Szentpéterszeg Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2002. (I. 22.) önkormányzati rendelete

Szentpéterszeg Helyi Építési Szabályzata

Hatályos: 2016. 11. 29- 2017. 08. 29

Szentpéterszeg Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2002. (I. 22.) önkormányzati rendelete

Szentpéterszeg Helyi Építési Szabályzata

2016.11.29.

Szentpéterszeg Önkormányzati Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. Évi LXXVIII. törvény felhatalmazása és az 1990. Évi LXV. tv. 16. §. alapján, az építés helyi rendjének biztosítása érdekében, az alábbi rendeletet alkotja:

SZENTPÉTERSZEG

HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA

A rendelet hatálya

1. § (1) A Helyi Építési Szabályzat (a továbbiakban :HÉSZ) hatálya a település teljes igazgatási területére kiterjed.

(2) E kör alaprendelete a Kormány 253/1997. (XII. 20.) sz. Korm. Rendelete.

(3) A település igazgatási területén építési telket és területet alakítani, területet felhasználni, épületet, építményt bontani, építeni, átalakítani, felújítani, e tevékenységekre hatósági engedélyt adni, a (2) bekezdésben meghatározott alaprendelet, valamint a város helyi építési szabályzata alapján szabad.

(4) Jelen szabályzat szerves részét képezik az igazgatási területre készített szabályozási tervlapok.

1.sz. melléklet Sz-1m Külterület szabályozási terv M= 1:10 000

2. sz. melléklet Sz-2 Belterület szabályozási terv M= 1: 2 880

3.sz. melléklet Az Ökológiai hálózat térségi övezeteinek lehatárolás A/3

(5)

(6)

(7)

2. § (1) A település igazgatási területe a településszerkezeti terv meghatározásainak megfelelően a következő területfelhasználási egységekre tagolódik:

Beépítésre szánt területek: Beépítésre nem szánt területek:

I. lakóterületek VI. közlekedési területek

II. vegyes területek VII. zöldterületek

III. gazdasági területek VIII. erdő területek

IV. különleges területek IX. mezőgazdasági területek

V. üdülőterületek X. egyéb területek

(2) . Az egyes területfelhasználási egységek lehatárolását, és építési övezetekre való felosztását a szabályozási tervlapok tartalmazzák.

(3) A rendelet részét képező szabályozási terven ábrázolt kötelező szabályozási jeleket és elemeket csak e rendelet módosításával lehet megváltoztatni.

A lakóterületek tagozódása

3. § (1) A lakóterületek sajátos építési használatuk és általános jellegük szerint a következő területfelhasználási egységekre tagolódnak:

Lf-H Falusias lakóterület (helyi védelem alatt álló)

Lf-3 Falusias lakóterület (középtelkes)

Lf-4 Falusias lakóterület (nagytelkes )

A telekkiosztás, telekrendezés általános előírásai

4. § (1) Telkek kialakítása, telekrendezés (Telekcsoport újra osztás, telekfelosztás, telekegyesítés, telekhatár rendezés) csak a rendezési terv előírásaival összhangban történhet.

(2) A meglévő telkeket több önálló telekké lehet osztani, ha a telekmegosztás után mindegyik új telek eléri az övezetben előírt telekterületet, szélességet és mélységet.

Az előírt telekterület betartása mellett az előírt telekszélesség (utcai homlokvonal) mérete 15 %-al csökkenthető.

(3) Ha a telek területe az övezeti előírások szerint egyébként megosztható lenne, de homlokvonalának hossza ezt másként nem teszi lehetővé, valamint ha a telek végének megközelítésére vonatkozóan a szabályozási terv új utca nyitását nem irányozza elő, nyúlványos (nyeles) telek is kialakítható.

(4) Telek kiegészítés abban az esetben is engedélyezhető, ha az ily módon kiegészülő telek előírás szerinti paraméterei kiegészítés után is kisebbek maradnak az övezetben előírt minimumnál, de az elcsatolással érintett telek továbbra is megfelel az övezeti előírásoknak.

A lakóterületek beépítésének általános előírásai

5. § (1)

(2) Az építési telken az OTÉK 42. §. (2) bekezdésében előírt gépjármű elhelyezését biztosítani kell vagy:

a) a fő funkciót jelentő épület szerves részeként

b) a kiszolgáló gazdasági épület, építmény részeként

c) Az építési helyen lévő, gépjárművel megközelíthető, min. 3x5méter nagyságú szabad területen. E területet az épületek elhelyezésére vonatkozó szabályok szerint kell kijelölni.

(3) Az utcavonalra előkert nélkül elhelyezett épületnél, (az „Lf-H” övezet kivételével) amennyiben az utcára lakás helyiségei néznek, azok padlóvonala az utca járdaszintje fölött 0,5- 0,9 m közötti magasságban helyezendő el.

(4) Az előkert méretét a szabályozási terv az utcában kialakult jellemző állapot figyelembevételével határozza meg, két kategóriában

a) Előkert nélküli beépítés

b) Előkertes beépítés.

(Az előkertek mérete az utcában jellemzően kialakult állapot figyelembevételével 3, 0-5, 0 méter , a védett településrészen 0- 3,0 méter , Újosztású utcák esetében, falusias lakóterületen 5, 0 méter .)

(5) A tároló, gazdasági, állattartó épületek építésénél az alábbi követelményeket is be kell tartani:

Amennyiben a lakóépülettel egy épülettömeget képezve összeépül, az építmény és tetőgerinc magasságára vonatkozóan a lakóépület övezeti előírásait kell betartani, azzal a megkötéssel, hogy a lakóépület tényleges építmény-, és gerincmagasságát nem lépheti túl. Különálló tároló, és állattartó épület építménymagassága legfeljebb 3,5 méter , tetőgerinc magassága pedig maximum 7,0 méter lehet.

