Farád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2010. (XII. 9.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
Hatályos: 2017. 06. 09Farád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2010. (XII. 9.) önkormányzati rendelete
Farád község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2010.(XII.9.) rendelete a helyi építési szabályzatról
Farád község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alkotmány 44. § (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 8. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. Általános előírások
1. § A rendelet
a) az SZ-J1 jelű, Szabályozási és övezeti helyszínrajz I., (továbbiakban: SZ-J1 terv című, Rp.I.149-10
b) az SZ-J2 jelű, Szabályozási és övezeti helyszínrajz II., (továbbiakban: SZ-J2 terv) című, Rp.I.149-9 munkaszámú tervlapokkal, mint mellékletekkel, valamint
c) a helyi védelemmel érintett területek felsorolását tartalmazó 3. sz. melléklet együtt alkalmazandó.
2. § (1) A rendelet hatálya Farád község közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket és területet alakítani, továbbá – a bányaműveléshez szükséges földalatti építmények kivételével – építményeket tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű hatósági előírásoknak és e rendeletben előírtaknak megfelelően szabad.
3. § (1) A község területén a meglévő és a tervezett belterületi határvonalat az SZ-J1 és SZ-J2 tervek tartalmazzák.
(2) Ahol az SZ-J1 és SZ-J2 terv tervezett belterületi határvonal jellel belterületbe vonást jelöl, ott a megváltozott terület-felhasználásnak megfelelő telekalakítás és beépítés feltétele a belterületbe vonás.
2. Értelmező rendelkezések
4. § E rendelet alkalmazásában:
1. Irányadó szabályozási elem: az azonos terület-felhasználású és övezeti besorolású telkek közötti meglévő telekhatár, vagy az irányadó telekhatár jellel jelölt, javasolt telekhatár, továbbá a magánút területének határa
2. Kötelező szabályozási elemek
a) a beépített és beépítésre szánt, illetőleg a beépítésre nem szánt területek határa
b) a belterület határa
c) a szabályozási vonal
d) az építési övezet, övezet határ
e) az építési hely határa
f) az építési vonal
g) a szélerőművek elhelyezésére vizsgálható terület határa
3. Utcai homlokzatmagasság: az utcai telekhatárral 60º-nál kisebb szöget bezáró függőleges, vagy a függőlegestől legfeljebb 30º-kal eltérő a terepcsatlakozás és a tető metszésvonala közötti homlokzat függőleges vetülete, amelybe az oromfalat és az utcához legközelebb álló homlokzatszélesség mértékén túli udvar keresztszárnyat nem kell beleszámítani.
4. Utcai homlokzatszélesség: az utcai telekhatárral 60º-nál kisebb szöget bezáró függőleges, vagy a függőlegestől legfeljebb 30º-kal eltérő a terepcsatlakozás és a tető metszésvonala közötti homlokzat vízszintes vetülete, amelybe az utcához legközelebb álló homlokzatszélesség mértékén túli udvar keresztszárnyat nem kell beleszámítani.
5. szélerőművek telepítési helye kiválasztásának, illetve egyes területek telepítésből való kizárásának meghatározásánál
a) kellő indoklásnak tekinthetők:
b) a szélerőművek telepítésének műszaki kritériumai ( a széltornyok egymástól és egyéb akadályoktól való távolsága),
c) a földtani, talajmechanikai adottságok,
d) a területek régészeti érintettsége,
e) az egyes szakhatóságok előírásainak való megfelelőség.
f) kellő indoklásnak nem tekinthetők:
g) az egyes területek vételára,
h) az egyes területek tulajdonviszonyai,
i) az egyes területek megszerezhetősége.
3. Szabályozási elemek
5. § (1) A kötelező szabályozási elemek helyének megváltoztatásához – kivéve a (2) és a (3) bekezdésekben szabályozott eseteket – a településszerkezeti terv, a szabályozási terv és/vagy a helyi építési szabályzat módosítása szükséges, figyelembe véve a külön jogszabály szerinti előírásokat.
(2) Az eltérő terület-felhasználási egységek határvonala és az övezeti határvonal a Szabályozási Terven jelölttől az övezeti előírások paramétereinek betartása mellett 5,0-5,0 m mértékig elmozdítható.
(3) Az irányadó szabályozási elemek helye az övezeti előírások keretei között megváltoztatható.
(4) A szélerőművek elhelyezésére vizsgálható terület határvonala az Sz-J2 terven jelölttől a „h” (szélerőművek teljes magassága) függvényében elmozdítható.
4. A telekalakítás szabályai
6. § (1) Ahol az SZ-J1 terv irányadó telekhatár vonallal telekmegosztást jelöl, ott a telekmegosztások irányának meg kell egyezni az irányadó telekhatár vonal irányával.
(2) A kedvező utcakép kialakulása, megtartása érdekében
a) Az új területfelhasználású vagy telekcsoport újraosztásával létrejövő lakóterületi, és vegyes területfelhasználású telektömbökben egy telektömbön belül a telkek közül a legnagyobb és a legkisebb telekszélességű telkek szélességének aránya nem lehet több 1,5-nél.
b) Hatályát vesztette.
(3) A kialakult telekosztású, nem megváltozó területfelhasználású tömbben a kialakítható telek legkisebb átlagos szélességére vonatkozó, az SZ-J1 terv övezeti jelében szereplő előírást csak abban az esetben kell alkalmazni, ha a telekalakítás érinti a kialakult telekszélesség megváltozását. Amennyiben a kialakult telekszélesség eléri a beépíthető telek legkisebb átlagos szélességére előírt mértéket, valamint a telket magában foglaló övezetre előírt kialakítható legkisebb telekterület mind a megmaradó, mind a telekmegosztás eredményeként létrejövő új telek esetében teljesül, a telekmegosztás engedélyezhető.
(4) Lakó területfelhasználású területen a kialakult telekosztású telektömb saroktelkein vagy a saroktelek a vele szomszédos telekkel együtt az övezeti jeltől eltérő mérettel és módon is alakíthatók, az alábbiak szerint: A telekalakítás eredményeként létrejövő új építési telek, valamint a visszamaradó építési telek megengedett legkisebb területe 500 m2.
