Und Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2004. (VI. 23.) önkormányzati rendelete
A helyi építési szabályzatról
Hatályos: 2017. 03. 01- 2018. 10. 02Und Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2004. (VI. 23.) önkormányzati rendelete
A helyi építési szabályzatról
Und község Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. tv. 16.§ /1/ bekezdésében, valamint az 1997. évi LXXVIII. tv. 6.§ /3/ bekezdésében biztosított jogkörében az alábbi rendeletet alkotja:
A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Und község közigazgatási területére, kivéve az alábbi ingatlant:belterület 306 hrsz
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket alakítani, továbbá – a bányaműveléshez szükséges földalatti építmények kivételével – építményeket tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű hatósági előírásoknak és e rendeletben előírtaknak megfelelően szabad.
Általános előírások
2. § A rendeletet
Szabályozási elemek
3. § (1) Kötelező szabályozási elem
a) a beépített, illetve beépítésére szánt és a beépítésre nem szánt területek határvonala
b) a belterület határvonala
c) a szabályozási vonal
d) az eltérő területfelhasználási módok határvonala
e) építési övezetek határvonala
f) az építési hely határvonala
(2) Az eltérő területfelhasználási egységek határvonala és az övezeti határvonal az SZ-J1 terven jelölttől az övezeti előírások paramétereinek betartása mellett 10-10 m mértékig elmozdíthatók.
(3) A kötelező szabályozási elemek helyének megváltoztatásához – kivéve a /2/, illetve a 4.§ /3/ bekezdésben szabályozott eseteket – a szerkezeti terv, a szabályozási terv és/vagy a helyi építési szabályzat módosítása szükséges, figyelembe véve a külön jogszabály szerinti előírásokat.
(4) Irányadó szabályozási elem az azonos terület-felhasználású és övezeti besorolású telkek egymás közötti meglévő, vagy az irányadó telekhatár jellel jelölt, javasolt határvonala.
(5) Az irányadó szabályozási elemek helye az övezeti előírások keretei között megváltoztatható.
(6) A község területén a meglévő és a tervezett belterületi határvonalat az SZ-J1 és SZ-J2 tervek tartalmazzák.
(7) Ahol az SZ-J1 és SZ-J2 terv tervezett belterületbe vonást jelöl, ott a megváltozott terület-felhasználásnak megfelelő telekalakítás és beépítés feltétele a belterületbe vonás.
A telekalakítás általános szabályai
4. § (1) Ahol az SZ-J1 terv irányadó telekhatár vonallal telekmegosztást jelöl, ott a telekmegosztások irányának meg kell, hogy egyezzen az irányadó telekhatár vonal irányával.
(2) A kedvező utcakép kialakulása, megtartása érdekében
a) Az új terület-felhasználású vagy telekcsoport újraosztásával létrejövő lakóterületi telektömbökben egy telektömbön belül a telkek közül a legnagyobb és a legkisebb telekszélességű telkek szélességének aránya nem lehet több 1,5-nél.
b) A már kialakult telekosztású lakóterületi telektömbben, amennyiben a telekalakítás (telekegyesítés, telekfelosztás, telekhatár-rendezés) a kialakult telek szélességének megváltoztatását eredményezi, a telek-átalakítással létrejövő telek szélessége és a vele szomszédos telkek szélessége közötti arány (a nagyobb mérethez a kisebb méretet hasonlítva) legfeljebb 1,5 lehet.
A telek beépítésének általános szabályai
5. § (1) A közterület bővítéssel érintett, már beépített építési telekre a közterület lejegyzése, a telekalakítás végrehajtása nélkül is adható építési engedély. Ez esetben az építési hely határait az új közterület határától kell számítani.
(2) Közterület-bővítéssel érintett beépítetlen telek csak az SZ-J1 terven jelölt telekalakítás végrehajtása után építhető be.
