Csikvánd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelete

Csikvánd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete a szociális ellátások helyi szabályozásáról

Hatályos: 2023. 09. 01

Csikvánd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelete

a szociális ellátások helyi szabályozásáról

2023.09.01.

Csikvánd Község Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 132. § (4) bekezdésében, továbbá a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (4) bekezdése e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8a. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1.  § E rendelet hatálya a Csikvánd községben élő, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (1) - (3) bekezdésében meghatározott, Csikvándon élő személyekre terjed ki.

2. Hatásköri és eljárási rendelkezések

2.  § (1) E rendeletet az Szt.-vel és a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelettel, az egyes pénzbeli és szociális ellátások elszámolásának szabályairól szóló 62/2006. (III. 27.) Korm. rendelettel és a személyes gondoskodást nyújtó ellátások térítési díjairól szóló 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelettel együtt kell alkalmazni.

(2) A képviselő-testület az e rendeletben szabályozott szociális ellátásokkal kapcsolatos egyes – e rendelet 1. mellékletében meghatározott – hatásköreit a polgármesterre ruházza át.

(3) A polgármester az átruházott hatáskörben a szociális ellátás tárgyában hozott döntéséről határozatot hoz.

(4) A polgármester az Önkormányzat e rendelete és az Szt. alapján köteles dönteni a hatáskörébe tartozó ügyekben.

(5) A polgármester döntése ellen a képviselő-testülethez fellebbezés nyújtható be.

(6) A képviselő-testület határozata ellen nincs helye fellebbezésnek. A határozat felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozva a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól lehet kérni a határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül.

3.  § (1) Ha jogszabály eltérő rendelkezést nem állapít meg, az ellátás iránti kérelmet a Gyarmati Közös Önkormányzati Hivatal Felpéci-Csikvándi Kirendeltségnél (a továbbiakban: Hivatal) lehet előterjeszteni, a Hivatal által e célra rendszeresített formanyomtatványon.

(2) Az (1) bekezdés szerinti formanyomtatványokon a kérelmezők számára tömören és világosan fel kell tüntetni a nyomtatvány kitöltésének szabályait, valamint fel kell sorolni azokat a mellékleteket és nyomtatványokat, melyek a kérelem elbírálásához szükségesek.

(3) A kérelemhez – amennyiben e rendelet másképpen nem rendelkezik – mellékelni kell

a) az együtt élő személyeknek a jövedelem számítására irányadó időszakra eső jövedelméről szóló igazolást,

b) a gyermek elhelyezéséről, vagy gyámrendelésről szóló határozatot,

c) 30 napnál nem régebbi igazolást a 18. életévét betöltött, önálló jövedelemmel nem rendelkező nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató fiatal felnőtt tanulói vagy hallgatói jogviszonyáról,

d) a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendeletben meghatározott egyéb igazolásokat,

e) az e rendeletben meghatározott egyéb igazolásokat.

4.  § Eltérő szabály hiányában e rendelet által alkalmazott fogalmak értelmezésére az Szt.-ben (különösen annak 4. §‑ában) foglaltakat kell alkalmazni.

5.  § (1) A jövedelmet elsősorban az alábbiak szerint kell igazolni:

a) munkabérből származó jövedelmet és táppénzt a munkáltató által kiállított igazolás,

b) vállalkozásból származó jövedelem esetén a lezárt adóévről az állami adóhatóság által kiadott igazolás, a le nem zárt időszakra vonatkozóan a könyvelői igazolás vagy a vállalkozó nyilatkozata,

c) nyugdíj, egyéb nyugdíjszerű ellátásokat a kifizető által kiállított nyugdíjközlő lap és az utolsó havi nyugdíjszelvény,

d) családtámogatási ellátások esetében a kifizető szerv által kiállított igazolás,

e) gyermektartásdíjat a felvett vagy megfizetett tartásdíj összegét igazoló postai szelvény, bankszámlakivonat vagy átvételi elismervény, és a tartásdíjat megállapító jogerős bírói ítélet, vagy a szülők között létrejött megállapodás és a kötelezett jövedelemigazolása, vagy nyilatkozata,