5. A telek beépítésének általános szabályai
7. § (1) A már beépített építési telkeken közterület bővítés helybiztosítása céljából tervezett szabályozási vonallal lehatárolt, a közterület felé eső telekrész a telek beépítettségének számításánál nem vehető figyelembe. Az építési hely határát a tervezett szabályozási vonaltól kell számítani. A helybiztosítás nem minősül építési tilalomnak.
(2) Közterület bővítéssel érintett beépítetlen telek csak az SZ-J1 terven jelölt telekalakítás végrehajtása után építhető be.
6. A létesítmények elhelyezésének általános szabályai
8. § (1) Az építési hely határvonalait az SZ-J1 terv, vagy a helyi építési szabályzat tartalmazza.
(2) Azokban az övezetekben, ahol az SZ-J1 terv nem jelöl építési hely határvonalat, az épületek elhelyezésére szolgáló területet (építési hely) az övezetre vonatkozó elő-, oldal-, és hátsókerti méretek előírásai szerint kell meghatározni.
(3) Az építési telken lévő, az elsődleges használatot jelentő, a fő funkciót magukban hordozó épületek egymástól való távolsága nem lehet kevesebb a megengedett legnagyobb építménymagasság mértékénél.
(4) A kedvező utcakép megtartása és kialakítása érdekében a lakóterületi és vegyes területfelhasználású telektömbökben az utcai telekhatárhoz legközelebb álló épületek utcai homlokzatszélessége és az utcai homlokzatmagassága a szomszédos telken álló, hasonló helyzetű épülethez képest legfeljebb 25%-kal térhet el.
(5) Az építési telken lévő, az elsődleges használatot jelentő, a fő funkciót magukban hordozó épületek egymástól való távolsága nem lehet kevesebb a megengedett legnagyobb építménymagasság mértékénél.
(6) Az építési telken lévő egyéb funkciójú épületek és az (5) bekezdésbeli épületek közvetlenül egymáshoz csatlakoztathatók, vagy közöttük legalább 3,0 m távolságot kell tartani – kivéve a védőtávolsággal telepíthető épületeket.
8/A. § (1) Állattartó épület elhelyezése szempontjából tiltott övezetek, telkek:
a) kertvárosias lakóterület
b) kereskedelmi, szolgáltató terület
c) különleges terület, kivéve a mezőgazdasági üzemi területet
d) falusias lakóterület templom övezete
e) oktatási, nevelési, egészségügyi intézmények telke
f) beépítésre nem szánt terület, kivéve a mezőgazdasági területet
(2) Állattartó épület legfeljebb 10m2 nettó alapterülettel és 30m3 térfogattal építhető:
a) falusias lakóterületen a tiltott övezetek 50m-es körzetébe eső telkeken, vagy telekrészeken
b) a települési védőterület határán belül a mezőgazdasági területen a tiltott övezetek 50m-es körzetébe eső telkeken, vagy telekrészeken
c) különleges, mezőgazdasági üzemi területen a tiltott övezetek 50m-es körzetébe eső telkeken, vagy telekrészeken
(3) Állattartó épület legfeljebb 200m2 nettó alapterülettel és 600m3 térfogattal építhető:
a) falusias lakóterületen - kivéve a (2) a) pontot- az utcai telekhatártól legalább 30m, a szomszédos telek, telkek hátsókerti telekhatárától legalább 20m távolságban
b) a települési védőterület határán belül a mezőgazdasági területen, kivéve a mezőgazdasági üzemi területet és a (2) b) pontot.
(4) Állattartó épület méretkorlátozás nélkül, az egyéb jogszabályokban meghatározott korlátokkal és feltételekkel építhető:
a) a települési védőterület határán kívüli mezőgazdasági területen
b) a mezőgazdasági üzemi területen
7. Környezetvédelem
9. § (1) Levegőtisztaság-védelmi besorolás: 10. számú légszennyezettségi zóna
(2) Vízvédelemi besorolás:
a) felszín alatti víz állapota szempontjából: érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület
b) felszíni víz szempontjából: 4. általánosan védett befogadó
(3) Nitrátérzékenységi szempontból nitrátérzékeny terület.
(4) A beépítésre szánt terület környezetvédelmi előírásai:
a) Hulladékelbánás Kötelező hulladékelszállítás a községi rendszer keretében, vagy saját szervezésben lerakó, vagy ártalmatlanító helyre.
b) Szennyvízelvezetés
Kötelező szennyvízcsatorna rákötés
(5) A beépített, illetve beépítésre szánt területen, valamint annak határától mért 2000 m távolságon belül nőivarú nyárfa nem ültethető.
10. § (1) A település védőterülete a védendő területének határvonalától számított 1000 m széles területsáv.
(2) Farád és a szomszédos települések védendő területének védőterületén belül szagos, bűzös, fertőzésveszélyes tevékenység céljára szolgáló építmény csak a beruházó által beszerzett, az illetékes hatóságok jóváhagyó véleményével, az általuk meghatározott távolság betartásával építhető.
8. Táj- és természetvédelem
11. § (1) A külterületi építmények, a védőfásítások, a beépítésre szánt területek telken belüli kötelező fásításának növényzetét legalább 80%-ban a tájra jellemző őshonos fafajokból kell kialakítani. Az ültethető, tájra jellemző fafajokat az 1. melléklet tartalmazza.
(2) A SZ-J2 terven tájképvédelmi terület határa jellel körülhatárolt területen 3m-nél magasabb építmény nem építhető. Az építmények tájba illesztéséről növénytelepítéssel kell gondoskodni.
9. Épített értékek védelme
12. § (1) Műemléki védettség alatt áll: 5043/1 hrsz-ú telken, az evangélikus templom
(2) Műemléki környezet az SZ-J1 terven jelölt terület.
(3) A műemléki védelem alatt álló és a műemléki környezetbe tartozó területeken a külön jogszabályban meghatározottakat figyelembe kell venni.
13. § (1) Helyi egyedi védelem A helyi egyedi védelem alatt álló építmények felsorolását a 3. számú melléklet tartalmazza.
