Vének Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2006. (III. 15.) önkormányzati rendelete
A helyi építés szabályairól
Hatályos: 2017. 02. 25- 2017. 12. 29
Vének Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2006. (III. 15.) önkormányzati rendelete
A helyi építés szabályairól
2017.02.25.
Vének Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16. §-a és az 1997. évi LXXVIII. törvény 6. §-ában kapott felhatalmazása alapján a település tervszerű fejlődését és a meglévő településkép építészeti értékeinek védelmét szolgálandó a Helyi Építési Szabályokról szól, az alábbi rendeletet alkotja.
A rendelet hatálya és alkalmazása
1. § (1) Jelen rendelet hatálya Vének település közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) és ezekre hatósági engedélyt adni csak
- az általános érvényű jogszabályok rendelkezései,
- az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK),
- a jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek szerint szabad.
(3) Jelen rendeletet az 1:1500 ma-ú RT2 tervszámú belterületi szabályozási tervlapokkal (munkaszám: 03068, dátum: 2006.03.15.) és az RT-3/M1 tervszámú szabályozási tervlappal (munkaszám: 06138, dátum: 2006.12.) együtt kell alkalmazni.
A helyi építési szabályzat
2. § (1) A szabályozási terv jelmagyarázata a terület sajátosságainak megfelelően, illetve a sajátos szabályozási jellemzők érvényesítése érdekében bővíthető.
(2) Az alkalmazott építési övezetek és övezetek típusa – szabályozási terv alapján – bővíthető.
3. § (1) A szabályozási terv elemei kötelezők vagy irányadóak
(2) Kötelező szabályozási elemek:
- közigazgatási határ,
- belterületi határ,
- beépítésre szánt terület határa,
- területfelhasználási egység határa,
- szabályozási vonal,
- építési övezet, építési övezet határa
- az övezeti jel
- szélső építési vonal
- védőtávolságok,
- védőtávolságok, régészeti lelőhely, helyi védettségek
- A kötelező szabályozási elemek módosítására csak a településszerkezeti terv, illetve azzal párhuzamosan a szabályozási terv felülvizsgálata és módosítása keretében kerülhet sor.
(3) Irányadó szabályozási elemek:
- Hosszútávú szabályozási vonal:
A hosszútávú szabályozási vonallal jelölt területek a beépítettség számítása során nem vehetők figyelembe. Meglévő beépítések esetén további bővítést nem tesz lehetővé. A szabályozási tervlapon jelölt szabályozási szélességen túl további 5-5 m-es sávban nem beépíthető területek. A hosszútávú szabályozási vonallal jelölt területek elhagyása rendezési terv módosítását vonja maga után.
- Telken belül fásítandó terület és kötelező fásítás:
Az adott terület tulajdonosának az önkormányzat által meghatározott telepítési távolságok betartása mellett a területre vonatkozó építési engedélyek kiadása után, a használatbavételi engedély kiadásáig el kell végezni a területre jelölt fásítást.
- Irányadó telekosztás és irányadóan megszüntetendő telekhatár:
Az irányadó telekosztás a tömbre vonatkozó övezeti jelben lehetővé tett optimális telekosztást jelöli, mellyel párhuzamosan az irányadóan megszüntetendő telekhatárokat is jelöli. Az irányadó telekosztástól a tömbre vonatkozó egyéb előírások betartása mellett lehet eltérni.
4. § (1) A település közigazgatási területe építési szempontból:
a, beépítésre szánt (beépített, további beépítésre kijelölt), illetőleg
b, beépítésre nem szánt területként került besorolásra
(2) A beépítésre szánt terület építési használata szerint lehet:
- lakóterület: falusias lakóterület,
- vegyes terület: településközponti vegyes-,
- gazdasági terület: kereskedelmi, szolgáltató gazdasági
- üdülőterület: hétvégiházas,
üdülőházas,
- különleges terület: temető
Sportolási célú terület (sportpálya, lovassport)
(3) Beépítésre nem szánt terület lehet:
- közlekedési és közműterület, közúti
- zöldterület (közpark, fásított köztér, egyéb)
- erdőterület: védelmi erdő,
gazdasági erdő
- mezőgazdasági terület: általános
rét, legelő
mezőgazdasági farm
- vízgazdálkodási terület árvízvédelmi töltés
folyóvizek, tavak
5. § (1) A település közigazgatási területe a területhasználat intenzitásától, illetve a jogi állapottól függően – a terv szerint – az alábbi részekre oszlik:
a, központi belterület
b, tervezett beépítésre szánt terület: fejlesztési területek,
c, külterület: meglévő, megmaradó terület.
A belterületi határ módosítása
6. § (1) Belterületbe kell vonni a tényleges igények függvényében ütemezhetően a szabályozási terv szerint az alábbi területeket:
-Lakótelek és közlekedési területek kialakítására a szabályozási tervlap szerint: a 050/2-21; 050/40-41; 053/2 helyrajziszámú területeket lehet igénybe venni.
-Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület céljára a 020/5; 05/1 hrsz—ú terület szabályozási terven jelölt részét lehet igénybe venni
-Településközponti vegyes területi telkek kialakítására a 012; 08/5 hrsz-ú területet
-Hétvégiházas üdülőterületi telkek és közlekedési területek kialakítására a 050/39; 053; 054/6-8 helyrajziszámú területek szabályozási terven jelölt részét lehet igénybe venni.
-Üdülőházas üdülőterületi telkek és közlekedési területek kialakítására a 020/5; 020/4; 020/6 hrsz-ú területek szabályozási tervlapon jelölt részét lehet igénybe venni.
- Művelési ágból ki kell vonni, vagy belterületbe kell vonni a közmű-, és közlekedési területeket a szabályozási tervlap szerint.