f) munkaügyi szervek által folyósított rendszeres pénzellátást az erről szóló határozat,

g) bérbeadásból származó jövedelmet a bérleti szerződés,

h) ösztöndíjról a közép- vagy felsőoktatási intézmény által kiállított igazolás, bankszámlakivonat, vagy a kifizető igazolása,

i) amennyiben az ellátást kérő jövedelemmel nem rendelkezik, úgy az állami foglalkoztatási szervvel kötött együttműködés,

j) az a)-i) pontba nem tartozó jövedelem esetén a jövedelem típusának megfelelő igazolás.

(2) A jövedelem-számításra vonatkozó időszakra az Szt. 10. § (2)-(5) bekezdésében foglaltak alkalmazandók.

6.  § (1) A benyújtott igazolások, nyilatkozatok tartalmának ellenőrzése érdekében a Hivatal:

a) megkeresheti az állami adóhatóságot,

b) megkeresheti a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervet,

c) megkeresheti az igazolást kiállító szervet,

d) megkeresheti a munkáltatót.

e) elrendelheti környezettanulmány készítését, vagy a már meglévő, gyermekjóléti vagy a családsegítő szolgálat, a védőnő, továbbá a gyermek- és családvédelemmel foglalkozó

szervek (a kérelem benyújtását megelőző legfeljebb 6 hónapon belül készített) környezettanulmánya figyelembevételével folytatja le a tartalmi ellenőrzést.

(2) A Hivatal a döntés előkészítése során környezettanulmányt készíttethet – elsősorban a Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Többcélú Társulása Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata megkeresése útján – a kérelmező szociális helyzetének megállapítása érdekében. Amennyiben a kérelem benyújtását megelőző legfeljebb 6 hónapon belül készített környezettanulmány rendelkezésre áll, az az eljárásban alapul vehető.

(3) Mellőzhető a (2) bekezdés szerinti környezettanulmány, ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül már valamely – e rendelet hatálya alá tartozó – ellátásban részesült, és vélelmezhető, hogy körülményeiben változás nem állt elő.

3. A jogosulatlanul igénybevett ellátás visszatérítése

7.  § . A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésére az Szt. 17. §‑a rendelkezései alkalmazandók.

II. Fejezet

Pénzbeli és természetbeni ellátások

4. Települési támogatás

8.  § (1) A Képviselő-testület az Szt. 45. § (3) bekezdésében meghatározott személyek részére – az Szt. (4)-(5) és (7) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel – egyszeri rendkívüli települési támogatást vagy meghatározott időtartamra, de legfeljebb három hónapra szóló és havi rendszerességgel fizetendő időszaki rendkívüli települési támogatást állapít meg, amennyiben az egy főre számított havi családi jövedelem a szociális vetítési alap mindenkori összegének 130 %-át nem haladja meg.

(2) Az egyszeri rendkívüli települési támogatás összege legalább 1000 forint, legfeljebb 5000 forint.

(3) Az időszaki rendkívüli települési támogatás össze legalább 1000 forint, legfeljebb 3000 forint.

(4) Rendkívül indokolt és méltánylást érdemlő esetben (különösen: elemi kár, hosszan tartó, súlyos betegség esetén, stb.) az (1) bekezdésben meghatározott jövedelemhatártól 100%-kal el lehet térni (egyszeri méltányossági települési támogatás).

(5) Az egyszeri méltányossági települési támogatás összege a szociális vetítési alap mindenkori összegének négyszereséig terjedhet.

(6) Különös méltánylást érdemlő sürgős esetben, ha az igénylő életkörülményei az azonnali segítséget indokolják (pl.: elemi kár, 15 napot meghaladó kórházi kezelés), a polgármester az igénylő részére jövedelmi viszonyokra való tekintet nélkül települési támogatást (azonnali települési támogatás) állapítson meg, melynek összege legfeljebb 50.000.- Ft. Az azonnali települési támogatás ügyében hozott döntésről a polgármester a soron következő ülésén tájékoztatja a a testületet.

