Várbalog Község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2003 (XII.9.) önkormányzati rendelete
Helyi építési szabályzatról
Hatályos: 2003. 12. 09- 2016. 06. 22Várbalog Község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2003 (XII.9.) önkormányzati rendelete
Helyi építési szabályzat
2003-12-09-tól 2016-06-22-ig
Az előírások hatálya (1) Jelen előírások hatálya Várbalog település közigazgatási területén belül a külterület egészére és Várbalog belterületére - továbbiakban tervezési terület - (a Szabályozási terv nem vonatkozik Albertkázmér belterületére) terjed ki. (2) Jelen szabályozási terv (továbbiakban terv) jóváhagyása utáni hatályba lépésével az 1§ (1) bekezdésben körülhatárolt területen jelen terv előírásait kell alkalmazni. (3) Jelen szabályozási terv jóváhagyása utáni hatályba lépésével az alábbi területre érvényes rendezési terv az érvényét veszti Várbalog község helyi építési előírásairól és egyes építési munkák engedélyezéséről szóló 9/1995 (IX.20.) sz. ÖKT rendelet |
Az előírások alkalmazása (1) A tervezési területen területet felhasználni, létesítmények elhelyezésére telket, építési területet kialakítani, általában bármely létesítményt elhelyezni, valamint ilyen célra építési hatósági engedélyt kiadni csak az OTÉK vonatkozó paragrafusainak, az általános érvényű egyéb rendelkezéseknek és hatósági előírásoknak, valamint a jelen előírásokban foglalt pontosításoknak, illetve szigorításoknak megfelelően szabad. (2)
|
Kötelező szabályozási elemek 3§ |
(1) Tervezési terület határvonala: Jelen rendezési terv érvényességének területi határai (2) Terület-felhasználási területegységek határa: A jellemző rendeltetés szerint megkülönböztetett területegységeket egymástól elválasztó vonal (3) Építési övezet határa: Elválasztja az egyes övezetek területét egymástól. Az övezeti határ mindig telekhatárhoz kötött, a telekhatár rendezésével együtt változhat. (4) Övezeti jel1 (5) Tervezett szabályozási vonal2 (6) Meglévő szabályozási vonal: A közterület és a nem közterület határát jelöli azokon a helyeken, ahol az a meglévő állapotnak megfelelően helyén hagyandó. Ezeken a helyeken telekalakítás nem szükséges. (7) Kötelező megszüntető jel: A megszüntető jel kötelező érvényű a közterületek alakításával kapcsolatosan. A jel azonos, független attól, hogy a megszüntetendő vonal telekhatárt, épületet vagy egyéb lehatárolást jelez. (8) Kötelező építési vonal: Az a vonal, amelyen az épület azon irányú homlokzatának legalább 75%-a kell, hogy álljon. Az építési vonaltól történő eltérés a közterület irányában maximum 1,5 m mélységű lehet. Ott, ahol a tervlapon az építési vonal nem kótázott, illetve a szabályozási előírások a helyét nem értelmezik, ott az építési vonal a szabályozási vonalon értendő, grafikai okok miatt azonban a mellé jelölt. (9) Építési hely határa (építési határvonal)3: Ha a szabályozási terv azt külön nem szigorítja, akkor az OTÉK-ban meghatározott értékek az irányadóak - a szükséges védőtávolságok megtartásával. (10) Kötelező úttengely: Közterületi zöldfelületek, beépítési karakterek, illetve környezetvédelmi okok miatt kötelező nyomvonalon vezetett úttest tengelye. (11) Védett természeti érték: a területen található természeti elem, amelynek védelmét a telekalakításokkor, területhasználatkor, illetve építéskor biztosítani kell a szabályozásban leírtak szerint. 12) Településképi védelem területe: Településképi, valamint építészeti védelem érdekében komplex és szigorított szabályozási előírások alkalmazásának határa. A lehatárolt területeken belüli építési telkekre vonatkozik. |
OTÉK szerinti, ez jelöli az egyes terület-felhasználásokon belül a különböző övezetek előírásait. Az övezeti jel jelöli a területhasználatot a tőrt előtti betűjellel, a számlálóban a beépítési módot, a maximális beépíthetőséget (%), a kialakult állapotra utaló jelet, a nevezőben a megengedett legnagyobb építménymagasságot és a kialakítható minimális telekméretet. ‘ OTÉK szerinti, a közterület és a nem közterület határát jelöli. A tervezett szabályozási vonalak - szükségszerűen - tervezett telekhatárokat is jelölnek. OTÉK szerinti, a telek előkertjét, oldalkertjét és hátsókertjét meghatározó vonal, amelyen kívül épület, épületrész - az építmény terepcsatlakozása felett 2.0 m magasságban, 0.5 m-nél nem nagyobb kiállású eresz kivételével - nem állhat. |
2 |
Nem kötelező szabályozási elemek 4-§ ’ |
( (1) Meglévő telekhatár: Már kialakult telekhatárokat jelöl. Az övezetre előírt szabályok betartása mellett változtatható, kivéve a településképi védelemmel érintett telkek területét, amennyiben a helyi építési szabályzat másként nem rendelkezik, valamint ahol az egybeesik a szabályozási vonallal (2) Irányadó megszüntetőjel: Javasolt telekrendezések, telekösszevonások helyén jelölt, megvalósítása nem kötelező, de a telekalakítás során meg kell valósítani az egyes építési övezetekre vonatkozó § előírásainak betartásával. |