(3) Az SZ-J1 terven eltérő területfelhasználási módok határa vonallal megosztásra jelölt beépült telkek beépített területrészén a telekmegosztás végre hajtása nélkül az SZ-J1 terven rögzített minimális telekméretű telekre vonatkozatott építési helyen belül építési tevékenység engedélyezhető.
Az építmények elhelyezésének általános szabályai
6. § (1) Az építési hely határvonalait az SZ-J1 terv vagy a helyi építési szabályzat tartalmazza.
(2) Azokban az övezetekben, ahol az SZ-J1 terv nem jelöl építési hely határvonalat, az épületek elhelyezésére szolgáló területet (építési hely) az övezetre vonatkozó elő-, oldal-, és hátsókerti méretek előírásai szerint kell meghatározni.
(3) Az építési telken lévő, az elsődleges használatot jelentő, a fő funkciót magukban hordozó épületek egymástól való távolsága nem lehet kevesebb a nagyobbik építménymagasság mértékénél.
(4) Az építési telken lévő egyéb funkciójú épületek és a /3/ bekezdésbeli épületek – figyelemmel a védőtávolságokra is – közvetlenül egymáshoz csatlakoztathatók, vagy közöttük legalább 3,0 m távolságot kell tartani.
(5) Ahol az SZ-J1 terv tervezett szabályozási vonalat jelöl az utcai kerítés a tervezett szabályozási vonalra, ahol az SZ-J1 terv meglévő, megmaradó szabályozási vonalat jelöl az utcai kerítés erre a vonalra építhető. Az utcai kerítés legfeljebb 1,80 m magas, legalább 50%-ban áttört lehet.
Környezetvédelem
7. § (1) Vízvédelmi besorolás:
a) felszín alatti vizek: „C” kevésbé érzékeny terület
(2) A közigazgatási területen lévő zöldfelületek kialakításával és gondozásával biztosítani kell, hogy a közterület levegőjében az emberi szervezet allergiás reakcióit okozó növényfajtáktól származó virágpor részecskék mennyisége az alábbi értékeket ne haladja meg:
a) fák, bokrok 100 pollen/m3
b) fűfélék 30 pollen/m3
(3) A beépített, illetve beépítésre szánt területen, valamint annak határától mért 2000 m távolságon belül nőivarú nyárfa nem ültethető.
(4) A közigazgatási területen hulladéklerakó hely – hulladékudvar kivételével – nem alakítható ki.
Táj- és természetvédelem
8. § (1) Az SZ-J2 terven Má Gyep –ként megjelölt gyepterületek művelési ága nem változtatható meg.
(2) Az alsóbbrendű kisebb forgalmú utak (országos mellékút, jelentős mezőgazdasági feltáró út) külterületi szakaszai mentén útkísérő fásítást kell létrehozni.
Művi értékvédelem
9. § (1) /1/ Műemlékek
a) a., Műemlékek:
b) Római katolikus templom, Fő utca (260 hrsz)
c) Szentháromság-oszlop, R.k. templom előtt (260 hrsz)
d) Műemléki környezet által érintett helyrajzi számok: 30, 31, 32, 37, 38, 39, 213, 215, 216.
e) A műemlékeket, műemlékileg védett területet és a műemléki környezetet érintő, a telekalakításra, építésre, bontásra, felújításra, korszerűsítésre, kertépítésre (fakivágás, faültetés) irányuló engedélyezési folyamatba a területileg illetékes műemlékvédelmi hatóságot a hatályos jogszabályok rendelkezései szerint be kell vonni.
(2) Helyi védelem:
a) lakóház, Fő utca 49. (176 hrsz)
b) lakóház, Fő utca 45. (177, 178 hrsz)
c) lakóház, Fő utca 21. (63 hrsz)
d) feszület, temető bejáratához vezető út mellett
e) Mária-szobor, Fő utca – Lédeci utca kereszteződése
f) szobor, Fülesi utca
g) feszület, Zsirai utca – Petőfi utca kereszteződése
(3) A /2/ bekezdésben felsorolt épületeket jelenlegi állapotukban meg kell őrizni. Ezen épületek esetében homlokzatuk megváltoztatása, illetve az épület bármely részének elbontása csak a korábbi állapot visszaállítása érdekében történhet.
