Csikvánd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2004. (II. 16.) önkormányzati rendelete
CSIKVÁND ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 1/2004(II.16.) számú rendelete a helyi építési szabályzatról (hész)
Hatályos: 2016. 09. 06- 2016. 12. 20
Csikvánd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2004. (II. 16.) önkormányzati rendelete
CSIKVÁND ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 1/2004(II.16.) számú rendelete a helyi építési szabályzatról (hész)1
2016.09.06.
Csikvánd Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16. §-a és az 1997. évi LXXVIII. törvény 6. §-a alapján az alábbi rendeletet alkotja.
A rendelet hatálya és alkalmazása
1. § (1) Jelen rendelet hatálya Csikvánd település közigazgatási területére terjed ki.
(3) Jelen rendeletet az 1:2000 ma-ú RT-2 tervszámú belterületi és az 1:6000 ma-ú RT-3 tervszámú külterületi szabályozási tervlapokkal együtt kell alkalmazni (munkaszám: 02055, dátum: 2003. 11.)
A helyi építési szabályzat
2. § (1) A szabályozási terv jelmagyarázata a terület sajátosságainak megfelelően, illetve a sajátos szabályozási jellemzők érvényesítése érdekében bővíthető.
(2) Az alkalmazott építési övezetek és övezetek típusa – szabályozási terv alapján – bővíthető.
3. § (1) A szabályozási terv elemei kötelezők vagy irányadóak
(2) I. fokozatú kötelező szabályozási elemek:
- közigazgatási határ,
- belterületi határ,
- beépítésre szánt terület határa,
- területfelhasználási egység határa,
- védőtávolságok,
- az övezeti jelnek a területfelhasználásra utaló jele
(3) Az I. fokozatú kötelező szabályozási elemek módosítására csak a szerkezeti terv felülvizsgálata és módosítása keretében kerülhet sor.
(4) II. fokozatú kötelező szabályozási elemek
- szabályozási vonal,
- építési övezet, illetve övezet határa,
- közutak (forgalmi utak, gyűjtőutak) nyomvonalai és csomópontja,
- helyi védelemre javasolt természeti-táji értékek, helyi védelemre javasolt művi értékek, valamint régészeti lelőhelyek.
- tervezett illetve megszűnő telekhatár,
- szélső építési vonal,
- kötelező megszüntető jelek
- feltáró-, illetve lakóutak
(5) A II. fokozatú kötelező szabályozási elemek módosítása legalább a tömb egészére kiterjedő szabályozási terv készítésével, illetve a meglévő szabályozási terv módosításával történhet meg.
(6) Irányadó szabályozási elemek:
- irányadó szabályozási vonalak, (léte és szabályozási szélessége kötelező, a helye a konkrét kialakításnál kismértékben változhat)
- telekhatárok (amelyek nem kötelező szabályozási vonalak egyben),
- irányadó megszüntető jelek a telekhatárokhoz kapcsolódóan,
- közlekedéshez kapcsolódó egyéb jelek (autóbusz-megállóhely, parkoló),
- intézmények, közműlétesítmények jelei (beírások),
(7) Az irányadó szabályozási elemek a szabályozási terv alapján, illetve az utak keresztmetszeti elemeinek méretezésével pontosíthatók, illetve módosíthatók.
4. § (1) A település közigazgatási területe építési szempontból:
a, beépítésre szánt (beépített, további beépítésre kijelölt), illetőleg
b, beépítésre nem szánt területként került besorolásra
(2) A beépítésre szánt terület építési használata szerint lehet:
lakóterület: falusias lakó-,
-vegyes terület: településközponti vegyes-,
-gazdasági terület: ipari (jelentős mértékben nem zavaró hatású)
gazdasági-,
üdülőterület: hétvégiházas,
- különleges terület: temetkezési célú,-
bányaterület,-
termálüdülőterület,-
sportpálya területe,-
gázműkút területe,-
hulladékhőre telepített egyéb terület.
(3) Beépítésre nem szánt terület lehet:
közlekedési és közműterület,
zöldterület (közpark, fásított köztér, egyéb)
mezőgazdasági terület: általános
- vízgazdálkodási terület
5. § (1) A település közigazgatási területe a területhasználat intenzitásától, illetve a jogi állapottól függően – a terv szerint – az alábbi részekre oszlik:
a, központi belterület
b, tervezett beépítésre szánt terület: fejlesztési területek,
c, külterület: meglévő, megmaradó terület.
A belterületi határ módosítása
6. § (1) Belterületbe kell vonni a tényleges igények függvényében ütemezhetően a
055/2 hrsz-ú területnek a RT-2 tervlapon iparterületnek jelölt részét
1:1 055/2 hrsz-ú területnek az RT-2 tervlapon különleges területnek (szennyvíztisztító) jelölt részét
1:1 0139/13 hrsz-ú terület üdülőházas üdülőterület és különleges terület kialakításának céljából
0150, 0192, hrsz-ú utak és 0200, 0193 hrsz-ú erdő által közrezárt területet hétvégiházas üdülőterület és termálüdülőterület kialakítása céljából.
(2) Nem kell belterületbe vonni a meglévő iparterületeket, zöldterületeket, valamint a - belterülethez kapcsolódó, de jelenleg is külterületnek számító - vízgazdálkodási területeket.
(3) A tervezett lakó-, illetve gazdasági-, fejlesztésre előirányzott területeken a belterületbe vonás előtt területet felhasználni és építési tevékenységet folytatni nem lehet.
III. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK RÉSZLETES ELŐÍRÁSAI
Lakóterületek építési övezetei
7. § A Szabályozási Terven szereplő övezeti jelek jelkulcsa: *
terület rendeltetése |
beépítés módja |
legnagyobb beépítettség % |
Legnagyobb szintterületi – sűrűség |
legnagyobb építménymag. (m) |
legkisebb telekterület (m2)-
legkisebb telekszélesség (m) |
legkisebb zöldfelület (%) |
* Az övezeti jelben „K”-val jelölt jellemzõ értékét a kialakult állapotra vonatkozó elõírások alkalmazásával kell meghatározni
(1) A lakóterület sajátos építési használata szerint lehet:
a, falusias lakóterület (Lf)
(2) A lakóterületek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.
(3) A lakóterület jellemzően alacsony laksűrűségű, a beépített telekrészhez kapcsolódó, vagy önálló – mezőgazdaságilag hasznosított kertterülettel is rendelkezik és amely lakóépületen kívül mező- és erdőgazdasági építmények elhelyezésére szolgál. A területen az OTÉK 14. és 32. §-a szerinti építmények helyezhetők el.
