Rétalap Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2019. (X. 28.) önkormányzati rendelete
Rétalap Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2024. 02. 22- 2024. 08. 29Rétalap Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2019. (X. 28.) önkormányzati rendelete
Rétalap Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Rétalap Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 53. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:
Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Rétalap Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).
(2) Az Önkormányzat székhelye: 9074 Rétalap, Széchenyi utca 68.
Az Önkormányzat jelképei
2. § (1) Az Önkormányzat jelképei:
a) a címer,
b) a zászló és
c) a pecsét.
(2) A Képviselő-testület az Önkormányzat címeréről és zászlajáról, valamint ezek használatának rendjéről külön rendeletet alkot.
(3) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott pecsét kör alakú, melynek közepén Magyarország címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható:
a) Rétalap Község Önkormányzata * Rétalap *
b) Rétalap Község Képviselő-testülete * Rétalap *
c) Rétalap Község Polgármestere * Rétalap *
Az Önkormányzat feladata, hatásköre, szervei
3. § (1) Az Önkormányzat kötelező feladatait egyrészt az Mötv. sorolja fel, másrészt azokat ágazati jogszabályok tartalmazzák.
(2) A feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek keretében meg kell vizsgálni a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az eljárás során a Képviselő-testület a vizsgálat lefolytatásával megbízhatja valamely bizottságát, illetve a polgármestert. Jelentősebb költségkihatással járó feladatellátás felvállalása előtt ideiglenes bizottság is létrehozható, és külső szakértők közreműködése is igénybe vehető.
(3) A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a Képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításhoz szükséges költségvetési forrásokat.
(4) Az önként vállalt feladatok tekintetében az éves költségvetésben, a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben – a fedezet biztosításával egyidejűleg – kell állást foglalni.
(5) A Képviselő-testület feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek tevékenységét, és együttműködik e közösségekkel.
4. § (1) Az Önkormányzat jogi személy, az önkormányzati feladat- és hatáskörök a Képviselő-testületet illetik meg, a Képviselő-testületet a polgármester képviseli.
(2) A Képviselő-testület kizárólagos, át nem ruházható hatásköreit az Mötv. 42. §-a tartalmazza.
(3) A Képviselő-testület hatáskört a polgármesterre, a jegyzőre, társulásaira és bizottságaira ruházhat át, az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. Az átruházott hatáskörök jegyzékét a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
A Képviselő-testület működése, összehívása
5. § (1) A Képviselő-testület tagjainak száma 5 fő. A Képviselő-testület névsorát a 2. melléklet tartalmazza.
(2) A Képviselő-testület szükség szerint, általában havonta – évente legalább hat alkalommal – tart rendes ülést szerdai napokon 15.00 órakor a Nagyszentjánosi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) Rétalapi Kirendeltségének tárgyalótermében. Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a Képviselő-testület ülése máshol is megtartható.
(3) Törekedni kell arra, hogy július és augusztus hónapokban rendes ülés tartására lehetőleg szerint ne kerüljön sor.
(4) A Képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze. A polgármester távollétében az alpolgármester, mindkettejük tartós akadályoztatása esetén, illetve mindkét tisztség egyidejű betöltetlensége esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze az ülést.
(5) A képviselő-testületi ülésre meg kell hívni azon intézmények, gazdasági szervezetek, társadalmi önszerveződések képviselőit, amelyeket valamely napirend érinti. E napirend vonatkozásában a meghívottat tanácskozási jog illeti meg.
(6) A településen működő önszerveződő közösségek, melyeket tevékenységi körükben a tanácskozási jog megillet:
a) Rétalapi Római Katolikus Egyházközség,
b) Rétalapért Együtt Egyesület.
(7) Az ülés írásos meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak, az előterjesztőknek az ülés előtt legalább négy nappal kell kiküldeni.
(8) Az ülés anyagát elsősorban elektronikus levélben kell kiküldeni.
(9) A testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét az Önkormányzat hirdetőtábláján és honlapján közzé kell tenni.
(10) A meghívónak tartalmazni kell az ülés helyét, időpontját, a javasolt napirendet és a napirend előadóját.
(11) Rendkívüli ülés összehívása esetén, halasztást nem tűrő esetben az ülés összehívása telefonon vagy személyesen is történhet, legkésőbb az ülés időpontját megelőző napon.
