Az előírások hatálya

1§

(1)           Jelen előírások hatálya Várbalog település közigazgatási területén belül a külterület egészére és Várbalog belterületére - továbbiakban tervezési terület - (a Szabályozási terv nem vonatkozik Albertkázmér belterületére) terjed ki.

(2)           Jelen szabályozási terv (továbbiakban terv) jóváhagyása utáni hatályba lépésével az 1§ (1) bekezdésben körülhatárolt területen jelen terv előírásait kell alkalmazni.

(3)           Jelen szabályozási terv jóváhagyása utáni hatályba lépésével az alábbi területre érvényes rendezési terv az érvényét veszti

Várbalog község helyi építési előírásairól és egyes építési munkák engedélyezéséről szóló 9/1995 (IX.20.) sz. ÖKT rendelet

Az előírások alkalmazása
2-§

(1)           A tervezési területen területet felhasználni, létesítmények elhelyezésére telket, építési területet kialakítani, általában bármely létesítményt elhelyezni, valamint ilyen célra építési hatósági engedélyt kiadni csak az OTÉK vonatkozó paragrafusainak, az általános érvényű egyéb rendelkezéseknek és hatósági előírásoknak, valamint a jelen előírásokban foglalt pontosításoknak, illetve szigorításoknak megfelelően szabad.

(2)   

az SZT1 jelű Szabályozási Tervlap, Külterület (továbbiakban: SZT1 szabályozási tervlap) című, tervlapokkal, mint mellékletekkel együtt kell alkalmazni.        .

Nem kötelező szabályozási elemek

4-§ ’

(            

(1)          Meglévő telekhatár: Már kialakult telekhatárokat jelöl. Az övezetre előírt szabályok betartása mellett változtatható, kivéve a településképi védelemmel érintett telkek területét, amennyiben a helyi építési szabályzat másként nem rendelkezik, valamint ahol az egybeesik a szabályozási vonallal 

(2) Irányadó megszüntetőjel: Javasolt telekrendezések, telekösszevonások helyén jelölt, megvalósítása nem kötelező, de a telekalakítás során meg kell valósítani az egyes építési övezetekre vonatkozó § előírásainak betartásával.

Terület-felhasználás, övezetek, építési övezetek

5-    §

(1)            A tervezési területet az OTÉK 14.§ szerinti falusias lakóterület, 16.§ szerinti településközponti vegyes, 20.§ szerinti ipari terület, 24. § szerinti különleges terület, 26.§ szerinti közlekedési és közműterület, 27.§ szerinti zöldterület, 28.§ szerinti erdőterület, valamint 29.§ szerinti mezőgazdasági terület kategó­riákba sorolja a terv a szabályozási tervlapok által ábrázolt megosztással.

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

A falusias lakóövezetekre (Lf) vonatkozó általános előírások

5-  §

(1)            Falusias lakóterületként szabályozza a terv a telepített falu lakóépületeket tartalmazó részeit.

(2)            A terület földszintes, 4,5 m épületmagasságot meg nem haladó, egylakásos lakóépületek elhelyezésé­re szolgál.

(3)            Településképi védelem területének pontos lehatárolását lásd SZT2 szabályozási tervlap

(4)            Új épületek építésekor, illetve meglévő épületek bővítésekor illeszkedni kell a környezet kialakult érté­keihez és karakteréhez. A (3) bekezdés területén az épületek hagyományos szerkezetekkel kell, hogy épüljenek. Az új épületek anyaghasználata a meglévő épített környezet jellemző anyaghasználatához kell, hogy igazodjék. A tervezett épületek arányrendszerének az eredeti, típustervek szerint épített épületek például szolgálnak.

(5)            Előkertben gépkocsi lehajtó rámpa nem létesíthető

(6)            Ha a beépítési százalék jelenleg is meghaladja a tervben megengedett mértéket, akkor a meglévő lakó épületek elbontása esetén a lakófunkció 50%-a visszaépíthető, még abban az esetben is ha to­vábbra is meghaladja a maximális beépítettséget.

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

A falusias lakóövezetekre (Lf) vonatkozó általános előírások

6-§

(1)            Falusias lakóterületként szabályozza a terv a telepített falu lakóépületeket tartalmazó részeit.

(2)            A terület földszintes, 4,5 m épületmagasságot meg nem haladó, egylakásos lakóépületek elhelyezésé­re szolgál.