(2) Nem kell belterületbe vonni a meglévő iparterületeket, zöldterületeket, valamint a - belterülethez kapcsolódó, de jelenleg is külterületnek számító – vízgazdálkodási területeket.
(3) A tervezett lakó-, illetve gazdasági-, fejlesztésre előirányzott területeken a belterületbe vonás előtt területet felhasználni és építési tevékenységet folytatni csak ideiglenes jelleggel lehet. A belterületbe vonást követően a közben épült épületek bontása kártalanítás nélkül elrendelhető.
III. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK RÉSZLETES ELŐÍRÁSAI
A Szabályozási Terven szereplő övezeti jelek jelkulcsa:
terület rendeltetése |
beépítés módja |
legnagyobb beépítettség % |
Legnagyobb szintterület- sűrűség |
legnagyobb építménymag. (m) |
legkisebb telekterület (m2)-
legkisebb telekszélesség (m) |
legkisebb zöldfelület (%) |
Lakóterületek építési övezetei
7. § (1) A lakóterület sajátos építési használata szerint lehet:
a, falusias lakóterület (Lf)
(2) A lakóterületek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.
(3) A falusias lakóterület jellemzően alacsony laksűrűségű, a beépített telekrészhez kapcsolódó, vagy önálló – mezőgazdaságilag hasznosított kertterülettel is rendelkezik és amely lakóépületen kívül mező- és erdőgazdasági építmények elhelyezésére szolgál.
(4) A falusias lakóterületen elhelyezhető:
1. lakóépület,
2. mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény,
3. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
4. szálláshely szolgáltató épület,
5. kézműipari építmény,
6. helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
7. sportépítmény,
8. a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik, a külön jogszabályok keretei között,
9. köztárgyak,
10. kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló épületnek nem minősülő építmények,
11. honvédelmet és a belbiztonságot szolgáló műtárgyak,
12. nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők.
(5) A falusias lakóterületen (Lf) telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre az alábbiakban megállapított beépítési jellemzőkkel lehet.
Építési övezet jele |
Lf-O/30/0,5
4,5/900-17/40 |
Lf-O/30/0,5
4,5/800-16/40 |
Lf-O/30/0,5
4,5/800-17/40 |
Beépítési mód
Beépítettség (%)
Szintterület-sűrűség
Építménymagasság (m)
Telekterület (m2)
Telekszélesség (m)
Zöldfelület (%) |
oldalhatáron álló
max. 30
max. 0,5
max. 4,5
min. 900
min. 17
min. 40 |
oldalhatáron álló
max. 30
max. 0,5
max. 4,5
min. 800
min. 16
min. 40 |
oldalhatáron álló
max. 30
max. 0,5
max. 4,5
min. 800
min. 17
min. 40 |
(6) A szabályozási tervlapon alkalmazott övezetre vonatkozó előírás, amennyiben a telekalakításra és beépítésre vonatkozó egyéb jogszabályokat nem sért és a telekszélesség legalább 20 m , szabadonálló beépítési módra változtatható.
(7) Az oldalkert mérete nem lehet kisebb az övezetre megengedett maximális építménymagasságnál és tűztávolságnál.
(8) A lakóterületen a melléképületek közül járműtároló, háztartási tároló, kiskereskedelmi üzlet, műhely, műterem, pince, présház, állattartó, gabonatároló, pajta, kerti építmény, növényház, terepszint alatti építmény, hulladéktároló, kirakatszekrény, közműcsatlakozó, közműpótló, kemence, tűzrakóhely, jégverem létesíthető. Az állattartó épület beépíthető alapterülete a telek területének max. 10%-a lehet, a beépítettség előírt mértékén belül. Állattartó épület csak a vízbázis védelmi előírásokkal, jogszabályokkal összhangban és az 1 sz. mellékletben meghatározott feltételekkel helyezhető el.
(9)
(10)
Településközponti vegyes területek építési övezetei
8. § (1) A község területén a vegyes területek sajátos építési használata szerint településközponti vegyes terület található, amely terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. A területen az OTÉK 16. és 32. §-a szerinti építmények helyezhetők el.
(2) A településközpont vegyes területen elhelyezhető:
1. lakóépület,
2. igazgatási épület,
3. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
4. egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges,
5. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
6. sportépítmény,
7. parkolóház,
8. nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik, a külön jogszabályok keretei között,
9. köztárgyak,
10. kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló épületnek nem minősülő építmények,
11. honvédelmet és a belbiztonságot szolgáló műtárgyak,
12. nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők.
A településközpont vegyes területen a kivételesen elhelyezhető:
13. nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény,
14. termelő kertészeti építmény.
(3) A településközponti vegyes területek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.
(4) Településközpont vegyes területen (Vt) telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre az alábbiakban megállapított beépítési jellemzőkkel lehet.
Építési övezet jele
|
Vt-O/50/1,0
6,5/800-16/30 |
1Vt-Sz/45/1,0
6,5/5000-30/25 |
Beépítési mód
Beépítettség (%)
Szintterület-sűrűség
Építménymagasság (m)
Telekterület (m2)
Telekszélesség (m)
Zöldfelület (%) |
Oldalhatáron álló
max. 50
max. 1,0
max. 6,5
min. 800
min. 16
min. 30 |
Szabadonálló
Max.45
Max. 1,0
Max. 6,5
Min. 5000
Min. 30
Min. 25 |
A szabályozási tervlapon alkalmazott övezetre vonatkozó előírás, amennyiben a telekalakításra és beépítésre vonatkozó egyéb jogszabályokat nem sért és a telekszélesség legalább 20 m, szabadonálló beépítési módra változtatható.
(5) Az oldalkert mérete nem lehet kisebb az övezetre megengedett maximális építménymagasságnál és tűztávolságnál.
