati felhívás nyilvános vagy zárkörű lehet.
(2) Zártkörű pályázatot kell kiírni, ha a nyilvános pályázat közérdeket sért, továbbá ha a teljesítésre csak meghatározott ajánlattevők alkalmasak. A zárt körű pályázat meghirdetéséről a polgármester dönt.
(3) A nyilvános pályázati felhívást
a) 10 millió forint forgalmi értékhatár alatt a helyi hirdetőtáblákon,
b) 10 millió forint, és e feletti forgalmi értékhatár esetében legalább a megyei napilapban.
(4) A zárt körű pályázati felhívásról a meghívott ajánlattevőket egyidejűleg és közvetlenül kell tájékoztatni.
(5) A pályázatot két fordulóban is meg lehet hirdetni. A második fordulóban a kiválasztott ajánlattevők az első fordulóban vállalt feltételekkel vesznek részt.
(6) A kiíró az első fordulóban olyan adatokat tartalmazó ajánlatokat is kérhet, melyekből meg tudja állapítani, hogy az ajánlattevő teljesítőképessége, eddigi tevékenysége, szakismerete, valamint megbízhatósága és pénzügyi helyzete alapján alkalmas-e a felhívásban megjelölt kötelezettség teljesítésére.
(7) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:
a) a kötelezettség pont meghatározását, ideértve annak műszaki, kereskedelmi, jogi feltételeit is,
b) a teljesítés helyét és legkésőbbi határidejét,
c) az ellenszolgáltatással kapcsolatos kikötéseket és feltételeket,
d) az ajánlatok benyújtására, felbontási helyére és idejére, valamint az elbírálásra vonatkozó időpontokat és szempontokat.
e) pályázati biztosíték fizetésére vonatkozó feltételeket.
(8) A pályázati felhívásban meg kell jelölni az ajánlatok elkészítéséhez rendelkezésre bocsátandó dokumentáció beszerzésének helyét és feltételeit.
(9) Az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontot a felhívásban úgy kell meghatározni, hogy a felhívás közzététele és az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontok között legalább harminc nap különbség legyen.
(10) A pályázati kiírás az ajánlatok benyújtására megjelölt időpontig visszavonható, amelyet a felhívással azonos módon kell közzétenni.
(11) A kiírás visszavonása esetén – ha a részletes dokumentáció rendelkezésre bocsátása ellenérték fejében történt – az ellenérték visszajár, az ajánlattevők pedig a dokumentáció visszaadására kötelesek.
(12) A pályázati felhívásra beküldött ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő részletes nyilatkozatát, különösen:
a) a pályázatban kiírt feltételekre, azok megvalósításának határidejére,
b) az igényelt esetleges ellenszolgáltatásra.
(13) Az ajánlattevő az ajánlatban közölt egyes adatok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az ajánlattevő a nevének, az általa igényelt ellenszolgáltatásnak és a teljesítési határidőnek a nyilvánosságra hozatalát nem tilthatja meg.
(14) Az ajánlatot zárt borítékban kell benyújtani és fel kell tüntetni az adott pályázati kiírásra utaló jelzést.
(15) Az ajánlattevő az ajánlathoz – a pályázati kiírásban közölt – elbírálási időpontot követő harminc napig kötve marad, kivéve, ha az elbírálási időpontban valamelyik ajánlattevővel a szerződés létrejön, vagy az egyik ajánlattevővel sem jön létre szerződése.
(16) A pályázatokat a képviselő-testület szükség szerint szakértő közreműködésével bírálja el, az ajánlatok benyújtási határidejét követő első testületi ülésen, legkésőbb azonban 30 napon belül.
Az önkormányzati vagyon hasznosításának lehetőségei
5. § Az önkormányzati vagyon hasznosításának lehetőségei:
a) önálló vállalkozás
b) gazdasági társaságokban való részvétel (Bt. kültagként, Kft, Rt, vegyes vállalat)
c) tulajdonjog átruházás
d) lízing
e) bérbeadás
f) használatba adás
g) haszonbérlet
h) haszonkölcsön
i) koncesszióba adás
j) közérdekű kötelezettség vállalás
k) alapítvány létrehozása, illetve alapítványhoz való csatlakozás
Az intézmények használatába adott vagyonra vonatkozó szabályok
6. § (1) Az önkormányzati intézményeket megilletik a tulajdonosi jogosítványok és terhelik a tulajdonosi kötelezettségek az e rendeletben megfogalmazott eljárási és anyagi jogszabályok betartása mellett. A tulajdonost megillető rendelkezési jogból az önkormányzati intézmények az alkalomszerűen vagy határozott időre szóló bérleti szerződés útján történő hasznosítás jogát gyakorolhatják.
(2) A bérbeadásból származó bevételt az intézmény saját feladatainak ellátására, színvonalának javítására fordíthatja.
(3) A hasznosítás az intézmény feladatainak ellátását nem korlátozhatja, nem veszélyeztetheti, a vagyon állagát nem ronthatja.
(4) Ha egy vagyontárgyhoz kapcsolódó intézményi funkció megszűnik, a vagyon hasznosításáról a képviselő-testület dönt.