(3)            Településképi védelem területének pontos lehatárolását lásd SZT2 szabályozási tervlap

(4)            Új épületek építésekor, illetve meglévő épületek bővítésekor illeszkedni kell a környezet kialakult érté­keihez és karakteréhez. A (3) bekezdés területén az épületek hagyományos szerkezetekkel kell, hogy épüljenek. Az új épületek anyaghasználata a meglévő épített környezet jellemző anyaghasználatához kell, hogy igazodjék. A tervezett épületek arányrendszerének az eredeti, típustervek szerint épített épületek például szolgálnak.

(5)            Előkertben gépkocsi lehajtó rámpa nem létesíthető

(6)            Ha a beépítési százalék jelenleg is meghaladja a tervben megengedett mértéket, akkor a meglévő lakó épületek elbontása esetén a lakófunkció 50%-a visszaépíthető, még abban az esetben is ha to­vábbra is meghaladja a maximális beépítettséget.

(2) Úi kialakítású telkek - BELTERÜLET:

Építési övezeti jel:

sz

20%

6,0

2000

a) Minimális telekterület:

2000 m²

Minimális telekméretek:

minimális szélesség: 18m

minimális mélység: 45m

b) Beépítési maximum:

20%

c) Maximális építménymagasság:

6,0 m

d) Maximális szintterületsürűség:

1,5

e) Beépítési mód:

szabadonálló

f Legkisebb zöldfelület:

a telek területének 40%-a

g Beépítés feltételének közműv. mértéke:

teljes (csapadékvíz elvezetés az úthálózat menti nyílt

szivárogtató árokhálózattal)

i) Terepszint alatti építmények:

építési határvonalon belül megengedett

j) Elhelyezhető funkció:

igazgatási épületek; kereskedelmi, szolgáltató, ven-

déglátó, szálláshely szolgáltató épületek; egyéb kö-
zösségi szórakoztató épület; egyházi, oktatási,
egészségügyi, szociális épület, maximum 2 lakásos
lakóépület

parkolóház, üzemanyagtöltő állomás kivételes eset-
ben sem helyezhető el

a)       Legkisebb zöldfelület:                                            a telek területének 40%-a

b)       Védőterület:                                                          a területen kialakított, lakóterületek felöli telkek keleti

oldalán - a telkek területén - legalább 20 m széles, fásított védőterületet kell kialakítani és fenntartani (lásd SZT2 szabályozási tervlap)

Beépítés feltételének közműv. mértéke:                teljes (csapadékvíz elvezetés az úthálózat menti nyílt

szivárogtató árokhálózattal)

Terepszint alatti építmények:                                megengedett

k Elhelyezhető funkció:                                               gazdasági tevékenységi célú építmények

A különleges területekre (Kt, Ks, Ke, Kb) vonatkozó általános előírások

11. §

(1) Különleges területként szabályozza a terv azokat a területeket, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmé­nyek különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a kör­nyezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) az OTÉK egyéb építési övezeti kategóri­áiba nem sorolhatóak be.

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

Közlekedési és közműterületekre vonatkozó általános előírások

13.  §

A Várbalog és Albertkázmérpuszta településeken építményt csak teljes közművesítéssel lehet elhe­lyezni. Kivétel ez alól a csapadékvíz-elvezetés rendszere, ahol nyílt szivárogtató árkok alkalmazhatók. Albertkázmérpusztán a szennyvíz-csatornahálózat kiépítéséig a szennyvizek elhelyezésére zárt szennyvíztározó alkalmazható.

I Új burkolt út létesítése csak vízelvezetéssel engedélyezhető.

3 Új telekalakítás esetén minden új helyrajzi számmal rendelkező ingatlanhoz önálló közműbekötéseket kell kiépíteni (víz, csatorna, gáz, elektromos).

- A közműhálózatokat - megfelelően kiszabályozott - közterületeken kell elhelyezni. Amennyiben a közmű valamilyen oknál fogva csak magánterületen vezethető át, és nincs más lehetőség, vagy gaz- daságosságilag indokolt - jelen esetben gáz-, víz távvezeték és szennyvíz nyomóvezeték, - úgy a szolgalmi jogos átvezetést a magánterületre be kell jegyeztetni.

5 A településeken a tervezett közműhálózatok és műtárgyak: vízellátás,

szennyvíz-csatornázás,

gázellátás,

villamosenergia-ellátás,

távközlés

számára a helyigényt az utak szabályozási szélességén belül kell biztosítani.

