PREAMBULUM

A Magyar Köztársaság Országgyűlése a többpártrendszerű jogállam, a parlamentáris demokrácia kiépülésével egyidejűleg az önkormányzati rendszer bevezetése mellett döntött, biztosítva a helyi önkormányzatok három kiemelkedően fontos jogát: az autonómiához való jogot, a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, valamint az önkormányzati jogok bírósági védelmi jogát.

Az egyre erősödő önkormányzatok révén olyan önszerveződő helyi hatalomgyakorlás valósul meg, amelyben a lakosság közvetlenül, illetve választott helyi képviselői útján – a törvények keretei között – önállóan intézheti a helyi ügyek széles körét.

A helyi önállóságot anyagilag – szervezetileg – jogilag biztosító önkormányzatbarát környezetben, a helyi önkormányzatok fokozatosan képessé válnak arra, hogy a településen önfejlődési folyamatokat indítsanak el, s a közmegelégedésére hatékonyan igazodjanak a helyi sajátosságok és igényének sokszínűségéhez, önkormányzati minőségükben és önállóságukkal kapcsolódjanak az országos közfeladatok helyi érdekű megvalósításához.

A helyi önkormányzatok széles feladat- és hatáskörükben eljárva kifejezi a helyi közakaratot, megjelenítik a helyi érdekeket.

Mindezeket alapul véve és szem előtt tartva Répceszemere Község Önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a közszolgáltatásokról, a helyi hatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról.

A Képviselőtestület a fenti elvekkel és célkitűzésekkel összhangban a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján működésének részletes szabályait a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló rendeletben (továbbiakban: Szabályzat) a következők szerint határozza meg.

I. fejezet

Általános rendelkezések

Az önkormányzat és jelképei

1. §

Az önkormányzat

1.  hivatalos megnevezése: Répceszemere Község Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat)

Székhelye: 9375. Répceszemere, Fő utca 21.

2.  működési területe: Répceszemere község közigazgatási területe
3. a Képviselőtestület hivatalának neve: Himod – Csapod – Répceszemere Körjegyzősége
4. A képviselő-testületi tagok névsorát az 1. számú Függelék tartalmazza.
5. Az önkormányzat helyi feladatainak ellátása során önállóan, szabadon, demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve intézi Répceszemere község közügyeit, gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról, alakítja szervezetét.
   

2. §

(1) Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló.

     a./ Az önkormányzat címere:

Kék színű csücskös pajzsban, ezüstszínű, hullámos pólyából kinövő három szál  havasi liliom. A pajzs felett ötágú rangkorona. A rangkorona és a kék szín, községünk és a Szemere család nemesi múltjára, az ezüstszínű pólya a Répce folyóra, a havasi liliomok pedig Huba vezérre, illetve nemzetségére utal.

     b./ Az önkormányzat zászlaja:

Világoskék színű, fekvő téglalap alakú, középen a község címerével, alatta Répceszemere felirattal. 

            Hosszanti oldalain arany zsinór, lengő végén arany rojt.

A lobogó azonos a zászlóval, de álló téglalap alakú. A címer tengelye minden esetben megegyezik a zászlórúd tengelyével.          

(2) Az önkormányzat zászlaját községi rendezvényeken kell használni

(3) Az önkormányzat címerét kell használni

1. a községháza üléstermében
2. a falu helységnévtábláin.
   

II. fejezet

A helyi önkormányzás általános szabályai

Az önkormányzati jogok

3. §

A Képviselőtestület véleményt nyilvánít és kezdeményez a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban. Ilyen ügyekben – a polgármester indítványára – a képviselő-testület csak a közvetlenül érintett lakossági réteg, érdekképviseleti szerv, vagy társadalmi szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést.

Feladat és hatásköre

4. §

A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom és gazdaságszervező munkában – ezek fejlesztése érdekében – együttműködik a megyei önkormányzattal. A koordináció keretében közvetlen cél a megyei fejlesztési tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a polgármester és a körjegyző feladata.

