Zsebeháza Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2012.(IV.16.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
Hatályos: 2014. 06. 12- 2021. 10. 25
Zsebeháza Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2012.(IV.16.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
2014.06.12.
Zsebeháza Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) Magyarország Alaptörvénye 32. cikk. (1) bek. e.), Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény 109. § (4) bekezdésében, továbbiakban a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. Törvény 5. §. (4), 13. §. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodás szabályairól az alábbi rendeletet alkotja:
I.
Általános rendelkezések
1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed:
a) Zsebeháza Község Önkormányzatára (továbbiakban: Önkormányzat), annak szerveire, továbbá az önkormányzat által alapított és tulajdonosi irányítása alatt működő költségvetési szervekre (a továbbiakban: intézmények) és egyéb önkormányzati vagyonkezelőkre;
b) mindazokra a dolgokra, melyek az Önkormányzat tulajdonában vannak, így az ingatlan és ingó vagyonra, vagyoni értékű jogokra, a gazdasági és közhasznú társaságokban az önkormányzatot megillető részesedésekre, valamint a részesedést megtestesítő értékpapírokra (a továbbiakban: önkormányzati vagyon).
(2) A rendelet hatálya nem terjed ki az Önkormányzat készpénz, számlapénz, egyéb értékpapír állományára.
(3) E rendelet szabályait az Önkormányzat tulajdonában levő lakások és helyiségek bérletére, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére és elidegenítésére abban az esetben kell alkalmazni, amennyiben a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény másként nem rendelkezik.
(4) E rendelet szabályait a közterületek hasznosítására csak abban az esetben kell alkalmazni, „…amennyiben a közterületek használatának szabályozásáról szóló önkormányzati rendelet másként nem rendelkezik.”
Önkormányzati törzsvagyon
2. § (1) Az önkormányzat forgalomképtelen vagyonát - ezen belül a kizárólagos és a kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonát - a vagyonkataszter tartalmazza.( a továbbiakban együtt: forgalomképtelen törzsvagyon)
(2) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona az alábbi vagyoni kör:
a kizárólagos tulajdonba nem tartozó közművek
intézmények és középületek
műemlékek;
muzeális gyűjtemények;
községi sporttevékenységhez kapcsolódó ingatlanok;
önkormányzati tulajdonban álló művészeti értékkel bíró ingóságok;
Képviselő-testület által helyi védettség alá sorolt vagyontárgyak, építmények, természeti értékek;
a lakosság egészségügyi ellátását szolgáló ingatlanok;
hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódó létesítmények.
A korlátozottan forgalomképes vagyont a vagyonkataszter tartalmazza.
A Képviselő-testület a forgalomképtelen és korlátozott forgalomképességet előidéző feltétel megszűnése esetén a forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyontárgy besorolását megváltoztatja.
A Képviselő-testület a forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon forgalomképtelen és korlátozott forgalomképességet megalapozó jellegének, rendeltetésének tartós megváltoztatása esetén megállapítja a forgalomképtelen és korlátozott forgalomképesség megszűnését és a polgármester útján gondoskodik a változás valamennyi vagyonnyilvántartáson való átvezetéséről és átvezettetéséről
A Képviselő-testület a törzsvagyonba tartozó korlátozottan forgalomképes vagyon:
működtetésére - a c. pontban foglaltak kivételével - saját többségi részesedésével működő gazdasági társaságot hozhat létre vagy önkormányzati intézményt alapíthat;
a működtetés időleges jogát koncessziós szerződésben a pályázat nyertesének engedheti át;
közcélú víziközmű-létesítmények létrehozásáról és működtetéséről a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglaltak szerint gondoskodhat, illetve más korlátozottan forgalomképes vagyont közfeladatot ellátó szervnek, személynek bérbe, illetve használatba adhatja és a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglaltak szerint vagyonkezelői jogot létesíthet.
jellegükhöz kapcsolódó beruházások biztosítékául megterhelheti.