5) Várbalog és Albertkázmérpuszta településeken a tervezett középnyomású gázvezetékek új védőtávolsága 4-4 m

A létesítmények tűzi-víz igényét a tűzvédelmi szabályzat előírásainak megfelelően kell biztosítani. A vízvezeték-hálózatról az oltóvizet 100 m-enként elhelyezett föld feletti tűzcsapokkal kell biztosítani.

3) A csatornarendszer (szennyvíz és csapadékvíz) fejlesztésekor az Ady Endre és a Petőfi Sándor utcák lefolyástalan szakaszainak víztelenítési megoldására csapadékvíz-elvezetési tanulmányt kell készít­tetni.

b)        A Várbalog - Albertkázmérpuszta közötti 85106.számú bekötő mellékút:              K.V.A

c)        Az Albertkázmérpuszta - Mosonszolnok közötti 8505.számú összekötő mellékút: K.V.A

d)                                                                                                                                                                                                                                                      A Várbalog - Irénmajor közötti tervezett mellékút:                                                                         K.V.A

e)                                                                                                                                                                                                                                                      A Várbalog - Mosonszentandrás között tervezett mellékút:                                                            K.V.A

f)         A külterületen tervezett kerékpárutak:                                                                K.IX

A)       Belterületi utak:

a)        Várbalog belterületén lévő Felszabadulás utca, Győzelem utca, valamint az Albertkázmér felé

vezető utca (2, 3, 31,131 hrsz.):                                                                        B.V.c.C

b)        Az iparterület mellett húzódó gyűjtőút (32 hrsz.):                                                 B.V.d.C

c)        Albertkázmérpuszta főutcája, mint gyűjtőút:                                                       B.V.c.C

d)        A belterületeken lévő kiszolgáló utak (minden egyéb belterületi út):                      B.VI.d.C

3 Várbalog belterületén minden egyes új út szabályozási szélessége az SZT2 tervlapon jelölt. A már kialakult utcák szabályozási szélessége (K.) nem módosítható.

- Várbalog belterületén a temető és sportterület mellett új közterületi és közhasználatú parkolóhely léte­sül, mely kiszolgálja mind a temető, mind a sportterület parkoló igényeit. A parkolóhely tervezett férő­helyszáma 60 db.

A zöldterületekre (Zkp) vonatkozó részletes előírások

16.  §

* <őzpark - BELTERÜLET:

- A terven jelölt terület új kialakítású közpark (jelenleg a 238 hrsz. ingatlan)

5) A közpark elsődleges rendeltetése: Játszótér

I A közpark területén külön-külön csak játszó és pihenő funkciójú kertrészeket kell kialakítani, mivel a sport célú használat a sportterületen biztosítható.

övezeti jel:

a Minimális telekméret:

: Beépítési maximum:

:> Maximális építménymagasság:

: Beépítési mód: e Legkisebb zöldfelület:

• Beépítés feltételének közműv. mértéke:

: Terepszint alatti építmények: • Elhelyezhető funkció

: Beépítési mód: e _egkisebb zöldfelület:

' ^Terepszint alatti építmények:

: E helyezhető funkció:

3 Gazdasági erdők - KÜLTERÜLET:

szabadonálló
a telekterület 90%-a

erdőgazdálkodással kapcsolatos és közmüvek épít-
ményei

egészségügyi-szociális és turisztikai célú valamint
erdőműveléssel kapcsolatos építmények

A Gazdasági erdők övezetbe tartoznak az elsősorban gazdálkodási céllal művelt erdők.

A gazdasági erdőkben csak a művelési céllal összefüggő épületek és építmények helyezhetők el.

I Gazdasági erdők:

Külterületen:

038, 090/1, 0116/1, 0183/6, 0197, 0233, 0237/9, 0260

a) Minimális telekméret:

: Beépítési maximum:

: Maximális építménymagasság: : Beépítési mód: e Legkisebb zöldfelület:

f)      Terepszint alatti építmények:

g)    Elhelyezhető funkció:

kialakult állapot szerint

0,5%, ha a telek területe meghaladja a 10 ha-t; ellen-
kező esetben 0%

3,0       m

szabadonálló
a telekterület 95%-a

erdőgazdálkodással kapcsolatos és közművek épít-
ményei

gazdasági célú erdőműveléssel kapcsolatos építmé-
nyek

B) A gyümölcsösökben csak a gyümölcstermesztési céllal összefüggő épületek és építmények helyezhetők

el.