(7) E § alkalmazásában nem minősül létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személynek, aki:

a) az Szt. 36. § (2) bekezdése d) pontja szerinti, aktív korúak ellátására való jogosultság megszüntetésére vonatkozó vagy az Szt. 37/B. § (1a) bekezdése szerinti, egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás összege folyósítása felfüggesztésére vonatkozó döntés folytán vált az ellátás(ok)ra jogosulatlanná, vagy

b) az Szt. vagy a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény vagy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény hatálya alá tartozó, e rendelet által nem szabályozott ellátást saját mulasztása miatt nem veszi igénybe, vagy

c) a családtámogatási ellátásokat saját mulasztása miatt nem veszi igénybe, vagy

d) jogerős és végrehajtható hatósági határozat vagy bírósági ítélet által számára megítélt pénzkövetelés tényleges megszerzése érdekében szükséges intézkedéseket önhibájából elmulasztja.

9.  § (1) A polgármester az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez történő hozzájárulásként települési támogatást nyújt annak, aki az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott, amennyiben az egy főre számított havi családi jövedelme a szociális vetítési alap mindenkori összegének 1400 %-át nem haladja meg (temetési települési támogatás).

(2) Az (1) bekezdésben szabályozott települési támogatás összege 20 000 Ft.

10.  § (1) A települési támogatás iránti kérelemhez, vagy ha az eljárás hivatalból indult, az eljárás során – ide nem értve a 8. § (6) bekezdésében és a 9. §-ban szabályozott települési támogatás esetét – mellékelni kell az e rendelet 2. mellékletében meghatározott, megfelelően kitöltött és aláírt nyomtatványt, valamint az azt alátámasztó jövedelemigazolásokat.

(2) A 9. §-ban szabályozott települési támogatás iránti kérelemhez – vagy ha az eljárás hivatalból indult, az eljárás során – csatolni kell:

a) a temetés költségeiről a támogatást kérő vagy egy háztartásban élő családtagja nevére kiállított számlák eredeti példányát,

b) az e rendelet 3. melléklete szerinti, megfelelően kitöltött és aláírt nyomtatványt,

c) amennyiben a támogatás megállapítását nem a haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzattól kérik, az elhunyt halotti anyakönyvi kivonata vagy halottvizsgálati bizonyítvány eredeti példányának bemutatása mellett annak másolatát.

(3) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott számlákat a kérelmező részére vissza kell adni. A megállapított támogatás összegét - vagy a kérelem elutasításának tényét -, illetve a határozat számát a Hivatal a számlákra rávezeti.

(4) Amennyiben a temetési települési támogatás megállapítására a 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet 33. §-a szerint kerül sor, a határozatban elő kell írni az utólagos elszámolási kötelezettséget. Az elszámolási kötelezettségnek a jogosult általi elmulasztása esetén a mulasztóval szemben úgy kell eljárni, mint aki az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen vette igénybe.

11.  § (1) A Képviselő-testület ápolási települési támogatásban részesítheti azt a személyt, aki az önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel rendelkező, 18. életévét betöltött, tartósan beteg hozzátartozója gondozását végzi, feltéve, hogy

a) a gondozás más módon nem oldható meg vagy a gondozás más módja az önkormányzat számára nagyobb költséget jelentene, és

b) a gondozott állapota miatt a gondozó keresőtevékenységet nem folytathat, továbbá, hogy

c) a gondozott családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem a szociális vetítési alap mindenkori összegét, – amennyiben a gondozott egyedülálló, a szociális vetítési alap mindenkori összegének 150%-át – nem haladja meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ápolási települési támogatás havi összege az ápolási díjnak a központi költségvetésről szóló mindenkor hatályos törvényben meghatározott alapösszege 80%-100%-a közötti mértékben állapítható meg

(3) Amennyiben a 18. életévét betöltött, tartósan beteg személynek nincs olyan – az önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel rendelkező – hozzátartozója, aki a gondozást elláthatná, az ápolási települési támogatás az önkormányzat illetékességi területén tartózkodási hellyel rendelkező személy részére is megállapítható.