A korlátozottan forgalomképes vagyon működtetését a Képviselő-testület szerződéssel, vagy alapító okiratban rögzítettek szerint adja vagyonkezelésbe, használatba, bérbe. A Képviselő-testület a szerződésben vagy alapító okiratban foglaltak elfogadásáról határozattal dönt.
E rendelkezést megfelelően alkalmazni kell a társasági szerződés, alapszabály vonatkozásában is.
A korlátozottan forgalomképes vagyon működtetését a Képviselő-testület szerződéssel, vagy alapító okiratban rögzítettek szerint adja használatba, bérbe. A Képviselő-testület a szerződésben vagy alapító okiratban foglaltak elfogadásáról határozattal dönt.
E rendelkezést megfelelően alkalmazni kell a társasági szerződés, alapszabály vonatkozásában is.
3. § A forgalomképes vagyonnal e rendeletben meghatározott keretek között a Képviselő-testület szabadon rendelkezik.
II.
Az önkormányzati vagyon feletti jogok
gyakorlásának közös szabályai
A tulajdonosi jogok gyakorlása
4. §1 (1) A tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület gyakorolja, ezt a jogát szerveire e rendeletben meghatározottak szerint ruházza át.
(2) Bármely vagyontárgy vagyonkezelésbe adásáról, és annak ellenértékéről a képviselő-testület - a vagyonkezelői szerződés elfogadásával – egyedi döntést hoz.
(3) A vagyonkezelésbe adás nem érinti az önkormányzati közfeladatok ellátásának kötelezettségét, elsődleges célja a vagyon állagának és értékének megőrzése, védelme, illetve értékének növelése.
(4) A vagyonkezelői jog éves ellenértéke a vagyonkezelésbe adott eszközök könyv szerinti bruttó értékének 0,1 %-a.
(5) A vagyonkezelői jog ingyenesen adható át önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódóan
a) más helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulása részére, vagy
b) az önkormányzat, más helyi önkormányzat, önkormányzati társulás, vagy az állam és az önkormányzat(ok) többségi tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet részére, ha a közfeladat ellátása a gazdálkodó szervezet létesítő okiratában rögzített tevékenység, és a közfeladat ellátását a gazdálkodó szervezet az önkormányzat részére nem üzletszerű vállalkozási tevékenységként végzi.
(6) Vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelői jog a szerződés megkötésével keletkezik. Ingatlanra vonatkozó, szerződésen alapuló vagyonkezelői jog az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre, a vagyonkezelőt azonban a szerződés megkötésének időpontjától kezdve megilletik a vagyonkezelő jogai és terhelik kötelezettségei.
(7) A vagyonkezelő az ingatlan tekintetében saját költségén köteles gondoskodni az őt megillető vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről.
(8) A vagyonkezelő köteles a vagyon állagát és értékét megóvni, a vagyonelemek maradandó károsodástól mentes állapotát megőrizni. Köteles továbbá a vagyonkezelő a vagyon állapotát érintő minden lényeges eseményről a tulajdonos önkormányzatot tájékoztatni.
(9) A vagyonkezelő a vagyonkezelői jogviszony fennállta alatt köteles a vagyonkezelésbe kapott vagyonnal – gazdasági számításokkal alátámasztottan – eredményesen, a jó gazda gondosságával eljárva gazdálkodni.
(10) A vagyonkezelő az átvett vagyonelemekre vonatkozóan saját költségére biztosítást köteles kötni.
(11) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe kapott vagyonelemeket (eszközöket) nyilvántartásában a saját eszközeitől elkülönítetten köteles nyilvántartani. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell az eszközök könyv szerinti bruttó és nettó értékét, az elszámolt értékcsökkenés és az értéknövelő beruházások összegét, az értékben bekövetkező egyéb változásokat.
