Farád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2011. (II. 15.) önkormányzati rendelete

a köztemető fenntartásáról és a temetkezés rendjéről

Hatályos: 2022. 12. 23- 2022. 12. 23

Farád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2011. (II. 15.) önkormányzati rendelete

a köztemető fenntartásáról és a temetkezés rendjéről

2022.12.23.

Farád Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló többszörösen módosított 1990. évi LXV. tv.-ben kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. tv., valamint az annak végrehajtására kiadott 145/1999. (X.1.) Korm. rendeletben, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. tv.-nek a halottakkal kapcsolatos rendelkezései végrehajtásáról, valamint a rendkívüli halál esetén követendő eljárásról szóló 34/1999. (IX. 24.) BM-EüM-IM. együttes rendeletben foglaltakra, az alábbi rendeletet alkotja:

Általános rendelkezések

1. § (1) Ezen rendelet hatálya kiterjed Farád község területén lévő köztemetőkre, az ott végzett temetkezési és temető-fenntartási tevékenységre.

(2) A rendelet személyi hatálya kiterjed az eltemettető(k)re, a köztemetőben temetkezési szolgáltatást ellátó, valamint a köztemetőben egyéb temetői munkát (pl.: emlékkő állítás) végző természetes és jogi személyekre, jogi személyiség nélküli szervezetekre.

(3) Működő köztemető a farádi 0873 helyrajzi számú evangélikus és a 0879/3 helyrajzi számú katolikus temető.

(4) A Római Katolikus Egyházközség tulajdonát képezi a farádi 0879/3 helyrajzi számú temető.

(5) Farád Község Önkormányzat Képviselő-testülete a 86/2008.(X.30.) határozatával 2009. január 1. napjával kezdődően átvette a Római Katolikus Egyházközségtől a temető kezelői jogát.

(6) A temető fenntartásáról az Önkormányzat az Egyházközséggel kötött feladat-ellátási szerződés szerint gondoskodik.

(7) Az Evangélikus Egyházközség tulajdonát képezi a farádi 0873 helyrajzi számú temető.

(8) Farád Község Önkormányzat Képviselő-testülete a 40/2009.(IV.27.) határozatával 2009. június 1. napjával kezdődően átvette az Evangélikus Egyházközségtől a temető kezelői jogát.

(9) A temető fenntartásáról az Önkormányzat az Egyházközséggel kötött feladat-ellátási szerződés szerint gondoskodik.

2. § (1) A farádi köztemetők létesítéséről, fenntartásáról Farád Község Önkormányzata gondoskodik. Üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat temetőgondnok alkalmazásával látja el.

(2) Temető létesítéséről, bővítéséről, esetleg újra használatba vételéről a képviselő-testület a helyi építési szabályzat figyelembevételével, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) és az Országos Műemlékvédelmi Hivatal véleményének kikérésével határoz.

(3) Farád Község Önkormányzata gondoskodik a helyi viszonyoknak megfelelően a jelenleg működő köztemetők fenntartásáról, valamint az ott folyó temetkezési és a rendelet szerinti egyéb tevékenységek végzéséről.(4) A köztemetőben a fenntartó köteles az elhunyt személyére, vallási, illetőleg lelkiismereti meggyőződésére, valamint faji csoporthoz tartozására, nemzeti-etnikai hovatartozására, a halál okára, vagy bármely más megkülönböztetésre tekintet nélkül lehetővé tenni a halottak eltemetését.

Temetkezési helyek és szokások

3. § (1) Halottat eltemetni, az elhamvasztott halott maradványait elhelyezni a

(2) bekezdésben foglaltak kivételével – a temetőben létesített temetési helyen szabad.(2) Az eltemettető vagy egyetértésével más hozzátartozó kívánságára az urnát – az átvétel egyidejű igazolása mellett – ki kell adni és ennek megtörténtét a nyilvántartásban is fel kell jegyezni.(3) A köztemetőben történő eltemetésre az üzemeltető ad engedélyt.

4. § (1) A temetőt sírhely-táblákra és urnasírhelyre alkalmas területre lehet felosztani.

(2) A táblákat folyószámmal ellátott sorokra, a sorokat pedig sorszámokkal sírhelyekre kell felosztani.

(3) A sírhelyeket a temetés alatt álló sírhely-táblákban – főszabályként – folytatólagos sorrendben kell felhasználni.

(4) A betelt sírhely-táblákat az utolsó temetés napjával le kell zárni. A lezárt táblákban csak rátemetéssel lehet temetni.

(5) Az elhamvasztott halott hamvait tartalmazó urnát a temetőn belül sírhelyben (rátemetéssel) és urnasírban lehet elhelyezni.

