Kisfalud Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2005. (X. 11.) önkormányzati rendelete

a helyi építési szabályzatról

Hatályos: 2014. 10. 20- 2019. 06. 25

Kisfalud Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2005. (X. 11.) önkormányzati rendelete

a helyi építési szabályzatról

2014.10.20.

Kisfalud Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: építési törvény) 6. § (3), továbbá 13. § (4) bekezdésében, és a 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelettel közzétett Országos Településrendezési és Építési Követelményekben (továbbiakban: OTÉK) és a módosításáról szóló 36/2002. (III.7.) Kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján Kisfalud község helyi építési szabályzatról (továbbiakban: HÉSZ) a következő rendeletet alkotja:

Általános előírások

1. § [1]A rendelet mellékletei:

1. melléklet: SZ-J1 jelű, Rp.I.196-3 munkaszámú, Szabályozási és övezeti helyszínrajz I.(belterület) (a továbbiakban: SZ-J1 terv);

2. melléklet: SZ-J2 jelű, Rp.I.196-6 munkaszámú Szabályozási és övezeti helyszínrajz II. (külterület) (a továbbiakban: SZ-J2 terv);

3. melléklet: SZ-J2/4M jelű nyersanyag kitermelés (bánya) céljára szolgáló területet érintő szabályozási tervi módosítás (a továbbiakban: SZ-J2/4M terv).

2. § (1) A rendelet hatálya Kisfalud község közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket alakítani, továbbá - a bányaműveléshez szükséges földalatti építmények kivételével - építményeket tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű hatósági előírásoknak és a rendeletbe előírtaknak megfelelően szabad.

3. § (1) A község területén a meglévő és a tervezett belterületi határvonalat a SZ-J1 és SZ-J2 tervek tartalmazzák.

(2) Ahol az SZ-J1 és SZ-J2 terv tervezett belterület határvonala jellel belterületbe vonást jelöl, ott a megváltozott terület-felhasználásnak megfelelő telekalakítás és beépítés feltétele a belterületbe vonás.

Szabályozási elemek

4. § (1) Kötelező szabályozási elem

a) a beépített és a beépítésre szánt, illetve a beépítésre nem szánt területek határvonala

b) a belterület határvonala

c) a módosított belterület határvonala

d) a szabályozási vonal

e) az eltérő felhasználású területegységek határvonala

f) az építési övezetek határvonala

g) az építési hely határa

h) közúti szabályozási elemek.

(2) A beépített tömbökben az a terület-felhasználási egységek közötti határvonal és az az övezeti határvonal, amely nem telekhatárra illeszkedik, az övezetekre meghatározott, a telekméretekre vonatkozó előírásoknak megfelelően az SZ-J1 terven jelölthöz képest elmozdítható.

(3) A következő szabályozási elemek helyének megváltozásához - kivéve a (2) és az 5. § (3) bekezdésében szabályozott eseteket - a szabályozási terv és/vagy a helyi építési szabályzat módosítása szükséges, figyelembe véve a külön jogszabály1 szerinti előírásokat.

(4) Irányadó szabályozási elem az azonos terület-felhasználású és övezeti besorolású telkek egymás közötti meglévő, vagy az irányadó telekhatár jellel jelölt, javasolt határvonala.

(5) Az irányadó szabályozási elemek helye az övezeti előírások keretei között megváltoztatható.

(6) A község területén a meglévő és tervezett belterületi határvonalat az SZ-J1 és SZ-J2 tervek tartalmazzák.

(7) Ahol az SZ-J1 és SZ-J2 terv tervezett belterületi határvonal jellel belterületbe vonást jelöl, ott a megváltozott terület-felhasználásnak megfelelő telekalakítása és beépítése feltétele a belterületbe vonás.

A telekalakítás áltanos szabályai

5. § (1) Ahol az SZ-J1 terv irányadó telekhatár vonallal telekmegosztást jelöl, ott a telekmegosztások iránya meg kell, hogy egyezzen az irányadó telekhatár vonal irányával.

(2) A kedvező utcakép kialakulása, megtartása érdekében

a) Új terület-felhasználású vagy telekcsoport újraosztásával létrejövő lakóterületi és vegyes terület-felhasználású telektömbökben egy telektömbön belül a telkek közül a legnagyobb és a legkisebb telekszélességek aránya nem lehet több 1,5-nél.

b) A már kialakult telekosztású lakóterületi terület-felhasználású telektömbökben, amennyibe a telekalakítás (telekegyesítés, telekfelosztás, telekhatár-rendezés) a kialakult telek szélességének megváltoztatását eredményezi, a telek-átalakítással létrejövő telek szélessége és a vele szomszédos telkek szélessége közötti arány (a nagyobb mérethez a kisebb méretet hasonlítva) legfeljebb 1,5 lehet.

