Várbalog Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2015 (X.12.) önkormányzati rendelete
Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2023. 05. 04- 2023. 12. 31Várbalog Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2015 (X.12.) önkormányzati rendelete
Szervezeti és Működési Szabályzatáról1
Várbalog Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében foglalt eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában foglalt feladatkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja:
I. F e j e z e t
Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos elnevezése: Várbalog Község Önkormányzata.
(2) Az önkormányzat székhelye: 9243 Várbalog, Fő u. 1.
(3) Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet: Várbalog Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).
(4) A közös önkormányzati hivatal hivatalos elnevezése: Jánossomorjai Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal).
(5) A Hivatal székhelye: 9241 Jánossomorja, Szabadság u. 39.
(6) A Hivatal telephelyet (a továbbiakban: Kirendeltség) működtet Várbalog településen, amelynek hivatalos címe: 9243 Várbalog, Fő u. 1.
2. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló.
(2) A Képviselő-testület a címer és zászló használatának rendjét külön rendeletben állapítja meg.
II. F e j e z e t
A Képviselő-testület működése
1. Feladat- és hatáskörök
3. § (1) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök fő szabályként a képviselő-testületet illetik meg, melyeket e rendeletben vagy más önkormányzati rendeletben megállapított jogszabályok szerint a polgármesterre, bizottságokra, társulásra, jegyzőre átruházhat.
(2) Az átruházott hatáskörök jegyzékét az 1. melléklet tartalmazza.
(3) A képviselő kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja az átruházott önkormányzati ügyben hozott döntést.
4. § A települési önkormányzat támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek tevékenységét, együttműködik e közösségekkel. A rendszeres együttműködés érdekében a tevékenységi körüknek megfelelően tanácskozási jogot biztosít részükre. A képviselő-testületi ülésre tanácskozási joggal meghívandók körét az 5. § (9) bekezdése tartalmazza.
2. A képviselő - testület összehívása
5. § (1) A képviselő - testület tagjainak száma 4 fő. A képviselők névjegyzékét az 1. függelék tartalmazza.
(2) A testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart.
(3) A testületi ülést általában minden hónap első hetének hétfői napjára kell összehívni. Határozatképtelenség esetén a képviselő-testületet 15 napon belül ismételten össze kell hívni.
(4) A képviselő-testület tagjait az ülés helyének, napjának és kezdési időpontjának megjelölését, valamint a napirendi pontokat tartalmazó meghívóban kell összehívni.
(5) A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 5 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót pedig legalább 24 órával előbb kell megküldeni.
(6) A meghívóval együtt meg kell küldeni az írásos előterjesztéseket is. Az egyes napirendekhez meghívottak részére csak azokat az előterjesztéseket kell megküldeni, amelyekhez meghívásuk kapcsolódik. Képviselő-testület zárt ülésén tárgyalandó előterjesztéseket kizárólag azok számára lehet megküldeni, akik a zárt ülésen részt vehetnek.
(7) A képviselő-testület ülésének időpontjáról – nyilvánosság biztosításának érdekében – a település lakosságát értesi a Hivatal a meghívónak az önkormányzat hirdetőtábláján valamint az önkormányzat honlapján történő megjelenítésével.
(8) A polgármester és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a korelnök hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését. Tartós akadályoztatás alatt olyan időszakot kell érteni, amikor az érintett legalább 1 hónapig nem képes tisztségét ellátni.
(9) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) a jegyzőt,
b) a napirendi pontok előadóit,
c) Várbalog Sportegyesület képviselőjét tevékenységi körében,
d) akit a polgármester megjelöl.
(10) A polgármester rendkívüli képviselő- testületi ülést sürgős esetben hívhat össze. A sürgősség okát közölni kell.
(11) Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni. A polgármester a sürgősségi indítvány benyújtásától számított 3 napon belül köteles gondoskodni az ülés összehívásáról, kivéve, ha ezen időn belül a képviselő-testület rendes ülést tart.