(12) Közmeghallgatást legalább évente egyszer tart a Képviselő-testület, amelynek időpontját és helyét a képviselő-testületi ülésekhez hasonló módon, az ülés előtt legalább nyolc nappal nyilvánosságra kell hozni, napirendjének ismertetésével.
5/A. § (1) A Képviselő-testület az előre látható feladatok jobb előkészítése érdekében éves munkatervet fogad el.
(2) A munkaterv tartalmazza
a) a képviselő-testületi ülések tervezett időpontját, amely azonban nem köti a polgármestert az összehívásnál,
b) az egyes ülésen megtárgyalásra tervezett, jelentősebb súlyú rendelettervezet, hosszabb távú stratégia, koncepció vagy programterv elfogadására vonatkozó javaslat és beszámoló felsorolását.
(3) A munkaterv összeállításához a polgármester javaslatot kérhet
a) a jegyzőtől, intézmény vezetőjétől, képviselőtől,
b) civil szervezet vezetőjétől.
(4) A munkaterv iránymutatás, így annak végrehajtása nem kötelező, módosítása nem szükséges, ha a munkatervhez képest időpont vagy napirend tekintetében bármilyen változás történik, így különösen
a) ha eltérő időpontban kerül valamely napirendi pont megtárgyalásra,
b) ha a tervezett napirendi pont megtárgyalása elmarad, vagy
c) ha új napirend kerül felvételre.
A Képviselő-testület ülése, az ülésvezetés szabályai
6. § (1) A Képviselő-testület ülése nyilvános.
(2) A Képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv.-ben meghatározott esetekben, valamint zárt ülést rendelhet el egyedi határozattal a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat feltételeinek tárgyalásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az Önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.
(3) A zárt ülésen hozott határozatot is ismertetni kell nyilvános ülésen, amennyiben az közérdekű és nem sért személyiségi jogokat a nyilvánosságra hozatala.
(4) A Képviselő-testület ülését a polgármester vezeti. A polgármesteri tisztség betöltetlensége, vagy a polgármester tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkét tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatása esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke vezeti az ülést.
7. § (1) Az ülés megnyitásakor a polgármester megállapítja, hogy az ülést e rendelet előírásai szerint hívták össze, megállapítja az ülés határozatképességét, előterjeszti az ülés napirendjét, amelynek elfogadásáról a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.
(2) A polgármester tájékoztatást ad a lejárt határidejű testületi döntések végrehajtásáról, az előző ülés óta átruházott hatáskörben hozott döntésekről, az előző ülés bejelentései nyomán tett intézkedésekről.
(3) A polgármester a határozatképesség fennállását az ülés alatt folyamatosan figyeli. Határozatképesség hiánya esetén megkísérli a határozatképesség helyreállítását, amennyiben nincs rá mód, az ülést bezárja és a meg nem tárgyalt napirendi pontokkal nyolc napon belül újabb ülést hív össze.
Az előterjesztés
8. § (1) Az egyes napirendeket előterjesztés alapján tárgyalja a Képviselő-testület, amely lehet rendelet- és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató, amelyeket írásban vagy szóban lehet benyújtani.
(2) Előterjesztés benyújtására jogosult:
a) polgármester,
b) képviselő,
c) képviselő-testület bizottsága,
d) beszámolási kötelezettséggel rendelkező személy és szervezet,
e) jegyző,
f) az Önkormányzat által fenntartott intézmény vezetője.
(3) Kizárólag írásban készülhet az előterjesztés a következő témákban:
a) rendeletalkotás,
b) intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése,
c) helyi népszavazás kiírása,
d) gazdasági program,
e) társulás létrehozása és megszüntetése,
f) társuláshoz való csatlakozás, valamint társulásból történő kiválás,
g) rövid-, közép- és hosszútávú koncepciók, tervek,
h) szerződés jóváhagyása,
i) személyi kinevezések, felmentések, fegyelmi és etikai ügyek,
j) a képviselővel, polgármesterrel szemben indított összeférhetetlenségi és méltatlansági eljárás,
k) minden olyan ügy, amelyben jogszabály előírja az írásbeli előterjesztés benyújtását.
(4) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell mindazt az információt, amely alapján a Képviselő-testület megalapozott döntést hozhat, illetőleg beszámoló és tájékoztató esetén az adott témáról teljes képet kaphat.
(5) Indokolt esetben a polgármester engedélyezheti az írásos előterjesztés, határozati javaslat ülésen történő kiosztását.