A lakóterületekre vonatkozó általános előírások.

6. § 6/A. §]

(1) A közterület felöl minden önálló lakótelek hátsó kertjének gépjárművel való közvetlen megközelítését biztosítani, kell. Zártsorú beépítés esetén az e célra kialakított kocsiáthajtó szabad szélessége és belmagassága minimum 3, 00 méter legyen.

(2) Az oldalkertek minimális mérete 6,0 méter

Ez az érték, abban az esetben 4, 0 méterig csökkenthető, ha a meglévő szomszédos épületektől mért előírás szerinti távolság és a 6, 0 m szélességű oldalkert biztosítása esetén, egy legalább 7, 0 méter szélességű épület nem helyezhető el.

(3) Az építési övezeteknél feltüntetett telekterület a telekrendezés, telekmegosztás, telekalakítás esetén kialakítható minimális telekterületet jelenti.

(4) Az épületeket 35°-45° között meghatározott dőlésszögű tetővel kell megvalósítani. Tetőfedő anyagként csak a helyben hagyományos anyagok és színek alkalmazhatók.

Utcai homlokzaton tájidegen építészeti elemek, anyagok színezés nem alkalmazható. Ennek értelmében:

(a) földszintes épület tetőhéjazatául cserép, palafedés, vagy nádfedés alkalmazható. Bitumenes zsindely nem alkalmazható. A tetőfedő anyagok színe: sárgásvörös, vörös, barna, vagy sötétszürke.

(b) Emeletes épületek, középületek, csarnokok esetében, amennyiben a helyi érték- vagy műemlékvédelmi előírások másként nem rendelkeznek, az előbbieken kívül, 25^o-45^oközötti dőlésszögű, fémlemezfedés is alkalmazható.

(5) Azokban az övezetekben, ahol a szabályozási terv csak oldalhatáron álló beépítést enged meg, saroktelek esetében, ha a telek szélessége a 18 métert eléri, illetve meghaladja, az építési helyen belül szabadonálló beépítés is engedélyezhető, az utcában kialakult előkert mélység és minimum 4,0 m oldalkert biztosításával.

(6) A terepszint alatti építmények elhelyezésének szabályai:

a) A terepszint alatti építmények körét az OTÉK fogalom-meghatározás 77. Pontja tartalmazza.

b) A terepszint alatti építmények közül pince, csak épület alatt helyezhető el, önállóan, épület nélkül nem építhető.

c) Terepszint alatti építmények az OTÉK. 35. §. (6), (7) (elő és oldal és hátsó kertek előírásai), valamint a 31. §. (4) (építmény elhelyezése általános előírások) figyelembe vételével helyezhetők el.

6/B. § (1) Az országos – és megyei területrendezési tervben meghatározott térségi övezetek településrendezési tervben történő pontosítását, lehatárolását, a Hész. 3. sz. melléklete tartalmazza. Vonatkozó általános előírásait az Országos területrendezési terv tartalmazza.

(2) A település igazgatási területét érintő térségi övezetek és kiegészítő helyi előírásai:

a) A magterület térségi övezetében

- a tájszerkezetbe illeszkedő beépítési módot kell alkalmazni, a tájra jellemző építészeti hagyományoknak megfelelő módon kell az építményeket kialakítani.

Ennek értelmében:

Szabadon álló, vagy majorszerűen csoportosított, olyan mezőgazdasági építmények helyezhetők el, melyek épülettömegükben az Alföldi mezőgazdasági tájra jellemző alacsony, hosszú, viszonylag meredek héjazatú épületek képét tükrözik vissza.

Az épületek homlokzati képében a fehér meszelt falazat és a héjazat aránya 1:1,8-2, míg az épületek hossza a magasságukhoz mintegy 3-5:1 arányú.

A héjazat anyaga égetett cserép vagy nád lehet.

Az épületek szélességi méretei elérhetik a 10m-t, hosszúságuk az 50m-t.

Az épületek nyílászárói jellemzően kis felületűek, a légcsere és a közlekedés céljaira funkcionálisak.

- A látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind a tervezés, mind pedig a megvalósítás során kiemelten kell érvényesíteni.

- Az övezetben gazdálkodás környezet- és természetkímélő módszerek alkalmazásával történhet.

b) Az ökológiai folyosó és pufferterület térségi övezetében az OTrT általános előírásain kívül, kiegészítő helyi előírások nincsenek.

c) A térségi jelentőségű tájképvédelmi terület térségi övezetében a magterületre meghatározott épület elhelyezési és kiegészítő építészeti szabályokat is be kell tartani. Tájképet zavaró építménynek nevezhető és nem helyezhetők el azok az épületek, melyek a táj alapvetően hagyományos jellegével szemben erősen modern, technokrata karaktereket hordoznak, a hagyományokkal teli tájból erőteljesen kiemelkednek.

d) Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezetében az OTrT általános előírásain kívül, kiegészítő helyi előírások nincsenek.

e) A Rendszeresen belvízjárta terület térségi övezetében az OTrT általános előírásain kívül, kiegészítő helyi előírások nincsenek.

Lf-H építési övezet

Helyi védelem alatt álló Falusias lakóterület, oldalhatáron álló beépítéssel

7. § (1) Az építési övezetbe a szabályozási terven Lf-H -val jelölt lakóterületek tartoznak.

A településszerkezeti és településképi szempontból legértékesebb, legrégebbi településrészen található helyi védelem alatt álló lakóterületek övezete.

