1. § (1) Jelen előírások területi hatálya Rétalap község közigazgatási területére (továbbiakban: község) terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen építési munkát végezni területet felhasználni, továbbá telket alakítani, 1,00 m szintet meghaladóan terepet rendezni, épületet átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát végezni) és ezekre hatósági engedélyt adni az OTÉK és az egyéb általános érvényű törvényi és hatósági előírások, valamint a helyi településrendezési eszközök (helyi építési szabályzat és a szabályozási terv) rendelkezései szerint szabad.

(3)^[1] A jelen helyi építési szabályzatot és a mellékletét képező SZ-1 és SZ-2^[2] jelű, valamint az SZ-2/M-1/2014 jelű szabályozási tervlapokat együtt kell alkalmazni.

2. § (1) A szabályozási tervben alkalmazott kötelező szabályozási elemek az alábbiak:

• a) bel- és külterület határa,
• b) a külterületen jelölt beépített és beépítésre szánt, illetőleg beépítésre nem szánt területek határa,
• c) meglévő, megmaradó közterületi telekhatár és tervezett szabályozási vonal,
• d) területfelhasználási egység határa,
• e) építési övezet, övezet határa és előírásai,
• f) sajátos jogintézmények határvonalai.

(2) Az OTÉK által meghatározott és a tervben alkalmazott kötelező szabályozási elemek módosítása a szabályozási terv és az önkormányzati rendelet módosításával lehetséges, a (3) bekezdésben szereplő eset kivételével.^[3]

(3) A területfelhasználási egységek, övezetek határai az aktuális tulajdonviszonyok figyelembe vételével változtathatók, amennyiben a telekhatár rendezés és telekegyesítés során létrejövő telkek az egyéb hatályos jogszabályoknak, és jelen rendelkezésekben foglaltaknak megfelelnek. Az érintett telkek közül a nagyobb telekterülettel rendelkező egy övezetbe eső telek vagy telkek övezeti besorolását kell érvényesíteni a telekegyesítés után, a rendelet hatályba lépését követő egy alkalommal.

(4) A terven jelölt minden egyéb szabályozási elem irányadónak tekintendő, amelyektől eltérni a jogszabályi kereteken belül el lehet, a szabályozási terv, illetve a helyi építési szabályzat módosítása nélkül.

3. § A helyi építési szabályzatban és a szabályozási terven alkalmazott sajátos jogintézmények a következők:

• a) kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés:^[4] új beépítésre szánt területek szabályozási vonallal lehatárolt területe.
• b) beültetési kötelezettség: a szabályozási terven jelölt helyen és mértékben a telek egy részére növénytársulás telepítendő. A növénytelepítést három szintű (gyep, cserje, lombkoronaszint) növényzet ültetésével kell biztosítani. A felület 60%-án cserjék, lombos és örökzöld fák telepítendők. A telek zöldfelületi arányába beszámítandó telek beépíthetőségének érdekében hajtandó végre (nem közérdekből).
• c) beépítési kötelezettség: a telkek beépítését külön határozatban, illetve az adásvételi szerződésben rögzített határidők betartásával kell elvégezni.

4. § A jelen rendelet előírásainál az OTÉK 1. sz. mellékletében meghatározott fogalmakon kívül az alábbi fogalmak alkalmazandók:

• a) szintterületi mutató: az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosa.
• b) építési hely: a telek azon része, ahol az épületek elhelyezhetők, és amelyet a mindenkori telekhatárhoz képest kell értelmezni.
• c) közterület alakítási terv: a terv részét képezi egy részletes burkolati terv, amelyben meghatározandók a gyalogos, a gépjármű közlekedés, a vendégparkolók, a behajtók, személybejárók felületei, a kertépítészati téralakítás, kialakítás eszközei és a felszíni vízelvezetés módja és a rendezéssel kapcsolatos közműkiváltások és átépítések.
• d) a főépület: a telek rendeltetése szempontjából meghatározó, utcaképet formáló épület, míg a melléképület: a főépület rendeltetésszerű használatát kiegészítő funkció épület, építmény.
• e) kialakult, beépített terület: a telektömbben a telkek a földhivatali nyilvántartás szerint 75%-ban beépültek.
• f) településrendezési elvi építési engedélyezési tervben az ingatlan helyzete és a funkció függvényében az alábbiakat kell meghatározni:

5. § (1)^[6]

(2) A szabályozási tervben javasolt telekalakítások, telekosztások irányadó jellegűek, a kedvezőbb telekszerkezet, telekméret kialakításának eszközei.

(3) A szabályozási terven nem szereplő telekosztás akkor engedélyezhető, ha az érintett telkek területe, és beépítési mutatói (beépítettség mértéke, zöldfelületi fedettség) a telekosztás után is megfelelnek az övezeti előírásoknak.

(4) A meglévő telkek méretei a már kialakult tömbökben eltérhetnek az egyes építési övezetekben előírt telek méreteitől, de új építési telket alakítani, építési telket megosztani csak az építési övezetben előírt minimális telekméret figyelembevételével lehet.

(5) Kialakult telkek esetén telekegyesítés, telekhatár rendezés abban az esetben is engedélyezhető, ha az új telek, illetve telkek területnagysága, egyéb mérete nem felel meg az övezeti előírásoknak, de a telekhatárok megváltoztatása az előírt méretekhez közelít, vagy azoknak jobban megfelel.

(6) Az új közlekedési közterületek nyomvonala a terven ábrázolt úttengelytől 10,0-10,0 m -es sávban elmozdítható a rendezési terv módosítása nélkül, ha ezt a terepadottságok, a talajmechanikai állapotok, vagy a forgalomtechnikai megoldások és tulajdonjogi rendezések indokolttá teszik.

