Vadosfa Község Önkormányzat képviselő-testületének 6/2020.(VII.10.) önkormányzati rendelete
a szervezeti és működési szabályzatról
Hatályos: 2022. 08. 15- 2022. 09. 26Vadosfa Község Önkormányzat képviselő-testületének 6/2020.(VII.10.) önkormányzati rendelete
a szervezeti és működési szabályzatról
Vadosfa Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Vadosfa Község Önkormányzata
(2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe: 9342 Vadosfa, Kossuth u. 19.
(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet:
2. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.
(2) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.
3. § A települési képviselők száma a polgármesterrel együtt 5 fő. A képviselők nevét az 1. melléklet tartalmazza.
Az önkormányzat feladata, hatásköre
4. § Vadosfa Község Önkormányzata ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 20. § (1) bekezdése szerinti feladatokat, s amennyiben a feladatok ellátásának részletes szabályait a jogszabályok nem tartalmazzák, úgy saját hatáskörben dönti el a feladatok ellátási módját.
5. §
6. § Az Mötv. 42. §-ában felsoroltakon kívül a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik
a) a helyi közügy megoldásának vállalása, vagy az arról történő lemondás,
b) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, ezek alapítása, megszüntetése.
A képviselő-testület működése
1. A képviselő-testület üléseinek száma
7. § (1) A képviselő-testület rendes ülést és szükség szerint rendkívüli ülést tart.
(2) Évente legalább 6 alkalommal kell rendes ülést tartani.
8. § (1) Rendkívüli ülést kell összehívni az Mötv. 44. §-ban meghatározott esetben.
(2) Rendkívüli ülést lehet összehívni, ha a polgármester megítélése szerint az (1) bekezdésen kívüli esetben a képviselő-testület összehívására van szükség. Ebben az esetben – az önkormányzati rendeletalkotásra vonatkozó előterjesztés kivételével – az írásbeli meghívótól el lehet tekinteni, de az ülésről készült jegyzőkönyvben a rendkívüli összehívás okát rögzíteni kell.
(3) A közmeghallgatás helyét, időpontját az ülés előtt legalább 8 nappal nyilvánosságra kell hozni.
2. A képviselő-testületi ülések összehívása
9. § (1) A polgármesteri és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester tartós akadályoztatása esetében a korelnök képviselő hívja össze a képviselő-testületet, és vezeti a képviselő-testület rendes és rendkívüli ülését.
(2) A képviselő-testület ülését – főszabályként – az önkormányzat székhelyére kell összehívni.
(3) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülését a székhelyen kívül máshová is össze lehet hívni.
10. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.
(2) A meghívónak tartalmaznia kell
a) az ülés helyét,
b) az ülés időpontját,
c) a tervezett napirendeket,
d) a napirendek előadóit,
e) a képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését.
(3) A meghívóhoz mellékelni kell a jegyző által jogszerűségi szempontból megvizsgált előterjesztéseket.
(4) Az írásos előterjesztés oldalterjedelmét indokolt esetben a polgármester legfeljebb 20
gépelt oldalra korlátozza.
(5) Az előterjesztésben szereplő rendelettervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonja a hivatal tárgy szerinti illetékes személyeit, valamint külső szakértőt.
(6) A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt legalább 3 nappal ki kell küldeni. A jegyző a hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag kiküldéséről, az érintettekhez való eljuttatásáról. A testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét az önkormányzati hirdetőtáblán közzé kell tenni.
(7) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni
a) a képviselőknek,
b) a jegyzőnek,
c) a tanácskozási joggal rendelkező önszerveződő közösségek képviselőinek,
d) a nem állandó meghívottaknak
c) az előterjesztőknek és
d) akiket az ülés összehívója megjelöl.
(8) A (7) bekezdés c)-d) pontjában megjelöltek számára a meghívóban meg kell jelölni azt, illetve azokat a napirendi pontokat, melyekre a meghívás történik.
11. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történik.
(2) Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására
a) telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,
b) elektronikus levélben (e-mailben),
c) egyéb szóbeli meghívással.
(3) A szóbeli meghívás esetében is biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását. Ez esetben el lehet tekinteni a 10. § (6) bekezdés szerinti határidőtől.
