Zsebeháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2020.(IX.3.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2024. 09. 10Zsebeháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2020.(IX.3.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Zsebeháza Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva - a jogszabályban meghatározott véleményezési eljárás lefolytatását követően - a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Értelmező rendelkezések
1. § E rendelet alkalmazásában:
a) Áttört kerítés: Amelynél a tömör felületek aránya a talapzatot nem számítva a kerítés teljes felületének 50%-át nem haladja meg, és az egybefüggő tömör felületek külön-külön nem érik el a kerítés teljes hosszának 10%-át, valamint a kerítés lábazatának magassága nem haladja meg az 60 cm-t.
b)1
c) Közjóléti berendezés: A pihenés, a közjóléti célú közlekedés, a sport, a játék, az ismeretszerzés és egészséges- tiszta környezet megőrzés célját szolgáló, ingyenesen használható építmény, tárgy.
d)2
e)3
f)4
g)5
h)6
i) Tornyos tető: Sátorszerű tető, melynek magassága az oldalméretek többszöröse.
HELYI VÉDELEM
2. A helyi védelem feladata
2. § (1) A helyi védelem e rendelettel ellátandó feladata a védelmet igénylő érték:
a) meghatározása, dokumentálása,
b) védetté nyilvánítása, nyilvántartása,
c) megőrzése, megőriztetése és
d) a lakossággal történő megismertetése.
(2) A helyi védelem feladata továbbá a védelem alatt álló érték károsodásának megelőzése, a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.
3. A helyi védelem fajtái
3. § (1) A helyi védelem a település jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatát,
4. Védetté nyilvánítás, védettség megszüntetésének szabályai
4. § (1) A helyi védelem alá helyezést, továbbá annak megszüntetését az érték tulajdonosa (természetes és jogi személy egyaránt, a település önkormányzata és bármely természetes, vagy jogi személy egyaránt kezdeményezheti írásos formában, Zsebeháza Község Önkormányzatának polgármesterénél.
(2) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
e) a kezdeményező megnevezését;
f) a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását;
g) a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület, ill. telekrész);
h) a védendő érték rövid dokumentálását;
i) a kezdeményezés indokolását.
(3) A kezdeményezésben érintett örökségről - amennyiben nem áll rendelkezésre -, az önkormányzatnak jogszabályban foglalt tartalmi követelményeknek megfelelő értékvizsgálati dokumentációt kell készítenie, készíttetnie.
(4) A Képviselő-testület az értékvizsgálati dokumentáció alapján településképi szempontok figyelembevételével dönt a védetté való nyilvánítás, vagy védettség törlése tárgyában e rendelet módosítására irányuló eljárás lefolytatásáról, vagy annak elutasításáról, amely döntés megalapozására szakértőt / szakértőket vonhat be.
(5) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha
j) a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül,
k) a védett érték, a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,
l) a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,
m) vagy a védett érték magasabb (műemléki) védettséget kap.
5. Nyilvántartási szabályok
5. § (1) A helyi védett értékekről Zsebeháza Község Önkormányzatának nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.
(2) A nyilvántartás a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló Korm. rendeletben meghatározottakon túl tartalmazza:
a) a védett értékhez fűződő korlátozásokat,
b) a védett értékhez kapcsolódó támogatásokat,
c) a védett érték állapotfelmérésének adatait,
d) a helyreállítási javaslatot,
e) továbbá a védett értékkel kapcsolatos intézkedéseket (tulajdoni lapon jogi jelleg feltüntetése, törlése).
(3) A nyilvántartás naprakész vezetéséről a település jegyzője gondoskodik.
6. § A védettség megszűnése esetén az utolsó ismert állapotot ábrázoló fényképes dokumentációt kell készíteni, mely a nyilvántartás részét kell képezze.
6. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
7. § A rendelet mellékletében szereplő, helyi egyedi védelem alatt álló örökséget a tulajdonos, vagyonkezelője köteles jó karban tartani, állapotát településképhez illő méltó módon megóvni, a használat nem veszélyeztetheti az adott örökség fennmaradását.
8. § A helyi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.
9. § (1) A meglévő épületek megőrizendők és csak gazdasági számításokon túl is indokolt műszaki avultság esetében, kizárólag a védelem megszűnése után bonthatók el.