(2) A helyi védelem alatt álló építmények helyreállításánál, átalakításánál és bővítésénél:
a) A védett épületek jellegzetes tömegét, formáját, eredeti arányaiban kell fenntartani. Bővítés csak úgy végezhető, ha a meglévő és az új épülettömegek arányai, formái, anyaghasználata illeszkednek egymáshoz.
b) A védett épületnek a közterületről látható homlokzatán – amennyiben az az eredeti állapotot őrzi – nem változtatható meg:
ba) a homlokzat felületképzése
bb) a homlokzat vízszintes és függőleges tagoló elemei
bc) a nyílászárók elhelyezése, mérete és formája, keretezése, jellegzetes szerkezete, anyaga, az ablakok osztása
bd) a tornác kialakítása
c) Az alaprajzi elrendezés – különösen a fő tartószerkezetek, főfalak, belső elrendezés elemei –, valamint a meghatározó építészeti részletek és szerkezetek megőrzendők
(3) A helyi védelem alatt álló épületek közterületről látható homlokzatán a nem az eredeti állapotot őrző elemek megváltoztatása abban az esetben lehetséges, amennyiben igazoltan az átalakítással az eredeti formavilághoz közelebbi állapot jön létre.
(4) Tetőtéri ablak csak a tetőhéjazat síkjában alakítható ki. A közterületről hangsúlyos látványként megjelenő véghomlokzaton tetőtéri ablak nem alakítható ki.
(5) A tetőzet héjazata hagyományos típusú agyag cseréptető lehet.
(6) A védett épület közterületről látható homlokzatán kereskedelmi célú reklám, légkondicionáló berendezés, parabolaantenna nem helyezhető el.
(7) A helyi védelem alatt álló építménynek és telkének használata a védett értéket nem veszélyeztetheti.
(8) Helyi védett építményre bontási engedély kiadása csak rendkívül indokolt esetben részletes felmérési- és fotódokumentáció készítése, valamint a helyi védelem feloldása után lehetséges.
14. § A helyi védelem környezete
a) A helyi védelem alatt álló építmény 15 méter sugarú környezetébe eső terület helyi védelem környezetének minősül.
b) A helyi védelem környezetének határán belül fotódokumentációval igazolni kell, hogy a védett látványt kedvezőtlenül nem befolyásolja:
ba) a közterületen bármely hirdető táblának, egyéb közterületi létesítménynek, berendezésnek az elhelyezése,
bb) nem közterületi építménynek az építése.
15. § Régészeti értékek előkerülése esetén a kulturális örökség védelméről szóló jogszabály szerint kell eljárni.
TERÜLETFELHASZNÁLÁSI, ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK
10. Terület-felhasználás az általános és a sajátos használat szerint
16. § A település igazgatási területe a következő
a) Beépített és beépítésre szánt terület
b) Beépítésre nem szánt terület
terület-felhasználási egységekre tagolódik
17. § Beépített és beépítésre szánt terület
a) Lakóterület aa) kertvárosias Lke ab)falusias Lf
b) Gazdasági terület ba)kereskedelmi, szolgáltató Gksz
c) Különleges terület K ca) mezőgazdasági üzemi terület K Mü
18. § Beépítésre nem szánt terület
a) Különleges terület K
aa) temető KT
ab) kegyeleti park K Kegy
ac) sportpálya K Sp
ad) szabadidő park K Szp
ae) táborhely K Th
af) bánya K
b) Közlekedési és közműterület
ba) országos főút KÖuF
bb) országos mellékút KÖuM
bc) településközi út KÖuTe
bd) települési gyűjtőút KÖuGY
be) kerékpár út KÖuKp
bf) kerékpár út KÖuGYA
bg) mezőgazdasági út KÖuMg
bh) vasút KÖk bi) vasúti megállóhely VM
bi) közműterület, árok Kömárok
c) Zöldterület
ca) közpark ZKp
cb) díszkert ZDk
d) Erdőterület
da) védett és védelmi célú Ev
db) gazdasági Eg
e) Mezőgazdasági terület ea) általános mezőgazdasági terület Má
f) Vízgazdálkodási terület V
11. Lakóterület
19. § A lakóterület besorolása sajátos használat szerint:
a) kertvárosias lakóterület Lke
b) falusias lakóterület Lf
20. § (1) A beépíthető legkisebb telek területe 400 m2
(2) A kialakítható legkisebb telek méreteit az övezeti előírások tartalmazzák.
21. § (1) Oldalhatáron álló beépítésnél a 18,0 m-nél keskenyebb telken a főépületnek az építési hely beépítési oldal szerinti határán, vagy attól legfeljebb 1,0 m távolságban kell állnia.
(2) Az oldalhatáron álló építési hely – beépítetlen többen – K-Ny-i telekfekvésnél az északi oldalhatáron, É-D-i telekfekvésnél a keleti oldalhatáron áll, ha az SZ-J1 terv másként nem rendelkezik. Már többnyire beépült tömbben z építési hely a tömbre jellemző beépítési oldal, kivéve a Fenyőfa utca, Vasút u. 85. sz. főút és a belterületi határ által határolt telektömb ÉNY-DK-i fekvésű ingatlanai esetében, ahol az építési hely elhelyezkedése az alábbiak szerint alakul: A Fenyőfa utcai telekhatártól számított 60 m -ig az építési hely a kialakult állapotnak megfelelően a délnyugati oldalhatár mellett helyezkedik el. A Fenyőfa utca utcai telekhatártól számított 60 m-t követő 6 m széles területsávban épület nem építhető, a Győri utca utcai telekhatártól számított 12 m széles - 85. sz úttal párhuzamos - területsáv a telek be nem építhető része. A telektömb Fenyőfa utca utcai telekhatártó számított 66 m és a Győri út felőli telekhatártól számított 12 m széles területsáv közé eső részén az építési hely a telek ÉK-i határa mentén helyezkedi el.
(3) Amennyiben a telekszélesség kisebb 18,0m-nél, az oldalkert a 22.§ (2) bekezdésében és a 23.§ (9) bekezdésében foglaltaktól eltérően 4,0m.
