Sobor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/1996. (X. 28.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat tulajdonáról és a vagyonnal való gazdálkodás egyes szabályairól
Hatályos: 2014. 06. 28
Sobor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/1996. (X. 28.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat tulajdonáról és a vagyonnal való gazdálkodás egyes szabályairól
2014.06.28.
Képviselő-testület az 1990. évi LXV.tv. felhatalmazása alapján az önkormányzat tulajdonáról és vagyonnal való gazdálkodás szabályairól a következő rendeletet alkotja:
Az önkormányzati vagyon elsődleges funkciója az önkormányzat illetékességi területén az önkormányzati feladatok ellátásának elősegítése.
Sobor község önkormányzata Képviselőtestület /továbbiakban önkormányzat/ vagyona a tulajdonában lévő ingatlanokból , üzletrészből, részvényből és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll.
2. § /1/ Önkormányzat törzsvagyona forgalomképesség szempontjából:
a./ forgalomképtelen törzsvagyon /1.sz. melléklet szerint/
b./ korlátozottan forgalomképes törzsvagyon /2.sz. melléklet szerint/
/2/ Ezen önkormányzati rendelet 3. sz. mellékletében megjelölt vagyon az Önkormányzat forgalomképes vállalkozói vagyona.
/3/ Önkormányzat törzsvagyonának /1/ bek.-ben megállapított vagyontárgyait az önkormányzat tulajdonát képező egyéb vagyontárgyaitól elkülönítetten kell nyilvántartani és az éves zárszámadáshoz tartozó vagyonmérlegben elkülönítetten kell kimutatni.
Ezen vagyontárgyak a mindenkori érvényes számviteli előírások nyilvántartási feladatainak megszervezéséről a jegyző gondoskodik.
/4/ Körülmények változása, új tények, adatok, információk ismeretében az önkormányzat az egyes kategóriák között a vagyontárgyakat bármikor átminősítheti.
VAGYONNAL VALÓ RENDELKEZÉSI JOGOK, FELADATOK, HATÁSKÖRÖK
3. § /1/ Önkormányzati vagyon elidegesítése, gazdasági társaságba vagy alapítványba történő bevitele, azzal közérdekű kötelezettségvállalása, illetve a vagyon megterhelése, korlátozása egyedi határozat alapján a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.
/2/ Az előző bekezdésben meghatározott jogügyletek képviselőtestületi ülésre való előkészítése a polgármester és a jegyző hatáskörébe tartozik. A képviselőtestület által meghatározott döntés alapján a szerződés megkötésére a polgármester jogosult.
/3/ Az önkormányzat művelődésügyi, kulturális, egészségügyi, oktatási és szociális intézményei – az intézményvezetőkön keresztül – annak a törzsvagyonnak a használati jogát gyakorolhatják, amelyek a rendelet hatályba lépésének napján a használatukban vannak.
/4/ Önkormányzat csak akkor vehet részt vállalkozásban, amennyiben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét, továbbá ha a vállalkozásba bevitt vagyon az önkormányzat kötelező feladatainak ellátását nem veszélyezteti. A törzsvagyon hitelfelvétel fedezetéül nem használható fel.
VAGYON HASZNOSÍTÁSÁNAK CÉLJA ÉS LEHETŐSÉGEI
4. § /1/ Az önkormányzati vagyon hasznosításának célja az önkormányzati feladatok ellátási feltételeinek elősegítése, a vagyon értékében történő gyarapítása és a forgalomképes vagyontárgyak esetén a hozadék lehetőség szerinti maximalizálása.
/2/ Vagyon hasznosítási lehetőségei:
a./ gazdasági társaságban való részvétel,
d./ tulajdonjog átruházás,
g./ közérdekű kötelezettségvállalás,
h./ alapítvány létrehozás vagy ahhoz való csatlakozás.
AZ INTÉZMÉNYEK RÉSZÉRE HASZNÁLATBA ADOTT VAGYONNAL VALÓ GAZDÁLKODÁS SZABÁLYAI
5. § /1/ Az önkormányzati intézményeket a 3. § /3/ bekezdésében foglaltak alapján megilletik a tulajdonosi jogosítványok és terhelik a tulajdonosi kötelezettségek ezen önkormányzati rendelet keretein belül. A tulajdonost megillető rendelkezési jogból az önkormányzati intézmények alkalomszerűen vagy határozott időre szóló bérleti szerződés útján történő hasznosítási jogot gyakorolhatják.