(2) Az építési övezet maximum 4,0 m-es építménymagasságú lakóépületek, a mezőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.

(3) a) A falusias lakóterületen elhelyezhető:

- Lakóépület

- Mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény

- Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület

- Szálláshely szolgáltató épület

- A fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények. (Garázs, tároló épület.)

b) Az építési övezetben kivételesen elhelyezhető az OTÉK 31. §. (2) bekezdésében előírtak

figyelembevételével:

- Kézműipari épület

- Helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

- Sportépítmény

(4) Az építési övezet telkeinek beépítése jellemzően oldalhatáron álló, az adott utcára, vagy utcaszakaszra jellemző kialakult állapotnak megfelelően meghatározva előkertes, vagy előkert nélküli beépítéssel.

(5) Az építési övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, az építhető építménymagasság mértékét, valamint a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, a következő táblázat szerint kell meghatározni.

A z é p í t é s i t e l e k						Előírt max építmény magasság (m)
Beépítési módja	Övezeti jele	Legkisebb Területe (m2)	Legkisebb Szélessége (m)	Legkisebb Mélysége (m)	Legnagyobb Beépítettsége %

Oldalhatáron álló	Lf-H O	800	14	40	30	4,0

* Amennyiben az építési telek szélessége a 18 métert eléri, vagy meghaladja, jelen szabályzat 6. § (6) pontja értelmében, az építési helyen belül az épület szabadonállóan is elhelyezhető, min. 4,0 méter oldalkert biztosítása mellett.

(6) A telek területének min. 40 %-át zöldfelületként kell kialakítani, melybe a fásított parkolók területe nem számítható be.

(7) Az építési övezetet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni.

(8) Az előkert mélysége 0- 3,0 közötti értékben határozható meg, az utcában jellemzően kialakultak szerint.

(9) Az utcai kerítések elsődleges anyagaként fémet használni nem lehet. A kerítéseket falazottan, de főként fából kell készíteni, igazodva a területen jellemző, történelmileg kialakult formához.

(10) Az utcai nyílászárók arányát, megjelenését a hagyományosan kialakult értékrendnek megfelelően kell meghatározni. Tetőtérbeépítés esetén csak fekvő tetősíkban, vagy oromfalban lévő nyílászárók alkalmazhatók. Az eresz és oromdeszkázat 30- 50 cm közötti szélességben készítendő. Az épületek padlómagassága max. 45 cm lehet.

Lf-3 építési övezet

Falusias ( középtelkes ) lakóterület

8. § (1) Az építési övezetbe a szabályozási terven Lf-3 -al jelölt, kisebb telekmérettel kialakult lakóterületek tartoznak

(2) Az építési övezet maximum 4,5 m-es épületmagasságú lakóépületek, a mezőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.

(3) a) A falusias lakóterületen elhelyezhető:

- Lakóépület

- Mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény

- Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület

- Szálláshely szolgáltató épület

- A fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények. (Garázs, tároló épület.)

c) Az építési övezetben kivételesen elhelyezhető az OTÉK 31. §. (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével:

- Kézműipari épület

- Helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

- Sportépítmény

A z é p í t é s i t e l e k						Előírt max építmény magasság (m)
Beépítési módja	Övezeti jele	Legkisebb Területe (m2)	Legkisebb Szélessége (m)	Legkisebb Mélysége (m)	Legnagyobb Beépítettsége %

Oldalhatáron álló	Lf-3 O	600	14	40	30	4,5

(6) A telek területének min. 40 %-át zöldfelületként kell kialakítani, melybe a fásított parkolók területe nem számítható be.

(7) Az építési övezetet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni.

Lf-4 építési övezet

Falusias ( nagytelkes ) lakóterület

9. § (1) Az építési övezetbe a szabályozási terven Lf-4 övezeti jellel jelölt általános méretű, falusias lakóterületek tartoznak.

(3) a) A falusias lakóterületen elhelyezhető:

- Lakóépület

- Mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény

- Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület

- Szálláshely szolgáltató épület

- A fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények. (Garázs, tároló épület.)

b) Az építési övezetben kivételesen elhelyezhető az OTÉK 31. §. (2) bekezdésében előírtak

figyelembevételével:

- Kézműipari épület

- Helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

- Sportépítmény

Az építési övezet telkeinek beépítése jellemzően oldalhatáron álló, az adott utcára, vagy utcaszakaszra jellemző kialakult állapotnak megfelelően meghatározva előkertes beépítéssel.

(4) Az építési övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, az építhető építménymagasság mértékét, valamint a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, a következő táblázat szerint kell meghatározni.

A z é p í t é s i t e l e k						Előírt max építmény magasság (m)
Beépítési módja	Övezeti jele	Legkisebb Területe (m2)	Legkisebb Szélessége (m)	Legkisebb Mélysége (m)	Legnagyobb Beépítettsége %

Oldalhatáron álló	Lf-4 O	800	14	50	30	4,5

* Amennyiben az építési telek szélessége a 18 métert eléri, vagy meghaladja, az építési helyen belül az épület szabadonállóan is elhelyezhető, min. 4,0 méter oldalkert biztosítása mellett.

(5) A telek területének min. 40 %-át zöldfelületként kell kialakítani, melybe a fásított parkolók területe nem számítható be.

(6) Az építési övezetet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni.

Általános előírások

10. § (1) Szentpéterszeg területén az OTÉK 6. §. (3) és 15. §. Alapján a lakóépületek és intézmények rugalmasabb, vegyesen történő elhelyezésére:

Vt: településközpont vegyes terület

került kijelölésre, melyeket a szabályozási terv tüntet fel. A Helyi Építési Szabályzat az adottságokat és elvárásokat figyelembe véve, a fenti területeket további övezetekre bontja:

Vt-1 Településközpont ( emeletes ) vegyes terület, zártsorú beépítéssel.

