Szentpéterszeg Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2002. (I. 22.) önkormányzati rendelete

Szentpéterszeg Helyi Építési Szabályzata

Hatályos: 2002. 01. 22- 2011. 09. 07

Szentpéterszeg Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2002. (I. 22.) önkormányzati rendelete

Szentpéterszeg Helyi Építési Szabályzata

2002.01.22.

Szentpéterszeg Önkormányzati Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. Évi LXXVIII. törvény felhatalmazása és az 1990. Évi LXV. tv. 16. §. alapján, az építés helyi rendjének biztosítása érdekében, az alábbi rendeletet alkotja:

SZENTPÉTERSZEG

HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA

A rendelet hatálya

1. § (1) A Helyi Építési Szabályzat (a továbbiakban :HÉSZ) hatálya a település teljes igazgatási területére kiterjed.

(2) E kör alaprendelete a Kormány 253/1997. (XII. 20.) sz. Korm. Rendelete.

(3) A település igazgatási területén építési telket és területet alakítani, területet felhasználni, épületet, építményt bontani, építeni, átalakítani, felújítani, e tevékenységekre hatósági engedélyt adni, a (2) bekezdésben meghatározott alaprendelet, valamint a város helyi építési szabályzata alapján szabad.

(4) Jelen szabályzat szerves részét képezik az igazgatási területre készített szabályozási tervlapok.

- Sz-1 Külterület szabályozási terv M= 1:10 000

- Sz-2 Belterület szabályozási terv M= 1: 2880

(5) Továbbtervezésre szánt, (a vonatkozó szabályozási tervek elkészültéig, külön önkormányzati rendelet alapján, változtatási tilalom alatt álló) területek:

a) A település belterületének déli oldala és a Berettyó folyó között kijelölt Hétvégiházas üdülőterület.

(6) A szabályozási tervlapokon kötelezően betartandó jelölések, szabályozási elemek.

- Építési övezet jele

- Beépítési mód

- Építménymagasság

- Beépítettség maximális mértéke

- Alakítható minimális telekterület

- Szabályozási vonal (meglévő és tervezett)

- Területegység határa

- Építési övezet határa

- Építési vonal

- Belterületi határ (meglévő, tervezett, megszüntetendő)

- Szabályozási szélesség

- Védőtávolság

- Változtatási tilalom alá eső területek határa

- Utcaképi védelem

- Műemléki jelentőségű terület határa

(7) A szabályozási tervlapokon szereplő, előző pontban fel nem soroltak tájékoztató jelölések, melyek betartását jelen rendelet alapján előírni nem lehet. A helyi és tervezett műemléki védelemre vonatkozó szabályozási elemek, az előző pontban felsoroltak kivételével tájékoztató jellegűek, melyekről kötelező érvénnyel külön helyi rendelet fog intézkedni.

2. § (1) A település igazgatási területe a településszerkezeti terv meghatározásainak megfelelően a következő területfelhasználási egységekre tagolódik:

Beépítésre szánt területek: Beépítésre nem szánt területek:

I. lakóterületek VI. közlekedési területek

II. vegyes területek VII. zöldterületek

III. gazdasági területek VIII. erdő területek

IV. különleges területek IX. mezőgazdasági területek

V. üdülőterületek X. egyéb területek

(2) . Az egyes területfelhasználási egységek lehatárolását, és építési övezetekre való felosztását a szabályozási tervlapok tartalmazzák.

(3) A rendelet részét képező szabályozási terven ábrázolt kötelező szabályozási jeleket és elemeket csak e rendelet módosításával lehet megváltoztatni.

A lakóterületek tagozódása

3. § (1) A lakóterületek sajátos építési használatuk és általános jellegük szerint a következő területfelhasználási egységekre tagolódnak:

FL-H Falusias lakóterület (helyi védelem alatt álló)

FL-3 Falusias lakóterület (középtelkes)

FL-4 Falusias lakóterület (nagytelkes )

A telekkiosztás, telekrendezés általános előírásai

4. § (1) Telkek kialakítása, telekrendezés (Telekcsoport újra osztás, telekfelosztás, telekegyesítés, telekhatár rendezés) csak a rendezési terv előírásaival összhangban történhet.

(2) A meglévő telkeket több önálló telekké lehet osztani, ha a telekmegosztás után mindegyik új telek eléri az övezetben előírt telekterületet, szélességet és mélységet.

Az előírt telekterület betartása mellett az előírt telekszélesség (utcai homlokvonal) mérete 15 %-al csökkenthető.

(3) Ha a telek területe az övezeti előírások szerint egyébként megosztható lenne, de homlokvonalának hossza ezt másként nem teszi lehetővé, valamint ha a telek végének megközelítésére vonatkozóan a szabályozási terv új utca nyitását nem irányozza elő, nyúlványos (nyeles) telek is kialakítható.

(4) Telek kiegészítés abban az esetben is engedélyezhető, ha az ily módon kiegészülő telek előírás szerinti paraméterei kiegészítés után is kisebbek maradnak az övezetben előírt minimumnál, de az elcsatolással érintett telek továbbra is megfelel az övezeti előírásoknak.

A lakóterületek beépítésének általános előírásai

5. § (1) Egyedi telken tároló épület önállóan, lakó vagy intézményi funkciót ellátó épület létesítése előtt csak úgy és abban az esetben építhető, ha építése, elhelyezése a lakó, vagy az övezetben egyébként létesíthető intézményi épület övezeti előírás szerinti elhelyezését nem akadályozza. Kisüzemi és állattartó épület lakóépület nélkül nem építhető.

(2) Az építési telken az OTÉK 42. §. (2) bekezdésében előírt gépjármű elhelyezését biztosítani kell vagy:

a) a fő funkciót jelentő épület szerves részeként

b) a kiszolgáló gazdasági épület, építmény részeként

c) Az építési helyen lévő, gépjárművel megközelíthető, min. 3x5méter nagyságú szabad területen. E területet az épületek elhelyezésére vonatkozó szabályok szerint kell kijelölni.

(3) Az utcavonalra előkert nélkül elhelyezett épületnél, (az „FL-H” övezet kivételével) amennyiben az utcára lakás helyiségei néznek, azok padlóvonala az utca járdaszintje fölött 0,5- 0,9 m közötti magasságban helyezendő el.

(4) Az előkert méretét a szabályozási terv az utcában kialakult jellemző állapot figyelembevételével határozza meg, két kategóriában

a) Előkert nélküli beépítés

b) Előkertes beépítés.

