Kisfalud Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (X. 28.) önkormányzati rendelete
a szervezeti és működési szabályzatról
Hatályos: 2026. 03. 01Kisfalud Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (X. 28.) önkormányzati rendelete
a szervezeti és működési szabályzatról
Kisfalud község Önkormányzata Képviselőtestülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotó hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.
1. Az Önkormányzat elnevezése, székhelye és jelképei
1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Kisfalud Község Önkormányzata /továbbiakban: Önkormányzat/
(2) Az Önkormányzat székhelye: 9341 Kisfalud, Kossuth utca 61.
(3) Az Önkormányzat hivatalának neve: Mihályi Közös Önkormányzati Hivatal /továbbiakban: Hivatal/.
2. § Az Önkormányzat pecsétje: kör alakú, benne Magyarország címerével ellátott „Kisfalud Község Önkormányzata” körfelirat található.
3. § Az Önkormányzat hivatalos lapja: www.kisfalud.hu
2. Az Önkormányzat feladatvállalása
4. § (1) Új közszolgáltatási feladat felvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek során meg kell vizsgálni a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az eljárás során a képviselő-testület illetékes bizottságát véleményezési jogkör illeti meg. Az előkészítő eljárást a képviselő-testület döntésétől függően a polgármester, illetve az alpolgármester vagy az erre felkért bizottság folytatja le.
(2) Az előkészítő eljárás eredményét összegző előterjesztés csak akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha az tartalmazza a feladat felvállalásával elérendő célokat és az (1) bekezdésben említett feltételeket.
(3) Az Önkormányzat önként vállalt feladatait az 1. melléklet tartalmazza.
3. A Képviselő-testület
5. § A képviselő-testület által átruházott hatásköröket a 2. melléklet tartalmazza.
6. § A képviselő-testület létszáma 5 fő.
7. § A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületet a korelnök hívja össze és vezeti.
4. A Képviselő-testület ülése
8. § (1) A képviselő-testület rendes nyílt ülésére meg kell hívni:
a) a képviselőket,
b) a jegyzőt,
c) a polgármester által meghívottakat.
(2) A polgármester által meghívottak, valamint a 9. §-ban meghatározott közösségek a Hivatalhoz írásban bejelentett képviselői tanácskozási joggal vehetnek részt a képviselő-testület ülésén a tevékenységi körüket érintő napirendek tárgyalásakor.
(3) A rendes ülések és a rendkívüli ülések hivatalos helyszíne az Önkormányzat tanácskozóterme 9341 Kisfalud, Kossuth utca 61.
(4) A képviselő-testület évente kötelezően 6 alkalommal ülésezik.
9. § A lakosság tanácskozási joggal rendelkező önszerveződő közösségei: Kisfalud község közigazgatási területén bejegyzett székhellyel rendelkező civil szervezetek.
10. § (1) A képviselő-testületi ülés írásos meghívóját, továbbá az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják.
(2) Sürgős esetben az ülés előtt 24 órával is kiküldhető a meghívó.
(3) Sürgős esetekben az ülés összehívása más módon (telefonon, szóban) is történhet.
(4) A polgármester a képviselő-testületi ülések időpontjáról a lakosságot az ülés előtt az Önkormányzat honlapján és a hirdetőtábláján elhelyezett hirdetménnyel tájékoztatja. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét.
(5) A közmeghallgatással egybekötött képviselő-testület ülés időpontjáról a (4) bekezdésben foglaltakon túlmenően a meghívót minden lakóházhoz kézbesíteni kell az ülést megelőző 8 napon belül.
11. § A képviselő-testület az ülés napirendjéről vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel, számozott határozattal, jegyzőkönyvi rögzítéssel, a szavazati arány feltüntetésével dönt.
12. § (1) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület, illetve annak bizottsága, valamint bármely képviselő által előzetesen javasolt döntés-előkészítő anyag, rendelet- vagy határozat-tervezet, beszámoló és tájékoztató.
(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban (sürgős esetben szóban) kerül benyújtásra. A szóbeli előterjesztés csak abban az esetben lehetséges, ha a tárgyalandó téma világos és közérthető.
(3) Írásos előterjesztések, illetve határozati javaslatok a polgármester és a jegyző jóváhagyásával kerülhetnek a testület elé.