(12) Rendkívüli ülés indítványozása esetén az ülés előtt 4 órával is kiküldhető meghívó, erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető, a sürgősség okának közlése szükséges.
3. Munkaterv
6. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára évente a naptári évet megelőző utolsó ülésen elfogadja a testület munkatervét. A polgármester a képviselő-testület ülését a munkatervtől eltérően is összehívhatja.
(2) A munkaterv tervezetét - a polgármester irányításával - a jegyző állítja össze és a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testület elé.
(3) A munkatervnek tartalmaznia kell:
a) az ülések várható időpontját
b) a napirendek címét, előadóját,
c) az előterjesztő, illetve az előkészítésben részt vevő szerv, vagy személy megnevezését;
d) a közmeghallgatás időpontját.
4. A képviselő-testület ülése, az ülésvezetés szabályai
7. § (1) A Képviselő-testület ülése nyilvános.
(2) A Képviselő-testület a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben (a továbbiakban: Mötv.) meghatározott esetekben zárt ülést tart, valamint zárt ülést rendelhet el.
(3) A zárt ülésen kizárólag az Mötv. meghatározott személyek és az ülést segítő köztisztviselő vehet részt.
(4) A zárt ülés kötelező eseteinek kivételével zárt ülés megtartását indítványozhatják:
a) a polgármester
b) a képviselő testület tagja
c) a jegyző.
8. § A testületi ülés vezetője a testületi ülés vezetése során:
a) megállapítja, hogy a képviselő-testület ülését a Szervezeti és Működési Szabályzat szerint hívták össze,
b) megállapítja az ülés határozatképességét,
c) előterjeszti az ülés napirendjét, majd azt megszavaztatja,
d) az előző testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről, egyúttal lehetőséget biztosít a kérdések, interpellációk felvetésére, tájékoztatást ad az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről és beszámol a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról.,
e) beszámol az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről,
f) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,
g) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat és kihirdeti a határozatokat,
h) berekeszti az ülést.
5. Az előterjesztés
9. § (1) A képviselő-testület munkáját a meghívóban feltüntetett és a kiküldött előterjesztések alapján végzi. Az előterjesztések tartalmi és formai követelményeire az alábbi rendelkezések az irányadók:
10. § (1) A 9. § (2) bekezdésben szereplő előterjesztésre jogosultak javasolhatják valamely előterjesztés sürgősségi tárgyalását. Sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző nap 16 óráig írásban nyújtható be a polgármesternél.
(2) A sürgősség kérdésében a képviselő-testület napirend előtt minősített többséggel határoz.
(1) A polgármester visszautasítja azt a sürgősségi indítványt, amit az (1) bekezdésekben előírtak figyelmen kívül hagyásával nyújtottak be. A visszautasításról a képviselő-testületet tájékoztatni kell.
(2) A sürgősség elfogadása esetén az előterjesztést a képviselő-testület első napirendi pontként tárgyalja. Ha képviselő-testület nem fogadja el a sürgősséget, úgy a napirendi pontok meghatározásakor dönti el, hogy az ügyet mikor, hányadik pontként tárgyalja.
7. A vita, szavazás
11. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:
a) az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet;
b) az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyekre az előadó köteles rövid választ adni.
(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc. Egy képviselő egy napirendhez legfeljebb 2 alkalommal szólhat hozzá.
(3) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.
(4) A vita lezárása után a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
(5) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a képviselő-testület - az elhangzás sorrendjében - majd az eredeti határozati javaslatról.
(6) Minősített többség szükséges az Mötv. rendelkezésein túl:
a) vagyonával való rendelkezés és pályázat tárgyalásakor,
b) terület átcsatoláshoz,
c) tanácsnok megválasztása esetén
d) sürgősségi indítvány tárgyában való döntéshez.
(7) A titkos szavazásról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz. Nyilvános ülésen is szavazhat a képviselő testület titkosan, de csak azokban az ügytípusokban, amelyekben zárt ülést is tarthatna.