Napirendek vitája, döntéshozatal
9. § (1) Az egyes napirendek tárgyalásakor a polgármester minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, amelynek során a napirend előterjesztője újabb információkról rövid szóbeli kiegészítést tehet, majd az előterjesztőhöz a Képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyekre az előterjesztő rövid választ ad.
(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor. A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.
(3) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.
(4) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a Képviselő-testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül, számozott határozat nélkül dönt. A vita lezárása után a napirend előterjesztője válaszol a hozzászólásokra.
(5) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
(6) Bármelyik képviselő, illetve a napirend előadója a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.
10. § (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a Képviselő-testület az elhangzás sorrendjében, majd a végleges határozati javaslatról.
(2) A Képviselő-testület a döntéseit nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.
(3) Nyílt szavazás esetén „igen”, „nem” és „tartózkodom” szavazat adható le.
(4) A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint a felének „igen” szavazata szükséges.
(5) Minősített többség, vagyis a megválasztott képviselők több mint a felének „igen” szavazata szükséges az Mötv. 50. §-ában meghatározott esetben.
(6) Szavazategyenlőség esetén az ülést levezető személy elrendelheti a szavazás egy ízben történő megismétlését.
11. § (1) A Képviselő-testület titkos szavazást tart az Mötv.-ben meghatározott esetekben.
(2) A Képviselő-testület bármely tagja javasolhatja titkos szavazás elrendelését, amelyről a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
(3) A titkos szavazás lebonyolítását az Ügyrendi Bizottság tagjai látják el a jegyző közreműködésével.
(4) A titkos szavazás lebélyegzett szavazólapon, szavazóurna igénybevételével történik.
(5) A szavazólapokat a jegyző a Képviselő-testület tagja előtt bélyegzi le.
(6) Titkos szavazás esetén a képviselő által érvényesen leadott szavazat csak „igen” vagy „nem” lehet.
(7) A titkos szavazás eredményét az Ügyrendi Bizottság külön jegyzőkönyvbe foglalja, amelyet az Ügyrendi Bizottság tagjai és a jegyző ír alá. A jegyzőkönyvet a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.
12. § (1) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha:
a) jogszabály írja elő,
b) a képviselők egynegyedének indítványára,
c) a polgármester kéri.
(2) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a testületi tagok nevét, a tagok pedig a nevük felolvasásakor szavaznak.
(3) Név szerinti szavazás esetén a leadott szavazat csak „igen” vagy „nem” lehet.
(4) A szavazás végén a szavazás eredményét is tartalmazó névsort, melyet a jegyzőkönyvhöz kell csatolni, a polgármester és a jegyző aláírja.
13. § (1) A testületi határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.
(2) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő nyolc napon belül a végrehajtásért felelős személyeknek, illetve szerveknek meg kell küldeni.
Az ülés rendjének fenntartása
14. § (1) Az ülés rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik, melynek érdekében a következő intézkedéseket teheti:
a) figyelmezteti a hozzászólót, ha eltér a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kifejezéseket használ,
b) rendre utasítja a képviselőt, ha tisztségéhez méltatlan magatartást tanúsít,
c) az ülésen jelenlévő nem képviselő-testületi tagot rendzavarás esetén rendre utasítja, ismétlődő esetben pedig a terem elhagyására kötelezi,
d) tartós rendzavarás, az ülés folyamatos rendjét ellehetetlenítő esemény következtében, eredménytelen figyelmeztetések után felfüggeszti az ülést,
e) szükséges esetén a rendőrség közreműködését kérheti a közrend helyreállításában.
(2) A nyilvánosság az állampolgár számára a részvétel lehetőségét jelenti, de a vitába nem kapcsolódhat be, nem szólhat hozzá, nem szavazhat. Kivételesen a polgármester szót adhat az azt igénylő állampolgárnak, kizárólag fontos, közérdekű és a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyben.
Kizárás szabályai
15. § (1) A Képviselő-testület döntéshozatalából ki van zárva az, akit vagy akinek közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. E § alkalmazásában közeli hozzátartozónak minősülnek az Mötv. 49. § (3) bekezdésében meghatározott személyek.
(2) A képviselő köteles a napirend érdemi tárgyalása előtt bejelenteni személyes érintettségét.
(3) A kizárásról az érintett képviselő vagy bármely testületi tag kezdeményezésére a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
(4) Amennyiben a képviselő személyes érintettsége esetén – törvényben meghatározott – bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, akkor – erre irányuló indítvány esetén – a Képviselő-testület soron következő ülésén dönt a képviselő egy havi tiszteletdíja megvonásáról.