(7) Az építési telkek megközelítésére szolgáló magánutat kialakítani akkor lehet, ha a magánút – az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között – közhasználat céljára átadott területként és a közterületekre vonatkozó rendelkezések szerint kerül kialakításra, önálló helyrajzi számmal és a földhivatali besorolásban művelési ága „út” megjelöléssel.

6. § (1)^[7] A területen az egyes övezetekben meghatározott rendeltetésű építmények, illetve az ennek megfelelő funkciók helyezhetők el. Az övezetben meg nem határozott, és jelen rendelet, illetve az OTÉK alapján nem tiltott funkció elhelyezhetőségéről az építési hatóság dönt, és határozza meg a létesítéssel kapcsolatos feltételeket.

(2) Az építési hely – amennyiben a szabályozási terv, az építési övezet, övezet előírásai másként nem rendelkeznek – a beépítési mód figyelembe vételével a következő:

• a)^[8] Az építési övezet igazodási előírásai alapján a kötelező előkertet 2-2 szomszédos épület figyelembe vételével, a kialakult állapotnak megfelelően kell megállapítani a Széchenyi István utcával határos telkeken és a helyszínrajzon igazolni. Amennyiben ez egyértelműen nem állapítható meg beépítetlen telkek új beépítése esetén legalább 5,0 m-t kell meghatározni.
• b)^[9] Az oldalkert szélessége:
  • ba) szabadon álló beépítési módnál: az építési övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság fele, de legalább 3,0 méter,
  • bb) oldalhatáron álló beépítési módnál: kialakult esetben az épületet a beépülő telekhatáron, vagy attól max. 1,0 m-re lehet elhelyezni, új építés esetén legalább 1,0 m-re kell elhelyezni. A szomszédos épületek közötti távolságnak, vagyis a beépítetlen oldalkerti méretnek az építési övezeti építménymagassággal azonosnak, de legalább 5,0 méternek kell lennie új épület építésénél, kialakult helyzetben, oldalkert felöli tűzfalképzés esetén, 4,0 m-nél kisebb nem lehet.
• c)^[10] A hátsókert mélysége, ott ahol az építési hely határa nincs jelölve:

7. § (1) A település közterületein elsődlegesen elhelyezhető:

• a) hirdető (reklám) berendezés, legfeljebb A/1-es méretben,
• b) közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (várakozóhelyek és tartozékaik),
• c) köztisztasággal kapcsolatos építmények,
• d) szobor, díszkút, szakrális emlék,
• e) távbeszélőfülke.

(2) Közterületalakítási terv készítendő az SZ-2 jelű tervlapon jelölt településszerkezetileg, településképileg vagy forgalomtechnikailag együtt kezelendő közterületekre.

(3) A közterületeket csak a használat érdekében legszükségesebb nagyságú burkolt felületekkel szabad ellátni. A burkolatlan felületeket, ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák, zöldfelületként kell kialakítani.

8. § (1) A község beépítésre szánt területe az építés általános jellege, valamint sajátos építési használata szerint a következő építési övezetekből áll:

• a) Lakóterületek:

9. § (1) A falusias lakóterületen elhelyezhető:^[14]

• a) telkenként legfeljebb 2 lakásos (két önálló rendeltetési egységet magába foglaló) 1 db lakóépület,
• b) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi-, szociális épület,
• c) a lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi-, szolgáltató-, szálláshely-szolgáltató, vendéglátó épület,
• d)^[15] lakófunkciót nem zavaró hatású mező- és erdőgazdasági üzemi építmény (pl.: terménytároló, siló, pajta, terményszárító, állattartó épület, pince, gépszerviz) és egyéb gazdasági, kisüzemi-, kisipari épület, kézműipari építmény.

(2)^[16] A Széchenyi utcáról nyíló lakótelkeken lakófunkció nélküli, csak mezőgazdasági, vagy kisüzemi, kisipari termelő funkciót befogadó épület nem létesíthető a közterületi építési vonalon, arra meglévő használaton kívüli épület funkcióba nem helyezhető, annak bontása esetén csak lakófunkcióval építhető újra.

(3) Minden építési telek és közforgalomnak megnyitott út között közterületi telekhatáronként csak egy járműközlekedésre alkalmas kapcsolat létesíthető, legfeljebb 4,5 m szélességben.

(4) A lakótelkek mérete a kialakult telekszerkezet függvénye, a kialakult telkek beépíthetők. Telekhatár rendezés révén kialakuló telkek legkisebb szélessége nem lehet kevesebb 12,0 m-nél, a telekosztás után kialakult telkek legkisebb szélessége az építési vonalon min. 16,0 m. Településkép védelmi szempontok miatt, telekösszevonás a beépítésre szánt terület lakóterületein, szomszédos telek esetén legfeljebb 45,0 m kialakuló közterületi telekszélességig engedélyezhető.

(5)^[17] A lakótelek beépítési százaléka számításánál a lakótelek összterülete 1500 m²-ig teljes területtel, 1500 m² terület felett fél területtel vehető csak figyelembe.

(6) A főépületek oldalhatáron állóan helyezhetők el, a 18 méter szélességet meghaladó telkek esetében szabadon állóan is elhelyezhető. Amennyiben az épület szabadon álló módon is elhelyezhető, legalább 6 méteres az utcára jellemző oldalkerti elhelyezkedést meg kell tartani.

(7) A kötelező előkert mélysége az illeszkedés elve alapján határozandó meg. Ha a telek utcai telekhatára nem merőleges az oldalsó telekhatárra, akkor az utcai homlokzatnak legalább egy ponton, illeszkednie kell a kötelező előkert határához. A kialakult fésűs beépítési jelleg bontás utáni újraépítés esetén is megőrzendő.

