Vadosfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2004. (XII. 1.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
Hatályos: 2014. 06. 30Vadosfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2004. (XII. 1.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – figyelemmel az Ötv. 79. § (2) a.b. pontjára és a 80. § (1) bekezdésében, továbbá az államháztartásáról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban? Áht.) 108-109. §-aiban foglaltakra az alábbi rendelet alkotja:delet célja, hatálya
1. § (1) A rendelet célja az önkormányzati tulajdon:
a) folyamatos védelme
b) a vagyonelemek használata, működése során az értékük megőrzése,
c) növelésének előmozdítása.
(2) Az önkormányzat kötelező és önként vállalt közfeladatainak ellátáshoz szükséges gazdaságok alapok megteremtése, a rendelkezésre álló tulajdon eredményes és hatékony működtetésével.
2. § (1) E rendelet hatálya kiterjed:
a) a községi önkormányzatra, annak szerveire, továbbá az önkormányzat által alapított és tulajdonosi irányítása alatt működő költségvetési szervekre (a továbbiakban: intézmények);
b) mindazokra a dolgokra, melyek községi önkormányzat tulajdonában vannak, így az ingatlan és ingó dolgokra, vagyoni értékű jogokra, a gazdasági és közhasznú társaságokban az önkormányzatot megillető részesedésekre, valamint az értékpapírokra (a továbbiakban: önkormányzati vagyon).
(2) A rendelet hatálya kiterjed az (1) bekezdésben meghatározott önkormányzati vagyon elidegenítésére, megterhelésére, használatba, bérbeadásra és más módon történő hasznosítására, ideértve az önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adását és vagyontárgyak megszerzését.
3. § (1) az önkormányzat teljes vagyona a 3. § (1) bekezdésében meghatározott vagyontárgyakból áll.
(2) A vagyon törzsvagyonból és üzleti vagyonból tevődik össze.
(3) A törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak körét az Nvtv., valamint jelen rendelet állapítják meg.
(4) A törzsvagyon tárgyai forgalomképtelenek és korlátozottan forgalomképesek.
(5) Forgalomképtelen törzsvagyon-tárgyakat az I. számú függelék tartalmazza a következő bontásban:
a) kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyon: az Nvtv. 5. § (3) bekezdése szerinti vagyontárgyak és a köztemető
b) nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon: köztéri szobrok
(6) Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon tárgyait a 2. számú függelék tartalmazza.
(7) Közművel és tartozékaik, az intézmények, a középületek, az önkormányzat tulajdonában lévő köztéri alkotások és a képzőművészeti alkotások (Pl. festmények)
(8) Az üzleti vagyonba tartozó forgalomképes vagyontárgyak a 3. számú függelék tartalmazza. Ide tartozik a jelen rendelet 3. § (5), (6) bekezdésben megahatározott vagyontárgyakon kívül minden egyéb vagyontárgy, amelyet az önkormányzat képviselő-testülete forgalomképesnek minősít,
a) különösen: - beépítetlen ingatlanok,
b) amelyek nem szolgálják a kötelező önkormányzati feladatok ellátását,
c) azon vagyontárgyak és eszközök, amelyek esetében a tulajdonosi jogokra vonatkozóan e rendeletben nem szab korlátokat.
4. § (1) Az önkormányzat vagyonáról a mindenkori hatályos jogszabályok előírásainak megfelelő nyilvántartásokat kell vezetni.
(2) Az önkormányzati vagyonleltárt az éves költségvetési beszámolókhoz (zárszámadáshoz) összesített adatokkal az önkormányzatnak be kell mutatni, melyben a törzsvagyont elkülönítetten kell szerepeltetni, továbbá ki kell mutatni az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket.
(3) Az önkormányzat vagyonát a körjegyzőség hivatala tartja nyilván a számviteli Tv. előírásainak megfelelően.