Vt-2 Településközpont (általános) vegyes terület, oldalhatáron álló beépítéssel.

(2) A telek beépítésének általános szabályai:

a) A település központi terület beépítésénél a gépjármű elhelyezését az érvényben lévő parkolási rendeletben szabályozottak szerint kell megoldani

b) Utcavonalra előkert nélkül elhelyezett épületeknél, amennyiben az utcára lakás helyiségei néznek, a lakás padlóvonala az utca járdaszintje fölött 0,5- 0,9 m közötti magasságban helyezendő el. (A településképi védettségű településrészen ez az érték 45 cm )

c) A közterület felöl minden önálló telek hátsó kertjének gépjárművel való közvetlen megközelítését biztosítani, kell. Zártsorú beépítés esetén az e célra kialakított kocsiáthajtó szabad szélessége és belmagassága minimum 3,00 méter legyen.

Vt-1 építési övezet

Településközpont ( többszintes ) vegyes terület

11. § (1) Az építési övezet több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra

(2) a) Az övezetben elhelyezhető:

- Lakóépület

- Igazgatási épület

- Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület

- Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

- Sportépítmény

- A fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények. (Garázs, tároló épület.)

b) Az építési övezetben nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

(3) Az építési övezet telkeinek beépítése jellemzően zártsorú, előkert nélküli, az utcafronti épületrész tetőgerince az utcavonallal párhuzamos.

A z é p í t é s i t e l e k						előírt min-max építmény magasság (m)
Beépítési módja	Övezeti jele	Legkisebb Területe (hektár)	Legkisebb Szélessége (m)	Legkisebb Mélysége (m)	Legnagyobb Beépítettsége %

Zártsorú	Vt-1 Z	1500	14	30	50	7,0

(2) A telek területének min. 30 %-át zöldfelületként kell kialakítani, melybe a fásított parkolók területe nem számítható be.

(4) Az építési övezetet teljes közművesítettséggel kell ellátni.

Vt-2 építési övezet

Településközpont ( általános ) vegyes terület

12. § .

(1) Az építési övezet több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra

(2) a) Az építési övezetben elhelyezhető:

- Lakóépület

- Igazgatási épület

- Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület

- Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

- Sportépítmény

- A fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények. (Garázs, tároló épület.)

b) Az építési övezetben nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

(3) Az építési övezet telkeinek beépítése jellemzően oldalhatáron álló, az utcában kialakult jellemző állapotnak megfelelően előkertes, vagy előkert nélküli.

A z é p í t é s i t e l e k						Előírt max építmény magasság (m)
Beépítési módja	Övezeti jele	Legkisebb Területe (m2)	Legkisebb Szélessége (m)	Legkisebb Mélysége (m)	Legnagyobb Beépítettsége %

Oldalhatáronálló*	Vt-2 O	600	14	30	40 50**	4,5

* Saroktelek esetében az építési helyen belül az épület szabadonállóan is elhelyezhető, min. 4 méteres oldalkert biztosítása mellett, amennyiben a telek szélessége a 18 métert eléri.

**A max. 50%-os beépítettség saroktelken, teljes közművesítettség esetében alkalmazható.

(5) A telek területének min. 20 %-át zöldfelületként kell kialakítani, melybe a fásított parkolók területe nem számítható be.

(6) Az építési övezetet legalább részleges közművesztettséggel kell ellátni.

(7) A szabályozási terven helyi védettségre jelölt településrészen az épületek megjelenésére vonatkozó alábbi előírásokat is be kell tartani:

(a) Az előkert mélysége 0- 3,0 közötti értékben határozható meg, az utcában jellemzően kialakultak szerint.

(b) Az utcai kerítések elsődleges anyagaként fémet használni nem lehet. A kerítéseket falazottan, de főként fából kell készíteni, igazodva a területen jellemző, történelmileg kialakult formához.

(c) Az utcai nyílászárók arányát, megjelenését a hagyományosan kialakult értékrendnek megfelelően kell meghatározni. Tetőtérbeépítés esetén csak fekvő tetősíkban, vagy oromfalban lévő nyílászárók alkalmazhatók. Az eresz és oromdeszkázat 30- 50 cm közötti szélességben készítendő. Az épületek padlómagassága max. 45 cm lehet.

Általános előírások

13. § (1) A település területén, elsősorban a gazdasági célú építmények elhelyezésére,

Gk - 1: Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

Gip- 1: Ipari gazdasági terület

Gip- 2: Mezőgazdasági Ipari- gazdasági terület

került kijelölésre.

(2) A telkek beépítésének általános szabályai:

a) A gépjárművek elhelyezését jelen szabályzat 5. §. (2) bekezdése szerint és módon szükséges biztosítani.

b) A beépítési mód szabadonálló.

c) A teljes közművesítettség és a technológiához tartozó ellátó biztonsági rendszerek kialakítása kötelező.

d) A védőterületet annak terhére és annak a telkén kell kialakítani, akinek a tevékenysége azt szükségessé teszi.

Gksz-1 építési övezet

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

14. § (1) Az építési övezet kereskedelmi, szolgáltató, elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek (benzinkút, építőanyag kereskedés, tüzéptelep, raktáráruházak, stb. ) elhelyezésére szolgál.

(2) a) Az építési övezetben elhelyezhető :

- Mindenfajta, nem jelentősen zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület

- A gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások

- Igazgatási és iroda épület

- Parkolóház, üzemanyagtöltő, szerviz

- Sportépítmény

b) Az építési övezetben kivételesen elhelyezhető az OTÉK 31. §. (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével:

- Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

- Egyéb közösségi szórakoztató épület.