(8) Az épületek a beépítési módnak megfelelő építési helyen helyezhetők el:

• a) Meglévő épületeket bővíteni csak az új épületekre meghatározott szabályok betartásával szabad.
• b) Meglévő épület elbontása esetén új épület lehetőleg az eredeti helyére épüljön, az építési helyen belül.
• c) Építési helyen belül a főépületnek mindig az utca felől kell elhelyezkednie az utcaképet formáló módon.

(9) Az övezeti előírásnál magasabb, meglévő építmények kialakult állapotnak tekintendők. A meglévő épület bővítése esetén az építmény magassága nem nőhet, illetve a toldalék jellegű bővítmény építmény magassága az övezeti előírás szerinti értékét nem haladhatja meg.

(10) Az épületek tervezésénél figyelembe veendő építészeti karakteri jellemzők az alábbiak:

• a) Az utcára oromfalas megjelenésű épület-részek homlokzati szélessége max. 10,0 m lehet.
• b) Saroktelken oldalhatáron álló épületnek utcaképet formáló homlokzattal kell rendelkeznie (tűzfalas nem lehet).
• c) Tetőtér-beépítés esetén csak egy szintes tetőtér alakítható ki, ez által csak egy soros tetőablak (álló vagy síkban fekvő) létesíthető.
• d) A főépületek, illetve az utcaképet meghatározó épületek és építmények tetőfedési anyaga cserép, vagy hasonló esztétikai és műszaki értékű korszerű pikkelyes fedőanyag lehet (azbesztcement, hullámlemez és műanyag-hullámlemez, trapézlemez, felületkezelés nélküli fémlemezfedés nem alkalmazható), terrakotta-barna színek használatával (világos zöld, kék, fekete szín nem alkalmazható).
• e) Pince, terepszint alatti építmény létesítése, felújítása, bővítése, átalakítása csak saját telken belül történhet, új, önállóan kialakított térszín alatti építmény a közterületet legfeljebb 3,0 m-re közelítheti meg. Telkenként a térszint alatti beépítés legfeljebb 35% lehet.

(11)^[18] A lakóterületen az övezeti előírástól nagyobb építménymagasságú mezőgazdasági, kereskedelmi szolgáltató épület is elhelyezhető legfeljebb 6,5 m épületmagassággal, amennyiben az nem homlokvonalon utcaképet formáló épületként valósul meg. Az épületek közötti telepítési távolság értéke a tényleges építménymagassággal megegyező legyen.

(12) A kerítés építészeti kialakításánál az alábbiak a mérvadók:

• a) Az utcafronton új tömör kerítés max. 1,8 m magasságig (látszó, rakott kő, festett, vakolt, illetve látszó tégla falazat, deszkázás),
• b) valamint áttört kerítés legfeljebb 2,5 m magasságig (faléc, farács, fémháló kitöltő mezővel) tömör lábazatos kialakítással készülhet. A tömör lábazat magassága legfeljebb 0,75 m lehet. Anyaghasználatban és a tömör felület magasságában a szomszédos 3-3 telekhez kell igazodni.
• c) Kerítés anyaga felületkezelés nélküli, natúr fémlemez, alumínium lemez, hullámlemez és cementlap, nyers beton felületű tömör fal, látszó zsalukő nem lehet.

(13) A falusias lakóterületek beépítettségük, egyéni karakterük alapján az alábbi építési övezetekre tagolódnak:

• a) Lf-1: jellemzője szabálytalan alaprajzú, keskeny, mély telekosztás, oldalhatáron álló beépítés.
• b) Lf-2: szabályos telekosztás, oldalhatáron álló beépítés.

(14)^[19] A lakóterületi építési övezetekre vonatkozó határértékeket a következő táblázat tartalmazza:

10. § (1) A településközpont vegyes terület több önálló funkcionális egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű intézmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. Az egyes funkciók önálló épületben vagy lakóépületben, lakófunkcióval vegyesen is elhelyezhetőek.

(2) A településközpont vegyes területen elhelyezhető funkciók:

• a) igazgatási-, egyházi-, oktatási-, egészségügyi, szociális épületek,
• b) közösségi, szórakoztató, kulturális épület,^[20]
• c) kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó-, szálláshely-szolgáltató épületek,
• d) lakóépületek,
• e) játszókertek, közkertek, sportépítmények,
• f) önálló új üzemi gazdasági funkció nem létesíthető.

(3) A területen közforgalom számára megnyitott meglévő kereskedelmi-, szolgáltató-, igazgatási-, intézményi létesítmény megtartása – felújítása, elhelyezése esetén, hely hiányában indokolt esetben, a parkolási lehetőséget közterületen kell biztosítani.

(4) Az épületek a beépítési módnak megfelelő építési helyen helyezhetők el:

• a) meglévő épületek bővítése az új épületekre vonatkozó szabályok betartásával lehetséges.
• b) meglévő épületek elbontása esetén új épület lehetőség szerint az eredeti helyére épüljön.

(5) Az épületek tervezésénél figyelembe veendő építészeti karakteri jellemzők az alábbiak:

• a) A homlokzati nyílások ritmusát, az alkalmazott anyagokat, jellemző építészeti tagozatokat, épületszínezést a környezethez igazodó módon kell megtervezni. Az építési engedély mellékleteként az utca szakaszon, a szomszédos 2-2 épület bemutatásával együtt kell, az épület homlokzatát ábrázolni (pl.: utcakép, fotómontázs).
• b) Az épületek kialakítása csak magas tetővel történhet. Az illeszkedés elve alapján a tető kialakítása a szomszédos 2-2 telken álló épület tetőformájához igazodó legyen (az utcával párhuzamos gerincű nyeregtető vagy oromfalas kialakítású).
• c) Tetőtér-beépítés esetén csak egy szintes tetőtér alakítható ki, ez által csak egy soros tetőablak (álló vagy síkban fekvő) létesíthető.
• d) Az utcaképet meghatározóépületek és építmények tetőfedési anyaga cserép, vagy hasonló esztétikai értékű korszerű pikkelyes fedőanyag lehet (azbesztcement, hullámlemez és műanyag-hullámlemez, fémlemezfedés nem alkalmazható, terrakotta-barna színek használatával (világos zöld, kék, fekete szín nem alkalmazható).
• e) Pince, terepszint alatti építmény létesítése, felújítása, bővítése, átalakítása csak saját telken belül történhet, új, önállóan kialakított térszín alatti építmény a közterületet legfeljebb 3,0 m-re közelítheti meg. Telkenként a térszínt alatti beépítés legfeljebb 35% lehet.