12. § (1) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt.
(2) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan
a) a jegyzőt,
b) az illetékes országgyűlési képviselő.
(3) Tanácskozási jog illeti meg – tevékenységi körükben - a helyi civil szervezetek képviselőit, valamint az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a meghívottak közül azt, akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg.
3. A képviselő-testület ülésének vezetése
13. § A képviselő-testület ülésének vezetése során az ülés vezetője az alábbi feladatokat köteles teljesíteni:
a) a képviselő-testület határozatképességének megállapítása,
b) a napirend előterjesztése, elfogadtatása,
c) az ülés jellegének (nyílt/zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése,
d) napirendenként
da) a vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre
a szó megadása,
db) a vita összefoglalása,
dc) az indítványok szavazásra való feltevése,
dd) a határozati javaslatok szavaztatása,
de) a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,
df) a napirend tárgyában hozott döntés vagy döntések kihirdetése,
e) a rend fenntartása,
f) az ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése,
g) az időszerű kérdésekről tájékoztatás,
h) tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről,
i) az ülés bezárása,
14. § (1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 3 fő jelen van.
(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 5 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. Ez esetben az előterjesztéseket nem kell mellékelni.
15. § (1) Az ülés vezetője előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselő joga, hogy javaslatot tegyen a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, az előterjesztett egyes napirendi pontok törlésére.
(2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatallal dönt.
16. § (1) A képviselő-testület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt.
(2) A zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint meghatározott esetekben szavazni nem kell.
(3) A képviselő-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerint meghatározott esetekben.
(4) A testületi ülést levezető személynek a napirend közlésével egyidejűleg hivatkoznia kell a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra. Fel kell hívnia az ülés résztvevőinek figyelmét a tárgyalt ügy bizalmas jellegére és az azzal kapcsolatos titoktartási kötelezettségre.
(5) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésben meghatározott személyek vehetnek rész.
17. §
18. § (1) A polgármester a napirendek felett külön-külön nyit vitát, amelynek során:
1. az előterjesztő a vita előtt kiegészítést tehet,
2. az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal részt vevők kérdéseket tehetnek fel, amelyekre az előterjesztő köteles rövid választ adni.
(2) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.
(3) A vita lezárása után, a szavazást megelőzően a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
19. § (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Elsőként a módosító és kiegészítő indítványokról – az elhangzás sorrendjében – dönt a testület, majd az eredeti határozati vagy rendelet javaslatról.
(2) A határozati javaslat az írásos vagy a szóbeli előterjesztésben, vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.
20. § A képviselő-testület a döntéseit az ülésen az Mötv. 47. § (2) bekezdése szerinti egyszerű többséggel, vagy minősített többséggel hozza.
21. § (1) Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének - legalább 3 képviselő - egybehangzó szavazata szükséges az Mötv. 50. §-ban meghatározott ügyekben hozott döntések esetében.
(2) Az önkormányzat nem él az Mötv. 50. §-ban rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben további, minősített többséget igénylő ügyeket határozzon meg.
4. A képviselőtestület döntései
22. § (1) A képviselő-testület döntései
a) a határozat,
b) a rendelet.
(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt
a) az ügyrendi kérdésekről,
b) a képviselői felvilágosítás-kérésről, valamint a felvilágosítás-kérésre adott válasz elfogadásáról.
23. § (1) A képviselő-testület a 22. § (1) bekezdésben meghatározott döntéseit
a) nyílt szavazással, ezen belül:
aa) nem név szerinti nyílt szavazással
ab) név szerinti nyílt szavazással,
b) titkos szavazással
hozza.
(2) A nyílt szavazás során a szavazat jelzése kézfelemeléssel történik. Először a jegyző az igen szerinti válaszra kér szavazást, majd a nem szavazatokra, végül a tartózkodásra. Az összesített szavazatok számának meg kell egyezniük az ülésen szavazati joggal résztvevők számával.
(3) A jelenlévő képviselők egynegyedének indítványozására név szerinti szavazást kell tartani.
(4) Az önkormányzat nem él az Mötv. 48. § (3) bekezdésében rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben további, név szerinti szavazást igénylő ügyeket határozzon meg.