(4) A helyi védelem környezetének határán belül fotódokumentációval igazolni kell, hogy a védett látványt kedvezőtlenül nem befolyásolja:
a) a közterületen bármely hirdető táblának, egyéb közterületi létesítménynek, berendezésnek elhelyezése,
b) - nem közterületi építmény építése.
(5) Régészeti értékek
a) Régészeti lelőhelyek: 260 hrsz, 015b hrsz, 058a hrsz, 060a hrsz, 067 hrsz, 065 hrsz, 062 hrsz, 068a hrsz
b) A régészeti lelőhelyeket érintő, a talajszint 30 cm-nél mélyebben megbontó földmunka végzése, beépítése esetén a hatályos jogszabályok szerint kell eljárni.
c) A régészeti lelőhelyeket a rendelet 1. számú függeléke tartalmazza.
Zöldfelületek
10. § (1) A nem közterületi zöldfelületek közül az intézmények kertjeit az intézmény jellegének megfelelően kell kialakítani.
(2) A gazdasági területek telkeinek le nem burkolt és be nem épített felszínét gondozott zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.
Védőtávolságok, védőterületek
11. § (1) A település védendő területének védőterülete az annak határától számított 1000,0 m széles területsáv. A védőterületen belül szagos, bűzös, fertőzésveszélyes tevékenység céljára szolgáló építmény csak az építtető által beszerzett, az illetékes szakhatóságok jóváhagyó véleményével, az általuk meghatározott távolság betartásával építhető.
(2) Villamos távvezetékek biztonsági övezete a szélső vezetékszáltól mérten 20 kV-os vezeték: 5,0 – 5,0 m. A biztonsági övezetre vonatkozó előírásokat a hatályos jogszabályok tartalmazzák.
(3) Gázvezeték védőtávolsága a csőtengelytől mérten középnyomású gázvezeték: 5,0 – 5,0 m
(4) Vízfolyások parti sávja a partvonaluk mentén húzódó területsáv, amelyek mérete Pós patak: 6,0 – 6,0 m. A parti sávra vonatkozó előírásokat a hatályos jogszabályok tartalmazzák.
(5) A temető védőterülete az SZ-J1 terven jelölt területsáv. A védőterületen belül kegyeletsértő, a temető működését zavaró építmény nem építhető.
(6) Egészségügyi, szociális és oktatási intézmény védőterülete a telekhatártól mért 50,0 m széles területsáv. A védőterületen belül állattartó épület nem építhető.
TERÜLETFELHASZNÁLÁSI, ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK: Területfelhasználás az általános és a sajátos használat szerint
12. § A település igazgatási területe a következő területfelhasználási egységekre tagolódik:
a) Beépített és beépítésre szánt terület
aa) Lakóterület
ab) falusias Lf
ac) Vegyes terület
ad) településközpont Vt
ae) Gazdasági terület
af) kereskedelmi, szolgáltató Gksz
ag) ipari terület Gip
ah) Különleges terület
ai) temető Kt
aj) sportterület Ksp
b) Beépítésre nem szánt terület
ba) Közlekedési és közműterület
bb) közút terület KÖu
bc) közműterület Köm
bd) Zöldterület
be) közpark Zkp
bf) fásított tér Zft
bg) díszkert Zdk
bh) Erdőterület
bi) védelmi Ev
bj) gazdasági Eg
bk) Mezőgazdasági terület
bl) általános Má
bm) Vízgazdálkodási terület V
Az övezeti jel értelmezése
13. § 
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLET: Lakóterület
14. § (1) Telekméretek
a) A kialakítható telek legkisebb átlagos méreteit az övezeti jel tartalmazza.
b) A kialakult, beépíthető telek legkisebb átlagos szélessége 12,0 m.