(4) A falusias lakóterületen (Lf) telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre az alábbiakban megállapított beépítési jellemzőkkel lehet.
Építési övezet jele |
Lf-O/30/0,5
4,5/800-16/40 |
Lf-O/30/0,5
4,5/ 800-15/40 |
Beépítési mód
Beépítettség (%)
Szintterület-sűrűség
Építménymagasság (m)
Telekterület (m2)
Telekszélesség (m)
Zöldfelület (%) |
oldalhatáron álló
max. 30
max. 0,5
max. 4,5
min. 800
min. 16
min. 40 |
oldalhatáron álló
max. 30
max. 0,5
max. 4,5
min. 800
min. 15
min. 40 |
Építési övezet jele |
Lf-O/30/0,5
4,5/800-18/40 |
Lf-O/30/0,5
4,5/500-18/40 |
Beépítési mód
Beépítettség (%)
Szintterület-sűrűség
Építménymagasság (m)
Telekterület (m2)
Telekszélesség (m)
Zöldfelület (%) |
oldalhatáron álló
max. 30
max. 0,5
max. 4,5
min. 800
min. 18
min. 40 |
oldalhatáron álló
max. 30
max. 0,5
max. 4,5
min. 500
min. 18
min. 40 |
A szabályozási tervlapon alkalmazott övezetre vonatkozó előírás, amennyiben a telekalakításra és beépítésre vonatkozó egyéb jogszabályokat nem sért és a telekszélesség legalább 20 m, szabadonálló beépítési módra változtatható.
(5) A lakóterületen a melléképületek közül járműtároló, háztartási tároló, kiskereskedelmi üzlet, műhely, műterem, pince, présház, állattartó, gabonatároló, pajta létesíthető. Az állattartó épület beépíthető alapterülete a telek területének max. 10%-a lehet, a beépítettség előírt mértékén belül.
(6) A melléképítmények közül kerti építmény, növényház, terepszint alatti építmény, hulladéktároló, kirakatszekrény, közműcsatlakozó, közműpótló, kemence, tűzrakóhely, jégverem létesíthető.
(7) Megengedett legnagyobb építménymagasság lakóterületen 4,50 m. Tetőtér beépíthető. Az épületek legalább 30, legfeljebb 45 fokos tetőhajlásszöggel, színes, pikkelyes fedéssel építendők.
(8) Hatályon kívül!
(9) Az építési övezetek telkein az épületek elhelyezéséhez a jelölt építési határvonalat (építési helyet) kell figyelembe venni; ezek hiányában az OTÉK 35. §-ának vonatkozó előírásait kell alkalmazni, illetve a meglévő beépítéshez kell alkalmazkodni
Településközponti vegyes területek építési övezetei
8. § (1) A nagyközség területén a vegyes területek sajátos építési használata szerint településközponti vegyes terület található, amely terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. A területen az OTÉK 16. és 32. §-a szerinti építmények helyezhetők el.
(2) A településközponti vegyes területek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.
(3) Településközpont vegyes területen (Vt) telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre az alábbiakban megállapított beépítési jellemzőkkel lehet.
Építési övezet jele |
Vt-O/50/1,0
6,5/900-18/25 |
Vt-SZ/40/1,0
K/K-K/25 |
Vt-O/50/1,0
6,5/900-16/25 |
Beépítési mód
Beépítettség (%)
Szintterület-sűrűség
Építménymagasság (m)
Telekterület (m2)
Telekszélesség(m)
Zöldfelület (%) |
oldalhatáronálló
max. 50
max. 1,0
max. 6,5
min. 900
min. 18
min. 25 |
szabadonálló
max. 40
max. 1,0
kialakult
kialakult
kialakult
min. 25 |
oldalhatáronálló
max. 50
max. 1,0
max. 6,5
min. 900
min. 16
min. 25 |
A szabályozási tervlapon alkalmazott övezetre vonatkozó előírás, amennyiben a telekalakításra és beépítésre vonatkozó egyéb jogszabályokat nem sért és a telekszélesség legalább 20 m, szabadonálló beépítési módra változtatható.
(4) Az építési övezetben állattartási építmény nem helyezhető el.
(5) Az építési övezetek telkein az épületek elhelyezéséhez az OTÉK 35. §-ának vonatkozó előírásait kell alkalmazni, illetve a meglévő beépítéshez kell alkalmazkodni.
Gazdasági területek építési övezetei
9. § (1) A gazdasági terület sajátos építési használata szerint lehet:
ipari gazdasági terület (jelentős mértékben nem zavaró hatású) (Gip)
(2) A gazdasági területek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.
(3) Az ipari gazdasági terület elsősorban a környezetüket jelentős mértékben nem zavaró ipari, energiaszolgáltatási és településgazdálkodás építményeinek elhelyezésére szolgál. A területen az OTÉK 20. és 32. §-a szerinti építmények helyezhetők el.
(4) Az övezetben a gazdasági tevékenységi célú, épületen belül kivételesen a tulajdonos vagy használó és a személyzet számára szolgálati lakások is kialakíthatók. Elhelyezhető még a területen irodaépület.
(5) Az építési telkek területének minimum 25%-át zöldfelületként, ezen belül a telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani.
(6) Minden új létesítmény építésekor az OTÉK szerinti parkolóhelyeket kell megépíteni telken belül. A nem fedett parkolókat fásítani kell, az OTÉK 42. § (7) bekezdés előírása szerint.
(7) Hatályon kívül!
(8) Az ipari gazdasági terület építési telkei az alábbi táblázat szerinti beépítési jellemzőkkel építhetők be:
Építési övezet jele |
Gip -SZ/50/1,5
6,5/10000-50/25 |
Gip-SZ/50/1,0
6,5/2500-30/25 |
Beépítési mód
Beépítettség (%)
Szintterület-sűrűség
Építménymagasság (m)
Telekterület (m2)
Telekszélesség(m)
Zöldfelület (%) |
szabadonálló
max. 50
max. 1,0
max. 6,5
min. 10000
min. 50
min. 25 |
szabadonálló
max. 50
max. 1,0
max. 6,5
min. 2500
min. 30
min. 25 |
(9) Hatályon kívül!