(5) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A nyilatkozaton szerepeltetni kell az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, valamint azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott.
24. § (1) Titkos szavazással dönt a képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés szerinti ügyekben akkor, ha azt a jelen lévő képviselők több, mint fele indítványozza.
(2) A titkos szavazás lebonyolításáról az ügyrendi bizottság gondoskodik.
(3) A titkos szavazás során a képviselők a hivatal pecsétjével ellátott szavazólapon a számunkra megfelelő válasz (igen, nem, tartózkodom) előtti négyzetbe tett X jelöléssel jelölik meg az ülés vezetője által feltett javaslattal kapcsolatos döntésüket. Érvénytelen az a szavazócédula, amelyen a képviselő nem, vagy egynél több választ jelölt meg.
(4) A titkos szavazás eredményéről a bizottság külön jegyzőkönyvet készít, mely tartalmazza legalább az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott, és hogy mi lett a szavazás számszaki eredménye (mennyi az igen, a nem és tartózkodom szavazat). A szavazólapokat a szavazást követően a bizottság megsemmisíti. A bizottság tagjai által aláírt jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.
(5) Titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén a polgármester szünetet rendel el és újabb szavazást rendel el.
25. § Az ülés vezetője a 23-24. §-ban meghatározott döntések alapján megállapítja a szavazás eredményét, és ennek megfelelően megállapítja, hogy a testület a szavazásra feltett határozatot, vagy a rendeletet elfogadta, vagy elutasította.
26. § A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi
sorszámmal kell ellátni.
27. § A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.
28. § (1) A rendeleteket az önkormányzat hirdetőtábláján kell kihirdetni.
(2) A képviselő-testület rendeleteit évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a kihirdetés dátumával (hónap, nap) kell ellátni a következő minta szerint:
Vadosfa Község Önkormányzat Képviselő–testületének
…../…..(... ...) önkormányzati rendelete, a rendelet tárgyának a megjelölésével
(3) A rendeletekről nyilvántartást kell vezetni.
29. § (1) Amennyiben a képviselő az Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, a képviselő-testület a képviselő tiszteletdíját 1 hónapra 10 %-kal csökkenti.
(2) Az (1) bekezdés szerinti csökkentésről a képviselő-testület határozatot hoz.
30. § (1) Az ülés vezetője felel a képviselő-testületi ülés rendjének biztosításáért.
(2) Az ülés vezetőjének a rend fenntartása érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat vitatni, visszautasítani nem lehet.
(3) Az ülés rendjét megzavaró képviselővel szemben a képviselő-testület a 29. § szerinti szankciót alkalmazhatja. Az ülés rendjét megzavaró más személyt az ülés vezetője első ízben figyelmezteti, ismételt esetben felszólítja az ülésterem elhagyására és megteszi az ezzel kapcsolatos szükséges intézkedéseket.
5. A jegyzőkönyv
31. § (1) A képviselő-testület nyílt és zárt üléséről ülésenként jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző felelős.
(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Mötv. 52. §-ában meghatározott tartalmi elemeket, valamint azt, amelyre vonatkozóan a jelen szervezeti és működési szabályzat a jegyzőkönyvi rögzítés követelményét előírja.
32. § (1) A jegyzőkönyvben a tárgyalt napirendi pontokként meg kell adni az Mötv. 52. § (1) bekezdés f-m) pontokat.
(2) A tárgyalt napirendeknél az Mötv. 52. § (1) bekezdés g) pontjaként legalább a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni. A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint a jegyzőkönyvbe rögzíteni.
(3) A jegyzőkönyvben az Mötv. 52. § (1) bekezdés l) pontjaként a szavazás számszerű eredményét úgy kell rögzíteni, hogy szerepeljen a jegyzőkönyvben, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, hányan tartózkodtak.
(4) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. A határozatot a jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni, rendeletek esetében a jegyzőkönyv szövegében azt kell szerepeltetni, hogy a testület a rendeletet a jegyzőkönyv mellékletként elhelyezett rendelet szöveggel fogadja el. A rendelet szövegét ez esetben a jegyzőkönyvhöz mellékletként kell csatolni.
(5) Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.
(6) A jegyzőkönyvet 1 példányban kell elkészíteni.
