Vének Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (III. 10.) önkormányzati rendeletének indokolása

az önkormányzat 2026. évi költségvetéséről

Hatályos: 2026. 03. 11

Vének Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (III. 10.) önkormányzati rendeletének indokolása

2026.03.11.
az önkormányzat 2026. évi költségvetéséről
Részletes indokolás
Az 1–8. §-hoz és az 1–14. melléklethez
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az Országgyűlés Magyarország 2026. évi költségvetését a 2025. évi LXIX. törvényben fogadta el. A költségvetési rendeletet a költségvetési évben legkésőbb március 15. napjáig el kell fogadnia a képviselő-testületnek. Ha a költségvetési rendeletet a képviselő-testület a költségvetési évben legkésőbb március 15-ig nem fogadja el, akkor átmeneti gazdálkodásról kell rendeletet alkotnia, hogy a helyi önkormányzat és költségvetési szervei a bevételeiket folytatólagosan beszedhessék, és kiadásaikat teljesítsék /Áht. 25. § (1) /.
Az Áht. 23. §-a meghatározza a költségvetési rendelet tartalmát is:
23. § (1) A helyi önkormányzat a költségvetését költségvetési rendeletben állapítja meg.
(2) A helyi önkormányzat költségvetése tartalmazza
a) a helyi önkormányzat költségvetési bevételi előirányzatait és költségvetési kiadási előirányzatait
aa) működési bevételek és működési kiadások, felhalmozási bevételek és felhalmozási kiadások, kiemelt előirányzatok, és
ab) kötelező feladatok, önként vállalt feladatok és államigazgatási feladatok szerinti bontásban,
b) a helyi önkormányzat által irányított költségvetési szervek költségvetési bevételi előirányzatait és költségvetési kiadási előirányzatait
ba) kiemelt előirányzatok,
bb) kötelező feladatok, önként vállalt feladatok és államigazgatási feladatok szerinti bontásban,
c) a költségvetési egyenleg összegét működési bevételek és működési kiadások egyenlege és a felhalmozási bevételek és a felhalmozási kiadások egyenlege szerinti bontásban,
d) a költségvetési hiány belső finanszírozására szolgáló, a 6. § (7) bekezdés a) pont ab) és ac) alpontja szerinti finanszírozási bevételi előirányzatokat,
e) a d) ponton túli költségvetési hiány külső finanszírozására vagy a költségvetési többlet felhasználására szolgáló finanszírozási bevételi előirányzatokat és finanszírozási kiadási előirányzatokat,
f) a költségvetési év azon fejlesztési céljait, amelyek megvalósításához a Gst. 8. § (2) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügylet megkötése válik vagy válhat szükségessé, az adósságot keletkeztető ügyletek várható együttes összegével együtt,
g) a Gst. 8. § (2) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyletekből és az önkormányzati garanciákból és önkormányzati kezességekből fennálló kötelezettségeit az adósságot keletkeztető ügyletek futamidejének végéig, illetve a garancia, kezesség érvényesíthetőségéig, és a Gst. 45. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban meghatározottak szerinti saját bevételeit, és
h) a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos hatásköröket, így különösen a Mötv. 68. § (4) bekezdése szerinti értékhatárt, a finanszírozási bevételekkel és a finanszírozási kiadásokkal kapcsolatos hatásköröket, valamint a 34. § (2) bekezdése szerinti esetleges felhatalmazást.
(3) A költségvetési rendeletben elkülönítetten szerepel az évközi többletigények, valamint az elmaradt bevételek pótlására szolgáló általános tartalék és céltartalék.
(4) A Mötv. 111. § (4) bekezdésének alkalmazásában működési hiányon a (2) bekezdés e) pontja szerinti külső finanszírozású működési célú költségvetési hiányt kell érteni.
24. § (1)
(2) A jegyző, főjegyző (a továbbiakban együtt: jegyző) a költségvetési rendelet-tervezetet a 29/A. § szerinti tervszámoknak megfelelően készíti elő. A tervszámoktól csak a külső gazdasági feltételeknek a tervszámok elfogadását követően bekövetkezett lényeges változása esetén térhet el, az eltérést és annak indokát a költségvetési rendelet-tervezet indokolásában ismertetni kell.
