Sobor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2015. (III. 3.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2019. 11. 01- 2019. 12. 23

Sobor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2015. (III. 3.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

2019.11.01.

Sobor Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések,

az önkormányzat jelképei

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Sobor Község Önkormányzata.

(2) A Képviselő-testület hivatalának hivatalos elnevezése: Bágyogszováti Közös Önkormányzati Hivatal Sobori Kirendeltsége.

(3) Az önkormányzat és Közös Hivatali Kirendeltség székhelye: 9315 Sobor, Kis u.1.

(4) A Közös Önkormányzati Hivatal székhelye: 9345 Bágyogszovát, József A.u.1.

(5) Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló, melyek használatáról a Képviselő-testület külön rendeletet alkotott.

(6) A polgármester és az önkormányzat hivatalos kör alakú bélyegzőjén Magyarország címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható:

Sobor Község Képviselő-testülete
Az önkormányzat feladata, hatásköre, szervei

2. § (1) A települési önkormányzat képviselő-testületének kötelező önkormányzati feladatait egyrészt Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) sorolja fel, másrészt azokat ágazati jogszabályok tartalmazzák.

(2) A feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek keretében meg kell vizsgálni a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az eljárás során a képviselő-testület a vizsgálat lefolytatásával megbízhatja bizottságát illetve a polgármestert is. Jelentősebb költségkihatással járó feladatellátás felvállalása előtt ideiglenes bizottság is létrehozható, s külső szakértők közreműködése is igénybe vehető.

(3) A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításhoz szükséges költségvetési forrásokat.

(4) Az önként vállalt (többlet) feladatok tekintetében az éves költségvetésben, a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben – a fedezet biztosításával egyidejűleg – kell állást foglalni.

(5) A képviselő-testület feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek a tevékenységét, és együttműködik e közösségeikkel.

3. § (1) Az önkormányzat jogi személy, az önkormányzati feladat- és hatáskörök a Képviselő-testületet illetik meg, a Képviselő-testületet a polgármester képviseli.

(2) A Képviselő-testület kizárólagos, át nem ruházható hatásköreit az Mötv. 42. §-a tartalmazza.

(3) A Képviselő-testület hatáskört a polgármesterre, a jegyzőre, társulásaira és bizottságaira ruházhat át,

az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.
II. Fejezet

A képviselő-testület működése

A működés általános szabályai

4. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő

(2) A képviselő-testület döntéseit ülésein hozza meg.

(3) Az ülések típusai:

- rendes ülés
- rendkívüli ülés
(4) A képviselő-testület tagjainak névsorát az 1. függelék tartalmazza.
(5) A Képviselőtestület üléseinek számáról, a képviselőtestület ülésein részt vett, illetve a
hiányzó képviselők nevéről évente december 31-ig kimutatást kell készíteni, melyről a
választópolgárokat a hirdetőtáblára történő kifüggesztéssel kell értesíteni.
Rendes ülés

5. § A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart.

Rendkívüli ülés

6. § (1) A képviselő-testületi ülést 15 napon belüli időpontra össze kell hívni a települési

képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára. Az ilyen okból szükségessé vált rendkívüli ülést a polgármester hívja össze a testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával.
(2) Az (1) bekezdés szerinti rendkívüli ülés napirendjére csak olyan tárgysorozat vehető
fel, amely annak összehívását indokolttá tette.
(3) A polgármester halaszthatatlan ügyben, indokolt esetben rendkívüli ülést hívhat össze.
(4) A (3) bekezdés szerinti ülés összehívása történhet telefonon és személyesen legkésőbb
az ülést megelőző 3 órával.
A képviselő-testület összehívása, az ülés meghívója

7. § (1) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű be töltetlensége, valamint tartós

akadályoztatásuk estén az ülést a korelnök hívja össze és vezeti. Amennyiben az alpolgármesteri tisztséget betöltő személy és a korelnök személye megegyezik, úgy az ülést a korelnököt követő korelnök hívja össze és vezeti.
(2) 1 A testületi ülés meghívóját és annak mellékleteit – a rendkívüli ülés kivételével – úgy
kell megküldeni, hogy azt a meghívottak az ülésnap előtt 5 nappal megkapják.
(3) A testületi ülés meghívójának tartalmaznia kell:
- az ülés helyét és időpontját
- a napirendi javaslatot és azok előterjesztését
- a napirend zárt ülés keretében történő tárgyalását vagy arra szóló javaslatot.
(4) A meghívó mellékletei a napirendek tárgyalásához készített anyagok.
A meghívottak

8. § A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) a képviselőket,

b) a jegyzőt,

c) a civil szervezetek és az intézmények vezetőit az őket érintő napirendek tárgyalására.