(4) A kataszter és kataszternapló felfektetéséről és folyamatos vezetéséről az önkormányzat tulajdonában levő ingatlanok tulajdonjogának az ingatlan nyilvántartásba történő bejegyzéséről, a tulajdonnak a kataszterben való átvezetéséről körjegyző gondoskodik.
(5) Az önkormányzat vagyona, ha új vagyontárggyal gyarapszik, a szerzéssel egyidejűleg, vagy a szerződést követő képviselő-testületi ülésen kell dönteni a vagyontárgy minősítésére vonatkozóan.
5. § (1) A vagyonkimutatás az önkormányzati vagyont törzsvagyon, ezen belül forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon, valamint üzleti vagyon (forgalomképes vagyon) bontásában tartja nyilván.
(2) A forgalomképtelen önkormányzati vagyonon belül elkülönül a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyon és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősített vagyon.
(3) A nyilvántartás az egyes vagyoncsoportokon belül:
a) az ingatlanokat és az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat tételesen bruttó és nettó értéken,
b) az ingó vagyontárgyakat és egyéb vagyonelemeket, továbbá a kötelezettségeket összesített mérleg szerinti értéken,
c) a portfólió és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír vagyont – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – tételesen és névértéken, valamint mérleg szerinti értéken veszi számba
(4) A forgalomképes vagyontárgyak minősítését a vagyongazdálkodási irányelvek keretében kell elvégezni.
6. § (1) 25 millió értékhatár feletti önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.
(2) Az önkormányzat a vagyon tárgyának értékesítése, megterhelése esetén a vagyontárgy értékét:
a) ingatlan vagyon esetén 3 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecsléssel, ill. ha rendelkezésre áll 1 évnél nem régebbi értékbecslés, ennek felülvizsgált változata alapján, figyelemmel a 142/1992. (XI.6.) Kormányrendeletben foglaltakra.
b) Ingó vagyon esetén legalább a könyv szerinti nyilvántartás alapján,
c) Értékpapír esetén:
ca) tőzsdei árfolyam,
cb) sajtóban közzétett vételi középárfolyam,
cc) egyéb esetben névértéken
határozza meg.
7. § (1) A tulajdonosi jogokat a képviselő-testület gyakorolja, azonban az egyes tulajdonosi jogok gyakorlását e rendelet 14. §-a szerint saját szerveire ruházza át.
(2)1
(3)2
(4)3
(5) Az önkormányzat a tulajdonában lévő vagyontárgyak hasznosítására, üzemeltetésére, továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülő vagyontárgyak létesítésére gazdasági társaságot alapíthat, illetve vagyonát gazdasági társaságában hasznosíthatja.
(6) Amennyiben az önkormányzat olyan gazdasági társaságot alapít, vagy abba tagként, részvényesként belép, amelynek tevékenysége az önkormányzat ellátási felelősségi körébe tartozik, az önkormányzat, illetve több önkormányzat esetén az önkormányzatok együttes tulajdonosi, vagy szavazati aránya 51%-nál kevesebb nem lehet.
(7) Az önkormányzat által alapított gazdasági társaságokban a tulajdonosi jogosítványokat a képviselő-testület nevében a polgármester gyakorolja. Attól eltérni csak a képviselő-testület nyilatkozatával lehet.
(8) Az önkormányzat kültagként saját nevének betéti társaság, cég nevében történő feltüntetéséhez nem járul hozzá.
(9) Az önkormányzati törzsvagyon állagának megőrzéséről, üzemeltetéséről a képviselő-testület, a polgármesteri hivatal, a gazdasági ellátó szervezet, az önkormányzat intézményei, illetőleg e vagyontárgyakat üzemeltető gazdasági társaságok útján gondoskodik.
(10) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak hasznosítására irányuló jogügyletek megkötése esetén a jognyilatkozat megtételére jogosult személy köteles a szerződésben foglaltak teljesítését folyamatosan figyelemmel kísérni.