Üdülőterületek építési övezetei
10. § (1) Az üdülőterület sajátos építési használata szerint lehet:
a, hétvégiházas üdülőterület (Üh)
(2) A 0200 hrsz-ú erdő, 0197 hrsz-ú, 1212 hrsz-ú és 0150 hrsz-ú utak közötti területen a befektetői szándék és jelentkező igények alapján a jövőben részletes szabályozási terv készítése szükséges.
(3) 0139/13 hrsz-ú területen a befektetői szándék és jelentkező igények alapján a jövőben részletes szabályozási terv készítése szükséges.
Különleges területek építési övezetei
11. § (1) A különleges terület sajátos használata szerint lehet:
a, temető, illetve kegyeleti rendeltetésű terület (Ktem)
b, termálüdülőterület, a szabályozási tervlap szerint (Ktü)
c, sportpálya, a szabályozási tervlap szerint (Ksp)
d, tervezett szennyvíztisztító területe, a szabályozási tervlap szerint (Ksz)
e, gázműkút területe (Kg),
f, egyéb (hulladékhőre alapozott) különleges terület (Kh).
(2) A különleges területek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza. A temető, illetve kegyeleti park rendeltetésű terület a sírhelyek, síremlékek, ravatalozó(k), kriptatárolók, urnatárolók építményeinek elhelyezésére szolgál (OTÉK
24. §)
(3) A különleges gázműkút területen (Kg) telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre az alábbiakban megállapított beépítési jellemzőkkel lehet:
Építési övezet jele: |
Kg SZ/30/0,7
6,0/2000/40 |
Beépítési mód
Beépítettség (%)
Építménymagasság (m)
Szintterületsűrűség
Min. teleknagyság (m²)
Zöldfelület (%) |
Szabadonálló
Max.: 30
Max.: 6,0
0,7
Min.: 2000
Min.: 40 |
A területen gázkitermeléshez kapcsolódó építmények és technológiák helyezhetőek el. A későbbiek (a rekultiválás) során lehetőség van az egyéb, például a hőkútként való hasznosítást lehetővé tevő építmények elhelyezésére.
(4) A különleges egyéb területen (Kh) telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre az alábbiakban megállapított beépítési jellemzőkkel lehet:
Építési övezet jele: |
Kh SZ/30/0,7
6,0/2000/40 |
Beépítési mód
Beépítettség (%)
Építménymagasság (m)
Szintterületsűrűség
Min. teleknagyság (m²)
Zöldfelület (%) |
Szabadonálló
Max.: 30
Max.: 6,0
0,7
Min.: 2000
Min.: 40 |
A területen gázkitermelés hulladékhőjére alapozott építmények és technológiák helyezhetőek el. Amennyiben a hőkútként való üzemeltetés megvalósítható hosszú távon, akkor az ehhez kapcsolódó létesítmények is elhelyezhetővé válnak.
Építési övezetek általános előírásai
12. § (1) Az építési övezetekben a nem kialakult (még nem vagy jellemzően nem beépített, illetve átalakításra szánt) területeken a telkek kialakításának, illetve beépítésének szabályait a vonatkozó építési övezeti előírások szerint kell betartani.
(2) Az építési övezetekben a már kialakult (beépített és beépített telkek közti foghíj-) telkeken az (1) bekezdésben hivatkozott előírásoktól az alábbiak szerint lehet eltérni.
a, Ha a telek jelenlegi beépítettsége meghaladja az övezetre előírtat, akkor a meglévő épület felújítható, de sem a beépítettség, sem az építménymagasság nem növelhető. Ha az épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni, és az (1) bekezdés előírásait kell alkalmazni.
b, Ha a telek jelenlegi területe kisebb, mint az övezetre előírt (azaz a kialakítható telekterület), akkor a telek csak akkor építhető be, ha az épület elhelyezésére vonatkozó szabályok (tűztávolság, oldal-, elő-, és hátsókert méretek) betarthatók. A jelenlegi telekméretek – közterületi határrendezést kivéve – tovább nem csökkenthetők.
c, Ha a telek jelenlegi építményeinek magassága meghaladja az övezetre előírtat, akkor a meglévő épület felújítható, de átépítés esetén az új épület magassága nem haladhatja meg a közvetlen szomszédos épületek építménymagasságának átlagát.
d, Ha a telek jelenlegi beépítési módja nem felel meg az övezetre előírtnak, vagy az előírás szerinti beépítési mód a szomszédos telken kialakult állapot miatt átépítésnél, vagy új épület elhelyezésénél nem érvényesíthető, akkor az építési hatóság meghatározhatja az övezeti előírástól eltérő beépítési módot, a telekre vonatkozó egyéb építési előírások betartása mellett.
Belső tömbfeltárás esetén a kialakítható telek minimális szélessége 16 m.
(3) Az egyes telkeken az épületek elhelyezésekor a szabályozási tervben jelölt szélső építési vonalat kell figyelembe venni, ezek hiányában az OTÉK 35. §-ának vonatkozó előírásait kell alkalmazni. Előkert esetén az utcában kialakult jellemző állapotot kell irányadónak tekinteni. Új építési telkek esetében az előkert mértéke 5-10 m között változhat. Településközpontvegyes és falusias lakóterület és kertvárosias lakóterület területfelhasználási kategóriánál saroktelek esetén az oldalhomlokzat felöli előkert nagysága 3 m-ig csökkenthető.
(4) Terepszint alatti építmény a telek – építési előírásokban meghatározott – beépíthető területének 100%-a, és a telek nem beépíthető (szabad) területének 50% alatt létesíthető.
(5) Az építési övezetek területén a gépjárművek elhelyezésére az OTÉK 42. §-ának előírásait kell alkalmazni.
(6) A területfelhasználási egységen belül önállóan szabályozott zöldfelületeken: védőzöld, közterületi zöld, épület nem létesíthető, egyebekben a zöldterületekre vonatkozó 16. § előírásait kell alkalmazni.
IV. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK RÉSZLETES ELŐÍRÁSAI
Közlekedési és közműterületek
13. § (1) A közlekedési és közműterület rendeltetése, illetve használata szerint általános közlekedési és közműterület (K)
(2) Az általános közlekedési és közműterületek övezete a közlekedés, közmű és hírközlés céljára kijelölt terület. Az övezetben az OTÉK 26. §-a szerinti építmények helyezhetők el.
Közlekedési létesítmények
14. § (1) A település területén közlekedési célra területet felhasználni, közlekedési létesítményt elhelyezni csak az OTÉK, a hatályos jogszabályok, valamint jelen rendelet előírásai szerint lehet.