(3) A jegyző által a (2) bekezdés szerint előkészített költségvetési rendelet-tervezetet a polgármester február 15-éig, ha a központi költségvetésről szóló törvényt az Országgyűlés a naptári év kezdetéig nem fogadta el, a központi költségvetésről szóló törvény hatálybalépését követő negyvenötödik napig nyújtja be a képviselő-testületnek.
(4) A költségvetés előterjesztésekor a képviselő-testület részére tájékoztatásul a következő mérlegeket és kimutatásokat kell - szöveges indokolással együtt - bemutatni:
a) a helyi önkormányzat költségvetési mérlegét közgazdasági tagolásban, előirányzat felhasználási tervét,
b) a többéves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontásban és összesítve,
c) a közvetett támogatásokat - így különösen adóelengedéseket, adókedvezményeket - tartalmazó kimutatást, és
d) a 29/A. § szerinti tervszámoknak megfelelően a költségvetési évet követő három év tervezett bevételi előirányzatainak és kiadási előirányzatainak keretszámait főbb csoportokban, és a 29/A. § szerinti tervszámoktól történő esetleges eltérés indokait.
29/A. § A helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat és a társulás évente, legkésőbb a költségvetési rendelet, határozat elfogadásáig határozatban állapítja meg
a) a Stabilitási tv. 45. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban meghatározottak szerinti saját bevételeinek és
b) a Stabilitási tv. 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeinek a költségvetési évet követő három évre várható összegét.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
I.
Az Önkormányzat költségvetési politikájának fő vonásai 2026. évben
A 2025. évre megfogalmazott költségvetési alapelvek a következők:
- Takarékos, átlátható és biztonságos működtetés.
- A kötelezően ellátandó feladatok biztosítása.
- Tudatos településüzemeltetés és fejlesztés (pályázaton elnyert pénzeszköz felhasználása).
- Pályázatok figyelése, kapcsolódás az aktuális pályázatokhoz, a pályázatok önrészének megteremtése.
- A szociálisan rászorultak támogatása.
II.
A költségvetés-politika céljai és keretei
Az Mötv. a jelenleginél differenciáltabb feladattelepítést tartalmaz a települési önkormányzatok számára. A feladatok jelentős részét az állam közvetlenül látja el 2013-tól, a települési önkormányzatok a helyi feladatszervezési döntéseket igénylő közszolgáltatásokat biztosítják a lakosság számára. Az államigazgatási feladat- és hatáskörök nagyobb része a járási kormányhivatalok látják el.
A helyi önkormányzatok számára kötelező feladatot továbbra is törvény írhat elő, az önkormányzatok eltérő adottságait (gazdasági teljesítőképesség, lakosságszám, a közigazgatási terület mérete) is figyelembe véve.
Törvényben meghatározott esetekben az önkormányzat és az állam külön, a finanszírozást is rendező megállapodása alapján az önkormányzat állami feladatokat is elláthat.
A helyi önkormányzatok továbbra is önként vállalhatják olyan helyi közügyek ellátását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Az önként vállalt feladatok ellátása azonban nem veszélyeztetheti a kötelező feladatok ellátását. Finanszírozásuk forrását elsősorban az önkormányzat saját bevételei, illetve az erre a célra biztosított külön források képezhetik.
III.
A Kormány által benyújtott költségvetési törvényjavaslatban meghatározott források, az igénybevétel feltételei, jogszabályi keretei
Az Országgyűlés a Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről szóló 2025. évi LXIX. törvényben (a továbbiakban: Ktv.) határozta meg az önkormányzatok 2026. évi finanszírozását.
IV.
Az önkormányzat költségvetésének előirányzatai
A helyi önkormányzatok központi alrendszerből származó forrásai
A helyi önkormányzatok működéséhez és ágazati feladatainak ellátásához kapcsolódó állami támogatások jogcímeit a szöveges előterjesztésben részletesen bemutattuk.