(6) Az építési övezetben utcafronton tömör és áttört kerítés is megengedett. A tömör kerítés max. 2,0 m magasságig (festett, vakolt tégla falazat), valamint max. 2,5 m magasságig áttört (faléc, farács, fémháló kitöltő mezővel) tömör lábazatos kialakítással is készülhet. Kerítés anyaga felületkezelés nélküli, natúr fém, alumínium lemez, hullámlemez és nyers beton felületű tömör fal nem lehet.

(7) Az építési övezetekre vonatkozó határértékek:

11. § (1)^[21]

(2) Környezetalakítási követelmények:

• a) Az oldal és hátsókert legalább 10 m legyen, az előkert ott ahol a beültetési kötelezettség szerepel a szabályozási terven, minimum ennek szélessége legyen.
• b) Telken belüli út burkolatának széle a szomszédos telekhatártól legalább 2 m távolságra lehet. A közút és a telekhatár közötti sávot legalább 2 m magasra növő sövénnyel, cserjesorral kell betelepíteni, kivéve, ahol ezt a közlekedésbiztonság érdeke kizárja.
• c) Reklámhordozó csak épülethomlokzaton, vagy kerítésen engedélyezhető. A funkciónak megfelelő cégfelirat, reklámhordozó, információs tábla legfeljebb 1,0 m² nagyságú, káprázat mentes kialakítású legyen. Óriásplakát elhelyezése nem engedélyezhető.
• d) Az övezetben csak kertépítészeti engedélyezési terv alapján lehet a zöldfelületeket kialakítani, felújítani. A zöldfelület minden 150 m²-én 1 db lombos fa, vagy 40 db cserje elültetése szükséges.
• e) A telken belüli 5 db gépjárműnél nagyobb befogadóképességű felszíni parkoló 4 db parkoló állásonként fásítva alakítható ki.

12. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági övezetben elsősorban:

• a) mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,
• b) a gazdasági funkciójú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló legfeljebb 2 lakás,
• c) kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató funkciók létesítményei,
• d) igazgatási, egyéb irodaépület,
• e) üzemanyagtöltő,
• f) sportépítmény,
• g) közösségi, szórakoztató, kulturális épületek.^[22]

(2) Az építési övezetre vonatkozó határértékek:

13. § (3) Az állattartásra is hasznosítható gazdasági övezetben elsősorban:

• a) állattartó épületek és az állattartáshoz szükséges egyéb építmények,
• b) mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,
• c) a közegészségügyi előírások teljesülése esetén a gazdasági funkciójú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló legfeljebb 2 lakás,
• d) igazgatási, egyéb irodaépület,
• e) mezőgazdasági gépek számára üzemanyagtöltő, közforgalmú üzemanyagtöltő állomás nem létesíthető,
• f) a gazdasági terület tulajdonosa, a használója és a személyzete számára sportlétesítmény.

(4) Az építési övezetre vonatkozó határértékek:

14. § (1) A Ksp jelű övezetben elhelyezhetők: kizárólag a pihenést, testedzést szolgáló épületek, építmények, szabadidő-létesítmények (pl. lelátó, öltözőépület, szertár), továbbá a terület fenntartását szolgáló építmények, sportpályák, de technikai sportok pályája nem lehet, területhasználatához szükséges fásított parkolók.

(2) Az övezetben az épületek szabadon álló módon, legalább 3 m-es előkert megtartásával helyezendők el.

(3) Az építési övezetre vonatkozó határértékek:

16. § (1) Az erdőterületek övezetében olyan beépítésre nem szánt területek, amelyek jellemzően övezetébe az erdő folyamatos fenntartásának céljára szolgálnak, továbbá szolgáló erdő művelési ágú területek tartoznak, valamint azok a nem erdő művelési ágban nyilvántartott területek, amelyek az erdőműveléshez, az erdőhasználathoz, valamint a vadgazdálkodáshoz szükséges építmények, létesítmények elhelyezésére szolgálnak.

(1) Az erdőterületek a hatályos erdészeti üzemtervekkel összhangban, az építésszabályozási rendeltetési célok szerint, de az alábbi Eg, Ee és Ev jelű övezetbe tartoznak azzal a kitétellel, hogy az esetleges építési igénybe vételkor az erdők védelméről szóló törvényben^[23] meghatározottak a mérvadók:

• a) az Eg jelű övezet területei a védelmi célú erdőterületeken kívüli minden más céllal (pl. gazdasági-, fatermelő-, egészségügyi-szociális-, oktatási-kutatási-) hasznosított meglévő és létesíthető új erdőterületek.
• b) az Ee jelű övezet területei az egészségügyi-, szociális céllal hasznosítható meglévő és létesíthető új erdőterületek.
• c) az Ev jelű övezet területei a védelmi céllal hasznosítandó meglévő és létesíthető új erdőterületek.

(2) Az Eg jelű erdőövezetben elhelyezhető intézmények:

• a) az erdő rendeltetésének megfelelő termelő-szolgáltató tevékenységeket kiszolgáló építmények (pl. farakodó építményei, erdészház, vadászház, állatetetők).
• b) az erdei turizmust szolgáló építmények (jellemzően turistaút, erdei pihenő, tűzrakó, esőbeállók, kilátó).

