Farád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2004. (X. 20.) önkormányzati rendelete
a környezetvédelmi alap létrehozásáról és a talajterhelési díjról
Hatályos: 2004. 11. 01- 2005. 04. 04Farád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2004. (X. 20.) önkormányzati rendelete
a környezetvédelmi alap létrehozásáról és a talajterhelési díjról
[1] Farád Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 58. § (1) bekezdésében, valamint a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény 21. §. (2) és 26. §. (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja.
[2] Farád Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 58. § (1) bekezdésében, valamint a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény 21. §. (2) és 26. §. (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:
Általános rendelkezések
1. § (1) A rendelet területi hatálya kiterjed Farád közigazgatási területére.
(2) A rendelet személyi hatálya kiterjed valamennyi ingatlan tulajdonosára, birtokosára, használójára függetlenül attól, hogy a tulajdonos természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet.
2. § A rendelet célja Farád Község közigazgatási területén a helyi Környezetvédelmi Alappal, valamint a talajterhelési díjjal való rendelkezés és gazdálkodás szabályainak meghatározása.
3. § Az e rendelet alkalmazásában használatos fogalmakat az 1. számú melléklet tartalmazza.
A környezetvédelmi alap bevételei
4. § A környezetvédelmi alap bevételei: a) a települési önkormányzat által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege, b) a területi környezetvédelmi hatóság által a települési önkormányzat területén jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírságok összegének 30%-a, c) a környezetterhelési díjak és az igénybevételi járulékok külön törvényben meghatározott része, d)a települési önkormányzat bevételeinek környezetvédelmi célokra elkülönített összege, e) egyéb bevételek. (A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 58. §. (2) bekezdése)
A környezetvédelmi alap kezelése és felhasználása
5. § (1) Az önkormányzati környezetvédelmi alapot elkülönítetten kell kezelni.
(2) Az alapot környezetvédelmi célokra kell felhasználni. A környezetvédelmi alap bevételeiből kell fedezni az alap kezelésével járó költségeket.
(3) A környezetvédelmi alap felhasználásáról Farád Község Önkormányzatának Képviselő-testülete évente a költségvetési rendelet és a zárszámadás elfogadásával egyidejűleg rendelkezik.
(4) A környezetvédelmi alapot kizárólag a következő környezetvédelmi célokra lehet felhasználni:
a) környezetvédelmi szempontból károsodott környezet javítására, helyreállítására
b) zöld területek védelmére, növelésére, fejlesztésére,
c) egészségre káros közterületi gyomok irtására
d) felszíni, felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi megőrzésére,
e) talajvédelemre irányuló tevékenységek finanszírozása,
f) hulladékgazdálkodási célok eléréséhez szükséges pénzeszközök finanszírozása,
g) az emberi egészség védelmére, az életminőség javítására (zaj- és rezgésvédelem, levegőtisztaság-védelem, környezeti terhek káros hatásainak csökkentése, környezetvédelmi mérések stb.)
h) környezetvédelmi felmérések, tanulmányok készítésére,
i) a települési önkormányzat a talajterhelési díjból befolyó pénzösszeget a talaj, valamint a felszín alatti víz mennyiségi, minőségi védelmére használja fel (különösen a csatornázás, a szennyvíztisztítás, a vízbázisvédelem, a tartós környezetkárosodások kármentesítése, a potenciális és a tényleges szennyezőforrások szennyezésének megelőző, illetve utólagos műszaki védelme). (A környezetterhelési díjról szóló 2023. évi. LXXXIX. törvény 19.§. (2) és (3) bekezdése)
Talajterhelési díj
6. § (1) A talajterhelési díj bevezetésének célja a talaj terhelésének mérséklése, a környezethasználóknak a környezet és természet megóvását szolgáló tevékenységre való ösztönzése.