(4) Az írásbeli előterjesztés főbb részei:
a) az előterjesztés címe, tárgya,
b) ismertetni kell az előzményeket (így különösen: testületi megállapodások, hozott határozatok eredménye, a kérdést szabályozó jogszabályok),
c) az előkészítésben résztvevőket, véleményeket, javaslatokat, tényeket, adatokat, melyek lehetővé teszik az értékelést és a döntést indokolják,
d) határozati javaslatot, rendeletalkotási javaslatot,
e) a végrehajtásért felelősök megnevezését és a végrehajtás határidejét.
13. § Az ülés vezetője a testületi ülés vezetése során:
a) megnyitja, illetve berekeszti az ülést,
b) megállapítja az ülés határozatképességét és az ülés időtartama alatt folyamatosan figyelemmel kíséri azt,
c) amennyiben az ülés vezetője határozatképtelenséget észlel, úgy a polgármesternek 8 napon belül intézkednie kell az ülés ismételt összehívásáról,
d) javaslatot tesz az ülés napirendjére,
e) az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító, kiegészítő, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatról dönt a testület.
f) döntésre alkalmas módon összegzi az elhangzott javaslatokat,
g) megállapítja a szavazás eredményét.
14. § (1) Az ülés vezetője a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát.
(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor.
(3) A felszólalás során az előterjesztésben szereplő Önkormányzati rendelethez vagy határozati javaslathoz a képviselő, illetve a tanácskozási joggal meghívottak módosító javaslatot terjeszthetnek elő.
(4) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatot a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor visszavonhatja.
(5) Ugyanazon napirend keretében a polgármester ismételt felszólalást engedélyezhet.
(6) A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.
(7) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.
(8) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
15. § (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.
(2) Nyílt szavazás esetén bármely képviselő indítványára egyszerű szótöbbséggel név szerinti szavazás rendelhető el. Név szerinti szavazás esetén a polgármester felolvassa a képviselőtestületi tagok névsorát, a képviselő válaszát „igen”-nel, „nem”-mel vagy „tartózkodom”-mal adja meg.
(3) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiségben és urna igénybevételével történik.
(4) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell:
a) a szavazás helyét, napját, kezdő és befejező időpontját,
b) a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
c) a szavazás során felmerült körülményeket.
16. § (1) Az ülést vezető feladata a tanácskozás rendjének fenntartása. Ennek érdekében feladatai a következők:
a) a tanácskozás időtartama alatt mindvégig törekszik a vita gyors, érdemi eldöntésére, és
b) figyelmezteti a hozzászólót, ha eltért a tárgyalt témától.
(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén az ülés vezetője rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.
17. § (1) A képviselő-testület tagjai a testület ülésén a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez, valamint a jegyzőhöz önkormányzati ügyekben, szóban vagy írásban interpellációt terjeszthetnek elő. Interpellációt valamely döntés végrehajtása tárgyában, vagy intézkedés elmulasztása esetén lehet előterjeszteni.
(2) Az interpellációt a polgármesternél lehetőleg az ülést megelőző 15 nappal vagy az ülésen, a napirend megtárgyalásának megkezdése előtt kell benyújtani. A polgármester az interpellációt haladéktalanul továbbítja a címzettnek.
(3) Amennyiben az interpellációt a képviselő-testület ülését megelőző 15 napon belül nyújtják be, az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül írásban kell választ adni, és ennek tartalmáról a soron következő ülésen tájékoztatást adni.
(4) A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik. Ha az interpellációra adott választ az interpelláló nem fogadja el, a képviselőtestület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt az elfogadásról vagy a kérdés további napirenden tartásáról.
18. § Amennyiben a képviselő-testület az interpellációra adott választ elutasítja, elrendeli az interpelláció tárgyának részletes kivizsgálását, melybe az interpelláló képviselőt is be kell vonni.