(Az előkertek mérete az utcában jellemzően kialakult állapot figyelembevételével 3, 0-5, 0 méter , a védett településrészen 0- 3,0 méter , Újosztású utcák esetében, falusias lakóterületen 5, 0 méter .)

(5) A tároló, gazdasági, állattartó épületek építésénél az alábbi követelményeket is be kell tartani:

Amennyiben a lakóépülettel egy épülettömeget képezve összeépül, az építmény és tetőgerinc magasságára vonatkozóan a lakóépület övezeti előírásait kell betartani, azzal a megkötéssel, hogy a lakóépület tényleges építmény-, és gerincmagasságát nem lépheti túl. Különálló tároló, és állattartó épület építménymagassága legfeljebb 3,5 méter , tetőgerinc magassága pedig maximum 7,0 méter lehet.

A lakóterületekre vonatkozó általános előírások.

6. § (1) A közterület felöl minden önálló lakótelek hátsó kertjének gépjárművel való közvetlen megközelítését biztosítani, kell. Zártsorú beépítés esetén az e célra kialakított kocsiáthajtó szabad szélessége és belmagassága minimum 3, 00 méter legyen.

(2) Az oldalkertek minimális mérete 6,0 méter

Ez az érték, abban az esetben 4, 0 méterig csökkenthető, ha a meglévő szomszédos épületektől mért előírás szerinti távolság és a 6, 0 m szélességű oldalkert biztosítása esetén, egy legalább 7, 0 méter szélességű épület nem helyezhető el.

(3) Az építési övezeteknél feltüntetett telekterület a telekrendezés, telekmegosztás, telekalakítás esetén kialakítható minimális telekterületet jelenti.

(4) Az épületeket 35°-45° között meghatározott dőlésszögű tetővel kell megvalósítani. Tetőfedő anyagként csak a helyben hagyományos anyagok és színek alkalmazhatók.

Utcai homlokzaton tájidegen építészeti elemek, anyagok színezés nem alkalmazható. Ennek értelmében:

(a) földszintes épület tetőhéjazatául cserép, palafedés, vagy nádfedés alkalmazható. Bitumenes zsindely nem alkalmazható. A tetőfedő anyagok színe: sárgásvörös, vörös, barna, vagy sötétszürke.

(b) Emeletes épületek, középületek, csarnokok esetében, amennyiben a helyi érték- vagy műemlékvédelmi előírások másként nem rendelkeznek, az előbbieken kívül, 25^o-45^oközötti dőlésszögű, fémlemezfedés is alkalmazható.

(5) Azokban az övezetekben, ahol a szabályozási terv csak oldalhatáron álló beépítést enged meg, saroktelek esetében, ha a telek szélessége a 18 métert eléri, illetve meghaladja, az építési helyen belül szabadonálló beépítés is engedélyezhető, az utcában kialakult előkert mélység és minimum 4,0 m oldalkert biztosításával.

(6) A terepszint alatti építmények elhelyezésének szabályai:

a) A terepszint alatti építmények körét az OTÉK fogalom-meghatározás 77. Pontja tartalmazza.

b) A terepszint alatti építmények közül pince, csak épület alatt helyezhető el, önállóan, épület nélkül nem építhető.

c) Terepszint alatti építmények az OTÉK. 35. §. (6), (7) (elő és oldal és hátsó kertek előírásai), valamint a 31. §. (4) (építmény elhelyezése általános előírások) figyelembe vételével helyezhetők el.

FL-H építési övezet

Helyi védelem alatt álló Falusias lakóterület, oldalhatáron álló beépítéssel

7. § (1) Az övezetbe a szabályozási terven FL-H -val jelölt lakóterületek tartoznak.

A településszerkezeti és településképi szempontból legértékesebb, legrégebbi településrészen található helyi védelem alatt álló lakóterületek övezete.

(2) Az övezet maximum 4,0 m-es építménymagasságú lakóépületek, a mezőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.

(3) a) A falusias lakóterületen elhelyezhető:

- Lakóépület

- Mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény

- Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület

- Szálláshely szolgáltató épület

- A fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények. (Garázs, tároló épület.)

b) Az övezetben kivételesen elhelyezhető az OTÉK 31. §. (2) bekezdésében előírtak

figyelembevételével:

- Kézműipari épület

- Helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

- Sportépítmény

(4) Az övezet telkeinek beépítése jellemzően oldalhatáron álló, az adott utcára, vagy utcaszakaszra jellemző kialakult állapotnak megfelelően meghatározva előkertes, vagy előkert nélküli beépítéssel.

(5) Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, az építhető építménymagasság mértékét, valamint a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, a következő táblázat szerint kell meghatározni.

A z é p í t é s i t e l e k						Előírt max építmény magasság (m)
Beépítési módja	Övezeti jele	Legkisebb Területe (m2)	Legkisebb Szélessége (m)	Legkisebb Mélysége (m)	Legnagyobb Beépítettsége %

Oldalhatáron álló	FL-H O	800	14	40	30	4,0

* Amennyiben az építési telek szélessége a 18 métert eléri, vagy meghaladja, jelen szabályzat 6. § (6) pontja értelmében, az építési helyen belül az épület szabadonállóan is elhelyezhető, min. 4,0 méter oldalkert biztosítása mellett.

(6) A telek területének min. 40 %-át zöldfelületként kell kialakítani, melybe a fásított parkolók területe nem számítható be.

(7) Az övezetet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni.

(8) Az előkert mélysége 0- 3,0 közötti értékben határozható meg, az utcában jellemzően kialakultak szerint.

(9) Az utcai kerítések elsődleges anyagaként fémet használni nem lehet. A kerítéseket falazottan, de főként fából kell készíteni, igazodva a területen jellemző, történelmileg kialakult formához.

(10) Az utcai nyílászárók arányát, megjelenését a hagyományosan kialakult értékrendnek megfelelően kell meghatározni. Tetőtérbeépítés esetén csak fekvő tetősíkban, vagy oromfalban lévő nyílászárók alkalmazhatók. Az eresz és oromdeszkázat 30- 50 cm közötti szélességben készítendő. Az épületek padlómagassága max. 45 cm lehet.