(2) Talajterhelési díj fizetési kötelezettség az kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá, és helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés alapján szennyvízelhelyezést alkalmaz. (A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX törvény 11.§.-a)
(3) Nem terheli díjfizetési kötelezettség a kibocsátót, ha
a) egyedig szennyvíz-elhelyezési kislétesítménnyel rendelkezik,
b) egyedi szennyvíztisztító kisberendezést alkalmaz,
c) a közcsatorna kiépítésre került, de műszakilag nem áll rendelkezésre.
(4) A talajterhelési díj alapja csökkenthető azzal a számlákkal igazolt mennyiséggel, amelyet a kibocsátó a szennyvíztárolójából olyan arra feljogosított szervezettel szállíttat el, amely igazolja a folyékony hulladék jogszabályi előírások szerinti elhelyezését.
(5) Mentesül a talajterhelési díj megfizetése alól:
a) az a kibocsátó, aki egyedülálló és 60. életévét betöltötte
b) az a kibocsátó, akinek a családjában élő családtagok mindegyike betöltötte a 60. életévét,
c) az a kibocsátó, akinek a családjában az egy főre eső havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének ötszörösét,
d) egyedi kérelem alapján az Egészségügyi és Szociálpolitikai Bizottság mentességet adhat a kérelmezőnek.
(6) A talajterhelési díj mértékét, meghatározásának módját e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
Adatszolgáltatási és eljárási szabályok
7. § (1) A kibocsátó a negyedévi díjelőleget a negyedév utolsó napján fizeti meg a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel a tárgyévet megelőző év tényleges kibocsátási alapján fizetett teljes díj negyedének megfelelő összegben.
(2) A kibocsátó a tárgyéven követő év március 31-éig a tárgyévi tényleges kibocsátás alapján számított díj és az (1) bekezdés alapján befizetett díjelőleg különbözetét megfizeti, illetve a túlfizetés összegét a tárgyévet követő év első negyedévi díjelőlegének megfizetésekor beszámítja vagy visszaigényli.
(3) Ha a kibocsátó folyamatosan működtet kibocsátást mérő rendszert, a mérések alapján a folyó negyedévre irányadó díjelőleget kell megfizetni. (A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény 16. §-a)
(4) A „Pannon-Víz Rt.” 9027 Győr, Országút u. 4. (a továbbiakban: szolgáltató) a kibocsátó azonosítása és ellenőrzése érdekében adatszolgáltatásra köteles:
a) a tárgyévet követő év február 28-ig a kibocsátók tárgyévi vízfogyasztásáról korrigálva a locsolási kedvezmény mennyiségével, valamint az ivóvízvezeték meghibásodása következtében elszivárgott mennyiséggel,
b) a csatornára való rákötés időpontját követő negyedév 5. napjáig.
(5) a 2003. évi LXXXIX. törvény (4) bekezdésében meghatározott számlák bemutatásának határideje minden tárgyévet követő év március 31-e.
(6) A talajterhelési díjjal kapcsolatos adóztatási feladatokat Farád Község Polgármesteri Hivatalának Adócsoportja látja el.
(7) A talajterhelési díj megfizetésére, bevallására, az ehhez kapcsoló jogkövetkezményekre, a megállapítására, beszedésére, pénzügyi ellenőrzésére, valamint a végrehajtására vonatkozóan az e rendeletben, a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvényben, valamint az ezekben nem szabályozott kérdésekben az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
Átmeneti és záró rendelkezések
8. § (1) A szolgáltató 2004. november 30-ig köteles adatot szolgáltatni a kibocsátók 2003. évi vízfogyasztásáról, amit korrigált a locsolási kedvezmény mennyiségéve, valamint az ivóvízvezeték meghibásodása következtében elszivárgott víz mennyiségével.
(2) Azt a kibocsátót, aki 2004. december 31-ig a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára ráköt, nem terheli a 2004. évben díjfizetési kötelezettség.
9. § Ez a rendelet 2004. november 1-jén lép hatályba.