19. § (1) A képviselő-testület üléséről 1 példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:
a) a megjelent – továbbá az igazoltan és az igazolatlanul távol lévő – képviselők, valamint a meghívottak nevét (utalva az ülés határozatképességére),
b) a tanácskozási joggal megjelent résztvevők nevét,
c) a napirend előtti felszólalások lényegét,
d) a felszólalók nevét, az adott napirendi ponthoz kapcsolódó mondanivalójuk lényegét, a szóban előterjesztett határozati javaslatokat, az elhangzott interpellációkat és bejelentéseket, a képviselő testület ülésén (folyamatában) történt fontosabb eseményeket.
e) az eredeti példányt a jegyző kezeli, gondoskodva /a zárt ülésről készült jegyzőkönyvek kivételével/ azok évenkénti elkülönítéséről,
f) a jegyzőkönyvet - a zárt ülés jegyzőkönyvének kivételével - az Irattárban kell elhelyezni.
g) a jegyzőkönyvnek a település hivatalos honlapján történő közzétételével biztosítja az Önkormányzat a hozzáférhetőséget a képviselők és az érdeklődő állampolgárok számára.
h) A jegyzőkönyv papír alapú példánya a Hivatalban megtekinthető.
(2) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és mellékleteit, az elfogadott rendeleteket. Ha a képviselő hozzászólását írásban nyújtja be, azt kell mellékelni a jegyzőkönyvhöz.
20. § (1) Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:
a) a képviselő,
b) a polgármester,
c) az alpolgármester,
d) a képviselő-testület bizottsága,
e) a jegyző.
(2) A kezdeményezést írásban kell a polgármesternek benyújtani. A kezdeményezésnek tartalmaznia kell a rendelet megalkotásának indoklását, a szabályozás fő célját.
(3) A rendelet-tervezet elkészítéséhez a lakosság legszélesebb körét érintő kérdések szabályozásánál a képviselő-testület elveket, szempontokat állapíthat meg.
(4) A képviselő-testület előírhatja, hogy a tervezet megvitatásában az illetékes bizottságok részt vegyenek.
(5) A jegyző – a polgármester egyetértése esetén – a rendelet-tervezetet a képviselő-testület elé terjeszti.
21. § A rendeletet a jegyző hirdeti ki a Nemzeti Jogszabálytárban történő publikálással és a település hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel.
5. A települési képviselő
22. § (1) A képviselő köteles:
a) tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában és ennek érdekében a polgármesternél előzetesen bejelenteni, ha a testület ülésén nem tud megjelenni, továbbá egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik,
b) felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban,
c) a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot a polgármesternek haladéktalanul bejelenteni.
(2) Ha a képviselő a személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget:
a) az első kötelezettség mulasztást követően a polgármester felhívja figyelmét, hogy a jövőben tegyen eleget a bejelentési kötelezettségének.
b) ismételt kötelezettségesetén a képviselőtestület elrendeli a részére megállapított tiszteletdíj 25 %-kal történő csökkentését 1 havi időtartamra.
(3) 14 A képviselő a polgármesterhez írásban benyújtott beadványával kezdeményezheti határozat meghozatalát.
23. § (1) A vagyonnyilatkozatot az Ügyrendi Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi.
(2) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást az Ügyrendi Bizottságnál bárki kezdeményezheti. Az eljárás eredményéről az Ügyrendi Bizottság elnöke tájékoztatja a soron következő ülésen a képviselő-testületet.
24. § (1) Az összeférhetetlenségi és méltatlansági eljárással kapcsolatos feladatokat az Ügyrendi Bizottság látja el.
(2) Az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést írásban, a kezdeményezés alapjául szolgáló tények, körülmények megjelölésével, a polgármesternek címezve kell benyújtani.
(3) Az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést, illetve képviselői vagy bizottsági indítványt (a továbbiakban együtt: kezdeményezés) a polgármester átadja az Ügyrendi Bizottság elnöke, vagy akadályoztatása esetén a bizottság tagja részére.
(4) Az Ügyrendi Bizottság elnöke az átvételt követő 5 napon belül összehívja a bizottság ülését.
(5) Az Ügyrendi Bizottság kivizsgálja a kezdeményezést, amelynek során meghallgathatja az érintett képviselőket és a kezdeményezés benyújtóját, továbbá dokumentumokat tanulmányozhat és adatokat kérhet be.
(6) Az Ügyrendi Bizottság elnöke a következő képviselő-testületi ülésen, de legkésőbb a kezdeményezés benyújtását követő 60 napon belül tájékoztatja a képviselő-testületet a vizsgálat megállapításairól, valamint az összeférhetetlenséggel kapcsolatos döntésre vonatkozó javaslatáról. A méltatlansággal kapcsolatos eljárás során az összeférhetetlenséggel kapcsolatos eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.
