Szerecseny Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2006. (VI.30.) sz. önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
Hatályos: 2019. 01. 26Szerecseny Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2006. (VI.30.) sz. önkormányzati rendelete
2019.01.26.
Szerecseny Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2006. (VI.30.) sz. önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
egységes szerkezetben
Szerecseny Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16. §-a és az 1997. évi LXXVIII. törvény 6. §-a alapján az alábbi rendeletet alkotja.
I. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
A rendelet hatálya és alkalmazása
1. §
1. Jelen rendelet hatálya Szerecseny település közigazgatási területére terjed ki.
2. Hatályon kívül helyezte a 3/2016. (VIII. 05.) sz. rendelet
3. Jelen rendeletet az 1:6000 ma-ú RT-2 tervszámú külterületi és az 1:2000 ma-ú RT-3 és RT-4 tervszámú belterületi szabályozási tervlapokkal együtt kell alkalmazni (munkaszám: 03071, dátum: 2006.07.03.)
4. Jelen rendeletet az 1:2000 ma-ú SZT-m tervszámú (Msz.: 16085) tervlappal együtt kell alkalmazni.
A helyi építési szabályzat
2. §
1. A szabályozási terv jelmagyarázata a terület sajátosságainak megfelelően, illetve a sajátos szabályozási jellemzők érvényesítése érdekében bővíthető.
2. Az alkalmazott építési övezetek és övezetek típusa – szabályozási terv alapján – bővíthető.
A szabályozás elemei
3. §
1. A szabályozási terv elemei kötelezők vagy irányadóak
2. Kötelező szabályozási elemek:
· közigazgatási határ,
· belterületi határ,
· beépítésre szánt terület határa,
· területfelhasználási egység határa,
· szabályozási vonal,
· építési övezet, építési övezet határa
· az övezeti jel
· építési vonal
· hátsókerti építési határvonal
· védőtávolságok, régészeti lelőhely, műemlék
· környezetük, helyi védettségek
· A kötelező szabályozási elemek módosítására csak a településszerkezeti terv, illetve azzal párhuzamosan a szabályozási terv felülvizsgálata és módosítása keretében kerülhet sor.
3. Irányadó szabályozási elemek:
a) Irányadó szabályozási elemek:
aa) Hosszútávú szabályozási vonal
A hosszútávú szabályozási vonallal jelölt területek a beépítettség számítása során nem vehetők figyelembe. Meglévő beépítések esetén további bővítést nem tesz lehetővé. A hosszútávú szabályozási vonallal jelölt területek elhagyása rendezési terv módosítását vonja maga után.
ab) Telken belül fásítandó terület és kötelező fásítás
ac) Irányadó telekosztás és irányadóan megszüntetendő telekhatár
Az irányadó telekosztás a tömbre vonatkozó övezeti jelben lehetővé tett optimális telekosztást jelöli, mellyel párhuzamosan az irányadóan megszüntetendő telekhatárokat is jelöli. Az irányadó telekosztástól a tömbre vonatkozó egyéb előírások betartása mellett lehet eltérni.
Területfelhasználás
4. §
1. A település közigazgatási területe építési szempontból:
a, beépítésre szánt (beépített, további beépítésre kijelölt), illetőleg
b, beépítésre nem szánt területként került besorolásra
2. A beépítésre szánt terület építési használata szerint lehet:
- lakóterület: falusias lakóterület,
- vegyes terület: településközponti vegyes-,
- gazdasági terület: kereskedelmi, szolgáltató gazdasági
- különleges terület: temetkezési célú,-
sportpálya területe
üdülési célú terület
szélerőművek építésére szánt terület
3. Beépítésre nem szánt terület lehet:
- közlekedési és közműterület, közúti
vasúti
- zöldterület (közpark, fásított köztér, egyéb)
- erdőterület: védelmi erdő,
gazdasági erdő
- mezőgazdasági terület: általános
kertes
rét, legelő
mezőgazdasági farm
- vízgazdálkodási terület
- különleges terület: beépítésre nem szánt rekreációs terület,
- különleges terület: beépítésre nem szánt turisztikai célú terület
II. BEL- ÉS KÜLTERÜLET
5. §
1. A település közigazgatási területe a területhasználat intenzitásától, illetve a jogi állapottól függően – a terv szerint – az alábbi részekre oszlik:
a, központi belterület
b, tervezett beépítésre szánt terület: fejlesztési területek,
c, külterület: meglévő, megmaradó terület.
A belterületi határ módosítása
6. §
1. Belterületbe kell vonni a tényleges igények függvényében ütemezhetően a szabályozási terven beépítésre szánt területeket.
2. Nem kell belterületbe vonni a meglévő iparterületeket, zöldterületeket, valamint a - belterülethez kapcsolódó, de jelenleg is külterületnek számító – vízgazdálkodási területeket.
III. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK RÉSZLETES ELŐÍRÁSAI
Lakóterületek építési övezetei
7. § A Szabályozási Terven szereplő övezeti jelek jelkulcsa:
*
|
terület rendeltetése |
beépítés módja |
legnagyobb beépítettség % |
Legnagyobb szintterületi – sűrűség |
|
legnagyobb építménymag. (m) |
legkisebb telekterület (m2)- |
legkisebb zöldfelület (%) |
* Az övezeti jelben „K”-val jelölt jellemzõ értékét a kialakult állapotra vonatkozó elõírások alkalmazásával kell meghatározni
1. A lakóterület sajátos építési használata szerint lehet:
a, falusias lakóterület (Lf)
2. A lakóterületek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.
3. A falusias lakóterület jellemzően alacsony laksűrűségű, a beépített telekrészhez kapcsolódó, vagy önálló – mezőgazdaságilag hasznosított kertterülettel is rendelkezik és amely lakóépületen kívül mező- és erdőgazdasági építmények elhelyezésére szolgál.
4. A falusias lakóterületen elhelyezhető:
1. lakóépület,
2. mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény,
3. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
4. szálláshely szolgáltató épület,
5. kézműipari építmény,
6. helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
7. sportépítmény,
8. üzemanyagtöltő
9. a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik, a külön jogszabályok keretei között,
10. köztárgyak,
11. kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló épületnek nem minősülő építmények,
12. honvédelmet és a belbiztonságot szolgáló műtárgyak,
13. nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők.