(2) A közutak és közterületek számára a szabályozási tervben meghatározott építési területet kell biztosítani. A szabályozási szélesség akkor csökkenthető, ha az illetékes hatóság a keresztmetszeti elemek helyszükségletének méretezése alapján ehhez hozzájárul.
(3) Az utak szabályozási szélességén belül a közlekedők forgalomészlelését nem zavaró növényzet telepíthető.
(5) A közúthálózat elemei számára tervezett beépítésre szánt területen az alábbi szélességű területeket kell biztosítani.
- Összekötő utak, országos mellékutak
8416. sz út min. 30 m
8305. sz út min. 22 m
tervezett mórichidai összekötő út min. 30 m
- Gyűjtőutak, jelentősebb helyi utak
Kossuth Lajos utca 13-30 m
Zrínyi Miklós utca 14-17 m
Rákóczi Ferenc utca 14-20 m
Dózsa György utca 13-17 m
Arany János utca 16-22 m
- Lakóutak
Meglévő lakóutak min. 10 m
tervezett lakóutak 12-16 m
(6) A szabályozási szélességgel meghatározott területsávok mentén létesítményt elhelyezni csak az út szabályozási szélességének megtartásával szabad.
(7) A szabályozási szélességen belül a közút létesítményei, berendezései és közművek létesíthetők, illetve növényzet telepíthető. Egyéb létesítmény csak a község mindenkor hatályos közterület-használati rendelete, illetve az illetékes útügyi hatóság állásfoglalása alapján helyezhető el.
(8) Hatályon kívül!
(9) Hatályon kívül!
(10) Üzemanyagtöltő állomás elvi építési engedélyezési eljárás alapján engedélyezhető.
(11) Új utak és utcák kialakításánál legalább egyoldali fasorok helyét biztosítani kell. Ahol a szabályozási szélességek és a közműadottságok lehetővé teszik, a meglévő utcákban is fasorokat kell telepíteni, illetve a meglévő fasorokat ki kell egészíteni. Fasortelepítéseknél kerülni kell a gyorsan öregedő, szemetelő vagy allergiakeltő pollenű, termésű fafajok (pl. nyárak) alkalmazását, ültetését. A fafajok kiválasztásánál előnyben kell részesíteni a levegőszennyezést tűrő fajokat.
15. § Általános előírások
(1) A közüzemi közműhálózatokat és közműlétesítményeket közterületen, vagy közmű-üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyet biztosítani. Az elhelyezésnél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.
(2) A közműhálózatok és létesítmények ágazati előírások szerinti biztonsági övezetének is közterületre kell esni, ettől eltérő esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a területi igényt biztosítani. Közművek számára szolgalmi jogi bejegyzést csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol építési korlátozást nem okoz. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedélyezhető.
(3) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, a kiváltandó feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat a földben.
(5) A település beépítésre nem szánt területén, bel- és külterületen lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, vagy gazdasági célú tevékenységre szolgáló új épület elhelyezése, illetve meglévő épület felsorolt célra történő funkcióváltása csak akkor engedélyezhető, ha a 9-es bekezdésnek megfelelő egészséges ivóvízellátás és a villamosenergia-ellátás, valamint a szennyvízelvezetés a 11. bekezdésben a beépítésre nem szánt területre vonatkozóan rögzítetteknek megfelelően biztosítható.
(6) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal-fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad elépíteni.
(7) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenítésre, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.
Vízellátás
(8) A vízvezetékek a védőtávolság igénye az MSZ 7487-es szabványban rögzített előírás szerint biztosítandó.
(9) A beépítésre nem szánt bel- és a külterületen lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, vagy szállásférőhelyet nyújtó új épület elhelyezése, illetve megfelelő épület felsorolt célra történő funkcióváltása csak akkor engedélyezhető, ha az ÁNTSZ által is elfogadott egészséges ivóvízellátás biztosítható.
(10) A tervezési területen megvalósuló építmények oltóvíz ellátását biztosítani kell.
(11) Hatályon kívül!
(12) A település természetes víz mellett fekszik, a vízbázis-védelemre megállapított ágazati előírásokat be kell tartani.
Vízelvezetés
(13) A szennyvizekkel a környezetet szennyezni nem szabad, ezért:
a, a talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében új létesítményeknél, lakásoknál a szennyvizek szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos, az még átmenetileg – rövid időre – sem engedélyezhető.
b, A nyílt árkokra, patakra, egyéb időszakos, vagy állandó vízfolyásba való szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni.
c, A településen a csatornázott és a csatornázásra kerülő utcákban, a csatorna kiépítését követően a meglévő épületeknél érintett telkeket ösztönözni kell, az új építési engedélyeknél kötelezni kell a közcsatornára való rákötésre.
d, A település területén foghíjként beépítésre kerülő, jelenleg közcsatorna-hálózattal nem rendelkező környezetben fekvő lakótelekre lakóépület építésénél a keletkező szennyvizek összegyűjtésére átmenetileg engedélyezhető közműpótló (szivárgásmentes) berendezés alkalmazása. A közcsatorna-hálózat kiépítésével az érintett valamennyi ingatlant kötelezni kell a csatornára való rákötésre vagy Magyarországon bevizsgált és engedélyezett házi szennyvíztisztító kiépítésére.
e, Új telekalakítással, tömbfeltárással kialakításra kerülő telkekre és valamennyi beépített, illetve beépítésre szánt területre javasolt egyéb övezetbe tartozó épület építésére engedély csak akkor adható, ha a közcsatorna-hálózatra közvetlenül, vagy a csatornahálózat továbbépítésével csatlakoztatható. Használatbavételi engedély feltétele a közcsatorna-csatlakozás megléte.
f, A település beépítésre szánt területén gazdasági területet kialakítani csak a zárt szennyvízhálózatra való csatlakozási lehetőség rendelkezésre állása esetén szabad, ettől eltérni csak akkor lehetséges, ha a hálózati csatlakozási lehetőség távolsága meghaladja az 500 m-t, ekkor egyéb helyi megoldás alkalmazható. Egyéb megoldásnak tekinthető ha: a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg a 10 m3-t, akkor engedélyezhető közműpótló berendezés alkalmazása. A térség közcsatorna-hálózatának kiépítéséig, a szennyvizeket szigorúan – ellenőrzötten – szivárgásmentes szennyvízgyűjtő medencébe kell összegyűjteni és szippantókocsival a szennyvíztisztító telepre kell szállítani. Amikor a közcsatorna-hálózat kiépítése a gazdasági területet 100 m távolságig megközelíti, az érintett ingatlanokat kötelezni kell a közcsatornára való rákötésre.
A napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a 10 m3-t a közcsatorna-hálózathoz csatlakozni 200 m-en belül nem tud és megfelelő befogadó rendelkezésre áll, akkor a keletkező szennyvizek tisztítására engedélyezhető helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazása. A kisberendezés és védőtávolsága építési korlátozást nem okozhat. A tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot kell teljesíteni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes Vízügyi Igazgatóság / Környezetvédelmi Felügyelőség meghatároz.
g, a tervezett gyökérzónás szennyvíztisztítóba szippantott szennyvizet engedni nem szabad.
(14) Vállalkozási, gazdasági, ipari területről (lakótelkeken engedélyezett vállalkozások esetén is!) a kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelni, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel – a megengedett szennyezettség mértékéig – elő kell tisztítani.
(15) A VIZIG kezelésű (nagyobb árhullámmal veszélyeztetett) vízfolyások, tó, tározó mellett 10-10 m, a kisebb vízfolyások partéleitől 6-6 m, az önkormányzati kezelésben lévő árkok partéleitől 3-3 m, a már elépített helyeken a nyílt árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 3 m, a másik oldalon legalább 1m, szélességű sáv karbantartás, illetve árvízi védekezés számára szabadon hagyandó.
(16) Hatályon kívül!
(17) A település hosszú távú arculatformálását meghatározó csapadékvíz-elvezetési tanulmányterv készítendő a 16-os bekezdésben előírtak figyelembevételével.
A csapadékvíz-elvezetési tanulmányban rögzítetteket a szabályozási tervbe tovább kell vezetni.
(18) 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlen a zöldfelületre. Ezekről a nagyobb parkolófelületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatornahálózatba. „Zöld” parkoló létesítése tilos!
Villamos energia ellátás
(19) A nagyfeszültségű, illetve a középfeszültségű 20 kV-os oszlopokra fektetve épített villamoshálózatokról szóló előírásokat be kell tartani és a vonatkozó jogszabályokban meghatározott biztonsági övezetet szabadon kell hagyni.
(20) Esztétikai és területgazdálkodási szempontból a burkolt utakkal rendelkező területeken, új beépítésre szánt területen, illetve utak szilárd burkolatának kiépítésekor új nagy-, közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási) villamosenergia-ellátási hálózatot építeni, meglévő hálózat rekonstrukcióját engedélyezni csak földkábeles elhelyezéssel szabad.
(21) Burkolat nélküli utakkal feltárt területeken, valamint beépítésre nem szánt területeken a villamosenergia-ellátás hálózatainak föld feletti vezetése fennmaradhat területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a villamos energia elosztási, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők.
(22) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglévő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető.
Földgázellátás
(23) A települést ellátó nagyközépnyomású vezetékek, a gázfogadó, a nyomásszabályozók helyét és ágazati előírás szerinti biztonsági övezetét szabadon kell hagyni. Az érintő tevékenység csak a szolgáltató hozzájárulásával engedélyezhető. A településen belüli gázelosztás jellemzően középnyomáson megoldott, új utcák szabályozási szélességét ennek megfelelően kell alakítani.
(24) Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomásszabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.
Távközlés
(25) Településrendezési szempontból a távközlési hálózatot létesítésekor, illetve rekonstrukciójakor földkábelbe, illetve alépítménybe helyezve föld alatt vezetve kell építeni. Ahol a föld feletti vezetés egyenlőre fennmarad területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.
(26) A mikrohullámú összeköttetés biztosítására szükséges, előírt magassági korlátozás betartandó.
(27) Közszolgálati táv- és hírközlési antennák csak építési engedéllyel helyezhetők el. Táv- és hírközlési antennák telepítéséhez az engedély kiadásának feltétele, hogy előzetesen településképi és sziluettvizsgálat készüljön az önkormányzattal egyeztetett helykijelölési eljárás lefolytatásra kerüljön.
16. § (1) Zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület, amely nagyságától, elhelyezkedésétől és kiépítettségétől függően lehet közpark (Z), illetve közlekedési területekhez kapcsolódó szélesebb köztér.
(2) A közpark területen az OTÉK 27. § (4) bekezdésben felsorolt építmények helyezhetők el, illetve a 27. § (1)-(3) bekezdés előírásait kell tartalmazni.
(3) A közpark területének legalább 75%-át növényzettel fedetten kell kialakítani, illetve fenntartani.
(4) Közpark létesítése, rekonstrukciója, azokban építmények elhelyezése csak kertészeti szakvélemény alapján történhet.
(6) Közhasználatú zöldterületként biztosítani kell a Z jelölésű területek (lásd: szabályozási tervlap) körbejárhatóságát és gondozott zöldterületi kialakítását.
(7) Korlátolt közhasználatú zöldterületnek tekintendő a településen a temető területe. A temetőben a ravatalozó épülete helyezhető el.
17. § (1) Erdőterület a földhivatali nyilvántartás szerint erdőművelési ágban nyilvántartott terület.
(2) Az erdőterület az építmények elhelyezése szempontjából:
a, véderdő (Ev),
b, gazdasági (Eg),
c, parkerdő (Ep),
d, turisztikai rendeltetésű erdő (Ee),
(3) Hatályon kívül!
(4) Gazdasági rendeltetésű erdő területén (Eg) az erdőgazdálkodáshoz és vadgazdálkodáshoz rendeltetésszerűen kapcsolódó építmények helyezhetők el (a területileg illetékes erdészeti hatóság előzetes engedélyével) az OTÉK 28. §-ának (4) bekezdésében előírtaknak (0,5%-os beépítettséggel 10 ha-t meghaladó területnagyság esetén) megfelelően.
Építési övezet jele |
Eg-SZ/0,5/0,1
3,5/10 ha/-- |
Beépítési mód
Beépítettség (%)
Szintterület-sűrűség
Építménymagasság (m)
Telekterület (m2)
Telekszélesség(m)
Zöldfelület (%) |
szabadonálló
max. 0,5
max. 0,1
max. 3,5
min. 10 ha
---
min. 95 |
(5) Egészségügyi, turisztikai erdő területen (Ee) az erdőgazdálkodáshoz a terület fenntartásához és az erdei pihenéshez-sportoláshoz rendeltetésszerűen kapcsolódó építmények helyezhetők el (a területileg illetékes erdészeti hatóság előzetes engedélyével) az OTÉK 28. §-ának (4) bekezdésében előírtaknak (0,5%-os beépítettséggel 10 ha-t meghaladó területnagyság esetén) megfelelően.