FL-3 építési övezet

Falusias ( középtelkes ) lakóterület

8. § (1) Az övezetbe a szabályozási terven FL-3 -al jelölt, kisebb telekmérettel kialakult lakóterületek tartoznak

(2) Az övezet maximum 4,5 m-es épületmagasságú lakóépületek, a mezőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.

(3) a) A falusias lakóterületen elhelyezhető:

- Lakóépület

- Mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény

- Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület

- Szálláshely szolgáltató épület

- A fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények. (Garázs, tároló épület.)

c) Az övezetben kivételesen elhelyezhető az OTÉK 31. §. (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével:

- Kézműipari épület

- Helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

- Sportépítmény

(4) Az övezet telkeinek beépítése jellemzően oldalhatáron álló, az adott utcára, vagy utcaszakaszra jellemző kialakult állapotnak megfelelően meghatározva előkertes beépítéssel.

A z é p í t é s i t e l e k						Előírt max építmény magasság (m)
Beépítési módja	Övezeti jele	Legkisebb Területe (m2)	Legkisebb Szélessége (m)	Legkisebb Mélysége (m)	Legnagyobb Beépítettsége %

Oldalhatáron álló	FL-3 O	600	14	40	30	4,5

(6) A telek területének min. 40 %-át zöldfelületként kell kialakítani, melybe a fásított parkolók területe nem számítható be.

(7) Az övezetet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni.

FL-4 építési övezet

Falusias ( nagytelkes ) lakóterület

9. § (1) Az övezetbe a szabályozási terven FL-4 övezeti jellel jelölt általános méretű, falusias lakóterületek tartoznak.

(3) a) A falusias lakóterületen elhelyezhető:

- Lakóépület

- Mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény

- Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület

- Szálláshely szolgáltató épület

- A fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények. (Garázs, tároló épület.)

b) Az övezetben kivételesen elhelyezhető az OTÉK 31. §. (2) bekezdésében előírtak

figyelembevételével:

- Kézműipari épület

- Helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

- Sportépítmény

Az övezet telkeinek beépítése jellemzően oldalhatáron álló, az adott utcára, vagy utcaszakaszra jellemző kialakult állapotnak megfelelően meghatározva előkertes beépítéssel.

(4) Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, az építhető építménymagasság mértékét, valamint a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, a következő táblázat szerint kell meghatározni.

A z é p í t é s i t e l e k						Előírt max építmény magasság (m)
Beépítési módja	Övezeti jele	Legkisebb Területe (m2)	Legkisebb Szélessége (m)	Legkisebb Mélysége (m)	Legnagyobb Beépítettsége %

Oldalhatáron álló	FL-4 O	800	14	50	30	4,5

* Amennyiben az építési telek szélessége a 18 métert eléri, vagy meghaladja, az építési helyen belül az épület szabadonállóan is elhelyezhető, min. 4,0 méter oldalkert biztosítása mellett.

(5) A telek területének min. 40 %-át zöldfelületként kell kialakítani, melybe a fásított parkolók területe nem számítható be.

(6) Az övezetet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni.

Általános előírások

10. § (1) Szentpéterszeg területén az OTÉK 6. §. (3) és 15. §. Alapján a lakóépületek és intézmények rugalmasabb, vegyesen történő elhelyezésére:

TV : településközpont vegyes terület

került kijelölésre, melyeket a szabályozási terv tüntet fel. A Helyi Építési Szabályzat az adottságokat és elvárásokat figyelembe véve, a fenti területeket további övezetekre bontja:

TV-1 Településközpont ( emeletes ) vegyes terület, zártsorú beépítéssel.

TV-2 Településközpont (általános) vegyes terület, oldalhatáron álló beépítéssel.

(2) A telek beépítésének általános szabályai:

a) A település központi terület beépítésénél a gépjármű elhelyezését az érvényben lévő parkolási rendeletben szabályozottak szerint kell megoldani

b) Utcavonalra előkert nélkül elhelyezett épületeknél, amennyiben az utcára lakás helyiségei néznek, a lakás padlóvonala az utca járdaszintje fölött 0,5- 0,9 m közötti magasságban helyezendő el. (A településképi védettségű településrészen ez az érték 45 cm )

c) A közterület felöl minden önálló telek hátsó kertjének gépjárművel való közvetlen megközelítését biztosítani, kell. Zártsorú beépítés esetén az e célra kialakított kocsiáthajtó szabad szélessége és belmagassága minimum 3,00 méter legyen.

TV-1 építési övezet

Településközpont ( többszintes ) vegyes terület

11. § (1) Az övezet több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra

(2) a) Az övezetben elhelyezhető:

- Lakóépület

- Igazgatási épület

- Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület

- Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

- Sportépítmény

- A fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények. (Garázs, tároló épület.)

b) Az övezetben nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

(3) Az övezet telkeinek beépítése jellemzően zártsorú, előkert nélküli, az utcafronti épületrész tetőgerince az utcavonallal párhuzamos.

A z é p í t é s i t e l e k						előírt min-max építmény magasság (m)
Beépítési módja	Övezeti jele	Legkisebb Területe (hektár)	Legkisebb Szélessége (m)	Legkisebb Mélysége (m)	Legnagyobb Beépítettsége %

Zártsorú	TV-1 Z	1500	14	30	50	7,0

(2) A telek területének min. 30 %-át zöldfelületként kell kialakítani, melybe a fásított parkolók területe nem számítható be.

(4) Az övezetet teljes közművesítettséggel kell ellátni.

TV-2 építési övezet

Településközpont ( általános ) vegyes terület

12. § .

(1) Az övezet több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra

(2) a) Az övezetben elhelyezhető:

- Lakóépület

- Igazgatási épület

- Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület

- Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

- Sportépítmény

- A fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények. (Garázs, tároló épület.)

b) Az övezetben nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

(3) Az övezet telkeinek beépítése jellemzően oldalhatáron álló, az utcában kialakult jellemző állapotnak megfelelően előkertes, vagy előkert nélküli.

A z é p í t é s i t e l e k						Előírt max építmény magasság (m)
Beépítési módja	Övezeti jele	Legkisebb Területe (m2)	Legkisebb Szélessége (m)	Legkisebb Mélysége (m)	Legnagyobb Beépítettsége %

Oldalhatáronálló*	TV-2 O	600	14	30	40 50**	4,5

* Saroktelek esetében az építési helyen belül az épület szabadonállóan is elhelyezhető, min. 4 méteres oldalkert biztosítása mellett, amennyiben a telek szélessége a 18 métert eléri.