Felvilágosítás kérése, interpelláció
16. § (1) A napirend tárgyalását követően a képviselő az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű kérdéseket tehet fel, amelyekre a megkérdezett köteles rövid választ adni.
(2) Ha a kérdező nem fogadta el a választ, annak elfogadásáról a Képviselő-testület határoz vita nélkül.
(3) A kérdésre lehetőleg a Képviselő-testület ülésén kell választ adni a megkérdezettnek. Amennyiben összetett felvetésről van szó, 15 napon belül írásban kell a választ megadni.
17. § (1) A napirendek lezárása után a képviselő interpellálhat, vagyis a polgármestertől, alpolgármestertől, a bizottság elnökétől, a jegyzőtől önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni.
(2) Ha az interpellációra adott választ az interpelláló nem fogadja el, vita nélkül a Képviselő-testület dönt az elfogadásról vagy a további napirenden tartásáról.
(3) Ha a Képviselő-testület nem fogadja el a választ, annak vizsgálatát az Ügyrendi Bizottságra bízza.
Jegyzőkönyv
18. § (1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(2) A jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza:
a) napirendenként az előterjesztő nevét,
b) a felszólaló előre jelzett kérésére a felszólalását szó szerint,
c) az ülésen történt fontosabb eseményeket, a polgármester esetleges intézkedéseit,
d) az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat és határozatokat,
e) az ülés megnyitásának és bezárásának időpontját.
(3) A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá.
(4) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvébe.
(5) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.
(6) A jegyzőkönyvet egy példányban kell elkészíteni, melyhez csatolni kell a meghívót, a mellékleteket, az elfogadott rendeleteket, a jelenléti ívet, a képviselő kérelmére az általa írásban benyújtott hozzászólást.
(7) A jegyzőkönyvet és mellékleteit az e célra létrehozott elektronikus felületen keresztül, elektronikus úton, 15 napon belül meg kell küldeni a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Kormányhivatal) részére.
(8) A nyilvános ülésről készült jegyzőkönyvet – a Kormányhivatalnak történő kézbesítést követően – a honlapon közzé kell tenni.
(9) A jegyzőkönyveket évente be kell köttetni.
Az önkormányzati rendeletalkotás
19. § (1) A Képviselő-testület törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.
(2) Rendeletet kell alkotni törvényi kötelezés alapján.
(3) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:
a) a képviselő,
b) a bizottság,
c) a polgármester,
d) az alpolgármester,
e) a jegyző.
(4) A kezdeményezést írásban a polgármesternél kell benyújtani, aki a rendelettervezet jegyző általi előkészítését követően a tervezetet a Képviselő-testület elé terjeszti.
(5) Az önkormányzati rendelet kihirdetése az Önkormányzat hirdetőtábláján való kifüggesztéssel történik.
(6) A jegyző köteles a hatályos rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezetni.
A képviselő
20. § (1) A képviselőt az Mötv.-ben és e rendeletben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetve terhelik.
(2) A képviselő főbb jogai:
a) részt vehet a Képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében,
b) kezdeményezheti a polgármester, a bizottság átruházott hatáskörben, önkormányzati ügyben hozott döntésének képviselő-testületi felülvizsgálatát,
c) a Hivataltól igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, illetőleg ügyviteli közreműködést,
d) sürgős, azonnali intézkedést igénylő közérdekű ügyben kezdeményezheti a Hivatal intézkedését,
e) bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehet.
(3) A képviselő főbb kötelezettségei:
a) tevékeny részvétel a Képviselő-testület munkájában, közéleti szerepvállalással járó felelősséggel,
b) olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,
c) felkérés alapján részvétel a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban,
d) kapcsolattartás a választópolgárokkal, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel,
e) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti és magántitok megőrzése, titoktartási kötelezettsége megbízatása lejárta után is fennáll,
f) személyes érintettség bejelentése,
g) vagyonnyilatkozat benyújtása a törvényben meghatározottak szerint.
(4) A képviselő – az ülés napján 10.00 óráig – írásban vagy szóban köteles előre bejelenteni a polgármesternek vagy a bizottság elnökének, ha a Képviselő-testület vagy a bizottság ülésén való részvételben akadályoztatva van.
(5) A (4) bekezdésben foglaltakon túl a képviselő haladéktalanul köteles írásban vagy szóban bejelenteni a polgármesternek vagy a bizottság elnökének, ha egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van.