(3) Az építési övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni.

A z é p í t é s i t e l e k						Előírt max építmény magasság (m)
Beépítési módja	Övezeti jele	Legkisebb Területe (m2)	Legkisebb Szélessége (m)	Legkisebb Mélysége (m)	Legnagyobb Beépítettsége %

Szabadonálló	Gksz-1 SZ	1000	20	50	30	6,0

(4) A telkek minimális zöldterületi fedettsége 20 %.

(5) A lakóterületi övezethez közvetlenül csatlakozó telekhatártól számított, szabályozási terven feltüntetett szélességű védő-területsávot telken belüli védő zöldterületként kell kialakítani, a következő szabályok betartása mellett:

a) A védő zöldterület minimális zöldterületi fedettsége (fásított terület) legalább 70 % legyen.

b) A fennmaradó további 30 % max. arányt képviselő területrészen fásított parkolóhelyeket, telephelyen belüli utat, járdát lehet létesíteni.

c) A teljes védőterület 15 %-a nem veszélyes anyagok tárolását szolgáló tároló, vagy adminisztrációs, ill. szociális funkcióknak helyet adó épületekkel beépíthető, az övezeti előírások egyéb vonatkozó szabályinak betartásával.

d) Az érintett területekre vonatkozóan a tulajdonosokat 1 éven belüli beültetési kötelezettség terheli.

Gip-1 építési övezet

Ipari gazdasági terület

15. § (1) Az övezetbe a település ipari területei, tervezett ipari parkja tartozik.

(2) Az övezetbe csak környezeti hatás szempontjából semleges üzemek (pl.: élelmiszer-, könnyűipar, gépipar, fémipar, építőipar, település-ellátás) helyezhetők el.

(3) Az ipari gazdasági terület minimális zöldterületi fedettsége 40 %.

(4) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni.

A z é p í t é s i t e l e k						Előírt max építmény magasság (m)
Beépítési módja	Övezeti jele	Legkisebb Területe (m2)	Legkisebb Szélessége (m)	Legkisebb Mélysége (m)	Legnagyobb Beépítettsége %

Szabadonálló	Gip-1 SZ	1000	20	50	30	6,0

(6) Egyedi telken az épületeket legalább 12,0 m előkerttel és az előírás szerinti építmények közötti távolságot betartva, de minimum 6,0 m oldalkerttel kell elhelyezni.

(7) A lakóterületi övezethez közvetlenül csatlakozó telekhatártól számított, szabályozási terven feltüntetett szélességű védő-területsávot telken belüli védő zöldterületként kell kialakítani, a következő szabályok betartása mellett:

e) A védő zöldterület minimális zöldterületi fedettsége (fásított terület) legalább 70 % legyen.

f) A fennmaradó további 30 % max. arányt képviselő területrészen fásított parkolóhelyeket, telephelyen belüli utat, járdát lehet létesíteni.

g) A teljes védőterület 15 %-a nem veszélyes anyagok tárolását szolgáló tároló, vagy adminisztrációs, ill. szociális funkcióknak helyet adó épületekkel beépíthető, az övezeti előírások egyéb vonatkozó szabályinak betartásával.

h) Az érintett területekre vonatkozóan a tulajdonosokat 1 éven belüli beültetési kötelezettség terheli.

Gip-2 építési övezet

(Mezőgazdasági) Ipari gazdasági terület

16. § .

(1) Az övezetbe a mezőgazdasági üzemek (majorok) tartoznak, ahol a mezőgazdasági termékek feldolgozása, tárolása, a mezőgazdasági gépek, és szállítóeszközök javítása folyik, nagyüzemi állattartás vagy mezőgazdasági illetve mezőgazdasági termeléshez szorosan kapcsolódó ipari tevékenység befogadására alkalmas.

(2) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni.

A z é p í t é s i t e l e k						Előírt max építmény magasság (m)
Beépítési módja	Övezeti jele	Legkisebb Területe (m2)	Legkisebb Szélessége (m)	Legkisebb Mélysége (m)	Legnagyobb Beépítettsége %

Szabadonálló	Gip-2	1000	20	50	40	6,0

(3) A szakhatósági előírások alapján (amennyiben szükséges) védőterületet kell meghatározni. A védőterületet az építési telekhez kell csatolni, vagy az építtető köteles azt biztosítani. A védőterületen belül lakó-, (szolgálati lakás kivételével) szállás-és üdülőépület nem építhető, azok részére telek nem alakítható.

Általános előírások

17. § .

(1) A település területén az OTÉK 6. §. (3) és 24. §. alapján azon létesítmények számára melyek különlegességük miatt helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett hatásaitól is védelmet igényelnek, és a jelen szabályzatban eddig felsorolt beépítésre szánt területi, övezeti kategóriákba nem, vagy csak korlátozásokkal tartoznak, különleges besorolású területek lettek kijelölve, a következők szerint:

Ksp Sportolási célú terület

Kksp Sportolási célú, beépítésre nem szánt különleges terület

Ktem Temető terület

Ksz Szennyvíztisztító különleges terület

Kk-re Rekreációs célú, beépítésre nem szánt különleges terület

"Ksp", "Kk-sp" építési övezet

Sportolási célú beépítésre szánt és beépítésre nem szánt terület övezete

18. § (1) Az övezet a jelentős területigényű, zöldterületbe-ágyazottan kialakítható sportterületek elhelyezésére szolgál.