5. A falusias lakóterületen (Lf) telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre az alábbiakban megállapított beépítési jellemzőkkel lehet.
|
Építési övezet jele |
Lf-O/30/0,5 |
Lf-O/30/0,5 |
Lf-O/30/0,5 |
|
Beépítési mód |
oldalhatáron álló |
oldalhatáron álló |
oldalhatáron álló |
|
Építési övezet jele |
Lf-O/30/0,5 |
Lf-O/30/0,5 |
Lf-O/30/0,5 |
|
Beépítési mód |
oldalhatáron álló |
oldalhatáron álló |
oldalhatáron álló |
|
Építési övezet jele |
Lf-O/30/0,5 |
Lf-O/30/0,5 |
Lf-O/30/0,5 |
|
Beépítési mód |
oldalhatáron álló |
oldalhatáron álló |
oldalhatáron álló |
|
Építési övezet jele |
Lf-O/30/0,5 |
||
|
Beépítési mód |
oldalhatáron álló |
A szabályozási tervlapon alkalmazott övezetre vonatkozó előírás, amennyiben a telekalakításra és beépítésre vonatkozó egyéb jogszabályokat nem sért és a telekszélesség legalább 20 m, szabadonálló beépítési módra változtatható.
6. Az oldalkert mérete nem lehet kisebb az övezetre megengedett maximális építménymagasságnál és tűztávolságnál.
7. A lakóterületen a melléképületek közül járműtároló, háztartási tároló, kiskereskedelmi üzlet, műhely, műterem, pince, présház, állattartó, gabonatároló, pajta létesíthető. Az állattartó épület beépíthető alapterülete a telek területének max. 10%-a lehet, a beépítettség előírt mértékén belül. Melléképület oldalhatáron álló beépítési módú teleknél a beépíthető oldal oldalhatárára kell helyezni.
8. A melléképítmények közül kerti építmény, növényház, terepszint alatti építmény, hulladéktároló, kirakatszekrény, közműcsatlakozó, közműpótló, kemence, tűzrakóhely, jégverem létesíthető.
9. (Hatályon kívül helyezte az 1/2019. (I. 25.) sz. önkormányzati rendelet)
10. Az építési övezetek telkein az épületek elhelyezéséhez a jelölt építési határvonalat (építési helyet) kell figyelembe venni; ezek hiányában az OTÉK 35. §-ának vonatkozó előírásait kell alkalmazni, illetve a meglévő beépítéshez kell alkalmazkodni.
Településközponti vegyes területek építési övezetei
8. §
1. A község területén a vegyes területek sajátos építési használata szerint településközponti vegyes terület található, amely terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. A területen az OTÉK 16. és 32. §-a szerinti építmények helyezhetők el.
2. A településközpont vegyes területen elhelyezhető:
1. lakóépület,
2. igazgatási épület,
3. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
4. egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges,
5. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
6. sportépítmény,
7. parkolóház, üzemanyagtöltő,
8. nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik, a külön jogszabályok keretei között,
9. köztárgyak,
10. kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló épületnek nem minősülő építmények,
11. honvédelmet és a belbiztonságot szolgáló műtárgyak,
12. nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők.
A településközpont vegyes területen a kivételesen elhelyezhető:
13. nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény,
14. termelő kertészeti építmény.
3. A településközponti vegyes területek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.
4. Településközpont vegyes területen (Vt) telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre az alábbiakban megállapított beépítési jellemzőkkel lehet.
|
Építési övezet jele |
Vt-O/50/1,0 |
Vt-O/50/1,0 |
Vt-O/50/1,0 |
|
Beépítési mód |
oldalhatáronálló |
oldalhatáronálló |
oldalhatáronálló |
|
Építési övezet jele |
Vt-O/50/1,0 |
||
|
Beépítési mód |
Oldalhatáronálló |
A szabályozási tervlapon alkalmazott övezetre vonatkozó előírás, amennyiben a telekalakításra és beépítésre vonatkozó egyéb jogszabályokat nem sért és a telekszélesség legalább 20 m, szabadonálló beépítési módra változtatható.
5. Az oldalkert mérete nem lehet kisebb az övezetre megengedett maximális építménymagasságnál és tűztávolságnál. Melléképület oldalhatáron álló beépítési módú teleknél a beépíthető oldal oldalhatárára kell helyezni.
6. Az építési övezetben állattartási építmény nem helyezhető el.
7. Az építési övezetek telkein az épületek elhelyezéséhez az OTÉK 35. §-ának vonatkozó előírásait kell alkalmazni, illetve a meglévő beépítéshez kell alkalmazkodni.
Gazdasági területek építési övezetei
9. §
1. A gazdasági terület sajátos építési használata szerint lehet:
a) kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz)
2. A gazdasági területek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.
3. A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
4. A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen elhelyezhető:
· Mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági célú épület
· a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások
· igazgatás, egyéb irodaépület
· parkolóház, üzemanyagtöltő,
· sportépítmény
5. A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen kivételesen elhelyezhető
· egyházi, oktatási, egészségügyi szociális épület,
· egyéb közösségi szórakoztató épület,
ha az építmény az adott területre vonatkozó övezeti előírásoknak, továbbá a rendeltetése szerinti külön hatósági előírásoknak megfelel, valamint a más rendeltetési használatból eredő sajátos hatások nem korlátozzák a szomszédos telkeknek az övezeti előírásoknak megfelelő beépítését, használatát.
6. A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen (Gksz) telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre az alábbiakban megállapított beépítési jellemzőkkel lehet.
|
Építési övezet jele |
Gksz-SZ/60/1,5 |
Gksz-SZ/60/2,0 |
Gksz-SZ/50/1,5 |
Gksz-SZ/60/2,0 |
|
Beépítési mód |
szabadonálló |
szabadonálló |
szabadonálló |
szabadonálló |
7. Az övezetekben előírt legnagyobb épületmagasságtól egyedi esetekben – ha azt a technológia megköveteli (pl. kémény, siló stb.) – az eltérést beépített alapterület 5%-ában az építési hatóság engedélyezheti
8. A 8312. számú állami mellékút északi oldalára (213/1, 05/3 hrsz.) tervezett kereskedelmi, szolgáltató terület az üdülő terület kiszolgálását szolgálja, ott ipari, raktározási tevékenység nem folytatható.