(6) Az építési övezetben állattartási építmény nem helyezhető el.
(7) Az építési övezetek telkein az épületek elhelyezéséhez az OTÉK 35. §-ának vonatkozó előírásait kell alkalmazni, illetve a meglévő beépítéshez kell alkalmazkodni.
Gazdasági területek építési övezetei
9. § (1) A gazdasági terület sajátos építési használata szerint lehet:
a) kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz)
(2) A gazdasági területek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.
(3) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
(4) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen elhelyezhető:
-Mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági célú épület
-a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások
-igazgatás, egyéb irodaépület
-parkolóház,
-sportépítmény
(5) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen kivételesen elhelyezhető
-egyházi, oktatási, egészségügyi szociális épület,
-egyéb közösségi szórakoztató épület,
ha az építmény az adott területre vonatkozó övezeti előírásoknak, továbbá a rendeltetése szerinti külön hatósági előírásoknak megfelel, valamint a más rendeltetési használatból eredő sajátos hatások nem korlátozzák a szomszédos telkeknek az övezeti előírásoknak megfelelő beépítését, használatát
(6) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen (Gksz) telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre az alábbiakban megállapított beépítési jellemzőkkel lehet.
Építési övezet jele |
Gksz-SZ/50/1,0
8,0/2000-20/20 |
Gksz-SZ/40/0,5
4,5/500-14/30 |
Beépítési mód
Beépítettség (%)
Szintterület-sűrűség
Építménymagasság (m)
Telekterület (m2)
Telekszélesség (m)
Zöldfelület (%) |
Szabadon álló
max. 50
max. 1,0
max. 8,0
min. 2000
min. 20
min. 20 |
Szabadon álló
max. 40
max. 0,5
max. 4,5
min. 500
min. 14
min. 30 |
(7)
(8) Minden új létesítmény építésekor az OTÉK szerinti parkolóhelyeket kell megépíteni telken belül. A nem fedett parkolókat fásítani kell, az OTÉK 42. § (7) bekezdés előírása szerint.
Üdülőterületek építési övezetei
10. § (1) Az üdülőterület sajátos építési használata szerint lehet:
a, hétvégiházas üdülőterület (Üh)
b, üdülőházas üdülőterület (Üü)
(2) Az üdülő területek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.
(3) A hétvégiházas üdülőterületen (Üh) telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre az alábbiakban megállapított beépítési jellemzőkkel lehet.
Építési övezet jele |
Üh-O/20/0,2
4,5/400-15/60 |
Ühsz-O/20/0,2
4,5/400-15/60 |
Beépítési mód
Beépítettség (%)
Szintterület-sűrűség
Építménymagasság (m)
Telekterület (m2)
Telekszélesség (m)
Zöldfelület (%) |
oldalhatáronálló
max. 20
max. 0,2
max. 4,5
min. 400
min. 15
min. 60 |
oldalhatáronálló
max. 20
max. 0,2
max. 4,5
min. 400
min. 15
min. 60 |
(4) Hétvégiházas üdülőterületen (Üh) olyan építmények helyezhetők el, amelyek a terület rendeltetésével összhangban vannak és azt szolgálják, valamint sportépítmények helyezhetők el.
(5) Az Ühsz övezetekben üdülőrendeltetéshez kapcsolódó, azt szolgáló kereskedelmi, szolgáltató gazdasági építmények elhelyezhetőek, ha nincsenek zavaró hatással az üdülőfunkcióra.
(6) Az üdülőházas üdülőterületen (Üü) telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre az alábbiakban megállapított beépítési jellemzőkkel lehet.
Építési övezet jele |
Üü-SZ/30/0,5
6,0/2500-20/40 |
Beépítési mód
Beépítettség (%)
Szintterület-sűrűség
Építménymagasság (m)
Telekterület (m2)
Telekszélesség (m)
Zöldfelület (%) |
szabadonálló
max. 30
max. 0,5
max. 6,0
min. 2500
min. 20
min. 40 |
Különleges területek építési övezetei
11. § (1) A különleges terület sajátos használata szerint lehet:
a, temető, illetve kegyeleti rendeltetésű terület (Ktem)
b, sportolási célú terület, a szabályozási tervlap szerint (Ksp)
(2) A különleges területek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.
(3) A temető, illetve kegyeleti park rendeltetésű terület a sírhelyek, síremlékek, ravatalozó, kriptatárolók, urnatárolók építményeinek elhelyezésére szolgál (OTÉK
24. §)
Építési övezetek általános előírásai
12. § (1) Az építési övezetekben a nem kialakult (még nem vagy jellemzően nem beépített, illetve átalakításra szánt) területeken a telkek kialakításának, illetve beépítésének szabályait a vonatkozó építési övezeti előírások szerint kell betartani.
(2) Az építési övezetekben a már kialakult (beépített és beépített telkek közti foghíj-) telkeken az (1) bekezdésben hivatkozott előírásoktól az alábbiak szerint lehet eltérni.
a, Ha a telek jelenlegi beépítettsége meghaladja az övezetre előírtat, akkor a meglévő épület felújítható, de sem a beépítettség, sem az építménymagasság nem növelhető. Ha az épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni, és az
(1) bekezdés előírásait kell alkalmazni.
b, Ha a telek jelenlegi építményeinek magassága meghaladja az övezetre előírtat, akkor a meglévő épület felújítható, de átépítés esetén az új épület magassága nem haladhatja meg a közvetlen szomszédos épületek építménymagasságának átlagát.
c, Ha a telek jelenlegi beépítési módja nem felel meg az övezetre előírtnak, vagy az előírás szerinti beépítési mód a szomszédos telken kialakult állapot miatt átépítésnél, vagy új épület elhelyezésénél nem érvényesíthető, akkor az építési hatóság meghatározhatja az övezeti előírástól eltérő beépítési módot, a telekre vonatkozó egyéb építési előírások betartása mellett.