8. § (1) Az ingatlan nyilvános értékesítésére, hasznosítására irányuló döntés alapján a körjegyzőségi hivatal, ingóság nyilvános értékesítésére, hasznosítására irányuló döntés alapján a vagyonkezelő szerv feladata a versenytárgyalás lebonyolítása. A versenytárgyalás szabályait az 1. számú melléklet tartalmazza.
(2) Nem kell versenytárgyalást tartani:
a) ha az önkormányzati vagyontárgy értéke nem éri el:
b) ingó vagyon esetén a 100 e Ft-ot,
c) ingatlan vagyon esetén az 5000 e Ft-ot,
d) vagyontárgyak önkormányzati alapítású vállalkozásba vitele,
e) mezőgazdasági művelésre alkalmas földterület haszonbérbe adása,
f) bérleti idő meghosszabbítása,
g) telekhatár rendezése.
(3) A szerződés megkötésére a polgármester jogosult.
(4) 25 millió értékhatár feletti önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.
9. § (1) A vagyon értékének megállapítására általában a nyilvántartási érték az irányadó.
(2) Értékesítéskor a vagyon értékét az alábbiak szerint kell megállapítani:
a) értékpapír esetén a névérték alapján.
b) egyéb ingó és ingatlan vagyon esetén 6 hónapnál nem régebbi értékbecslés alapján.
(3) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a rendelet értékhatára vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.
(4) Örökölt vagyon esetén a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon értékének tekinteni, amennyiben az adó- és értékbizonyítvány 6 hónapnál nem régebbi.
10. § Az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a polgármester gyakorolja. Az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról a polgármester gondoskodik.
11. § (1) Az önkormányzati vagyont ingyenesen, vagy kedvezményesen átruházni – a törvényben meghatározott eseteken kívül – a következő célra lehet:
a) meghatározott céllal, más önkormányzatnak,
b) kötelezettségvállalással, közérdekű célra,
c) közalapítvány javára, alapítványrendeléssel,
d) közösségi célra, alapítványi hozzájárulással.
(2) Az önkormányzat és szerve csak az alábbi esetekben mondhat le részben vagy egészben követelésről:
a) csődegyezségi megállapodásban,
b) bírói egyezség keretében,
c) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg,
d) a végrehajtás során nem, vagy csak részben térült meg,
e) ha a követelés igazoltan csak veszteséggel (aránytalan költségráfordítással) érvényesíthető,
f) kötelezettje nem lelhető fel, s ez dokumentumokkal hitelt érdemlően bizonyított.
12. § (1) Ha a vagyonról az önkormányzat javára lemondtak, ezt a lemondásban megnevezett vagyonkezelő elfogadhatja, feltéve, hogy képes az azzal járó kötelezettségek teljesítésére.
(2) Az önkormányzat részére egymillió forint értékhatár felett ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadásához szükség van a képviselő-testület jóváhagyására.
13. § A képviselő-testület hatáskörébe tartoznak az alábbi, vagyonhasznosítására vonatkozó döntések, értékhatártól függetlenül:
a) az önkormányzat tulajdonát képező vagyontárgyaknak az önkormányzati vagyon részeibe való besorolása,
b) ingatlan vásárlása, cseréje, értékesítésre történő kijelölése,
c) gazdasági és közhasznú társaságokban fennálló részesedéseinek értékesítésére történő kijelölése, valamint pénzbeli és apport befektetése társaságokba,
d) hitel felvétele, illetve annak felvételéhez vagyoni fedezet biztosítékul nyújtása,
e) kötvény, váltó kibocsátása és elfogadása,
f) kezesség vállalása, egy évet meghaladó lejáratú értékpapír vásárlása,
g) gazdasági és közhasznú társaság alapítása,
h) társadalmi szervezet, alapítvány létrehozásának engedélyezése, társadalmi szervezetekhez. alapítványhoz való csatlakozás, hozzájárulás, azok támogatása.