Terület-felhasználás, övezetek, építési övezetek 5- § (1) A tervezési területet az OTÉK 14.§ szerinti falusias lakóterület, 16.§ szerinti településközponti vegyes, 20.§ szerinti ipari terület, 24. § szerinti különleges terület, 26.§ szerinti közlekedési és közműterület, 27.§ szerinti zöldterület, 28.§ szerinti erdőterület, valamint 29.§ szerinti mezőgazdasági terület kategóriákba sorolja a terv a szabályozási tervlapok által ábrázolt megosztással. |
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK |
A falusias lakóövezetekre (Lf) vonatkozó általános előírások 5- § (1) Falusias lakóterületként szabályozza a terv a telepített falu lakóépületeket tartalmazó részeit. (2) A terület földszintes, 4,5 m épületmagasságot meg nem haladó, egylakásos lakóépületek elhelyezésére szolgál. (3) Településképi védelem területének pontos lehatárolását lásd SZT2 szabályozási tervlap (4) Új épületek építésekor, illetve meglévő épületek bővítésekor illeszkedni kell a környezet kialakult értékeihez és karakteréhez. A (3) bekezdés területén az épületek hagyományos szerkezetekkel kell, hogy épüljenek. Az új épületek anyaghasználata a meglévő épített környezet jellemző anyaghasználatához kell, hogy igazodjék. A tervezett épületek arányrendszerének az eredeti, típustervek szerint épített épületek például szolgálnak. (5) Előkertben gépkocsi lehajtó rámpa nem létesíthető (6) Ha a beépítési százalék jelenleg is meghaladja a tervben megengedett mértéket, akkor a meglévő lakó épületek elbontása esetén a lakófunkció 50%-a visszaépíthető, még abban az esetben is ha továbbra is meghaladja a maximális beépítettséget. |
A falusias lakóövezetekre (Lf) vonatkozó részletes előírások 5- § |
(1) Meglévő telekrendszer - BELTERÜLET: |
Építési övezeti jel: | 0 | 15% | |
4,5 | K |
a) | Minimális telekméret: | kialakult állapot szerint (2000 m2) - a mealévő telkek tovább nem oszthatóak, a telkek összevonása nem megengedett |
b) | Beépítési maximum: | 15% |
c) | Maximális építménymagasság: | 4,5 m |
d) | Épületek tömegalakítása, illeszkedés: | A meglévő jellemző épületformákhoz igazodóan |
e) | Beépítési mód: | oldalhatáron álló |
f) | Építési hely határa (építési határvonalak): | előkerti határvonal: a meglévő állapot szerint, ill. 5 m oldalkerti határvonal: attól az oldalsó telekhatártól |
ahová az épület kötelezően kerül 15 m (az építési hely szélességi mérete: 15m) hátsókerti határvonal: az utcavonaltól 55 ill. 60 m-re |
4 |
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK |
A falusias lakóövezetekre (Lf) vonatkozó általános előírások 6-§ (1) Falusias lakóterületként szabályozza a terv a telepített falu lakóépületeket tartalmazó részeit. (2) A terület földszintes, 4,5 m épületmagasságot meg nem haladó, egylakásos lakóépületek elhelyezésére szolgál. (3) Településképi védelem területének pontos lehatárolását lásd SZT2 szabályozási tervlap (4) Új épületek építésekor, illetve meglévő épületek bővítésekor illeszkedni kell a környezet kialakult értékeihez és karakteréhez. A (3) bekezdés területén az épületek hagyományos szerkezetekkel kell, hogy épüljenek. Az új épületek anyaghasználata a meglévő épített környezet jellemző anyaghasználatához kell, hogy igazodjék. A tervezett épületek arányrendszerének az eredeti, típustervek szerint épített épületek például szolgálnak. (5) Előkertben gépkocsi lehajtó rámpa nem létesíthető (6) Ha a beépítési százalék jelenleg is meghaladja a tervben megengedett mértéket, akkor a meglévő lakó épületek elbontása esetén a lakófunkció 50%-a visszaépíthető, még abban az esetben is ha továbbra is meghaladja a maximális beépítettséget. |
A falusias lakóövezetekre (Lf) vonatkozó részletes előírások 7-§ |
(1) Meglévő telekrendszer - BELTERÜLET: |
Építési övezeti jel: | rrr\ | 0 | 15% |
4,5 | K |
a) Minimális telekméret: b) Beépítési maximum: c) Maximális építménymagasság: d) Épületek tömegalakítása, illeszkedés: e) Beépítési mód: f) Építési hely határa (építési határvonalak): |
kialakult állapot szerint (2000 m2) - a meglévő telkek tovább nem oszthatóak, a telkek összevonása nem megengedett 15% 4,5 m A meglévő jellemző épületformákhoz igazodóan oldalhatáron álló előkerti határvonal: a meglévő állapot szerint, ill. 5 m, oldalkerti határvonal: attól az oldalsó telekhatártól ahová az épület kötelezően kerül 15 m (az építési hely szélességi mérete: 15m) hátsókerti határvonal: az utcavonaltól 55 ill. 60 m-re |
kijelölt utcával párhuzamos vonal (lásd SZT2 szabályozási tervlap) |
g) Legkisebb zöldfelület: h) Beépítés feltételének közműv. mértéke: i) Terepszint alatti építmények: |
a telekméret 60%-a teljes (csapadékvíz elvezetés az úthálózat menti nyílt szivárogtató árokhálózattal) építési határvonalon belül megengedett |
j) Elhelyezhető funkció: |
k) Melléképítmények |
„(2) Meglévő telekrendszer - BELTERÜLET: |
Építési övezeti jel: Lf O | 15% |
4,5 | 30/45/1400 |
mélység: 45 m terület: 1400 m2
igazodóan. A telekbelsőben új, fo funkciójú épület elhelyezése esetép annak előkertre néző homlokzat- szélessége* és homlokzatmagassága** az utcai telekhatárhoz közelebb eső főépület ugyanezen jellemzőit nem haladhatja meg.