(2) A bontást megelőzően az építményről részletes fotódokumentációt kell készíteni, valamint lehetőség szerint meg kell őrizni az értékes építészeti elemeket, tárgyakat.
10. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló épületet, építményt annak értékeit nem sértő módon az e célra rendszeresített egységes táblával kell megjelölni.
(2) A tábla elhelyezéséről, karbantartásáról, pótlásáról külön eljárás nélkül a polgármester gondoskodik.
(3) A tulajdonos a tábla elhelyezését tűrni köteles.
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
7. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
11. § Zsebeháza település teljes közigazgatási területe településképi szempontból meghatározó, amely a következő területekre tagolódik:
a) Településközponti területek, egyéb zöldtelület és zöldfelület: a sportpálya és a szomszédos közpark területek (hrsz.: 147,148,149); természetben a 26, 50, 51 hrsz.-en álló épületek és parkosított környezetük; az evangélikus imaház és telke; a temetőterület és a környező közparkok
b) Rábaközi falu: Zsebeháza lakóterületei.
c) Ipari-, gazdasági-, szolgáltató területek: a kamionparkoló területe, az egykori TSZ telephely
d) Egyéb külterület: a külterület mezőgazdasági hasznosítású és kivett területei, valamint erdőgazdálkodási területei.
12. § A 11. §-ban definiált településképi szempontból jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert hordozó települési egységek, településrészek lehatárolását a rendelet 2. melléklete tartalmazza.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
8. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények
13. § Közterületen található közjóléti berendezés nem építhető természetes anyagoktól (fa, deszkázat, kő, bontott tégla) és betontól eltérő anyaghasználattal. Kivételt képeznek ez alól a játszótéri játék-elemek, melyek a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően műanyag felépítménnyel is rendelkezhetnek.
14. § Közterületen álló közmű kapcsolószekrénye csak természetes anyagokkal (különösen kő, bontott tégla, kerámia cserép) takart módon építhető.
15. § (1) Belterületi új, vagy átépítésre kerülő utakon fasorokat kell telepíteni, a meglévő fasorokat meg kell őrizni, szükség esetén ki kell egészíteni.
(2) Meglévő fasorok kiegészítésénél, pótlásánál azonos fafajt kell alkalmazni, kivéve, ha településesztétikai okok, baleset elhárítás, vagy a fák egészségi állapota a fasor teljes cseréjét teszik szükségessé, illetve ha a fafaj allergén, vagy életfeltételei az adott területen nem kellően biztosítottak.
16. § Közterületen agresszív pollentermelő növényt tilos ültetni.
17. § Légvezetékek alatt alacsony növekedésű, gömb alakú koronát nevelő faegyedek ültethetők.
18. § [
Összefüggő rendeltetésű területek, adott esetben az egyes közparkok beépítését egységes építészeti arculattal kell kialakítani]
9. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
19. § Napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem) magas tetőre építése esetén a tetősíktól maximum 10 fokos kiemeléssel telepíthető.
20. § (1) Cégér, cégfelirat, cégtábla épületen, épületrészen, építményen csak annak homlokzatához (stílusához, anyaghasználatához) illeszkedően, az üzlet homlokzatonkénti felületének 10%-át meg nem haladó méretben helyezhető el, kivéve
n) a sarki üzletet, ahol közterületenként 1 db helyezhető el;
o) továbbá azon üzletet, amely vendéglátóipari terasszal rendelkezik, ahol a napellenzőn korlátlan számú cégfelirat helyezhető el.
(2) Cégtáblát tetőn elhelyezni tilos.
21. § (1) Tilos a közterületről látható homlokzatok, térfalak, kerítések és kapuzatok kialakítása során olyan színt, színeket használni, amelyek nem biztosítják a környező épületekhez, térfalakhoz való illeszkedést.
(2) Oromzat fedetlen OSB lappal történő szigetelése csak ideiglenesen, felújítás, új építés ideje alatt megengedett.
22. § Az utcai és a közterület felőli homlokzaton közmű csatlakozó- ill. mérő berendezés, klímaberendezés, turbókazán, központi porszívó szellőzőnyílása és kültéri berendezései nem helyezhetők el.
23. § Az utcai és a közterület felőli homlokzaton erkély nem, csak loggia alakítható ki.