III. fejezet

Települési önkormányzat

Az önkormányzat feladata, hatásköre, szervezete

5. §

Az önkormányzat feladatait a helyi közszolgáltatások körében a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 8. § (1) bekezdése tartalmazza.

6. §

1. Az önkormányzat kötelező feladatait az Ötv. 8. § (4) bekezdése tartalmazza.

2. Az önkormányzat önként vállalt feladatai az alábbiak:
   1. köztéri építmények fenntartása,
   2. területrendezés,
   3. csatornázás,
   4. csapadékvíz-elvezetés,
   5. parkfenntartás,
   6. buszmegállók fenntartása,
   7. környezet- és egészségvédelmi teendők ellátása,
   8. szabadidős intézmények fenntartása,
   9. gyermek- és ifjúsági feladatok ellátása,
   10. civil szervezetek támogatása,
   11. rendezvények támogatása,
   12. külkapcsolatok ápolása, támogatása,
   13. sportfeladatok,
   14. turizmusfejlesztés.

3. A kötelező feladatokon túl az önkormányzat vállalkozhat további, a helyi lakosság által meghatározott és a helyi érdekeket kifejező feladatok elvégzésére is. Az önként vállalt feladatok céljára történő vagyonfelhasználásra akkor kerülhet sor, ha az önkormányzat a vagyonával a törvényen alapuló közszolgáltatásokat is teljesíti.

4. Az önkormányzat önként vállalhat közfeladatokat akkor, ha:
   1. a kötelezően előírt feladatok ellátását ez nem veszélyezteti,
   2. Az ellátásához szükséges feltételek biztosítottak, vagy azokat megteremti,
   3. a közfeladatot törvény nem utalja más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe.

Az önként vállalt feladatokról általában az éves költségvetésben – a fedezet biztosításával egyidejűleg – kell dönteni.

5. A közfeladat önkéntes vállalásához, illetve ellátásának megszüntetéséhez a Képviselőtestület minősített többséggel hozott döntése szükséges.
   

7. §

1. Az önkormányzat jogi személy.

Az önkormányzati feladat és hatáskörök a Képviselő-testületet illetik meg. A Képviselőtestület a településfejlesztéssel, a helyi közszolgáltatásokkal, az alapvető intézményhálózat létrehozásával és működtetésével szorosan összefüggő hatásköreinek gyakorlását nem ruházhatja át.

2. A Képviselőtestület kizárólagos hatáskörébe tartozó feladatokat az Ötv. 10. § (1) bekezdése tartalmazza.
   

IV. fejezet

A képviselő-testület működése

A képviselő-testület összehívása

8. §

1. A képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő.

2. A testület szükség szerint, de évente legalább 8 ülést tart, az ülést a polgármester hívja össze. Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket – a képviselőknek és meghívottaknak – olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják. A meghívó a község hirdetőtábláján kerül kifüggesztésre.

3. A meghívó tartalmazza:

1. az ülés helyét, idejét,
2. javasolt napirendet,
3. napirendek előterjesztőjét.
   

9.  §

1. A polgármester rendkívüli testületi ülést köteles összehívni a képviselők legalább ¼-ének ( 2 fő) a napirendet is tartalmazó indítványra. Ilyen sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 8 órával is kiküldhető a meghívó.

Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető, el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell.

2. A közmeghallgatást igénylő napirendet tárgyaló ülések időpontja, helye legalább 8 nappal az ülés előtt a helyben szokásos módon – hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel – kerül nyilvánosságra.
   

Munkaprogram, munkaterv

10. §

1. A polgármester programot terjeszt a képviselő-testület elé, mely – a testület megbízatásának időtartamára – a településfejlesztés, a helyi közszolgáltatások szervezésének főbb célját, feladatait tartalmazza. A program azokat a helyi közügyeket, közszolgáltatásokat is rögzíti, amelyekben a feladatokat vállaló önszerveződő közösségek és vállalkozások támogatást kapnak a képviselő-testülettől.

2. A képviselő-testület működésének alapja – a program végrehajtását is célzó – munkaterv.

3. A munkaterv tervezését a polgármester irányításával – körjegyző állítja össze, a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a Képviselőtestület elé.