(8) A zárt ülésen hozott határozatot is nyilvános ülésen kell ismertetni.
(9) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapok és urna igénybevételével történik.
(10) A titkos szavazásnál 3 tagú ügyrendi- és szavazatszámláló bizottság jár el.
(11) Az ügyrendi és szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja a szavazás eredményét és erről a képviselő-testületnek jelentést tesz.
(12) A nyílt szavazás formái: kézfelemelés, név szerinti szavazás.
(13) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt a polgármester kezdeményezi.
(14) Név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét, akik nevük felolvasásakor "igen"-nel vagy "nem"-mel szavaznak, illetőleg tartózkodnak a szavazástól. A jegyző a szavazatot a névsoron feltűnteti, és azt átadja a polgármesternek.
(15) A szavazás összeszámlálásáról a jegyző gondoskodik, a szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A név szerinti szavazást rögzítő - jegyző által hitelesített - névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
8. A határozat
12. § (1) A képviselő-testület határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:
9. A rendeletalkotás eljárás főbb szabályai
13. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:
a) a képviselő- testület tagja
b) a polgármester,
c) a jegyző,
(2) A rendelet-tervezet elkészítése:
a) során a képviselő-testület - a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél - elveket, szempontokat állapíthat meg,
b) a jegyző feladata.
Várbalog Község Önkormányzata Képviselő-testületének
...../201.. (....hó....nap) önkormányzati rendelete
10. Kérdés, interpelláció
14. § (1) Kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.
(2) A kérdésre a képviselő-testület ülésén köteles választ adni a megkérdezett. Kérdés esetében a képviselőnek viszontválaszra nincs joga és a képviselő-testület a válasz elfogadásáról nem határoz.
(3) A képviselő-testület ülésén - lehetőleg napirend lezárása után - a képviselő:
a) a polgármestertől,
b) képviselőtől,
c) a jegyzőtől,
bármely közérdekű ügyben felvilágosítást kérhet (interpellálhat), melyre az ülésen - vagy legkésőbb 15 napon belül írásban - érdemi választ ad.
(4) Ha az interpelláció – jegyzőnél történő - benyújtására a képviselő-testület ülését megelőzően legalább 15 nappal sor került, úgy arra az ülésen kell érdemi választ adni. Ebben az esetben a jegyző gondoskodik az interpellációnak a címzetthez való eljuttatásáról.
(5) A bejelentésnek tartalmaznia kell:
a) az interpelláló nevét
b) az interpelláció tárgyát, címzettjét,
c) annak feltüntetését, hogy az interpellációt szóban is elő kívánja-e adni.
(6) Az írásbeli választ a következő képviselő-testületi ülésen ismertetni kell. Ha az interpelláló a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(7) Abban az esetben, ha a képviselő-testület a választ nem fogadja el, vagy ha az interpelláció tárgya vizsgálatot igényel, a képviselő-testület az ügy kivizsgálása célból eseti bizottságot hozhat létre. Az interpelláció kivizsgálásába az interpelláló képviselőt be kell vonni. A bizottság a vizsgálat eredményéről - a feladatra kitűzött határidőn belül - köteles beszámolni, illetőleg szükség esetén köteles a további teendőkre vonatkozó javaslatot megfogalmazni.
(8) Az interpellációról a jegyző rendszeres és folyamatos nyilvántartást vezet.
11. A tanácskozás rendjének fenntartása
15. § (1) A polgármester gondoskodik a tanácskozás rendjének a fenntartásáról, ennek során:
a) gondoskodik a képviselők jogainak biztosításáról,
b) megadja a szót a tanácskozási joggal rendelkező meghívottaknak,
c) megadhatja a szót a nyilvános testületi ülésen megjelent érdeklődő polgár részére,
d) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt napirendi ponttól, valamint a tanácskozáshoz nem illő, sértő módon nyilatkozik;
e) megvonja a szót attól a hozzászólótól, akinél a figyelmeztetés nem vezetett eredményre, továbbá aki a számára előírt időkorlátot túllépi;
f) rendreutasítja azt a személyt, aki az ülés rendjéhez méltatlan magatartást tanúsít;
g) ismétlődő rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezi a rendbontót;
h) ismételt és súlyos rendbontás esetén a rendbontó eltávolításához a rendőrség segítségét veszi igénybe.