**A max. 50%-os beépítettség saroktelken, teljes közművesítettség esetében alkalmazható.

(5) A telek területének min. 20 %-át zöldfelületként kell kialakítani, melybe a fásított parkolók területe nem számítható be.

(6) Az övezetet legalább részleges közművesztettséggel kell ellátni.

(7) A szabályozási terven helyi védettségre jelölt településrészen az épületek megjelenésére vonatkozó alábbi előírásokat is be kell tartani:

(a) Az előkert mélysége 0- 3,0 közötti értékben határozható meg, az utcában jellemzően kialakultak szerint.

(b) Az utcai kerítések elsődleges anyagaként fémet használni nem lehet. A kerítéseket falazottan, de főként fából kell készíteni, igazodva a területen jellemző, történelmileg kialakult formához.

(c) Az utcai nyílászárók arányát, megjelenését a hagyományosan kialakult értékrendnek megfelelően kell meghatározni. Tetőtérbeépítés esetén csak fekvő tetősíkban, vagy oromfalban lévő nyílászárók alkalmazhatók. Az eresz és oromdeszkázat 30- 50 cm közötti szélességben készítendő. Az épületek padlómagassága max. 45 cm lehet.

Általános előírások

13. § (1) A település területén, elsősorban a gazdasági célú építmények elhelyezésére,

KG - 1: Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

IG - 1: Ipari gazdasági terület

IG - 2: Mezőgazdasági Ipari- gazdasági terület

került kijelölésre.

(2) A telkek beépítésének általános szabályai:

a) A gépjárművek elhelyezését jelen szabályzat 5. §. (2) bekezdése szerint és módon szükséges biztosítani.

b) A beépítési mód szabadonálló.

c) A teljes közművesítettség és a technológiához tartozó ellátó biztonsági rendszerek kialakítása kötelező.

d) A védőterületet annak terhére és annak a telkén kell kialakítani, akinek a tevékenysége azt szükségessé teszi.

KG-1 építési övezet

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

14. § (1) Az övezet kereskedelmi, szolgáltató, elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek (benzinkút, építőanyag kereskedés, tüzéptelep, raktáráruházak, stb. ) elhelyezésére szolgál.

(2) a) Az övezetben elhelyezhető :

- Mindenfajta, nem jelentősen zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület

- A gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások

- Igazgatási és iroda épület

- Parkolóház, üzemanyagtöltő, szerviz

- Sportépítmény

b) Az övezetben kivételesen elhelyezhető az OTÉK 31. §. (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével:

- Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

- Egyéb közösségi szórakoztató épület.

(3) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni.

A z é p í t é s i t e l e k						Előírt max építmény magasság (m)
Beépítési módja	Övezeti jele	Legkisebb Területe (m2)	Legkisebb Szélessége (m)	Legkisebb Mélysége (m)	Legnagyobb Beépítettsége %

Szabadonálló	KG-1 SZ	1000	20	50	30	6,0

(4) A telkek minimális zöldterületi fedettsége 20 %.

(5) A lakóterületi övezethez közvetlenül csatlakozó telekhatártól számított, szabályozási terven feltüntetett szélességű védő-területsávot telken belüli védő zöldterületként kell kialakítani, a következő szabályok betartása mellett:

a) A védő zöldterület minimális zöldterületi fedettsége (fásított terület) legalább 70 % legyen.

b) A fennmaradó további 30 % max. arányt képviselő területrészen fásított parkolóhelyeket, telephelyen belüli utat, járdát lehet létesíteni.

c) A teljes védőterület 15 %-a nem veszélyes anyagok tárolását szolgáló tároló, vagy adminisztrációs, ill. szociális funkcióknak helyet adó épületekkel beépíthető, az övezeti előírások egyéb vonatkozó szabályinak betartásával.

d) Az érintett területekre vonatkozóan a tulajdonosokat 1 éven belüli beültetési kötelezettség terheli.

IG-1 építési övezet

Ipari gazdasági terület

15. § (1) Az övezetbe a település ipari területei, tervezett ipari parkja tartozik.

(2) Az övezetbe csak környezeti hatás szempontjából semleges üzemek (pl.: élelmiszer-, könnyűipar, gépipar, fémipar, építőipar, település-ellátás) helyezhetők el.

(3) Az ipari gazdasági terület minimális zöldterületi fedettsége 40 %.

(4) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni.

A z é p í t é s i t e l e k						Előírt max építmény magasság (m)
Beépítési módja	Övezeti jele	Legkisebb Területe (m2)	Legkisebb Szélessége (m)	Legkisebb Mélysége (m)	Legnagyobb Beépítettsége %

Szabadonálló	IG-1 SZ	1000	20	50	30	6,0

(6) Egyedi telken az épületeket legalább 12,0 m előkerttel és az előírás szerinti építmények közötti távolságot betartva, de minimum 6,0 m oldalkerttel kell elhelyezni.

(7) A lakóterületi övezethez közvetlenül csatlakozó telekhatártól számított, szabályozási terven feltüntetett szélességű védő-területsávot telken belüli védő zöldterületként kell kialakítani, a következő szabályok betartása mellett:

e) A védő zöldterület minimális zöldterületi fedettsége (fásított terület) legalább 70 % legyen.

f) A fennmaradó további 30 % max. arányt képviselő területrészen fásított parkolóhelyeket, telephelyen belüli utat, járdát lehet létesíteni.

g) A teljes védőterület 15 %-a nem veszélyes anyagok tárolását szolgáló tároló, vagy adminisztrációs, ill. szociális funkcióknak helyet adó épületekkel beépíthető, az övezeti előírások egyéb vonatkozó szabályinak betartásával.

h) Az érintett területekre vonatkozóan a tulajdonosokat 1 éven belüli beültetési kötelezettség terheli.

IG-2 építési övezet

(Mezőgazdasági) Ipari gazdasági terület

16. § .

(1) Az övezetbe a mezőgazdasági üzemek (majorok) tartoznak, ahol a mezőgazdasági termékek feldolgozása, tárolása, a mezőgazdasági gépek, és szállítóeszközök javítása folyik, nagyüzemi állattartás vagy mezőgazdasági illetve mezőgazdasági termeléshez szorosan kapcsolódó ipari tevékenység befogadására alkalmas.

(2) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni.