(3) a) A beépítés módja szabadonálló.

b) A legnagyobb beépíthetőség mértéke, a telekterület 15 %-a, Kk-sp övezetben a telekterület 2 %-a.

c) Az alakítható legkisebb telekterület 2000 m2 .

d) A létesíthető maximális építménymagasság 9,0 méter

„Ktm” építési övezet

Temető területe

19. § (1) Az övezetbe a temető területe tartozik.

(2) A temető területén, kegyeleti építmények (ravatalozó, családi sírkamrák, sírboltok) helyezhetők el.

(3) a) A beépítés módja szabadonálló.

b) A legnagyobb beépíthetőség mértéke, a telekterület 2 %-a.

e) Az alakítható legkisebb telekterület 2000 m2 .

f) A létesíthető maximális építménymagasság 6,0 méter .

(4) Az építési engedélyes terv benyújtását megelőzően elvi engedélyezési eljárást kell lefolytatni.

(5) A családi sírkamrák, sírboltok csak zárt, szigetelt kivitelben, a közegészségügyi előírásokat és egyéb vonatkozó jogszabályokat, a temető fenntartásáról és üzemeltetéséről alkotott önkormányzati rendeletet betartva készülhetnek. Az építményi (sírkamrákat tartalmazó rész) a rendezett terepszint fölé max. 50 cm-t emelkedhet.

A felépítményként elhelyezkedő emlékmű, sírkő magassága max. 2,2 m lehet, mely zárt helyiségként nem alakítható ki. Csak nemes anyagból, a hely szelleméhez igazodó módon építhető.

Ksz -jelű övezet

Szennyvíztisztító különleges terület

20. § (1) A települési folyékony hulladék elhelyezésére, kezelésére) szolgáló területek. A konkrét felhasználási célt a településszerkezeti terv elhatározásaival összhangban kell megvalósítani.

(2) A létesítmény körül a tevékenység és az alkalmazott technológia függvényében védőtávolságot kell biztosítani.

(3) A terület működése, korszerűsítése, bővítése csak környezeti hatásvizsgálat elvégzése esetén lehetséges, a szabályozási terv előírásaival összhangban

21. § „Kk-re”-jelű, rekreációs célú beépítésre nem szánt különleges terület övezete

(1) Az övezet az Idegenforgalomhoz, pihenéshez, kikapcsolódáshoz (rekreációhoz) kapcsolódó létesítmények számára biztosít helyet.

(2) Az övezetben elhelyezhetők sportolási és pihenési célú építmények, kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely szolgáltató, vendéglátó épületek, a tulajdonos, vagy üzemeltető számára szolgáló lakás, a felsorolt funkciók kiszolgálását szolgáló egyéb építmények (pl. garázs, tárló) és az idegenforgalom kiszolgáló létesítményei. A területen a (2) pontban felsoroltakon kívül elhelyezhetők még a lótartással és lovas sporttal kapcsolatos építmények (istálló, karám, takarmánytároló) is.

(3) Az övezet beépítésére vonatkozó szabályok:

a) terepszint alatti építmények közül pinceszint, az építési helyen belül a beépítési százalékot meg nem haladó mértékben építhető. Önállóan, épület nélkül nem építhető.

b) Az övezetet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni.

c) Az épületeket szabadon állóan, a terület max. 2 %-os beépítettségével lehet elhelyezni, legfeljebb 7,5 méteres építménymagassággal.

d) A területen elhelyezhető rendeltetési egységek száma nem esik korlátozás alá.

e) Az épületek az építési helyen belül bárhol elhelyezhetők.

f) Az övezetben alakítható telek legkisebb mérete 1 ha .

22. § (1) Az Ü-1 „megvalósításra tervezett” üdülőövezeten építmények elhelyezése csak az építés részletes szabályait kidolgozó szabályozási terv elkészítése és az abban rögzítésre kerülő előírások betartása esetén engedélyezhető. Az érintett területekre vonatkozó szabályozási terv elkészültéig az Étv. 28. §. (1) bekezdése alapján, jelen rendelettel egyidőben, változtatási tilalom lép hatályba.

A közlekedési területek általános előírásai

23. § (1) Az övezet az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozó helyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telken megvalósulók kivételével -, a járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) A közutak elhelyezése céljából a településszerkezeti terven ábrázoltaknak megfelelően útkategóriáktól függően, legalább a következő szélességű építési területet kell biztosítani:

GYORSFORGALMI ÚT „X” m*

- M4 gyorsforgalmi út tervezett nyomvonala

*A gyorsforgalmi utat, kiegészítő közlekedési területeit (csomópont, pihenőhely, felüljárók, csatlakozó párhuzamos mezőgazdasági utak) területét a szabályozási terv tünteti fel. A szükséges telekalakítás ennek megfelelően történhet.

Az út tengelyétől számított 100-100 méteres védőtávolság biztosítandó, a közúti közlekedésről szóló 1988.évi I. törvény 42/a §. előírásaiban foglalt, ill. egyéb hatályos rendeletekben meghatározott korlátozásokkal. A gyorsforgalmi út megvalósulásáig az út tengelyétől mért 250- 250 méteres területsávra a 2003. évi CXXVIII. tv. 17. § (1) pontjában (ill. a mindenkor hatályos jogszabályokban) foglalt korlátozásokat is érvényesíteni kell.