Az Országgyűlés további költségvetési támogatást állapít meg (felhasználási kötöttség mellett): a helyi önkormányzatok kiegészítő támogatásai címszó alatt.
1. Települési önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak támogatása,
- A települési önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak támogatása
- A települési önkormányzatok működésének általános támogatása
- A települési önkormányzatok egyes köznevelési feladatainak támogatása
- A települési önkormányzatok egyes szociális és gyermekjóléti feladatainak támogatása
- A települési önkormányzatok gyermekétkeztetési feladatainak támogatása
- A települési önkormányzatok kulturális feladatainak támogatása
1. A helyi önkormányzatok kiegészítő támogatása
- A helyi önkormányzatok működési célú kiegészítő támogatása
- A helyi önkormányzatok általános feladatainak működési célú kiegészítő támogatása
A települési önkormányzatok köznevelési feladatainak működési célú kiegészítő támogatása
- A települési önkormányzatok egyes szociális és gyermekjóléti feladatainak működési célú kiegészítő támogatása
- A települési önkormányzatok kulturális feladatainak működési célú kiegészítő támogatása
1. A helyi önkormányzatok felhalmozási célú kiegészítő támogatásai
2. Önkormányzati szolidaritási hozzájárulás
A települési önkormányzatokat megillető átengedett bevételek
A 2026. évi költségvetési törvény alapján:
42. § (1) A települési önkormányzatot illeti meg
a) a települési önkormányzat jegyzője által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság 100%-a,
b) a fővárosi és megyei kormányhivatal által a települési önkormányzat területén - a veszélyhelyzet kihirdetését megalapozó eseménnyel összefüggésben jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírságok kivételével - kiszabott, és abból befolyt környezetvédelmi bírságok összegének 30%-a,
c) a közúti közlekedésről szóló törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott jogsértésre (a továbbiakban: közlekedési szabályszegés) tekintettel kiszabott - a bírságot kiszabó szervre tekintet nélkül - közigazgatási bírság behajtásából, illetve végrehajtásából származó bevétel 40%-a, ha a behajtást, illetve a végrehajtást a települési önkormányzat jegyzője önkormányzati adóhatósági jogkörében eljárva foganatosította,
d) a települési önkormányzat területén a közlekedési szabályszegések után a közterület-felügyelő által kiszabott közigazgatási bírság behajtott összegének 100%-a, és
e) a termőföld bérbeadásából származó jövedelem utáni - a földterület fekvése szerinti települési önkormányzat által beszedett - személyi jövedelemadó 100%-a.
(2) A szabálysértési pénz- és helyszíni bírság, valamint a közigazgatási bírság végrehajtását kérő szerv költségminimum megelőlegezésére nem köteles.
V.
Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai
Kötelező feladatok Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény (Mötv.)
13. § (1) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen:
1. településfejlesztés, településrendezés;
2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása);
3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése;
4. törvényben meghatározott kivételekkel az egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások;
5. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás);
6. óvodai ellátás;
7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása;
8. gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások;
8a. szociális szolgáltatások és ellátások, amelyek keretében települési támogatás állapítható meg;
9. lakás- és helyiséggazdálkodás;
10. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása;
11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás;
12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás;
13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok;
14. a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik - értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is;
15. sport, ifjúsági ügyek;
16. nemzetiségi ügyek;
17. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában;
18. helyi közösségi közlekedés biztosítása;
19. távhőszolgáltatás;
20. víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül.
(2) Törvény a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó más helyi önkormányzati feladatot is megállapíthat.
(3) Az (1) bekezdés 18. pontja szerinti helyi közösségi közlekedési feladatellátás forrása helyi önkormányzatnál a helyi iparűzési adóból származó bevétel, a fővárosi önkormányzat esetében elsőként a külön törvény alapján a fővárosi önkormányzatot osztottan megillető adóbevétel.
Önként vállalt feladatok (Mötv.)