(2) Kialakult, oldalhatáron álló építésű telektömbökben minden esetben, az újonnan kialakított, oldalhatáron álló beépítésű telektömbökben a 20,0 m-nél keskenyebb telkeken az épületeket az oldalhatárra, vagy attól legfeljebb 1,0 m távolságban kell elhelyezni.
(3) Az építési hely előkerti határvonala egyben építési vonal is. Három egymás melletti lakótelek beépítésénél az előkerti határvonaltól az építési vonal legfeljebb 3,0 m-re a telek belseje felé egységesen elmozdítható, kivéve, ha az övezeti előírás másként rendelkezik.
(4) Az oldalhatáron álló építési hely – beépítetlen tömbben – K-Ny-i telekfekvésnél az északi oldalhatáron, É-D-i telekfekvésnél a keleti oldalhatáron, ÉK-DNy-i telekfekvésnél az észak-nyugati oldalhatáron, ÉNy-DK-i telekfekvésnél az észak-keleti oldalhatáron áll. Már többnyire beépült tömbben az építési hely a tömbre jellemző beépítési oldalon áll.
(5) Az építési hely határai, ha az SZ-J1 terv nem jelöli.
(6) *amennyiben a telekmélység 20,0 m-nél kisebb, **amennyiben a telekszélesség 14,0 m-nél kisebb
(7) Az oldalhatáron álló beépítési módú tömbben amennyiben egy telek mindkét oldalhatárához hozzáépültek a szomszédos telkek épületei, az érintett telek szabadonállóan beépíthető.
(8) A 14,0 m széles, vagy annál keskenyebb telken az építési hely ez esetben a tömbre jellemző beépítési oldaltól 1,0 m, a másik oldalhatártól 3,0 m.
(9) Saroktelken az épületeket egy épülettömbben, közvetlenül egymáshoz csatlakoztatva kell megépíteni.
(10) A tető hajlásszöge 35°-45° között lehet.
(11) Az épületek jellege, kialakítása, anyaghasználata a település hagyományaihoz igazodó legyen.
(12) A lakóterület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:
a) közműves villamos energia vezetékkel,
b) közműves ivóvíz vezetékkel,
c) közüzemi szennyvízvezetékkel,
d) a csapadékvíz elvezetésére szolgáló legalább nyílt árokkal.
(13) A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások:
a) zajvédelem: lakóterület laza beépítéssel, üzemi zaj megengedett értéke: nappal 50 dB/A, éjjel 40 dB/A
b) kötelező szennyvízcsatorna rákötés,
c) kötelező hulladékelszállítás.
(14) A lakóterület besorolása a sajátos használat szerint: falusias lakóterület Lf
A falusias lakóterület építési előírásai
15. § (1) A falusias lakóterületen telkenként elhelyezhetők az OTÉK 14§ /2/ bekezdésbeli épületek az alábbiak szerint:
a) a lakóépület legfeljebb kétlakásos lehet,
b) a kisipari, kisüzemi (mezőgazdasági vagy ipari) építmény a lakókörnyezetet zajjal, rezgéssel, porral és légszennyező anyaggal nem zavaró, a település lakótömbjeiben szokásos mértékű gépjármű és személyforgalmat meg nem haladó vonzású, legfeljebb egy átlagos lakóteleknyi területet igénylő lehet.
(2) Övezeti előírások
a) Övezeti előírások
b) Övezeti előírások
c) Övezeti előírások
Vegyes terület
16. § (1) Telekméretek: A kialakítható telek legkisebb átlagos méreteit az övezeti jel tartalmazza.
(2) Az építési hely határai, ha az SZ-J1 terv nem jelöli:
*amennyiben a telekmélység 20,0 m-nél kisebb
(3) A terület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:
a) közműves villamos energia vezetékkel,
b) közműves ivóvíz vezetékkel,
c) közüzemi szennyvízvezetékkel,
d) a csapadékvíz elvezetésére szolgáló legalább nyílt árokkal.