A z é p í t é s i t e l e k						Előírt max építmény magasság (m)
Beépítési módja	Övezeti jele	Legkisebb Területe (m2)	Legkisebb Szélessége (m)	Legkisebb Mélysége (m)	Legnagyobb Beépítettsége %

Szabadonálló	IG-2	1000	20	50	40	6,0

(3) A szakhatósági előírások alapján (amennyiben szükséges) védőterületet kell meghatározni. A védőterületet az építési telekhez kell csatolni, vagy az építtető köteles azt biztosítani. A védőterületen belül lakó-, (szolgálati lakás kivételével) szállás-és üdülőépület nem építhető, azok részére telek nem alakítható.

Általános előírások

17. § .

(1) A település területén az OTÉK 6. §. (3) és 24. §. alapján azon létesítmények számára melyek különlegességük miatt helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett hatásaitól is védelmet igényelnek, és a jelen szabályzatban eddig felsorolt beépítésre szánt területi, övezeti kategóriákba nem, vagy csak korlátozásokkal tartoznak, különleges besorolású területek lettek kijelölve, a következők szerint:

KÜ-SP Sportolási célú terület

KÜ-T Temető terület

SZ Biológiai szennyvíztisztító elhelyezésére felhasználható terület.

„KÜ-SP” építési övezet

Sportolási célú terület

18. § (1) Az övezet a jelentős területigényű, zöldterületbe-ágyazottan kialakítható sportterületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési engedélyes terv benyújtását megelőzően a terveket önkormányzati szakmai tervtanácson kell bemutatni.

(3) a) A beépítés módja szabadonálló.

b) A legnagyobb beépíthetőség mértéke, a telekterület 15 %-a.

c) Az alakítható legkisebb telekterület 2000 m2 .

d) A létesíthető maximális építménymagasság 9,0 méter

„KÜ-T” építési övezet

Temető területe

19. § (1) Az övezetbe a temető területe tartozik.

(2) A temető területén, kegyeleti építmények (ravatalozó, családi sírkamrák, sírboltok) helyezhetők el.

(3) a) A beépítés módja szabadonálló.

b) A legnagyobb beépíthetőség mértéke, a telekterület 2 %-a.

e) Az alakítható legkisebb telekterület 2000 m2 .

f) A létesíthető maximális építménymagasság 6,0 méter .

(4) Az építési engedélyes terv benyújtását megelőzően elvi engedélyezési eljárást kell lefolytatni.

(5) A családi sírkamrák, sírboltok csak zárt, szigetelt kivitelben, a közegészségügyi előírásokat és egyéb vonatkozó jogszabályokat, a temető fenntartásáról és üzemeltetéséről alkotott önkormányzati rendeletet betartva készülhetnek. Az építményi (sírkamrákat tartalmazó rész) a rendezett terepszint fölé max. 50 cm-t emelkedhet.

A felépítményként elhelyezkedő emlékmű, sírkő magassága max. 2,2 m lehet, mely zárt helyiségként nem alakítható ki. Csak nemes anyagból, a hely szelleméhez igazodó módon építhető.

SZ -jelű övezet

Biológiai szennyvíztisztító elhelyezésére

felhasználható területet.

20. § (1) A települési folyékony hulladék elhelyezésére, kezelésére) szolgáló területek. A konkrét felhasználási célt a településszerkezeti terv elhatározásaival összhangban kell megvalósítani.

(2) A létesítmény körül a tevékenység és az alkalmazott technológia függvényében védőtávolságot kell biztosítani.

(3) A terület működése, korszerűsítése, bővítése csak környezeti hatásvizsgálat elvégzése esetén lehetséges, a szabályozási terv előírásaival összhangban

Általános előírások

21. § (1) A település igazgatási területén üdülési, pihenési célokat szolgáló építmények elhelyezése céljából, üdülőterületi övezet kerültek kijelölésre, a következők szerint:

„HÜ- 1” Hétvégi házas üdülőterület (A belterület és a Berettyó folyó közötti területen.)

(2) Az üdülőterületen állattartó épület, nem helyezhető el. Ez alól kivételt, a lovas turizmus célját szolgáló lóistálló létesítése jelent.

HÜ-1 építési övezet

Hétvégiházas üdülőterület

22. § (1) Az HÜ-1 „megvalósításra tervezett” üdülőövezeten építmények elhelyezése csak az építés részletes szabályait kidolgozó szabályozási terv elkészítése és az abban rögzítésre kerülő előírások betartása esetén engedélyezhető. Az érintett területekre vonatkozó szabályozási terv elkészültéig az Étv. 28. §. (1) bekezdése alapján, jelen rendelettel egyidőben, változtatási tilalom lép hatályba.

A közlekedési területek általános előírásai.

23. § (1) Az övezet az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozó helyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telken megvalósulók kivételével -, a járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) A közutak elhelyezése céljából a településszerkezeti terven ábrázoltaknak megfelelően útkategóriáktól függően, legalább a következő szélességű építési területet kell biztosítani:

Országos MELLÉKÚT

- 4812 sz. út (külterületi szakasza) 30,0 m

Országos mellékút

- 4812 sz. út belterületi szakasza 22,0 m

HELYI GYŰJTŐÚT, FŐ DŰLŐÚT

- Kossuth utca meglévő- megmaradó szélességgel

- Petőfi utca meglévő- megmaradó szélességgel

és Tépe felé vezető folytatása 22 m

Kiszolgáló utak esetén 12 m

Kerékpárút esetén 3 m

(3) A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló :

-közlekedési létesítmények

-közművek és hírközlési létesítmények

Általános előírások

24. § (1) A település területén az OTÉK 6. §. (3) és 27. §. alapján, a belterületen:

„KP” Közpark

Beépítésre nem szánt övezet került bevezetésre, melyek területét a szabályozási terv tünteti fel.

KP övezet

Közparkok területe

25. § (1) Az övezetbe a közparkok, díszparkok, pihenő- és játszóparkok tartoznak.

(2) Területüknek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.

Gyermekkocsival, kerekesszékkel is megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie.

(3) Az övezetben elhelyezhető:

- a pihenést és testedzést szolgáló építmények (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, stb. )

- vendéglátó, elárusító épület, nyilvános illemhely

- a terület fenntartásához szükséges épület

(4) Épületek a telekterület max. 2%-os beépítettségével helyezhetők el

Általános előírások

26. § (1) A település igazgatási területén az OTÉK 6. §. (3) és 28. §. alapján az erdőterületek övezetekre való bontása a településszerkezeti terv területfelhasználásra vonatkozó meghatározásai alapján:

E-1 védelmi célú erdő

E-2 egészségügyi-szociális, turisztikai célú erdő

E-3 gazdasági célú erdő

övezetek kerültek megkülönböztetésre.