4. A munkaterv főbb tartalmi elemei:

                 a.) A tárgyidőszak főbb feladatainak felvázolása, azoknak az ügyeknek a pontos          megjelölése, amelyek eldöntéséhez Képviselőtestület igényli a lakossági fórumok segítségét és közreműködését.

1. A képviselő-testületi ülések tervezett időpontjai, napirendjei.
2. Azoknak a napirendeknek a megjelölése, amelyek előkészítésénél közmeghallgatást kell tartani.
3. A napirend előterjesztésének a megjelölése.
4. Meghívottak felsorolása.
   

A képviselő-testület ülése. Az ülésvezetés szabályai

11. §

1. Az Ötv. 12. § (4) bek. b) pontjában rögzített esetben a zárt ülés tartására vonatkozó javaslatról a testület vita nélkül minősített szótöbbséggel dönt.

2. A zárt ülésen a Képviselőtestület tagjai, a körjegyző, meghívása esetén az érdekelt és a szakértő vesz részt. Törvény előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása. A zárt ülésen elhangzott információkkal a résztvevők nem élhetnek vissza.

3. A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül. A zárt ülés jegyzőkönyvébe csak a képviselők, a polgármester, valamint a körjegyző tekinthet be.

4. A zárt ülésen hozott döntést a személyiségi jogok és az üzleti titok sérelme nélkül a polgármester és a körjegyző hozza a nyilvánosság tudomására.
   

12. §

1. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze és vezeti a Képviselőtestület ülését.

2. A polgármester a testületi ülés vezetése során:
   1. megállapítja az ülés határozatképességét,
   2. előterjeszti az ülés napirendjét,
   3. tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati döntések, rendeletek, határozatok végrehajtásának állásáról,
   4. tájékoztatást ad az előző képviselő-testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről,
   5. ismerteti az átruházott hatáskörbe tett intézkedéseket.

3. A Képviselőtestület a napirendről vita nélkül határoz.
   

Az előterjesztés

13. §

1. Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, a Képviselőtestület előzetesen javasolt rendelet és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.

2. A testületi ülésre az előterjesztés írásban kerül benyújtásra. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
   

Sürgősségi indítvány

14. §

1. A Képviselőtestület – a polgármester javaslatára – a sürgősségi indítványt egyszerű szótöbbséggel, sürgősségi tárgykörként fogadja el.

2. A sürgősségi indítvány benyújtásának feltételei:
   1. Sürgősségi indítványt – a sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb az ülést megelőző nap írásban nyújtható be a polgármesternél. Sürgősségi indítványt nyújthat be: a polgármester, az alpolgármester, a képviselő, a körjegyző.

1. Ha a polgármester vagy valamely képviselő ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését – a napirend lezárása után – vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid megindokolására.

1. Ha a Képviselőtestület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kezeli, s a napirendek meghatározásakor állást foglal arról, hányadik napirend. Ha a testület helyt ad a sürgősségi indítványnak, úgy első napirendként tárgyalja meg.
   

A vita. Szavazás

15. §

1. A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön vitát nyit, melynek során:
   1. Az előadó a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet.
   2. Az előadóhoz a Képviselőtestület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni.
   3. Az előterjesztő a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatát a vita lezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.
   4. A vita lezárása, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.

2. A vita lezárás után a határozathozatal előtt a körjegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

3. A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület – az elhangzás sorrendjében – majd az eredeti határozati javaslatról.
   

16.  §

Minősített többség szükséges:

1. Önkormányzati rendeletalkotáshoz.
2. Az önkormányzat szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz.
3. Önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz, érdekképviseleti szervhez való csatlakozáshoz.
4. Külföldi önkormányzattal való együttműködést rögzítő megállapodáshoz, nemzetközi szervezethez való csatlakozáshoz.
5. Intézmény alapításához.
6. A képviselő kizárásához.
7. Zárt ülés elrendezéséhez
8. A Képviselőtestület megbízatásának lejárta előtti felosztásához.
9. A polgármester elleni kereset benyújtásához.
10. A Képviselőtestület munkaprogramjának az elfogadásához.
11. Az önkormányzat vagyonával, tulajdonával való rendelkezésnél 1 millió Ft értékhatár felett.
12. Alapítvány alapításához, hitelfelvételhez.
13. Testületi hatáskörök átruházásához.
14. Helyi népszavazás kiírásához.
    