12. Kertvárosias lakóterület
22. § (1) A kertvárosias lakóterületen az Lke övezetben telkenként elhelyezhető
a) fő funkciót hordozó épületként
aa) egy kétlakásos, vagy két egylakásos lakóépület,
ab) önállóan, vagy az egyik lakás helyén a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület
ac) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület
b) a fő funkciót kiegészítő épületként ba) gépjármű és egyéb tároló
(2) Övezeti előírások
a) Lke1 O/30/50 4,5 18/-/500 Az építési hely elhelyezkedése oldalhatáron álló, előkert 5,0 m, oldalkert 6,0 m hátsókert 6,0 m. Beépíthetőség legnagyobb beépítettség (%) 30%, legkisebb zöldfelület (%) 50%. Épület legnagyobb építménymagasság 4,5 m. Telekalakítás szélesség (m) 18,0, mélység (m) -, telekméret (m2) 500,0.
b) Lke2 Z/30/50 4,5 10/50/500 Az építési hely elhelyezkedése oldalhatáron álló, előkert 5,0 m, oldalkert - hátsókert 6,0 m. Beépíthetőség legnagyobb beépíthetőség (%) 30%, legkisebb zöldfelület (%) 50%. Épület legnagyobb építménymagasság 4,5 m. Telekalakítás szélesség (m) 10,0 m, mélység (m) 50,0 telekméret (m2) 500,0.
c) Lk3 O/30/50 4,5 18/40/720 Az építési hely elhelyezkedése oldalhatáron álló, előkert 5,0 m oldalkert 6,0 m hátsókert 6,0 m. Beépíthetőség legnagyobb beépítettség (%) 30%, legkisebb zöldfelület (%) 50%. Épület legnagyobb építménymagasság 4,5 m. Telekalakítás szélesség (m) 18,0 m, mélység (m) 40,0, telekméret (m) 720,0.
d) LK4 O/30/50 6,0 -/-/800 Az építési hely elhelyezkedése oldalhatáron álló,előkert 5,0 m, oldalkert 6,0 m, hátsókert 6,0 m. Beépíthetőség legnagyobb beépítettség (%) 30%, legkisebb zöldfelület (%) 50%. Épület legnagyobb építménymagasság 6,0 m. Telekalakítás szélesség (m) -, mélység -, telekméret (m2) 800.
13. A falusias lakóterület
23. § (1) A falusias lakóterület övezetei
a) lakóövezet Lf
b) templom elhelyezésére szolgáló övezet Lf TEMPLOM
(2) Az Lf lakóövezetben telkenként elhelyezhető
a) fő funkciót hordozó épületként
aa) egy darab, legfeljebb kétlakásos lakóépület
ab) önállóan, vagy az egyik lakás helyén kialakított, az alapfokú ellátást szolgáló kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató létesítmény
ac) a lakókörnyezetet zajjal, rezgéssel, porral és légszennyező anyaggal nem zavaró, a település többi lakótömbjében szokásos mértékű gépjármű és személyforgalmat meg nem haladó vonzású kisipari, kisüzemi (mezőgazdasági, ipari) épület.
b) a fő funkciót kiegészítő épületként
ba) lakó, kereskedelmi, vendéglátó funkciót kiegészítő gépjármű és egyéb tároló,
bb) állattartó épület,
bc) kisipari műhely építhető
c) a lakóövezetben üzemszerű állattartó épület nem építhető
(3) A telken a ba)., bb)., bc). pontokban felsorolt épületek csak lakó, kereskedelmi, vendéglátó, kisüzemi épület megléte, vagy egyidejű építése esetén építhetők.
(4) Az ac., pontban felsorolt létesítmények önállóan (lakóház építése nélkül) csak azokon a telkeken építhetők, amelyek gyűjtőutak mentén helyezkednek el. A lakóövezet egyéb tömbjeiben kisipari, kisüzemi létesítmény csak lakóépület megléte, vagy egyidejű építése esetén építhető.
(5) Az építési helyen belül az építési hely előkerti határvonalára vagy ahhoz legközelebb az aa., ab., ac. pontokban felsorolt épületek építhetők. Egyéb épület, építmény – kivéve a gépkocsi tárolót és a közművek műtárgyait – az építési helyen belül az előkerti határvonaltól mérten 10,0 m-en túl építhető, az OTÉK 31. §. /4/ bekezdésében foglaltakat is figyelembe véve.
(6) Ha a gépkocsi tárolót – nem a főépülettel egy épületben – az építési helyen belül az előkerti határvonaltól mérten 10 m-en belül építik, akkor azt a főépülettel megegyező utcai homlokzatvonalra kell építeni, homlokzatukat formailag össze kell kapcsolni. Ez esetben a gépkocsi tároló csak magastetős lehet, falazatának, héjalásának külső megjelenése a főépületéhez hasonló legyen.
(7) Templom elhelyezésére szolgáló övezet Lf TEMPLOM a) Az övezet telkein a községi templomok helyezhetők el.
(8) Törölve
(9) Övezeti előírások
a) Lf1 O 30/50 4,5 17/50/800 Az építési hely elhelyezkedése oldalhatáron álló, előkert kialakult, oldalkert 4,0 m, hátsókert 6,0 m. Beépíthetőség legnagyobb beépítettség (%) 30%, legkisebb zöldfelület (%) 50%. Épület legnagyobb építménymagasság 4,5 m. Telekalakítás szélesség (m) 17,0, mélység (m) 50,0, telekméret (m2) 800,0. Közműellátás Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatbavételéig el kell látni: - közműves villamos energia vezetékkel - közműves ivóvízvezetékkel - közüzemi szennyvízvezetékkel. Környezetvédelem zajvédelem falusias lakóterület üzemi zaj megengedett értéke: nappal 50 dB/A éjjel 40 dB/A, szennyvízelbánás - a község szennyvíztisztító rendszer kiépítése után annak kötelező igénybe vétele - kötelező hulladékelszállítás.
b) Lf2 O 30/50 4,5 18/40/700 Az építési hely elhelyezkedése oldalhatáron álló, előkert kialakult, oldalkert 6,0 m, hátsókert 6,0 m. Beépíthetőség legnagyobb beépítettség (%) 30%, legkisebb zöldfelület (%) 50%. Épület legnagyobb építménymagasság 4,5 m. Telekalakítás szélesség (m) 18,0, mélység (m) 40,0, telekméret (m2) 700,0. Közműellátás Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatbavételéig el kell látni: . közműves villamos energia vezetékkel - közműves ivóvízvezetékkel - közüzemi szennyvízvezetékkel. Környezetvédelem zajvédelem falusias lakóterület üzemi zaj megengedett értéke: nappal 50 dB/A éjjel 40 dB/A, szennyvízelbánás - községi szennyvíztisztító rendszer kiépítése után annak kötelező igénybe vétele - kötelező hulladékszállítás.