(12) Vagyonkezelőt a vagyonkezelésbe kapott vagyon vonatkozásában adatszolgáltatási és adatnyilvántartási kötelezettség terheli az önkormányzat vagyonnyilvántartása számára. Ennek keretében a vagyonkezelő az önkormányzati vagyonkimutatáshoz a tárgyévet követő február 15-ig köteles összesítő kimutatást készíteni a vagyonban bekövetkezett változásokról, továbbá negyedévenként köteles a negyedévet követő hónap 10. napjáig a vagyonkezelésbe kapott eszközök után elszámolt értékcsökkenést a tulajdonos vagyonnyilvántartása számára megküldeni.
(13) Az Önkormányzat bármely időpontban jogosult ellenőrizni az átadott vagyon állagát, a vagyon állagának megőrzéséhez szükséges munkálatok elvégzését, a rendeltetésszerű használatát, a vagyonkezelői szerződésben szereplő kötelezettségek teljesítését.
(14) Az Önkormányzat polgármestere a tulajdonosi ellenőrzés keretében jogosult:
a) a vagyonkezelő kezelésében álló önkormányzati tulajdonú ingatlan területére belépni,
b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó minden közérdekből nyilvános adat, valamint – az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseit nem sértő- az önkormányzati vagyonra, a vagyonkezelésre vonatkozó adat szolgáltatását és okirat bemutatását kérni,
c) az ellenőrzött vagyonkezelő képviselőjétől, alkalmazottjától írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérni, dokumentációkba betekinteni.
(15) Az ellenőrzött vagyonkezelő, illetve képviselője jogosult:
a) az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni,
b) az ellenőrzés megállapításait megismerni, az ellenőrzés megállapításait tartalmazó jelentésre észrevételt tenni.
(16) Az ellenőrzött vagyonkezelő, illetve képviselője, alkalmazottja köteles:
a) az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, abban együttműködni,
b) az ellenőrzést végző részére szóban vagy írásban kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba a betekintést biztosítani,
c) az ellenőrzést végző kérésére a rendelkezésre bocsátott dokumentáció (iratok, okmányok, adatok ) teljességéről nyilatkozni,
d) az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni,
e) az ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján tett intézkedéseiről az Önkormányzatot 30 napon belül tájékoztatni.
(17) A vagyonkezelő a vagyonkezelői jog megszűnésekor köteles a vagyonkezelésbe kapott vagyonelemekkel elszámolni.
Az önkormányzati vagyon hasznosításának nyilvánossága
5. § (1) Eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában az önkormányzati vagyont 100.000,- Ft. értékhatár felett értékesíteni, a vagyon használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni – a vagyonkezelői jog kivételével – 50.000,- Ft éves bérleti, használati díj figyelembevételével csak nyilvános (indokolt esetben zártkörű) versenyeztetés útján –amelynek formái árverés, illetve pályázat – az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.
A versenyeztetés szabályait a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
Körjegyzőségi Hivatalban és az intézményekben selejtezett, elavult tárgyi eszközök értékesítésére nem kell versenytárgyalást tartani, amennyiben azok selejtezéskori nyilvántartási értéke a 100.000,- Ft-ot nem haladja meg, azok közvetlenül értékesíthetők a Polgármesteri Hivatal és az intézmények dolgozóinak a selejtezési szabályzatokban foglaltak szerint.
Ingatlan nyilvános értékesítésére, hasznosítására irányuló döntés alapján a Körjegyzőségi Hivatal, ingóság nyilvános értékesítésére, hasznosítására irányuló döntés alapján a használó feladata a versenytárgyalás lebonyolítása.
Legalább 2 alkalommal eredménytelenül lefolytatott versenyeztetési eljárást követően jelentkező ajánlattevő részére részletfizetési kedvezmény adható, amennyiben az ajánlattevő vállalja, hogy a vételár legalább 35 %-át egy összegben a szerződéskötésig megfizeti. Részletfizetési kedvezmény adásáról és a részletfizetés feltételeiről a polgármester átruházott hatáskörében dönt, a részletfizetés időtartama maximum 12 hónap lehet. A tulajdonjogot a vételár teljes kiegyenlítéséig fenn kell tartani.