Amennyiben az újtelek szélességgel számított aranyszám meghaladja az előírtat, de a telek- átalakítás előtti állapothoz képest ahhoz közeledik, a telek-átalakítás engedélyezhető.

(3) A külön2 rendeletben foglaltak szerinti telekalakítási terv készítési kötelezettségével érintett területeken és esetekben a telekalakítási tervben az SZ-J1 terven rögzített keretek között a közlekedési területek helye, a telkek mérete pontosítható.

(4) Az Sz-J1 terven és/vagy a helyi építési szabályzatban az övezeti jelben „K” jellel jelölt telekméret kialakult telekállapotot jelent. Az így jelölt övezetbe tartozó telkek „K” jellel jelölt mérete nem csökkenthető, kivéve az út céljára történő lejegyzést, és a telekhatár kiigazítást.

A telek beépítésének általános szabályai

6. § (1) A már beépített építési telkeken közterület bővítés helybiztosítása céljából szabályozási vonallal lehatárolt, a közterület felé eső telekrész a telek beépítettségének számításánál nem vehető figyelembe. Az építési hely határát a szabályozási vonaltól kell számítani. A helybiztosítás nem minősül építési tilalomnak.

(2) Közterület-bővítéssel érintett beépítetlen telek csak az SZ-J1 terven jelölt telekalakítás végrehajtása után építhető be.

(3) Ahol az eltérő terület-felhasználású területek közötti határvonal, valamint a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek közötti határvonal nem telekhatárra illeszkedik, a már beépített telkeken az építés a telek megosztása nélkül is engedélyezhető. Ez esetben a hátsókerti építési hely határát ezektől a határvonalaktól kell mérni.

A létesítmények elhelyezésének általános szabályai

7. § (1) Az építési hely határvonalait az Sz-J1 terv vagy a helyi építési szabályzat tartalmazza.

(2) Azokban az övezetekben, ahol az SZ-J1 terv nem jelöl építési hely határvonalat, az épületek elhelyezésére szolgáló területet (építési hely) az övezetre vonatkozó elő-, oldal-, és hátsókerti méretek előírásai szerint kell meghatározni.

(3) A kedvező utcakép megtartása és kialakítása érdekében a lakóterületi és vegyes területi telektömbökben az utcai telekhatárhoz legközelebb álló épületek utcai homlokzatszélessége* és utcai homlokzatmagassága** a szomszédos telken álló, hasonló helyzetű épülethez képest legfeljebb 25%-kal térhet el.

(4) Az építési telken lévő, az elsődleges használatot jelentő, a fő funkciót magukban hordozó épületek egymástól való távolsága nem lehet kevesebb a nagyobbik építménymagasság mértékének.

(5) Az építési telken lévő egyéb funkciójú épületek és a (4) bekezdésbeli épületek - figyelemmel a védőtávolságokra is - közvetlenül egymáshoz csatlakoztathatók, vagy közöttük legalább 3,0m távolságot kell tartani.

(6) Ahol az Sz-J1 terv tervezett szabályozási vonalat jelöl az utcai kerítés a tervezett szabályozási vonalra, ahol az Sz-J1 terv meglévő, megmaradó szabályozási vonalat jelöl az utcai kerítés erre a vonalra építhető. Az utcai kerítés legfeljebb 1,80m magas, legalább 50%-ban áttört lehet.

*Utcai homlokzatmagasság: az utcai telekhatárral 60° -nál kisebb szöget bezáró függőleges, vagy a függőlegestől legfeljebb 30°-kal eltérő a terepcsatlakozás és a tető metszésvonala közötti homlokzat függőleges vetülete, amelybe a tűzfalat és az utcához legközelebb álló homlokzatszélesség mértékén túli udvari keresztszárnyat nem kell beleszámítani.
**Utcai homlokzatszélesség: az utcai telekhatárral 60°-nál kisebb szöget bezáró függőleges, vagy a függőlegestől legfeljebb 30°-kal eltérő a terepcsatlakozás és a tető metszésvonala közötti homlokzat vízszintes vetülete, amelybe az utcához legközelebb álló homlokzatszélesség mértékén túli udvari keresztszárnyat nem kell beleszámítani.