E-1 övezet

Védelmi rendeltetésű erdők

27. § (1) Telepítésük szükség szerint a környezetre ártalmas bűzös üzemek, hulladéklerakó helyek védőtávolságának csökkentése, a lakóterületek védelme érdekében történik.

(2) Területükön épület nem helyezhetők el.

E-2 övezet

Egészségügyi-szociális, turisztikai erdők

28. § (1) Az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el, maximum 2 %-os beépítettséggel.

(2) A megengedett maximális építménymagassága 3,5 m . Az épületeket szabadonállóan kell elhelyezni.

E-3 övezet

Gazdasági erdők

29. § (1) Az erdő területén rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el, maximum 0,5 %-os beépítettséggel.

(2) A 0,5 %-os beépítettséget telekalakítás, telekmegosztás során is biztosítani kell.

(3) A megengedett maximális építménymagasság 3,5 m . Az épületeket szabadonállóan kell elhelyezni.

Általános előírások

30. § (1) A település külterületének, mezőgazdasági termelést (növénytermelést, állattenyésztést továbbá termékfeldolgozást és tárolást) szolgáló része.

(2) A mezőgazdasági területeken az OTÉK 6. §.(3) alapján és a 29. §. előírásainak megfelelően a következő övezetek kerültek kijelölésre:

M-1 döntően szántó művelésű terület (tanyás térség)

M-2 döntően gyep, legelő művelésű terület (tanyás térség)

M-3 kertgazdálkodásra szolgáló terület (zártkert)

(3) A területen elhelyezhető építményeket jelen szabályzat és az adott terület építési hagyományainak megfelelően kell kialakítani.

M-1 övezet

Mezőgazdasági terület- tanyás térség/jellemzően szántó műveléssel

31. § (1) Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon- viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a tanya, farmgazdaság létesítése, lakóépület elhelyezése megengedett, és ahol a szántó művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a szántóföldi művelés jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.

(2) Az övezetben a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, valamint ha azt a hatósági előírások az ott folytatott tevékenység védőtávolsága miatt egyébként tiltják meg, a tulajdonos, vagy az ott dolgozók részére lakóépület helyezhető el, ahol az elhelyezésre kerülő lakóépület számára szolgáló terület nem haladhatja meg, az egyébként beépíthető terület felét.

(3) Épületeket jelen előírás 39. §. (3) bekezdése figyelembevételével lehet elhelyezni, a legalább 3,0 ha nagyságot elérő területen. Szabadonálló beépítési móddal, maximum 6,0 m építménymagasságú épületekkel, a telekterület maximum 3 %-os beépítésével.

(4) Lakóépület elhelyezhetőségének feltételei:

a) A szükséges közműellátás biztosítása:

- Egészséges, ÁNTSZ által bevizsgált ivóvíz

- Villamosenergia (légvezetékes, földkábeles, vagy helyi energia)

- A keletkező szennyvíz és hulladék elszállításának, vagy ártalommentes elhelyezésének biztosítása.

b) A gépjárművel való megközelíthetőség biztosítása közúton, vagy magánúton

a) A segélykérés lehetőségének állandó biztosítása, azonosítható postacím, ill. mentők- tűzoltók számára a megtalálhatóság biztosítása.

b) Az alapfokú ellátás (orvosi, oktatási, stb.) biztosíthatósága.

M-2 övezet

Mezőgazdasági terület- tanyás térség/jellemzően legelő-gyep műveléssel

32. § (1) Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon-viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a tanya, farmgazdaság létesítése, lakóépület elhelyezése megengedett, és ahol a gyep, legelő művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a legeltetés, állattartás jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.

(2) Az övezetben a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei helyezhető el.

(3) Épületeket jelen előírás 39. §.(3) figyelembevételével a legalább 6 ha nagyságot elérő területen lehet elhelyezni. Szabadonálló beépítési móddal, maximum 4,5 m építménymagasságú épületekkel, a telekterület maximum 3 %-os beépítésével, melyből a lakás funkciójú épületek max. 1,5 %-ot foglalhatnak el. Az épületek, tömbösített formában helyezendők el.

(4) Lakóépület elhelyezhetőségének feltételei:

a) A szükséges közműellátás biztosítása:

- Egészséges, ÁNTSZ által bevizsgált ivóvíz

- Villamosenergia (légvezetékes, földkábeles, vagy helyi energia)

- A keletkező szennyvíz és hulladék elszállításának, vagy ártalommentes elhelyezésének biztosítása.

b) A gépjárművel való megközelíthetőség biztosítása közúton, vagy magánúton

c) A segélykérés lehetőségének állandó biztosítása, azonosítható postacím, ill. mentők- tűzoltók számára a megtalálhatóság biztosítása.

d) Az alapfokú ellátás (orvosi, oktatási, stb.) biztosíthatósága.

M-1a övezet

Kertgazdálkodásra szolgáló terület

33. § (1) Az övezetbe azok a mezőgazdasági területek tartoznak, ahol kertgazdálkodást, túlnyomórészt zöldség-, gyümölcstermesztést folytatnak. Azok a földrészletek, melyeket korábban zárkertnek parcelláztak.

(2) Az övezetben a telkek max. 3 %-os beépítettségével elhelyezhető 1 gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince). Az építmények maximális építménymagassága 3,5 m , max. gerincmagassága 5,5 m , a padlóvonal max. 0,30 m lehet.

(3) Az épületeket oldalhatáron állóan, csurgótávolságra (a telekhatártól 0,5 m-re) 5,0-es előkerttel kell elhelyezni.

(4) Az övezetben állattartó épületek nem helyezhetők el.

(5) Növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor vagy üvegház (a telekhatártól előírt 1,5 m távolság betartásával) bármely földrészleten elhelyezhető. Az üvegház gerincmagassága maximum 5,0 m lehet.

VT-1, VT-2 övezetek

Vízgazdálkodási területek

34. § .

(1) VT-1 -jelű övezetbe tartozik a Berettyó folyó, annak partja és közvetlen környezete. Területükön a vízisport és a sporthorgászás célját szolgáló közösségi építmények helyezhetők el, illetve alakíthatók ki, az érintett szakhatóságok hozzájárulásával.