c) Lf3 O 30/50 4,5 18/50/800 Az építési hely elhelyezkedése oldalhatáron álló, előkert kialakult, oldalkert 6,0 m, hátsókert 6,0 m. Beépíthetőség legnagyobb beépítettség (%) 30%, legkisebb zöldterület (%) 50%. Épület legnagyobb építménymagasság 4,5 m. Telekalakítás szélesség (m) 18,0, mélység (m) 50,0 , telekméret (m2) 800,0. Közműellátás Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatbavételéig el kell látni: - közműves villamos energia vezetékkel - közműves ivóvízvezetékkel - közüzemi szennyvízvezetékkel. Környezetvédelem zajvédelem falusias lakóterület üzemi zaj megengedett értéke: nappal 50 dB/A éjjel éjjel 40 dB/A, szennyvízelbánás - községi szennyvíztisztító rendszer kiépítése után annak kötelező igénybe vétele - kötelező hulladékszállítás.
d) Lf4 O 30/50 4,5 17/35/500 Az építési hely elhelyezkedése oldalhatáron álló, előkert kialakult, oldalkert 4,0 m, hátsókert 6,0 m. Beépíthetőség legnagyobb beépítettség (%) 30%, legkisebb zöldfelület (%) 50%. Épület legnagyobb építménymagasság 4,5 m. Telekalakítás szélesség (m) 17,0, mélység (m) 35,0, telekméret (m2) 500,0.
e) Lf5 O 30/50 4,5 15/50/700 Az építési hely elhelyezkedése oldalhatáron álló, előkert kialakult, oldalkert 4,0 m, hátsókert 6,0 m. Beépíthetőség legnagyobb beépítettség (%) 30%, legkisebb zöldfelület (%) 50%.. Épület legnagyobb építménymagasság 4,5 m. Telekalakítás szélesség (m) 15,0, mélység (m) 50,0, telekméret (m2) 700,0.
f) Lf6 O 30/50 4,5 -/-/500 Az építési hely elhelyezkedése oldalhatáron álló, előkert kialakult, oldalkert 6,0 m, hátsókert 6,0 m. Beépíthetőség legnagyobb beépítettség (%) 30%, legkisebb zöldfelület (%) 50%. Épület legnagyobb építménymagasság 4,5 m. Telekalakítás szélesség (m) -, mélység -, telekméret (m2) 500,0. Közműellátás Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni: - közműves villamos energia vezetékkel - közműves ivóvízvezetékkel - közüzemi szennyvízvezetékkel. Környezetvédelem zajvédelem falusias lakóterület üzemi zaj megengedett értéke nappal 50 dB/A éjjel 40 dB/A.
g) Lf7 O 30/50 4,5 16/40/600 Az építési hely elhelyezkedése oldalhatáron álló, előkert kialakult, oldalkert 4,0 m, hátsókert 6,0 m. Beépíthetőség legnagyobb beépítettség (%) 30%, legkisebb zöldfelület (%) 50%. Épület legnagyobb építménymagasság 4,5 m. Telekalakítás szélesség (m) 16,0, mélység (m) 40,0 , telekméret (m2) 600,0.
h) Lf8 O 30/50 6 -/-/800 Az építési hely elhelyezkedése oldalhatáron álló, előkert kialakult, oldalkert 6,0 m, hátsókert 6,0 m. Beépíthetőség legnagyobb beépítettség (%) 30%, legkisebb zöldfelület (%) 50%. Épület legnagyobb építménymagasság 6 m. Telekalakítás szélesség (m) -, mélység (m) - , telekméret (m2) 800,0.
i) Lf9 O SZ40/40 4,5 14/-/- Az építési hely elhelyezkedése oldalhatáron álló, előkert kialakult, oldalkert 4,0 m, hátsókert 6,0 m. Beépíthetőség legnagyobb beépítettség (%) 40%, legkisebb zöldfelület (%) 40%. épület legnagyobb építménymagasság 4,5 m. Telekalakítás szélesség (m) 14,0, mélység - , telekméret -. Közműellátás Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatbavételéig el kell látni: - közműves villamos energia vezetékkel - közműves ivóvezetékkel - közüzemi szennyvízvezetékkel. Környezetvédelem zajvédelem falusias lakóterület üzemi zaj megengedett értéke: nappal 50dB/A éjjel 40 dB/A. Szennyvízelbánás - a közösségi szennyvíztisztító rendszer kiépítése után annak kötelező igénybe vétele - kötelező hulladékelszállítás.
j) Lf10 O 30/50 4,5 - 6,0 14/-/900 Az építési hely elhelyezkedése oldalhatáron álló, előkert kialakult, oldalkert 4,0 m, hátsókert 6,0 m. Beépíthetőség legnagyobb beépítettség (%) 30%, legkisebb zöldfelület 50%. Épület legnagyobb építménymagasság 4,5 m - 6,0 m. Telekalakítás szélesség (m) 14,0, mélység (m) - , telekméret (m2) 900,0.
k) Lf11 O 30/40 4,5 14/-/600 Az építési hely elhelyezkedése oldalhatáron álló, előkert kialakult, oldalkert 4,0 m, hátsókert 6,0 m. Beépíthetőség legnagyobb beépítettség (%), legkisebb zöldfelület 40%. épület legnagyobb építménymagasság 4,5 m. Telekalakítás szélesség (m) 14,0, mélység (m) -, telekméret (m2) 600,0.