(4) Az ápolási települési támogatás iránti kérelemhez az ápolt személy tartós betegségének tényéről szóló házi- vagy szakorvosi igazolást csatolni kell.

12.  § (1) A polgármester, kérelmére – egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásai csökkentése érdekében – közgyógy települési támogatásban részesíti azt a személyt, akinek

a) a családjában az egy főre jutó jövedelem a szociális vetítési alap mindenkori összegének a 600 %-át, egyedül élő esetén annak 700%-át nem haladja meg, és

b) az általa rendszeresen szedett, társadalombiztosítási támogatásba befogadott gyógyszerek havi költsége igazoltan meghaladja a szociális vetítési alap mindenkori összegének 10 %-át.

(2) Kérelmére az (1) bekezdésben foglaltakon kívül az a személy is jogosult a közgyógy települési támogatásra, aki rehabilitációs ellátásban részesül, feltéve, hogy

a) 2011. december 31-én III. csoportú rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult és

b) egy főre jutó jövedelme az (1) bekezdés a) pontjában – az ott tett különbséggel – meghatározott egy főre jutó jövedelem mértékének 200%-át nem haladja meg és az általa rendszeresen szedett, társadalombiztosítási támogatásba befogadott gyógyszerek havi költsége az (1) bekezdés b) pontjában – az ott tett különbséggel – meghatározott mértékekkel megegyezik.

(3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti települési támogatás a kérelem benyújtásától egy éves időtartamra állapítható meg, összege az igazolt társadalombiztosítási támogatásba befogadott gyógyszerek költsége összegével egyezik meg, de nem haladhatja meg a havi 3.000 Ft-ot.

(4) Az (1)-(2) bekezdésében szabályozott települési támogatás iránti kérelem kötelező melléklete a háziorvos és/vagy kezelőorvos által felírt, társadalombiztosítási támogatásba befogadott, rendszeresen szedett gyógyszerek költségének összegéről szóló igazolás.

(5) E § alkalmazásában társadalombiztosítási támogatásba befogadott gyógyszer: a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvényben ekként meghatározott gyógyszer.

12/A.  § (1) A Képviselő-testület a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos kiadásaik viseléséhez hozzájárulást nyújt (lakhatási települési támogatás).

(2) Lakhatási települési támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg

a) nem egyedül élő esetén a szociális vetítési alap mindenkori összegének 150%-át,

b) egyedülélő esetében a szociális vetítési alap mindenkori összegének 600%-át.

(3) A lakhatási települési támogatás összege háztartásonként 3000 Ft /év.

(4) A lakhatási települési támogatás a kérelem benyújtásának hónapja első napjától adható egy év időtartamra.

(5) Lakhatási települési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(6) Az (5) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

(7) A lakásban való tartózkodás jogcímét lakcímkártyával, lakásbérleti szerződéssel igazolni szükséges.

(8) A kérelemhez csatolni szükséges valamennyi szolgáltatói számlát, kivéve az albérleti díj hozzájárulásra irányuló kérelemnél, ahol az albérleti díj összegét tartalmazó érvényes szerződést, megállapodást kell csatolni.

(9) A lakhatási települési támogatás megállapításának feltétele, hogy a lakásfenntartáshoz kapcsolódó lakhatási költségek összege érje el a kérelmezővel egy háztartásban élők havi jövedelmének legalább 15 %-át.

(10) Rendkívül indokolt és méltánylást érdemlő esetben (különösen: a mindenkori kötelező minimálbér 50%-át elérő közműtartozás vagy a közműszolgáltatás megszűnésével fenyegető adóssághelyzet, stb.) az (2) bekezdésben meghatározott jövedelemhatártól annak háromszorosáig el lehet térni (méltányossági lakhatási települési támogatás).