Az ülések nyilvánossága

9. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A képviselő-testület zárt ülést tart a Mötv. 46. § (2) bekezdése a) pontjában

meghatározott esetekben.
(3) A képviselő-testület a Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben az
érintett kérésére zárt ülést tart.
(4) A képviselő-testület az érdekelt, az előterjesztő vagy a testület bármely tagja javaslata
alapján – minősített többséggel – a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben zárt ülést rendelhet el.
(5) Zárt ülésen a Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt.
A határozatképesség

10. § (1) A polgármester az ülés megnyitásakor megvizsgálja a testület határozatképességét, és

kihirdeti az arra vonatkozó megállapítását.
(2) Ha a képviselő-testület határozatképtelenné válik, a polgármester kísérletet tesz a
határozatképesség helyreállítására.
(3) Ha a képviselő-testület a polgármester kísérlete ellenére határozatképtelen marad, a
polgármester az ülést berekeszti. Az ülés berekesztése esetén a képviselő-testület a következő ülésén elsőként az elmaradt napirendi pontokat tárgyalja meg.
Napirend

11. § (1) A napirend tervezetét a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. A képviselők

kezdeményezhetik valamely napirendi pont elhagyását, elnapolását vagy a javasolt sorrend megváltoztatását.
(2) A polgármester a napirend – meghívó szerinti – írásos tervezetét kiegészítheti az ülésen
kiosztott anyagok napirendre vételéről szóló javaslattal. Az ülésre – a rendeletben foglaltaknak megfelelően –
írásban beterjesztett képviselői indítványt, kérdést, interpellációt a napirendre felvettnek kell tekinteni.
(3) A napirendet a képviselő-testület vita nélkül határozza meg .
A tanácskozás rendje

12. § (1) Az ülés vezetésével kapcsolatban a polgármester feladata a tanácskozás rendjének

fenntartása.
(2) A képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében a
polgármester a következő intézkedéseket teheti meg:
a) figyelmezteti a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő,
sértő kifejezéseket használ, vagy a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást
tanúsít,
b) rendreutasíthatja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja.
(3) A nyilvánosság az állampolgár számára a részvétel lehetőségét jelenti, de a vitába nem kapcsolódhat be, nem szólhat hozzá, nem szavazhat. Kivételesen a polgármester szót adhat az azt igénylő állampolgárnak, kizárólag fontos, közérdekű és a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyben.
(4) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasítja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.
(5) Tartós rendzavarás, állandó lárma vagy a tanácskozást lehetetlenné tevő egyéb körülmény esetén a levezető elnök az ülést felfüggesztheti, vagy az ülést berekesztve a még meg nem tárgyalt napirendi pontokat a soron következő ülésre elnapolja.
(6) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.

13. § (1) Az egyes napirendek tárgyalásakor a polgármester minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, amelynek során a napirend előterjesztője újabb információkról rövid szóbeli kiegészítést tehet, majd az előterjesztőhöz a Képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyekre az előterjesztő rövid választ ad.

(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor. A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.

(3) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.

(4) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül, számozott határozat nélkül dönt. A vita lezárása után a napirend előterjesztője válaszol a hozzászólásokra.

(5) A vita lezárása után a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(6) Bármelyik képviselő, illetve a napirend előadója a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

14. § (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület – az elhangzás sorrendjében – majd az elfogadott módosító és kiegészítő indítványokkal módosított végleges határozati javaslatról.

(2) A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több, mint a felének igen szavazata szükséges.

(3) Minősített többség, vagyis a megválasztott képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges a Mötv. 50. §-ában meghatározott esetben.

(4) A Képviselő-testület a döntéseit nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza, titkos szavazást tarthat a Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott ügyekben.

(5) Titkos szavazás lebonyolításáról a szavazás megkezdése előtt felállított 3 tagú eseti bizottság gondoskodik. A bizottság tagjai csak települési képviselők lehetnek. A titkos szavazás eredményét a bizottság külön jegyzőkönyvbe foglalja, melyet a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

(6) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha:

a. törvény írja elő,
b. az önkormányzati képviselők egynegyedének indítványára,
c. a polgármester és /vagy a bizottság elnöke kéri.
(7) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a polgármester felolvassa a testületi tagok nevét, a tagok pedig a nevük felolvasásakor „igen”, „nem”, vagy „tartózkodom” szavakkal szavaznak. A szavazás végén a képviselők szavazatait összeszámolja és a szavazás eredményét is tartalmazó névsort, melyet a jegyzőkönyvhöz kell csatolni, a jegyzővel együtt aláírja.
A személyes érintettség