Belső tömbfeltárás esetén a kialakítható telek minimális szélessége 16 m.
(3) Az egyes telkeken az épületek elhelyezésekor a szabályozási tervben jelölt szélső építési vonalat kell figyelembe venni, ezek hiányában az OTÉK 35. §-ának vonatkozó előírásait kell alkalmazni. Előkert esetén az utcában kialakult jellemző állapotot kell irányadónak tekinteni. Új építési telkek esetében az előkert mértéke 5-15 m között változhat.
(4) Terepszint alatti építmény a telek – építési előírásokban meghatározott – beépíthető területének 100%-a, és a telek nem beépíthető (szabad) területének 50% alatt létesíthető.
(5) Az építési övezetek területén a gépjárművek elhelyezésére az OTÉK 42. §-ának előírásait kell alkalmazni.
(6) A területfelhasználási egységen belül önállóan szabályozott zöldfelületeken: telken belüli védőzöld, épület nem létesíthető, egyebekben a zöldterületekre vonatkozó
21. §. előírásait kell alkalmazni, továbbá a telkeken belüli zöldfelületek kialakításakor a 2 sz. mellékletben meghatározott feltételek szerint kell a növényzetet telepíteni.
(7) Beépítésre szánt területen új épület tervezett földszinti padlóvonala nem lehet alacsonyabban, mint a mértékadó belvízszint: (111,00 mBf) + 60 cm .
IV. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK RÉSZLETES ELŐÍRÁSAI
Közlekedési és közműterületek
13. § (1) A közlekedési és közműterület rendeltetése, illetve használata szerint
általános közlekedési és közműterület (KÖu)
(2) Az általános közlekedési és közműterületek övezete a közlekedés, közmű és hírközlés céljára kijelölt terület. Az övezetben az OTÉK
26. §-a szerinti építmények helyezhetők el.
Közlekedési létesítmények
14. § (1) A település területén közlekedési célra területet felhasználni, közlekedési létesítményt elhelyezni csak az OTÉK, a hatályos jogszabályok, valamint jelen rendelet előírásai szerint lehet.
(2) A közutak és közterületek számára a szabályozási tervben meghatározott építési területet kell biztosítani. A szabályozási szélesség akkor csökkenthető, ha az illetékes hatóság a keresztmetszeti elemek helyszükségletének méretezése alapján ehhez hozzájárul.
(3) Az utak szabályozási szélességén belül a közlekedők forgalomészlelését nem zavaró növényzet telepíthető.
(4) Az állami utak külterületi szakaszán 50 m-ig építmény elhelyezése, anyagok tárolása csak a közútkezelő engedélyével lehetséges.
(5) A közúthálózat elemei számára beépítésre szánt területen az alábbi szélességű területeket kell biztosítani.
utcanév |
helyrajzi szám |
szabályozási szélesség (m) |
tervezési osztály |
13101 sz. állami mellékút |
019 |
16,0-22,0 |
K.VI.C |
13101 sz. állami mellékút |
63 |
16,0-22,0 |
B.V.c.D |
Rákóczi Ferenc utca |
82 |
15,0-16,0 |
B.VI.d.C |
Petőfi Sándor utca |
39/1 |
6,0-12,0 |
B.VI.d.C |
Ibolya utca |
223 |
6,0 |
B.VI.d.C |
Rózsa utca |
232,264 |
6,0 |
B.VI.d.C |
Győri utca |
63 |
10,0-18,0 |
B.VI.d.C |
A tervezett összekötő út külterületi szakasza |
|
16,0 |
K.VI.C |
A tervezett összekötő út belterületi szakasza |
|
16,0 |
B.V.d.A |
(6) A szabályozási szélességgel meghatározott területsávok mentén létesítményt elhelyezni csak az út szabályozási szélességének megtartásával szabad.
(7)
(8) A szabályozási szélességbe eső meglévő épületeken végezhető mindennemű építési tevékenység – területsáv kialakításának várható idejét, az épületnek a területsávban elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági értékét) mérlegelve, az illetékes útügyi hatóság állásfoglalása alapján engedélyezhető.
(9) Az OTÉK 42. § (2) bekezdése szerint parkolási igényt telken belül kell kielégíteni.
(10) Új utak és utcák kialakításánál legalább egyoldali fasorok helyét biztosítani kell. Ahol a szabályozási szélességek és a közműadottságok lehetővé teszik, a meglévő utcákban is fasorokat kell telepíteni, illetve a meglévő fasorokat ki kell egészíteni. Fasortelepítéseknél kerülni kell a gyorsan öregedő, szemetelő vagy allergiakeltő pollenű, termésű fafajok (pl. nyárak) alkalmazását, ültetését. A fafajok kiválasztásánál előnyben kell részesíteni a levegőszennyezést tűrő fajokat.
15. § Általános előírások
(1) A közüzemi közműhálózatokat és közműlétesítményeket közterületen, vagy közmű-üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyet biztosítani. Az elhelyezésnél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.
(2) A közműhálózatok és létesítmények ágazati előírások szerinti biztonsági övezetének is közterületre kell esni, ettől eltérő esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a területi igényt biztosítani. Közművek számára szolgalmi jogi bejegyzést csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol építési korlátozást nem okoz. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedélyezhető.
(3) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, a kiváltandó feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat a földben.
(6) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal-fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad elépíteni.
(7) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenítésre, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.
16. § (1) A vízvezetékek a védőtávolság igénye az MSZ 7487-es szabványban rögzített előírás szerint biztosítandó.