(4) Az Ee jelű erdőövezetben elhelyezhető építmények:

• a) elsősorban a jóléti, turisztikai használatot szolgáló parkerdei berendezések (pl. esőbeálló, pihenő- és tűzrakóhelyek berendezései, hulladékgyűjtők, turisztikai tájékoztató táblák, gyalogutak),
• b) másodsorban az erdő fenntartásához szükséges és/vagy építmények, melyek egyben turisztikai célokat is szolgálnak (pl. erdészház/vendégház, állatetető, erdőgazdasági fenntartó utak).

(5) Az Ev jelű övezet területei a védelmi céllal hasznosítandó meglévő és létesíthető új erdőterületek. Az Ev jelű védelmi célú erdők övezetében elhelyezhető építmények a máshol és másként nem létesíthető:

17. § (1) A mezőgazdasági területen a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás (a továbbiakban: mezőgazdasági hasznosítás) építményei helyezhetők el.

(2) A mezőgazdasági övezetekre vonatkozó általános előírások:

• a) A mezőgazdasági övezetekben lakás csak a gazdasági tevékenység folytatásához is alkalmas funkciójú tanya (lakóépület + gazdasági épület) részeként helyezhető el. Tanya építése esetén a lakóépület alapterülete az országos érvényű jogszabályoknak megfelelően nem haladhatja meg a megengedett beépítettségnek a felét.
• b) A szabályozási tervben mezőgazdasági övezetbe sorolt, de az ingatlan-nyilvántartásban erdőművelési ágban nyilvántartott, illetve az erdőtörvény hatálya alá tartozó 1500 m²-t meghaladó területnagyságú telek az erdészeti hatóság hozzájárulásától függően a védelmi célú erdőövezetre vonatkozó előírások szerint hasznosítható.

(3) A mezőgazdasági terület a szabályozási terven jelölteknek megfelelően az Má-á jelű általános mezőgazdasági övezetbe tartozik, ahol az üzemszerű szántóföldi művelés a jellemző.

(4) Az Má-á jelű övezetben elhelyezhető építmények:

• a) a mezőgazdasági termeléshez (növénytermesztés és feldolgozás, állattartás és feldolgozás) szükséges gazdasági célű építmények (pl. állattartó épületek, terménytárolók, szárítók, gépjárműtárolók, gépjavítók, trágyatárolók,
• b) a mezőgazdasági termelés miatt indokolt „kintlakáshoz” szükséges lakóépület (tanya), illetve lakás,
• c) terménytároló és szárító a lakóházaktól 100 m-re helyezhető el.

(5) Az Má-á jelű mezőgazdasági övezet előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:

18. § (1) A vízgazdálkodással összefüggő övezetekbe tartoznak: a felszíni vízelvezető rendszer fő elemeinek, a közcélú nyílt csatornák medre és partja a szabályozási tervben és a HÉSZ előírásai szerint vízgazdálkodási területként szabályozott szélességben.

(2) A vízgazdálkodási területek a V jelű övezetekbe tartoznak.

(3) A területen építményeket elhelyezni csak a vízgazdálkodási céllal és vízgazdálkodási szempontok figyelembevételével – külön jogszabályban foglaltak szerint – lehet. A vízgazdálkodási övezeteket érintő bármilyen építési munkát folytatni, területet hasznosítani csak Elvi Építési Engedély és az ahhoz beszerzett vízjogi engedély alapján lehet.

(4) A vízgazdálkodási övezetekben a meder partja mentén a karbantartási munkálatok elvégezhetősége érdekében az egyéb jogszabályban előírt szélességű biztonsági sávokat szabadon, kerítés és egyéb építménytől mentesen kell hagyni. A területen lévő vízmedrek parti sávját a hatályos rendelkezések előírásainak megfelelően biztosítani kell.

(5) A területen építményt elhelyezni, jelentős földmunkát végezni, művelési ágat változtatni a vonatkozó rendelkezések előírásainak megfelelően, valamint az alábbiak figyelembe vételével csak úgy szabad, hogy a beavatkozás:

• a) a biztonságos felszíni vízelvezetést ne veszélyeztesse, illetve szolgálja,
• b) segítse elő a csapadékvizek tárolását, a vízhiányos időszakra való visszatartását,
• c) biztosítsa a meglévő élőhelyek védelmét és újak kialakulását.

19. § (1) A közlekedési területek a meglévő és tervezett (szabályozott) közút, a hozzá csatlakozó közlekedésüzemi létesítmény területével együtt.

(2) A közúti közlekedési területeken a közlekedési műszaki létesítmények elhelyezésén túl csak a tömegközlekedést kiszolgáló létesítmények (pl.: várakozó helyiség, forgalomirányító helyiség) és legfeljebb A/1 méretű reklámépítmények helyezhetők el a forgalom biztonságának figyelembevételével, valamint az út kezelőjének hozzájárulásával.

(3) A közúthálózat elemei számára az alábbi szabályozási szélességű területeket kell biztosítani:

• a) Országos mellékút: 81138 j. bekötő út: meglévő 16-20 m között változó,
• b) Külterületi feltáró út: 16 m,
• c) Beépítésre szánt területek új lakó- és kiszolgáló útjainak szélessége 12-16 m,
• d) A kialakult, földhivatali nyilvántartásban szereplő szabályozási szélességek megtartandók.
• e) A beépítésre nem szánt területeken az utak védőterületén belül létesítményt elhelyezni csak a közút kezelőjének hozzájárulásával és a közúti hatóság engedélyével szabad. A védőtávolság: országos mellékút esetén az úttengelytől mért 50-50 m.
• f) A külterületi feltáró utak számára a jelenlegi területüket, valamint az úttengelytől számított 10-10 m-t szabadon kell hagyni.