Az övezetben a fő funkciójú épületeket az építési hely északi határvonalára, vagy attól legfeljebb 1,0 m távolságban kell elhelyezni.
|
* Utcai homlokzatmagasság: az utcai telekhatárral 60°-nál kisebb szöget bezáró függőleges, vagy a függőlegestől legfeljebb 30°-kal eltérő a terepcsailakozás és a tető metszésvonala közötti homlokzat függőleges vetülete, amelybe a tűzfalat és az utcához legközelebb álló homlokzatszélesség mértékén túli udvari keresztszárnyat nem kell beleszámítani. |
** Utcai homlokzatszélesség: az utcai telekhatárral 60°-nál kisebb szöget bezáró függőleges, vagy a függőlegestől legfeljebb 30°-kal eltérő a terepcsatlakozás és a tető metszésvonata közötti homlokzat vízszintes vetülete, amelybe az utcához legközelebb álló homlokzatszélesség mértékén túli udvari keresztszárnyat nem kell beleszámítani. |
használatba vételéig el kell látni:
|
fő funkciót hordozó épületként
a fo funkciót kiegészítő épületként
|
(3) Úi kialakítású telkek - BELTERÜLET: |
lakóépület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, szálláshely szolgáltató épület, kézműipari építmény üzemanyagtöltő állomás kivételes esetben sem helyezhető el növényház, fóliasátor csak a hátsókertben helyezhe- |
a) Minimális telekterület: b) Minimális telekméretek: c) Beépítési maximum: d) Maximális építménymagasság: e) Beépítési mód: f) Legkisebb zöldfelület: g) Beépítés feltételének közmüv. mértéke: h) Terepszint alatti építmények: i) Elhelyezhető funkció: |
1000 m2 minimális szélesség: 18m minimális mélység: 45m 20% 4,5 m oldalhatáron álló a telekméret 50%-a teljes (csapadékvíz elvezetés az úthálózat menti nyílt szivárogtató árokhálózattal) építési határvonalon belül megengedett lakóépület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, szálláshely szolgáltató épület, kézműipari építmény üzemanyagtöltő állomás kivételes esetben sem helyezhető el |
(2) Úi kialakítású telkek - BELTERÜLET: |
Építési övezeti jel: | sz | 20% |
6,0 | 2000 | |
a) Minimális telekterület: | 2000 m2 | |
Minimális telekméretek: | minimális szélesség: 18m | |
minimális mélység: 45m | ||
b) Beépítési maximum: | 20% | |
c) Maximális építménymagasság: | 6,0 m | |
d) Maximális szintterületsürűség: | 1,5 | |
e) Beépítési mód: | szabadonálló | |
f Legkisebb zöldfelület: | a telek területének 40%-a | |
g Beépítés feltételének közműv. mértéke: | teljes (csapadékvíz elvezetés az úthálózat menti nyílt | |
szivárogtató árokhálózattal) | ||
i) Terepszint alatti építmények: | építési határvonalon belül megengedett | |
j) Elhelyezhető funkció: | igazgatási épületek; kereskedelmi, szolgáltató, ven- |
déglátó, szálláshely szolgáltató épületek; egyéb kö- parkolóház, üzemanyagtöltő állomás kivételes eset- |
A gazdasági területre (Gip) vonatkozó részletes előírások 1) A volt termelőszövetkezeti major területe - BELTERÜLET: |
Építési övezeti jel: | ( ftin \ | SZ | 20% |
l Olp j | 7,5 | 7500 |
a) Minimális telekterület: | 7500 m2 |
b) Minimális telekméretek: | minimális szélesség: 40m |
minimális mélység: 100m | |
c) Beépítési maximum: | 20% |
d) Maximális építménymagasság: | 7,5 m |
e) Beépítési mód: | szabadonálló |
f) Építési hely határa (építési határvonalak): | oldalkert: minimális mérete 10 m |
7 |
a) Legkisebb zöldfelület: a telek területének 40%-a b) Védőterület: a területen kialakított, lakóterületek felöli telkek keleti oldalán - a telkek területén - legalább 20 m széles, fásított védőterületet kell kialakítani és fenntartani (lásd SZT2 szabályozási tervlap) Beépítés feltételének közműv. mértéke: teljes (csapadékvíz elvezetés az úthálózat menti nyílt szivárogtató árokhálózattal) Terepszint alatti építmények: megengedett k Elhelyezhető funkció: gazdasági tevékenységi célú építmények |
A különleges területekre (Kt, Ks, Ke, Kb) vonatkozó általános előírások (1) Különleges területként szabályozza a terv azokat a területeket, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) az OTÉK egyéb építési övezeti kategóriáiba nem sorolhatóak be. |