(7) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell
a) az írásos előterjesztéseket,
b) a jegyzőkönyv szövegében nem szereplő rendeletet.
(8) Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.
(9) Az együttes testületi ülésről külön jegyzőkönyv készül, amelyre az (1)–(7) bekezdésekben foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a jegyzőkönyvek sorszámának az adott képviselő-testület soron következő ülésének sorszámát, a határozatok és rendeletek sorszámának az adott képviselőtestület soron következő határozatának, rendeletének sorszámát kell tartalmaznia.
A közmeghallgatás, a helyi fórumok és az önszerveződő közösségek
33. § (1) A képviselőtestület évente egy alkalommal közmeghallgatást tart az Mötv. 54. §-ában foglaltak szerint.
(2) A közmeghallgatáson köteles részt venni a képviselő-testület tagja, a jegyző, vagy megbízottja.
(3) A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét.
(4) A közmeghallgatás kihirdetésére a képviselő-testület rendes ülésének összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
34. § A közmeghallgatást a polgármester hirdeti meg és vezeti le. Akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
35. § A közmeghallgatásról a jegyző a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok betartásával jegyzőkönyvet készít.
36. § (1) A képviselő-testület a lakosság, a civil szervezetek közvetlen tájékoztatása és a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása céljából eseti jelleggel lakossági fórumot (a továbbiakban: fórum) tart.
(2) A fórum meghirdetésére és levezetésére a közmeghallgatás szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a fórum levezetésére a polgármester, vagy a képviselő-testület által felkért képviselő jogosult.
(3) A fórumon elhangzottakról a jegyző, vagy az általa kijelölt hivatali dolgozó jegyzőkönyvet készít a közmeghallgatás jegyzőkönyvére meghatározott szabályok szerint.
37. § Tevékenységi körében tanácskozási jog illeti meg az önszerveződő közösségek képviselőit.
A települési képviselő
38. § (1) A települési képviselő a képviselő-testület ülésén írásbeli előterjesztés benyújtásával kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát.
(2) A települési képviselő – az Mötv. 32. § (2) bekezdés a)-k) pontjában meghatározottakon túl – köteles
a) tájékoztatni a választópolgárokat a képviselő-testület működése során hozott közérdekű
döntésekről,
b) lehetőség szerint előre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni,
c) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét,
hitelét óvni,
d) a tudomására jutott önkormányzati, szolgálati, üzleti, valamint magántitkot megőrizni.
(3) A képviselő-testület a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokat az Mötv. 53. § (1) bekezdés d) pontja alapján az alábbiak szerint határozza meg:
a) a képviselő köteles az ülésen pontosan megjelenni,
b) a képviselő az ülésre köteles a részére előterjesztésként megküldött anyagot áttekinteni,
c) a jelen szervezeti és működési szabályzatban meghatározott a testületi ülésen
meghatározott hozzászólási jogot szabályszerűen gyakorolni.
39. § (1) A települési képviselők járandóságairól az önkormányzat képviselő-testülete az Mötv. 35. § (1) bekezdése szerint külön rendeletben dönt.
(2) Az önkormányzati képviselő megbízatása az Mötv. 29-31/A. §-ban meghatározottak szerint szűnik meg.
(3) A képviselő összeférhetetlenségével, illetve az összeférhetetlenségi eljárással kapcsolatos szabályokat az Mötv. 36-37. §-a tartalmazza.
(4) Az Mötv.-ben, illetve e rendeletben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját a képviselő-testület határozattal 1 hónapi időtartamra csökkentheti vagy megvonhatja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés vagy megvonás újra alkalmazható.
Az önkormányzat szervei, azok jogállása, feladatai
40. § A képviselő-testület szervei:
a) a polgármester (alpolgármester),
b) a képviselő-testület bizottsága,
c) a jegyző,
d) a közös önkormányzati hivatal,
e) a társulás.
A polgármester és az alpolgármester
41. § (1) A polgármester társadalmi megbízatású tisztségviselő.
(2) A polgármesteri tisztség összeférhetetlenségi szabályait az Mötv. 72-73. §-a, a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségét az Mötv. 39. §-a, a polgármesteri tisztség megszüntetésnek szabályait az Mötv. 69-70/A. §-a tartalmazza.