/2/ Az előző bekezdés alapján történő hasznosítás az intézmény feladatainak ellátását nem akadályozhatja, korlátozhatja, veszélyeztetheti, továbbá a vagyon állagát nem ronthatja.
/3/ Amennyiben a vagyontárgyhoz kapcsolódó intézményi funkció megszűnik, a vagyon további hasznosítása a képviselőtestület jogkörébe tartozik.
/4/ Az intézmény által megszerzett vagyontárgyak az önkormányzat tulajdonába kerülnek és ha a képviselőtestület másként nem rendelkezik, az az intézmény használatába kerül.
ÖNKORMÁNYZATI VAGYON HASZNOSÍTÁSA
6. § /1/ Az önkormányzat forgalomképes kategóriába sorolt vagyontárgyainak hasznosítása a képviselőtestület kizárólagos hatáskörébe tartozik.
/2/ A forgalomképtelen kategóriába tartozó vagyontárgyakat közterület-foglalással lehet hasznosítani, melyeknek lebonyolítása a jegyző feladata.
/3/ Korlátozottan forgalomképes kategóriába sorolt vagyontárgyak hasznosítása a képviselőtestület hatásköre. A döntéstől függően a hasznosítás lebonyolításával a jegyzőt bízza meg.
6/A. §1 (1) Bármely vagyontárgy vagyonkezelésbe adásáról, és annak ellenértékéről a képviselő-testület - a vagyonkezelői szerződés elfogadásával – egyedi döntést hoz.
(3) A vagyonkezelésbe adás nem érinti az önkormányzati közfeladatok ellátásának kötelezettségét, elsődleges célja a vagyon állagának és értékének megőrzése, védelme, illetve értékének növelése.
(5) A vagyonkezelői jog ingyenesen adható át önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódóan
a) más helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulása részére, vagy
b) az önkormányzat, más helyi önkormányzat, önkormányzati társulás, vagy az állam és az önkormányzat(ok) többségi tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet részére, ha a közfeladat ellátása a gazdálkodó szervezet létesítő okiratában rögzített tevékenység, és a közfeladat ellátását a gazdálkodó szervezet az önkormányzat részére nem üzletszerű vállalkozási tevékenységként végzi.
(6) Vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelői jog a szerződés megkötésével keletkezik. Ingatlanra vonatkozó, szerződésen alapuló vagyonkezelői jog az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre, a vagyonkezelőt azonban a szerződés megkötésének időpontjától kezdve megilletik a vagyonkezelő jogai és terhelik kötelezettségei.
(7) A vagyonkezelő az ingatlan tekintetében saját költségén köteles gondoskodni az őt megillető vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről.
(8) A vagyonkezelő köteles a vagyon állagát és értékét megóvni, a vagyonelemek maradandó károsodástól mentes állapotát megőrizni. Köteles továbbá a vagyonkezelő a vagyon állapotát érintő minden lényeges eseményről a tulajdonos önkormányzatot tájékoztatni.
(9) A vagyonkezelő a vagyonkezelői jogviszony fennállta alatt köteles a vagyonkezelésbe kapott vagyonnal – gazdasági számításokkal alátámasztottan – eredményesen, a jó gazda gondosságával eljárva gazdálkodni.
(10) A vagyonkezelő az átvett vagyonelemekre vonatkozóan saját költségére biztosítást köteles kötni.
(11) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe kapott vagyonelemeket (eszközöket) nyilvántartásában a saját eszközeitől elkülönítetten köteles nyilvántartani. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell az eszközök könyv szerinti bruttó és nettó értékét, az elszámolt értékcsökkenés és az értéknövelő beruházások összegét, az értékben bekövetkező egyéb változásokat.
(12) Vagyonkezelőt a vagyonkezelésbe kapott vagyon vonatkozásában adatszolgáltatási és adat nyilvántartási kötelezettség terheli az önkormányzat vagyonnyilvántartása számára. Ennek keretében a vagyonkezelő az önkormányzati vagyonkimutatáshoz a tárgyévet követő február 15-ig köteles összesítő kimutatást készíteni a vagyonban bekövetkezett változásokról, továbbá negyedévenként köteles a negyedévet követő hónap 10. napjáig a vagyonkezelésbe kapott eszközök után elszámolt értékcsökkenést a tulajdonos vagyonnyilvántartása számára megküldeni.