Építési övezet jele |
Ee-SZ/0,5/-
3,5/100000/90 |
Beépítési mód
Beépítettség (%)
Szintterület-sűrűség
Építménymagasság (m)
Telekterület (m2)
Telekszélesség(m)
Zöldfelület (%) |
szabadonálló
max. 2
---
max. 3,5
min. 100.000
---
min. 90 |
18. § Mezőgazdasági terület az azonos tájjelleg, földhasználat, a beépítettség intenzitása, a sajátos építési használata, továbbá tájképi és környezetvédelmi érzékenysége szerint a következő területfelhasználási egységekbe tartozik:
a, általános (Má)
b, mezőgazdasági kert terület (Mk)
c, farmgazdaság (Mf)
(1) 720 m2-t el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem szabad.
(2) Legelő és gyep művelési ágú területen építményt elhelyezni nem szabad.
(3) Mezőgazdasági általános területfelhasználású területen (Má), a növénytermesztés és az állattenyésztés, az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás, -tárolás építményei az alábbiak szerint helyezhető el:
Építési övezet jele |
Má-SZ/3/0,5
4,5/1500/75 |
Beépítési mód
Beépítettség (%)
Szintterület-sűrűség
Építménymagasság (m)
Telekterület (m2)
Telekszélesség (m)
Zöldfelület (%) |
szabadonálló
max. 3
---
max. 4,5
min. 1500
---
min. 75 |
(4) Mezőgazdasági kert (Mk) területen a növénytermesztéssel és ezzel kapcsolatos termékfeldolgozás, -tárolás és -szolgáltatás építményei az alábbiak szerint helyezhető el:
Építési övezet jele |
Mk-SZ/3/0,5
4,5/720-9/60 |
Beépítési mód
Beépítettség (%)
Szintterület-sűrűség
Építménymagasság (m)
Telekterület (m2)
Telekszélesség (m)
Zöldfelület (%) |
szabadonálló
max. 3
---
max. 3,5
min. 720
min. 9
min. 60 |
(5) Szőlőhegy terültén (területi védelem határain belül) megengedett legnagyobb építménymagasság az újonnan kialakított épülteknél 3,50 m, illetve a már meglévő épületek esetén a kialakult magasság a mértékadó. A területen lakóépület nem építhető. Az épületek legalább 38, legfeljebb 45 fokos tetőhajlásszöggel, természetes anyagú fedéssel (nád, égetett agyagcserép) építendők. Az épületek úttal párhuzamos homlokzatszélessége legfeljebb 6 m lehet.
(6) Általános mezőgazdasági (Má) területen lakóépület elhelyezésre az alábbiak szerint van mód:
Építési övezet jele |
Má-SZ/1,5/0,1
4,5/6000-30/60 |
Beépítési mód
Beépítettség (%)
Szintterület-sűrűség
Építménymagasság (m)
Telekterület (m2)
Telekszélesség(m)
Zöldfelület (%) |
szabadonálló
max. 1,5
max. 0,1
max. 4,5
min. 6000
min. 30
min. 60 |
(7) Mezőgazdasági farmgazdaság terület (Mf) építési övezetbe sorolt terület mezőgazdasági termelő tevékenységhez szükséges istállók, raktárak illetve egyéb az állattartáshoz és takarmány-tároláshoz-feldolgozáshoz kapcsolódó építmények (az OTÉK 29. § (1) bek. szerint) elhelyezésére szolgál. Az övezetben a tulajdonos vagy üzemeltető és a személyzet számára ottlakást biztosító lakóház is kialakítható.
(8) Hatályon kívül!
(9) Az egyes építési telkek konkrét beépítésének kialakítására az oda telepíteni kívánt funkció, technológia ismeretében az építési engedélyezési terv részeként legalább 1:1000 méretarányú beépítési terv készítendő, amely az elhelyezésén kívül a parkolásra, a ki-beszállításra, a zöldfelületek kertészeti kialakítására, a közműellátás megoldására, valamint a környezetvédelmi előírások betartására is kiterjed.
(10) A farmgazdaság területén építmény elhelyezésére az alábbiak szerint van mód:
Építési övezet jele |
Mf-SZ/15/0,5
6,5*/5000/50 |
Beépítési mód
Beépítettség (%)
Szintterület-sűrűség
Építménymagasság (m)
Telekterület (m2)
Telekszélesség(m)
Zöldfelület (%) |
szabadonálló
max. 3
max. 0,5
max. 6,5*
min. 5000
---
min. 50 |
* Technológiai kényszer (pld. torony-szerű siló) esetén – kivételként – ettől a beépített alapterület 5 %-ában eltérés engedélyezhető.
Vízgazdálkodási területek
19. § (1) A vízgazdálkodással kapcsolatos összefüggő területek (V) a vízfolyások, tavak, tározók vízmedre, vízbeszerzési területek és védő területeik, illetve vízmű területek (OTÉK 30. §).
(2) Vízgazdálkodási területen a vízkárelhárítási, vízgazdálkodási létesítmények, továbbá a vízi sport, strandolás, horgászat közösségi építményei alakíthatók ki a vízügyi jogszabályok figyelembevételével.
20. § (1) Az építmények és használatuk külön-külön és együttesen sem eredményezhetnek a jogszabályokban és más hatósági előírásokban megállapított szennyezettségi határértékeket meghaladó mértékű káros hatást a környezetükre. A káros környezeti hatás értékét a területen már meglévő „háttér” értékekkel együtt kell figyelembe venni. A határértékeket zaj- és rezgésvédelem, talajvédelem, radioaktivitás, a levegő tisztaságának védelme és a vízminőség tekintetében az építési engedély megkérésekor hatályos jogszabályok alapján kell meghatározni, illetve megkérni.
(4) A belterületen olyan létesítmény nem tervezhető, amely zajvédelmi szempontból védőtávolság betartását igényli. (Zajvédelmi szempontból a 8/2002 (III.22.) KÖM EüM együttes rendeletben előírt határértékeket kell betartani. Az épületen belüli zajterhelési határértékeket az MSZ 18151-1, valamint a 25/1996. (VIII. 28.) NM rendelet szabályozza. A 12/1983. (V. 12.) sz. MT rendelet 4. § értelmében a tervező feladata a zajterhelési határértékek betartása, számításokkal történő bizonyítása.