Környezetvédelem

8. § (1) Vízvédelmi besorolás:

(a) felszín alatti vizek : érzékeny terület 3
(b) felszíni vizek 3. vízminőségvédelmi terület4
(2) A közigazgatási területen lévő zöldfelületek kialakításával és gondozásával biztosítani kell, hogy
a közterület levegőjében az emberi szervezet allergiás reakcióit okozó növényfajtáktól származó
virágpor részecskék mennyisége az alábbi értéket ne haladja meg:
a) fák, bokrok 100 pollen/m³
b) fűfélék 30 pollen/m³
(3) A beépített, illetve beépítésre szánt területen, valamint annak határától mért 2000 m távolságon
belül nőivarú nyárfa nem ültethető.
(4) A közigazgatási területen hulladéklerakó hely – hulladékudvar kivételével- nem alakítható ki.
(5) A település beépített területének védelmére az Sz-J1 és Dsz-J2 terven jelölt helyeken legalább
6,0 m széles védelmi célú fásítást kell létesíteni.
(6) A közigazgatási területen keletkező kommunális és egyéb szilárd és folyékony hulladékot
rendszeres gyűjtés keretében lerakó, illetve ártalmatlanító telepre kell szállítani

Táj- és természetvédelem

9. § (1) Védelemre tervezett területek: 0173, 0189, 0199 hrsz

A védelemre tervezett területet nem lehet belterületbe vonni, művelési ági nem változtatható
meg.
(2) Az Sz-J2 terven Má Á/ gyep- ként megjelölt gyepterületek művelési ága nem változtatható meg.

Értékvédelem

10. § (1) Műemlékek

(a) Műemléki védelem alatt állnak külön jogszabályokban meghatározottan az 1.sz.
Függelékben felsorolt építmények
(b) A műemléki környezetet az SZ-J1 terv tünteti fel.
(2) Régészeti értékek
A közigazgatási területen a régészeti lelőhelyeket és a régészeti érdekű területeket érintő 30 cm-
nél mélyebb földmunkák végzése, valamint régészeti értékek előkerülése esetén a külön
jogszabályok 6 szerint kell eljárni.
A Kossuth utca átépítése esetén a tervezés megkezdése előtt az illetékes örökségvédelmi hatóság
szakvéleményét ki kell kérni.
(3) Helyi védelem
(a) A jelen rendelet hatálybalépéstől helyi védettség alatt álló építmények felsorolását a 2.sz.
Függelék tartalmazza.
(4) A helyi védelem alatt álló építmények helyreállításánál átalakításánál és bővítésénél az alábbi
előírások betartása kötelező.
1. Az épület jellegzetes tömegét, tömegét,tömegkapcsolatát eredeti formában és arányban kell
fenntartani: bővítés esetén a meglévő és új épülettömegek arányai és formái illeszkedjenek
egymáshoz.
2. Az épületnek a közterületről látható homlokzatait eredeti formájukban kell megőrizni, illetve
szakszerű munkával helyreállítani
3. Az alaprajzi elrendezés – különös a fő tartószerkezetek,főfalak belső elrendezés elemei,
valamint a meghatározó építészeti részletek és szerkezetek megőrzendők.
4. Helyi védett építményre bontási engedély kiadása, valamint a védett növényzet kivágása csak szakértő által - részletes felmérési – és fotódokumentáció alapján -megállapított életvédelmi és baleset-megelőzési okból, a helyi védelem feloldása után lehetséges.
(5) A helyi védelem környezetének határán belül fotódokumentációval igazolni kell,hogy a védett
HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT
látványt kedvezőtlenül nem befolyásolja:
(a) a közterületen bármely hirdető táblának, egyéb közterületi létesítménynek, berendezésnek elhelyezése
(b) nem közterületi építmény építése
(6) Településkép védelme
A településkép védelme érdekében az épületek földszinti padlóvonala a terepszinti csatlakozástól 30-60 cm közötti magasságban lehet. Pinceszint esetén a földszinti padlóvonal 0,9-1,0 m között lehet.
Az épületek magastetővel, 30-45° tetőhajlásszöggel építhetők. Ez alól kivétel lehet a telek belsejében épülő, nem fő funkciót hordozó, a közterületről nem látszó épület, amely kis lejtésű tetővel is építhető.

Zöldfelületek

11. § (1) A nem közterületi zöldfelületek közül az intézmények kertjeit az intézmény jellegének megfelelően kell kialakítani.

(2) A gazdasági területek telkeinek le nem burkolt és be nem épített felszínét gondozott zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.

