Vének Község Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCV. törvény 5.§ (2) bekezdésében és 18.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

A rendelet hatálya

1.§

(1) E rendelet hatálya kiterjed:

a) Vének Község Önkormányzatára, annak szerveire, az Önkormányzat által alapított, illetve tulajdonosi irányításával működő költségvetési szervekre, ide értve a körjegyzőség hivatalát is (továbbiakban: intézmények);

b) az önkormányzat tulajdonában álló vagy tulajdonába kerülő:ingatlan és ingó dolgokra;vagyoni értékű jogokra;gazdasági és közhasznú társaságokban az önkormányzatot megillető részesedésekre;pénzvagyonra, valamint az értékpapírokra (továbbiakban: önkormányzati vagyon).

(2) A rendeletben foglalt értékhatárokat nettó értékként kell értelmezni.

Az önkormányzati vagyon

2.§

(1) Az önkormányzat törzsvagyonába tartozó kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló, forgalomképtelen vagyonelemeket a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(2) Az önkormányzat törzsvagyonába tartozó nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű, forgalomképtelen vagyonelemeket a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

(3) Az önkormányzat törzsvagyonába tartozó korlátozottan forgalomképes vagyonelemek körét a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

(4) Az önkormányzat üzleti vagyonába tartozó vagyonelemeket a rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.

(5) A Képviselő-testület a korlátozottan forgalomképes, vagy az üzleti vagyonelemek közé történő besoroláskor figyelembe veszi az önkormányzat hosszú távú vagyongazdálkodási tervét.

Vagyonnyilvántartás

3.§

(1) Az önkormányzat tulajdonába tartozó vagyonelemekről a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 110. §-ában meghatározottak szerint kell nyilvántartást vezetni.

A vagyonkezelői jog létesítése, ellenértéke és ingyenes megszerzése

4. §

(1) A rendelet 3. számú melléklete tartalmazza azokat a vagyonelemeket, amelyekre önkormányzati közfeladat ellátásához kapcsolódóan vagyonkezelői jog létesíthető.

(2) A vagyonkezelői jog vagyonkezelői szerződéssel jön létre.

(3) Az önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adásáról, annak ellenértékéről vagy ingyenességéről és a vagyonkezelési szerződés tartalmi elemeiről - a rendeletben foglaltak figyelembe vételével - a Képviselő-testület határozattal dönt. A határozat mellékletében fel kell sorolni a kezelésbe adott ingatlan vagyon legfőbb jellemzőit (helyrajzi szám, terület, az ingatlan rendeltetése, az ingatlanban található helyiségek, az ingatlan műszaki állapota, nyilvántartott értéke stb.)

(4) A vagyonkezelői jog vagyonkezelési szerződéssel történő átruházása ingyenesen, versenyeztetés nélkül történik kivéve, ha a Képviselő-testület egyedi döntéssel másként határoz.

(5) A vagyonkezelői jogot ingyenesen átengedni a következő vagyonkezelőknek lehet:

a) költségvetési szervnek vagy önkormányzati intézménynek

b) önkormányzati társulásnak.

(6) Amennyiben a Képviselő-testület határozatában az önkormányzati vagyon vagyonkezelési szerződéssel történő átadásának versenyeztetéséről dönt, a vagyonkezelői jogot valós értéken – a közfeladat ellátásának garanciáit is figyelembe véve – a legelőnyösebb ajánlattevő részére lehet átruházni.

(7) A versenyeztetést a rendelet 5. számú melléklete szerinti pályáztatási szabályzat szerint kell lefolytatni.

(8) A pályázat kiírása előtt az Önkormányzat köteles vagyonértékelést végeztetni, ami alapul szolgál a vagyonkezelői jog ellenértékének megállapításához.  

(9) A vagyonkezelői jog éves ellenértéke a tárgyév első napján vagyonkezelésbe adott eszközök könyv szerinti bruttó értékének legalább 0,1 %-a.

A vagyonkezelői jog gyakorlására vonatkozó szabályok

4/A.§

(1) A vagyonkezelő a kezelésében lévő önkormányzati vagyonnal  az Önkormányzat kötelező feladatainak a sérelme nélkül, a jó gazda gondosságával köteles gazdálkodni. Az e kötelezettsége megszegésével okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint tartozik felelősséggel, de a vagyonkezelési szerződésben a felek szigorúbb feltételeket is megállapíthatnak.

(2) A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződésben meghatározott időponttól a vagyont birtokba veheti, gyakorolhatja a tulajdonost megillető jogokat és viseli a rá háruló terheket, kötelezettségeket azzal, hogy a vagyont nem idegenítheti el, a vagyont biztosítékul nem adhatja, és a vagyonkezelői jogot harmadik személyre nem ruházhatja át.

(3) A vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről a vagyonkezelő saját költségén köteles gondoskodni.

(4) A vagyonkezelő köteles gondoskodni a vagyonkezelésbe adott vagyon értékének, állagának megóvásáról, a szükséges karbantartások, felújítások elvégzéséről, elvégeztetéséről.