(4) Járművek elhelyezése

20. § (1) A meglévő közművek, hírközlési létesítmények egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, szabványos keresztezés kiépítésekor annak – szükség esetén – egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell. A kiváltandó feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat a földben.

(2) A térség közcsatornára nem rácsatlakozott fogyasztóinál a rácsatlakozásig a szennyvizeket ellenőrzötten zárt, szennyvízgyűjtő medencében kell összegyűjteni és szippantó kocsival a kijelölt, engedéllyel rendelkező leürítőhelyre szállítani. Építési engedély a hálózat kiépülése után csak a hálózatra való rákötés feltételével adható meg.

(3) Vállalkozási, gazdaság területről (lakótelkeken engedélyezett vállalkozások esetén is) a kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelni az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel – a megengedett szennyezettség mértékéig – elő kell tisztítani.

(4) A 20 db, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlenül a zöldfelületre. Ezeknél nagyobb parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül vízjogi létesítési engedéllyel vezethető a csatornahálózatba, illetve a befogadóba.

(5) Az egyes telkek gázellátása középnyomású hálózatról létesült bekötéssel történik, ezért helyi egyedi nyomáscsökkentő elhelyezése szükséges, amelyet telkeken belül, a zöldsávba, az előkertben növényzettel takartan kell elhelyezni. (Ha továbbtervezés során a nyomáscsökkentőt az épület falára szeretnék elhelyezni, akkor csak alárendeltebb homlokfalra történő elhelyezése engedélyezhető.)

(6) A vízhálózaton föld feletti tűzcsapokat kell telepíteni, a 100 méteres megközelítési távolságok figyelembevételével.

(7) Az elválasztott rendszerű csapadékvíz-elvezető hálózatot a településrészen kialakult állapotnak megfelelően rendszert alkotóan, nyílt vagy fedett árok, illetve zárt csatornaként kell kialakítani.

(8) A Rétalap területét érintő az országos mikrohullámú távközlési hálózat a terület beépítésére magassági korlátozást szab meg, amelyet külön rendelkezés szabályoz.

21. § (1) A bányászati tevékenység eredményeként visszamaradt bolygatott, rendezetlen terepfelszínű területek, felszíni bányászat bányagödrei, valamint a felhagyott községi szeméttelep területének átmeneti hasznosítása csak a területek tájrehabilitációs rendezésével, rekultivációjával történhet.

(2) Építési munka során a termőföld védelméről, a talaj felső, humuszos termőrétegének összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és a jogszabályban előírt újrahasznosításáról az építtető köteles gondoskodni.

(3) Fertőzött, szennyezett talajú területet felhasználni csak a jogszabályban előírt kármentesítést követően szabad.

(4) Építési munkát csak úgy lehet végezni, építményt csak úgy lehet használni, hogy a keletkező szennyező anyagok ne kerülhessenek a talajba. A talaj szennyezésével járó környezetkárosítás egyéb jogszabályban meghatározott büntetőeljárást von maga után.

(5)^[25]

(6) A telkek terepfelszíne kizárólag oly módon alakítható, hogy a területen lévő talaj erózióvédelme, a rézsűk állékonysága és a felszíni vizek elvezetése a telken belül biztosítahtó legyen.

(7) A területen közvetlen talajszennyezést okozó gazdasági tevékenység nem végezhető.

(8) A vízmedrek feliszapolódását, kedvezőtlen változását okozó, a vízmedrek természet közeli állapotát vagy funkcionális működését befolyásoló területhasználat, építési tevékenység nem folytatható.

22. § (1) A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló rendelet meghatározása szerint Rétalap a Komárom-Tatabánya-Esztergom környéki légszennyezettségi zónába tartozik.

(2) A levegő tisztaságának védelme érdekében semmilyen, a hatályos határértéket meghaladó szennyezéssel járó

• a) tevékenységet folytatni,
• b) új építményt elhelyezni, illetve meglévő rendeltetési módot kedvezőtlenül megváltoztatni nem szabad.

(3) A területen, meglévő védendő területhasználatot (pl. temető), meglévő védendő létesítmény (pl. lakás, iskola) használatát zavaró, bűzzel járó területhasználat (pl. nagylétszámú állattartás), tevékenység nem folytatható. Meglévő létesítmény tevékenysége korlátozható, vagy betiltható, amennyiben a közegészségügyi hatóság az onnan származó bűzt a lakosság számára zavarónak minősíti.

(4) A területen olyan anyagot, amely légmozgás révén levegőbe kerülhet, diffúz légszennyezést okozhat, csak takartan (megfelelően lefedve, elzárva) szabad tárolni, illetve szállítani (mozgatni).

(5) A zavaró mértékű légszennyező környezeti emisszióval járó, szagos-bűzös létesítmények körül a közegészségügyi-, a környezetvédelmi- és az építési hatóság előírásai szerint a szennyező építménytől meghatározott védőtávolságot kell kijelölni. A védőtávolságon belüli védőterületen huzamosabb emberi tartózkodásra alkalmas, vagy élelmiszer- és gyógyszergyártással, tárolással összefüggő új létesítmény nem helyezhető el. A zavaró környezeti hatások mérséklését eredményező technológiai változtatások esetén, vagy környezeti hatáselemzést tartalmazó szakértői anyagokra alapozva a védőtávolságok mértéke a szakhatóságok és az építéshatóság hozzájárulásával módosulhat.

23. § (1) A terület a felszíni szennyeződésekkel szembeni érzékenység szerinti besorolást tartalmazó jogszabály alapján az „B”, érzékeny besorolású. A területen a vízfolyások, a felszíni, illetve felszín alatti vizek védelme érdekében, a vizek szennyeződését, illetve a vízmedrek nem kívánatos feltöltődését, vagy lefedését eredményező építési munka a területen nem folytatható.