övezeti jel:

kialakult állapot szerint

2%, ha a telek területe meghaladja az 1500 m²-t

3,0  m

szabadonálló

részleges

mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos tárolás és közművek építményei

általános mezőgazdasági terület használatával szo­rosan összefüggő gazdasági építmények, tárolók

a)    Minimális telekméret:

b)    Beépítési maximum;

c)     Maximális építménymagasság:

d)     Beépítési mód:

e)     Beépítés feltételének közművesítési mértéke:

f)      Terepszint alatti építmények:

g)     Elhelyezhető funkció:

Zöldfelületek rendezésére vonatkozó előírások
19.§

(1)     Közterületi zöldfelületek

a)       Közterületi zöldfelületként kezelendő a katolikus templom körüli terület a határoló ingatlanok vonalá­ig, kivéve az úttesteket.

b)       Ezen zöldfelületen a minden irányú gépjármű és gyalogos forgalom elsődleges biztosítása mellett megmaradó területeket díszparkként kell megvalósítani.

c)       A templom körüli zöldfelületen és a közpark területén csak kertépítész mérnök által készített kiviteli kerttervek alapján lehet bármilyen munkát végezni. A tervnek nem kell kiterjedni a terület egészére, de a rendezendő területet teljes egészében tartalmaznia kell. Abban az esetben, ha a területnek csak egy részére készül kiviteli kertterv, akkor azt megelőzően a terület egészét tartalmazó funkció­sémát kell a testülettel jóváhagyatni, melynek az ajánlásoknak és igényeknek megfelelő funkciókat tartalmaznia kell. Csak ennek elfogadása esetén készíthető egy-egy funkcionális egységre (részterületre) kiviteli kertterv.

(2)     Legkisebb zöldfelületi arányok

a)       A falusias lakó (Lf) építési övezetbe tartozó ingatlanok területének, kialakult teleknél legalább 60 %- át, új kialakítású teleknél legalább 50 %-át zöldfelületként kell megtartani, illetve kialakítani és fenn­tartani.

b)       A településközpont vegyes (Vt) építési övezetbe tartozó ingatlanok területének, mind a kialakult tel­keknél, mind az új kialakítású telkeknél legalább 40 %-át zöldfelületként kell megtartani, illetve kiala­kítani és fenntartani.

Kül- és belterületi fasorok rendezésére vonatkozó előírások

20.   §

(1)      Külterületi fasorok

a)       A külterületi Szabályozási terven jelölt helyeken a mezőgazdasági táblákat elválasztó utak két olda­lán fasort kell telepíteni az erózió és a defláció megelőzése érdekében.

b)       A meglévő mezővédő fasorok foghíjait pótolni kell a folyamatosság megőrzése érdekében.

c)       A mezővédő fasort az köteles telepíteni és fenntartani, akinek az az ingatlana mentén található. Az út két oldalára jelölt fasorból csak az azon oldalit köteles a tulajdonos telepíteni, mely oldalon az

d)       Mezővédő fasor/erdősáv céljára csak honos fafaj használható, úgy mint

-       Quercus robur

-       Quercus cerris

-       Fraxinus excelsior

-       Acer campestre

-       Ulmus minor

-   Kocsányos tölgy

-   Csertölgy

-   Magas kőris

-   Mezei juhar

-   Mezei szil

(1)      Belterületi fasorok

a)       A belterületi Szabályozási terven jelölt utcákat az önkormányzatnak kétoldalian fásítani kell.

b)       Várbalogon a Felszabadulás utcában az utca két oldalán egy-egy sorban vadgesztenyéből (Aesculus hippocastanum) vagy .juharlevelű platánból (Platanus hispanica) egységes fasort kell te­lepíteni, melyek - telepítéskori -1 m magasan mért törzsátmérője nem lehet kisebb, mint 6 cm. A te­lepítést megelőzően a képviselőtestületnek döntenie kell a telepítendő fafajról.

c)       Albertkázmérpusztán a Fő utcában a helyi védettségre javasolt dupla vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) fasor foghíjait folyamatosan pótolni kell a fasor egységes megjelenése érdekében. A pótlásra kizárólag vadgesztenyék használhatók és 1 m magasan mért törzsátmérőjük nem lehet kisebb, mint 6 cm.

d)       A többi utcában a fatelepítést a lakosság is végezheti, de minden tulajdonos kizárólag az ingatlana előtti szakaszon.