(3) A tervezési területen megvalósuló építmények oltóvíz ellátását biztosítani kell. Ennek érdekében a közműves ivóvíz hálózatot a 35/1996. (XII.29.) BM rendelettel hatályba léptetett Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) 46. § - 49. § szakaszaiban foglaltak figyelembe vételével kell kialakítani, illetve oltóvíz tároló medencét kell létesíteni.
(4) A vízvezeték – hálózat körvezetékes módon kerüljön kiépítésre.
17. § (1) A szennyvizekkel a környezetet szennyezni nem szabad, ezért:
a, a talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében új létesítményeknél, lakásoknál a szennyvizek szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos, az még átmenetileg – rövid időre – sem engedélyezhető.
b, A nyílt árkokra, patakra, egyéb időszakos, vagy állandó vízfolyásba való szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni.
c, A településen a csatornázott és a csatornázásra kerülő utcákban, a csatorna kiépítését követően a meglévő épületeknél érintett telkeket ösztönözni kell, az új építési engedélyeknél kötelezni kell a közcsatornára való rákötésre.
d, A település területén foghíjként beépítésre kerülő, jelenleg közcsatorna-hálózattal nem rendelkező környezetben fekvő lakótelekre lakóépület építésénél a keletkező szennyvizek összegyűjtésére átmenetileg engedélyezhető közműpótló (szivárgásmentes) berendezés alkalmazása. A közcsatorna-hálózat kiépítésével az érintett valamennyi ingatlant kötelezni kell a csatornára való rákötésre vagy Magyarországon bevizsgált és engedélyezett házi szennyvíztisztító kiépítésére.
e, Új telekalakítással, tömbfeltárással kialakításra kerülő telkekre és valamennyi beépített, illetve beépítésre szánt területre javasolt egyéb övezetbe tartozó épület építésére engedély csak akkor adható, ha a közcsatorna-hálózatra közvetlenül, vagy a csatornahálózat továbbépítésével csatlakoztatható. Használatbavételi engedély feltétele a közcsatorna-csatlakozás megléte.
f,
(2) Vállalkozási, gazdasági, ipari területről (lakótelkeken engedélyezett vállalkozások esetén is!) a kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelni, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel – a megengedett szennyezettség mértékéig – elő kell tisztítani.
(3) A VIZIG kezelésű (nagyobb árhullámmal veszélyeztetett) vízfolyások, tó, tározó mellett 10-10 m, a kisebb vízfolyások partéleitől 6-6 m, az önkormányzati kezelésben lévő árkok partéleitől 3-3 m, a már elépített helyeken a nyílt árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 3 m, a másik oldalon legalább 1m, szélességű sáv karbantartás, illetve árvízi védekezés számára szabadon hagyandó.
(4) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, horhos stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján a VIZIG engedélyével szabad.
(5) A település hosszú távú arculatformálását meghatározó csapadékvíz-elvezetési tanulmányterv készítendő a 16-os bekezdésben előírtak figyelembevételével.
A csapadékvíz-elvezetési tanulmányban rögzítetteket a szabályozási tervbe tovább kell vezetni.
(6) 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlen a zöldfelületre. Ezekről a nagyobb parkolófelületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatornahálózatba. „Zöld” parkoló létesítése tilos!
18. § (1) A nagyfeszültségű, illetve a középfeszültségű 20 kV-os oszlopokra fektetve épített villamoshálózatokról szóló előírásokat, az MSZ 151 sz. szabvány és a 11/1984 IpM rendelet szerint rögzített biztonsági övezetét szabadon kell hagyni.
(2) Esztétikai és területgazdálkodási szempontból a burkolt utakkal rendelkező területeken, új beépítésre szánt területen, illetve utak szilárd burkolatának kiépítésekor új nagy-, közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási) villamosenergia-ellátási hálózatot építeni, meglévő hálózat rekonstrukcióját engedélyezni csak földkábeles elhelyezéssel szabad.
(3) Burkolat nélküli utakkal feltárt területeken, valamint beépítésre nem szánt területeken a villamosenergia-ellátás hálózatainak föld feletti vezetése fennmaradhat területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a villamos energia elosztási, a közvilágítási és az elektronikus hírközlési szabadvezetéket közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők.
(4) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglévő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető.
19. § (1) A települést ellátó nagyközépnyomású vezetékek, a gázfogadó, a nyomásszabályozók helyét és ágazati előírás szerinti biztonsági övezetét szabadon kell hagyni. Az érintő tevékenység csak a szolgáltató hozzájárulásával engedélyezhető. A településen belüli gázelosztás jellemzően középnyomáson megoldott, új utcák szabályozási szélességét ennek megfelelően kell alakítani.
(2) Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomásszabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.
20. § (1) Településrendezési szempontból a elektronikus hírközlési hálózatot létesítésekor, illetve rekonstrukciójakor földkábelbe, illetve alépítménybe helyezve föld alatt vezetve kell építeni. Ahol a föld feletti vezetés egyelőre fennmarad területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a elektronikus hírközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.
(2) A mikrohullámú összeköttetés biztosítására szükséges, előírt magassági korlátozás betartandó.
(3) Közszolgálati táv- és hírközlési antennák csak építési engedéllyel helyezhetők el. Táv- és hírközlési antennák telepítéséhez az engedély kiadásának feltétele, hogy előzetesen településképi és sziluettvizsgálat készüljön, az önkormányzattal egyeztetett helykijelölési eljárás lefolytatásra kerüljön.
21. § (1) Zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület, amely nagyságától, elhelyezkedésétől és kiépítettségétől függően lehet közpark (Z), illetve közlekedési területekhez kapcsolódó szélesebb köztér.
(3) A közpark területének legalább 75%-át növényzettel fedetten kell kialakítani, illetve fenntartani.
(4) Közpark létesítése, rekonstrukciója, azokban építmények elhelyezése csak kertészeti szakvélemény alapján történhet.