10. § (1) A helyi önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket.
(2) A helyi önkormányzat - a helyi képviselő-testület vagy a helyi népszavazás döntésével - önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabállyal nem ellentétes. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását, finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges.
(3) A helyi önkormányzat - törvényben meghatározott esetekben - az állammal kötött megállapodás alapján elláthat állami feladatokat. A megállapodásban rendelkezni kell a feladatellátás finanszírozásáról. A megállapodás közigazgatási szerződésnek minősül.
Vének község esetében önként vállalt feladat:
- Falugondnoki szolgálat
- Civil szervezetek támogatása
Állami, államigazgatási feladatok (Mötv.)
18. § (1) Ha törvény vagy törvényi felhatalmazáson alapuló kormányrendelet a polgármester, a főpolgármester, a vármegyei közgyűlés elnöke, a jegyző, valamint a polgármesteri hivatal és a közös önkormányzati hivatal ügyintézője
a) számára államigazgatási feladat- és hatáskört állapít meg, vagy
b) honvédelmi, polgári védelmi, katasztrófaelhárítási ügyekben az országos államigazgatási feladatok helyi irányításában és végrehajtásában való részvételét rendeli el, az ellátásukhoz szükséges költségvetési támogatást a központi költségvetés biztosítja.
(2) Ha a polgármester, a főpolgármester, a vármegyei közgyűlés elnöke, a jegyző, valamint a polgármesteri hivatal és a közös önkormányzati hivatal ügyintézője államigazgatási feladat- és hatáskörében jár el, a képviselő-testület, közgyűlés nem utasíthatja, döntését nem bírálhatja felül.
Az önkormányzat költségvetési bevételeinek és kiadásainak tagolása, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok vonatkozásában:
A/ BEVÉTELEK
- Önkormányzatok működési támogatásai
- Működési célú támogatások államháztartáson belülről
- Felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről
- Közhatalmi bevételek
- Működési bevételek
- Felhalmozási bevételek
- Működési célú átvett pénzeszközök
- Felhalmozási célú átvett pénzeszközök
- Hitel-, kölcsönfelvétel államháztartáson kívülről
- Költségvetési maradvány igénybevétele
- Finanszírozási bevételek
- Adóssághoz nem kapcsolódó származékos ügyletek bevételei
B/ KIADÁSOK
- Személyi juttatások
- Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
- Dologi kiadások
- Ellátottak pénzbeli juttatásai
- Egyéb működési célú kiadások
- Beruházások
- Felújítások
- Egyéb felhalmozási kiadások
- Finanszírozási kiadások
VI.
A költségvetési hiány finanszírozása és az önkormányzat költségvetési adósság törlesztése
Az önkormányzat beruházáshoz hitelfelvételt nem tervez, működési hiányát az előző évi működési maradványból finanszírozza.
VII.
A Stabilitási tv. alapján kiadott jogszabályban meghatározottak szerinti saját bevételek és adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeknek a költségvetési évet követő három évre várható összege.
Az Áht. 29. /A § alapján a helyi önkormányzat évente legkésőbb a költségvetési rendelet elfogadásáig határozatban állapítja meg. (Előző napirendi pontnál tárgyalta a képviselő-testület.)
VIII.
Az Államháztartási törvény 24 § (4) bekezdése alapján a költségvetés előterjesztésekor a képviselő-testület részére tájékoztatásul a következő mérlegeket és kimutatásokat kell - szöveges indokolással együtt - bemutatni:
a) a helyi önkormányzat költségvetési mérlegét közgazdasági tagolásban, előirányzat felhasználási tervét,
b) a többéves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontásban és összesítve,
c) a közvetett támogatásokat - így különösen adóelengedéseket, adókedvezményeket - tartalmazó kimutatást, és
d) a 29/A. § szerinti tervszámoknak megfelelően a költségvetési évet követő három év tervezett bevételi előirányzatainak és kiadási előirányzatainak keretszámait főbb csoportokban, és a 29/A. § szerinti tervszámoktól történő esetleges eltérés indokait.