2) VT-2 -jelű övezetbe tartoznak, az általános vízgazdálkodási területek: a közcélú nyílt csatornák medre és partja, a vízbeszerzési területek vízbázis Területükön-ha külön jogszabály másként nem rendelkezik a vízkár-elhárítási, vízisport és a sporthorgászás célját szolgáló közösségi építmények helyezhetők el.

Az építészeti környezet védelme

35. § (1) Az országos építészeti örökség – a műemléki, természetvédelmi és egyéb védettséget tartalmazó nyilvántartásba vett – kiemelkedő nemzeti értékű elemeire vonatkozó részletes szabályokat külön törvények állapítják meg.

a) A település műemléki védelem alatt álló épületei:

- Zsellérház (jelenleg falumúzeum.)

- Református templom

(2) Az épített környezet védelmével kapcsolatos külön szabályozás:

Az épített környezet helyi védelméről, annak általános szabályiról, jelen Helyi Építési szabályzat elhatározásait alapulvéve, külön helyi rendelet intézkedik. E rendeletben kerülnek meghatározásra, a külön e célból készülő helyi értékvédelmi kataszter alapján, a helyi védelem alá kerülő épületek, védett utcaszakaszok, ebben kerülnek rögzítésre a védettséget indokló építészeti jegyek és kerül kidolgozásra, az épületekre vonatkozó részletes szabályozás, a tulajdonosokat terhelő kötöttségek, a védettséggel járó jogok és támogatás módja és mértéke.

A Helyi értékvédelmi szabályozás két önálló rendeletből áll:

1.) Az építészeti örökség helyi védelmének általános szabályai.

2.) Helyi területi és egyedi védelem. (Részletes épületenként előírások.)

36. § (1) Az Étv. 20. §-ának (1) bekezdésében meghatározott célból a rendezési tervben meghatározott területeken a településrendezési feladatok megvalósítása, továbbá a természeti, környezeti veszélyeztetettség megelőzése érdekében az érintett területekre változtatási, telekalakítási, illetőleg építési tilalom rendelendő (rendelhető) el.

b) Változtatási tilalom, a beépítés szabályait részleteiben kidolgozó szabályozási terv elkészültéig:

- Az Sz-1 jelű Szabályozási terven továbbtervezésre jelölt üdülőterületek.

(2) A tilalmakkal kapcsolatosan az Étv. 20,21,22,23 §. Előírásait kell alapul venni.

(3) A településrendezési tervben jelölt intézményterület bővítések megvalósíthatósága érdekében, az Étv. 25. §. alapján, az önkormányzatot illető elővásárlási jog jegyezendő be.

37. § Felszín alatti vizek védelme

"A vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelmét szolgáló a 123/1997.(VII.18.)Korm. rendelet előírásait kell alkalmazni.

A település közigazgatási területe IV/2 vízminőségvédelmi területi kategóriába tartozik.

(1) A belterületen tilos a szennyvizek szikkasztása. A közüzemi hálózattal ellátatlan területeken átmenetileg (a közüzemi hálózat kiépüléséig) megengedett a műszaki és környezetvédelmi követelményeknek megfelelő, szippantással ürített közműpótlók használata.

(2) Megvalósuló szennyvízcsatorna-hálózat esetén a meglévő kibocsátók esetében az önkormányzat (a közműpótló további használatának beszüntetésével) rákötési kötelezettséget ír elő.

(3) Szennyvíz-hálózattal ellátott területen új létesítményt (kibocsátót) tervezni, megvalósítani és üzemeltetni csak a hálózatra való rákötéssel lehet.

(4) Fentieken túlmenően szennyvizet elhelyezni csak a kiépített hálózatban, vagy a szennyvíztisztító telepen lehet. Így tilos kutakba szennyvizeket belevezetni, kútban hulladékot elhelyezni.

(5) A bármilyen okból felhagyott kutakat vízzáró módon tömedékelni kell.

(6) A közigazgatási területen vízkivételi hely (talajvíz-, vagy mélyfúrású kút) csak vízjogi engedély alapján létesíthető.

38. § Felszíni vizek védelme

(1) A közcsatornákba vezetett vízminőség vonatkozásában a 34/1993.(XII.23.)KTM rendelettel módosított 4/1984-es OVH rend. minőségi paramétereit kell biztosítani a kibocsátóknak.

(2) Tisztítatlan szennyvíz a 48. § 1-5. pont szerint helyezhető el, közvetlenül élővíz befogadóba vezetni tilos. Az élővízbe vezetett tisztított szennyvizek minőségének (a felszíni vizek, vízfolyások vízminőségének védelme érdekében) ki kell elégíteni a 33/1993.(XII.23.)KTM rendelettel módosított 3/1984-es OVH r. minőségi követelményeit.

(3) A Berettyó folyót, az Orsolya - eret, Korhány eret és egyéb öntöző-csatornákat, vízfolyásokat, tavakat természetes, vagy természetközeli környezetben kell tartani. Biztosítani kell a Vízügyi törvényben meghatározott vízügyi kezelői sávot. A partszakaszok területhasználatában a természetvédelmi hatóság és a természetvédelmi törvény (1996. LIII. Törv.) előírásait kell érvényesíteni.

39. § Talajvédelem

(1) A termőföld védelmét az 1994. évi LV. Törvény alapján kell biztosítani. Művelési ág változást csak a törvényben előírtak betartásával lehet végrehajtani.

(2) A talaj termőrétegének védelmi követelményeit az MSZ 21476 szabvány szerint kell megvalósítani.

(3) Az ásványvagyon védelme érdekében az illegális anyagnyerési helyeket meg kell szüntetni, a roncsolt területeket rekultiválni kell. Geológiai ásványi anyag kitermelést csak legális, (az 1993. évi XLVIII. Bányászati törvény alapján) engedélyezett bányatelken szabad folytatni. (A közigazgatási területen csak prognosztikus ásványianyag-nyerőhely került megjelölésre a szabályozási tervlapon!)

(4) A bel-, és külterületen folytatott állattartás során gyűjtött alom, híg-, és szilárd trágya tárolása felhasználásig a talaj és felszíni vizek szennyeződésének teljes kizárásával történhet.

(5) A települési környezet köztisztasága érdekében a helyi Környezetvédelmi rendelet, valamint a Hulladékgazdálkodási rendeletben foglaltakat kell betartani.