(3) Az SZ-J1 terv szerinti kötelező fásításokat háromszintes (lombkorona szint, magas cserje szint, alacsony cserje szint) növénytelepítésként kell kialakítani.

(4) A volt kastély jelenlegi telkére előírt kötelezően kialakítandó legkisebb zöldfelületet parkszerűen kell kialakítani, fásítani.

Védőtávolságok, védőterületek

12. § (1) A település védendő területének védőterülete az annak határától számított 1000,0 m széles területsáv. A védőterületen belül szagos, bűzös, fertőzésveszélyes tevékenysége céljára szolgáló építmény csak az építtető által beszerzett, az illetékes szakhatóságok jóváhagyó véleményével, az általuk meghatározott távolság betartásával építhető.

(2) Villamos távvezetékek biztonsági övezete a szélső vezetékszáltól mérten

- 20 kV-os vezeték: 5,0-5,0 m
A biztonsági övezetre vonatkozó előírásokat a hatályos7 jogszabályok tartalmazzák.
(3) Gázvezeték védőtávolsága a csőtengelytől mérten:
- középnyomású gázvezeték: 4,0 m
A védőtávolságra vonatkozó előírásokat a hatályos jogszabályok8 tartalmazzák.
(4) A CO2gázkutak védőterülete a kúttól mért 50 m sugarú kör által határolt terület.
A CO2gázkutak védőterülete a csőtengelytől mért 20,0 – 20,0 m széles területsáv.
A védőterületre vonatkozó előírásokat a hatályos9 jogszabályok tartalmazzák.
(5) A temető védőterülete a telekhatárától számított 50,0 m széles területsáv. A védőterületen belül
kegyeletsértő, a temető működését zavaró építmény nem építhető.
(6) Egészségügyi, oktatási intézmény védőterületeb a telekhatártól mért 50,0 m széles területsáv. A
védőterületen belül állattartó épület nem építhető.
Terület-felhasználási, övezeti előírások az általános és a sajátos használat szerint

13. § (1) A település igazgatási területe a következő terület-felhasználási egységekre tagolódik:

a) Beépített és beépítésre szánt terület
1. Lakóterület
- falusias Lf
2. Vegyes terület
- településközpont Vt
3. Gazdasági terület
a) kereskedelmi, szolgáltató Gksz
b) ipari Gip
4. Különleges terület
a) temető
b) sportterület
c) bányaterület
b) Beépítésre nem szánt terület
1. Közlekedési és közműterület
- közút terület KÖu
- közműterület Köm
2. Zöldterület
- közpark Zkp
3. Erdőterület
- védelmi Ev
- gazdasági Eg
4. Vízgazdálkodási terület V
5. Mezőgazdasági terület Má

Az övezeti jel értelmezése

14. §

beépítési mód megengedett legkisebb kötelező
(oldalhatáron álló, legnagyobb zöldterület %
szabadonálló) beépítettség
%
megengedett legnagyobb kialakítható kialakítható kialakítható
építménymagasság legkisebb legkisebb legkisebb
(m) építési építési építési
telekszélesség telekmélység telekterület

(m) (m) (m2)

Beépítésre szánt terület
1. Lakóterület

15. § (1) Telekméret

a) A kialakítható telek legkisebb átlagos méreteit az övezeti jel tartalmazza.

b) A kialakult, beépíthető telek legkisebb átlagos szélessége 10,0 m.

(2) Kialakult, oldalhatáron álló építésű telektömbökben minden esetben, az újonnan kialakított, oldalhatáron álló beépítésű telektömbökben a 20,0 m-nél keskenyebb telkeken az épületeket az oldalhatárra, vagy attól legfeljebb 1,0 m távolságban kell elhelyezni.

(3) Az épíési hely előkerti határvonala egyben építési vonal is. Három egymás melletti lakótelek beépítésénél az előkerti határvonaltól az építési vonal legfeljebb 3,0 m-re a telek belseje felé egységesen elmozdítható, kivéve, ha az övezeti előírás másként rendelkezik.

(4) Az oldalhatáron álló építési hely – beépítetlen tömbben – K-Ny-i telekfekvésnél az északi oldalhatáron, É-D-i telekfekvésnél a keleti oldalhatáron, ÉK-DNy-i telekfekvésnél az észak-nyugati oldalhatáron, ÉNy-DK-i telekfekvésnél az észak-keleti oldalhatáron áll. Már többnyire beépült tömbben az építési hely a tömbre jellemző beépítési oldalon áll.

