Sobor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/1996. (X. 28.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat tulajdonáról és a vagyonnal való gazdálkodás egyes szabályairól
Hatályos: 2005. 01. 01- 2009. 10. 30
Sobor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/1996. (X. 28.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat tulajdonáról és a vagyonnal való gazdálkodás egyes szabályairól
2005.01.01.
Képviselő-testület az 1990. évi LXV.tv. felhatalmazása alapján az önkormányzat tulajdonáról és vagyonnal való gazdálkodás szabályairól a következő rendeletet alkotja:
Az önkormányzati vagyon elsődleges funkciója az önkormányzat illetékességi területén az önkormányzati feladatok ellátásának elősegítése.
Sobor község önkormányzata Képviselőtestület /továbbiakban önkormányzat/ vagyona a tulajdonában lévő ingatlanokból , üzletrészből, részvényből és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll.
2. § /1/ Önkormányzat törzsvagyona forgalomképesség szempontjából:
a./ forgalomképtelen törzsvagyon /1.sz. melléklet szerint/
b./ korlátozottan forgalomképes törzsvagyon /2.sz. melléklet szerint/
/2/ Ezen önkormányzati rendelet 3. sz. mellékletében megjelölt vagyon az Önkormányzat forgalomképes vállalkozói vagyona.
/3/ Önkormányzat törzsvagyonának /1/ bek.-ben megállapított vagyontárgyait az önkormányzat tulajdonát képező egyéb vagyontárgyaitól elkülönítetten kell nyilvántartani és az éves zárszámadáshoz tartozó vagyonmérlegben elkülönítetten kell kimutatni.
Ezen vagyontárgyak a mindenkori érvényes számviteli előírások nyilvántartási feladatainak megszervezéséről a jegyző gondoskodik.
/4/ Körülmények változása, új tények, adatok, információk ismeretében az önkormányzat az egyes kategóriák között a vagyontárgyakat bármikor átminősítheti.
VAGYONNAL VALÓ RENDELKEZÉSI JOGOK, FELADATOK, HATÁSKÖRÖK
3. § /1/ Önkormányzati vagyon elidegesítése, gazdasági társaságba vagy alapítványba történő bevitele, azzal közérdekű kötelezettségvállalása, illetve a vagyon megterhelése, korlátozása egyedi határozat alapján a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.
/2/ Az előző bekezdésben meghatározott jogügyletek képviselőtestületi ülésre való előkészítése a polgármester és a jegyző hatáskörébe tartozik. A képviselőtestület által meghatározott döntés alapján a szerződés megkötésére a polgármester jogosult.
/3/ Az önkormányzat művelődésügyi, kulturális, egészségügyi, oktatási és szociális intézményei – az intézményvezetőkön keresztül – annak a törzsvagyonnak a használati jogát gyakorolhatják, amelyek a rendelet hatályba lépésének napján a használatukban vannak.
/4/ Önkormányzat csak akkor vehet részt vállalkozásban, amennyiben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét, továbbá ha a vállalkozásba bevitt vagyon az önkormányzat kötelező feladatainak ellátását nem veszélyezteti. A törzsvagyon hitelfelvétel fedezetéül nem használható fel.
VAGYON HASZNOSÍTÁSÁNAK CÉLJA ÉS LEHETŐSÉGEI
4. § /1/ Az önkormányzati vagyon hasznosításának célja az önkormányzati feladatok ellátási feltételeinek elősegítése, a vagyon értékében történő gyarapítása és a forgalomképes vagyontárgyak esetén a hozadék lehetőség szerinti maximalizálása.
/2/ Vagyon hasznosítási lehetőségei:
a./ gazdasági társaságban való részvétel,
d./ tulajdonjog átruházás,
g./ közérdekű kötelezettségvállalás,
h./ alapítvány létrehozás vagy ahhoz való csatlakozás.
AZ INTÉZMÉNYEK RÉSZÉRE HASZNÁLATBA ADOTT VAGYONNAL VALÓ GAZDÁLKODÁS SZABÁLYAI
5. § /1/ Az önkormányzati intézményeket a 3. § /3/ bekezdésében foglaltak alapján megilletik a tulajdonosi jogosítványok és terhelik a tulajdonosi kötelezettségek ezen önkormányzati rendelet keretein belül. A tulajdonost megillető rendelkezési jogból az önkormányzati intézmények alkalomszerűen vagy határozott időre szóló bérleti szerződés útján történő hasznosítási jogot gyakorolhatják.