15. § (1) A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén – közeli hozzátartozójára is

kiterjedően – bejelenteni személyes érintettségét.
(2) A személyesen érintett képviselő – érintettségének jelzése mellett bejelentheti, hogy az
adott döntéshozatalban nem kíván részt venni.
.
Az ülések jegyzőkönyve

16. § (1) A Képviselő-testület üléséről a felvett hangfelvétel alapján jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyről a jegyző gondoskodik és amely a Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza:

a. napirendenként az előterjesztő nevét,
b. a felszólaló előre jelzett kérésére a felszólalását szó szerint,
c. az ülésen történt fontosabb eseményeket, a polgármester esetleges intézkedéseit,
d. az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat és határozatokat,
e. az ülés megnyitásának és bezárásának időpontját.
(2) A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá. Az ülésről készült hangfelvételt 60 napig meg kell őrizni.
(3) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvébe. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.
(4) A jegyzőkönyvet egy példányban kell elkészíteni, melyhez csatolni kell a meghívót, a mellékleteket, az elfogadott rendeleteket, a jelenléti ívet, a képviselő kérelmére az általa írásban benyújtott hozzászólást.
(5) A jegyzőkönyvet és mellékleteit az e célra létrehozott elektronikus felületen keresztül, elektronikus úton, 15 napon belül meg kell küldeni a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal vezetőjének.
.
A közmeghallgatás és lakossági fórum

17. § (1) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart, amelyen a

helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő
kérdéseket és javaslatokat tehetnek.
(3) A közmeghallgatás helyéről és idejéről a lakosságot 3 nappal korábban a helyben
szokásos módon – az önkormányzat hirdetőtábláira történő kifüggesztéssel – értesíteni kell.
(4) A közmeghallgatás összehívására és lefolytatására a képviselő-testületi ülésre vonatkozó
szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.

18. § (1) A képviselő-testület – szükség szerint – lakossági fórumot szervez:

a) a lakosság széles körét érintő, fejlesztési, beruházási kérdésekben,

b) a közvetlen tájékoztatásra,

c) közérdekű bejelentésre vagy javaslattételre.

III. Fejezet

A képviselő-testület döntései

A rendelet

19. § (1) A Képviselő-testület törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.

(2) Rendeletet kell alkotni törvényi kötelezés alapján.

(3) Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

a. a települési képviselők,
b. az önkormányzat bizottsága,
c. a polgármester, az alpolgármester, a jegyző.
(4) A kezdeményezést írásban a polgármesternél kell benyújtani, aki a rendelettervezet jegyző általi előkészítését követően a tervezetet a testület elé terjeszti.
(5) Az önkormányzati rendelet kihirdetése az önkormányzat hirdetőtábláján való kifüggesztéssel történik.
(6) A jegyző köteles a hatályos rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezetni.
A határozat

20. § (1) A testületi határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.

(2) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 8 napon belül a végrehajtásért

felelős személyeknek, illetve szerveknek meg kell küldeni.
(3) A képviselő-testület határozatait évenként – folyamatos sorszámmal és évszámmal,
valamint a határozat keltének napjával kell ellátni a következők szerint: „Sobor Község Önkormányzata Képviselő-testületének sorszám/év(hó,nap) határozata .
Az önkormányzati képviselők

21. § (1) A képviselőt a Mötv-ben és az SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetve terhelik.

(2) A képviselő főbb jogai:

a. részt vehet a Képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében,
b. kezdeményezheti a polgármester, a bizottság átruházott hatáskörben, önkormányzati ügyben hozott döntésének képviselő-testületi felülvizsgálatát
c. a hivataltól igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, illetőleg ügyviteli közreműködést,
d. sürgős, azonnali intézkedést igénylő közérdekű ügyben kezdeményezheti a hivatal intézkedését,
e. bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehet.
(3) A képviselő főbb kötelezettségei:
a. tevékeny részvétel a Képviselő-testület munkájában a közéleti szerepvállalással járó felelősséggel,
b. olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,
c. a képviselőtestület ülésén, a bizottsági ülésen tudatmódosító szertől ( alkohol, kábítószer ) mentes állapotban részt venni
d. felkérés alapján részvétel a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban,
e. kapcsolattartás a választópolgárokkal, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel,
f. a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti és magántitok megőrzése, titoktartási kötelezettsége megbízatása lejárta után is fennáll,
g. személyes érintettség bejelentése,
h. vagyonnyilatkozat benyújtása a törvényben meghatározottak szerint.
(4) A képviselő írásban vagy szóban köteles előre bejelenteni a polgármesternek vagy a bizottság elnökének, ha a képviselő-testület, vagy a bizottság ülésén való részvételben, illetve egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van.
(5) A képviselőtestület évente december 31-ig az önkormányzati hirdetőtáblán kifüggesztett hirdetményben tájékoztatja a választópolgárokat a képviselőtestület tagjainak megbízatásukkal összefüggő, törvényben foglalt kötelezettségeik nem teljesítéséről, a képviselő-testület által velük szemben lefolytatott eljárásokról ( össze-férhetetlenségi, méltatlansági, stb. ) .
A bizottságok

22. § (1) A képviselő-testület 3 tagú Vagyonnyilatkozatkezelő Bizottságot (továbbiakban: Bizottság) hoz létre.