14. § (1) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére, vagy – a bérbe, használatba, illetve haszonbérbe adás kivételével – ellenérték fejében történő hasznosítására és megterhelésére irányuló, valamint az önkormányzat tulajdonába kerülő vagyontárgyra vonatkozó döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi (piaci) értékét ingatlan és ingó vagyon esetén a vagyonnyilvántartás szerinti értéken és névértéken, vagy a Képviselő-testület döntése esetén forgalmi értékbecslés alapján, vagy a Képviselő-testületnek, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságára figyelemmel minősített többségi határozattal hozott egyedi döntésével megállapított értéken kell meghatározni.
(2) Az önkormányzati vagyonra vonatkozó egyéb döntések értékhatártól függően az önkormányzat és szervei, valamint a vagyonkezelők hatáskörébe tartoznak.
(3) A képviselő-testület hatáskörébe tartozik
a) 1 000 000 Ft feletti vagyontárgy vásárlása,
b) 1 000 000 Ft értékhatár felett a vagyontárgy értékesítése, a vagyon használatának, illetve a hasznosítás jogának átengedése, cseréje, biztosítékul adása és egyéb módon való megterhelése,
c) behajthatatlan követelések törlése, 300 000 Ft értékhatár felett.
(4) A képviselő-testület e célra létrehozott állandó, vagy ideiglenes gazdasági és vagyonbizottságának hatáskörébe tartozik
a) az önkormányzati vagyon nyilvános értékesítésének, hasznosításának ellenőrzése,
b) a biztosítási szerződések megkötésének véleményezése.
(5) A vagyonkezelő szervezet vezetőjének hatáskörébe tartozik a képviselő-testület előzetes jóváhagyásával
a) a közszolgáltatáshoz nélkülözhető vagyon – két évet meg nem haladó – határozott időtartamú bérbeadás útján történő hasznosítása,
b) a használatában, kezelésében lévő, 100 000 Ft értéket meg nem haladó ingó vagyontárgyak, vagyonértékű jog stb. értékesítése,
c) 30 000 Ft – a számviteli szabályok szerint számított – egyedi értéket meghaladó elavult ingóságok értékesítése.
(6) A polgármester jogosult:
a) a képviselő-testület által értékesítésre kijelölt, 500 000 Ft értékhatár alatti ingatlan elidegenítése, használatának, illetve hasznosítási jogának átengedése, biztosítékul adása, egyéb módon történő megterhelése,
b) 100 000 Ft-tól 500 000 Ft értékhatárig ingó vagyontárgy adásvételének engedélyezése, gépkocsik adásvétele, valamint az éves költségvetésben jóváhagyott beszerzések engedélyese,
c) 1 000 000 Ft értékhatár alatt, ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadásának jóváhagyása,
d) behajthatatlan követelések törlése 30 000 Ft és 300 000 Ft között,
e) a hatáskörrel rendelkező szerv döntése alapján a vagyonhasznosítási jogügyletek megkötésére,
f) megkötni a nem intézményi használatban lévő bérleti szerződéseket,
g) megkötni – a képviselő-testület véleményének figyelembevételével – a biztosítási szerződéseket.
A vagyonkezelői jog gyakorlásának helyi szabályai
14/A §4
15. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
A 7.§ (2) bekezdést a 6/2014.(VI.30.) önkormányzati rendelet 3.§ hatályon kívül helyezte. Hatálytalan 2014. július 1-től
A 7.§ (3) bekezdést a 6/2014.(VI.30.) önkormányzati rendelet 3.§ hatályon kívül helyezte. Hatálytalan 2014. július 1-től
A 7.§ (4) bekezdést a 6/2014.(VI.30.) önkormányzati rendelet 3.§ hatályon kívül helyezte. Hatálytalan 2014. július 1-től
A rendelet 14/A.§-át a 6/2014.(VI.30.) önkormányzati rendelet 1.§-a egészítette ki. Hatályos 2014. július 1-től