9. A 8312. számú állami mellékút mentén a mezőgazdasági farmterület mellett még kivételesen sem helyezhető el egyházi, oktatási, egészségügyi szociális épület, egyéb közösségi szórakoztató épület.
10. Minden új létesítmény építésekor az OTÉK szerinti parkolóhelyeket kell megépíteni telken belül. A nem fedett parkolókat fásítani kell, az OTÉK 42. § (7) bekezdés előírása szerint.
Különleges területek építési övezetei
10. §
1. A különleges terület sajátos használata szerint lehet:
a, temető, illetve kegyeleti rendeltetésű terület (Ktem)
b, sportolási célú terület, a szabályozási tervlap szerint (Ksp)
c, üdülési célú terület (Kü)
c, szélerőművek építésére szánt terület (Ksz)
2. A különleges területek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.
3. Az üdülési célú különleges területeken (Kü) telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre az alábbiakban megállapított beépítési jellemzőkkel lehet.
|
Építési övezet jele |
Gksz-O/30/0,5 |
|
Beépítési mód |
oldalhatáronálló |
4. A temető, illetve kegyeleti park rendeltetésű terület a sírhelyek, síremlékek, ravatalozó(k), kriptatárolók, urnatárolók építményeinek elhelyezésére szolgál (OTÉK 24. §)
Építési övezetek általános előírásai
11. §
1. Az építési övezetekben a nem kialakult (még nem vagy jellemzően nem beépített, illetve átalakításra szánt) területeken a telkek kialakításának, illetve beépítésének szabályait a vonatkozó építési övezeti előírások szerint kell betartani.
2. Az építési övezetekben a már kialakult (beépített és beépített telkek közti foghíj-) telkeken az (1) bekezdésben hivatkozott előírásoktól az alábbiak szerint lehet eltérni.
a, Ha a telek jelenlegi beépítettsége meghaladja az övezetre előírtat, akkor a meglévő épület felújítható, de sem a beépítettség, sem az építménymagasság nem növelhető. Ha az épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni, és az (1) bekezdés előírásait kell alkalmazni.
b, Ha a telek jelenlegi építményeinek magassága meghaladja az övezetre előírtat, akkor a meglévő épület felújítható, de átépítés esetén az új épület magassága nem haladhatja meg a közvetlen szomszédos épületek építménymagasságának átlagát.
c, Hatályon kívül helyezte a 3/2016. (VIII. 05.) sz. rendelet
Belső tömbfeltárás esetén a kialakítható telek minimális szélessége 16 m.
3. Az egyes telkeken az épületek elhelyezésekor a szabályozási tervben jelölt szélső építési vonalat kell figyelembe venni, ezek hiányában az OTÉK 35. §-ának vonatkozó előírásait kell alkalmazni. Előkert esetén az utcában kialakult jellemző állapotot kell irányadónak tekinteni. Új építési telkek esetében az előkert mértéke 5-15 m között változhat.
4. Terepszint alatti építmény a telek – építési előírásokban meghatározott – beépíthető területének 100%-a, és a telek nem beépíthető (szabad) területének 50% alatt létesíthető.
5. Az építési övezetek területén a gépjárművek elhelyezésére az OTÉK 42. §-ának előírásait kell alkalmazni.
6. A területfelhasználási egységen belül önállóan szabályozott zöldfelületeken: védőzöld, közterületi zöld, épület nem létesíthető, egyebekben a zöldterületekre vonatkozó 16. § előírásait kell alkalmazni.
IV. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK RÉSZLETES ELŐÍRÁSAI
Közlekedési és közműterületek
12. §
1. A közlekedési és közműterület rendeltetése, illetve használata szerint
általános közlekedési és közműterület (KÖu)
vasúti közlekedési terület (KÖk)
2. Az általános közlekedési és közműterületek övezete a közlekedés, közmű és hírközlés céljára kijelölt terület. Az övezetben az OTÉK 26. §-a szerinti építmények helyezhetők el.
Közlekedési létesítmények
13. §
1. A település területén közlekedési célra területet felhasználni, közlekedési létesítményt elhelyezni csak az OTÉK, a hatályos jogszabályok, valamint jelen rendelet előírásai szerint lehet.
2. A közutak és közterületek számára a szabályozási tervben meghatározott építési területet kell biztosítani. A szabályozási szélesség akkor csökkenthető, ha az illetékes hatóság a keresztmetszeti elemek helyszükségletének méretezése alapján ehhez hozzájárul.
3. Az utak szabályozási szélességén belül a közlekedők forgalomészlelését nem zavaró növényzet telepíthető.
4. Hatályon kívül helyezte a 3/2016. (VIII. 05.) sz. rendelet
5. A közúthálózat elemei számára beépítésre szánt területen az alábbi szélességű területeket kell biztosítani.
6. A szabályozási szélességgel meghatározott területsávok mentén létesítményt elhelyezni csak az út szabályozási szélességének megtartásával szabad.
7. A szabályozási szélességen belül a közút létesítményei, berendezései és közművek létesíthetők, illetve növényzet telepíthető. Egyéb létesítmény csak a község mindenkor hatályos közterület-használati rendelete, illetve az illetékes útügyi hatóság állásfoglalása alapján helyezhető el.
8. Hatályon kívül helyezte a 3/2016. (VIII. 05.) sz. rendelet
9. Az OTÉK 42. § (2) bekezdése szerint parkolási igényt telken belül kell kielégíteni.
10. Hatályon kívül helyezte a 3/2016. (VIII. 05.) sz. rendelet
11. Új utak és utcák kialakításánál legalább egyoldali fasorok helyét biztosítani kell. Ahol a szabályozási szélességek és a közműadottságok lehetővé teszik, a meglévő utcákban is fasorokat kell telepíteni, illetve a meglévő fasorokat ki kell egészíteni. Fasortelepítéseknél kerülni kell a gyorsan öregedő, szemetelő vagy allergiakeltő pollenű, termésű fafajok (pl. nyárak) alkalmazását, ültetését. A fafajok kiválasztásánál előnyben kell részesíteni a levegőszennyezést tűrő fajokat.