5. Beiskolázási segély

13.  § (1) A polgármester évi egy alkalommal beiskolázási segélyben részesíti azokat a községben állandó lakóhellyel rendelkező gyermekes családokat, és gyermeküket egyedül nevelő szülőket, akiknek gyermeke általános iskolában, szakiskolában vagy középiskolában tanul és 23. életévét nem töltötte be, feltéve, hogy:

a) a gyermek iskolalátogatásának oktatási intézmény által kiállított igazolását minden év szeptember 20. napjáig – a (4) bekezdésben meghatározott esetet ide nem értve – bemutatják, és

b) a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap mindenkori összegének 1400%-át.

(2) A beiskolázási segély összege 8.000 Ft.

(3) A beiskolázási segélyezés – e rendelet 3. § (3) bekezdésének a) pontjában foglaltaktól eltérően – a 4. melléklet szerinti, kitöltött nyilatkozat és – a (4) bekezdésben szabályozott eset kivételével – az iskolalátogatás oktatási intézmény általi igazolásának bemutatása alapján történik.

(4) A (3) bekezdésben írt oktatási intézményi igazolás bemutatása az alapfokú oktatást nyújtó kötelező felvételt biztosító körzeti iskolát látogató tanulók esetében mellőzhető. A tanulói jogviszony igazolását a Hivatal hivatalból szerzi be az alapfokú oktatást nyújtó kötelező felvételt biztosító körzeti iskolától.

(5) Az (1) bekezdésben megállapított határidő jogvesztő.

6. Köztemetés

14.  § (1) Az Szt. 48. § szerinti köztemetést a polgármester rendeli el.

(2) Az Szt. 48. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a polgármester a visszafizetést elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő harminc napon belül kérelemre, méltányosságból részletfizetést engedélyezhet, ha a temetésre köteles

a) családjában egy főre jutó havi jövedelme a szociális vetítési alap mindenkori összege két és félszeresét nem éri el, vagy

b) egyedülálló, és havi jövedelme a szociális vetítési alap mindenkori legkisebb összege háromszorosát nem éri el.

7. Hulladékgazdálkodási díjkedvezmény

15.  § (1) A települési szilárd hulladék-kezelési közszolgáltatás igénybevételére kötelezett fogyasztó által lakóingatlanonként, a szolgáltatás igénybevételének mértékétől függetlenül a közszolgáltató számára fizetendő éves díj (alapdíj vagy rendelkezésre állási díj, stb.) egy lakóingatlant terhelő díja megfizetése alól az egyedül élő és 70. életévét betöltött ingatlantulajdonos a (2) bekezdésben meghatározott időponttól kezdődően az év hátralévő részére, valamint az azt követő időszakra mentesül.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kedvezmény kezdőnapja:

a) az egyedül élő ingatlantulajdonos 70. életéve betöltése tényének,

b) a 70. életévét betöltött ingatlantulajdonos egyedül élése tényének

az Önkormányzathoz történő bejelentését követő hónap első napja.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott díjkedvezményt értékét az Önkormányzat közvetlenül a közszolgáltatónak téríti meg.

(4) E § alkalmazásában ingatlantulajdonos: a lakóingatlant érvényes jogcímen használó, a lakóingatlannal kapcsolatos települési szilárd hulladék-kezelési közszolgáltatási szerződéssel rendelkező csikvándi lakóhelyű személy.

7/A. Helyi termék-segély

15/A.  § (1) A Képviselő-testület természetbeni helyi termék-segélyben részesítheti a községben állandó lakóhellyel rendelkező öregségi és rokkantsági nyugdíjban részesülő személyeket, feltéve, hogy a családjukban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap mindenkori összegének 110 %-át.”.

(2) A helyi termék-segély értéke alkalmanként 1 000-5 000 Ft.

8. Gyermekek karácsonyi támogatása

15/B.  § (1) A polgármester minden év december hónapjában, pénzbeli gyermekek karácsonyi támogatásában részesítheti a községben állandó lakóhellyel rendelkező kiskorúakat, feltéve, hogy a családjukban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap mindenkori összegének 1400 %-át.