(5) Az építési hely határai, ha az SZ-J1 terv nem jelöli.


beépített tömbben


beépítetlen tömbben, vagy legalább három egymás melletti beépítetlen teleknél

szabadonálló

oldalhatáron álló

szabadonálló

oldalhatáron álló

előkert

kialakult

5,0 m

oldalkert

3,0 m

6,0 (4,5 m**)

hátsókert

az utcai telekhatártól 80,0 m ***, a hátsó telekhatártól 6,0 m (4,0 m*)
*amennyiben a telekmélység 20,0 m, vagy annál kisebb
** amennyiben a telekszélesség 14,0 m, vagy annál kisebb
*** amennyiben a telekmélység 86,0 m, vagy annál kisebb
Az oldalhatáron álló beépítési módú tömbben, amennyiben egy telek mindkét oldalhatárához hozzáépültek a szomszédos telkek épületei, az érintett telek szabadonállóan beépíthető.
A 14,0 m széles, vagy annál keskenyebb telken az építési hely ez esetben a tömbre jellemző beépítési oldaltól 1,0 m, a másik oldalhatártól 3,0 m.
(6) Saroktelken az épületeket egy épülettömbben, közvetlenül egymáshoz csatlakoztatva kell megépíteni.
(7) A lakóterület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:
a) közműves villamos energia vezetékkel,
b) közműves ivóvíz vezetékkel,
c) közüzemi szennyvízvezetékkel,
d) a csapadékvíz elvezetésére szolgáló legalább nyílt árokkal.
(8) A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások:
a) zajvédelem: lakóterület laza beépítéssel
üzemi zaj megengedett értéke: nappal 50 dB/A
éjjel 40 dB/A
b) kötelező szennyvízcsatorna rákötés.
(9) A lakóterület besorolása a sajátos használat szerint:
- falusias lakóterület Lf
A falusias lakóterület építési előírásai

16. § (1) A falusias lakóterületen telkenként elhelyezhetők az OTÉK 14§ (2) bekezdésbeli épületek az alábbiak szerint:

a) egy darab legfeljebb kétlakásos, vagy két darab legfeljebb egy lakásos lakóépület a telken legfeljebb 10 m távolságban elhelyezve egymástól,

b) a kisipari, kisüzemi (mezőgazdasági vagy ipari) építmény a lakókörnyezetet zajjal, rezgéssel, porral és légszennyező anyaggal nem zavaró, a település lakótömbjeiben szokásos mértékű gépjármű és személyforgalmat meg nem haladó vonzású, legfeljebb egy átlagos lakóteleknyi területet igénylő lehet.

(2) Övezeti előírások

Lf
O 30 / 50
4,5 20/ 40/
800

Lf
O 30/50
4,5 18/50
/900

Lf

Az építési hely

elhelyezkedése tömbönként

oldalhatáron álló

oldalhatáron álló

az illeszkedés szabályai szerint

Beépíthetőség

legnagyobb beépítettség /%/ legkisebb zöldterület /%/


30%

50 %


30 %

50 %


30 %

50 %

Épület

legnagyobb építménymagasság /m/


4,5 m


4,5 m


az illeszkedés szabályai szerint

Telekalakítás

alakítható legkisebb szélesség /m/

mélység /m/
telekméret /m2/



20,0 m

40,0 m
800 m2



18,0 m

50,0 m
900 m2

telek kettéosztása esetén 14,0 m, egyébként 18,0 m
800 m2

Egyéb

Az illeszkedési szabályok alkalmazásánál az 5. § (2) b., pontját és a 7. § (3) bekezdés előírásait figyelembe kell venni.
Az illeszkedés szabályait ki kell terjeszteni az épületek tömegformálására és anyaghasználatára is.

2. Vegyes terület

17. § (1) Az építési hely határai, ha az SZ-J1 terv nem jelöli:

előkert

kialakult

oldalkert

6,0 m (4,5 m**)

hátsókert

6,0 m (4,0m*)
*amennyiben a telekmélység 20,0 m, vagy annál kisebb
** amennyiben a telekszélesség 14,0 m, vagy annál kisebb
(2) A terület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:
a) közműves villamos energia vezetékkel,
b) közműves ivóvíz vezetékkel,
c) közüzemi szennyvízvezetékkel,
d) a csapadékvíz elvezetésére szolgáló legalább nyílt árokkal.
(3) A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások:
a) zajvédelem: vegyes terület
üzemi zaj megengedett értéke: nappal 55dB/A
éjjel 45 dB/A
(4) A vegyes terület besorolása a sajátos használat szerint:
- településközpont vegyes terület Vt
(5) A településközpont vegyes területen több önálló rendeltetési egységet magában foglaló, lakó, nem csak a helyi lakosságot szolgáló intézményi, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, igazgatási, egészségügyi, szociális, szórakoztató épületek és sportépítmények építhetők.
(6) Övezeti előírások