Közműlétesítmények
14. §
Általános előírások
1. A közüzemi közműhálózatokat és közműlétesítményeket közterületen, vagy közmű-üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyet biztosítani. Az elhelyezésnél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.
2. A közműhálózatok és létesítmények ágazati előírások szerinti biztonsági övezetének is közterületre kell esni, ettől eltérő esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a területi igényt biztosítani. Közművek számára szolgalmi jogi bejegyzést csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol építési korlátozást nem okoz. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedélyezhető.
3. A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, a kiváltandó feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat a földben.
4. A település beépített, illetve beépítésre szánt területén az OTÉK 8. §-ban rögzített közművesítettség mértéke:
a, lakóterület esetén: legalább részleges közműellátás rendelkezésre áll
b, településközponti vegyes övezetben: legalább részleges közműellátás rendelkezésre áll
c, gazdasági övezetben: legalább részleges közműellátás rendelkezésre áll
d, üdülőterületen: legalább részleges közműellátás rendelkezésre áll
5. A település beépítésre nem szánt területén, bel- és külterületen lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, vagy gazdasági célú tevékenységre szolgáló új épület elhelyezése, illetve meglévő épület felsorolt célra történő funkcióváltása csak akkor engedélyezhető, ha a 9-es bekezdésnek megfelelő egészséges ivóvízellátás és a villamosenergia-ellátás, valamint a szennyvízelvezetés a 12. bekezdésben a beépítésre nem szánt területre vonatkozóan rögzítetteknek megfelelően biztosítható.
6. A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal-fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad elépíteni.
7. Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenítésre, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.
Vízellátás
8. A vízvezetékek a védőtávolság igénye az MSZ 7487-es szabványban rögzített előírás szerint biztosítandó.
9. Hatályon kívül helyezte a 3/2016. (VIII. 05.) sz. rendelet
10. Hatályon kívül helyezte a 3/2016. (VIII. 05.) sz. rendelet
11. A vízvezeték – hálózat körvezetékes módon kerüljön kiépítésre.
Vízelvezetés
12. A szennyvizekkel a környezetet szennyezni nem szabad, ezért:
a, a talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében új létesítményeknél, lakásoknál a szennyvizek szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos, az még átmenetileg – rövid időre – sem engedélyezhető.
b, A nyílt árkokra, patakra, egyéb időszakos, vagy állandó vízfolyásba való szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni.
c, A településen a csatornázott és a csatornázásra kerülő utcákban, a csatorna kiépítését követően a meglévő épületeknél érintett telkeket ösztönözni kell, az új építési engedélyeknél kötelezni kell a közcsatornára való rákötésre.
d, A település területén foghíjként beépítésre kerülő, jelenleg közcsatorna-hálózattal nem rendelkező környezetben fekvő lakótelekre lakóépület építésénél a keletkező szennyvizek összegyűjtésére átmenetileg engedélyezhető közműpótló (szivárgásmentes) berendezés alkalmazása. A közcsatorna-hálózat kiépítésével az érintett valamennyi ingatlant kötelezni kell a csatornára való rákötésre vagy Magyarországon bevizsgált és engedélyezett házi szennyvíztisztító kiépítésére.
e, Hatályon kívül helyezte a 3/2016. (VIII. 05.) sz. rendelet
f, Hatályon kívül helyezte a 3/2016. (VIII. 05.) sz. rendelet
13. Vállalkozási, gazdasági, ipari területről (lakótelkeken engedélyezett vállalkozások esetén is!) a kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelni, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel – a megengedett szennyezettség mértékéig – elő kell tisztítani.
14. A VIZIG kezelésű (nagyobb árhullámmal veszélyeztetett) vízfolyások, tó, tározó mellett 10-10 m, a kisebb vízfolyások partéleitől 6-6 m, az önkormányzati kezelésben lévő árkok partéleitől 3-3 m, a már elépített helyeken a nyílt árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 3 m, a másik oldalon legalább 1m, szélességű sáv karbantartás, illetve árvízi védekezés számára szabadon hagyandó.
15. Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, horhos stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján a VIZIG engedélyével szabad.
16. A település hosszú távú arculatformálását meghatározó csapadékvíz-elvezetési tanulmányterv készítendő a 16-os bekezdésben előírtak figyelembevételével.
A csapadékvíz-elvezetési tanulmányban rögzítetteket a szabályozási tervbe tovább kell vezetni.
17. 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlen a zöldfelületre. Ezekről a nagyobb parkolófelületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatornahálózatba. „Zöld” parkoló létesítése tilos!
Villamos energia ellátás
18. Hatályon kívül helyezte a 3/2016. (VIII. 05.) sz. rendelet
19. Esztétikai és területgazdálkodási szempontból a burkolt utakkal rendelkező területeken, új beépítésre szánt területen, illetve utak szilárd burkolatának kiépítésekor új nagy-, közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási) villamosenergia-ellátási hálózatot építeni, meglévő hálózat rekonstrukcióját engedélyezni csak földkábeles elhelyezéssel szabad.
20. Burkolat nélküli utakkal feltárt területeken, valamint beépítésre nem szánt területeken a villamosenergia-ellátás hálózatainak föld feletti vezetése fennmaradhat területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a villamos energia elosztási, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők.
21. Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglévő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető.
Földgázellátás
22. A települést ellátó nagyközépnyomású vezetékek, a gázfogadó, a nyomásszabályozók helyét és ágazati előírás szerinti biztonsági övezetét szabadon kell hagyni. Az érintő tevékenység csak a szolgáltató hozzájárulásával engedélyezhető. A településen belüli gázelosztás jellemzően középnyomáson megoldott, új utcák szabályozási szélességét ennek megfelelően kell alakítani.
23. Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomásszabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.
Távközlés
24. Településrendezési szempontból a távközlési hálózatot létesítésekor, illetve rekonstrukciójakor földkábelbe, illetve alépítménybe helyezve föld alatt vezetve kell építeni. Ahol a föld feletti vezetés egyelőre fennmarad területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.