(2) Az (1) bekezdés g) és h) pontjában felsorolt intézkedések a képviselő-testület tagjával és a jegyzővel szemben nem alkalmazhatóak.
(3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el.
(4) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.
12. A jegyzőkönyv
16. § (1) A testületi ülésről 2 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni. Ebből:
a) az eredeti példányt a jegyző kezeli,
b) a másik példányt a könyvtár részére kell átadni.
A Képviselő-testület bizottságai
17. § (1) A képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladatok ellátására állandó vagy ideiglenes bizottságot választ. A képviselő-testület nem határoz meg olyan előterjesztéseket, melyeket bizottság nyújt be, továbbá amely előterjesztések a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testületnek.
(2) A képviselő-testület bizottsága előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó, a képviselő-testülettől átruházott hatáskörben döntési jogkörrel is felruházható, egymással mellérendeltségi viszonyban álló választott testületi szerv.
(3) A képviselő-testület állandó bizottsága az Ügyrendi Bizottság, létszáma: 3 fő, mely személyi összetételét a rendelet 1. függeléke tartalmazza
(4) Az Ügyrendi Bizottság az alábbi feladat- és hatásköröket látja el:
a) nyilvántartja és ellenőrzi a polgármester és az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatait,
b) kivizsgálja és a képviselő-testület elé terjeszti a polgármesteri, valamint a képviselői összeférhetetlenségével kapcsolatos bejelentéseket,
c) lebonyolítja a titkos szavazásokat.
(5) A képviselő-testület által szükségesnek tartott esetben meghatározott feladatok ellátására ideiglenes bizottságot hoz létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetve az erről szóló jelentések képviselő-testület által elfogadásáig tart.
(6) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. A bizottsági ülést úgy kell összehívni, hogy a meghívót és az előterjesztéseket, az ülést megelőző 3 nappal kézhez kapják.
(7) A bizottságot 8 napon belül össze kell hívni a polgármester vagy a bizottság tagjainak egyharmada indítványára, amelynek az összehívás okát, célját és a javasolt napirendet is tartalmaznia kell. A képviselő-testület által meghatározott időpontban és tartalommal a bizottsági ülés tartása kötelező.
(8) A bizottsági ülésen a polgármester, az alpolgármester, bármely képviselő, a jegyző tanácskozási joggal részt vehet.
(9) A bizottság azokban az esetekben tart zárt ülést, amelyekben azt az Mötv. megengedi vagy kötelezővé teszi. Döntéseiről a bizottság elnöke adhat tájékoztatást.
(10) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott szolgálati és személyes adatot megőrizni.
IV. F e j e z e t
A települési képviselő
18. § (1) A települési képviselőt az Mötv.-ben és e rendeletben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetve terhelik.
(2) Ha a képviselő az Mötv.-ben meghatározott kötelezettségeit megszegi, megállapított tiszteletdíját a képviselő-testület legfeljebb tizenkét havi időtartamra megvonhatja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a megvonás újra megállapítható.
13. A képviselők főbb kötelezettségei
20. § (1) A Képviselő köteles olyan magatartás tanúsítására, amely méltóvá teszi közéleti tevékenységére, a választók bizalmára.
(2) A tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti (és magán) titkot köteles megőrizni. Titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll.
(3) Köteles a község lakosságával, illetve önszerveződő, lakossági közösségekkel a kapcsolatot tartani.
(4) Köteles tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában.
(5) Felkérés alapján részt vesz a testületi ülések előkészítésében.
(6) Szóban vagy írásban bejelenti, ha a képviselő-testület vagy a bizottságának ülésén vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van.