A részletfizetési kedvezményen kívül az értékesítés a versenyeztetési kiírás változatlan feltételei mellett történik.
Az önkormányzati vagyon elidegenítése, hasznosítása keretében a döntést hozó szerv, illetve – amennyiben a döntéshozó és a szerződéskötő személye eltér – a szerződéskötő a döntést, illetve a szerződés megkötését követő 30 napon belül köteles a vagyonnyilvántartást, a vagyonleltárt vezetőt, valamint a szerződéstárat értesíteni a döntés hiteles, illetve a szerződés eredeti példányának megküldésével.
A nem normatív, céljellegű, fejlesztési támogatások kedvezményeinek nevére, a támogatás céljára, összegére, továbbá a támogatási program megvalósítási helyére vonatkozó adatokat az 1.sz. mellékletben foglalt rendelkezések szerint kell közzétenni, amennyiben azok összege a 50. 000,- Ft-ot eléri vagy meghaladja. A közzétételért a polgármester a felelős
A nettó 200.000,- Ft-ot elérő vagy azt meghaladó értékű –árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésére, vagonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon vagy vagyoni értékű jog átadására, valamint koncesszióba adásra vonatkozó – szerződések közzétételére az 1. sz. mellékletben foglaltak az irányadók. A közzétételért a polgármester a felelős.
Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása
6. § (1) A vagyon értékének megállapítására általában a halmozott értékcsökkenés értékével csökkentett számviteli nyilvántartási érték az irányadó.
(2) Értékesítéskor a vagyon értékét az alábbiak szerint kell megállapítani:
a) értékpapír esetén a piaci érték alapján;
b) egyéb ingatlan vagyon esetén 6 hónapnál nem régebbi értékbecslés alapján.
(3) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó. A vagyontömeg értékén a vagyonleltár során felvett vagyontárgyak értékének összességét értjük.
(4) Örökölt vagyon esetén a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon értékének tekinteni, amennyiben az adó- és értékbizonyítvány 6 hónapnál nem régebbi.
(5) Az önkormányzati vagyont terhelő illetve az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogok (szolgalmi, használati, kezelői, földhasználati stb.) értékének meghatározása az illetéktörvényben rögzítettek alapján történik.
(6) A vagyonkezelői jog értéke a vagyon könyvszerinti értéke.
Eljárás a tulajdonos képviseletében
7. § Az önkormányzati vagyont érintő eljárásban a tulajdonost megillető képviseleti és nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a polgármester gyakorolja.
Az Önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról a polgármester gondoskodik.
A felajánlott vagyon elfogadása
8. § (1) Ellenérték nélkül felajánlott vagy végintézkedés útján juttatott vagyont a felajánlásban, végintézkedésben megnevezett vagyonkezelő elfogadhatja, feltéve, hogy képes az azzal járó kötelezettségek teljesítésére.
(2) Az Önkormányzat részére kettőszázezer forint értékhatárt elérő vagy azt meghaladó értékű vagyon elfogadásához a Képviselő-testület jóváhagyása szükséges.
Az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása
A Képviselő-testületet megillető rendelkezési jog
9. § Az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jog a Képviselő-testületet illeti meg.
A polgármestert átruházott hatáskörében megillető rendelkezési jog
10. § (1) A polgármester átruházott hatáskörében dönt:
a) ingatlan-vagyonbiztosítási szerződések és egyéb biztosítási szerződések megkötése;
b) meglévő építményekkel kapcsolatos építési, átalakítási, korszerűsítési, felújítási munkákhoz szükséges tulajdonosi hozzájárulás megadásáról;
c) tulajdonosi hozzájárulás megadásáról telekalakításhoz;
d) valamennyi tulajdonosi jog gyakorlásáról az új épületek építésével kapcsolatban;
e) a tulajdonosi hozzájárulás megadásáról a bérlő, illetve a használó által saját költségén az önkormányzati ingatlanon – térítés nélkül – végzett munkálatokhoz;
f) önkormányzatot, mint tulajdonost érintő hatósági ügyekben jognyilatkozatok megtétele.