(6) A lezárt temetőkben temetkezési tevékenységet nem lehet folytatni. A lezárt temetőt mindaddig kegyeleti helyként kell gondozni, amíg felszámolásáról döntés nem születik.

(7) Lezárt temetőből és sírhely-táblából a holttest maradványokat exhumálás útján lehet áthelyezni a használatban lévő temetőbe /sírhely-táblába/.Az exhumálást csak az illetékes tiszti főorvos engedélye és előírásai szerint lehet elvégezni, lezárt temetőből történő elszállításhoz az üzemeltető külön engedélye is szükséges.

5. § (1) Az egyes temetkezési helyekért az elhunyt hozzátartozójának, illetve az eltemetésre kötelezettnek díjat kell fizetni. A temetési helyért az önkormányzat:

a) egyes sírhely esetén 5.000.- Ft

b) dupla sírhely esetén 10.000.- Ft-

c) urnás sírhely esetén 2.000.- Ft-

c) gyermeksírhely ------- Ft megváltási díjat állapít meg, melynek mértékét 2 évente felülvizsgálja.

(2) A temetési hely feletti rendelkezési jog időtartama:a) sírhely esetén 25 évb) urnafülke, urnasírhely esetén 10 év Az üzemeltető az a) és b) pont szerinti temetkezési helyek kétszeres időtartamra történő megváltását is engedélyezheti.

(3) A használati idő eltelte után a temetkezési helyek – külön tiltó rendelkezés hiányában – újabb ciklusra megválthatók.

(4) Ha a használati idő leteltét követően a temetkezési helyeket 3 éven belül ismételten nem váltják meg, az üzemeltető jogosult azt minden megtérítés nélkül újból felhasználni.

(5) Sírhely-tábla vagy egész temető lezárásáról, illetőleg kiürítéséről az Önkormányzat Képviselő-testülete dönt. A temető kiürítését megelőzően azt 3 alkalommal egy országos lapban és a helyi hirdetőtáblákon, valamint a temetői hirdetőtáblán is közhírré kell tenni úgy, hogy az első közzététel a kiürítés előtt 6 hónappal, a továbbiak pedig 2 havonta történjenek.

(6) Ha a használat a (4) és (5) bekezdésben foglalt okok miatt szűnik meg, a temetkezési hely feltárásakor a kiürített sírokból származó holttest maradványokat közös sírhelyben kell elhelyezni, amelyről az elhunyt hozzátartozói, az ő rendelkezésük hiányában a kegyeleti szokások, valamint a közegészségügyi előírások betartása mellett az üzemeltető köteles gondoskodni.

(7) A temetkezési helyek használatának jogát magánszemélyek között átruházni nem lehet, de a sírhelyet újraváltó hozzátartozó használati jogot szerez.

(8) Lezárt temető vagy temetőrész betemetett sírja felett létesített síremlék a használati idő le nem jártáig – kegyeleti szempontból – nem idegeníthető el, és más sírra nem helyezhető át.

(9) Kiürítés során a temetőben felállított síremléket lebontani, áthelyezni, azzal rendelkezni csak az üzemeltetővel történt előzetes bejelentés után szabad. A rendelkezési jogosultságot a bejelentés során valószínűsíteni kell. Mindez csak a temetőrész lezárásakor gyakorolható.

(10) A temettető kívánságára történő halott- illetőleg urna áthelyezés vagy urna kiadás folytán megürült sírhelyek és urnafülkék számlával igazolt megváltási díjának időarányos részét a jogosult részére vissza kell fizetni.

6. § (1) A temetői sírhelyek méretei:

a) Felnőtt sírhely: 2,10 m hosszú 2,00 m mély 0,90 m széles

b) Urna földbe temetésénél: 0,80 m hosszú1,00 m mély 0,60 m széles

(2) A sírok egymástól való oldaltávolságának 60 cm-nek kell lennie. A sírdombok magassága legfeljebb 50 cm lehet.

(3) Felnőtt sírhelydíj befizetése mellett a felnőtt sírhely-táblába 10 éven aluli gyermek is temethető. Ilyen esetben azonban a sír méreteinek a felnőtt sír méreteivel azonosnak kell lenni.

(4) Az elhalálozástól számított öt éven belül sír felnyitására engedély hamvasztás, más temetőbe való áthelyezés és rátemetés céljából, illetve a nyomozó hatóság rendelkezésére adható. A kolerában, pestisben, leprában, sárgalázban, kiütéses tífuszban, takonykórban, AIDS-ben, vírusos hemorrhagiás lázban elhunytak temetési helyének megnyitására csak az elhalálozástól számított egy év elteltével adható engedély.

(5) A sírhelyeket kifalazni, kibetonozni nem lehet.