10. Településközponti területek, egyéb zöldterület és zöldfelület területre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
24. § Meglévő épület bővítése, átépítése esetén az épület tömegében meghatározó gerincet kizárólag meglévő állapottól nem eltérő módon lehet kialakítani.
25. § (1) Épület tető hajlásszöge 35°-nál alacsonyabb, 45°-nál meredekebb nem lehet.
(2) Tetőfedés anyagaként a hagyományos natúrbarnától a középvörösig terjedő és antracit színárnyalatoktól eltérő színű héjazat nem helyezhető el.
(3) Tetőfedő anyagként csak kerámiacserép, betoncserép, vagy palafedés alkalmazható.
(4) Többszörösen összetett kúpos, toronyszerű, kupolás tető nem alakítható ki.
26. § (1) Kerítés nem építhető természetes anyagoktól (fa, deszkázat, fémhálós, drótfonatos, kő, bontott tégla) és betontól eltérő anyaghasználattal.
(2) Kerítés élő sövénnyel történő helyettesítése, illetve borítása megengedett.
11. Rábaközi falu területre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
27. § (1) Lakóépületek tető hajlásszöge 35°-nál alacsonyabb 45°-nál meredekebb nem lehet.
28. § Tetőfedés anyagaként a hagyományos natúrbarnától a középvörösig terjedő és antracit színárnyalatoktól eltérő színű héjazat nem helyezhető el.
29. § (1) Kerítés nem építhető természetes anyagoktól (fa, deszkázat, fémhálós, drótfonatos, kő, bontott tégla) és betontól eltérő anyaghasználattal.
(2) A kerítés színezésére kizárólag a természetes építő anyagok színeivel megegyező színeket lehet használni.
12. Ipari-, gazdasági-, szolgáltató területek területre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
30. § Az épületek 8 méternél kisebb fesztávú csarnokszerkezetek esetében csak magastetővel létesíthetők, a tető hajlásszöge 45°-nál meredekebb nem lehet.
31. § Kerítés nem építhető természetes anyagoktól (fa, deszkázat, fémhálós és drótfonatos vadvédelmi, kő, bontott tégla) és betontól eltérő anyaghasználattal.
13. Egyéb külterület területre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
32. § Kerítés nem építhető természetes anyagoktól (fa, deszkázat, fémhálós és drótfonatos vadvédelmi, kő, bontott tégla) és betontól eltérő anyaghasználattal.
33. § Erdőterületen kerítést létesíteni csak ideiglenesen, áttört formában, természetvédelmi, vad- és erdőgazdálkodási célból lehet.
14. A helyi védelemben részesülő területekre és elemekre vonatkozó építészeti követelmények
34. § (1) Az 1. mellékletben megjelölt épületek esetében a meglévő utcai homlokzat hagyományos jellegét, a szomszédos épületek tetőformájához illeszkedő tetőalakítást, a nyíláskiosztás ritmusát és arányát, a vakolat minták elhelyezését meg kell tartani.
(2) Védett területen látványt zavaró építmény utcai homlokzaton nem helyezhető el:
a) napenergia gyűjtő panel
b) hőszivattyú
c) parabola antenna
d) turbókazán kéménye
e) klímaberendezés kültéri egysége
f) közmű csatlakozó- ill. mérő berendezés
g) központi porszívó szellőzőnyílása
(3) Utcai homlokzaton erkély, loggia kialakult állapot kivételével nem létesíthető.
(4) Tetőfedés anyagaként a hagyományos cserépfedés színárnyalatoktól eltérő színű héjanyag nem helyezhető el.
(5) A homlokzaton a kialakult építészeti hagyományokkal összhangban lévő párkány, tagozat létesítendő, a meglévő megtartandó, helyreállítandó.
(6) Csüngő, függő eresz nem alakítható ki.
15. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
35. § A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére alkalmasak az alábbi településképi szempontból meghatározó eltérő karakterű területek:
a) Egyéb külterület
36. § Föld feletti villamos elosztóhálózat, valamint elektronikus hírközlési hálózat rekonstrukciója, új villamoshálózat, valamint elektronikus hírközlési hálózat építése helyi művi védelem alatt álló épületen csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető.
37. § (1) Új vezetékes elektronikus hírközlési hálózat föld alatt vagy meglévő oszlopsoron vezethető, új oszlop létesítése nem megengedett.