gi) viziközmű törzshálózat mentén fekvő ingatlanoknak a viziközmű hálózatba történő utólagos bekötése esetén a közműfejlesztési hozzájárulás megállapítása.
h) hozzájárulás megadásáról – az önkormányzat érdekeinek biztosítására az önkormányzat javára, - más tulajdonát képező ingatlanra bejegyzett terhek törléséhez.
i) hozzájárulás megadásáról a más tulajdonát képező ingatlanra bejegyzett terhek bejegyzési
sorrendjének módosításáról.
(2) A polgármester az átruházott hatáskörében hozott intézkedésekről a jogügylet megkötését követő képviselő-testületi ülésen köteles a Képviselő-testületet írásban tájékoztatni.
Az egyes jogügyletek megkötése esetén irányadó
A bérleti szerződés megkötésénél irányadó szabályok
11. § (1) Beépített ingatlan bérbeadása esetén a bérleti szerződés feltételeit úgy kell megállapítani, hogy a jogügylet eredményeképpen a beruházások igazolt költségei legkésőbb 15 év alatt megtérüljenek.
(2) Amennyiben a bérleti szerződést az (1) bekezdés szerinti feltételekkel nem lehet megkötni, de az ingatlan állagának megóvása a szerződést indokolttá teszi, a fenntartási költségek csökkentése érdekében a bérleti szerződés a beruházási költség megtérülése nélkül is megköthető.
(3) Haszonbérbe adás esetén a szerződést legfeljebb 10 évre lehet megkötni. Belterületi ingatlanok esetében a szerződés időbeli hatályának meghatározásánál a rendezési tervet figyelembe kell venni.
(4) Beépítésre alkalmas földterületek haszonbérletbe, vagy bérbeadása esetén a rendezési tervben foglaltakat figyelembe kell venni.
12. § E rendeletben szereplő értékek nettó összegként értendők.
13. § Ez a rendelet 2012. május 1. napján lép hatályba. A hatálybalépéssel egyidejűleg az önkormányzat tulajdonáról és a vagyonnal való gazdálkodás egyes szabályairól szóló 7/2004.(VIII.12.) és 16/2004.(XII.16.) rendeletek hatályukat veszítik.
Zsebeháza KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK
VERSENYEZTETÉSI SZABÁLYZATA
1) Önkormányzati vagyon hasznosítására kiírt versenytárgyalás formái: árverés, illetve pályázat.
Versenytárgyalási felhívás árverés esetén nyilvános, pályázat esetén nyilvános vagy zártkörű lehet.
2) A versenytárgyalás szóban (árverés) vagy írásban (pályázat) folytatható le.
3) Zártkörű versenytárgyalást kell kiírni, ha a nyilvános eljárás közérdeket sért, továbbá ha teljesítésére csak meghatározott ajánlattevők alkalmasak.
4) A versenytárgyalás meghirdetésének nyilvános, vagy zárt módjáról a vagyonhasznosításról szóló döntés meghozatalára jogosult személy vagy szerv vezetője dönt.
A versenytárgyalás általános szabályai
1) Az ingatlan nyilvános értékesítésére, hasznosítására irányuló döntés alapján a versenytárgyalás lebonyolítása a polgármesteri hivatal feladata.
2) A vagyonkezelő által használt ingóság nyilvános értékesítésére, hasznosítására irányuló döntés alapján a versenytárgyalás lebonyolítása a vagyonkezelő szerv feladata
3) A nyilvános versenytárgyalás kiírását
elidegenítés esetén 100.000,-Ft értékhatárig, bérletbe ill. használatba adás esetében 50.000 Ft éves bérleti, használati díjig, a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, honlapján.