(5) Ha a vagyonkezelő a tevékenységét a vagyonkezelésbe vett és saját eszközökkel együttesen végzi, akkor a használatból, működésből származó bevételeit, közvetlen költségeit és ráfordításait a vagyonkezelési szerződésben rögzített módon köteles elkülöníteni.

A vagyonkezelői jog ellenőrzésének szabályai

4/B.§

(1) A vagyonkezelő tulajdonosi ellenőrzése

a) belső ellenőrzés és a

b) Képviselő-testület által esetileg elrendelt - polgármester által végzett - ellenőrzéssel valósul meg.

(2) A vagyonkezelés ellenőrzése során ellenőrizni kell, hogy a vagyonkezelő teljesíti-e a vagyonkezelési szerződésben rögzített és a rendeletben nevesített kötelezettségeit.

(3) A vagyonkezelő köteles

a) tűrni a vagyonkezeléssel kapcsolatos ellenőrzéseket, az ellenőrzések során köteles együttműködni, az előírt beszámolót teljesíteni,

b) az ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján tett intézkedéseiről az Önkormányzatot 30 napon belül értesíteni.

Önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyon hasznosítása, tulajdonjogának átruházása

5.§

(1) Az önkormányzati tulajdonban álló nemzeti vagyon tekintetében nettó 500 000 forint értékhatár feletti nemzeti vagyont hasznosítani, továbbá a tulajdonjogát átruházni - ha törvény kivételt nem tesz - csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet, a képviselő-testület által kitűzött, illetve elismert cél, vagy feladat, továbbá funkció kikötése mellett.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nemzeti vagyont csak 6 hónapnál nem régebbi, független értékbecslő által készített forgalmi értékbecslés alapján lehet átruházni.

(3) Ha rendelkezésre áll 3 évnél nem régebbi forgalmi értékbecslés, annak felülvizsgált változata is elfogadható.

(4) Az Önkormányzat tulajdonát képező nettó 500 000 forint piaci értéket meg nem haladó nemzeti vagyont hasznosítani, továbbá tulajdonjogát átruházni csak a piaci érték meghatározását követően lehet a képviselő-testület által kitűzött, illetve elismert cél, vagy feladat, továbbá funkció kikötése mellett.

(5) A versenyeztetési eljárást jelen rendelet 5. számú melléklete szerint kell kiírni és lefolytatni.

(6) Pályázatot kell kiírni a képviselő-testület által kitűzött, illetve elismert cél vagy feladat önkormányzat számára legkedvezőbb feltételekkel történő elérése, illetve teljesítése érdekében.

(7) Árverést kell kiírni az előírt feltételek teljesítése mellett a legmagasabb ár elérése érdekében.

Felajánlott vagyon elfogadása

6.§

(1) Ha valamely vagyonról az 1.§ (1) bekezdés a) pontjában meghatározott szervek javára lemondtak (Ptk-ban szabályozott jogcímek alapján: öröklés, ajándékozás, ellenszolgáltatás nélküli, stb.), ezt a lemondásban megnevezett akkor fogadhatja el, ha képes az azzal járó kötelezettségek teljesítésére, és a felajánlott vagyon elfogadásához a Képviselő-testület hozzájárult. Ha a Képviselő-testület a felajánlott vagyon elfogadásához hozzájárult, illetve a felajánlott vagyont elfogadja, egyben a vagyontárgy besorolását is meghatározza.

(2) A hagyaték, az ajándék terheit, valamint az ajándékozási, illetve hagyatéki eljárás költségeit az önkormányzat költségvetéséből kell fedezni. A vagyon hasznosításának vagy rendeltetésének meghatározásakor az ellenszolgáltatás nélkül felajánló akaratát figyelembe kell venni.

(3) A felajánlott vagyon nem fogadható el, ha a vagyon

- olyan ingatlan vagy ingatlanrész, amelyben az önkormányzat, illetve a vagyonkezelő számára használható, vagy hasznosítható rész (földterület, lakás, helyiség) nincs,

- olyan hagyaték (ingatlan, ingatlanrész, eszköz, befektetés, pénz), melynek ismert terhei elérik, vagy meghaladják a hagyaték értékét.

Követelések kezelése

7.§

(1) Az önkormányzat és szerve - kis összegű követelések kivételével - csak az alábbi esetekben mondhat le részben vagy egészben követeléséről:

a.) csőd egyezségi megállapodásban;

b.) bírói egyezség keretében;

c.) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló írásbeli nyilatkozata alapján a követelés várhatóan nem térül meg;

d.) végrehajtás során, ha a követelés nem, vagy csak részben térül meg;

e.) ha a követelés igazoltan csak veszteséggel (aránytalan költségráfordítással) érvényesíthető;

f.) hitelt érdemlően bizonyított, hogy a követelés kötelezettje nem lelhető fel.

(2) A mindenkori költségvetési törvényben meghatározott kisösszegű követelések tekintetében lemondani (a követelést törölni) csak azokról az értékhatár alatti vevői követelésekről lehet, melyek szolgáltatásnyújtásból, térítési díjból, közterület-használati díjból és munkavállalókkal szembeni követelésekből származnak.