(6) Közhasználatú zöldterületként biztosítani kell a Z jelölésű területek (lásd: szabályozási tervlap) körbejárhatóságát és gondozott zöldterületi kialakítását.
22. § (1) Erdőterület a földhivatali nyilvántartás szerint erdőművelési ágban nyilvántartott terület.
(4) Gazdasági rendeltetésű erdő területén (Eg) az erdőgazdálkodáshoz és vadgazdálkodáshoz rendeltetésszerűen kapcsolódó építmények helyezhetők el (a területileg illetékes erdészeti hatóság előzetes engedélyével) az OTÉK 28. §-ának (4) bekezdésében előírtaknak (0,5%-os beépítettséggel 10 ha-t meghaladó területnagyság esetén) megfelelően.
Építési övezet jele |
Eg-SZ/0,5/0,1
3,5/10 ha/-- |
Beépítési mód
Beépítettség (%)
Szintterület-sűrűség
Építménymagasság (m)
Telekterület (m2)
Telekszélesség (m)
Zöldfelület (%) |
szabadonálló
max. 0,5
max. 0,1
max. 3,5
min. 10 ha
---
min. 95 |
23. § Mezőgazdasági terület az azonos tájjelleg, földhasználat, a beépítettség intenzitása, a sajátos építési használata, továbbá tájképi és környezetvédelmi érzékenysége szerint a következő területfelhasználási egységekbe tartozik:
a, általános (Má)
c, mezőgazdasági terület rét, legelő (Ml)
d, farmgazdaság (Mf)
(1) 720 m2-t el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem szabad.
(2) Legelő és gyep művelési ágú területen építményt elhelyezni nem szabad.
(3) Mezőgazdasági általános területfelhasználású területen (Má), a növénytermesztés és az állattenyésztés, az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás, -tárolás építményei az alábbiak szerint helyezhető el:
Építési övezet jele |
Má-SZ/3/0,5
4,5/1500/75 |
Beépítési mód
Beépítettség (%)
Szintterület-sűrűség
Építménymagasság (m)
Telekterület (m2)
Telekszélesség (m)
Zöldfelület (%) |
szabadonálló
max. 3
max. 0,1
max. 4,5
min. 1500
min. 15
min. 75 |
(4) Általános mezőgazdasági területen (Má) lakóépület elhelyezésre az alábbiak szerint van mód:
Építési övezet jele |
Má-SZ/1,5/0,1
4,5/6000-30/60 |
Beépítési mód
Beépítettség (%)
Szintterület-sűrűség
Építménymagasság (m)
Telekterület (m2)
Telekszélesség (m)
Zöldfelület (%) |
szabadonálló
max. 1,5
max. 0,1
max. 4,5
min. 6000
min. 30
min. 60 |
(5) Mezőgazdasági farmgazdaság terület
(Mf) építési övezetbe sorolt terület mezőgazdasági termelő tevékenységhez szükséges istállók, raktárak illetve egyéb az állattartáshoz és takarmány-tároláshoz-feldolgozáshoz kapcsolódó építmények (az OTÉK
29. § (1) bek. szerint) elhelyezésére szolgál. Az övezetben a tulajdonos vagy üzemeltető és a személyzet számára ottlakást biztosító lakóház is kialakítható.
(6) Az Mf építési övezetben terepszint alatti építmények elhelyezése engedélyezhető.
(7) Az egyes építési telkek konkrét beépítésének kialakítására az oda telepíteni kívánt funkció, technológia ismeretében az építési engedélyezési terv részeként legalább 1:1000 méretarányú beépítési terv készítendő, amely az elhelyezésén kívül a parkolásra, a ki-beszállításra, a zöldfelületek kertészeti kialakítására, a közműellátás megoldására, valamint a környezetvédelmi előírások betartására is kiterjed.
(8) A farmgazdaság területén építmény elhelyezésére az alábbiak szerint van mód:
Építési övezet jele |
Mf-SZ/3/0,1
6,5*/6000/50 |
Beépítési mód
Beépítettség (%)
Szintterület-sűrűség
Építménymagasság (m)
Telekterület (m2)
Telekszélesség (m)
Zöldfelület (%) |
szabadonálló
max. 3
max. 0,1
max. 6,5*
min. 6000
min. 25
min. 50 |
* Technológiai kényszer (pld. torony-szerű siló) esetén – kivételként – ettől a beépített alapterület 5 %-ában eltérés engedélyezhető.
Vízgazdálkodási területek
24. § (1) A vízgazdálkodással kapcsolatos összefüggő területek (V) a vízfolyások, tavak, tározók vízmedre, a hullámtér, a vízbeszerzési területek és védő területeik, illetve a vízmű területek.
(2) Vízgazdálkodási területen (V) a vízkárelhárítási, vízgazdálkodási létesítmények, továbbá a vízi sport, strandolás, horgászat közösségi építményei alakíthatók ki a vízügyi jogszabályok figyelembevételével.
(3) Az ártérben lévő üdülőházakkal beépült területen (Vü) a meglévő üdülőépületek felújíthatók, de tovább nem bővíthetők. Új üdülőépület a meglévő épület bontása után sem helyezhető el. A Vü övezetekben közösségi, vízisport, és sporthorgászati építmények helyezhetők el.
(4) Az ártérben lévő Vü övezetben az épületek - eseti vízügyi előírások alapján – lábakra állítandók. A „földszinti” padlóvonal ennek figyelembevételével a terepszinthez viszonyítva 1,50 - 2,30 m (112,50 – 113,0 m Bf.) A területen a szintenkénti nettó alapterület legfeljebb 80 m 2 lehet.