17.  §

1. Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha
   1. azt törvény előírja,
   2. azt a képviselő-testület 1/3-a indítványozza,
   3. azt a polgármester kéri.

Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást elrendelni nem lehet.

2. A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a körjegyző felolvassa a tagok nevét, a jelenlévő tagok pedig a nevük felolvasásakor „IGEN”-nel vagy „NEM”-mel szavaznak.

3. A név szerinti szavazásról mindig kötelező jegyzőkönyvet készíteni. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

4. A szavazatok összeszámlálásáról a levezető elnök gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik képviselő kéri, az elnök a szavazást köteles megismételni.
   

18. §

1. A testületi határozatokról a Körjegyzőség Hivatala betűrendes határidős nyilvántartást vezet.

2. A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 8 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személynek, szerveknek.
   

   Kérdés

19. §

1.  A kérdés: önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozás.

2.  Kérdésre a képviselő-testületi ülésen köteles választ adni a megkérdezett. Válaszának elfogadásáról a Képviselőtestület akkor határoz vita nélkül, ha a kérdező nem fogadja el a választ.
   

  Interpelláció

20. §

1. Interpelláció: az e rendeletben meghatározott személyeknek a magyarázatadási kötelezettsége a feladatkörükbe tartozó valamennyi ügyben.

2. A képviselő a képviselő-testületi ülésen – napirendek lezárása után – a
   1. polgármestertől
   2. alpolgármestertől
   3. körjegyzőtől

önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet (interpellálhat), amelyre a megkérdezett az     ülésen –    vagy legkésőbb 5 napon belül írásban – érdemi választ ad.

3. Ha az interpelláció benyújtására a Képviselőtestület ülését megelőzően, írásban került sor, úgy arra az ülésen kell érdemi választ adni.

4. A Képviselőtestület ülésén az interpellációra adott választ elfogadásáról először az előterjesztő nyilatkozik, majd vita nélkül a testület dönt az elfogadásáról. Ha a testület nem fogadja el a választ, annak vizsgálatát a polgármesterre bízza.
   

Tanácskozás rendjének fenntartása

21.  §

1. A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik.
2. Ennek során:
3. Figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezést használ.
4. Rendre utasíthatja azt a személyt, aki a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít.
   

22. §

1. A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.

2. A polgármesternek a rend fenntartása érdekében tett intézkedései ellen felszólni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.
   

A jegyzőkönyv

23. §

1. A testületi ülésről 2 példányban készül jegyzőkönyv, ebből:
   1. az eredeti példányt a körjegyző kezeli
   2. a másik példányt megküldi 15 napon belül a Győr-Moson-Sopron megyei Kormányhivatal Vezetőjének.

2. A képviselő-testületi ülésről készített jegyzőkönyvhöz csatolja a meghívót és a mellékleteket, az elfogadott rendeletet, a jelenléti ívet. A képviselő kérelmére az írásban is benyújtott hozzászólást mellékeli a jegyzőkönyvhöz.
   

24. §

A jegyzőkönyv tartalmazza:

1. az ülés helyét, időpontját,
2. a megjelent képviselők nevét – távolmaradt képviselők névsorát,
3. az ülésen a meghívott és a tanácskozási joggal résztvevők nevét,
4. a tárgyalt napirendi pontokat,
5. napirendként az előadó és a felszólalók nevét, a kérdéseket, a hozzászólások lényegét,
6.  a határozathozatal módját,
7. szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket,
8. a szavazás eredményét és a határozat szövegét,
9. a polgármester esetleges intézkedéseit (a gyűlésen történt fontosabb eseményeket),
10. az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat és határozatokat.
    