(2)      Fasorok telepítése

a)       A fasorok telepítésénél az alábbi általános elvek tartandók be:

-          A fákat egymástól azonos távolságra kell ültetni, de ugyanakkor figyelemmel kell lenni az szgk. és a gyalogos bejáratokra is.

-          A fákat úgy kell ültetni, hogy azok teljes kifejlődésük esetén a közlekedést, a közműveket és a benapozást se zavarják.

-          A fák nem kerülhetnek közelebb egymáshoz, mint

-          platán és vadgesztenye esetén 8 m

-          6 m-nél magasabbra növő díszfa esetén 6 m

-          6 m-nél alacsonyabbra növő díszfa esetén 5 m

-          gyümölcsfa esetén 4 m.

-          A fákat megerősödésükig két oldalon ki kell karózni.

a)       A 33/2000. (III. 17.) Kormányrendelet szerint a település szennyeződésérzékenységi besorolása: „B” érzékeny terület, melynek intézkedési szennyezettségi határértéke OC2.

b)       A terület felszín alatti vízbázist nem érint, viszont felszíni szennyeződésre érzékeny, ezért a terüle­ten veszélyes anyagokat előállítani ill. tárolni csak a talaj - és ezáltal a talajvíz - szennyezését kizáró módon szabad.

c)       A területen közműpótló berendezések, műtárgyak nem létesíthetők. A területet teljes közművesítés­sel kell ellátni.

d)       A kommunális szennyvizet a szennyvíz csatornába kell vezetni mind a meglévő, mind az újonnan lé­tesülő beépítésre szánt területekről, mely innen a jánossomorjai szennyvíztisztító-telepre kerül.

e)       A csapadékvizek egy része a zöldfelületeken elszikkasztható, a fennmaradó része a csapadékcsa­tornába vezetendő, mely később egy szikkasztó rendszerre rávezethető.

f)        A csapadékvíz-elvezető árkok kiépítése, jó karban tartása és állandó felügyelete szükséges. Az új árkokat lehetőleg mérnökbiológiai módszerekkel kell kiépíteni.

g)       Várbalog teljes közigazgatási területe a 49/2001. (IV. 3.) kormányrendelet szerint nitrát érzékeny te­rület, ezért az ivóvíz minőségére kiemelt figyelmet kell fordítani.

h)       A szennyvizekre és a csapadékvizekre vonatkozóan be kell tartani a 203 és 204/2001. (X. 26.) kor­mányrendelet által előírt határértékeket.

(3)      A levegő védelme

a)       Az épületek fűtését gáz- vagy elektromos üzemű berendezésekkel kell megoldani.

b)       Légszennyező tevékenység esetén az elérhető legjobb technika alapján jogszabályban ill. a környe­zetvédelmi hatóság egyedi eljárásának keretében kibocsátási határértéket ill. levegővédelmi köve­telményeket kell megállapítani.

c)       Mind az emissziós, mind az immissziós határértékek biztosítása érdekében be kell tartani a 21/2001. (II. 14.) kormányrendelet és a 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet előírásait.

(4)      A zaj és rezgés elleni védelem

a)       A terület zaj és rezgések elleni védelme érdekében be kell tartani a 4/1984. (I. 23.) EüM rendelet ha­tárértékeit, mely külön szabályozza a közlekedésből, az építésből, ill. az üzemi tevékenységekből származó zajok megengedhető legnagyobb mértékét.

b)       A tervezési területet nemcsak a környezetéből származó zajtól kell megvédeni, hanem annak kör­nyezetét is meg kell óvni a területen keletkező - megengedett mértéken felüli - zajoktól.

c)       A szélerőművek - zajkeltésük és árnyékvetésük miatt, - belterületen lévő olyan építési övezetekhez, melyekben lakóépület is elhelyezhető, nem kerülhetnek közelebb 800 m-nél.

(5)      Hulladékkezelés

a)       A hulladékok kezelésével kapcsolatban be kell tartani a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény előírásait.

b)       A keletkező kommunális hulladékot a rendszeres községi szemétszállítás keretében az önkormány­zatnak kell elszállítatnia.

c)       A háztartásokban keletkező veszélyes hulladékot külön kell gyűjteni és annak összegyűjtése utáni elszállításáról az önkormányzatnak kell gondoskodnia.

Egyéb rendelkezések

22.   §

A rendelet 2003. december hó 9.-én lép hatályba. Ezzel egyidejűleg 1.§ (3) bekezdésében meghatározott területre érvényes korábbi rendezési terv az érvényét veszti.