(4) A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások:
a) zajvédelem: vegyes terület
b) üzemi zaj megengedett értéke: nappal 55 dB/A
c) éjjel 45 dB/A
d) kötelező szennyvízcsatorna rákötés,
e) kötelező hulladékelszállítás.
(5) A vegyes terület besorolása a sajátos használat szerint: településközpont vegyes terület Vt
(6) A településközpont vegyes területen főépületként egy darab legfeljebb kétlakásos lakóház, alapfokú, illetve annál magasabb szintű nem csak a település lakosságát szolgáló intézményi, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató és szórakoztató épületek építhetők.
(7) Melléképületként a telken folyó tevékenységből adódó tároló épület építhető, állattartó épület nem építhető.
Gazdasági terület
17. § (1) A gazdasági terület besorolása a sajátos használat szerint:
a) kereskedelmi, szolgáltató terület Gksz
b) egyéb ipari terület GipE
(2) /2/ A gazdasági terület telkeit el kell látni:
a) közüzemi villamosenergia vezetékkel,
b) közüzemi ivóvízvezetékkel,
c) közüzemi szennyvízvezetékkel.
(3) Környezetvédelmi előírások:
a) Zajvédelmi besorolás: gazdasági terület.
b) A keletkező szennyvizet közcsatornába kell vezetni.
Kereskedelmi, szolgáltató terület
18. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató területen OTÉK 19. §-a szerinti épületek helyezhetők el.
(2) Övezeti előírások
Egyéb ipari terület
19. § (1) A területen kis és közepes vállalkozások számára alakíthatók telkek, építhető épületek.
(2) Az egyéb ipari területen raktározási, termelési, a térségben megtermelt mezőgazdasági árukat feldolgozó építmények építhetők.
(3) Övezeti előírások
Különleges terület
20. § (1) /1/ A különleges terület besorolása a sajátos használat szerint
a) temető Kt
b) sportterület Ksp
(2) A temető területén a sírkert és kiszolgáló épületek helyezhetők el.
a) Beépítési mód: szabadonálló
b) Megengedett legnagyobb beépítettség: 3%
c) Kialakítandó zöldfelület minimuma: 80%
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m
e) Alakítható telek: szabályozási terv szerint
f) Építési hely határai: minden telekhatártól 30,0 m
(3) A sportterületen a községi sportpálya és a sporttal kapcsolatos kiszolgáló létesítmények helyezhetők el.
a) Beépítési mód: szabadonálló
b) Megengedett legnagyobb beépítettség: 5%
c) Kialakítandó zöldfelület minimuma: 80%
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m
e) Alakítható telek: szabályozási terv szerint
f) Építési hely határai: minden telekhatártól 5,0 m
(4) A temető és a sportterület telkeit el kell látni:
a) közműves villamosenergia vezetékkel,
b) közműves ivóvízvezetékkel,
c) közműves szennyvízvezetékkel.
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET-Közlekedési terület
21. § (1) Közlekedési területek az SZ-J1 és az SZ-J2 tervlapokon KÖu jellel ellátott közúti területek.
(2) A közút területek szabályozási szélességeit az SZ-J1 és SZ-J2 tervek tartalmazzák.
(3) A szabályozási tervlapokon KÖu jellel ellátott közlekedési területek a közlekedéshálózatban betöltött szerepük szerint a következő osztályokba sorolandók:
a) Országos közúthálózatba tartozó utak: országos mellékút KÖu M
b) Helyi utak
ba) mezőgazdasági út KÖu MG
bb) kiszolgálóút KÖu
bc) gyalogút KÖu GYA
(4) A közutak területén az 1. sz. függelékben ábrázoltaknak megfelelő, vagy azzal legalább egyenértékűnek tekinthető útépítési elemeket kell kialakítani.