(2) A település teljes területén villamos elosztóhálózat, valamint elektronikus hírközlési hálózat föld feletti építményei rekonstrukciója céljából nem megengedett a természetes fa anyagú oszloptól eltérő anyaghasználattal.
38. § Egyéb külterület településképi szempontból meghatározó területeken hírközlési építmény a tájképi, természetvédelmi szempontok figyelembe vételével, egyedi funkcióval (úgy, mint kilátó, les) kombináltan alakíthatók ki, természetes anyaghasználattal, tájba illeszkedő módon.
39. § (1) A közművezetéket és járulékos közműépítményt tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldás alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni.
(2) A műsorszórás és a mobil rádiótelefon hírközlés bázisállomásainak telepítésekor a berendezéseket meglévő magas építményeken többfunkciós állomásként kialakított közös hírközlési toronyra kell elhelyezni. Önálló antennatartó szerkezet és csatlakozó műtárgy csak akkor helyezhető el, ha meglévő magas építményeken erre nincs lehetőség. Az önálló antennatartó szerkezet táj- és településképbe illeszkedően létesíthető.
(3) Új villamosenergia ellátási, táv- és hírközlő vezetékek külterületen csak terepszint alatti elhelyezéssel létesíthető, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana.
(4) Földgázvezetéket közterületen csak földalatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.
(5) A közműfejlesztésnél, építmény, út fejlesztésénél olyan megoldás engedélyezhető, amely nem veszélyezteti a kialakított fasor, faegyed életképességét, valamint nem jár a faegyed teljes gyökérzetének 25%-ot meghaladó sérülésével.
16.7
40. §
41. §
42. §
43. §
44. §
45. §
46. §
47. §
48. §
49. §
TELEPÜLÉSKÉP-ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK
17. Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
50. § (1) Kérelem esetén a polgármester településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről. A konzultációra a benyújtott kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül sor kerül.
(2) Kötelező szakmai konzultációt lefolytatni az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerint egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységek esetében.
51. § (1) A szakmai konzultációt írásban kell kérelmezni, a kérelmező lehet az ingatlantulajdonos, az építtető, a tervező. Lehetőség szerint az építtető minden esetben vegyen részt a szakmai konzultáción.
(2) Szakmai konzultáció során a polgármester emlékeztetőben rögzíti javaslatait és nyilatkozatait, melyet a konzultáció időpontjától számított 8 napon belül megküld kérelmező részére. Azon folyamatban lévő tájékoztatás, vagy konzultáció esetében, melyek mellékelt tervek alapján történnek, az emlékeztetőnek tartalmaznia kell a terveket is.
52. § A kérelemhez az esetben kell mellékelni a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet (továbbiakban: tervdokumentáció), amennyiben a kérelem már elkészült terv alapján lett benyújtva. Ellenkező esetben tervdokumentáció hiányában is elindulhat tájékoztatási, konzultációs folyamat.
53. § A kérelemnek tartalmaznia kell az építtető vagy kérelmező nevét, címét, értesítési címét, valamint a tervezett és véleményezésre kért építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát.
18. Településképi bejelentés eljárási szabályai
54. § (1) A településképi bejelentési eljárás a kérelmező által a polgármesterhez 1 példányban írásban benyújtott bejelentésre indul.
(2) A bejelentéshez a bejelentés tárgyától függően az alábbi munkarészeket kell mellékelni:
a) a bejelentő nevét,
b) a bejelentő lakcímét, szervezet esetén székhelyét,
c) a folytatni kívánt építési tevékenység, reklám, reklámhordozó elhelyezése vagy rendeltetésváltoztatás megjelölését, reklámhordozó elhelyezésének, illetve rögzítésének műszaki megoldását,
d) a tervezett építési tevékenység, reklámok, reklámhordozók vagy rendeltetésváltoztatás helyét, a telek helyrajzi számát,
e) az építési tevékenység elvégzése, a rendeltetésváltozás megvalósítása vagy a reklámok, reklámhordozók elhelyezésének tervezett időtartamát,
f) az építményre helyezendő reklámhordozó esetén az érintett felület egészét ábrázoló homlokzatot,
g) látványtervet vagy fotómontázst,
h) fotódokumentációt.
55. § A polgármester a tervezett tevékenységet – kikötéssel vagy anélkül – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről Korm. rendeletben foglaltak alapján hallgatással tudomásul veszi, vagy megtiltja az építési tevékenységet, vagy megszünteti az eljárást, majd a bejelentőt erről a tényről értesít.
19. Településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre
56. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló Korm. rendelet alapján az alábbi építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek esetében:
a) Építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét is érintik.
b) Meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása.
c) Az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása.
d) A kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20,0 m2 alapterületet.
e) Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t.
f) Emlékfal építése, amelynek talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3,0 m-t.
g) Támfal építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása, amelynek mérete az építési tevékenységgel nem haladja meg a rendezett alsó terepszinttől számított 1,5 m magasságot.
57. § A jelen rendelet előírásai szerint településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építmények rendeltetésének módosítása esetén, amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználat
p) a korábbi rendeltetéshez képest a jogszabályi előírásoknak megfelelően többlet-parkolóhelyek, rakodóhely kialakítását teszi szükségessé;
q) érinti a közterület kialakítását, illetve a közterületen lévő berendezéseket vagy növényzetet;
r) jelentős mértékben érinti a kapcsolódó közterületen a közúti vagy gyalogos, illetve kerékpáros forgalmat;
s) reklámok, reklámhordozók elhelyezésével jár.
20. Településképi kötelezési eljárás
58. § (1) A polgármester a településképi szempontok érvényesítése érdekben településképi kötelezési
21. A településkép-védelmi bírság kiszabásának és behajtásának módja
59. § (1) Amennyiben az 58. § (3) bekezdésben meghatározott kötelezésben foglalt határidő eredménytelenül telt el, az önkormányzat polgármestere településképi kötelezés formájában - önkormányzati hatósági döntéssel - a kötelezettel szemben legkevesebb 10 000 forint, természetes személyek esetén 200 000 forint, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén 1 000 000 forint felső határral rendelkező közigazgatási bírságnak minősülő településkép-védelmi bírságot szab ki a jogsértő állapot megszüntetésére az érintett építmény, építményrész felújítására, átalakítására, elbontására való ismételt kötelezés mellett, új határidő megjelölésével.
(2) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott ismételt kötelezésben foglalt határidő eredménytelenül telt el, és az ügyfél a polgármester végleges döntésében foglalt kötelezésnek nem tett eleget, az végrehajtható.
(3) A bírság mértékének meghatározásakor a polgármester által a mérlegelés a közigazgatási szabályszegések szankcióinak átmeneti szabályairól, valamint a közigazgatási eljárásjog reformjával összefüggésben egyes törvények módosításáról és egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló törvényben foglaltak alapján a jogsértés jellegére való tekintettel történik.
(4) A településkép-védelmi bírság az önkormányzat bevételét képezi.
(5) A bírság befizetési határideje a határozat közlésétől számított 15 nap.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
22. Hatálybalépés
60. § Ez a rendelet 2020. október 1-jén lép hatályba.
23. Hatályon kívül helyező rendelkezések
61. § Hatályát veszti Zsebeháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi építési szabályzatról szóló 21/2005.(XII.8.) önkormányzati rendeletének
a) 11. § b.) pontjában az „átlátható” „ill. élő sövénnyel” szövegrész;
b) 13. § d.) pontja;
c) 22. § (4)-(5) bekezdése,
d) 32. § (4) bekezdése;
e) 34. § (2) és (4) bekezdése.
1. melléklet a 7/2020. (IX. 3.) önkormányzati rendelethez
2. melléklet a 7/2020. (IX. 3.) önkormányzati rendelethez
1. függelék a 7/2020. (IX. 3.) önkormányzati rendelethez a 7/2020. (IX. 3.) önkormányzati rendelethez
Az 1. § b) pontját a Zsebeháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (IX. 9.) önkormányzati rendelete 1. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 1. § d) pontját a Zsebeháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (IX. 9.) önkormányzati rendelete 1. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 1. § e) pontját a Zsebeháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (IX. 9.) önkormányzati rendelete 1. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 1. § f) pontját a Zsebeháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (IX. 9.) önkormányzati rendelete 1. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 1. § g) pontját a Zsebeháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (IX. 9.) önkormányzati rendelete 1. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 1. § h) pontját a Zsebeháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (IX. 9.) önkormányzati rendelete 1. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 16. alcímet (40–49. §-t) a Zsebeháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (IX. 9.) önkormányzati rendelete 1. § c) pontja hatályon kívül helyezte.