(5) A 20/2001 (II.14) Korm. rendelet szerint a környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységekre előzetes, esetenként részletes hatásvizsgálatot kell készíteni.
a, a rendeltetésszerű használathoz szükséges villamosenergia, ivóvízellátás biztosított,
b, a keletkező szennyvíz és csapadékvíz elvezetése megoldott,
c, a használat során keletkező hulladék elszállítása, ártalmatlanítása biztosított,
d, az építmény és a tervezett tevékenység nem befolyásolja károsan a föld alatti és felszíni vizek mozgását, a kibocsátások (szennyvíz, légszennyező anyagok, hulladékok) nem károsíthatják a környezeti elemeket és az épített környezetet, az emberi egészséget.
Föld védelme
(7) A közigazgatási területen csak olyan tevékenységek folytathatóak, amelyek során szennyező és környezetet veszélyeztető anyagok nem kerülnek a talajba,
Az 1 ha-t meghaladó belterületi földek más célra való felhasználása előtt a földvédelmi hatóság állásfoglalása szükséges.
(8) Mezőgazdasági területen talajtani szakvélemény alapján csak az 50/2001 (IV.3) Korm. rendelet szerint kezelt szennyvíziszap és tisztított szennyvíz helyezhető el. Az elhelyezési engedélyt 5 évenként meg kell újítani. Termőföldet beruházás céljára csak az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb mértékben szabad igénybe venni. A humuszos termőréteg megőrzéséről gondoskodni kell.
Vizek védelme
(9) A keletkező szennyvizet csatornahálózatba kell vezetni, ahol erre nincs lehetőség, csak vagy Magyarországon bevizsgált engedélyezett házi szennyvíztisztító vagy szivárgásmentesen kialakított szennyvíztároló engedélyezhető.
(10) Hatályon kívül!
(11) Hatályon kívül!
(12) A szennyvízcsatorna hálózat kiépülte után a háztartási és ipari szennyvizeket a csatornahálózatba kell kötni. Szennyvíz szikkasztása nem, gyűjtése külterületen indokolt esetben engedélyezett. A befogadóba csak a 9/2002. (III.22.) KöM-KöViM rendelet 3. vízminőség-védelmi területi kategóriának megfelelő minőségű szennyvíz vezethető.
(13) A szennyezésre érzékeny helyeken (bányató) és a szennyezésnek kitett területeken (nagyobb állattartó létesítmények) monitoring kutak létesítése javasolt a talajvíz minőségének ellenőrzése céljából évi kétszeri mintavétellel.
(14) A nitrátszennyezés csökkentése érdekében be kell tartani a vonatkozó jogszabályok előírásait. A trágyát és csurgalékot szivárgásmentesen kialakított gyűjtőhelyen kell gyűjteni, a kiszórt trágyát mielőbb be kell forgatni.
(15) Hatályon kívül!
(16) Az élővizek fenntartási munkáinak elvégzéséhez a szükséges szélességű parti sávot szabadon kell hagyni. (min. 3 m)
(17) Az utak szilárd burkolattal történő ellátásával egy időben a csapadékvíz-elvezetést is meg kell oldani. A település természetes víz mellett fekszik, a vízbázisvédelemre megállapított ágazati előírásokat be kell tartani.
(18) Hatályon kívül!
Levegőtisztaság védelme
(19) Ipari létesítményeknél a légszennyező pontforrásokra a határértékeket az alapbejelentés után a Környezetvédelmi Felügyelőség határozatban adja meg.
(20) Bűzzel járó tevékenység esetén a zavaró bűzhatást az elérhető legjobb technika alkalmazásával kell kiküszöbölni.
(21) Hatályon kívül!
(22) Hatályon kívül!
(23) Hulladékot nyílt téren, illetve háztartási tüzelőberendezésben égetni tilos.
Közút, töltés, árok és más vonalas létesítmény tengelyétől 100 m-en belül bármely növényzet égetése tilos. Egyéb esetekben égetést a3z önkormányzat által szabályozott módon szabad végezni. Égetés helyett elsőbbséget kell kapjon az újrahasznosítás, a komposztálás, szalma esetén alomnak való felhasználás.
Zaj- és rezgésvédelem
(24) Hatályon kívül!
(25) Lakó- és üdülőterület, valamint az oktatási, egészségügyi intézmények zajvédelmi szempontból védett területnek minősülnek.
(26) Hatályon kívül!
(27) A forgalom okozta zaj és rezgésterhelési, levegőszennyezés csökkentése érdekében szorgalmazni kell a községet elkerülő út megépítését.
Hulladékgazdálkodás
(28) Az 1995. évi LIII. módosított törvény értelmében törekedni kell a keletkezett hulladékok csökkentésére, minél nagyobb arányú hasznosítására.
Meg kell oldani a szelektív hulladékgyűjtést és a kommunális hulladék szervesanyag tartalmának csökkentését. A területi hulladékgazdálkodási terv kihirdetése után - melyben az önkormányzat is részt vesz - el kell készíteni a helyi hulladékgazdálkodási tervet.
(29) A kommunális hulladékok gyűjtését, szállítását, ártalmatlanítását a mindenkor érvényben lévő önkormányzati köztisztasági rendeletben előírtak szerint kell tervezni és végrehajtani, összhangban a vonatkozó jogszabályokkal.
(30) Hatályon kívül!
(31) A szippantott szennyvizek ártalmatlanítása az engedélyezett fogadóállomásokon lehetséges.
(32) Hatályon kívül!
21. § (1) Védett természeti területen a természeti, tájképi és kultúrtörténeti értékek védelmét biztosítani kell:
a, a táj karakterét megváltoztató tereprendezés, földmunka nem engedélyezhető,
b, vízfolyások rendezése, karbantartása, vízmosások megkötése csak a természeti és táji értékek károsítása nélkül, tájba illő módon – természetszerűen történhet.
c, nád, avar, gyep, gaz, erdészeti és mezőgazdasági hulladék égetése tilos.
(2) Hatályon kívül!
(3) A nádasok fenntartását, kezelését, hasznosítását úgy kell folytatni, hogy az egyidejűleg biztosítsa a természet-, környezet- és vízminőség védelmi követelményeket. A művelési ág megváltoztatása csak akkor lehetséges hatósági engedély alapján, ha a nádas helyreállítása már nem lehetséges. A nádgazdálkodásról az ingatlan tulajdonosa/vagyonkezelő köteles gondoskodni.