A különleges területekre (Kt, Ks, Ke, Kb) vonatkozó részletes előírások (1) Temető -BELTERÜLET: A) Temető építési övezetbe tartozik a temetkezési céllal létesített - belterületi - terület (243 hrsz.). B) A temetőben csak a temetkezési céllal összefüggő épületek és építmények helyezhetők el. C) A temető - eddig nem használt - bővítési területén a telken belül 30 m széles fásított védőterületet kell létesíteni, amelyen belül temetés nem engedélyezhető. |
Építési övezeti jel: | SZ | 2% | |
(KtJ | 6,0 | K |
a) Minimális telekméret: b) Beépítési maximum: c) Maximális építménymagasság: d) Beépítési mód: e) Legkisebb zöldfelület: f) Beépítés feltételének közműv. mértéke: g) Terepszint alatti építmények: |
kialakult állapot szerint (~13000m2) 2% szabadonálló 80% teljes (csapadékvíz elvezetés az úthálózat menti nyílt megengedett |
8 |
2 Sportterület - BELTERÜLET: |
1 Sportterület építési övezetbe tartozik a rekreációs céllal létesített - belterületi - terület 5 A sportterületen csak a rekreációs céllal összefüggő épületek és építmények helyezhetők el. C A sportterületen a sportpályák hosszanti tengelyét É-D-i tájolással kell elhelyezni. |
Eprtési övezeti jel: | SZ | 2% | |
v£*/ | 6,0 | 20000 |
= Minimális telekméret: b Beépítési maximum: : Maximális építménymagasság: : Beépítési mód: e Legkisebb zöldfelület: Beépítés feltételének közműv. mértéke: g) Terepszint alatti építmények: |
20000 m2 szabadonálló teljes (csapadékvíz elvezetés az úthálózat menti nyílt megengedett |
(1) Szélerőművek területe (megújítható energiaforrások építményeinek területei) - KÜLTERÜLET: A) Szélerőművek építési övezetbe tartoznak azok a - külterületi - termőföldterületek, melyeken elsősorban mezőgazdasági célú művelés folyik, ugyanakkor a területen a megújítható energiatermelési céllal összefüggő építmények is elhelyezhetők. 3) A mezőgazdasági művelésből kizárólag a megújítható energiatermelési céllal összefüggő építmények területét (szélerőmű oszlopa körüli burkolt terület és a hozzá vezető út) kell kivonatni. C) A szélerőműveket összekötő földkábelek sávjára a földhivatalnál szolgalmi jogot kell bejegyeztetni. D) Az építési engedélyezési eljárást meg kell előzze elvi építési engedélyezési eljárás. E) A telepítéssel érintett területekre elvi építési engedélyezési eljárás keretében ki kell kérni -a lehetséges régészeti lelőhelyek védelme érdekében- az érintett szakhatóság (Kulturális Örökségvédelmi Hivatal) állásfoglalását. F) 2 MW összteljesítmény felett az építési engedélyezési eljáráskor környezeti hatásvizsgálat készítése kötelező. G) A szélerőművek védőtávolsága a dőléstávolság (az oszlop magassága + a rotorátmérő !4-e) + 25 % (az oszlop tengelyétől mérve). A szélerőműveket úgy kell elhelyezni, hogy a védőtávolság területén belülre nem eshet államhatár, illetve közút. |
Építési övezeti jel: |
= Minimális telekméret: : Beépítési maximum: : Maximális építménymagasság: : Beépítési mód: r ^egkisebb zöldfelület: * Beépítés feltételének közműv. mértéke: : Terepszint alatti építmények: ■ Védőtávolság: |
kialakult állapot szerint 150.0 m nem megengedett 800.0 m. lakóterületektől, vegyes területektől, illetve |
4 Bányaterület - KÜLTERÜLET: - Bányaművelésű különleges építési övezetbe tartozik a bányászati céllal létesített - külterületi - terület. Jelenleg: (018/4, /5, /6,18 hrsz-ek) 5 A bányaművelésű különleges építési övezetben csak a bányászati tevékenységgel összefüggő létesítmények, épületek és építmények helyezhetők el. C) A bányaművelésü terület 018/5 hrsz-ú ingatlanán a bányászati tevékenység csak a természetvédelmi hatóság előírásainak figyelembe vételével folytatható, tekintettel az ott fészkelő fokozottan védett madarakra. |
Építési övezeti jel: | ("íőTv | sz | 1% |
{™J | 4,5 | K |
a Minimális telekméret: b) Beépítési maximum: : Maximális építménymagasság: d) Beépítési mód: e) Legkisebb zöldfelület: •' Beépítés feltételének közműv. mértéke: g) Terepszint alatti építmények: |
kialakult állapot szerint 4,5 m (ezt a bánytechnológiai berendezések magas- szabadonálló 95% (vízfelülettel együtt) nem megengedett |
10 |
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK |
Közlekedési és közműterületekre vonatkozó általános előírások 13. § A Várbalog és Albertkázmérpuszta településeken építményt csak teljes közművesítéssel lehet elhelyezni. Kivétel ez alól a csapadékvíz-elvezetés rendszere, ahol nyílt szivárogtató árkok alkalmazhatók. Albertkázmérpusztán a szennyvíz-csatornahálózat kiépítéséig a szennyvizek elhelyezésére zárt szennyvíztározó alkalmazható. I Új burkolt út létesítése csak vízelvezetéssel engedélyezhető. 3 Új telekalakítás esetén minden új helyrajzi számmal rendelkező ingatlanhoz önálló közműbekötéseket kell kiépíteni (víz, csatorna, gáz, elektromos). - A közműhálózatokat - megfelelően kiszabályozott - közterületeken kell elhelyezni. Amennyiben a közmű valamilyen oknál fogva csak magánterületen vezethető át, és nincs más lehetőség, vagy gaz- daságosságilag indokolt - jelen esetben gáz-, víz távvezeték és szennyvíz nyomóvezeték, - úgy a szolgalmi jogos átvezetést a magánterületre be kell jegyeztetni. 5 A településeken a tervezett közműhálózatok és műtárgyak: vízellátás, szennyvíz-csatornázás, gázellátás, villamosenergia-ellátás, távközlés számára a helyigényt az utak szabályozási szélességén belül kell biztosítani. 5) Várbalog és Albertkázmérpuszta településeken a tervezett középnyomású gázvezetékek új védőtávolsága 4-4 m A létesítmények tűzi-víz igényét a tűzvédelmi szabályzat előírásainak megfelelően kell biztosítani. A vízvezeték-hálózatról az oltóvizet 100 m-enként elhelyezett föld feletti tűzcsapokkal kell biztosítani. 3) A csatornarendszer (szennyvíz és csapadékvíz) fejlesztésekor az Ady Endre és a Petőfi Sándor utcák lefolyástalan szakaszainak víztelenítési megoldására csapadékvíz-elvezetési tanulmányt kell készíttetni. |
A közlekedési területekre (KÖ) vonatkozó részletes előírások 14. § Közlekedési terület övezetbe tartozik a 02/1,131,31,053, 0157, 0104-es hrsz-ú országos közút, valamint, minden egyéb önkormányzati tulajdonú közút és tér. 1) A község közigazgatási területén található utak tervezési osztályba sorolása: A) Külterületi utak: a) A Jánossomorja - Várbalog közötti 8508.számú összekötő mellékút: K.V.A |
n |
b) A Várbalog - Albertkázmérpuszta közötti 85106.számú bekötő mellékút: K.V.A c) Az Albertkázmérpuszta - Mosonszolnok közötti 8505.számú összekötő mellékút: K.V.A d) A Várbalog - Irénmajor közötti tervezett mellékút: K.V.A e) A Várbalog - Mosonszentandrás között tervezett mellékút: K.V.A f) A külterületen tervezett kerékpárutak: K.IX A) Belterületi utak: a) Várbalog belterületén lévő Felszabadulás utca, Győzelem utca, valamint az Albertkázmér felé vezető utca (2, 3, 31,131 hrsz.): B.V.c.C b) Az iparterület mellett húzódó gyűjtőút (32 hrsz.): B.V.d.C c) Albertkázmérpuszta főutcája, mint gyűjtőút: B.V.c.C d) A belterületeken lévő kiszolgáló utak (minden egyéb belterületi út): B.VI.d.C |
3 Várbalog belterületén minden egyes új út szabályozási szélessége az SZT2 tervlapon jelölt. A már kialakult utcák szabályozási szélessége (K.) nem módosítható. - Várbalog belterületén a temető és sportterület mellett új közterületi és közhasználatú parkolóhely létesül, mely kiszolgálja mind a temető, mind a sportterület parkoló igényeit. A parkolóhely tervezett férőhelyszáma 60 db. |
A közmű területre (KÖvi) vonatkozó részletes előírások 15. § ' ’i Vízmű területe - BELTERÜLET: |
övezeti jel: | l l/\j L. | sz | K |
1 KOvi ) | K | K |
a) | Minimális telekméret: | kialakult állapot szerint |
b) | Beépítési maximum: | kialakult állapot szerint |
c) | Maximális építménymagasság: | kialakult állapot szerint |
d) | Beépítési mód: | szabadonálló |
e) | Elhelyezhető funkció: | vízi közművek építményei |
12 |
A zöldterületekre (Zkp) vonatkozó részletes előírások 16. § |
* <őzpark - BELTERÜLET: - A terven jelölt terület új kialakítású közpark (jelenleg a 238 hrsz. ingatlan) 5) A közpark elsődleges rendeltetése: Játszótér I A közpark területén külön-külön csak játszó és pihenő funkciójú kertrészeket kell kialakítani, mivel a sport célú használat a sportterületen biztosítható. |
övezeti jel: |
a Minimális telekméret: : Beépítési maximum: :> Maximális építménymagasság: : Beépítési mód: e Legkisebb zöldfelület: • Beépítés feltételének közműv. mértéke: |
: Terepszint alatti építmények: • Elhelyezhető funkció |
Az erdőterületekre (Ev, Et, Eg) vonatkozó részletes előírások 17-§ |