ORSZÁGOS MELLÉKÚT

- 4812 sz. út (külterületi szakasza) 24,0 m

ORSZÁGOS MELLÉKÚT

- 4812 sz. út belterületi szakasza 22,0 m

HELYI GYŰJTŐÚT, FŐ DŰLŐÚT

- Kossuth utca meglévő- megmaradó szélességgel

- Petőfi utca meglévő- megmaradó szélességgel

és Tépe felé vezető folytatása 22 m

Kiszolgáló utak esetén 12 m

Kerékpárút esetén 3 m

(3) A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló :

-közlekedési létesítmények

-közművek és hírközlési létesítmények

Általános előírások

24. § (1) A település területén az OTÉK 6. §. (3) és 27. §. alapján, a belterületen:

„KP” Közpark

Beépítésre nem szánt övezet került bevezetésre, melyek területét a szabályozási terv tünteti fel.

KP övezet

Közparkok területe

25. § (1) Az övezetbe a közparkok, díszparkok, pihenő- és játszóparkok tartoznak.

(2) Területüknek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.

Gyermekkocsival, kerekesszékkel is megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie.

(3) Az övezetben elhelyezhető:

- a pihenést és testedzést szolgáló építmények (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, stb. )

- vendéglátó, elárusító épület, nyilvános illemhely

- a terület fenntartásához szükséges épület

(4) Épületek a telekterület max. 2%-os beépítettségével helyezhetők el

Általános előírások

26. § (1) A település igazgatási területén az OTÉK 6. §. (3) és 28. §. alapján az erdőterületek övezetekre való bontása a településszerkezeti terv területfelhasználásra vonatkozó meghatározásai alapján:

E-1 védelmi célú erdő

E-2 egészségügyi-szociális, turisztikai célú erdő

E-3 gazdasági célú erdő

övezetek kerültek megkülönböztetésre.

E-1 övezet

Védelmi rendeltetésű erdők

27. § (1) Telepítésük szükség szerint a környezetre ártalmas bűzös üzemek, hulladéklerakó helyek védőtávolságának csökkentése, a lakóterületek védelme érdekében történik.

(2) Területükön épület nem helyezhetők el.

E-2 övezet

Egészségügyi-szociális, turisztikai erdők

28. § (1) Az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el, maximum 2 %-os beépítettséggel.

(2) A megengedett maximális építménymagassága 3,5 m . Az épületeket szabadonállóan kell elhelyezni.

E-3 övezet

Gazdasági erdők

29. § (1) Az erdő területén rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el, maximum 0,5 %-os beépítettséggel.

(2) A 0,5 %-os beépítettséget telekalakítás, telekmegosztás során is biztosítani kell.

(3) A megengedett maximális építménymagasság 3,5 m . Az épületeket szabadonállóan kell elhelyezni.

Általános előírások

30. § (1) A település külterületének, mezőgazdasági termelést (növénytermelést, állattenyésztést továbbá termékfeldolgozást és tárolást) szolgáló része.

(2) A mezőgazdasági területeken az OTÉK 6. §.(3) alapján és a 29. §. előírásainak megfelelően a következő övezetek kerültek kijelölésre:

M-1 döntően szántó művelésű terület (tanyás térség)

M-2 döntően gyep, legelő művelésű terület (tanyás térség)

M-3 kertgazdálkodásra szolgáló terület (zártkert)

(3) A területen elhelyezhető építményeket jelen szabályzat és az adott terület építési hagyományainak megfelelően kell kialakítani.

M-1 övezet

Mezőgazdasági terület- tanyás térség/jellemzően szántó műveléssel

31. § (1) Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon- viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a tanya, farmgazdaság létesítése, lakóépület elhelyezése megengedett, és ahol a szántó művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a szántóföldi művelés jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.

(2) Az övezetben a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, valamint ha azt a hatósági előírások az ott folytatott tevékenység védőtávolsága miatt egyébként tiltják meg, a tulajdonos, vagy az ott dolgozók részére lakóépület helyezhető el, ahol az elhelyezésre kerülő lakóépület számára szolgáló terület nem haladhatja meg, az egyébként beépíthető terület felét.

(3) Épületeket jelen előírás 39. §. (3) bekezdése figyelembevételével lehet elhelyezni, a legalább 3,0 ha nagyságot elérő területen. Szabadonálló beépítési móddal, maximum 6,0 m építménymagasságú épületekkel, a telekterület maximum 3 %-os beépítésével.

(4)

32. § (1) Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon-viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a tanya, farmgazdaság létesítése, lakóépület elhelyezése megengedett, és ahol a gyep, legelő művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a legeltetés, állattartás jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.

(2) Az övezetben a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei helyezhető el.

(3) Épületeket jelen előírás 39. §.(3) figyelembevételével a legalább 6 ha nagyságot elérő területen lehet elhelyezni. Szabadonálló beépítési móddal, maximum 4,5 m építménymagasságú épületekkel, a telekterület maximum 3 %-os beépítésével, melyből a lakás funkciójú épületek max. 1,5 %-ot foglalhatnak el. Az épületek, tömbösített formában helyezendők el.

(4)

33. § (1) Az övezetbe azok a mezőgazdasági területek tartoznak, ahol kertgazdálkodást, túlnyomórészt zöldség-, gyümölcstermesztést folytatnak. Azok a földrészletek, melyeket korábban zárkertnek parcelláztak.

(2) Az övezetben a telkek max. 3 %-os beépítettségével elhelyezhető 1 gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince). Az építmények maximális építménymagassága 3,5 m , max. gerincmagassága 5,5 m , a padlóvonal max. 0,30 m lehet.

(3) Az épületeket oldalhatáron állóan, csurgótávolságra (a telekhatártól 0,5 m-re) 5,0-es előkerttel kell elhelyezni.

(4) Az övezetben állattartó épületek nem helyezhetők el.

(5) Növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor vagy üvegház (a telekhatártól előírt 1,5 m távolság betartásával) bármely földrészleten elhelyezhető. Az üvegház gerincmagassága maximum 5,0 m lehet.