42. § (1) A polgármester Mötv. 65. § és 67. §-ában meghatározott feladatokon túli további feladatai
a) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb
szervezetekkel,
b) fogadóórát tart,
c) nyilatkozik a sajtónak.
(2) A polgármester az Mötv. 67. § e) pontja alapján külön utasításban szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.
43. § (1) Amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal nem hozott döntést, a polgármester határozatot hozhat az alábbi ügyekben:
a) szociális ügyek,
b) gyermekvédelmi ügyek.
(2) A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerül, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:
a) önkormányzati saját forrást nem igénylő pályázatok benyújtása esetén, ha a pályázati ha
táridő a következő ülésig lejár,
b) az önkormányzat költségvetési rendelete alapján meghatározott eredeti előirányzati
főösszeg 5 %-át elérő kiadás megtakarítást, vagy bevételszerzést eredményező új
kötelezettségvállalás esetén,
c) az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet, és vagyonbiztonságot
veszélyeztető helyzet esetében, ha az elhárítása miatti intézkedést kell hozni.
44. § A képviselő-testület 1 fő alpolgármestert választ, aki társadalmi megbízatásban látja el
feladatait a polgármester szóbeli és írásbeli irányításával, valamint a polgármester által
meghatározott kiadmányozási rend szerint.
A képviselő-testület bizottságai
45. § A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében állandó és ideiglenes bizottságokat hozhat létre.
46. § A képviselő-testület állandó bizottsága az ügyrendi bizottság.
47. § (1) Az Ügyrendi, Vagyonnyilatkozat-kezelő- és Ellenőrző, Összeférhetetlenséget vizsgáló bizottság (a továbbiakban: Ügyrendi bizottság) tagjainak száma 3 fő. (3. melléklet)
(2) A képviselő-testület elé az Ügyrendi Bizottság állásfoglalásával benyújtható előterjesztések nincsenek.
(3) Az Ügyrendi Bizottság feladat- és hatásköre
a) az Mötv. 39. § (3) bekezdésében foglalt vagyonnyilatkozat nyilvántartás,
b) az Mötv. 39. § (3)-(4) bekezdésében foglalt vagyonnyilatkozat ellenőrzése, ha az
ellenőrzésre kezdeményezés érkezik,
c) a b) pontban leírt eljárás lefolytatását követően az Mötv. 39. § (4) bekezdése szerint az
eredményről a képviselő-testület tájékoztatása,
d) az összeférhetetlenség, méltatlanság folyamatos vizsgálata,
e) az összeférhetetlenség, méltatlanság fennállása esetén a meghozandó döntés előkészítése
és a képviselő-testület elé terjesztése
f.) a képviselő-testület titkos szavazásainak lebonyolításával kapcsolatos teendők ellátása
(4) Az Ügyrendi Bizottságra állandó, visszavonásig érvényes átruházott hatáskörök nincsenek.
48. § (1) A bizottság szükség szerint tart ülést.
(2) A Bizottság az üléseit az önkormányzati hivatal hivatali helyiségében tartja.
(3) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti.
(4) A bizottsági elnököt távolléte esetén a bizottság elnökhelyettese helyettesíti. Az elnök és az elnökhelyettes együttes akadályoztatása esetén a bizottság ülését a korelnök hívja össze és vezeti.
(5) A bizottság ülésére meg kell hívni a bizottság tagjain kívül a polgármestert és a jegyzőt, az előterjesztőt, a tanácskozási joggal rendelkező civil szervezet képviselőjét.
(6) A bizottság ülésén tanácskozási jog illeti meg a helyi civil szervezetek képviselőjét a tevékenységi körükbe tartozó téma tárgyalásánál.
(7) A bizottság tagja a jegyzőtől a bizottság feladatkörébe tartozó ügyben információt és tájékoztatást kérhet.
(8) Az előterjesztéseket írásban kell elkészíteni. A biztossági ülés meghívóját és a napirendi javaslatok anyagait írásban kapják meg a bizottság tagjai.
(9) A meghívót a javasolt napirendi pontok anyagaival együtt legalább 3 nappal korábban ki kell küldeni.