(13) Az Önkormányzat bármely időpontban jogosult ellenőrizni az átadott vagyon állagát, a vagyon állagának megőrzéséhez szükséges munkálatok elvégzését, a rendeltetésszerű használatát, a vagyonkezelői szerződésben szereplő kötelezettségek teljesítését.
(14) Az Önkormányzat a tulajdonosi ellenőrzés keretében jogosult:
a) a vagyonkezelő kezelésében álló önkormányzati tulajdonú ingatlan területére belépni,
b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó minden közérdekből nyilvános adat, valamint – az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseit nem sértő- az önkormányzati vagyonra, a vagyonkezelésre vonatkozó adat szolgáltatását és okirat bemutatását kérni,
c) az ellenőrzött vagyonkezelő képviselőjétől, alkalmazottjától írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérni, dokumentációkba betekinteni.
(15) Az ellenőrzött vagyonkezelő, illetve képviselője jogosult:
a) az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni,
b) az ellenőrzés megállapításait megismerni, az ellenőrzés megállapításait tartalmazó jelentésre észrevételt tenni.
(16) Az ellenőrzött vagyonkezelő, illetve képviselője, alkalmazottja köteles:
a) az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, abban együttműködni,
b) az ellenőrzést végző részére szóban vagy írásban kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba a betekintést biztosítani,
c) az ellenőrzést végző kérésére a rendelkezésre bocsátott dokumentáció (iratok, okmányok, adatok) teljességéről nyilatkozni,
d) az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni,
e) az ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján tett intézkedéseiről az Önkormányzatot 30 napon belül tájékoztatni. (17) A vagyonkezelő a vagyonkezelői jog megszűnésekor köteles a vagyonkezelésbe kapott vagyonelemekkel elszámolni.
7. § /1/ Polgármester feladatkörébe tartozik a vagyontárgyak átminősítésére vonatkozó javaslattételi jog gyakorlása, illetve a vagyontárgy hasznosítása előtt a célszerűségi vizsgálat elvégzése.
/2/ Előzetes célszerűségi vizsgálat magába foglalja:
a./ - feladat körülhatárolását
- feltételek számbavételét
- hosszútávu és rövidtávu jövedelmezőségi vizsgálatot
- vállalkozás résztvevőinek számbavételét.
b./ Pénzügyi gazdaságossági vizsgálat magába foglalja:
- a hozammutatók, megtérülési mutatók kidolgozását,
- kamat, osztalék számbavétel lehetőségét abban az esetben, ha a
hasznosítás formája ilyen irányú,
- összehasonlító elemzés készítését és különböző pénzügyi feltételek, megoldások közötti választási lehetőség kidolgozását.
/3/ A vállalkozás működésének és a szerződéses feltételek teljesítésének, hatályosulásának folyamatos figyelemmel kísérése a képviselőtestületi határozatban felelősként megjelölt személy feladatát képezi.
VÁLLALKOZÁSBAN VALÓ RÉSZVÉTEL ÉS KÉPVISELET SZABÁLYAI
8. § Önálló vállalkozás létrehozásáról, valamint gazdasági társaságba történő belépésről, azok lehetőségeinek, szükségességeinek megvizsgálásáról és az ezekkel kapcsolatos előzetes tárgyalásokról a képviselőtestület dönt.
9. § /1/ A 2. és 3. sz. mellékletben felsorolt, 500.000,-Ft-ot meghaladó vagyontárgyakat értékesíteni, használat és hasznosítási jogát átengedni nyilvános – indokolt esetben – zártkörű versenytárgyalás útján a legjobb ajánlatot tévő részére lehet.