(5) Az ártérben lévő Vü övezetekben a telkek közterülettel érintkező telekhatárán építendő kerítés csak építési engedély alapján építhető. A kerítés tömör lábazata maximum 45 cm-rel emelkedhet a terepszint fölé, e fölött csak áttört kialakítású kerítés építhető, melynek magassága maximum 1,5 m lehet.
(1) Az építmények és használatuk külön-külön és együttesen sem eredményezhetnek a jogszabályokban és más hatósági előírásokban megállapított terhelési határértékeket meghaladó mértékű káros hatást a környezetükre. A káros környezeti hatás értékét a területen már meglévő „háttér” értékekkel együtt kell figyelembe venni. A terhelési határértékek zaj- és rezgésvédelem, talajvédelem, radioaktivitás, a levegő tisztaságának védelme és a vízminőség tekintetében az építési engedély megkérésekor hatályos jogszabályok alapján kell meghatározni, illetve megkérni.
(2) A környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységekre előzetes, esetenként részletes hatásvizsgálatot kell készíteni a vonatkozó jogszabályok szerint.
(3) Beépítési feltételek
a, a rendeltetésszerű használathoz szükséges villamos energia, ivóvízellátás biztosított,
b, a keletkező szennyvíz és csapadékvíz elvezetése megoldott,
c, a használat során keletkező hulladék elszállítása, ártalmatlanítása biztosított,
d, az építmény és a tervezett tevékenység nem befolyásolja károsan a föld alatti és felszíni vizek mozgását, a kibocsátások (szennyvíz, légszennyező anyagok, hulladékok) nem károsíthatják a környezeti elemeket és az épített környezetet, az emberi egészséget.
26. § (1) A közigazgatási területen csak olyan tevékenységek folytathatóak, amelyek során szennyező és környezetet veszélyeztető anyagok nem kerülnek a talajba,
(2) A termőföld védelmét a termőföldről szóló törvény alapján kell biztosítani.
(3) Mezőgazdasági területen talajtani szakvélemény alapján csak a vonatkozó rendelet szerint kezelt szennyvíziszap és tisztított szennyvíz helyezhető el. Az elhelyezési engedélyt 5 évenként meg kell újítani. Termőföldet beruházás céljára csak az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb mértékben szabad igénybe venni. A humuszos termőréteg megőrzéséről gondoskodni kell.
27. § (1) A keletkező szennyvizet csatornahálózatba kell vezetni a vonatkozó rendeletben előírt határértékek betartásával. Ahol erre nincs lehetőség, csak szivárgásmentesen kialakított szennyvíztároló vagy a hatályos rendelet „A” szennyezettségi határértékeinek megfelelő kis szennyvíztisztító berendezés engedélyezhető.
(2) Az élővizeket terhelő szennyező üzemi vízkibocsátásoknál – a technológiai fegyelem és a határértékek betartása érdekében – szükség esetén a vizeket kezelni, tisztítani kell. A felszíni vízbe csapadékvíz/tisztított szennyvíz csak akkor vezethető, ha a vonatkozó rendeletek előírásai lehetővé teszik és annak határértékei be vannak tartva.
(3) A bekötések engedély kötelesek.
(4) Vízfolyásba csak a környezetvédelmi hatóság által határozatban megadott határértéket nem meghaladó vizek vezethetők. Ez vonatkozik a hővel szennyezett bevezetésekre is. A meglévő és távlati vízbázisok védelmét biztosítani kell. A közigazgatási terület felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny. Az intézkedési szennyezettségi határérték Ci= C2.
(5) A szennyvízcsatorna hálózat kiépülte után a háztartási és ipari szennyvizeket a csatornahálózatba kell kötni. Szennyvíz szikkasztása nem, gyűjtése külterületen indokolt esetben engedélyezett. A befogadóba kötött szennyvíz minőségének meg kell felelni a vonatkozó rendelet előírásainak.
(6) A szennyezésnek kitett területeken (nagyobb állattartó létesítmények) monitoring kutak létesítése javasolt a talajvíz minőségének ellenőrzése céljából évi kétszeri mintavétellel.
(7) A trágyát és csurgalékot szivárgásmentesen kialakított gyűjtőhelyen kell gyűjteni, a kiszórt trágyát mielőbb be kell forgatni.
(8) A talajvíz minőségének megóvása a bányatavak hasznosítása során kiemelkedően fontos szempont. A hasznosítás vízjogi engedély köteles.
(9) Az élővizek fenntartási munkáinak elvégzéséhez a szükséges szélességű parti sávot szabadon kell hagyni.
(10) Az utak szilárd burkolattal történő ellátásával egy időben a csapadékvíz-elvezetést is meg kell oldani.
28. § (1) Ipari létesítményeknél a légszennyező forrásokra a határértékeket az alapbejelentés után a Környezetvédelmi Felügyelőség határozatban adja meg.
(2) Légszennyező tevékenység esetén be kell tartani a vonatkozó rendelet előírásait a levegő védelmével kapcsolatos jogszabályok szerint, illetve nem lépheti túl rendeletekben előírt határértékeket.
(3) Hulladékot nyílt téren, illetve háztartási tüzelőberendezésben égetni tilos.
(5) A mezőgazdasági hulladékok égetését, valamint a 140 kW-ot meg nem haladó kizárólag tüzelő és egyéb, kizárólag füstgázt tartalmazó berendezések használatát önkormányzati rendeletben kell szabályozni.
29. § (1) Az ipari és szolgáltató tevékenységet gyakorló létesítmények részére a betartandó határértéket az I. fokú környezetvédelmi hatóság a létesítés során írja elő.
(2) Lakó-, valamint az oktatási, egészségügyi intézmények zajvédelmi szempontból védett területnek minősülnek.
30. § (1) A település területén törekedni kell a keletkezett hulladékok csökkentésére, minél nagyobb arányú hasznosítására.