(2) A felszíni vízelvezető rendszert a beépítésre szánt területeken a közhasználatú terület kialakításának részeként, a beépítésre nem szánt területeken az azokat feltáró úthálózat részeként, a talajvédelmi előírásoknak megfelelően kell megvalósítani.

(3) A vonatkozó jogszabályi előírások értelmében a befogadó a csapadékvíz csak tisztán vagy a vízjogi engedélyben előírt minőségben kerülhet. A szennyeződésmentes csapadékvíz a létesítmények zöldfelületein elszivárogtatható, vagy közvetlenül a befogadóba vezethető.

(4) A szennyvízközművek által nem ellátott területeken a közműhálózat kiépítéséig a zárt és szivárgásmentes közműpótló használata megengedett és kötelező.

(5) A területen közműpótló berendezés csak az illetékes szakhatóságok által meghatározott időre, a csatornahálózat kiépítéséig, illetve a hálózatra rákötés megvalósíthatóságáig alakítható ki.

(6) A területen a tisztított és a tisztítatlan szennyvíz szikkasztása egyaránt tilos.

(7) A természetes vizek védelme érdekében folyamatosan biztosítani kell az ökológiai egyensúly környezeti feltételeit.

(8) A felszíni vizek elvezetésének módját – legalább az együttesen kezelendő területekre kiterjedően – a terep rendezésére, a felszíni és szivárgó rendszer kialakítására, valamint a növénytelepítésre vonatkozó tervek alapján kell meghatározni.

(9) Terepszint alatti építmények, építményrészek elhelyezésével a felszín alatti vizek mozgása nem akadályozható, illetve a kialakult természetes viszonyok károsan nem befolyásolhatók. A felszín alatti vizekkel érintkező térszín alatti építés környezetvédelmi érdekből kerülendő.

24. § (1) Bármely zajt kibocsátó vagy rezgést okozó funkció, területhasználat csak abban az esetben megengedett, ha az általa okozott üzemi eredetű környezeti zaj, illetve rezgésterhelés mértéke a hatályos jogszabályban, illetve a település helyi zajvédelmi rendeletében az adott területhasználatú területre, az adott létesítmények körére megállapított határértékeket nem haladja meg.

(2) A közlekedési eredetű zaj- és rezgésterhelés ellen védendő laza beépítésű falusias lakóterületek és vegyes területek megengedett zajterhelési határértékei a vonatkozó jogszabály szerint átmenő forgalom nélküli kiszolgáló út mellett 55/45 dB nappal/éjjel értékek, gyűjtőút, bekötőút mellett 60/50 dB nappal/éjjel értékek.

(3) Az üzemi eredetű zaj megengedett zajterhelési határértékei laza beépítésű falusias lakóterületek és vegyes területek esetén 50/40 dB nappal/éjjel értékek.

(4) A területen keletkező kommunális hulladékot és azzal együtt kezelhető termelési hulladékot a szervezett hulladékgyűjtés és szállítás keretei között kell ártalmatlanítani. Azokon a területeken, amelyek a szervezett szemétszállításba nincsenek bekapcsolva, ott a hulladék környezetkímélő ártalmatlanításáról a tulajdonos köteles gondoskodni.

(5) Ahol a szelektív hulladékgyűjtés feltételei biztosítottak, a háztartásokban és intézményekben keletkező hulladék szelektív gyűjtéséről, illetve tároló edényzetbe helyezéséről a helyi rendelkezéseknek megfelelően kell gondoskodni.

(6) A veszélyes hulladék gyűjtéséről, biztonságos átmeneti tárolásáról, elszállíttatásáról, illetőleg ártalmatlanításáról a hulladéktermelőnek a vonatkozó jogszabályok szerint kell gondoskodni.

(7) A zöldfelületeken keletkező zöldhulladékot külön jogszabályban foglaltak szerint kell ártalmatlanítani. A zöldhulladékot a komposztálhatóság érdekében az egyéb hulladéktól elkülönítetten kell gyűjteni és tárolni, a hulladékot az újrahasznosíthatóságnak megfelelően kell kezelni. Zöldhulladékot elégetni csak abban az esetben lehet, ha olyan kártevők támadták meg, melyeket csak így lehet megsemmisíteni.

25. § (1)^[27]

(2) A régészeti érdekű területeken tervezett munkálatok esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt véleményező szervként be kell vonni még a tervezés fázisában.

(3) Minden olyan esetben, amikor lelet vagy jelenség kerül elő, a területileg illetékes múzeumot és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt értesíteni kell.

(4) A nagy felületeket érintő beruházások előtt a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt értesíteni kell, amely hatásvizsgálat készítését írhatja elő.

26. § (1) Helyi védelem alatt álló épületek azok, amelyek a község épített emlékei között meghatározott arculatteremtő erejű értékek, amelyeket önkormányzati rendelettel védetté nyilvánítottak.

(2) A védetté nyilvánítást, vagy annak megszüntetését az önkormányzatnál bárki kezdeményezheti, ennek tartalmaznia kell:

• a) a védendő érték megnevezését, pontos címét, tulajdonosát, kezelőjét vagy használóját (továbbiakban tulajdonos)
• b) a védetté nyilvánítás, illetve megszüntetés indoklását.

(3) A helyi értékké való nyilvánításról, az önkormányzat külön rendeletben dönt, amelyben meghatározza a védendő területeket és egyedi létesítményeket és a tulajdonosra, illetve az önkormányzatra háruló kötelezettségeket. A helyi értékekről az önkormányzat nyilvántartást^[28] vezet.

(4) A védettségről szóló döntésről tájékoztatni kell a kezdeményezőt és a tulajdonost.

(5) A helyi egyedi védettség fennállásának, illetve annak megszüntetésének tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.

27. § (1) A helyi építészeti értékek állaga megóvandó, homlokzati megjelenése, arányrendszere, anyaghasználata, környezete védendő.