/2/ Ingyenesen átruházni maximum 200.000,-Ft értékű vagyont lehet
/3/2 Az (1) bekezdésben foglalt értékhatár felett vagyontárgy értékesítése, használatba adása, hasznosítási jogának átengedése esetén a versenyeztetésre jelen rendelet 1. számú mellékletében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
9/A. § ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK
10. § E rendelet alkalmazásában:
a./ Vagyon: az ingatlan, az ingó, vagyonértékű jog
b./ Ingatlan: a föld, és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog
c./ Ingó: a földdel alkotórészi kapcsolatban nem álló minden dolog
d./ Vagyoni értékű jog: használati jog
e./ Önkormányzat intézménye: az önkormányzat költségvetéséből fenntartott és az általa biztosított közszolgáltatást nyújtó szerv.
f./ Önkormányzat illetékességi területe: az önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt bel- és külterületet magába foglaló térség.
g./ Forgalomképtelen törzsvagyon: helyi közutak, műtárgyaik, a telkek, árkok, valamint minden más ingatlan és ingó dolog, melyet a törvény vagy önkormányzat forgalomképtelennek nyilvánít,
h./ Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon: intézmények, középületek, közművek, illetve az önkormányzat által meghatározott ingatlanok és ingók,
i./ Forgalomképes vagy vállalkozói vagyon: minden, ami nem tartozik a g./ és h./ pontokban meghatározott vagyontárgyak körébe és amelyeket a törvény vagy képviselőtestület.
11. § Ezen önkormányzati rendelet 1996.november 1. napján lép hatályba, rendelkezései azonban nem érintik a hatálybalépés előtt megkötött jogügyletek és szerződések érvényességét.
Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
Vikidár András Mizser Edit
E rendelet helyben szokásos módon kihirdetésre került.
FORGALOMKÉPTELEN TÖRZSVAGYON
Sorszám Megnevezés Hrsz. Becsült érték e Ft
1. Beépítetlen földterület 34 14,-
2. Beépítetlen földterület 40 8.-
3. Önkormányzati közút 43 919.-
5. Önkormányzati közút 60 671.-
6. Önkormányzati közút 70 161.-
8. Önkormányzati közút 131 1808.-
9. Önkormányzati közút 166 3382.-
10. Önkormányzati közút 212 28.-
11. Önkormányzati közút 213 86.-
12. Önkormányzati közút 215 536.-
14. Önkormányzati közút 284 35.-
15. Önkormányzati közút 290 2927.-
16. Önkormányzati közút 323 810.-
17. Önkormányzati közút 342 100.-
19. Önkormányzati közút 074/6 44.-
20. Önkormányzati közút 074/12 131.-
21. Önkormányzati temető 0141 1266.-
KORLÁTOZOTTAN FORGALOMKÉPES TÖRZSVAGYON
Sorszám Megnevezés Hrsz. Becsült érték e Ft
tejcsarnok, autóbuszváró 1 1634.-
2. Községháza, orv.rendelő,
3. Óvoda konyha 151/A/2 3337.-
4. Vegyesbolt, könyvtár, óvoda 184 5509.-
6. Beépítetlen földterület 295 4.-
7. Beépítetlen földterület 307 17.-
9. Gyógyszertár 87/2 1152.-
10. Lakóépület 393/4 176,-
11. Ált.iskola 538/10/A 1522.-
12. KMB. iroda 538/11 4180.-
13. Egészségház 1162/2 576.-
FORGALOMKÉPES VÁLLALKOZÓI VAGYON
Sorszám Megnevezés Hrsz. Becsült érték e Ft
2. Építési telek 59/1 74.-
4. Tűzoltószertár 110 743.-
5. Beépítetlen földterület 289 14.-
6. Építési telek 328 72.-
7. Külterületi szántó 0131/3 231.-
8. Külterületi szántó 0153/1 22.-
9.4 Kivett saját használatú út 017.
10.5 Csatorna 071. 420.000,-
Versenyeztetés szabályai
1./ Az önkormányzati vagyon értékesítése, hasznosítása a 9. § /1/ bekezdésében meghatározott esetekben versenyeztetési eljárás alkalmazásával történik. 2./ A kiíró a pályázati felhívásban valamennyi ajánlattevő pályázó számára egyenlő esélyt köteles biztosítani.
3./ A pályázati eljárás során a kiíró köteles a pályázati eljárásban résztvevők számára teljes nyilvánosságot biztosítani. Ennek keretében a pályázó számára hozzáférhetővé kell tenni minden olyan adatot, amely nem sért üzleti titkot és szükséges ahhoz, hogy a pályázónak lehetősége nyíljék a megalapozott ajánlattételre.
4./ A versenyeztetés megvalósulhat nyilvános és zártkörű pályázati eljárás, ajánlatkérés, illetve árverés útján.
5./ A pályázati eljárás lebonyolítható nyilvános vagy zártkörű /meghívásos/ pályázat útján.