Lf
O 30/50
6,0 K/K/K

Az építési hely

elhelyezkedése tömbönként

oldalhatáron álló

oldalhatáron álló

Beépíthetőség

legnagyobb beépítettség /%/ legkisebb zöldterület /%/


30%

50 %


30 %

50 %

Épület

legnagyobb építménymagasság /m/


7,5 m


6,0 m

Telekalakítás

alakítható legkisebb szélesség /m/




mélység /m/
telekméret /m2/

telek kettéosztása esetén 14,0 m egyébként 18,0 m


-
800 m2



kialakult




kialakult
kialakult

Egyéb

Az illeszkedési szabályok alkalmazásánál az 5. § (2) b., pontját és a 7. § (3) bekezdés előírásait figyelembe kell venni. Az illeszkedés szabályait ki kell terjeszteni az épületek tömegformálására és anyaghasználatra is

3. Gazdasági terület

18. § (1) A gazdasági terület besorolása a sajátos használat szerint:

a)kereskedelmi, szolgáltató terület Gksz
b) ipari terület Gip
(2) A kereskedelmi, szolgáltató területen az OTÉK 19. §-a szerinti épületek helyezhetők el.
a) Övezeti előírások

Lf
O 30 / 50
4,5 20/ 40/
800

Lf
O 30/50
4,5 18/50
/900

Az építési hely

elhelyezkedése



előkert
oldalkert
hátsókert

szanadonálló



Az eltérő terület felhasználású telek felőli telekhatárnál 8,0 m, az azonos terület felhasználású telek felőli telekhatárnál 5,0 m

szabadonálló



Új épületnél: 5,0 m
-

6,0 m

Beépíthetőség

legnagyobb beépítettség /%/ legkisebb zöldterület /%/


10%

30 %


40%

40 %

Épület

legnagyobb építménymagasság /m/


3,5 m


kialakult

Legkisebb kialakítható telekméretek

szélesség /m/

mélység /m/
telekméret /m2/

-

-
2000 m2


SZ-J1 terv szerint

Kizárólagos használat

tehergépjármű parkoló

Egyéb

a használatba vétel feltétele az SZ-J1 terven jelölt fásítás kialakítása

(3) Az ipari területen az OTÉK 20. §-a (4), (5) bekezdése szerinti épületek építhetők.
a) Övezeti előírások

Gip
SZ 50 / 30
6,0 -/-/2000

Gip
gázelőkészítő
állomás

Gip

Az építési hely

elhelyezkedése

előkert

oldalkert
hátsókert

szabadonálló

kialakult, vagy 8,0 m
6,0 m
6,0 m



kialakult

az illeszkedés szabályai szerint

Beépíthetőség

legnagyobb beépítettség /%/ legkisebb zöldterület /%/


50%

30 %


50 %

30 %


50 %

30 %

Épület

legnagyobb építménymagasság /m/

kialakult*
6,0 m


kialakult


kialakult

Legkisebb kialakítható telekméretek

szélesség /m/



mélység /m/
telekméret /m2/

-



-
2000 m2



kialakult



kialakult

Egyéb

-* a helyi értékvédelmi területként jelölt területen belül
- a helyi értékvédelmi területként jelölt területen a kertes beépítési jelleget meg kell tartani.

(4) A gazdasági terület telkeit emberi tartózkodásra szolgáló épület építése esetén el kell látni:
a) közüzemi villamos energia vezetékkel,
b) közüzemi ivóvízvezetékkel,
c) közüzemi szennyvízvezetékkel.
(5) Környezetvédelmi előírások:
a) Zajvédelmi besorolás: üzemi zaj megengedett értéke: nappal: 55dB/A
éjjel: 45 dB/A
b) A keletkező szennyvizet közcsatornába kell vezetni.
c) A gazdasági területen keletkező települési hulladékot a külön10jogszabály szerint kell kezelni.
10 2000. évi XLIII. tv. 21. § /2/ bekezdés