/2/ Az előző bekezdés alapján történő hasznosítás az intézmény feladatainak ellátását nem akadályozhatja, korlátozhatja, veszélyeztetheti, továbbá a vagyon állagát nem ronthatja.
/3/ Amennyiben a vagyontárgyhoz kapcsolódó intézményi funkció megszűnik, a vagyon további hasznosítása a képviselőtestület jogkörébe tartozik.
/4/ Az intézmény által megszerzett vagyontárgyak az önkormányzat tulajdonába kerülnek és ha a képviselőtestület másként nem rendelkezik, az az intézmény használatába kerül.
ÖNKORMÁNYZATI VAGYON HASZNOSÍTÁSA
6. § /1/ Az önkormányzat forgalomképes kategóriába sorolt vagyontárgyainak hasznosítása a képviselőtestület kizárólagos hatáskörébe tartozik.
/2/ A forgalomképtelen kategóriába tartozó vagyontárgyakat közterület-foglalással lehet hasznosítani, melyeknek lebonyolítása a jegyző feladata.
/3/ Korlátozottan forgalomképes kategóriába sorolt vagyontárgyak hasznosítása a képviselőtestület hatásköre. A döntéstől függően a hasznosítás lebonyolításával a jegyzőt bízza meg.
7. § /1/ Polgármester feladatkörébe tartozik a vagyontárgyak átminősítésére vonatkozó javaslattételi jog gyakorlása, illetve a vagyontárgy hasznosítása előtt a célszerűségi vizsgálat elvégzése.
/2/ Előzetes célszerűségi vizsgálat magába foglalja:
a./ - feladat körülhatárolását
- feltételek számbavételét
- hosszútávu és rövidtávu jövedelmezőségi vizsgálatot
- vállalkozás résztvevőinek számbavételét.
b./ Pénzügyi gazdaságossági vizsgálat magába foglalja:
- a hozammutatók, megtérülési mutatók kidolgozását,
- kamat, osztalék számbavétel lehetőségét abban az esetben, ha a
hasznosítás formája ilyen irányú,
- összehasonlító elemzés készítését és különböző pénzügyi feltételek, megoldások közötti választási lehetőség kidolgozását.
/3/ A vállalkozás működésének és a szerződéses feltételek teljesítésének, hatályosulásának folyamatos figyelemmel kísérése a képviselőtestületi határozatban felelősként megjelölt személy feladatát képezi.
VÁLLALKOZÁSBAN VALÓ RÉSZVÉTEL ÉS KÉPVISELET SZABÁLYAI
8. § Önálló vállalkozás létrehozásáról, valamint gazdasági társaságba történő belépésről, azok lehetőségeinek, szükségességeinek megvizsgálásáról és az ezekkel kapcsolatos előzetes tárgyalásokról a képviselőtestület dönt.
9. § /1/ A 2. és 3. sz. mellékletben felsorolt, 500.000,-Ft-ot meghaladó vagyontárgyakat értékesíteni, használat és hasznosítási jogát átengedni nyilvános – indokolt esetben – zártkörű versenytárgyalás útján a legjobb ajánlatot tévő részére lehet.
/2/ Ingyenesen átruházni maximum 200.000,-Ft értékű vagyont lehet
/3/1 Az (1) bekezdésben foglalt értékhatár felett vagyontárgy értékesítése, használatba adása, hasznosítási jogának átengedése esetén a versenyeztetésre jelen rendelet 1. számú mellékletében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
9/A. § ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK
10. § E rendelet alkalmazásában:
a./ Vagyon: az ingatlan, az ingó, vagyonértékű jog
b./ Ingatlan: a föld, és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog
c./ Ingó: a földdel alkotórészi kapcsolatban nem álló minden dolog
d./ Vagyoni értékű jog: használati jog
e./ Önkormányzat intézménye: az önkormányzat költségvetéséből fenntartott és az általa biztosított közszolgáltatást nyújtó szerv.