4) A versenytárgyaláson nem vehet részt, akinek az önkormányzattal szemben lejárt bérleti díj, lakbér, adó, közterület-használati díj stb. tartozása áll fenn.
Az árverés lebonyolításának általános eljárási szabályai
1) Az árverést lebonyolító szerv felhívást vagy hirdetményt tesz közzé a II/3 pontban foglaltak szerint. A hirdetménynek minimálisan az alábbiakat kell tartalmaznia:
a felhívást közzétevő szerv megnevezését,
a vagyontárgy pontos megnevezését,
a vagyontárgy paramétereit, azonosítóit,
a hasznosítás során jelentkező egyéb kitételeket,
a hasznosítás minimális értékét,
a versenytárgyalás idejét és helyét,
a jelentkezés végső határidejét és helyét,
egyéb, a tárgyhoz kapcsolódó szükséges információkat.
2) Az árverésre való jelentkezéseket a kiírás közzétételétől számított 8 napon belül kell írásban a felhívásban megjelölt helyre benyújtani.
3) Az árverésen a lebonyolító szerv részéről minimálisan két személynek jelen kell lenni.
4) Az árverés előtt az árverés vezetője ellenőrzi a résztvevők jogosultságát.
5) Az árverés vezetője az árverésen ismerteti :
a hasznosításról szóló döntésre jogosult szerv megnevezését, és a döntésében foglaltakat,
a hirdetményben foglaltakat,
a jelentkezők számát és személyét,
a versenytárgyaláson részt venni nem jogosultak számát és személyét,
a versenytárgyalás menetét,
egyéb, a tárgy szempontjából lényeges információkat,
a szerződéskötés várható időpontját, egyéb feltételeit,
az ellenérték teljesítésének feltételeit és határidejét.
6) Az árverésen a szerződéskötésre az jogosult és egyben kötelezett, aki a vagyontárgy hasznosítása fejében a legmagasabb ellenértéket elsőként ajánlja meg, és ennél jobb ajánlat a versenytárgyalás során nem érkezik.
7) Az árverés végén az árverés vezetője kihirdeti a versenytárgyalás győztesét, szükség esetén második ill. harmadik helyezettjét.
8) Az árverésen elhangzottakról jegyzőkönyv készül, melyet a jelen levők aláírásukkal hitelesítenek.
9) Az eljárást lebonyolító szerv a versenytárgyalás győztesével kíséreli meg a szerződés megkötését. Ennek eredménytelensége esetén a második illetve harmadik helyezettel kísérelheti meg a szerződéskötést.
10) Az árverés vezetője az eljárás során jogosult:
a komolytalan árverezőt a további árverezésből kizárni,
a szándékos rendzavarót, vagy a versenytárgyalást nyíltan akadályozó árverezőt a további árverésből kizárni, a helyszínről eltávolíttatni,
a korábban ugyanezen tárgyban meghirdetett eljárást meghiúsító személyt a versenytárgyalásból kizárni,
a rendzavarás esetén az eljárást felfüggeszteni,
a feltételeket el nem fogadó ajánlattevőt az eljárásból kizárni.
képviselet esetén a két tanú által hitelesített meghatalmazás bemutatását kérni,
a részvételi jogosultságot igazoló dokumentumok bemutatását kérni.
11) Az árverést eredménytelennek kell nyilvánítani:
jogosult résztvevő hiányában,
árverező hiányában,
a vagyontárgy időközbeni másirányú hasznosítási döntése esetén,
amennyiben az árverés vezetője az eljárás győztesének kihirdetésére valamely ok vagy körülmény folytán nem képes.
A pályázat általános szabályai
1.) Eltérő szabályozás hiányában nyilvános pályázat kiírása esetén a versenytárgyalás és az árverés II. és III. pontokban foglalt szabályait értelemszerűen kell alkalmazni.
2.) A pályázatokat két fordulóban is meg lehet hirdetni.