Kulturális örökségvédelem
22. § (1) A települési helyi védelem lehet egyedi és területi védelem.
(2) Egyedi védelemben épületek és építmények részesíthetők.
(3) Területi védelem alá helyezhető: a falu területének olyan összefüggő része, amely a jellegzetes településszerkezet történelmi sajátosságait tükrözi, ahol a falurész arculatát meghatározó épületek, építmények együttest alkotnak, de nem indokolt az egyedi védelem alá helyezésük.
(4) Az egyes védelemre javasolt objektumok listájának módosítása a Helyi Építési Szabályzat rendeletének módosításával jár.
(5) Helyi egyedi védelemben részesülnek az itt felsorolt helytörténeti, településképi szempontból értéket képviselő építmények (esetleg környezetük), valamint a régészeti leletmentési területek.
Egyedi épületek, emlékművek, amelyek építészeti, építészettörténeti, esztétikai értéke az országos védelemre javaslást nem indokolja, de jellegük kifejezi a község múltjának sajátosságait, egyéni kultúráját, hagyományait, a község számára megőrizendő, védendő értéket képviselnek:
G Kossuth Lajos utca, templom (hrsz: 115)
G Petőfi Sándor utca, templom (hrsz: 32)
G Rákóczi Ferec utca: Csikvándi kastély épülete (hrsz: 96/2)
G Rákóczi Ferec utca: Szolgatiszti lakás (hrsz: 97)
G Kossuth Lajos utca, Mária szobor (hrsz: 162)
G Kossuth Lajos utca, I. és II. világháborús emlékmű (hrsz: 346)
G 03 hrsz-ú külterületi út mentén álló fakereszt
G Kossuth Lajos utca, népi lakóház (hrsz: 123)
G Kossuth Lajos utca, népi lakóház (hrsz: 3)
(6) Területi védelemben részesül a szőlőhegyi pincesor.
(7) A védelemben részesített épületen felújítást, átalakítást az épület (beépítési struktúra) eredeti formavilágának megfelelően lehet elvégezni.
(8) A védett épület csak igen indokolt megalapozott esetben bontható el (életveszélyesen leromlottá válik). A hatóságnak joga van a döntés megalapozottsága érdekében szakértőket bevonni. Bontási engedélyt csak a védelem törlése után lehet kiadni. Védelmi listáról csak abban az esetben kerülhet le az épület, ha az épületet felmérték. A terveket és a fotódokumentációt archiválni kell.
(9) A helyi védettségi értékekről katasztert kell vezetni, amelynek alátámasztó anyagát a fényképes, rajzos és leíró anyag képezi. A katasztert időszakosan felül kell vizsgálni és szükség szerint módosítani kell.
(10) Helyi védelem alá helyezést vagy annak megszüntetését minden jogi vagy természetes személy kezdeményezhet, dokumentáció benyújtásával.
(11) Hatályon kívül!
(12) Hatályon kívül!
(13) Régészeti lelőhelyen a 2001. évi LXIV. tv. előírásai szerint kell eljárni. Régészeti lelőhelynek számít az itt felsorolt helyrajzi számú területek.
0351/80, 0351/81, 0381/82, 0351/84, 0351/67, 0651/63, 0351/64, 0349/31, 0351/69, 0351/70, 0309/54, 0309/53, 0309/52, 0309/51, 0359/50, 0309/43, 0309/44, 0193, 0122, 076, 0125, 0159, 0130, 074/1, 0186/2, 0139/14
(14) Régészeti lelőhelyeken bármilyen – 30 cm-t meghaladó talajbolygatással, vagy végleges elfedéssel járó beruházási tevékenység csak megelőző régészeti feltárások után, a lelőhelyek védelmével összhangban lehetséges.
23. § (1) Építési korlátozás alá esnek az alábbi területek védőtávolság miatt:
- az országos közutak külterületi szakaszain a tengelyvonaltól számított 50-50 m távolságon belül, ahol építményt elhelyezni a közlekedési hatóság engedélyével lehet,
- közművezetékek és közműlétesítmények védőtávolságán belül a 14 és 15. § szerint,
- egyéb környezetszennyező létesítmények védőtávolságán belül a 20. § szerint,
- üdülőterület 500 m-es környezetében állattartó építmény tekintetében.
- Árvízvédelmi területen, a töltéslábtól számított 110 m-en belül, pince, stb., azaz térszín alatti építmény, építményrész, a szükséges alapozási munkálatokon kívül nem létesíthető.
- Tervezett szennyvíztisztító 300 m-es környezetében lakóépületet, üdülőépületet építeni nem szabad.
(2) Építési korlátozás alá – egyéb szempontok miatt – eső területek:
- a szabályozási tervben EV-vel jelölt területek a 17. § szerint.
24. § (1) Jelen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.
(2) Jelen rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően az I. fokú határozattal el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(3) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát vesztik a következő rendeletek:
……………… sz. rendelete Csikvánd Község Összevont Rendezési terve,
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
CSIKVÁND TELEPÜLÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA (HÉSZ)
Tartalomjegyzék
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
1. § A rendelet hatálya és alkalmazása
2. § A helyi építési szabályzat
3. § A szabályozás elemei
4. § Területfelhasználás
BEL- ÉS KÜLTERÜLET
5. § Az igazgatási terület tagozódása
6. § A belterületi határ módosítása
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK RÉSZLETES ELŐÍRÁSAI
7. § Lakóterületek építési övezetei
8. § Településközponti vegyes területek építési övezetei
9. § Gazdasági területek építési övezetei
10. § Üdülőterületek építési övezetei
11. § Különleges területek építési övezetei
12. § Építési övezetek általános előírásai
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK RÉSZLETES ELŐÍRÁSAI
13. § Közlekedési és közműterületek övezetei
14. § Közlekedési létesítmények
15. § Közműlétesítmények
16. § Zöldterületek övezetei
17. § Erdőterületek övezeti
18. § Mezőgazdasági területek övezetei
19. § Vízgazdasági területek
EGYÉB ELŐÍRÁSOK
20. § Környezetvédelem
21. § Táj és természetvédelem
22. § Kulturális örökségvédelem
23. § Tilalmak és korlátozások
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
24. § Záró rendelkezések
INTÉZKEDÉSI JAVASLAT
MEGLÉVŐ BELTERÜLETI UTAK TERVEZÉSI KATEGÓRIÁBA SOROLÁSA
SZABÁLYOZÁSI TERVEK