(2) Meg kell oldani a szelektív hulladékgyűjtést és a kommunális hulladék szervesanyag tartalmának csökkentését. A települések szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályozását a vonatkozó rendeletek szerint kell megvalósítani. A területi hulladékgazdálkodási terv kihirdetése után el kell készíteni a helyi hulladékgazdálkodási tervet.
(3) A kommunális hulladékok gyűjtését, szállítását, ártalmatlanítását a mindenkor érvényben lévő önkormányzati köztisztasági rendeletben előírtak szerint kell tervezni és végrehajtani, összhangban a hulladékgazdálkodási törvényekkel. A település szilárd és folyékony hulladékra vonatkozó helyi közszolgáltató kiválasztásáról és a közszolgáltatási szerződésről a vonatkozó rendelet előírásait kell figyelembe venni.
(4) A veszélyes hulladékokat az ipari és szolgáltató cégeknek, a lakossági veszélyes hulladék begyűjtőknek a hatályos jogszabályok előírásai szerint kell gyűjteniük, ártalmatlanítaniuk, dokumentálniuk.
(5) A szippantott szennyvizek ürítése az erre kijelölt szennyvíztisztító telepen kialakított ürítőhelyen lehetséges.
(6) Dögtemető, dögkút, szennyvíziszap tároló nem létesíthető.
31. § (1) Védett természeti területen a természeti, tájképi és kultúrtörténeti értékek védelmét biztosítani kell:
a, a táj karakterét megváltoztató tereprendezés, földmunka nem engedélyezhető,
b, vízfolyások rendezése, karbantartása, vízmosások megkötése csak a természeti és táji értékek károsítása nélkül, tájba illő módon – természetszerűen történhet.
c, nád, avar, gyep, gaz, erdészeti és mezőgazdasági hulladék égetése tilos.
(2) Fakivágáshoz engedély csak akkor adható ki:
a, ha azt a fa egészségi állapota, vagy
b, a balesetveszély azt feltétlenül szükségessé teszi,
c, ha tájidegen fa- vagy erdőállományok, őshonos fa- vagy erdőállomány ültetése miatt történik a fakivágás.
(3) A nádasok fenntartását, kezelését, hasznosítását úgy kell folytatni, hogy az egyidejűleg biztosítsa a természet-, környezet- és vízminőség védelmi követelményeket. A művelési ág megváltoztatása csak akkor lehetséges hatósági engedély alapján, ha a nádas helyreállítása már nem lehetséges. A nádgazdálkodásról az ingatlan tulajdonosa/vagyonkezelő köteles gondoskodni.
(4) Védett helyi természeti érték a 40 hrsz-ú területen található „Aranykert” 7 db + 5 db kocsányos tölgye, továbbá a 060 hrsz-ú területen található „révlejárói tölgy” és a 06 hrsz-ú területen a Nepomuki Szent János szobor melletti fekete nyárfa.
Kulturális örökségvédelem
32. § (1) A települési értékvédelem kiterjed
- Országos műemléki védelemre
- Helyi védelemre
- Régészeti lelőhelyek védelmére
(2) Az országos műemléki védettség megállapítására vagy visszavonására a mindenkori hatályos törvények előírásai szerint kell eljárni.
(3) Országos műemléki védelemben részesített objektum nem található a településen.
(4)
(5)
(6) .
(7)
(8)
(9)
(10)
(11)
(12) Külterületen beépítésre szánt területre történő bevonásánál érintett, illetve beépítésre nem szánt területen végzendő építkezéséknél-a kivitelezés megkezdése előtt 8 nappal- az építkezés megkezdését a Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumigazgatóság felé be kell jelenteni
(13) Régészeti lelőhelyen a 2001. évi LXIV. tv. előírásai szerint kell eljárni. Régészeti lelőhelynek számít az itt felsorolt helyrajzi számú területek.
- 65, 69 hrsz
(14) Régészeti lelőhelyeken bármilyen – 30 cm-t meghaladó talajbolygatással, vagy végleges elfedéssel járó beruházási tevékenység csak megelőző régészeti feltárások után, a lelőhelyek védelmével összhangban lehetséges.
33. § (1) Építési korlátozás alá esnek az alábbi területek védőtávolság miatt:
- az országos közutak külterületi szakaszain a tengelyvonaltól számított 50-50 m távolságon belül, ahol építményt elhelyezni a közlekedési hatóság engedélyével lehet,
- közművezetékek és közműlétesítmények védőtávolságán belül a 14 és
15. § szerint,
- egyéb környezetszennyező létesítmények védőtávolságán belül a
25. § szerint,
- üdülőterület 500 m-es környezetében állattartó építmény tekintetében.
- Árvízvédelmi területen, a töltéslábaktól számított 10-10 m-es sávokon belül semmilyen létesítmény nem alakítható ki, ott csak rét és gyepművelés folytatható.
- Árvízvédelmi területen, a töltéslábtól számított 110 m-en belül, pince, stb., azaz térszín alatti építmény, építményrész, a szükséges alapozási munkálatokon kívül nem létesíthető.
- Felszíni és felszín alatti vízbázisok belső, külső, „A” és „B” védőövezeteiben az 123/1997.(VII.18.) Kormány rendeletben meghatározottak tekintetében.
(2) Építési korlátozás alá – egyéb szempontok miatt – eső területek:
- a szabályozási tervben E
V-vel jelölt területek a
22. § szerint.
34. § (1) Jelen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszi a Vének község Összevont egyszerűsített rendezési tervéről szóló Kisbajcs község Közös Tanácsa 1/1990. rendelete, Vének község Önkormányzata Képviselő-testülete 5/1992.(VIII.05.) rendelete és 5/1998.(VIII.28.) rendelete.
(2) Jelen rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően az I. fokú határozattal el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
üres cím
üres cím
üres cím
üres cím
RT-3/M1