1. § A helyi építési szabályzatról szóló 1/2004.(II.16.) számú rendelet (a továbbiakban: Hészr.) 1. §-a (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Jelen rendeletet az 1:2000 ma-ú RT-2 tervszámú belterületi szabályozási tervlappal (munkaszám: 02055, dátum: 2003. 11.), az 1:6000 ma-ú RT-3 külterületi szabályozási tervlappal (munkaszám: 02055, dátum: 2003. 11.), a Tm-2 tervszámú belterületi szabályozási terv módosítása tervlappal (munkaszám: 05107, dátum: 2006.06.11), valamint 1:10000 ma-ú RT-3/m1 tervszámú Szabályozási terv módosítás tervlappal (munkaszám: TT-20308, dátum: 2020.07.22.) együtt kell alkalmazni. Az RT-3/m1 tervszámú tervlapon (munkaszám: TT-20308) szereplő tervezési területek határain belül az RT-3/m1 külterület szabályozási tervlapot kell alkalmazni.”.

2. § A Hészr. 4. §-a (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Beépítésre nem szánt terület lehet: - közlekedési és közműterület, - zöldterület: közpark, fásított köztér, egyéb, - erdőterület: véderdő, gazdasági erdő, parkerdő, - mezőgazdasági terület: általános, kertes, legelő, rét, mezőgazdasági farm, -vízgazdálkodási terület,- különleges terület: nyersanyag-kitermelés (bánya), nyersanyag- feldolgozás céljára szolgáló területe.”.

3. § (1a) A Hészr. 19. §-át követően a következő alcímmel és új 19/A. §-sal egészül ki: „Különleges, beépítésre nem szánt nyersanyag-kitermelés (bánya), nyersanyag-feldolgozás céljára szolgáló területe (Kb-B) 19/A. § (1) Különleges, beépítésre nem szánt nyersanyag-kitermelés (bánya), nyersanyag-feldolgozás céljára szolgáló terület (Kb-B) övezet területén csak a bányászati tevékenységhez, a rendeltetésszerű használathoz kapcsolódó építmények, létesítmények helyezhetők el.

(2) Az övezet területén a beépítés mértéke legfeljebb 2% lehet. A beépítettségbe a kitermelés és feldolgozás technikai és gépi berendezései, valamint a tárolás mobil konténerei nem számítanak bele.

(3) A közterületi telekhatárok mentén és a villamos légvezeték védőtávolságának 5m-es sávja bolygatás mentesen, szabadon megtartandók.

(4) Az övezetben elvárt közművesítettség mértéke: hiányos közművesítettség.

(5) A bányatelek tájrendezési célja a mezőgazdasági művelésű terület visszaállítása (szántó vagy rét legelő). A rekultivációs munkálatokat a kitermeléssel párhuzamosan — nem csak a bányászati tevékenység felhagyása után — kell végezni. Az egyes területeken, ahol a kitermelés véget ért, a terepet a végleges formájában, az utóhasznosítási terveknek megfelelően rendezni kell. A rekultácivációt követően tájseb, roncsolt felület nem maradhat.

(6) A Kb-B jelű övezetben található ingatlanok összességében a bányászati tevékenység felhagyását követően a tájrendezés során legfeljebb az egész bányatelket figyelembevéve (a „Gyarmat III” nevű bányatelek Csikvánd és Gyarmat közigazgatási területét is érinti) 1 hektár nyílt vízfelületű bányató alakítható ki, vagy olyan hasznosítási mód alkalmazható, amelynek eredményeként legfeljebb 1 hektár nyílt vízfelület marad. A bányató és térsége oly módon alakítható ki, hogy a légiközlekedést veszélyeztető madárfajok megtelepedése ne váljon lehetővé. A bányató körül kizárólag kultúrtájra jellemző, 3 méternél magasabbra nem növő növényzet telepíthető. Nem telepíthető nádas, és egyéb, vízi madarak élőhelyéül alkalmas növényzet, az ilyen növényzet spontán megtelepedését meg kell akadályozni.”.

4. § (1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a Hészr. 14. § (10) bekezdése, valamint 20. § (12) bekezdése.