(7) Köteles személyes érintettségét bejelenteni. A személyes érintettség bejelentésének elmulasztása esetén a Képviselő-testület a döntését a személyes érintettség bejelentésének elmulasztásáról való tudomásra jutást követő ülésén felülvizsgálja, továbbá ezzel egyidejűleg az okozott kár megtérítése iránt igényt támaszthat.
V. F e j e z e t
A polgármester, az alpolgármester, a jegyző
14. A polgármester
21. § (1) A polgármester feladatait főállásban látja el.
(2) A polgármester jutalmazására az alpolgármester tesz javaslatot.
(3) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő különös feladatai:
a) segíti a képviselők munkáját,
b) összehívja és vezeti a testület üléseit,
c) képviseli az önkormányzatot,
d) szervezi a település-fejlesztést és a közszolgáltatásokat,
e) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését.
(4) A polgármester a jogszabályokban és a rendeletben már tárgyalt hatáskörén túlmenően:
a) fogadja az önkormányzattal kapcsolatban álló külföldi partnerek képviselőit, és a velük való tárgyalás során előzetes megállapodásokat köt,
b) véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben,
c) nyilatkozik a sajtónak, a hírközlő szerveknek,
d) irányítja az önkormányzat külügyi tevékenységét,
e) ellátja a honvédelmi törvényben megfogalmazott honvédelmi és polgári védelmi feladatokat,
f) az előző pontban meghatározott feladatának végrehajtásához szükséges költségek és kiadások fedezetét a helyi költségvetésben kell biztosítani.
(5) A polgármester a közigazgatási hatáskörébe tartozó feladatait a Hivatal közreműködésével látja el.
(6) A polgármester a képviselő-testület – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben való – határozatképtelensége vagy határozathozatalának hiánya esetén a jogszabályban rögzített át nem ruházható képviselő-testületi hatáskörök kivételével döntést hozhat
a) pályázat benyújtásáról azon pályázatok tekintetében, amelyek pénzügyi kötelezettségvállalást nem igényelnek;
b) önkormányzati intézmény vagy szervezet működőképességének fenntartására vonatkozóan;
c) az Önkormányzat működőképességét biztosító határidős feladat tekintetében;
d) olyan, a települést vagy annak lakosságát érintő, előre nem látható esemény (a továbbiakban: vis maior helyzet) bekövetkezése esetén, amelynek elhárításához vagy az ebből fakadó további káresemény elhárításához ez feltétlenül szükséges.
(7) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban a települést vagy annak lakosságát érintő vis maior helyzet bekövetkezése esetén – a jogszabályban rögzített át nem ruházható képviselő-testületi hatáskörök kivételével – a vis maior helyzet, vagy az abból fakadó további káresemény elhárításához szükséges halaszthatatlan döntést meghozhatja.
15. Alpolgármester
22. § (1) A képviselő-testület a polgármester helyettesítésére és munkájának segítésére 1 fő alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásában látja el feladatait.
(3) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát.
(4) Az alpolgármester a képviselő-testület illetve a polgármester esetenkénti megbízása alapján képviseli az Önkormányzatot.
(5) Az alpolgármesterre megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok.
16. A jegyző
23. § (1) Az Mötv. szerint, a Hivatal székhely önkormányzat polgármestere pályázat alapján a jogszabályban megállapított követelményeknek megfelelően jegyzőt nevez ki.
(2) A jegyző az Mötv.-ben foglalt feladatain felül:
a) ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat és a hatósági hatásköröket.
b) szervezi a kirendeltség jogi felvilágosító munkáját.
c) ellátja az államigazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat.
d) véleményt nyilvánít (állást foglal) a polgármester, alpolgármester kérésére jogértelmezési kérdésekben.
e) javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára.
f) gondoskodik rendelet mellékleteinek, függelékeinek naprakész állapotban tartásáról.