(3) A kisösszegű követelés behajtását előírni nem kell, de a követelés törlése előtt legalább 2 alkalommal dokumentáltan meg kell kísérelni a követelés beszedését.

Építési telkek

8. §

(1) A Képviselő-testület által értékesítésre kijelölt építési telkek elidegenítése esetén beépítési kötelezettséget kell előírni.

(2) A beépítési kötelezettség időtartama az ingatlan birtokba adásától számított 4 év.

(3) A beépítési kötelezettség teljesítésének biztosítékául az adásvételi szerződésben az önkormányzat javára fennálló visszavásárlási jogról, valamint kötbér kikötéséről kell rendelkezni.

(4) A visszavásárlási jogot a vevő tulajdonjogának bejegyzésével egyidejűleg be kell jegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba.

(5) A beépítési kötelezettség teljesítése jogerős használatbavételi engedéllyel igazolható.

(6) Amennyiben a vevő a beépítési kötelezettségének határidőre nem tesz eleget, az önkormányzat élhet a visszavásárlási jogával.

(7) A visszavásárlási ár az eredeti vételárral azonos, azzal azonban, hogy a visszavásárlás időpontjában a már megkezdett beruházás következtében előállott értékváltozásokat figyelembe kell venni. Jelen rendelkezés nem alkalmazható a telekár növekedésre.

(8) Amennyiben a vevő az építkezést megkezdte, de azt határidőre nem fejezte be, egy alkalommal további 12 hónapra kérheti a beépítési kötelezettség határidejének meghosszabbítását, legkésőbb a határidő lejártának napjáig.

(9) Amennyiben a vevő a beépítési kötelezettségét határidőre nem teljesítette, és az Önkormányzat a visszavásárlási jogát nem érvényesítette, vagy érvényesíthette, a vevő a beépítési kötelezettség lejártát követő naptól kezdődően a jogerős használatba vételi engedély megszerzésének napjáig kötbért köteles fizetni az Önkormányzat részére, melynek mértéke 100,-Ft/nap. A kötbér kikötéséről az adásvételi szerződésben rendelkezni kell.

Mezőgazdasági földterületek haszonbérlete

9. §

(1) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok mezőgazdasági haszonbérletbe adhatóvá nyilvánításáról a képviselő-testület dönt.

(2) A mezőgazdasági művelési ágú ingatlanok haszonbérletbe adása jogszabályokban foglalt feltételekkel határozott időre szólhat, mely legalább 1 és legfeljebb 5 év, a képviselő-testület döntésének függvényében.

(3) A haszonbérletbe adható mezőgazdasági művelésű ingatlanok jegyzékét, - amely tartalmazza az ingatlan helyrajzi számát, művelési ágát, jellemzőit és a bérletre vonatkozó speciális kikötéseket – a Körjegyzőség Hivatalának hirdetőtábláján közszemlére kell tenni, valamint az önkormányzat hivatalos honlapján meg kell hirdetni.

A közbeszerzési értékhatár alatti beruházások lebonyolítási rendjének szabályozása

10. §

(1) A közbeszerzési értékhatár alatti beszerzések esetén, a beszerzésekről szóló döntés megalapozottsága érdekében ajánlatkérési eljárást kell lefolytatni:

a) építési beruházás esetén nettó 500.000,-Ft becsült értéket,

b) árubeszerzés és szolgáltatás megrendelés esetén nettó 300.000,-Ft becsült értéket meghaladó beszerzésekre vonatkozóan.

(2) Az ajánlatkérési eljárás megindításáról a polgármester dönt.

(3) Az ajánlatkérési eljárás az ajánlattételi felhívás közzétételével indul. Az ajánlatkérési felhívást a polgármester írja alá és teszi közzé. Az ajánlattételi felhívást Kisbajcs község hivatalos honlapján kell közzétenni, azt közvetlenül meg lehet küldeni legalább három lehetséges ajánlattevőnek is.

(4) Az ajánlattételi felhívást úgy kell megjelentetni, hogy az ajánlatok beadására legalább 7 munkanap álljon rendelkezésre.

(5) Amennyiben előre nem látható okból sürgős beszerzésre van szükség, az ajánlattételi felhívást a közzétételen kívül közvetlenül meg kell küldeni legalább három lehetséges ajánlattevőnek is, ebben az esetben az ajánlatkérési eljárás megindításáról a polgármester dönt, és határozza meg az ajánlattételre felhívandók körét.

(6) Az ajánlatokat írásban kell benyújtani.

(7) Az ajánlatkérési eljárás eredményéről a szakmai javaslat alapján a döntést a képviselő-testület, polgármester hozza meg.

(8) A közbeszerzési értékhatár alatti beszerzések esetén az ajánlattételi felhívásban meg kell jelennie jelen rendelet 6. számú mellékletében foglalt kötelező tartalmi elemeknek.

Záró rendelkezések

11. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Vének Község Önkormányzatának többször módosított az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 1/2004. (I.29.) önkormányzati rendelete.