1) Védelmi erdők - BELTERÜLET és KÜLTERÜLET, mezővédő erdősávok - KÜLTERÜLET: |
A) Védelmi erdők övezetbe tartoznak a védelmi célú ill. a védett erdők. |
3) A véderdőkben semmilyen épület ill. építmény nem helyezhető el. C) Védelmi vagy védett erdők: Belterületen: 25, 29,110 hrsz-ek |
13 |
Külterületen: 0183/7 0183/8 | Farkaskúti-erdő (gyep művelési ágban van, de részben beerdősült) Farkaskúti-erdő (erdő művelési ágban van) és az összes külön telken lévő mezővédő erdősáv/fasor. |
C'rtzeti jel: | © |
a Minimális telekméret: : Beépítési maximum: | kialakult állapot szerint 0% |
: Legkisebb zöldfelület: 100% Terepszint alatti építmények: nem megengedett |
e Kialakítható funkció: | védelmi rendeltetésű vagy védett erdő, mezővédő erdősáv |
I Eqészséciüqyi-szociális-turisztikai erdők - BELTERÜLET és KÜLTERÜLET: - Egészségügyi-szociális-turisztikai erdők övezetbe tartoznak az elsősorban közjóléti céllal művelt erdők. 5 Az egészségügyi-szociális-turisztikai erdőkben csak a közjóléti céllal összefüggő épületek és építmények helyezhetők el.. C Egészségügyi-szociális-turisztikai erdők: Belterületen: |
244 hrsz. |
Külterületen: 046/3 059/1 095/1 095/2 0165 165 0168/1 0171 | Farkaskút (Újszajda-major) Farkaskút (Újszajda-major) Albertkázmérpuszta - feketefenyves Albertkázmérpuszta - feketefenyves Farkaskút (Újszajda-major) Farkaskút (Újszajda-major) Farkaskút (Újszajda-major) Farkaskút (Újszajda-major) |
övezeti jel: | © |
a) b) | kialakult állapot szerint 5%, ha a telek területe meghaladja a 10 ha-t; ellen- |
kező esetben 0% |
c) Maximális építménymagasság: 3,0 m |
: Beépítési mód: e _egkisebb zöldfelület: ' Terepszint alatti építmények: : E helyezhető funkció: 3 Gazdasági erdők - KÜLTERÜLET: |
szabadonálló erdőgazdálkodással kapcsolatos és közmüvek épít- egészségügyi-szociális és turisztikai célú valamint |
A Gazdasági erdők övezetbe tartoznak az elsősorban gazdálkodási céllal művelt erdők. |
A gazdasági erdőkben csak a művelési céllal összefüggő épületek és építmények helyezhetők el. |
I Gazdasági erdők: Külterületen: 038, 090/1, 0116/1, 0183/6, 0197, 0233, 0237/9, 0260 |
a) Minimális telekméret: : Beépítési maximum: : Maximális építménymagasság: : Beépítési mód: e Legkisebb zöldfelület: f) Terepszint alatti építmények: g) Elhelyezhető funkció: |
kialakult állapot szerint 0,5%, ha a telek területe meghaladja a 10 ha-t; ellen- 3,0 m szabadonálló erdőgazdálkodással kapcsolatos és közművek épít- gazdasági célú erdőműveléssel kapcsolatos építmé- |
A mezőgazdasági területekre (Msz, Mrl, Mgy) vonatkozó részletes előírások (1) Szántók -KÜLTERÜLET: A) Szántó mezőgazdasági övezetbe tartoznak a szántóföldi termesztési céllal művelt termőföldterületek. B) A szántókon csak a szántóföldi termesztési céllal összefüggő épületek és építmények helyezhetők el. |
övezeti jel: |
Msz |
5- Minimális telekméret: : Beépítési maximum: : Maximális építménymagasság: : Beépítési mód: r Beépítés feltételének közmüv. mértéke: ' Terepszint alatti építmények: g Elhelyezhető funkció: |
kialakult állapot szerint 2%, ha a telek területe meghaladja az 1500 m2-t, 3,0 m szabadonálló részleges mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos tárolás és |
2) Rét, legelő - KÜLTERÜLET: A) Rét-legelő mezőgazdasági övezetbe tartoznak a szántóföldi termesztési célra alkalmatlan és be nem erdősített termőföldterületek. B) A rét-legelőkön csak a rét-legelőgazdálkodási céllal összefüggő épületek és építmények helyezhetők el. |
a) Minimális telekméret: b) Beépítési maximum: c) Maximális építménymagasság: d) Beépítési mód: e) Beépítés feltételének közművesítési mértéke: f) Terepszint alatti építmények: g) Elhelyezhető funkció: 3 |
kialakult állapot szerint 2%, ha a telek területe meghaladja az 1500 m2-t, ellenkező esetben 0% 3,0 m szabadonálló részleges mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos tárolás és közművek építményei általános mezőgazdasági terület használatával szorosan összefüggő gazdasági építmények, tárolók |
(3) Gyümölcsösök - KÜLTERÜLET: |
A) Gyümölcsös mezőgazdasági övezetbe tartoznak a gyümölcstermesztési céllal művelt termőföldterületek (0283/2, 0283/3,0283/4 hrsz.). |