A Képviselő-testület bizottságai
21. § (1) A Képviselő-testület saját tagjai köréből, illetőleg külső tag bevonásával, meghatározott önkormányzati feladatok ellátására állandó vagy ideiglenes bizottságokat hoz létre.
(2) A bizottság elnökét és tagjainak több mint felét a képviselők közül kell választani.
(3) A bizottságok határozatképességére és határozathozatalára a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(4) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti.
(5) Az ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet elektronikus formátumban a jegyző 15 napon belül megküld a Kormányhivatalnak.
(6) Képviselő-testület állandó bizottságként Ügyrendi Bizottságot hoz létre, amely 3 képviselő tagból áll.
(7) A bizottsági tagok névsorát a 3. melléklet tartalmazza.
(8) A bizottság a belső működési szabályait az Mötv. és e rendelet keretei között maga állapítja meg.
(9) A bizottság évenként beszámol munkájáról a Képviselő-testületnek.
22. § (1) Az Ügyrendi Bizottság feladatai:
a) gondoskodik a polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatának gyűjtéséről,
b) nyilvántartja a Képviselő-testület tagjainak, valamint a velük közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatát, és azokkal kapcsolatban ellátja a vonatkozó jogszabályok szerinti ellenőrzési feladatokat,
c) kezeli a polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatát, gondoskodik a vagyonnyilatkozatok nyilvánosságáról, figyelemmel az adatvédelmi szabályok betartására,
d) lefolytatja a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárást,
e) előkészíti a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó összeférhetetlenségi és fegyelmi ügyeket,
f) lefolytatja a személyes érintettség bejelentési kötelezettség elmulasztásának kivizsgálását,
g) figyelemmel kíséri és elősegíti a Képviselő-testület tagjai jogainak érvényesülését és kötelezettségeik teljesítését,
h) a polgármester felkérésére kivizsgálja a képviselői összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést,
i) ellátja a Képviselő-testület működésével kapcsolatos ügyrendi feladatokat, lebonyolítja a titkos szavazásokat,
j) döntéseiről, megállapításairól a soron következő testületi ülésen tájékoztatja a képviselőket,
k) előkészíti a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó méltatlansági ügyeket,
l) ellátja az etikai eljárás során a külön szabályzatokban meghatározott feladatokat.
(2) A vagyonnyilatkozat-tétellel kapcsolatban meghatározott további szabályok:
a) A vagyonnyilatkozat-tételére kötelezett személy a nyilatkozatát az Ügyrendi Bizottság elnökének adja át.
b) A vagyonnyilatkozatokat – az egyéb hivatali iratoktól elkülönítetten – a Hivatal páncélszekrényében kell őrizni.
c) Az ellenőrzésre irányuló eljárást a bizottság elnökénél kell írásban kezdeményezni. Az ellenőrzésre irányuló eljárás kezdeményezése esetén a bizottság elnöke nyolc napon belüli időpontra írásos meghívóval hívja össze a bizottság ülését.
d) Amennyiben az önkormányzati képviselő elmulasztja a nyilatkozat megtételét, a bizottság erről a tényről értesíti a Képviselő-testületet és a mulasztó képviselőt azzal, hogy a vagyonnyilatkozat benyújtásáig képviselői jogait nem gyakorolhatja.
(3) Összeférhetetlenségi, etikai és méltatlansági eljárásokban az előterjesztéshez az Ügyrendi Bizottság állásfoglalását csatolni kell.
(4) Személyes érintettség bejelentésének elmulasztása ügyében az Ügyrendi Bizottság – a 15. § (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelően – jogosult előterjesztést benyújtani a Képviselő-testület részére.
Ideiglenes bizottság
23. § (1) Az ideiglenes bizottság feladatát, elnevezését, tagjainak számát és megbízatásának terjedelmét a Képviselő-testület határozza meg az ideiglenes bizottság felállításakor.
(2) Az ideiglenes bizottság működésének szabályaira az állandó bizottságok működésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
A polgármester
24. § (1) A polgármester tisztségét főállásban látja el.
(2) A polgármester fogadóórát tart szerdai napokon 9.00 órától 12.00 óráig, amikor az állampolgárok közvetlenül fordulhatnak hozzá kérdéseikkel.
(3) A polgármester főbb feladatai a Képviselő-testület működésével kapcsolatban:
a) képviseli az Önkormányzatot, összehívja és vezeti a testületi üléseket,
b) segíti a képviselők munkáját,
c) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,
d) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését,
e) gondoskodik a Képviselő-testület működésének nyilvánosságáról, helyi fórumok szervezéséről, kapcsolatot tart a lakosság különböző szervezeteivel.