f./ Önkormányzat illetékességi területe: az önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt bel- és külterületet magába foglaló térség.
g./ Forgalomképtelen törzsvagyon: helyi közutak, műtárgyaik, a telkek, árkok, valamint minden más ingatlan és ingó dolog, melyet a törvény vagy önkormányzat forgalomképtelennek nyilvánít,
h./ Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon: intézmények, középületek, közművek, illetve az önkormányzat által meghatározott ingatlanok és ingók,
i./ Forgalomképes vagy vállalkozói vagyon: minden, ami nem tartozik a g./ és h./ pontokban meghatározott vagyontárgyak körébe és amelyeket a törvény vagy képviselőtestület.
11. § Ezen önkormányzati rendelet 1996.november 1. napján lép hatályba, rendelkezései azonban nem érintik a hatálybalépés előtt megkötött jogügyletek és szerződések érvényességét.
Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
Vikidár András Mizser Edit
E rendelet helyben szokásos módon kihirdetésre került.
FORGALOMKÉPTELEN TÖRZSVAGYON
Sorszám Megnevezés Hrsz. Becsült érték e Ft
1. Beépítetlen földterület 34 14,-
2. Beépítetlen földterület 40 8.-
3. Önkormányzati közút 43 919.-
5. Önkormányzati közút 60 671.-
6. Önkormányzati közút 70 161.-
8. Önkormányzati közút 131 1808.-
9. Önkormányzati közút 166 3382.-
10. Önkormányzati közút 212 28.-
11. Önkormányzati közút 213 86.-
12. Önkormányzati közút 215 536.-
14. Önkormányzati közút 284 35.-
15. Önkormányzati közút 290 2927.-
16. Önkormányzati közút 323 810.-
17. Önkormányzati közút 342 100.-
18. Közterületi csatorna 071 36.-
19. Önkormányzati közút 074/6 44.-
20. Önkormányzati közút 074/12 131.-
21. Önkormányzati temető 0141 1266.-
KORLÁTOZOTTAN FORGALOMKÉPES TÖRZSVAGYON
Sorszám Megnevezés Hrsz. Becsült érték e Ft
tejcsarnok, autóbuszváró 1 1634.-
2. Községháza, orv.rendelő,
3. Óvoda konyha 151/A/2 3337.-
4. Vegyesbolt, könyvtár, óvoda 184 5509.-
6. Beépítetlen földterület 295 4.-
7. Beépítetlen földterület 307 17.-
9. Gyógyszertár 87/2 1152.-
10. Lakóépület 393/4 176,-
11. Ált.iskola 538/10/A 1522.-
12. KMB. iroda 538/11 4180.-
13. Egészségház 1162/2 576.-
FORGALOMKÉPES VÁLLALKOZÓI VAGYON
Sorszám Megnevezés Hrsz. Becsült érték e Ft
2. Építési telek 59/1 74.-
4. Tűzoltószertár 110 743.-
5. Beépítetlen földterület 289 14.-
6. Építési telek 328 72.-
7. Külterületi szántó 0131/3 231.-
8. Külterületi szántó 0153/1 22.-
Versenyeztetés szabályai
1./ Az önkormányzati vagyon értékesítése, hasznosítása a 9. § /1/ bekezdésében meghatározott esetekben versenyeztetési eljárás alkalmazásával történik. 2./ A kiíró a pályázati felhívásban valamennyi ajánlattevő pályázó számára egyenlő esélyt köteles biztosítani.
3./ A pályázati eljárás során a kiíró köteles a pályázati eljárásban résztvevők számára teljes nyilvánosságot biztosítani. Ennek keretében a pályázó számára hozzáférhetővé kell tenni minden olyan adatot, amely nem sért üzleti titkot és szükséges ahhoz, hogy a pályázónak lehetősége nyíljék a megalapozott ajánlattételre.
4./ A versenyeztetés megvalósulhat nyilvános és zártkörű pályázati eljárás, ajánlatkérés, illetve árverés útján.
5./ A pályázati eljárás lebonyolítható nyilvános vagy zártkörű /meghívásos/ pályázat útján.
6./ Az ajánlatkérés a zártkörű pályázat olyan formája, amikor az önkormányzat nem bocsájt ki pályázati felhívást /hirdetményt/, hanem ajánlatot kér.