(3) A jegyzőnek jelzési kötelezettsége van a jogszabálysértő javaslatok, továbbá működés esetén. A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben ő bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.
IX. F e j e z e t
Közös Önkormányzati Hivatal
24. § (1) A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzati döntések végrehajtására, a képviselő-testület működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és a jogszabályokban előírt államigazgatási feladatok ellátására Újrónafő Község Önkormányzata Képviselő-testületével és Jánossomorja Város Önkormányzatának Képviselő-testületével közösen működteti a Hivatalt.
(2) A Hivatal létszámát, belső szervezeti felépítését, működésének részletes szabályait, feladat- és hatáskörét, az ügyfélfogadás rendjét a Hivatalt létrehozó megállapodás, valamint a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata rögzíti.
(3) A Hivatal munkájáról és működéséről a jegyző évente egy alkalommal – a képviselő-testületek munkaterveiben meghatározott időpontban – beszámol.
(4)
X. F e j e z e t
Társulások
25. § (1) Az Önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vehet részt. A képviselő-testület más települések képviselő-testületeivel, gazdasági szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatásokat nyújtó intézményekkel alakíthat társulásokat a törvényben foglaltak figyelembe vételével.
(2) A társulásokban az Önkormányzatot a polgármester képviseli.
(3) A képviselő-testület feladatai ellátása érdekében megállapodásos kapcsolatok létesítésére és együttműködésre törekszik. Együttműködési megállapodás megkötésére kizárólag a képviselő-testület jogosult. A megállapodást a polgármester írja alá.
(4) Az Önkormányzat a 2. melléklet szerinti társulásoknak tagja.
XI. F e j e z e t
Lakossággal való kapcsolattartási formák, lakossági fórumok
17. Helyi népszavazás
26. § A helyi népszavazás szabályait a képviselő-testület külön önkormányzati rendeletben határozza meg.
18. Közmeghallgatás
27. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal a munkatervben meghatározottak szerint közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás összehívására és lefolytatására a képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályok értelemszerűen irányadók.
(2) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez az egyes települési képviselőkhöz, polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.
(3) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, napirendi pontjairól az önkormányzat hirdető tábláján, valamint az Önkormányzat honlapján kell tájékoztatni a közmeghallgatás előtt legalább 10 nappal.
(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
(5) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.
(6) A jegyzőkönyv összeállításáról a jegyző gondoskodik.
19. Falugyűlés
28. § (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében – az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából - falugyűlést hívhat össze.
(2) A gyűlés helyéről, idejéről a tárgyalása kerülő tárgykörökről az önkormányzat hirdetőtábláján, valamint az Önkormányzat honlapján kell tájékoztatást adni a falugyűlés előtt legalább 10 nappal.
(3) A gyűlést a polgármester vezeti, erre meg kell hívni a képviselőket, valamint a jegyzőt.
(4) A gyűlésről jegyzőkönyv készül, amelynek vezetéséről a jegyző gondoskodik.
XII. F e j e z e t
Az önkormányzat gazdálkodása
29. § (1) A képviselő-testület hitelt csak abban az esetben vehet fel, amennyiben más finanszírozási mód nem lehetséges vagy gazdaságilag célszerűtlen.
(2) A polgármester az önkormányzat vagyoni helyzetének az alakulásáról szükség szerint tájékoztatja a lakosokat.
(3) Az Önkormányzat a belső ellenőrzését külső szakértő útján látja el.
(4) Az Önkormányzat alaptevékenységeinek ellátásához használandó kormányzati funkciókat a 3. melléklet tartalmazza.
XIII. F e j e z e t
Záró rendelkezések
30. § (1) A rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti Várbalog Község Önkormányzata Képviselő-testületének Várbalog Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2011. (IV. 28.) önkormányzati rendelete.
A rendelet a 2010. évi CXXX. törvény 12/B. §-a alapján hatályát vesztette 2016. december 17. napjával.
A 3. melléklet a Várbalog Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2023. (V. 3.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.