(4) A Hivatallal összefüggő főbb polgármesteri feladatokat az Mötv. 67. §-a tartalmazza.
(5) A polgármester a jegyző, az intézményhez nem tartozó munkavállalók, közalkalmazottak és a közfoglalkoztatottak tekintetében gyakorolja a munkáltatói jogokat.
(6) A Képviselő-testület az Mötv. 68. § (3) bekezdése alapján testületi döntés hiányában az alábbi ügyekben ad felhatalmazást a polgármesternek:
a) önrész nélküli pályázat benyújtása,
b) döntéshozatal vis maior ügyekben.
Az alpolgármester
25. § (1) A Képviselő-testület – a saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással – a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére egy fő alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester feladatait társadalmi megbízatásban látja el.
(3) Az alpolgármester
a) segíti a polgármester munkáját a településüzemeltetési ügyekben,
b) segíti a polgármester munkáját a polgári védelmi ügyekben,
c) segíti a polgármester munkáját a védelmi ügyekben,
d) segíti a polgármester munkáját a közbiztonsági ügyekben,
e) a polgármester tartós távolléte alatt aláírja az önkormányzati iratokat, és
f) aláírja a polgármester munkaügyi iratait.
A közös önkormányzati hivatal
26. § (1) A Képviselő-testület az Önkormányzat működésével, valamint a polgármester és a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntés-előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására, valamint az állami szervekkel történő együttműködés összehangolására Nagyszentjános Község Önkormányzatával közös önkormányzati hivatalt hozott létre Nagyszentjánosi Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel.
(2) A jegyző Rétalap községben heti egy alkalommal, szerdán 9.00 és 12.00 óra között ügyfélfogadást tart.
(3) A jegyző köteles jelezni a jogszabálysértő döntéseket és a jogszabálysértő működést a Képviselő-testület felé.
(4) A Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát a Képviselő-testület határozattal hagyja jóvá.
(5) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve a jegyző tartós akadályoztatása esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – az egyéb munkáltatói jogokat gyakorló polgármester által megbízott jogi vagy igazgatásszervezői végzettséggel rendelkező, lehetőség szerint a Hivatal állományában lévő köztisztviselő látja el.
Az önkormányzat társulásai
27. § Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és észszerűbb megoldása érdekében társulásokban vehet részt. A társulások létrehozását, szervezeti és működési rendjét rögzítő együttműködési megállapodások felsorolását a 4. melléklet tartalmazza.
Lakossági fórumok
28. § (1) A Képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára a helyi ügyekben való részvételre, véleménynyilvánításra, tájékoztatásra, közérdekű bejelentésre, javaslattételre.
(2) Fontosabb lakossági fórum a közmeghallgatás és a falugyűlés.
(3) A Képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a településen működő különböző szervezetek képviselői közérdekű ügyben a Képviselő-testülethez, a polgármesterhez és a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.
(4) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, vagy a település életében kiemelkedő jelentőségű döntések sokoldalú előkészítése érdekében falugyűlést hívhat össze.
Az Önkormányzat gazdasági alapjai
29. § (1) Az Önkormányzat csak képviselő-testületi döntés alapján, az abban meghatározott formában és módon vehet részt vállalkozásban. A vállalkozásban való részvétel nem veszélyeztetheti az Önkormányzat vagyonának és gazdálkodásának biztonságát.
(2) A Képviselő-testület hitelt csak abban az esetben vesz fel, ha más finanszírozási mód nem lehetséges vagy gazdaságilag célszerűtlen.
(3) Az Önkormányzat alaptevékenységeinek ellátásához használandó államháztartási szakfeladatokat e rendelet 5. melléklete tartalmazza.
(4) A Képviselő-testület az Önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzését külső gazdasági szereplővel biztosítja.
Záró rendelkezések
30. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 9/2017. (V. 25.) önkormányzati rendelet.
1. melléklet a 16/2019. (X. 28.) önkormányzati rendelethez
2. melléklet a 16/2019. (X. 28.) önkormányzati rendelethez
3. melléklet a 16/2019. (X. 28.) önkormányzati rendelethez
4. melléklet a 16/2019. (X. 28.) önkormányzati rendelethez
5. melléklet a 16/2019. (X. 28.) önkormányzati rendelethez