Rétalap Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 49. § (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:

Általános rendelkezések

1. §

A rendelet célja azon szabályok meghatározása, melyek elősegítik az állattartók, az állattartással érintett helyi lakosság érdekeinek védelmét és annak érvényesülését, továbbá biztosítják, hogy az állattartás mások nyugalmát ne zavarja, testi épségét ne veszélyeztesse, valamint jogainak gyakorlását ne csorbítsa.

2. §

(1) A rendelet hatálya a (2)-(3) bekezdésben foglaltak kivételével Rétalap község közigazgatási területén a kedvtelésből tartott állatok tartására, valamint az ott állattartással foglalkozó természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságra (a továbbiakban együtt: állattartó) terjed ki.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a fegyveres erők, a rendőrség, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a büntetés-végrehajtási, a vám- és pénzügyőri szervek, valamint a cirkusz, az állatkiállítások, az állatversenyek, az állatkereskedések, az engedélyezett állattenyésztő és állattartó telepek területén folytatott állattartásra, a vágóhídra, a laboratóriumi, kísérleti állattartásra, valamint a veszélyes állatok tartására.

(3) A rendelet hatálya nem terjed ki a vakvezető és jelző ebekre.

3. §

Kedvtelésből állatot tartani az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény, valamint a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet szabályai, valamint e rendelet előírásai szerint lehet. E rendelet alkalmazása során e jogszabályok fogalommeghatározásait kell alkalmazni.

Értelmező rendelkezések

4. §

E rendelet alkalmazásában

1. állattartás: az a tevékenység, amely arra irányul, hogy biztosítsa az állat számára az életkörülményeinek, fajtájának, korának, fizikai jellemzőinek megfelelő elhelyezését, táplálását, gondozását, nevelését és felügyeletét,

2. vakvezető eb: az az eb, amelyet speciálisan vakvezetés céljára képeztek ki, továbbá a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége ilyen igazolvánnyal látott el,

3. jelző eb: az az eb, amely szakvéleménnyel alátámasztott módon a halláskárosodásban szenvedő személy tájékozódását segíti és biztosítja,

4. többlakásos ingatlan: minden olyan lakóépület, amelyben legalább két önálló rendeltetési egység található.

Az állattartásra vonatkozó általános szabályok

5. §

(1) A közösségi együttélés érdekében az állattartó köteles az állattartással együtt járó hatásokat a lehető legkisebb mértékűre szorítani az állattartás mértékével arányos és az állattartótól elvárható intézkedések megtételével.

(2) Ha az állattartó nem kívánja az állatot tovább tartani, úgy köteles annak megfelelő elhelyezéséről saját költségén gondoskodni.

(3) Az elpusztult állat tetemének elszállításáról és eltemetéséről az állattartó saját költségén köteles gondoskodni.

(4) Nem tartható állat többlakásos ingatlanok közös használatban lévő helyiségében, udvarán és erkélyén.

(5) Az állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az állat közterületet, valamint az ingatlanok közös használatban lévő helyiségeit és udvarát ne szennyezze. Az e helyiségekben okozott szennyeződést az állattartó köteles haladéktalanul megfelelően eltávolítani.

(6) Kedvtelésből tartott állatot közterületen és többlakásos ingatlan közös használatban lévő helyiségeiben és udvarán etetni és szabadon engedni tilos.

Az ebtartás szabályai

6. §

(1) Az állattartó köteles az ingatlanát olyan kerítéssel ellátni, amely az eb elszökését megakadályozza.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kerítés nélkül ebet szabadon tartani tilos.

(3) Az állattartó köteles az állattartásra használt ingatlan vagy terület bejáratánál jól látható helyen ebtartásra vonatkozó figyelmeztető táblát kihelyezni.

(4) Közterületen, többlakásos ingatlan udvarán és közös helyiségében ebet kizárólag pórázon lehet vezetni.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott helyen ebet csak olyan személy vezethet, aki az eb irányítására, kezelésére, féken tartására képes.

(6) Oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális létesítmények, piac és vásárcsarnok területére, bölcsődébe, óvodába, iskolába, ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmény épületébe, játszótérre, köztemetőbe – a vakvezető és jelző eb, továbbá a fegyveres és rendvédelmi szervek által alkalmazott szolgálati eb kivételével – ebet semmilyen módon nem lehet bevinni.

(7) Vendéglátóipari, kereskedelmi egység helyiségébe, üzlethelyiségbe, szórakozóhelyre ebet kizárólag a tulajdonos vagy üzemeltető engedélyével szabad bevinni.

Záró rendelkezések

7. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

                        Straszner Csabáné                                          Németh Dániel

                             polgármester                                                     jegyző