l) Lf12 O 30/50 4,5 -,6,0 14/-/900 Az építési hely elhelyezkedése oldalhatáron álló, előkert kialakult, oldalkert 4,0 m, hátsókert 6,0 m. Beépíthetőség legnagyobb beépítettség (%) 30%, legkisebb zöldfelület (%) 50%. Épület legnagyobb építménymagasság 4,5 m - 6,0 m. Telekalakítás szélesség (m) 14,0, mélység (m) -, telekméret (m2) 900,0. Épület elhelyezése Az utcafronton álló épület építménymagassága nem haladhatja meg a 4,5 m-t. A legfeljebb 6,0 m építménymagasságú főépületet az építési hely előkert határvonalától legalább 10,0 m távolságra lehet elhelyezni. A legfeljebb 6,0 m építmény magasságú főépületet csak az utcafronton álló főépület megléte esetén, vagy azzal egyidejűleg építhető, egymáshoz közvetlenül csatlakoztatva, vagy köztük legfeljebb 10,0 m távolság megtartásával. Lakásszám Az övezet 1500m2 nagyságot meghaladó telkein legfeljebb két darab két lakásos lakóépület vagy egy darab négy lakásos lakóépület helyezhető el. Közműellátás Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni: - közműves villamos energia vezetékkel - közműves ivóvízvezetékkel -közüzemi szennyvízvezetékkel. Környezetvédelem zajvédelem falusias lakóterület üzemi zaj megengedett értéke nappal 50 dB/A éjjel 40 dB/A, szennyvízelbánás a község szennyvíztisztító endszer kiépítése után annak kötelező igénybe vétele - kötelező hulladékelszállítás.
m) Lf13 O 30/50 INT 4,5 -/-/2500 Az építési hely elhelyezkedése oldalhatáron álló, előkert kialakult, oldalkert kialakult, hátsókert 6,0 m. Beépíthetőség legnagyobb beépítettség (%) 30%, legkisebb zöldfelület (%) 50%. Épület legnagyobb építménymagasság 4,5 m. Telekalakítás szélesség (m) -, mélység (m) -, telekméret 2500,0. Kizárólagos használat Települési intézmények (polgármesteri hivatal).
n) Lf14 O 30/50 INT 6,5 50/-/8000 Az építési hely elhelyezkedése oldalhatáron álló, előkert kialakult, oldalkert 6,5 m, hátsókert 6,0 m. Beépíthetőség legnagyobb beépítettség (%) 30%, legkisebb zöldfelület (%) 50%. Épület legnagyobb építménymagasság 6,5 m. Telekalakítás szélesség (m) 50,0, mélység (m) -, telekméret 8000,0. Kizárólagos használat Oktatás, kulturális intézmények.
o) Lf15 O 30/50 K,VSZ 4,5 -/-/2000 Az építési hely elhelyezkedése oldalhatáron álló, előkert kialakult, oldalkert -, hátsókert 6,0 m. Beépíthetőség legnagyobb beépítettség (%) 30%, legkisebb zöldfelület (%) 50%. Épület legnagyobb építménymagasság 4,5 m. Telekalakítás szélesség (m) -, mélység (m) -, telekméret (m2) 2000,0. Kizárólagos használat Kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató létesítmények. Közműellátás Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni: - közműves villamos energia vezetékkel - közműves ivóvízvezetékkel - közüzemi szennyvízvezetékkel. Környezetvédelem zajvédelem falusias lakóterület üzemi zaj megengedett értéke: nappal 50 dB/A éjjel 40 dB/A, szennyvízelbánás - községi szennyvíztisztító rendszer kiépítése után annak kötelező igénybe vétele - kötelező hulladékszállítás.
p) Lf16 O 30/50 INT 4,5 -/-/700 Az építési hely elhelyezkedése oldalhatáron álló, előkert kialakult, oldalkert kialakult, hátsókert kialakult. Beépíthetőség legnagyobb beépítettség (%) 30%, legkisebb zöldfelület (%) 50%. Épület legnagyobb építménymagasság 4,5 m. Telekalakítás szélesség (m) - , mélység (m) -, telekméret (m2) 700,0. Kizárólagos használat Települési intézmények.
q) Lf17 O 30/50 OKT 6,0 18/40/700 Az építési hely elhelyezkedése oldalhatáron álló, előkert kialakult, oldalkert 6,0 m, hátsókert 6,0 m. Beépíthetőség legnagyobb beépítettség (%) 30%, legkisebb zöldfelület (%) 50%. Épület legnagyobb építménymagasság 6,0 m. Telekalakítás szélesség (m) -, mélység (m) -, telekméret (m2) 700,0. Kizárólagos használat Oktatási intézmények. Közműellátás Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni: - közműves villamos energia vezetékkel - közműves ivóvízvezetékkel - közüzemi szennyvízvezetékkel. Környezetvédelem zajvédelem falusias lakóterület üzemi zaj megengedett értéke : nappal 51dB/A éjjel 40 dB/A, szennyvízelbánás - a községi szennyvíztisztító rendszer kiépítési után annak kötelező igénybe vétele - kötelező hulladékszállítás.
14. Gazdasági terület
24. § A gazdasági terület besorolása sajátos használat szerint: a )kereskedelmi, szolgáltató Gksz
15. Kereskedelmi, szolgáltató terület
25. § (1) A területen a főúti forgalom kiszolgálására és a nem alapfokú települési igények kielégítésére szolgáló, jelentéktelen mértékben zavaró hatású kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató, szálláshely szolgáltató úti kiszolgáló létesítmény építhető.
(2) Övezeti előírások
a) Gksz1 Sz 50/50 6,0 50/60/3000 Az építési hely elhelyezkedése szabadon álló, előkert 10,0 m, oldalkert 5,0 m, hátsókert 6,0 m. Beépíthetőség legnagyobb beépítettség (%) 50%, legkisebb zöldfelület (%) 50%. Épület legnagyobb építménymagasság 6,0 m. Telekalakítás szélesség (m) 50,0 m, mélység (m) 60,0 m, telekméret(m2) 3000 m2. Egyéb Az SZ-J1 terven jelölt helyen és szélességben védőfásítást kell telepíteni, legkésőbb az újonnan épült épületek használatba vételéig.
b) Gksz2 SZ 30/50 6,0 -/-/1500 Az építési hely elhelyezkedése szabadon álló, előkert 6,0 m, oldalkert 15,0 m, hátsókert 15,0 m. Épület legnagyobb építménymagasság 6,0 m. Telekalakítás szélesség (m) -, mélység (m) -, telekméret(m2) 1500,0 m2. Egyéb -.
c) Gksz3 Sz 30/50 6,0 25/35/800 Az építési hely elhelyezkedése szabadon álló, előkert 6,0 m, oldalkert 15,0 m, hátsókert 15,0 m. Beépíthetőség legnagyobb beépítettség (%) 30%, legkisebb zöldfelület (%) 50%. Épület legnagyobb építménymagasság 6,0 m. Telekalakítás szélesség (m) 25,0 m. mélység (m) 35,0 m, telekméret (m2) 800,0 m2. Egyéb -.