V. fejezet

Az önkormányzati rendeletalkotás

25. §

Az Ötv. értelmében rendeletet kell alkotni a következő ügyekben:

1. A Szervezeti és Működési Szabályzatról.
2. A települési képviselők – a törvény keretei között történő – tiszteletdíj, természetbeni juttatás megállapításáráról.
3. A helyi népszavazás és népi kezdeményezés feltételeinek eljárási rendjének a megállapításáról.
4. A helyi önkormányzat meghatározott vagyontárgya vagy vagyonrésze elidegenítéséről, megteremtéséről, vállalkozásba való beviteléről, illetőleg más célú hasznosításáról.
5. A törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyairól való rendelkezés feltételeinek meghatározásáról.
   

26. §

1. A rendeletalkotást kezdeményezheti:
   1. a képviselő,
      
   2. a polgármester, alpolgármester, a körjegyző
   3. a település társadalmi, érdekképviseleti és civil szerveinek vezetői,
   4. lakosság (népi kezdeményezés)

2. A rendelet-tervezet elkészítése
   1. A Képviselőtestület a lakosság széles körét érintő rendeletek előkészítésénél, elveket, szempontokat állapíthat meg.

2. Amennyiben a kezdeményes a lakosság valamely rétegéből közvetlenül érkezik, akkor a polgármester előterjesztésére a Képviselőtestület dönt a felvetés elfogadásáról. Ha elfogadja, úgy rendelkezik az előkészítés módjára és határidejéről.

3. A tervezetet a tárgy szerint érintett munkatársak bevonásával a körjegyző készíti el. Szakértő bevonására is a körjegyző tesz javaslatot.

4. A körjegyző az előkészítést és véleményezést követően rendelettervezetet indokolással együtt a képviselő-testület elé terjeszti. A rendelet végleges szövegét a körjegyző szerkeszti meg.
   

27. §

1. Az önkormányzat rendeletének 1-1 példánya a községi hirdetőtáblán (Fő u. 60. szám) kerül kifüggesztésre. Ezzel történik a kihirdetés.

2. A körjegyző gondoskodik arról, hogy az érintett szervek és személyek tudomást szerezzenek az őket érintő rendeletekről.

3. Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek – a polgármester indítványára – tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és fontosabb tapasztalatokról.

4. A körjegyző a hatályos rendeletekről naprakész nyilvántartást vezet.
   

VI. fejezet

A települési képviselő

28. §

1. A képviselő főbb jogai:

1. A hivatal dolgozóitól igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, illetőleg ügyviteli közreműködést.
2. Sürgős, azonnali intézkedést igénylő közérdekű ügyben kezdeményezheti a hivatal intézkedését, a hivatal érintett dolgozója erre 3 napon belül köteles érdemi választ adni.

2. A képviselő főbb kötelességei:

1. Tevékeny részvétel a Képviselőtestület munkájában.
2. Olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára.
3. Felkérés alapján részvétel a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban.
4. A tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti és magántitok megőrzése. Titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll.
5. Kapcsolattartás a választópolgárokkal, illetve az önszerveződő lakossági közösséggel.
6. Személyes érintettség bejelentése.

3. A képviselő a testületi ülésen jogosult a polgármestertől, a körjegyzőtől a községet érintő ügyben felvilágosítást kérni.

4. A képviselő nyomós okból eredő távolmaradás kivételével köteles a testület ülésein megjelenni és annak munkájában legjobb tudása szerint részt venni.
   

VII. fejezet

A polgármester, az alpolgármester, a körjegyző

                                         Polgármester

29. §

1. A polgármester a település választópolgárai által közvetlenül választott tisztségviselő, aki feladatait társadalmi megbízatásban látja el.
2. A polgármester tiszteletdíját és költségtérítését a Képviselőtestület állapítja meg a képviselők javaslata alapján.

3. A polgármester munkarendje minden héten hétfőn 13-17 óráig kerül megállapításra. Ezen túlmenően, előzetes egyeztetés alapján áll a polgármester az ügyfelek rendelkezésére.
   