25. A mikrohullámú összeköttetés biztosítására szükséges, előírt magassági korlátozás betartandó.
26. Hatályon kívül helyezte a 3/2016. (VIII. 05.) sz. rendelet
Zöldterületek övezetei
15. §
1. Zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület, amely nagyságától, elhelyezkedésétől és kiépítettségétől függően lehet közpark (Z), illetve közlekedési területekhez kapcsolódó szélesebb köztér.
2. A közpark területen az OTÉK 27. § (4) bekezdésben felsorolt építmények helyezhetők el, illetve a 27. § (1)-(3) bekezdés előírásait kell tartalmazni.
3. A közpark területének legalább 75%-át növényzettel fedetten kell kialakítani, illetve fenntartani.
4. Közpark létesítése, rekonstrukciója, azokban építmények elhelyezése csak kertészeti szakvélemény alapján történhet.
5. Közpark területén és egyéb közterületen fák kivágása, csonkolása csak akkor engedhető meg, ha:
a, a fa egészségi állapota,
b, a balesethárítás,
c, a közegészségügyi szempontok azt feltétlenül szükségessé teszik.
6. Közhasználatú zöldterületként biztosítani kell a Z jelölésű területek (lásd: szabályozási tervlap) körbejárhatóságát és gondozott zöldterületi kialakítását.
Erdőterületek övezetei
16. §
1. Erdőterület a földhivatali nyilvántartás szerint erdőművelési ágban nyilvántartott terület.
2. Az erdőterület az építmények elhelyezése szempontjából:
a, véderdő (Ev),
b, gazdasági (Eg),
3. A szabályozási terven védelmi rendeltetéssel szabályozott véderdő (Ev) területén épület nem létesíthető. Az OTÉK 32. § szerinti építmények csak akkor létesíthetők, ha az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem zavarják.
4. Gazdasági rendeltetésű erdő területén (Eg) az erdőgazdálkodáshoz és vadgazdálkodáshoz rendeltetésszerűen kapcsolódó építmények helyezhetők el az OTÉK 28. §-ának (4) bekezdésében előírtaknak (0,5%-os beépítettséggel 10 ha-t meghaladó területnagyság esetén) megfelelően.
|
Építési övezet jele |
Eg-SZ/0,5/0,1 |
|
Beépítési mód |
szabadonálló |
Mezőgazdasági övezetek
17. § Mezőgazdasági terület az azonos tájjelleg, földhasználat, a beépítettség intenzitása, a sajátos építési használata, továbbá tájképi és környezetvédelmi érzékenysége szerint a következő területfelhasználási egységekbe tartozik:
a, általános (Má)
b, mezőgazdasági kert terület (Mk)
c, mezőgazdasági terület rét, legelő (Ml)
d, farmgazdaság (Mf)
1. 720 m2-t el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem szabad.
2. Legelő és gyep művelési ágú területen építményt elhelyezni nem szabad.
3. Mezőgazdasági általános területfelhasználású területen (Má), a növénytermesztés és az állattenyésztés, az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás, -tárolás építményei az alábbiak szerint helyezhető el:
|
Építési övezet jele |
Má-SZ/3/0,5 |
|
Beépítési mód |
szabadonálló |
4. Mezőgazdasági kert (Mk) területen a növénytermesztéssel és ezzel kapcsolatos termékfeldolgozás, -tárolás és -szolgáltatás építményei az alábbiak szerint helyezhető el:
|
Építési övezet jele |
Mk-O/3/0,1 |
|
Beépítési mód |
oldalhatáronálló |
5. Általános mezőgazdasági (Má) és mezőgazdasági kert (Mk) területen lakóépület elhelyezésre az alábbiak szerint van mód:
|
Építési övezet jele |
Má-SZ/1,5/0,1 |
Mk-SZ/1,5/0,1 |
|
Beépítési mód |
szabadonálló |
szabadonálló |
6. Mezőgazdasági farmgazdaság terület (Mf) építési övezetbe sorolt terület mezőgazdasági termelő tevékenységhez szükséges istállók, raktárak illetve egyéb az állattartáshoz és takarmány-tároláshoz-feldolgozáshoz kapcsolódó építmények (az OTÉK 29. § (1) bek. szerint) elhelyezésére szolgál. Az övezetben a tulajdonos vagy üzemeltető és a személyzet számára ottlakást biztosító lakóház is kialakítható.
7. Az Mf építési övezetben terepszint alatti építmények elhelyezése engedélyezhető.
8. Az egyes építési telkek konkrét beépítésének kialakítására az oda telepíteni kívánt funkció, technológia ismeretében az építési engedélyezési terv részeként legalább 1:1000 méretarányú beépítési terv készítendő, amely az elhelyezésén kívül a parkolásra, a ki-beszállításra, a zöldfelületek kertészeti kialakítására, a közműellátás megoldására, valamint a környezetvédelmi előírások betartására is kiterjed.
9. A farmgazdaság területén építmény elhelyezésére az alábbiak szerint van mód:
|
Építési övezet jele |
Mf-SZ/3/0,1 |
|
Beépítési mód |
szabadonálló |
10. Technológiai kényszer (pld. torony-szerű siló) esetén – kivételként – ettől a beépített alapterület 5 %-ában eltérés engedélyezhető.
11. Az Mf övezetben a lakóterületek közelsége miatt csak zárt technológia alkalmazható.
Vízgazdálkodási területek
18. §
1. A vízgazdálkodással kapcsolatos összefüggő területek (V) a vízfolyások, tavak, tározók vízmedre, vízbeszerzési területek és védő területeik, illetve vízmű területek (OTÉK 30. §).
2. Vízgazdálkodási területen a vízkárelhárítási, vízgazdálkodási létesítmények, továbbá a vízi sport, strandolás, horgászat közösségi építményei alakíthatók ki a vízügyi jogszabályok figyelembevételével.
18/A. § (1) Beépítésre nem szánt különleges területek:
a) Rekreációs területek
A területen elsősorban olyan nagy kiterjedésű telkek hozhatók létre, amely látványtavak kialakítását teszik lehetővé. A területen megengedett egylakásos lakóépületek és az azokhoz tartozó melléképületek építése.
b) Turisztikai célú területek
A területeken elsősorban idegenforgalmi szolgáltató funkciók helyezhetők el. Engedélyezhető továbbá telkenként egy lakófunkció, illetve melléképületek elhelyezése megengedett.