3.) A kiíró az első fordulóban olyan adatokat tartalmazó ajánlatokat is kérhet, amelyekből meg tudja állapítani, hogy ajánlattevő teljesítőképessége, eddigi tevékenysége, szakismerete, pénzügyi helyzete alapján alkalmas-e a felhívásban megjelölt kötelezettség teljesítésére.
4.) A pályázat kiírásának és lebonyolításának technikai feltételeiről az eljárást lefolytató szerv gondoskodik.
5.) A pályázati felhívásban meg kell jelölni az ajánlatok elkészítéséhez rendelkezésre bocsátandó dokumentáció beszerzésének helyét és feltételeit.
6.) Az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontokat a felhívásban úgy kell meghatározni, a felhívás közzététele és az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontok között legalább 15 naptári nap rendelkezésre álljon.
7.) A pályázati kiírás az ajánlatok benyújtására megjelölt időpontig visszavonható, melyet a felhívással azonos módon kell közzétenni.
8.) A pályázat kiírója a pályázati dokumentáció rendelkezésre bocsátása fejében ellenértéket kérhet. A kiírás visszavonása esetén –ha a dokumentáció rendelkezésre bocsátása ellenérték fejében történt- az ellenérték visszajár, az ajánlattevők pedig a dokumentáció visszaadására kötelesek.
A zártkörű és nyilvános pályázati eljárás lebonyolításának
1.) Nyilvános pályázati eljárás esetén a felhívásról szóló hirdetményt legalább egy megyei napilapban és az önkormányzat honlapján közzé kell tenni.
2.) Zártkörű meghívásos pályázat esetén legalább három potenciálisan szóba jöhető pályázatót meg kell hívni.
3.) Az ajánlatokat zárt borítékban név nélkül kell benyújtani.
4.) A beérkezés időpontját a borítékon fel kell tüntetni, kérelem esetén átadás-átvételi bizonylatot kell kiállítani.
5.) Az ajánlatokat nyilvános bontási eljárás keretében kell ismertetni. Az eljárásról jegyzőkönyv készül. A bontási eljáráson a pályázatot benyújtók részt vehetnek.
6.) A bontási eljárás során ismertetni kell:
a határidőig beérkezett pályázatok számát,
a határidőn túl érkezett pályázatok számát,
a pályázatot benyújtók nevét, és egyéb adatait,
a nem megfelelő formátumban és számban érkezett pályázatok megnevezését.
7.) A pályázatok értékelése írásban történik.
8.) A pályázati értékelésből ki kell zárni:
a súlyos formai hiányossággal érkezett pályázatokat,
a nem jogosult által benyújtott pályázatokat,
a nem megalapozott adatokra épülő pályázatokat,
azon pályázatokat, amelyek nyilvánvalóan nem töltik be a kiíró célkitűzéseit.
9.) Az értékelés eredményéről és a döntésre jogosult szerv üléséről jegyzőkönyv készül.
10.) Az értékelés eredményéről ajánlattevők írásban kerülnek értesítésre.
11.) A szerződéskötésre az összességében legjobb ajánlatot tevő pályázó jogosult.
12.) Az ajánlatok értékelésének főbb szempontrendszere:
ellenérték nagysága,
fizetési feltételek,
teremtett munkahelyek száma,
egyéb ellenértékként juttatott szolgáltatások.
Az értékelési szempontokhoz tartozó súlypontokat a pályázati kiírás tartalmazza.
13.) Az eljárást eredménytelennek kell minősíteni, amennyiben nem érkezik érvényes ajánlat, illetve a beérkező érvényes ajánlatban foglaltak nem érik el a pályázati kiírás célkitűzéseinek megvalósításához szükséges mértéket.
14.) Két eredménytelen zártkörű eljárás lefolytatása esetén változatlan feltételek mellett nyílt eljárást kell lefolytatni.
Két eredménytelen nyílt eljárás lefolytatását követően a pályázati feltételeket ismételten felül kell vizsgálni.
A jelen szabályzatban nem szabályozott kérdések tekintetében a rendelet és a Ptk. előírásait kell alkalmazni.