30. §

1. A polgármesternek a Képviselőtestület működésével összefüggő feladatai:

1. Segíti a képviselőtestület munkáját.
2. Összehívja és vezeti a testületi ülést.
3. Képviseli az önkormányzatot.
4. Szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat.
5. Biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését – gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról, támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, kapcsolatot tart a helyi társadalmi szervezetek, egyesületek vezetőivel.
6. Az önkormányzat éves költségvetés tervezése során a Képviselőtestület tagjai részére teljes részletességű, mindenre kiterjedő írásbeli tájékoztatást ad a tervezés és a döntéshozatal megkönnyítése érdekében.

2. Indítványozza eseti, ideiglenes bizottság létrehozását.
   

31. §

Alpolgármester

(1) A képviselő-testület által választott alpolgármesterek száma 2. A képviselő-testület egy alpolgármestert tagjai sorából, egy alpolgármestert pedig a nem képviselők közül választ.

(2) Az alpolgármesterek társadalmi megbízatásban látják el feladatukat, munkarendjüket a polgármester határozza meg.

(3) Az alpolgármesterek önállóan döntenek a polgámester által meghatározott feladataik ellátása során.

32. §

   A Körjegyző

1. A körjegyző tanácskozási joggal részt vesz a Képviselőtestület ülésein. Állást foglal az előterjesztések és döntések jogszerűsége tekintetében, javaslatot tesz az önkormányzat döntésének felülvizsgálatára.

2. A körjegyző igény szerint tájékoztatja a testületet a polgármesteri hivatal munkájáról, az ügyintézés helyzetéről.
   

33. §

A Körjegyzőség

(1)   A Képviselőtestület Himod és Csapod Községek Képviselő - testületeivel, az Önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására Himod székhellyel körjegyzőséget hoz létre.

(2)   A Körjegyzőség működésének szabályait, a működéshez való hozzájárulás mértékét,   a körjegyző ügyfélfogadási rendjét külön megállapodás tartalmazza.

(3)  A Körjegyzőség működésének ellenőrzését, a feladatok egyeztetését az érdekelt községek polgármesterei együttesen végzik.

(4)   A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkakörök felsorolását a rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.

VIII. fejezet

A társulások

34. §

(1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt. A képviselő-testület, a megyei közgyűléssel, a környező települések képviselő-testületeivel, gazdasági, szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatásokat nyújtó intézményekkel alakít társulásokat.

(2) Társulási formákat keres a vezetékes szolgáltatásokkal, valamint a nyomvonalas fejlesztésekkel kapcsolatos tervek és elképzelések megvalósításánál.

(3) A Képviselőtestület a rendelkezésre álló szellemi és anyagi eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldásra irányulnak.

35. §

1. A társulások célja és rendeltetése
   1. Tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése.

b.)A lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló és településfejlesztési tervek összehangolása.

1. A lakosság közügyek intézésébe való bevonása, a jogi felvilágosító munkával kapcsolatos tapasztalatok, módszerek közös konzultációban történő megvitatása.

(2) A koordináció főbb módszerei:

a.) A polgármester, alpolgármester, körjegyző kölcsönös meghívása az egymást érintő napirendek megtárgyalása.

b.) Testületi ülések együttes tartása.

c.) Közös bizottságok szervezése meghatározott közös érdekű feladatok ellátására.

IX. fejezet

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés,

lakossági fórumok

36.  §

A képviselő-testület külön önkormányzati rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és népi kezdeményezés további feltételeit, az eljárás rendjét (Ötv. 50. § (2) bek.).

1. A Képviselőtestület szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településeken működő társadalmi szervezetek, egyesületek képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, az egyes képviselőkhöz, a polgármesterhez, vagy a körjegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatot tehetnek.

2. A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

3. A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a Képviselőtestület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.
   

X. fejezet

Az önkormányzat vagyona

37. §

1. Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és az őt megillető vagyoni jogokból áll, mely vagyon az önkormányzati célok megvalósítására szolgál.

2. Az önkormányzat vagyona törzsvagyonból és vállalkozási vagyonból áll.

3. Törzsvagyona körébe azok a vagyontárgyak tartoznak, amelyek közvetlenül szolgálják az önkormányzat kötelező feladatainak és hatáskörének ellátását és közhatalma gyakorlását. Minden egyéb vagyontárgy a vállalkozói vagyon körébe sorolható.
   