B) A gyümölcsösökben csak a gyümölcstermesztési céllal összefüggő épületek és építmények helyezhetők el. |
övezeti jel: |
kialakult állapot szerint 2%, ha a telek területe meghaladja az 1500 m2-t 3,0 m szabadonálló részleges mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos tárolás és közművek építményei általános mezőgazdasági terület használatával szorosan összefüggő gazdasági építmények, tárolók |
a) Minimális telekméret: b) Beépítési maximum; c) Maximális építménymagasság: d) Beépítési mód: e) Beépítés feltételének közművesítési mértéke: f) Terepszint alatti építmények: g) Elhelyezhető funkció: |
Zöldfelületek rendezésére vonatkozó előírások |
(1) Közterületi zöldfelületek a) Közterületi zöldfelületként kezelendő a katolikus templom körüli terület a határoló ingatlanok vonaláig, kivéve az úttesteket. b) Ezen zöldfelületen a minden irányú gépjármű és gyalogos forgalom elsődleges biztosítása mellett megmaradó területeket díszparkként kell megvalósítani. c) A templom körüli zöldfelületen és a közpark területén csak kertépítész mérnök által készített kiviteli kerttervek alapján lehet bármilyen munkát végezni. A tervnek nem kell kiterjedni a terület egészére, de a rendezendő területet teljes egészében tartalmaznia kell. Abban az esetben, ha a területnek csak egy részére készül kiviteli kertterv, akkor azt megelőzően a terület egészét tartalmazó funkciósémát kell a testülettel jóváhagyatni, melynek az ajánlásoknak és igényeknek megfelelő funkciókat tartalmaznia kell. Csak ennek elfogadása esetén készíthető egy-egy funkcionális egységre (részterületre) kiviteli kertterv. (2) Legkisebb zöldfelületi arányok a) A falusias lakó (Lf) építési övezetbe tartozó ingatlanok területének, kialakult teleknél legalább 60 %- át, új kialakítású teleknél legalább 50 %-át zöldfelületként kell megtartani, illetve kialakítani és fenntartani. b) A településközpont vegyes (Vt) építési övezetbe tartozó ingatlanok területének, mind a kialakult telkeknél, mind az új kialakítású telkeknél legalább 40 %-át zöldfelületként kell megtartani, illetve kialakítani és fenntartani.
|
Kül- és belterületi fasorok rendezésére vonatkozó előírások (1) Külterületi fasorok |
a) A külterületi Szabályozási terven jelölt helyeken a mezőgazdasági táblákat elválasztó utak két oldalán fasort kell telepíteni az erózió és a defláció megelőzése érdekében. b) A meglévő mezővédő fasorok foghíjait pótolni kell a folyamatosság megőrzése érdekében. |
c) A mezővédő fasort az köteles telepíteni és fenntartani, akinek az az ingatlana mentén található. Az út két oldalára jelölt fasorból csak az azon oldalit köteles a tulajdonos telepíteni, mely oldalon az d) Mezővédő fasor/erdősáv céljára csak honos fafaj használható, úgy mint |
- Quercus robur - Quercus cerris - Fraxinus excelsior - Acer campestre - Ulmus minor |
- Kocsányos tölgy - Csertölgy - Magas kőris - Mezei juhar - Mezei szil |
(1) Belterületi fasorok |
a) A belterületi Szabályozási terven jelölt utcákat az önkormányzatnak kétoldalian fásítani kell. b) Várbalogon a Felszabadulás utcában az utca két oldalán egy-egy sorban vadgesztenyéből (Aesculus hippocastanum) vagy .juharlevelű platánból (Platanus hispanica) egységes fasort kell telepíteni, melyek - telepítéskori -1 m magasan mért törzsátmérője nem lehet kisebb, mint 6 cm. A telepítést megelőzően a képviselőtestületnek döntenie kell a telepítendő fafajról. c) Albertkázmérpusztán a Fő utcában a helyi védettségre javasolt dupla vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) fasor foghíjait folyamatosan pótolni kell a fasor egységes megjelenése érdekében. A pótlásra kizárólag vadgesztenyék használhatók és 1 m magasan mért törzsátmérőjük nem lehet kisebb, mint 6 cm. d) A többi utcában a fatelepítést a lakosság is végezheti, de minden tulajdonos kizárólag az ingatlana előtti szakaszon. (2) Fasorok telepítése a) A fasorok telepítésénél az alábbi általános elvek tartandók be: - A fákat egymástól azonos távolságra kell ültetni, de ugyanakkor figyelemmel kell lenni az szgk. és a gyalogos bejáratokra is. - A fákat úgy kell ültetni, hogy azok teljes kifejlődésük esetén a közlekedést, a közműveket és a benapozást se zavarják. - A fák nem kerülhetnek közelebb egymáshoz, mint - platán és vadgesztenye esetén 8 m - 6 m-nél magasabbra növő díszfa esetén 6 m - 6 m-nél alacsonyabbra növő díszfa esetén 5 m - gyümölcsfa esetén 4 m. - A fákat megerősödésükig két oldalon ki kell karózni. |