(2) A gyermekek karácsonyi támogatása egyszeri 1 000-10 000 Ft összegig terjedhet.

(3) A gyermekek karácsonyi támogatása kizárólag hivatalból biztosítható.

(4) A gyermekek karácsonyi támogatásával kapcsolatos eljárás során – e rendelet 3. § (3) bekezdésének a) pontjában foglaltaktól eltérően – a gyermek törvényes képviselőjének elegendő az (1) bekezdésben foglalt jövedelmi feltételről írásban nyilatkozni. A nyilatkozattétel esetében az egyedi okiratban történő nyilatkozattétel nem feltétel.

(5) E § alkalmazásában a kiskorúakkal esik egy tekintet alá az a nagykorú tanuló, aki általános iskolában, szakiskolában vagy középiskolában tanul és 23. életévét nem töltötte be.

III. Fejezet

Egyes szociális ellátások helyi jogosultsági feltételei

16.  § Hatályon kívül!

IV. Fejezet

Szociális alapellátások

17.  § A Az önkormányzat a következő szociális alapszolgáltatásokat biztosítja:

a) falugondnoki szolgáltatás (a falugondnoki szolgálatról szóló önkormányzati rendelet szerint)

b) étkeztetés,

c) családsegítés,

d) házi segítségnyújtás,

e) idősek nappali ellátása,

f) támogató szolgáltatás.

9. Étkeztetés

18.  § (1) Az étkeztetést az Szt. 62. § (1) bekezdése szerint biztosítja a képviselő-testület.

(2) Az Szt. 62. § (2) bekezdésére figyelemmel az étkeztetésre jogosultság feltételeinek szabályait a Képviselő-testület a következőképpen állapítja meg:

a) életkora miatt rászorul ó az a személy, aki a 70. életévét betöltötte.

b) egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki mozgás-korlátozottsága, krónikus, akut vagy egyéb betegsége miatt a háziorvosi vagy szakorvosi igazolás alapján önmaga ellátásáról – részben vagy teljesen – gondoskodni nem tud.

c) fogyatékossága, pszichiátriai betegsége, szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes.

d) hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekinteni, aki az Szt. alapján hajléktalannak minősül.

(3) Az intézményi térítési díjának megállapítása az Szt. 115. § (1) bekezdés alapján történik. A térítési díjakat külön rendelet állapítja meg.

10. Családsegítés

19.  § A családsegítést – az életvezetési problémákkal, szociális gondokkal küzdő családok megsegítésére – az önkormányzat a Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Többcélú Társulása Gyermekjóléti és Szociális Intézménye (9100 Tét, Fő utca 94.) útján látja el.

11. Házi segítségnyújtás

20.  § Az önkormányzat a házi segítségnyújtást a Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Többcélú Társulása Gyermekjóléti és Szociális Intézménye (9100 Tét, Fő utca 94.) útján látja el.

12. Idősek nappali ellátása

20/A. § Az önkormányzat az idősek napközbeni ellátása szociális alapszolgáltatást a Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Többcélú Társulása Gyermekjóléti és Szociális Intézménye (9100 Tét, Fő utca 94.) szolgáltató útján biztosítja a településen élő rászorulóknak.

13. Támogató szolgálat

20/B. § Az önkormányzat a támogató szolgáltatás szociális alapszolgáltatást a Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Többcélú Társulása Gyermekjóléti és Szociális Intézménye (9100 Tét, Fő utca 94.) szolgáltató útján biztosítja a településen élő rászorulóknak.

V. Fejezet

Hatályba léptető rendelkezések

21.  § (1) E rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2015. március 1-én lép hatályba.

(2) E rendelet 15. §-a rendelkezései 2013. január 1-től alkalmazandók.

(3) Hatályát veszti a szociális igazgatás és szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 2/2011.(II.17.) önkormányzati rendelet.