(2) A Képviselő-testület a Bizottságot jelöli ki a vagyonnyilatkozat-tételi eljárás, továbbá összeférhetetlenségi ügyek, valamint a választások során a titkos szavazások lebonyolítására.

(3) A Bizottság tagjainak névsorát a 2. függelék tartalmazza.

A polgármester

23. § (1) A polgármester főállásban látja el a feladatait.

(2) A polgármester feladatait a Mötv. 67. §-a határozza meg.

(3) A polgármester a feladatai ellátása során:

a) képviseli az önkormányzatot,

b) szervezi és biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülést,

c) segíti a képviselők munkáját,

d) gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról,

e) gondoskodik a helyi fórumok megszervezéséről,

f) támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, a helyi civil szervezeteket,

g) kapcsolatot tart a megyei közgyűléssel, az országgyűlési képviselőkkel, más település, különösen a szomszédos települések önkormányzatával, a helyi társadalmi szervezetek, civil szerveződések vezetőivel, a történelmi egyházak vezetőivel.

(4) A polgármester munkáját napi 8 órában – kötetlen munkaidőben látja el.

Az alpolgármester

24. § (1) A képviselő-testület a saját tagjai közül – a polgármester javaslatára – egy fő társadalmi

megbízatású alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.
A képviselő-testület hivatala

25. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására és az önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködésének összehangolására Bágyogszovát, Bodonhely, Egyed, Pásztori községek önkormányzataival közös önkormányzati hivatalt hozott létre Bágyogszováti Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel.

(2) A Bágyogszováti Közös Önkormányzati Hivatal Sobori Kirendeltségét az aljegyző vezeti. Az aljegyző Sobor községben heti két alkalommal, kedden és csütörtökön 8-16 óra között ügyfélfogadást tart.

V. Fejezet

Az önkormányzat társulásai

26. § (1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb és gazdaságosabb megoldása érdekében társulásokban vesz részt.

(2) Az önkormányzat a következő társulásokban vesz részt:

a) Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Többcélú Társulása

b) Beledi Szociális és Gyermekjóléti Társulás

c) Szili Körzeti Óvodai Társulás

d) Egyed Védőnői Társulása

VI. Fejezet

Az önkormányzat gazdálkodása

27. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről rendeletet alkot. Megalkotására

nézve a vonatkozó jogszabályok az irányadók.
(2) A gazdálkodásra vonatkozó részletes előírásokat a költségvetésről szóló rendelet állapítja meg.

28. § Az önkormányzati gazdálkodással kapcsolatos feladatokat a jogszabályi előírások

alapján a Bágyogszováti Közös Önkormányzati Hivatal Sobori Kirendeltsége látja el.

29. § (1) A képviselő-testület az önkormányzati tulajdon és a vagyongazdálkodás szabályairól

külön rendeletet alkot.
(2) Az önkormányzat vagyoni helyzetének alakulásáról a képviselő-testület a lakosságot
évente egyszer átfogóan tájékoztatja.
VII. Fejezet

Záró rendelkezések

30. § (1) Ez a rendelet 2015.március 4. napján lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével hatályát veszti Sobor Község Önkormányzat Képviselő-

testületének 7/1995( VI.28.) rendelete az önkormányzat szervezeti és működési
szabályzatáról.
Nemes László Dr.Kukorelli László
polgármester jegyző

1. függelék2

Sobor Község Önkormányzata Képviselő-testületének tagjai

1. Varga Attiláné polgármester

2. dr. Dudits Gábor képviselő

3. Gerencsér Zoltán képviselő

4. Kovács István képviselő

5. Szilágyi Péter képviselő

2. függelék3

Sobor Község Önkormányzata Képviselő-testülete

Vagyonnyilatkozatkezelő Bizottság tagjai

1./ Kovács István elnök
2./ dr. Dudits Gábor tag
3./ Gerencsér Zoltán tag
2

Az SZMSZ 1. számú függelékének módosítását Sobor Község Önkormányzata Képviselő-testülete 36/2019.( X.25.) számú határozatával jóváhagyta.

3

Az SZMSZ 2. számú függelékének módosítását Sobor Község Önkormányzata Képviselő-testülete 37/2019.( X.25.) számú határozatával jóváhagyta