7./ Az árverés az ingó és ingatlan vagyon értékesítésének, hasznosításának nyilvános, a pályázók részvételével megvalósuló versenyeztetése, amelynek során a vételár a nyilvános liciten kialkudott legmagasabb ajánlati ár.
8./ Az önkormányzat esetenként dönt, hogy a 4. pontban megjelölt versenyeztetés melyik formáját választja. Továbbá – esetenként – dönthet arról is, hogy a versenyeztetési eljárás nélkül elidegeníthető vagy hasznosítható vagyontárgyakat versenyeztetési eljárás keretében értékesíti.
9./ A pályázatot – a 8. pontban meghatározott – képviselőtestület döntése alapján a polgármester írja ki. A pályázati kiírásban meg kell jelölni, hogy a pályázat egy vagy kettő fordulós lesz.
10./ A pályázati kiírás jogszerűségi szempontból történő véleményeztetéséről a jegyző gondoskodik.
11./ A nyilvános pályázatot, továbbá az árverési hirdetményt megyei napilapban meg kell hirdetni.
12./ A pályázatok leadására határnapot kell megjelölni, amelyhez a felhívás közzététele és a pályázat határnapja között legkevesebb 15 naptári napot kell biztosítani.
13./ A zárkörű pályázatról az érintett legalább kettő ajánlattevőt egyidejűleg és közvetlenül kell értesíteni, a pályázati felhívás megküldésével.
14./ A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:
- a pályázatot kiíró szerv megnevezését, székhelyét,
- a pályázat célját, jellegét,
- az értékesítendő, hasznosítandó vagyon megnevezését, forgalmi értékét és az
értékesítéshez szükséges információkat,
- az ajánlat benyújtásának helyét, idejét,
- a pályázati eljárásra vonatkozó információszerzés helyét,
- pályázati biztosíték esetén annak letételének /készpénz/ összegét, visszafizetés
- a vagyontárgy jellege szerint szükséges további információkat.
A benyújtott pályázatokat a pályázati lezárásáig titkosan kell kezelni.
15./ Az érvényes pályázatokat a képviselőtestület, önkormányzat bizottsága ill. a képviselőtestület által meghatározott személy/ek/ bírálják el. Az elbírálásnál a legkedvezőbb feltételeket kínáló ajánlat mellett kell dönteni. A pályázat elbírálásáról jegyzőkönyvet /emlékeztetőt/ kell felvenni., mely tartalmazza:
- a pályázati eljárás adatait,
- a beérkezett érvényes és érvénytelen ajánlatok számát,
- a legkedvezőbb ajánlat elfogadásának indokait.
16./ A képviselőtestület esetenként dönthet arról, hogy a pályázatot első alkalommal sobori lakóhellyel rendelkező vállalkozások körében hirdeti meg.
17./ A kiíró az ajánlatok elbírálására vonatkozó döntését a pályázati kiírásban meghatározott időpontban és módon kihirdeti.
Zártkörű pályáztatás esetén a döntést a pályázatban résztvevőkkel közvetlenül ismertetni kell.
18./ Ajánlatkérésnél a zártkörű pályáztatásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
19./ Árverés esetén az árverési hirdetményben meg kell jelölni_
- az árverező személyét, az árverés helyét, idejét,
- az árverésre kerülő vagyontárgyra vonatkozó információt,
- az árverési előlegre vonatkozó adatokat,
20./ Az árverésen az vehet részt, aki a hirdetményben megjelölt időben és helyen személyesen, vagy meghatalmazottja útján megjelenik, nyilatkozik, hogy legalább a kikiáltási ár erejéig rendelkezik vételárral, árverési előlegként a kikiáltási ár 10% a hirdetményben megjelölt módon és időben letétbe helyezte.
21./ Az árverés bezárása után jegyzőkönyvben kell rögzíteni az árverés lefolyását. A jegyzőkönyvet az árverési vezető, jegyzőkönyvvezető, és az árverési vevő írja alá.
22./ Kétszeri sikertelen versenyeztetési eljárás után az önkormányzat jogosult egyszerűsített eljárás keretében eljárni a vagyonhasznosítás során.