4. Különleges terület

19. § (1) A különleges terület besorolása a sajátos használat szerint

a)temető
b) sportterület
c) bányaterület
(2) A temető területén a sírkert és kiszolgáló épületek helyezhetők el.
Beépítési mód: szabadonálló
Megengedett legnagyobb beépítettség: 3 %
Kialakítandó zöldfelület minimuma: 80 %
Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m
Alakítható telek: kialakult
Építési hely határai: minden telekhatártól 20,0 m
(3) A sportterületen a községi sportpálya és a sporttal kapcsolatos kiszolgáló létesítmények helyezhetők el.
Beépítési mód: szabadonálló
Megengedett legnagyobb beépítettség: 5 %
Kialakítandó zöldfelület minimuma: 80 %
Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m
Alakítható telek: kialakult
Építési hely határai: minden telekhatártól 6,0 m
(4) Bányaterület
Csak a bányaműveléshez szükséges műtárgyak építhetők.
(5) Az SZ-J2 terven szélerőművek elhelyezésére vizsgálható területként megjelölt területen belül, amennyiben egyéb jogszabályoknak megfelelnek, szélerőművek állíthatók fel az alábbiak szerint:
a) A szélerőművek teljes (a torony + a lapát) magassága legfeljebb 150m lehet.
b) A szélerőművek számára tornyonként igénybe vehető terület legfeljebb 2500 m2
lehet a hozzájuk vezető utat nem számítva.
c) A szélerőművek helykijelölésénél fotómontázzsal igazolni kell a műemlékek és helyi jelentőségű értékek zavarásmentes látványát az alábbi nézőpontokból:
- az evangélikus harangtorony látványa a főhomlokzat felől nézve.
Kellő igazolás hiányában, illetve zavaró látvány esetén az építési hatóság az engedélyt megtagadhatja.
d) A szélerőművek helykijelölésénél a terület régészeti érintettségét vizsgálni kell. A régészeti lelőhelyeket a beruházással el kell kerülni. Amennyiben ez nem lehetséges, úgy a régészeti lelőhelyek védelmével kapcsolatos külön jogszabályok szerint kell eljárni.
e) A mezőgazdasági tábláknak a szélerőműveket megközelítő utakkal történő szétszabdalását el kell kerülni. A nem táblahatáron vezetett utak nyomvonalának kiválasztását meg kell indokolni. Kellő indoklás hiányában az építési hatóság az engedélyt megtagadhatja.
f) A szélerőműveket a település védendő területétől a lehető legtávolabb kell elhelyezni. A telepítés helyének kiválasztását indokolni kell. Kellő indoklás hiányában az engedélyt az építési hatóság megtagadhatja.
g) A szélerőművek helykiválasztásának vizsgálati övezetei és az övezetekre vonatkozó előírások:
1. számú övezet: A termőföld általános védelmére figyelemmel kell lenni.
2. számú övezet: A termőföld általános védelmén túl a meliorácios beruházásokra gyakorolt hatást figyelembe kell venni, azok működésének zavartalanságát biztosítani kell.
3. számú övezet: A termőföld általános védelmén túl a meliorácios beruházásokra gyakorolt hatást figyelembe kell venni, azok működésének zavartalanságát biztosítani kell.
Az övezet a település 1400 m-es (a szélkerekek teljes magasságának tízszerese) védőzónáján belül található, ezért a környezeti hatásvizsgálatban az ajánlott telepítési távolság csökkenthetőségét igazolni kell különös tekintettel a zajra, rezgésre, árnyékvetésre, sugárzásra.
4. számú övezet: A termőföld általános védelmére figyelemmel kell lenni. Az övezet a település 1400 m-es (a szélkerekek teljes magasságának a tízszerese) védőzónáján belül található, ezért a környezeti hatásvizsgálatban az ajánlott telepítési távolság csökkenthetőségét igazolni kell különös tekintettel a zajra, rezgésre, árnyékvetésre, sugárzásra. A régészeti lelőhelyek védelmét biztosítani kell.
5. számú övezet: Az övezet az átlagosnál jobb termőképességű szántóterületeket érinti, ezért azok igénybe vételét a lehető legcsekélyebb mértékre kell korlátozni.
A meliorációs beruházásokra gyakorolt hatást figyelembe kell venni, azok működésének zavartalanságát biztosítani kell.
Az övezet a település 1400 m-es (a szélkerekek teljes magasságának a tízszerese) védőzónáján belül található, ezért a környezeti hatásvizsgálatban az ajánlott telepítési távolság csökkenthetőségét igazolni kell különös tekintettel a zajra, rezgésre, árnyékvetésre, sugárzásra.
(6) A temető és sportterület telkeit el kell látni:
a) közműves villamos energia vezetékkel,
b) közműves ivóvízvezetékkel,
c) közműves szennyvízvezetékkel.
Beépítésre nem szánt terület

1. Közlekedési terület

20. § (1) Közlekedési területek az SZ-J1 és az SZ-J2 tervlapokon KÖu jellel jelölt közúti területek.