(6) A sírhelyeken sírdomb kialakítása (felhantolás) nem kötelező, kérésre külön e célra kijelölt sorban hantolatlan sírhely is kialakítható.

(7) Rátemetés esetén – a balesetek elkerülése végett – a síremléket a temettetőnek le kell bontania és újból biztonságosan fel kell állítania.

7. § (1) A síremlék fenntartásáról annak létesítője (örököse) köteles gondoskodni. Ha a síremlék összeomlásától lehet tartani, az üzemeltető felszólíthatja a fenntartásra kötelezett személyek bármelyikét, hogy gondoskodjanak a helyreállításáról. Ha a felhívás eredménytelen marad, a fenntartó elrendelheti a síremlék eltávolítását, illetőleg a sírba való további temetkezést megtilthatja.

(2) Közvetlen veszély fennállása esetén a felhívás kötelező. A felhívást – a temetési hely megjelölésével – a temető hirdetőtábláján 90 napra ki kell függeszteni.

(3) A holttest elhamvasztásához – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a tiszti főorvos engedélye szükséges.

(4) A kórházban elhunyt személy, valamint rendőri intézkedéssel boncolásra szállított holttest elhamvasztását a boncorvos engedélyezi.

Temetkezési szolgáltatások

8. § (1) Az engedéllyel rendelkező temetkezési szolgáltatók kötelesek együttműködni a köztemető üzemeltetőjével, az illetékes hatóságokkal, más szolgáltatókkal és érdekeltekkel.

(2) A temetkezési szolgáltatás végzése és a szertartás ideje alatt a szolgáltatást, szertartást végző felelős a köztemető rendjének betartásáért, oly mértékben amennyire a tevékenysége kiterjed.

(3) A köztemetőben a temetkezési szolgáltatást végző vállalkozónak a létesítmények használatáért igénybevételi díjat kell fizetni.

(4) A létesítmény-használati díj: 11.250.- Ft (bruttó összeg).

9. § (1) A temetés módjára, illetve a hamvasztásra az elhunytnak életében tett nyilatkozata, ennek hiányában a temetésről (hamvasztásról) gondoskodó személy rendelkezése az irányadó.

(2) A rendelkezésre jogosultságot az üzemeltető csak akkor köteles vizsgálni, ha azzal kapcsolatban kifogást jelentettek be. Ha a jogosultságot az üzemeltető nem tudja megállapítani, akkor a bíróság vagy a gyámhatóság döntését kell kérni. A vita lezárásáig a halott nem temethető el.

10 § (1) A felravatalozott koporsót – az eltemettető kívánságára a búcsúztatás (szertartás) megkezdéséig nyitva lehet tartani. Nem lehet nyitva tartani az oszlási vagy roncsolt állapotban lévő holttest koporsóját.

(2) A fertőző betegségben elhunytak koporsóját légmentesen lezárt állapotban kell felravatalozni, és azt felnyitni nem szabad. A gyászolók a koporsóval nem érintkezhetnek.

11. § (1) A temetkezési hely birtokosa által végezhető munkák:

a) egynyári vagy évelő lágyszárú dísznövények ültetése, ápolása,

b) cserepes, vágott- és művirág, koszorú elhelyezése,

c) olyan fás szárú növények ültetése, melyek kifejlett állapotban sem érik a 2 méteres magasságot és beletartoznak az üzemeltető által engedélyezett faj- és fajtacsoportba.

(2) A sírhely birtokosa köteles a sírhely gondozását, gyomtalanítását rendszeresen elvégezni, ellenkező esetben az üzemeltető a sírdombot megszüntetheti, s azt elgyepesítheti.

12. § (1) Síremlék állításához, valamint – a 11. §-ban felsoroltakon kívüli – egyéb munkálatokhoz az üzemeltető előzetes engedélye szükséges. Be kell jelenteni továbbá ezen munkálatok végzésének időpontját és várható időtartamát.

(2) Az előírt engedély hiánya vagy az attól való eltérés esetén, továbbá a 11.§ (2) bekezdésében szereplő kötelezettség elmulasztásakor az üzemeltető:

a) A sírhely birtokosát – határidő kitűzésével – felhívja a sérelmes állapot megszüntetésére.

b) A felhívás eredménytelensége esetén a szükséges munkát elvégzi (elvégezteti) és annak költségeit áthárítja a sírhely birtokosára.

Nyilvántartások vezetése

13. § (1) Halottat csak halott-vizsgálati bizonyítvány alapján szabad eltemetni vagy elhamvasztani. A halott-vizsgálati bizonyítvány egy példányának megőrzéséről az üzemeltető gondoskodik.