V. EGYÉB ELŐÍRÁSOK
Környezetvédelem
19. §
1. Az építmények és használatuk külön-külön és együttesen sem eredményezhetnek a jogszabályokban és más hatósági előírásokban megállapított terhelési határértékeket meghaladó mértékű káros hatást a környezetükre. A káros környezeti hatás értékét a területen már meglévő „háttér” értékekkel együtt kell figyelembe venni. A terhelési határértékek zaj- és rezgésvédelem, talajvédelem, radioaktivitás, a levegő tisztaságának védelme és a vízminőség tekintetében az építési engedély megkérésekor hatályos jogszabályok alapján kell meghatározni, illetve megkérni.
2. Hatályon kívül helyezte a 3/2016. (VIII. 05.) sz. rendelet
3. Hatályon kívül helyezte a 3/2016. (VIII. 05.) sz. rendelet
4. Hatályon kívül helyezte a 3/2016. (VIII. 05.) sz. rendelet
5. Hatályon kívül helyezte a 3/2016. (VIII. 05.) sz. rendelet
6. Beépítési feltételek
a, a rendeltetésszerű használathoz szükséges villamosenergia, ivóvízellátás biztosított,
b, a keletkező szennyvíz és csapadékvíz elvezetése megoldott,
c, a használat során keletkező hulladék elszállítása, ártalmatlanítása biztosított,
d, az építmény és a tervezett tevékenység nem befolyásolja károsan a föld alatti és felszíni vizek mozgását, a kibocsátások (szennyvíz, légszennyező anyagok, hulladékok) nem károsíthatják a környezeti elemeket és az épített környezetet, az emberi egészséget.
Föld védelme
7. A közigazgatási területen csak olyan tevékenységek folytathatóak, amelyek során szennyező és környezetet veszélyeztető anyagok nem kerülnek a talajba,
8. Hatályon kívül helyezte a 3/2016. (VIII. 05.) sz. rendelet
9. Hatályon kívül helyezte a 3/2016. (VIII. 05.) sz. rendelet
10. Hatályon kívül helyezte a 3/2016. (VIII. 05.) sz. rendelet
Vizek védelme
11. Hatályon kívül helyezte a 3/2016. (VIII. 05.) sz. rendelet
12. Felszíni vízfolyásba vezetett szenny- és csapadékvíz a jogszabályban előírt, vagy a hatóság által megadott egyedi szennyezőanyag koncentrációt nem lépheti túl. A határértékek betartását elsősorban az elérhető legjobb technika alkalmazásával kell biztosítani Szükség esetén a szennyvizeket telken belül legalább az előírt határérték koncentrációig kell tisztítani.
13. A szennyvízcsatorna hálózat kiépülte után a gyűjtött háztartási és ipari szennyvizeket a csatornahálózatba kell kötni.
14. Talajba, földtani közegbe, felszín alatti vízbe való bevezetésnél figyelemmel kell lenni arra, hogy a közigazgatási terület felszíni szennyezésre érzékeny, tehát a szennyezettség nem haladhatja meg a „B” szennyezettségi határértéket.
15. A szennyezésnek kitett területeken (nagyobb állattartó létesítmények) monitoring kutak létesítése javasolt a talajvíz minőségének ellenőrzése céljából évi kétszeri mintavétellel.
16. Hatályon kívül helyezte a 3/2016. (VIII. 05.) sz. rendelet
17. Hatályon kívül helyezte a 3/2016. (VIII. 05.) sz. rendelet
18. Az élővizek fenntartási munkáinak elvégzéséhez a szükséges (6 m) szélességű parti sávot szabadon kell hagyni.
19. Az utak szilárd burkolattal történő ellátásával egy időben a csapadékvíz-elvezetést is meg kell oldani.
Levegőtisztaság védelme
20. Ipari létesítményeknél a légszennyező forrásokra a határértékeket az alapbejelentés után a Környezetvédelmi Felügyelőség határozatban adja meg.
21. Bűzzel járó tevékenység esetén a zavaró bűzhatást az elérhető legjobb technika alkalmazásával kell kiküszöbölni.
22. Hatályon kívül helyezte a 3/2016. (VIII. 05.) sz. rendelet
23. Hulladékot nyílt téren, illetve háztartási tüzelőberendezésben égetni tilos.
24. Közút, töltés, árok és más vonalas létesítmény tengelyétől 100 m-en belül bármely növényzet égetése tilos. Egyéb esetekben az égetés csak engedéllyel végezhető.
25. A mezőgazdasági hulladékok égetését, valamint a 140 kW-ot meg nem haladó kizárólag tüzelő és egyéb, kizárólag füstgázt tartalmazó berendezések használatát önkormányzati rendeletben kell szabályozni.
Zaj- és rezgésvédelem
26. Hatályon kívül helyezte a 3/2016. (VIII. 05.) sz. rendelet
27. Lakó-, valamint az oktatási, egészségügyi intézmények zajvédelmi szempontból védett területnek minősülnek.
28. Hatályon kívül helyezte a 3/2016. (VIII. 05.) sz. rendelet
Hulladékgazdálkodás
29. Hatályon kívül helyezte a 3/2016. (VIII. 05.) sz. rendelet
30. Meg kell oldani a szelektív hulladékgyűjtést és a kommunális hulladék szervesanyag tartalmának csökkentését, amit a helyi hulladékgazdálkodási terv szerint kell végrehajtani.
31. Hatályon kívül helyezte a 3/2016. (VIII. 05.) sz. rendelet
32. A szelektív hulladékgyűjtés szükségességét, a hulladékcsökkentési lehetőségeket a lakossággal ismertetni kell.
33. Demoralizációs hatása miatt a megtelt konténereket folyamatosan üríteni kell.
34. Az illegális lerakás visszaszorítása érdekében lakossági, önkormányzati, földhivatali és rendőrségi összefogásra van szükség.