(2) A közúti területek szabályozási szélességeit az SZ-J1 és SZ-J2 tervek tartalmazzák.

(3) A szabályozási tervlapokon KÖu jellel jelölt közlekedési területek a közlekedéshálózatban betöltött szerepük szerint a következő osztályokba sorolandók.

a) Országos közúthálózatba tartozó utak
1. országos mellékút KÖu M
b) Helyi utak
1. települési mellékút (településközi út) KÖu TE
2. mezőgazdasági út KÖu MG
3. kiszolgálóút KÖu
4. gyalogút KÖu GYA
(4) A közutak területén az 1. sz. mellékletben /mintakeresztszelvények/ ábrázoltaknak megfelelő, vagy azzal legalább egyenértékűnek tekinthető útépítési elemeket kell kialakítani.
(5) Kisfalud közigazgatási területén a nem az országos közúthálózatba tartozó utak tervezési osztályai:
a) Külterületi utak
1. a Kisfalud-Kapuvár települési mellékút K.VIII.A.60
2. a Kisfalud-Csorna települési mellékút K.VIII.A.60
b) Belterületi utak
1. Kiszolgáló utak, tervezett kiszolgáló utak – B.VI.d.A,B. 40
2. Gyalogutak – B.X.

2. Zöldterület

21. § (1) A zöldterületbe a közparkok tartoznak Zkp

(2) A közpark legfőbb alkotóeleme a növény, ezért a zöldterületeket funkciójuknak megfelelően magas díszértékű növényzettel lehet beültetni.

(3) A közparkban épület nem építhető, kerti melléképítmények, szobrok, köztéri tárgyak helyezhetők el.

3. Erdőterület

22. § (1) Erdőterület a földhivatali ingatlan-nyilvántartási térképen erdőként nyilvántartott, valamint az SZ-J terveken akként jelölt terület.

(2) Védelmi erdő EV

A védelmi erdőben épület nem építhető.
(3) Gazdasági erdő EG
Az erdőműveléshez szükséges építmények 0,5 %-os beépítettséggel, 4,5 m-es megengedett legnagyobb építménymagassággal építhetők.

4. Vízgazdálkodási terület

23. § (1) Vízgazdálkodási terület az SZ-J1 és SZ-J2 terven V

A vízgazdálkodási területen épület nem építhető.

5. Mezőgazdasági terület

24. § (1) Mezőgazdasági terület az SZ-J terveken Má jellel jelölt terület.

(2) Általános mezőgazdasági területen

a) A 10 000 m2 –t el nem érő telken építmény nem építhető.

b) A 10 000 m2 feletti területű telken gazdasági épület építhető.

megengedett legnagyobb beépíthetőség: 3 %
megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,5 m
c) Rét, legelő művelési ágú területen építmény nem építhető.

5.Közműellátás

25. § (1) Közműterületek a Köm jellel jelzett területek. A telket,területet igénylő közmű építmények számára az SZ-J terveken jelölt közműterületeket biztosítani kell.

(2) A közterületeken, a közlekedési területeken a közmű vezetékeket úgy kell elhelyezni, hogy a területen a védőtávolságok betartásával legalább az alábbi közművek elhelyezhetők legyenek:

a) föld alatt: ivóvíz vezeték,

szennyvíz vezeték,
gázvezeték
távbeszélő földkábel.
b) föld felett: villamos energia vezeték,
telefon vezeték,
kábel TV vezeték,
nyílt vagy fedett csapadékvíz elvezető árok.
(3) a)A tervezési területen megvalósuló építmények oltóvíz ellátását biztosítani kell. Ennek érdekében a közműves ivóvíz hálózatot a 35/1996.(XII.29.) BM rendelettel hatályba léptetett Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) 46. §-49§ szakaszaiban foglaltak figyelembe vételével kell kialakítani.
b) A vízvezeték-hálózat körvezetékes módon kerüljön kiépítésre.

Hatályba léptető és záró rendelkezések

26. § (1) Ez a rendelet 2005.november 1.-én napján lépjen hatályba.

(2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Mihályi Községi Tanács 2/1986.(II.27) számú rendelete hatályát veszti.