(2) A temető fenntartója az új sírparcellák megnyitása előtt köteles gondoskodni a sírnyilvántartási térkép elkészítéséről és annak jegyző által történő jóváhagyásáról- A temetőtérképet a temető-nyilvántartó könyvvel összhangban az üzemeltető köteles vezetni. A temetés rend megváltoztatása (sírok átminősítése) csak a jegyző engedélyével történhet a térkép módosításával. A temető dokumentációkat a temető kiürítésének elrendeléséig az üzemeltetőnek a tűztől védve, páncélszekrényben kell megőriznie, azt követően pedig átadnia a Győr-Moson-Sopron Megyei Levéltárnak.

(3) A nyilvántartó könyvbe minden temetést (urnaelhelyezést) időrend szerint a következő adatokkal kell bejegyezni: folyószám, a temetés (urnaelhelyezés vagy a hamvak szétszórásának) napja, az elhalt neve, születési neve, születési ideje, anyja neve, lakcíme és a síremlékre vonatkozó bejegyzések. A nyilvántartó könyvhöz betűsoros névmutatót kel vezetni, amely az eltemetett halottak nevét és sírhelyeik pontos megjelölését tartalmazza. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a megváltásra jogosult személy nevét és címét.

(4) Külön jegyzéket kell vezetni a temetőben elhelyezett halva született magzatokról. A jegyzékben fel kell tüntetni a halva született magzat anyjának nevét, az elhantolás (urnaelhelyezés) időpontját és a föléje tűzött fejfa sorszámát.

(5) A nyilvántartási adatokról tájékoztatást – a halott nevének, a temetés időpontjának és a temetkezés helyének kivételével – csak bírósági és hatósági eljárásokhoz lehet adni.

14. § (1) A temető nyitva tartása:- nyári időszámítás idején: 06,00 – 21,00 óráig (április 1 – október 31.)- téli időszámítás idején: 07,00 – 18,00 óráig (november 1 – március 31.)Halottak napja alkalmával a temető egész nap nyitva tart.

(2) A köztemetőben a járműforgalom – kivéve köztemető fenntartását és a temetkezési szolgáltatásokat ellátó járműveket – tilos.

(3) A köztemetőben mindenki köteles a helynek, a kegyeletnek megfelelő magatartást tanúsítani.

(4) A köztemető területén 12 éven aluli gyermek csak felnőtt felügyelete mellett tartózkodhat.

(5) A temető területére kutyát bevinni – a vakvezető kutyák kivételével – tilos.

(6) A temetőben a kegyeleti tárgyakat, a sírokra ültetett növényeket, valamint a sírok díszítésére szolgáló anyagokat beszennyezni tilos.

(7) A sírhelyek gondozása során keletkező hulladékot a kijelölt gyűjtőhelyeken kell összegyűjteni, a sírhelyek között az nem tárolható.

(8) A sírok és az urnasírok kerítéssel nem határolhatók körül.

(9) A temetőkben ügyelni kell arra, hogy a gyertyagyújtás tűzveszélyt ne okozzon.

(10) A nyitva tartás rendjét a temető bejáratánál ki kell függeszteni.

15. § (1) Az üzemeltető hozzájárulása szükséges építőanyagnak a temetőbe való beszállításához, építési vagy bontási munkák elvégzéséhez.(2) A köztemetőben vállalkozásszerűen munkát végző vállalkozások temető-fenntartási hozzájárulást fizetnek. (3) Az alkalmanként fizetendő temető-fenntartási hozzájárulás mértéke: 250.-Ft/alkalom(4) Nem kell temető-fenntartási hozzájárulást fizetni, ha a tevékenység meglévő síremlék helyreállítására, felújítására vagy javítására irányul.(5) A temető területéről sírkövet, síremléket és fejfát – vagyonvédelmi okokból – csak a temető üzemeltetőjének történt előzetes bejelentés után szabad kivinni.

16. § A panaszügyintézés az üzemeltető feladata.

17. §1

18. § A temetői munkák során, így különösen: rátemetés, exhumálás, áthelyezés, talált értékekről /ékszer, nemesfémből készült protézis/, és a találás körülményeiről az üzemeltetőnek jegyzőkönyvet kell felvenni. A talált érték biztonságos megőrzéséről gondoskodni szükséges a jogosultnak történő átadásáig.

Hatályba léptető rendelkezések

19. § (1) Ez a rendelet 2011. március 1. napján lép hatályba.

(2) Ezzel egyidejűleg hatályát veszti Farád Község Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2007. (XI.30.) rendelete a köztemető fenntartásáról és a temetkezés rendjéről és az azt módosító 22/2008. (XII.12.) rendelet.

1

A 17.§-t hatályon kívül helyezte a tiltott közösségellenes magatartásokról szóló 13/2012. (V.31.) önkormányzati rendelet 5. § (2) bekezdésének g) pontja