Környezet- és természetvédelmi előírások |
(1) A föld és a talaj védelme a) A területen talajszennyező módon tevékenység nem végezhető. b) A területen talajszennyező módon anyagokat tárolni nem szabad. c) A területen fellelhető szennyezett talaj szennyezettségét fel kell tárni és annak veszélyességétől függően kell ártalmatlanítani vagy elszállítani. d) A területen lévő két felhagyott anyaggödörben lévő illegális hulladéklerakást meg kell szüntetni és a további lerakást meg kell akadályozni (0130/51 és 020/5). e) Bányászati tevékenység megkezdése előtt a termőtalajt le kell fejteni, deponálni kell, majd lehetőség szerint az ingatlanon belül fel kell használni (pl. a rekultiváció során). (2) A felszíni és felszín alatti vizek védelme |
19 |
a) A 33/2000. (III. 17.) Kormányrendelet szerint a település szennyeződésérzékenységi besorolása: „B” érzékeny terület, melynek intézkedési szennyezettségi határértéke OC2. b) A terület felszín alatti vízbázist nem érint, viszont felszíni szennyeződésre érzékeny, ezért a területen veszélyes anyagokat előállítani ill. tárolni csak a talaj - és ezáltal a talajvíz - szennyezését kizáró módon szabad. c) A területen közműpótló berendezések, műtárgyak nem létesíthetők. A területet teljes közművesítéssel kell ellátni. d) A kommunális szennyvizet a szennyvíz csatornába kell vezetni mind a meglévő, mind az újonnan létesülő beépítésre szánt területekről, mely innen a jánossomorjai szennyvíztisztító-telepre kerül. e) A csapadékvizek egy része a zöldfelületeken elszikkasztható, a fennmaradó része a csapadékcsatornába vezetendő, mely később egy szikkasztó rendszerre rávezethető. f) A csapadékvíz-elvezető árkok kiépítése, jó karban tartása és állandó felügyelete szükséges. Az új árkokat lehetőleg mérnökbiológiai módszerekkel kell kiépíteni. g) Várbalog teljes közigazgatási területe a 49/2001. (IV. 3.) kormányrendelet szerint nitrát érzékeny terület, ezért az ivóvíz minőségére kiemelt figyelmet kell fordítani. h) A szennyvizekre és a csapadékvizekre vonatkozóan be kell tartani a 203 és 204/2001. (X. 26.) kormányrendelet által előírt határértékeket. (3) A levegő védelme a) Az épületek fűtését gáz- vagy elektromos üzemű berendezésekkel kell megoldani. b) Légszennyező tevékenység esetén az elérhető legjobb technika alapján jogszabályban ill. a környezetvédelmi hatóság egyedi eljárásának keretében kibocsátási határértéket ill. levegővédelmi követelményeket kell megállapítani. c) Mind az emissziós, mind az immissziós határértékek biztosítása érdekében be kell tartani a 21/2001. (II. 14.) kormányrendelet és a 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet előírásait. (4) A zaj és rezgés elleni védelem a) A terület zaj és rezgések elleni védelme érdekében be kell tartani a 4/1984. (I. 23.) EüM rendelet határértékeit, mely külön szabályozza a közlekedésből, az építésből, ill. az üzemi tevékenységekből származó zajok megengedhető legnagyobb mértékét. b) A tervezési területet nemcsak a környezetéből származó zajtól kell megvédeni, hanem annak környezetét is meg kell óvni a területen keletkező - megengedett mértéken felüli - zajoktól. c) A szélerőművek - zajkeltésük és árnyékvetésük miatt, - belterületen lévő olyan építési övezetekhez, melyekben lakóépület is elhelyezhető, nem kerülhetnek közelebb 800 m-nél. (5) Hulladékkezelés a) A hulladékok kezelésével kapcsolatban be kell tartani a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény előírásait. b) A keletkező kommunális hulladékot a rendszeres községi szemétszállítás keretében az önkormányzatnak kell elszállítatnia. c) A háztartásokban keletkező veszélyes hulladékot külön kell gyűjteni és annak összegyűjtése utáni elszállításáról az önkormányzatnak kell gondoskodnia.
|
Egyéb rendelkezések |
A rendelet 2003. december hó 9.-én lép hatályba. Ezzel egyidejűleg 1.§ (3) bekezdésében meghatározott területre érvényes korábbi rendezési terv az érvényét veszti. |