(5) Az intézmények által megszerzett vagyontárgyak, ingatlanok az önkormányzat tulajdonába kerülnek. E vagyontárgyak, ingatlanok általában az azokat megszerző intézmények használatába kerülnek, kivéve, ha a képviselő-testület másképpen rendelkezik.
Az önkormányzati vagyon hasznosítása
7. § (1) Az önkormányzat vagyontárgyainak hasznosítása – a bérbeadást és a (4) bekezdést kivéve – a képviselő-testület jogköre.
(2) A forgalomképes és a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak bérbeadása a polgármester hatásköre, amelyről utólag a képviselő-testületet tájékoztatja.
(3) A forgalomképtelen kategóriába sorolt vagyontárgyakat csak közterület-foglalással lehet hasznosítani, melynek lebonyolítása a polgármester feladata.
(4) A polgármester saját hatáskörében az önkormányzat vagyonát, vagy tulajdonát érintő ügyekben – az ingatlanok kivételével – 500.000 Ft értékhatárig köthet szerződéseket, vállalhat kötelezettségeket, írhat alá megállapodásokat. Az általa kötött szerződésekről utólag tájékoztatja a képviselő-testületet.
Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes, illetve forgalomképtelen vagyonának átminősítési, valamint a korlátozottan forgalomképes vagyonának hasznosítási folyamata
8. § (1) A polgármester gondoskodik a vagyontárgyak átminősítése, illetve hasznosítása előtt a célszerűségi, valamint a pénzügyi-gazdaságossági vizsgálat elvégzéséről.
(2) A polgármester a vizsgálatok eredményét köteles a képviselő-testület elé terjeszteni döntés végett.
Az önkormányzati vagyon ingyenes, vagy kedvezményes átruházása, követelés elengedése
9. § (1) Önkormányzati vagyont ingyenesen, vagy kedvezményesen átruházni – a törvényben meghatározott eseteken kívül – a következő célra lehet:
a) meghatározott céllal, más önkormányzatnak
b) kötelezettségvállalással, közérdekű célra
c) közalapítvány javára, alapítvány rendeléssel
d) közösségi célra, alapítványi hozzájárulással.
(2) Az önkormányzat és szervei csak az alábbi esetekben mondhatnak le részben vagy egészben követelésről:
a) csődegyezségi megállapodásban
b) bírói egyezség keretében
c) felszámolási eljárás során, ha felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg
d) a végrehajtás során nem, vagy csak részben térül meg
e) ha a követelés igazoltan csak veszteséggel (aránytalan költségráfordítással) érvényesíthető
f) kötelezettje nem lelhető fel, s ez dokumentumokkal hitelt érdemlően bizonyított.
A felajánlott vagyon elfogadása
10. § (1) Ha a vagyonról az önkormányzat javára lemondtak, ezt a lemondásban megnevezett elfogadhatja, feltéve, hogy képes az azzal járó kötelezettségek teljesítésére.
(2) Az önkormányzat részére 500.000 Ft értékhatár felett ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadásához a képviselő-testület hozzájárulása szükséges.
Értelmező rendelkezések
11. § E rendelet alkalmazásában:
a) Vagyon: az ingatlan, az ingó, a vagyoni értékű jog.
b) Ingatlan: a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog.
c) Ingó: a földdel alkotórészi kapcsolatban nem álló mindennemű dolog.
d) Vagyoni értékű jog: minden anyagi előnyt biztosító jog, mint például:
da) használati jog
db) haszonélvezeti jog
dc) kezelői jog
dd) szolgalmi jog
de) koncessziós jog
e) Önkormányzat illetékességi területe: az önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt bel- és külterületet magába foglaló térség, amelyre az önkormányzati hatáskör kiterjed.
f) Forgalomképtelen törzsvagyon: helyi közutak és műtárgyaik, a terek és parkok, valamint minden más ingatlan és ingó dolog, amelyet törvény vagy az önkormányzat forgalomképtelennek nyilvánít.
g) Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon: közművek, intézmények, középületek, továbbá az önkormányzat által meghatározott ingatlanok és ingók.
h) Forgalomképes (vállalkozói) vagyon: minden, ami nem tartozik a forgalomképtelen vagyontárgyak körébe, és amelyet törvény vagy a képviselő-testület rendelete a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak köréből kivon és forgalomképessé nyilvánít. Így tehát összetevői és elemei: dolgok és ezek rendelkezései (dologi jogok), vagyoni értékű jogok, tulajdonosi jogosítványok, a dolgok és tevékenységek hasznai, egyéb vagyon (pl. értékpapírok, részvények, üzletrészek, kötvények, váltók, bankbetétek, számlapénzek, alapítványok).
i) Önkormányzat intézménye: az önkormányzat költségvetéséből fenntartott, önkormányzat által biztosított közszolgáltatást nyújtó szerv.
Záró rendelkezések
12. § (1) Ez a rendelet 2003. július 1-én lép hatályba.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat tulajdonáról és a vagyonnal való gazdálkodás egyes szabályairól szóló 5/1996.(XI.1.) K. számú rendelet, valamint az azt módosító 9/1999.(IX.20.) K. számú rendelet.
Az 1. melléklet a Répceszemere Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2004. (IX. 22.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. melléklet a Répceszemere Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2004. (IX. 22.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.