(5) Und közigazgatási területén a nem az országos közúthálózatba tartozó utakat az alábbi tervezési osztályba soroltuk
a) Külterületi utak
aa) mezőgazdasági utak - K.VIII.A.30
ab) települési mellékút - K.VIII.A.60.
b) Belterületi utak
ba) Kiszolgáló utak, tervezett kiszolgáló utak - B. VI. d. A.40
bb) Gyalogutak - B. X.
Zöldterület
22. § (1) A zöldterületbe a közparkok Zkp , fásított terek Zft és díszkertek Zdk tartoznak.
(2) A közpark legfőbb alkotóeleme a növény, ezért a zöldterületeket funkciójuknak megfelelően magas díszértékű növényzettel kell beültetni.
(3) A közparkban épület nem építhető, kerti melléképítmények, szobrok, köztéri tárgyak helyezhetők el.
(4) A fásított téren épület nem építhető, a terület 60%-át fatermetű növényzettel kell beültetni.
(5) A díszkertben épület nem építhető, csak köztéri dísztárgyak és pihenőszerek helyezhetők el.
Erdőterület
23. § (1) Erdőterület a földhivatali ingatlan-nyilvántartási térképen erdőként nyilvántartott, valamint az SZ-J terveken akként jelölt terület.
(2) Védelmi erdő Ev: A védelmi erdőben épület nem építhető.
(3) Gazdasági erdő Eg: Az erdőműveléshez szükséges építmények 0,5%-os beépítettséggel, 4,5 m-es megengedett legnagyobb építménymagassággal építhetők.
Vízgazdálkodási terület
24. § (1) /Vízgazdálkodási terület az SZ-J1 és SZ-J2 terven V jellel jelölt terület.
(2) Vízgazdálkodási terület a Pós patak területe, illetve ezen terület árvízvédelmi töltései és hullámtéri területei.
(3) A V jellel jelzett területeken a vízügyi jogszabályban megengedett építmények helyezhetők el.
Mezőgazdasági terület
25. § (1) Mezőgazdasági terület az SZ-J terveken M jellel jelölt terület.
(2) Általános mezőgazdasági terület Má
a) Az övezetben a 10.000 m2-t meghaladó nagyságú területen a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó építmények építhetők.
aa) Megengedett legnagyobb beépítettség: 3%
ab) Megengedett legnagyobb homlokzatmagasság: 7,5 m
b) Az épületeket a telekhatártól legalább 10,0 m-re, a közlekedési területek határától 20,0 m-re kell elhelyezni.
c) A területen lakóház nem építhető.
Közműellátás
26. § (1) /Közműterületek a Kö jellel jelzett területek. A telket, területet igénylő közmű építmények számára az SZ-J1 terveken jelölt közműterületeket biztosítani kell.
(2) A közterületeken, közlekedési területeken a közmű vezetékeket úgy kell elhelyezni, hogy a területen a védőtávolságok betartásával legalább az alábbi közművek elhelyezhetők legyenek:
a) föld alatt: ivóvíz vezeték,
b) szennyvíz vezeték,
c) gázvezeték,
d) távbeszélő földkábel.
e) föld felett: villamos energia vezeték,
f) telefon vezeték,
g) kábel TV vezeték,
h) nyílt vagy fedett csapadékvíz elvezető árok.
(3) A tervezési területen megvalósuló építmények oltóvíz ellátását biztosítani kell. Ennek érdekében a közműves ivóvíz hálózatot a 35/1996. (XII. 29.) BM rendelettel hatályba léptetett Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) 46. §-49. § szakaszaiban foglaltak figyelembe vételével kell kialakítani. A vízvezeték-hálózat körvezetékes módon kerüljön kiépítésre.
Hatályba léptető és záró rendelkezések
27. § Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a 6/1995.(XI.28.) Önk.rend. és 8/1996.(VII.4.) Önk. rendeletek hatályukat vesztik.
28. § Ez a rendelet 2004. június 23-án lép hatályba.