16. Különleges terület
26. § A különleges terület besorolása sajátos használat szerint a) mezőgazdasági üzemi terület KMü
27. § (1) A mezőgazdasági üzemi területek az Sz-J1 és Sz-J2 terven KMü jellel jelölt területek.
(2) A területen az üzemek működéséhez szükséges épületek és technológia létesítmények helyezhetők el.
(3) Övezeti előírások:
a) Beépítési mód: szabadonálló
b) Építési hely határai:
ba) előkert. 10,0m
bb) oldalkert 10,0m
bc) hátsókert 10,0m
c) Megengedett legnagyobb beépítettség: 40%
d) Kialakítandó legkisebb zöldfelület: 40%
e) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,5 m
f) Alakítható legkisebb telekterület: 3000m2
17. Közlekedési és közműterület
28. § (1) Közlekedési területek az SZ-J1 és SZ-J2 jelű tervlapokon KÖu jellel feltüntetett közútterületek, KÖk jellel feltüntetett vasút területe, közműterület a Köm jelű árok területe.
(2) A közlekedési területek szabályozási szélessége:
a) „M” jellel ellátott utak szabályozási szélessége meglévő, megmaradó
b) számadattal jelölt új, vagy megváltozott szélességű utak szabályozási szélességét az SZ-J1 terven jelöltnek megfelelően kell kialakítani.
(3) Az SZ-J1 terven nem jelölt kiszolgáló utak szabályozási szélessége:
a) gazdasági területen: 22,0 m
b) településközpont vegyes területen, lakóterületen:
ba) egyoldali beépítés esetén: 12,0 m
bb) kétoldali beépítés esetén: 16,0 m
(4) Az SZ-J1 jelű az SZ-J2 jelű tervlapon KÖu jellel ellátott területek a település úthálózatában betöltött szerepük szerint az alábbi útkategóriába tartoznak.
a) KÖu F főút
b) KÖu M országos mellékút
c) KÖu Te települési mellékút
d) KÖu MG mezőgazdasági területeket feltáró út
e) KÖu kiszolgáló út
f) KÖu Kp kerékpáros út
g) KÖu GYA gyalogos út
h) KÖu SZ szerviz út
i) KÖm árok közműterület, árok
k) KÖu GYF gyorsforgalmi út (autóút)
l) KÖu GY gyűjtőút
(5) A KÖu jelű közlekedési területek számára az SZ-J1,2 terveken jeölt területe biztosítni kell.
(5a) Az SZ-J2 tervem jelölt tervezett szabályozási vonalak útépítési tervekkel pontosítottan legfeljebb + - 5,0m mértékkel elmozdíthatók.
(5b) A KÖ u (M) Te és a KÖu (M) GY jelű utak besorolása mindaddig a zárójelen belüli kategóriának megfelelő marad, amíg az érintett szakaszoknak az országos közúthálózatból való kivonása meg nem történik.
29. § Vasúti területek az Sz-J1, Sz-J2 terven KÖk jellel jelölt területek. a) A vasúti területeken csak a vasúti közlekedést kiszolgáló építmények helyezhetők el.
30. § (1) Közlekedési létesítmények védőterülete külterülete
a) 85.sz. főút tengelyétől számított 100,0 – 100,0 m
b) 8603.sz országos mellékút tengelyétől számított 50,0 – 50,0 m
c) 8.sz. vasúti fővonal szélső vágányától számított 50,0 – 50,0 m
(2) Az országos közutak és az országos közforgalmú vasútvonal védőterületére vonatkozó előírásokat a mindenkor hatályba lévő jogszabályok tartalmazzák.
18. Zöldterület
31. § (1) Zöldterületek az SZ-J1 tervlapon Z jellel feltüntetett területek.
(2) A zöldterület övezetei:
a) közpark Zkp
b) díszkert Zdk
(3) A gyorsforgalmi út (autóút) tengelyétől számítottan legalább 50-50 m szélességű védelmi övezetet kell létrehozni. A védelmi övezet nem lehet lakóépület, üdülőépület, oktatási, egészségügyi, szoviális és igazgatási épület, kivéve a telepítésre kerülő, illetva amár működő légszennyező források működésével összefüggő építményt.
32. § (1) A közparkban épület nem építhető, a melléképítmények közül a kerti melléképítmények helyezhetők el.
(2) A díszkertben a temető kiszolgálására (pl: virágüzlet) elhelyezhető épület a terület legfeljebb 2%-os beépítésével. Az építési hely határát az SZ-J1 terv rögzíti.
(3) Az új utcákat legalább egy oldalon fásítani kell.
19. Erdőterület
33. § (1) Erdőterületek a földhivatali nyilvántartási térképen erdőként, valamint az SZ-J1 és SZ-J2 jelű tervlapokon E jellel jelölt területek.
(2) Az erdőterület övezeti felosztása az erdő rendeltetése szerint:
a) védő és védelmi célú erdő Ev
b) gazdasági erdő Eg
34. § (1) A védelmi erdők övezetében építmény nem építhető.
(2) A gazdasági erdők övezetében az elsődleges rendeltetést nem akadályozó, a turizmust, természetjárást szolgáló erdei melléképítmények, továbbá az erdőműveléshez szükséges építmények helyezhetők el.
(3) Az épületek megengedett legnagyobb építménymagassága 3,5 m, az épületek elhelyezésére alakított telek legnagyobb beépíthetősége 20%.
20. Mezőgazdasági terület
35. § (1) Mezőgazdasági területek az SZ-J1, Sz-J2 jelű tervlapon Má jellel feltüntetett területek.