40. § Levegőtisztaság- védelem

(1) A belterületet levegőtisztaság szerinti övezetekre való felosztását az önkormányzat jelen rendeletben határozza meg:

"Védett II." kategóriába tartozik:

-A nyugati iparterület (tervezett ipari park)

"Védett I." kategóriába tartozik:

a település védett II. kategóriába nem tartozó valamennyi területe.

(2) A levegőtisztasági kategóriákra megállapított levegőminőségi határértékek komponensenkénti értékeit a 21/1986.(VI.2.)MT r., a 4/1986.(VI.2.)OKTH rendelkezés, valamint az 5/1990.(XII.6.)NM r. (mint immissziós h.é.) alapján az MSZ 21854-1990 szabvány állapítja meg.

(3) A légszennyező forrás bejelentése és a határértékek betartása a Kibocsátó kötelessége, ellenőrzése az illetékes I. fokú környezetvédelmi hatóság feladata.

(4) A levegőtisztaság védelmével és a hulladékgazdálkodással is kapcsolatos települési hulladékégetést az önkormányzat külön rendeletben szabályozza.

(5) A hőenergia-előállítás során alkalmazandó fűtőanyagokra vonatkozóan

- A vezetékes gázzal ellátott területeken az önkormányzat fogyasztói rákötési kötelezettséget írhat elő.

- Tilos műanyag, gumi, textil, és veszélyes hulladékok égetése.

- Növényi hulladékokat, fűrészport csak az előírásoknak megfelelő tüzelőberendezésekben szabad égetni. Ennek engedélyezése a Környezetvédelmi Felügyelőség hatásköre.

(6) Tarlóégetés, növényi hulladékok égetése esetén a Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás szakhatósági állásfoglalását kell kérni. Az egyetértő állásfoglalás hiányában az égetésre irányuló kérelmet meg kell tagadni.

41. § Zaj- és rezgésvédelem

A belterület a terület-felhasználási övezeteknek megfelelő zajvédelmi övezetekre tagolódik. Az egyes övezetekben érvényes építésből, üzemi tevékenységből és közlekedésből származó zaj-, és rezgésterhelések megengedett egyenértékű A- hangnyomásszintjeit a jelenleg érvényben lévő 4/1984(I.23.)EüM r. zajvédelmi rendelete írja elő.

Az érvényben lévő zajvédelmi besorolások alapján:

1. Csendes (Z1) övezetbe tartoznak:

- az oktatási, nevelési intézmények területei,

- a forgalomtól elzárt területek (temető, kegyeleti park, pihenőpark),

- a tervezett hétvégiházas üdülőterület és a csatlakozó jóléti erdők területe.

Az övezeten belüli zajterhelési határértékeket a rendelet 1. sorszámhoz tartozó területi funkciója alapján kell érvényesíteni.

2. Iparterület (Z4) kategóriába tartozik:

- Nyugati iparterület

Az övezeten belüli zajterhelési határértékeket a rendelet 4. sorszámhoz tartozó területi funkciója alapján kell érvényesíteni.

3. Lakóterület és intézményterület laza beépítéssel (Z2) területi kategóriába tartozik:

- a település egyéb belterülete.

Az övezeten belüli zajterhelési határértékeket a rendelet 2. sorszámhoz tartozó területi funkciója alapján kell érvényesíteni.

42. § Lakóépületek zajvédelme

(1) A lakóépületek csendigényes funkcióinak védelmét általánosságban az alábbi zajvédelmi megoldásokkal kell biztosítani:

- Csendigényes épületfunkció, helyiség, tevékenység zajforrás irányába való tájolását, elhelyezését kerülni kell. Kialakult állapotoknál utólagos zajvédelmi

megoldások (épületakusztikai védelem, funkcionális átrendezés) alkalmazásával kell számolni.

- A fokozott zajvédelmi igényű épületeknél (előkert nélküli épületek, nagy forgalmú városi utak környezetében lévő épületek, oktatási, nevelési, pihenési célú épület) zajvédeleme elsődlegesen:

- a védendő funkciók megfelelő, zajvédelmi igényű tájolása,

- az építéstervezéskor a várható zajszintnek megfelelő épületakusztikai méretezés, (hangszigetelt falszerkezet és nyílászárók),

- előkertes beépítésnél az utcai kerítés zajvédelmi célú kialakítása,

- a zavart helyiségek funkcióváltása, amely kiváltja a csendigényes funkciót.

43. § Ipari és raktárterületek zajvédelmi előírásai

(1) Az üzemek, raktározási területek üzemeltetését úgy kell végezni, hogy az előírt zajterhelési határértékek teljesüljenek. A zajkibocsátással járó tevékenységek várható terheléseit újaknál a tervezés, engedélyezés során, meglévőeknél utólagosan kell bemutatni, illetve zajvédelmi tervkészítéssel kell az előírt határértékeket biztosítani.

A telephelyekre vonatkozó kibocsátási határértékek megállapítását a 12/1983. (V.12.)MT rendelet értelmében az I. fokú környezetvédelmi hatóságtól meg kell kérni.

(2) Az ipari és raktárterületeken úgy kell a létesítményeket elhelyezni, hogy a szomszédos lakóterületek felé az előírt határértékek teljesüljenek.

(3) Amennyiben az iparterületen lakó, vagy intézményi funkció is létesül a területi kategóriára megállapított határértékeknek a védendő épület homlokzata előtt 2 m-re kijelölt észlelési ponton kell teljesülnie.

44. § Védőtávolságok

A területen kijelölt védőtávolsággal működtethető tevékenységek:

- Tervezett szennyvíztelep: a technológiától függő védőtávolság max.300 m.

- Állattartó telepek: egyedileg javasolt védőtávolsággal határolandók le.

- Vonalas létesítmények: (út, vízfolyás, energiavezetékek) védőövezetét, védőtávolságait a mindenkor érvényben lévő vonatkozó szabályok, és előírások alapján kell biztosítani.

- A vízkivételi művek: általánosságban a123/1997.(VII.18.)Korm. r. alapján: a belső védőövezet 10 m , a külső védőövezet 100 m .

45. § (1) Jelen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

(2) Ezzel egyidejűleg a Szentpéterszeg Egyszerűsített Általános Rendezési Tervéről szóló – többszörösen módosított – 6/1994. (XI.09.) KT. számú rendelete hatályát veszti.