Sobor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2002. (X. 31.) önkormányzati rendelete
Sobor Község címeréről és zászlójáról
Hatályos: 2002. 10. 31Sobor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2002. (X. 31.) önkormányzati rendelete
Sobor Község címeréről és zászlójáról
2002.10.31.
Sobor Község Önkormányzati Képviselő-testülete az 1990 évi LXV. törvény 1. §.(1) a.) pontjában biztosított jogkörében a település jelképeiről és azok használatáról az alábbi rendeletet alkotja:
I. Fejezet
Az önkormányzat jelképei
1. §
Az önkormányzat jelképei mint a település múltjára, jelenére utaló, díszítő szimbólumok: a címer és a zászló.
II. Fejezet
A település címerének leírása
2. §
/1/
Zöld sávot közrefogó szélesebb és egy keskenyebb, hullámos ezüst pólyával osztott, hasított gótikus pajzs első zöld mezejében egy hegyével fel, élével balra fordult ezüst ekevas lebeg, fent és lent két-két arany csillaggal kísérve.
Második mezeje vörössel és zölddel bal haránt osztott, melynek felső részében jobbra néző, arany szarvú, ezüst őzfej, alul balra felúszó ezüst hal látható.
Harmadik mezeje vörössel és zölddel hasított, jobb oldalon félbevágott, zöld sziromleveles, ezüst Luther-rózsa, középen vörös szívvel és ezüst latin-kereszttel.
A baloldalon félbevágott, lóhere végződésű arany latin-kereszt lebeg.
Negyedik vörös mezejében jobb haránt fekvő, ezüst nyelű arany fokos, melyet kacskaringósan körül ölel egy arany nyelű ezüst karikás, öt arany vánkossal és arany csapóval.
A pajzs élén zöld sisaktekercsen háromlombos, ékköves, arany lombkorona nyugszik. A pajzs alatti arany szalagon a község neve „Sobor” olvasható, kontúrozott vörös betűkkel. A szalag hajlásaiból zöld tölgylevelek emelkednek ki 3-3 aranymakkal és keretezik a pajzsot.
/2/ A jelképek ismertetése
A hullámos ezüst pólyák a Rába folyót és a Tákó-patakot jelképezik.
Az ekevas négy csillaggal a község 1774-ben használt falupecsétjének ábrája.
Az őz és a hal a vadban gazdag erdőkre és a egykori halászatra utalnak.
A Luther-rózsa a evangélikus, a latin kereszt pedig a katolikus vallás szimbóluma.
A fokos és a karikás ostor a helybeli születésű Sobri Jóskára emlékeztetnek.
/3/ A címeren a színek a címertan szabályaink megfelelően jelennek meg.
3. §
A címer használatának köre és szabályai
(1) A község címere a település történelmi múltjára és a mai jellegzetességére utaló jelkép, a Magyar Köztársaság címerét nem helyettesítheti.
(2) Az önkormányzat címerét, mint díszítő és utaló jelképet használni lehet:
a) az önkormányzat körpecsétjén, amely pecsétnyomó, illetőleg gumibélyegző; pecsétnyomó esetében legkisebb 40 mm, gumibélyegző esetében legnagyobb 35 mm átmérőjű, a megfelelő körirattal ellátva,
b) az önkormányzat zászlaján és lobogóján, annak változatain,
c) az önkormányzat szervein, a polgármester, alpolgármester, jegyző számára készült levélpapírok fejlécén illetve borítékján,
d) a polgármester és a képviselők névjegyén,
e) az önkormányzat által kiadott díszokleveleken, emléklapokon, kitüntető emlékérméken,
f) a községháza épületeinek bejáratánál, dísztermében (tanácskozó termében) és más protokolláris célt szolgáló helyiségeiben,
g) az önkormányzati intézményei bejáratánál és vezetőinek irodáiban,
h) az önkormányzat és szervei által megjelentetett, a település életével foglalkozó kiadványokon, meghívókon, emléktárgyakon,
i) a községbe vezető utak mellett kihelyezett táblákon,
j) a település falugondnoki gépkocsiján,
k) a polgármesteri hivatal helyiségében.
/3/ A jelen rendeletben nem szabályozott esetekben a település címerét a képviselő-testület engedélyével szabad használni.
4. §
(1) Az önkormányzat címerének kicsinyítése csak olyan méretű lehet, hogy az ne sértse a hiteles ábrázolást.
(2) Amennyiben nincs lehetőség az önkormányzat címerének eredeti színben való ábrázolására, akkor az csak a hordozható tárgy anyagának (fém, fa, bőr, kerámia, stb.) színében, de a heraldika általános szabályainak megtartásával történhet.
III. Fejezet
A település zászlajának és lobogójának leírása
5. §
/1/ A település zászlója 120x180 cm méretű, fekvő téglalap alakú, dupla fehér selyemből készített textil anyagú jelkép. Elő-és hátlapján körbe, hegyükkel befelé álló, vörös és zöld fogazattal keresztezve. Az előlap közepén zászlórúddal párhuzamos tengellyel a község színes címere helyezkedik el, alatta a község neve „Sobor” . Lengő végén arany rojt.
/2/ A település lobogója megegyezik a zászlóéval, de nem rúdra, hanem zsinórra erősítik, ezáltal fel –és levonható.
/3/ A település lobogóját az önkormányzati hivatal tárgyaló termében kell elhelyezni.
/4/ A község zászlóját a polgármester irodájában tekinthetik meg a érdeklődők.
A zászló és a lobogó használata
5. §
/1/ A zászló, a lobogó méretarányos változatai használhatók:
/a/ hivatalos és állami ünnepek alkalmával a Magyar Köztársaság zászlajával együtt,
/b/ a település életében jelentős események, ünnepségek és rendezvények alkalmával,
/c/ a képviselő-testület ülésének helyszínén,
/d/ a nemzeti gyászesemények alkalmával félárbócra eresztve,
/e/ minden, a településsel összefüggő vagy az önkormányzat részvételével rendezett eseményen.
IV. Fejezet
Záró rendelkezések
7. §
/1/ A település jelképeit tilos egyéni, üzleti vagy kampány célokra felhasználni a képviselő-testület hozzájárulása nélkül.
/2/ Aki az önkormányzat jelképeit jogosulatlanul vagy a közösséget sértő módon használja fel, szabálysértést követ el és 50.000,-Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.
/3/ A rendelet kihirdetése napján lép hatályba.
/4/ A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.