(2) A mezőgazdasági terület besorolása sajátos használat szerint: a) Általános mezőgazdasági övezet Má
(3) Az Má, és Má1 jelű övezetekben az OTÉK 29 §-nak megfelelően lehet építményeket elhelyezni, továbbá az OTÉK 32. §.-ban felsorolt létesítmények helyezhetők el.
(4) Az Má1 jelű övezetekben a 253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelet 29. § (5) bekezdésének megfelelően birtokközpont létrehozható.
21. Vízgazdálkodási terület
36. § (1) Vízgazdálkodási területbe tartoznak az SZ-J1 és SZ-J2 jelű terveken V jellel jelölt területek
(2) A vízfolyások és a vízfelületek fenntartási sávja a part élektől számított 6,0-6,0 m-es területsáv.
(3) A vízfolyások, vízfelületek fenntartási sávján belül építmény nem építhető.
22. Különleges, beépítésre nem szánt területek
37. § A különleges terület besorolása a sajátos használat szerint:
a) temető területe KT
b) kegyeleti park KKegy
c) sportpálya KSp
d) szabadidőpark területe KSzp
e) táborhely KTh
f) bányaterület KB
38. § (1) Temető terület az Sz-J1 terven KT jellel jelölt terület.
(2) A temető területét kizárólag a temető céljára lehet felhasználni.
(3) A területen csak a sírkert és a temető működéséhez szükséges fenntartó épületek helyezhetők el. A beépítés mértéke legfeljebb 2%, az épületmagasság legfeljebb 6,0 m lehet.
(4) A sírkerten és az épületen kívül eső területen fásszárú növényzetet kell telepíteni. A növényzet számára fenntartott terület 10%-a leburkolható.
(5) A temető védőterülete a telekhatártól számított 50 m széles területsáv. A temető védőterületén belül kegyeletsértő, a temető működését zavaró létesítmény (pl. vendéglátóhely) nem építhető.
39. § Kegyeleti park területe az Sz-J1 terven KKegy jellel jelölt terület. a) A kegyeleti park területén épületet elhelyezni nem lehet.
40. § Sportpálya területe az Sz-J1 terven KSp jellel jelölt terület övezeti előírásai:
a) Beépítési mód: szabadonálló
b) Megengedett legnagyobb beépítettség: 3%
c) Kialakítandó legkisebb zöldfelület: 90%
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,5 m
e) Alakítható legkisebb telekterület: 4000 m2
41. § Szabadidőpark terület az Sz-J1, Sz-J2 terven K Szp 1és K Szp 2jellel jelölt terület.
a) A K Szp 1jelű szabadidőpark területén lovas pályák, pihenőpark, sportpályák, játszótér, esőbeálló, elsősegélyhely és park alakítható ki. A területen épület nem helyezhető el. A területen található kubikgödrök rekultivációjáról gondoskodni. kell
b) A K Szp 2jelű szabadidőpark területen egy horgász tanyaház építhető, a terület legfeljebb 3%-ának beépítésével. Az épület legfeljebb 4,5 m magas lehet. Az épületet az SZ-J2 terven jelölt építési helyen belül lehet elhelyezni.
42. § Táborhely területe az SZ-J2 jelű terven K Th jellel jelölt terület.
43. § (1) Bányaterület az SZ-J2 jelű terven K B jellel jelölt terület.
(2) A területen a bányaműszaki tervek és engedélyek szerint kavicsbányászat folytatható.
(3) A bányaterületen csak a bányaműveléshez kapcsolódó épületek (kiszolgáló és irodaépület) helyezhetők el.
(4) A bányaterület telkein az SZ-J2 jelű terven jelölt helyeken és szélességben többszintes növénysávot (fa, cserje) kell telepíteni.
(5) A KB1 övezet előírásai
a) Építési hely határa: a telekhatároktól mért 10,0m
b) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5m, a megengedett legnagyobb beépítettség 10%-ának mértékéig terjedő területnagyságban a műtárgyak építménymagassága 15m lehet.
c) Megengedett legnagyobb beépítettség: 2%
d) Egyéb: 1. Utóhasznosítás: sporthorgászati, üdülési célú vízfelület. Az utóhasznosítás során a vízfelületen kívüli területek legalább 50%-án, őshonos növényfajok felhasználásával, ligetes kialakítású, három szintes fásítást kell létrehozni.2. Az övezetet vasútvonal 50m széles védősávja érinti.3. Az övezetben régészeti lelőhely található.
44. § (1) Az SZ-J2 terven szélerőművek elhelyezésére vizsgálható területként megjelölt területen belül szélerőművek, az alábbiak szerint állítható fel:
(2) A szélerőművek teljes (a torony + a lapát) magassága legfeljebb 150 m lehet.
(3) A szélerőművek számára tornyonként igénybe vehető terület legfeljebb 3500 m2 lehet a hozzájuk vezető utat nem számítva.
(4) A szélerőművek helykijelölésénél szükség esetén fotomontázzsal igazolni kell a műemlékek és helyi jelentőségű értékek zavarásmentes látványát
(5) Hatályát vesztette
(6) Hatályát vesztette
(7) hatályát vesztette
23. Közműellátás
45. § A lakó, a különleges, és a gazdasági területeket legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:
a) villamos energiával
b) ivóvízzel
c) közműves szennyvízelvezetéssel
d) csapadékvíz elvezetésére szolgáló nyílt árokkal vagy zárt csapadékcsatornával.
46. § (1) Közművek védőterülete
a) középnyomású gázvezeték
aa) 90 mm átmérő felett csőtengelytől mért 5,0- 5,0 m
ab) 90 mm átmérő alatt csőtengelytől mért 4,0- 4,0 m
b) 20 kV-os elektromos vezeték szélső szálától mért 5,0- 5,0 m
széles területsáv.
(2) A gázvezetékek védőterületére vonatkozó előírásokat az erre vonatkozó, mindenkor hatályba lévő jogszabályok rögzítik.
(3) Az elektromos vezetékek védőterületére vonatkozó előírásokat az erre vonatkozó, mindenkor hatályba lévő jogszabályok rögzítik.
(4) hatályát vesztette
Hatályba léptető és záró rendelkezések
47. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg a 6/2001.(IX.03.) ÖKT számú rendelet hatályát veszti.