25. § Az Ügyrendi Bizottság elnöke az összeférhetetlenségre, méltatlanságra vonatkozó iratokat a Hivatalban e célra kijelölt helyen elkülönítetten kezeli, és gondoskodik az adatvédelmi szabályok betartásáról.
6. A képviselő-testület bizottságai
26. § (1) A képviselő-testület Ügyrendi Bizottságot hoz létre. (létszáma 3 fő képviselő)
(2) A bizottságok ülését az elnök hívja össze és vezeti le.
(3) A bizottságokat 8 napon belüli időpontra össze kell hívni a képviselő-testület határozata alapján, illetve a polgármester, vagy a bizottsági tagok több mint felének napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.
(4) A bizottságok üléseire állandó meghívott a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, valamint ágazati ügyben felelős ügyintézője.
(5) A képviselő-testület jelen rendelet 3. mellékletében foglalt feladatkört állapítja meg a bizottságok részére.
7. A polgármester, az alpolgármester és a jegyző
27. § A polgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.
28. § (1) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai:
a) segíti a képviselő-testület tagjainak a munkáját,
b) szervezi a településfejlesztést és közszolgáltatásokat,
c) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlást és a közakarat érvényesítését.
(2) A polgármester a jogszabályokban és az e rendeletben meghatározott hatáskörein túl:
a) ellátja az Önkormányzat nemzetközi kapcsolataival összefüggő protokolláris feladatokat,
b) nyilatkozatokat ad a hírközlő szerveknek,
c) gondoskodik a képviselő-testület és szervei, valamint az intézmények munkáját, céljait hitelesen és tárgyilagosan bemutató, a község érdekeinek megfelelő propaganda tevékenység kialakításáról,
d) ellátja a törvényben megfogalmazott honvédelmi és polgári védelmi feladatokat.
29. § (1) Az alpolgármesterek száma 1 fő képviselő.
(2) Az alpolgármester megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.
30. § A jegyzői tisztség betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatása esetén - legfeljebb hat hónap időtartamra - a jegyzői feladatokat a jegyző helyettesítésével megbízott Igazgatási előadó látja el.
31. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente 1 közmeghallgatást tart az alábbi szabályok figyelembevételével:
a) a közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, helyi civil szerveződések kérdéseket intézhetnek, közérdekű javaslatokat tehetnek.
b) a közmeghallgatás időpontjáról és napirendjéről a képviselő-testület határoz a polgármester javaslata alapján.
(2) A közmeghallgatást az ülés vezetője a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályok szerint vezeti.
(3) A közmeghallgatáson feltett kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal, de legkésőbb 15 napon belül írásban kell válaszolni.
(4) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.
32. § (1) A képviselő-testület határozataiban dönt lakossági fórumok tartásáról, amelyek a lakosság és a társadalmi szervezetek tájékoztatását, a döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják.
(2) A lakossági fórumokról a jegyző, vagy megbízottja feljegyzést készít.
8. Az Önkormányzat gazdasági alapjai, gazdálkodása
33. § (1) Az Önkormányzat önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerve: a Hivatal.
(2) A Képviselő-testület rövid és hosszú távú fejlesztési elképzeléseit gazdasági programban foglalja össze. A tervezetet a polgármester a Képviselő-testület bizottságaival együttműködve állítja össze.
(3) A Képviselő-testület a költségvetését rendelettel állapítja meg, melyben dönt az adott költségvetési évben a kötelező feladatain túl, milyen önként vállalt feladatot lát el. A költségvetési rendeletet külön törvény rendelkezésének megfelelően tartalommal és szerkezetben kell megalkotni.
34. § Kisfalud Község Önkormányzata és az általa irányított költségvetési szervek és közfeladatok belső ellenőrzését külső erőforrás bevonásával látja el.
35. § Az Önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását a rendelet 4. melléklete tartalmazza.
36. § (1) Ez a rendelet 2024. november 1-jén lép hatályba.
(2) Jelen rendelet hatálybalépésével Kisfalud Község Önkormányzata Képviselő-testületének szervezeti és működési szabályzatáról szóló 7/2020. (VII.7.) önkormányzati rendelete hatályát veszti.
A 4. melléklet a Kisfalud Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2026. (II. 28.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.