35. Hatályon kívül helyezte a 3/2016. (VIII. 05.) sz. rendelet
36. A szippantott szennyvizek ürítése az erre kijelölt szennyvíztisztító telepen kialakított ürítőhelyen lehetséges.
37. Dögtemető, dögkút, szennyvíziszap tároló nem létesíthető.
38. 1 kg vagy 1 l növényvédőszer csomagolóanyaga kommunális hulladékként helyezhető el. A nagyobb mennyiségű csomagolóanyagot kijelölt gyűjtőhelyre kell szállítani. A fel nem használt vegyszereket engedéllyel rendelkező ártalmatlanítónak kell átadni.
Táj- és természetvédelem
20. §
1. Védett természeti területen a természeti, tájképi és kultúrtörténeti értékek védelmét biztosítani kell:
a, a táj karakterét megváltoztató tereprendezés, földmunka nem engedélyezhető,
b, vízfolyások rendezése, karbantartása, vízmosások megkötése csak a természeti és táji értékek károsítása nélkül, tájba illő módon – természetszerűen történhet.
c, nád, avar, gyep, gaz, erdészeti és mezőgazdasági hulladék égetése tilos.
2. Fakivágáshoz engedély csak akkor adható ki:
a, ha azt a fa egészségi állapota, vagy
b, a balesetveszély azt feltétlenül szükségessé teszi,
c, ha tájidegen fa- vagy erdőállományok, őshonos fa- vagy erdőállomány ültetése miatt történik a fakivágás.
3. A nádasok fenntartását, kezelését, hasznosítását úgy kell folytatni, hogy az egyidejűleg biztosítsa a természet-, környezet- és vízminőség védelmi követelményeket. A művelési ág megváltoztatása csak akkor lehetséges hatósági engedély alapján, ha a nádas helyreállítása már nem lehetséges. A nádgazdálkodásról az ingatlan tulajdonosa/vagyonkezelő köteles gondoskodni.
Kulturális örökségvédelem
21. § (Hatályon kívül helyezte az 1/2019. (I. 25.) sz. önkormányzati rendelet)
Tilalmak és korlátozások
22. §
1. Építési korlátozás alá esnek az alábbi területek védőtávolság miatt:
· az országos közutak külterületi szakaszain a tengelyvonaltól számított 50-50 m távolságon belül
· közművezetékek és közműlétesítmények védőtávolságán belül a 14 szerint,
· egyéb környezetszennyező létesítmények védőtávolságán belül a 19. § szerint,
· üdülőterület 500 m-es környezetében állattartó építmény tekintetében.
· Árvízvédelmi területen, a töltéslábtól számított 110 m-en belül, pince, stb., azaz térszín alatti építmény, építményrész, a szükséges alapozási munkálatokon kívül nem létesíthető.
· Vasúti kereszteződés látóháromszögében a szabályozási terv szerint.
2. Építési korlátozás alá – egyéb szempontok miatt – eső területek:
· a szabályozási tervben EV-vel jelölt területek a 16. § szerint.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
23. §
1. Jelen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.
2. Jelen rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően az I. fokú határozattal el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
3. Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a következő rendelet:
Szerecseny község önkormányzata képviselőtestületének 9/1994.(XII. 7.) rendelete Szerecseny község összevont rendezési terve módosításának szabályozási előírásairól.
Mellékletek:
1 sz. melléklet
Az állattartás közegészségügyi és környezetegészségügyi követelményeiről:
Az állatok elhelyezésére szolgáló létesítményeket könnyen tisztítható, hézagmentes, szilárd burkolattal kell ellátni. Az állattartó létesítményeket szükség szerint, de legalább naponta ki kell takarítani, rendszeres fertőtlenítéséről gondoskodni kell. A keletkezett trágyalét megfelelő kapacitású, zárt, szivárgásmentes talajszint alatti trágyalé tárolóba kell elvezetni. A keletkezett trágyát trágyagyűjtőbe kell helyezni, és szükség szerint megfelelő helyre el kell szállítani. A trágyagyűjtőt szilárd burkolattal kell ellátni, és legalább 3 oldalról megfelelő magasságú, zárt védőfallal kell körülvenni.
Az állattartó épületekben és környezetében a rovarok és rágcsálók elszaporodását meg kell akadályozni, rendszeres irtásukról gondoskodni kell. A legyek elszaporodásának megakadályozásának érdekében, az állattartó épületek és környezetük tisztántartásán túlmenően, a keletkezett trágya rendszeres-meleg évszakban (május-október) legalább hetenként egyszeri, városi településeken hetenként kétszeri – elszállításával kell gondoskodni, az emberi településtől 1 km –nél távolabb levő helyekre.
Állattartó telepek trágyatároló műtárgyait a vonatkozó jogszabály szerint kell kialakítani.(1)
A broyler csirke tartásának feltételei:
- zárt állattartó épület
- zárt trágyatároló megfelelő ürítéssel
- mesterséges szellőztetés, környezetet nem terhelő zajszint kibocsátással
- az állattartási épületen-szomszéd épület felöli homlokzaton-nyílászáró nem alakítható ki
- az elszívott levegőt meg kell tisztítani, annak szomszéd felé történő kibocsátása nem megengedett.
Amennyiben az állattartó alkalmazottakat foglalkoztat, úgy a vonatkozó munkavédelmi és munkaegészségügyi jogszabályokat maradéktalanul köteles betartani. Alkalmazottai részére szociális létesítményt (fekete-fehér rendszerű öltöző, zuhanyzó, WC, étkező, stb.)
Állatok számát tekintve az állattartás lehet:
1) nagylétszámú állattartó telep.
2) kislétszámú állattartó telep
3) saját szükségletnek megfelelő mértékű, valamint az Állattartási Szabályzatnak megfelelő
1) Nagylétszámú állattartó telep: olyan állattartó telep, amelyen az elhelyezhető állatok száma állatfajonként legalább:
- 30 ló, vagy
- 50 szarvasmarha, vagy
- 200 juh, kecske, vagy
- 100 sertés, vagy
- 2000 broiler baromfi, vagy
- 500 kifejlett baromfi (tyúkfélék, viziszárnyasok, pulyka stb), vagy
- 50 strucc, vagy
- 50 anyanyúl és szaporulata elhelyezését teszi lehetővé.
A szabályzat szerint nagylétszámú állattartó telep, figyelemmel az előírások szerinti kiegészítő létesítményekre is, lakóterületen és attól 500 m-es távolságon belül való elhelyezése nem engedélyezett.