(10) Halaszthatatlan esetekben az ülés előtt írásban kiosztott vagy szóban előterjeszteni kívánt ügyek napirendre tűzéséről a bizottság az ülés megnyitása után határoz.
(11) A bizottsági ülésen a kérdések és hozzászólások száma és időtartama nem korlátozott. A bizottság ülésén megjelent állampolgárok az ülés napirendi pontjához kapcsolódva legfeljebb 5 percben hozzászólhatnak.
(12) A bizottságra egyebekben a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
48/A. §
Összeférhetetlenségre és méltatlanságra vonatkozó eljárás
48/B. §
Vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás
49. §
A jegyző
50. § (1) A jegyző kinevezése a 83. § b) pontja alapján történik. A jegyző felett az egyéb munkáltatói jogkört a Közös Önkormányzati Hivatal székhelye szerinti település polgármestere gyakorolja.
(2) A jegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályozatása esetén a jegyzői feladatokat a Mihályi Közös Önkormányzati Hivatal igazgatási előadó besorolású ügyintézője látja el.
A Közös Önkormányzati Hivatal
51. § (1) A képviselő-testület a Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján Közös Önkormányzati Hivatalt hoz létre és működtet.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hivatal neve: Mihályi Közös Önkormányzati Hivatal.
(3) A Közös Önkormányzati Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése tartalmazza, további feladatokat az Mötv. 67. § b) pontja alapján polgármester is meghatároz. A Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. A Közös Önkormányzati Hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
(4) A Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjét, valamint ügyfélfogadási rendjét - az Mötv. 67. § d) pontja és a 85. § (6), (9) bekezdése pontja figyelembe vételével - a Képviselő-testületek határozattal fogadják el.
Társulás
52. § (1) A képviselő-testület jogi személyiséggel rendelkező társulásai:
a) Mihályi Vadosfa Óvodafenntartói Társulás
b) Nyitott Kapu-vár Térségi Szociális Szolgáltató Központ Társulása
c) Beledi Szociális és Gyermekjóléti Társulás Társulási Megállapodása
(2) A Mihályi Vadosfa Óvodafenntartói Társulás főbb feladatai:
A képviselő-testület gazdasági programja
53. § (1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján
működik.
(2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.
A belső ellenőrzési feladatok ellátása, a belső kontrollrendszer működtetése
54. § (1) A Közös Önkormányzati Hivatal, mint a közpénzek felhasználásában részt vevő államháztartási szervezet köteles belső ellenőrzési rendszert működtetni abból a célból, hogy bizonyosságot nyújtson a kiépített és működtetett pénzügyi irányítási és kontroll rendszerek megfelelősségét illetően.
(2) A belső ellenőrzés megállapításai mellett a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzések keretében történik az ellenőrzések végzése a jogszabályi előírásoknak megfelelő és hatékony működés érdekében.
(4) A Hivatal belső kontrollrendszeréért a jegyző felelős, aki köteles a Hivatal minden szintjén érvényesülő és megfelelő
a) kontrollkörnyezetet,
b) kockázatkezelési rendszert,
c) kontrolltevékenységeket,
d) információs és kommunikációs rendszert és
e) monitoring rendszert kialakítani és működtetni.
Ennek érdekében a jegyző köteles olyan szabályzatokat kiadni, folyamatokat kialakítani és működtetni a szervezeten belül, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását.
Vagyonnyilatkozat
55. § Az Mötv. 39. §-a alapján a képviselő-testület tagjai vagyonnyilatkozat-tételre kötelesek.
Záró rendelkezések
56. § (1) Ez az önkormányzati rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti Vadosfa Község Önkormányzata képviselő-testületének 4/2020.(III.31.) önkormányzati rendelete.
2. melléklet2
Az 1. mellékletet a 6/2022.(VIII.15.) önkormányzati rendelet 1.§-a módosította. Hatályos 2022. augusztus 16-tól
A 2. mellékletet a 11/2021. (VIII.12.) önkormányzati rendelet módosította. Hatályos 2021. augusztus 13-tól
A 4. mellékletet a 10/2022. (IX.27.) önkormányzati rendelet 1.§ módosította. Hatályos 2022. szeptember 28-tól