6./ Az ajánlatkérés a zártkörű pályázat olyan formája, amikor az önkormányzat nem bocsájt ki pályázati felhívást /hirdetményt/, hanem ajánlatot kér.
7./ Az árverés az ingó és ingatlan vagyon értékesítésének, hasznosításának nyilvános, a pályázók részvételével megvalósuló versenyeztetése, amelynek során a vételár a nyilvános liciten kialkudott legmagasabb ajánlati ár.
8./ Az önkormányzat esetenként dönt, hogy a 4. pontban megjelölt versenyeztetés melyik formáját választja. Továbbá – esetenként – dönthet arról is, hogy a versenyeztetési eljárás nélkül elidegeníthető vagy hasznosítható vagyontárgyakat versenyeztetési eljárás keretében értékesíti.
9./ A pályázatot – a 8. pontban meghatározott – képviselőtestület döntése alapján a polgármester írja ki. A pályázati kiírásban meg kell jelölni, hogy a pályázat egy vagy kettő fordulós lesz.
10./ A pályázati kiírás jogszerűségi szempontból történő véleményeztetéséről a jegyző gondoskodik.
11./ A nyilvános pályázatot, továbbá az árverési hirdetményt megyei napilapban meg kell hirdetni.
12./ A pályázatok leadására határnapot kell megjelölni, amelyhez a felhívás közzététele és a pályázat határnapja között legkevesebb 15 naptári napot kell biztosítani.
13./ A zárkörű pályázatról az érintett legalább kettő ajánlattevőt egyidejűleg és közvetlenül kell értesíteni, a pályázati felhívás megküldésével.
14./ A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:
- a pályázatot kiíró szerv megnevezését, székhelyét,
- a pályázat célját, jellegét,
- az értékesítendő, hasznosítandó vagyon megnevezését, forgalmi értékét és az
értékesítéshez szükséges információkat,
- az ajánlat benyújtásának helyét, idejét,
- a pályázati eljárásra vonatkozó információszerzés helyét,
- pályázati biztosíték esetén annak letételének /készpénz/ összegét, visszafizetés
- a vagyontárgy jellege szerint szükséges további információkat.
A benyújtott pályázatokat a pályázati lezárásáig titkosan kell kezelni.
15./ Az érvényes pályázatokat a képviselőtestület, önkormányzat bizottsága ill. a képviselőtestület által meghatározott személy/ek/ bírálják el. Az elbírálásnál a legkedvezőbb feltételeket kínáló ajánlat mellett kell dönteni. A pályázat elbírálásáról jegyzőkönyvet /emlékeztetőt/ kell felvenni., mely tartalmazza:
- a pályázati eljárás adatait,
- a beérkezett érvényes és érvénytelen ajánlatok számát,
- a legkedvezőbb ajánlat elfogadásának indokait.
16./ A képviselőtestület esetenként dönthet arról, hogy a pályázatot első alkalommal sobori lakóhellyel rendelkező vállalkozások körében hirdeti meg.
17./ A kiíró az ajánlatok elbírálására vonatkozó döntését a pályázati kiírásban meghatározott időpontban és módon kihirdeti.
Zártkörű pályáztatás esetén a döntést a pályázatban résztvevőkkel közvetlenül ismertetni kell.
18./ Ajánlatkérésnél a zártkörű pályáztatásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
19./ Árverés esetén az árverési hirdetményben meg kell jelölni_
- az árverező személyét, az árverés helyét, idejét,
- az árverésre kerülő vagyontárgyra vonatkozó információt,
- az árverési előlegre vonatkozó adatokat,
20./ Az árverésen az vehet részt, aki a hirdetményben megjelölt időben és helyen személyesen, vagy meghatalmazottja útján megjelenik, nyilatkozik, hogy legalább a kikiáltási ár erejéig rendelkezik vételárral, árverési előlegként a kikiáltási ár 10% a hirdetményben megjelölt módon és időben letétbe helyezte.
21./ Az árverés bezárása után jegyzőkönyvben kell rögzíteni az árverés lefolyását. A jegyzőkönyvet az árverési vezető, jegyzőkönyvvezető, és az árverési vevő írja alá.
22./ Kétszeri sikertelen versenyeztetési eljárás után az önkormányzat jogosult egyszerűsített eljárás keretében eljárni a vagyonhasznosítás során.