(2) Az egyedi védelem alatt álló épületekre vonatkozó előírások:

• a) Felújítást, átalakítást csak az épület eredeti formavilágának megfelelően lehet engedélyezni.
• b) A helyi védelem alatt álló épületek tömeg- és homlokzatalakítása az épület jellegének megfelelően megtartandó, anyaghasználatában az eredeti anyaghasználathoz kell igazodnia.
• c) Épületben tetőablak csak síkban fekvően helyezhető el, az utcai homlokzaton a tetőtéri ablak nem létesíthető.
• d) Az utcai homlokzaton nem helyezhető el zavaró létesítmény (pl. parabola, klíma).
• e) A védett ingatlanon új hirdetés, reklám nem helyezhető el.
• f) A homlokzaton a kialakult építészeti hagyományokkal összhangban lévő párkény, tagozat megtartandó.
• g) Védett építmény bontása csak a védelem megszüntetése után, a meglévő épület dokumentálása esetén engedélyezhető.

28. § (1)^[29]

(2) A területet felhasználni csak úgy szabad, hogy a területhasználat az életközösségek természetes folyamatait és viszonyait, a biológiai sokféleséget ne károsítsa, illetve a természeti értékeket ne veszélyeztesse.

(3) A területfelhasználás során biztosítani kell a védett növények és állatok élőhelyeit, az élőhelyek kapcsolatát, az ökológiai folyosók megmaradását.

(4) A felszíni vizek, vízlevezető árkok mederrendezésénél a természetes vízparti vegetációt, a természetes élőhelyek védelmét a kivitelezés és a végleges területfelhasználás során egyaránt biztosítani kell.

(5) A területen különös gonddal kell óvni a természetet, kiemelten a természet közeli állapotú területeket, értékes élőhelyeket (nádasok, vízpartok és medrek). Erdőterületen kívüli, egyedi fát (növényzetet) kivágni csak rendkívül indokolt esetben, a jegyző előzetes engedélyével szabad.

(6) A kivitelezések során a környezetminőség szempontjából értékes, meglévő növényzet megóvásáról gondoskodni kell.

(7) A területen a megsemmisített, (kivágott) vagy elpusztult fa visszapótlásáról jelen rendelet előírásainak figyelembevételének annak, aki a környezetet megsemmisítette, illetve ha annak személye nem ismert, akkor az ingatlan tulajdonosának kell gondoskodni.

(8) A visszapótlásra szánt növényállomány fajtáját, a telepítés helyét és idejét a hatályos jogszabályok alapján – szükség esetén szakértő (kertépítész, erdész, kertész) bevonásával – az építésügyi hatóság határozza meg.

(9) A visszapótlásra szánt növényzetet lehetőség szerint az eredeti helyen vagy annak közvetlen környezetében kell telepíteni.

(10) A pótlandó növényzetállomány nagysága engedély alapján kivágott, vagy természetes módon elpusztult fapótlás esetén annak törzsátmérőjének egyenértéke, engedély nélkül kivágott, elpusztított növényzet esetén a törzsátmérő egyenérték kétszerese, amit faiskolai előnevelt, legalább 5 cm törzsátmérőjű faegyedekkel kell pótolni. A visszapótlásra kijelölhető telepítési hely későbbi meghatározása esetén a kötelezően visszapótlandó fás növényállomány értékét mértékadó beszerzési áron a település zöldfelületeinek létesítésére, fenntartására elkülönített költségvetési keretbe be kell fizetni.

(11) A meglévő értékes növényzet védelme érdekében geodéziailag bemért helyszínrajz alapján az építési hely módosítandó, terepszint alatti beépítés esetén a védendő növényzet gyökérzónáját figyelembe kell venni, a gyökérzóna által érintett területen terepszint alatti építmény nem engedélyezhető.

(12) A közterületek terepszint alatti felhasználásánál, így a közművezetékek elhelyezésénél, átalakításánál elsőbbséget kell biztosítani a fasorok, a közcélú növényzet elhelyezhetőségének.

(13) Az országos közutak külterületi szakasza mentén, a közút telkén, az utak építése, felújítása esetén – ökológiai és tájképvédelmi érdekek érvényesítése céljából –, valamint zavaró mértékű légszennyező-, zajterhelő környezetei hatások esetén, zavaró látványok takarására, illetve értékes élőhelyek összekapcsolására fasor, illetve megfelelő szélességű hely rendelkezésre állása esetén többszintes kialakítású (fa- és cserjeszint, gyepszint) zöldsáv telepítendő.

29. § (1) Légszennyező források és létesítmények védőtávolsága, védőterülete: a nagy állatlétszámú, üzemi állattartás célját szolgáló épületek és trágya, valamint egyéb bűzös hulladék kezeléséhez szükséges építmények, területek a belterület határától mért 500 m, a belterületen kívüli egyéb lakott telkek körüli 300 méteres távolságon belül nem helyezhetők el.

(2) Természetközeli állapotú felszíni vizek part menti védőtávolsága, védőövezetei:

• a) a természet közeli állapotú vízfolyások mindkét partján, a telekhatártól mért 50-50 m széles vízvédelmi védőövezet,
• b) a tavak, tározók, vízfolyások és felszíni vízelvezető csatornák partján, legalább egyoldali, a partéltől mért fenntartósáv:
  • ba) a VIZIG kezelésébe tartozó vizek partján 6-6 m,
  • bb) a társulások és az önkormányzat kezelésében lévő vizek partján belterületen legalább egy oldalt 3 m, külterületen 3-3 m.

(3)^[30]

30. § (1) A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A rendelet jóváhagyásával egyidejűleg Rétalap község helyi építési előírásairól és egyes építési munkák engedélyezéséről szóló, Rétalap Önkormányzatának 13/1996. (XI. 20.) számú rendelete a hatályát veszti.

(3) A rendelet előírásait a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.