38. §

1. A törzsvagyon körébe tartozó tulajdon vagy forgalomképtelen, vagy korlátozottan forgalomképes.

2. Forgalomképtelen vagyontárgyak:

a.) a helyi közutak és műtárgyak, a terek, parkok,

1. törvény vagy helyi önkormányzati rendelet által forgalomképtelennek nyilvánított dolgok.

2. Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak:
   1. közművek
   2. intézmények és az elhelyezésükre szolgáló ingatlanok
   3. középületek
   4. műemléki védettség alatt álló ingatlanok
   5. törvény vagy helyi önkormányzati rendelet által korlátozottan forgalomképesnek nyilvánított vagyontárgyak.
      

39.  §

Az önkormányzat költségvetése

1. A Képviselőtestület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.

2. A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik.

1. Az első forduló (koncepció) főbb elemei:

a.1) a Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelv tartalmának  figyelembevétele,

a.2) az önkormányzat részére kötelezően előírt és szabadon felvállalható feladatok körültekintő és alapos elemzése, helyzetfelmérés. Ezen belül

a.2.1) bevételi források,

a.2.2) azok bővítésének lehetőségei,

a.2.3) a kiadási szükségletek, azok gazdaságos, célszerű megoldásainak a meghatározása,

a.3) az igények és célkitűzések egyeztetése,

a.4) a szükségletek kielégítési sorrendjének a meghatározása,

a.5) a várható döntések hatásainak előzetes felmérése.

1. A második forduló főbb elemei:

b.1) a Képviselőtestület megtárgyalja a költségvetési rendelet tervezetét, amely több változatban is készülhet,

b.2) a költségvetési javaslat tartalmazza: -

b.2.1) a bevételi forrásokat,

b.2.2) a működési, fenntartási előirányzatokat (önálló költségvetési szervenként)

b.2.3) a felújítási előirányzatokat célonként,

b.2.4) a fejlesztési kiadásokat feladatonként, valamint külön tételben,

b.2.5) a Körjegyzőség költségvetését feladatonként, valamint külön tételben,

b.2.6) az általános és a

b.2.7) céltartalékot,

b.2.8) a több éves kihatással járó feladatok előirányzatait éves bontásban.

40.  §

Az önkormányzat gazdálkodása

Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a Körjegyzőség látja el. E körben különösen:

1. A Pénzügyminisztérium által előírt módon és időben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési beszámolót, valamint a havi pénzforgalmi információt s mindezeket megküldi a Magyar Államkincstár részére.
2. Beszedi az önkormányzat saját bevételeit.
3. Leigényli a MÁK-tól a címzett és céltámogatásokat.
4. Biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését, s ezen belül – a PM. által meghatározottak szerint – kialakítja a saját, valamint az intézmények könyvvitelének számlarendjét.
5. Biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását.
6. Elkészíti az önkormányzat éves vagyonleltárát, s azt csatolja az év végi költségvetési beszámolóhoz.
7. Az önkormányzat költségvetési számláját kezelő pénzintézeten keresztül gondoskodik az önkormányzat tartozásainak kiegyenlítéséről, illetőleg teljesítéséről.
   

XI. fejezet

Záró rendelkezések

41. §

1. Ez a rendelet 2011. május 1. napján lép hatályba.

2. Az SZMSZ Függelékeinek folyamatos vezetéséről és kiegészítéséről a körjegyző gondoskodik.

(3) Az SZMSZ az önkormányzat hivatalos helyiségben (Fő u. 60. sz.) mindenki számára hozzáférhető helyen és módon kerül kifüggesztésre.

(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Répceszemere Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2003.(VII.01.) rendelete, valamint az azt módosító 11/2003.(XII.3.), 4/2007.(IV.18.), 7/2009.(XI.27.), önkormányzati rendeletek hatályukat vesztik.

Radics László                                              Dr. Gál László

                                 polgármester                                                   jegyző