(1) 49/2001.(IV.3.) Kormány rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről
Az állattartási rendelet készítésekor, az állattartások engedélyezésekor, a panaszos ügyek elbírálásánál különböző állatfajok és állatlétszámok esetén közegészségügyi szempontból az alábbi védőtávolságok figyelembevétele javasolt.
Az állattartási rendelet készítésekor, az állattartások engedélyezésekor, a panaszos ügyek elbírálásánál különböző állatfajok és állatlétszámok esetén közegészségügyi szempontból az alábbi védőtávolságok figyelembevétele javasolt.
2) Kislétszámú állattartó telep:
Nagy haszonállat:
5 db 15 m ,
6-20 db 20 m ,
21-30 db 30 m ,
30-50 db 50 m ,
(max. 30 ló, illetve max. 50 szarvasmarha)
Haszonállat:
Sertés: 5 db 10 m ,
6-20 db 20 m ,
20 db felett az állatszám és a védőtávolság m-e megegyezik max. 100 db-ig.
Juh, kecske:
A számok és védőtávolságok megegyeznek a sertés tartás védőtávolságaival, azzal a megjegyzéssel, hogy kecskebak tartása esetén a bűz miatt nagyobb védőtávolság indokolt.
Kis haszonállat:
Baromfi: 30-100 db 15 m ,
101-500 db 20 m ,
501-1000 db 40 m ,
1001-2000 db 60 m ,
(max. 500 kifejlett baromfi, illetve max. 2000 broiler baromfi)
Nyúl, nutria, prémgörény:
20-50 db 30 m ,
50 db- egyedi elbírálás.
Prémróka tartását bármely számban 100 m védőtávolság biztosításával javasolt engedélyezni.
3) Saját szükségletnek megfelelő mértékű állattartás:
Nagy haszonállat: 2 db,
Haszonállat: 5 db,
Kis haszonállat: 30 db.
Az állatok ólja, istállója, zárt kifutója, trágya- és trágyalétárolója javasolt védőtávolságai:
Lakóépülettől: 10 m ,
Ásott kúttól: 15 m ,
Fúrt kúttól: 5 m ,
Csatlakozó vízvezetéktől: 2 m ,
Vízvezetéki kerti csaptól: 3 m .
Állattartás szempontjából:
1) nagy haszonállat: szarvasmarha, ló, szamár, öszvér
2) haszonállat: sertés, juh, kecske
3) kis haszonállat: baromfi, házinyúl, prémes állatfajok
Saját szükségletet meghaladó mértékű állattartás esetén az állattartó építmény, trágyatároló javasolt védőtávolsága a lakóépülettől :
Kislétszámú állattartó telep:
Nagy haszonállat:
5 db 15 m ,
6-20 db 20 m ,
21-30 db 30 m ,
30-50 db 50 m ,
(max. 30 ló, illetve max. 50 szarvasmarha)
Haszonállat:
Sertés: 5 db 10 m ,
6-20 db 20 m ,
20 db felett az állatszám és a védőtávolság m-e megegyezik max. 100 db-ig.
Juh, kecske:
A számok és védőtávolságok megegyeznek a sertés tartás védőtávolságaival, azzal a megjegyzéssel, hogy kecskebak tartása esetén a bűz miatt nagyobb védőtávolság indokolt.
Kis haszonállat:
Baromfi: 30-100 db 15 m ,
101-500 db 20 m ,
501-1000 db 40 m ,
1001-2000 db 60 m ,
(max. 500 kifejlett baromfi, illetve max. 2000 broiler baromfi)
Nyúl, nutria, prémgörény:
20-50 db 30 m ,
50 db- egyedi elbírálás.
Prémróka tartását bármely számban 100 m védőtávolság biztosításával javasolt engedélyezni.
Az állategészségügyi és környezetvédelmi követelmények meghatározására az illetékes szakhatóság megkeresése javasolt.
2 sz. melléklet
Növények telepítésére vonatkozó általános előírások:
A legkisebb ültetési (telepítési) távolság az ingatlan határától:
a) belterületen és külterületnek a kiskerten belül eső részén
- szőlő, valamint 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény) esetében 0,5 m ,
- 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs és egyéb fa esetében 1,00 m ,
- 3 m-nél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa, valamint gyümölcs és egyéb bokor (élősövény) esetében 2,00 m .
- 3- 6 m növő gyümölcs- és egyéb fa esetében 5,00 m ,
- 6 m-nél magasabbra növő gyümölcs. És egyéb fa esetében 8,00 m
- gazdasági célú fatelepítés nem engedélyezett.
b) külterületnek a mezőgazdasági kerten kívül eső részén
- gyümölcsfaiskola nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte, ribiszke- és málnabokor esetében 0,80 m ,
- minden egyéb gyümölcsbokor (mogyoró stb.) esetében 2,0 m ,
- birs, naspolya, birsalanyra oltott körtefa esetében 2,50 m ,
- törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy-, szilva- és mandulafa esetében 3,50 m ,
- vadalanyra oltott alma- és körtefa-, továbbá kajszifa esetében 4,00 m ,
- cseresznyefa esetében 5,00 m ,
- dió- és gesztenyefa, továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa esetében 8,00 m .
c) külterületnek a mezőgazdasági kerten kívül eső részén, amennyiben a szomszédos földterület szőlő, gyümölcsös vagy kert, szőlőt és gyümölcsfát a b) pontban foglalt ültetési távolságok megtartásával lehet ültetni:
- 1 m-nél magasabbra nem növő bokor (élősövény) esetében 0,80 m ,
- 2 m-nél magasabbra nem növő bokor (élősövény) esetében 1,20 m ,
- 2 m-nél magasabbra növő bokor (élősövény) esetében 2,00 m ,
- fa esetében 8,00 m .
Közút területén – szőlő, gyümölcsöstől és kerttől – minden gyümölcs- és egyéb fát, valamint bokrot, legalább 1,5 méter , 3 m-nél magasabbra növő gyümölcsfát legalább 5,0 m távolságra szabad ültetni (telepíteni).
3. melléklet
4. melléklet
5. melléklet
6. melléklet
7. melléklet
8. melléklet