VT-1, VT-2 övezetek

Vízgazdálkodási területek

34. § .

(1) VT-1 -jelű övezetbe tartozik a Berettyó folyó, annak partja és közvetlen környezete. Területükön a vízisport és a sporthorgászás célját szolgáló közösségi építmények helyezhetők el, illetve alakíthatók ki, az érintett szakhatóságok hozzájárulásával.

2) VT-2 -jelű övezetbe tartoznak, az általános vízgazdálkodási területek: a közcélú nyílt csatornák medre és partja, a vízbeszerzési területek vízbázis Területükön-ha külön jogszabály másként nem rendelkezik a vízkár-elhárítási, vízisport és a sporthorgászás célját szolgáló közösségi építmények helyezhetők el.

Az építészeti környezet védelme

35. § (1) Az országos építészeti örökség – a műemléki, természetvédelmi és egyéb védettséget tartalmazó nyilvántartásba vett – kiemelkedő nemzeti értékű elemeire vonatkozó részletes szabályokat külön törvények állapítják meg.

a) A település műemléki védelem alatt álló épületei:

- Zsellérház (jelenleg falumúzeum.)

- Református templom

(2) Az épített környezet védelmével kapcsolatos külön szabályozás:

Az épített környezet helyi védelméről, annak általános szabályiról, jelen Helyi Építési szabályzat elhatározásait alapulvéve, külön helyi rendelet intézkedik. E rendeletben kerülnek meghatározásra, a külön e célból készülő helyi értékvédelmi kataszter alapján, a helyi védelem alá kerülő épületek, védett utcaszakaszok, ebben kerülnek rögzítésre a védettséget indokló építészeti jegyek és kerül kidolgozásra, az épületekre vonatkozó részletes szabályozás, a tulajdonosokat terhelő kötöttségek, a védettséggel járó jogok és támogatás módja és mértéke.

A Helyi értékvédelmi szabályozás két önálló rendeletből áll:

1.) Az építészeti örökség helyi védelmének általános szabályai.

2.) Helyi területi és egyedi védelem. (Részletes épületenként előírások.)

36. § (1) Az Étv. 20. §-ának (1) bekezdésében meghatározott célból a rendezési tervben meghatározott területeken a településrendezési feladatok megvalósítása, továbbá a természeti, környezeti veszélyeztetettség megelőzése érdekében az érintett területekre változtatási, telekalakítási, illetőleg építési tilalom rendelendő (rendelhető) el.

b) Változtatási tilalom, a beépítés szabályait részleteiben kidolgozó szabályozási terv elkészültéig:

- Az Sz-1 jelű Szabályozási terven továbbtervezésre jelölt üdülőterületek.

(2) A tilalmakkal kapcsolatosan az Étv. 20,21,22,23 §. Előírásait kell alapul venni.

(3) A településrendezési tervben jelölt intézményterület bővítések megvalósíthatósága érdekében, az Étv. 25. §. alapján, az önkormányzatot illető elővásárlási jog jegyezendő be.

37. § Felszín alatti vizek védelme

"A vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelmét szolgáló a 123/1997.(VII.18.)Korm. rendelet előírásait kell alkalmazni.

A település közigazgatási területe IV/2 vízminőségvédelmi területi kategóriába tartozik.

(1) A belterületen tilos a szennyvizek szikkasztása. A közüzemi hálózattal ellátatlan területeken átmenetileg (a közüzemi hálózat kiépüléséig) megengedett a műszaki és környezetvédelmi követelményeknek megfelelő, szippantással ürített közműpótlók használata.

(2) Megvalósuló szennyvízcsatorna-hálózat esetén a meglévő kibocsátók esetében az önkormányzat (a közműpótló további használatának beszüntetésével) rákötési kötelezettséget ír elő.

(3) Szennyvíz-hálózattal ellátott területen új létesítményt (kibocsátót) tervezni, megvalósítani és üzemeltetni csak a hálózatra való rákötéssel lehet.

(4) Fentieken túlmenően szennyvizet elhelyezni csak a kiépített hálózatban, vagy a szennyvíztisztító telepen lehet. Így tilos kutakba szennyvizeket belevezetni, kútban hulladékot elhelyezni.

(5)

(6)

38. § Felszíni vizek védelme

(1)

(2)

(3) A Berettyó folyót, az Orsolya - eret, Korhány eret és egyéb öntöző-csatornákat, vízfolyásokat, tavakat természetes, vagy természetközeli környezetben kell tartani. Biztosítani kell a Vízügyi törvényben meghatározott vízügyi kezelői sávot. A partszakaszok területhasználatában a természetvédelmi hatóság és a természetvédelmi törvény (1996. LIII. Törv.) előírásait kell érvényesíteni.

39. §

40. § Levegőtisztaság- védelem

(1) A belterületet levegőtisztaság szerinti övezetekre való felosztását az önkormányzat jelen rendeletben határozza meg:

"Védett II." kategóriába tartozik:

-A nyugati iparterület (tervezett ipari park)

"Védett I." kategóriába tartozik:

a település védett II. kategóriába nem tartozó valamennyi területe.

(2)

(3)

(4) A levegőtisztaság védelmével és a hulladékgazdálkodással is kapcsolatos települési hulladékégetést az önkormányzat külön rendeletben szabályozza.

(5)

(6)

41. § Zaj- és rezgésvédelem

A belterület a terület-felhasználási övezeteknek megfelelő zajvédelmi övezetekre tagolódik. Az egyes övezetekben érvényes építésből, üzemi tevékenységből és közlekedésből származó zaj-, és rezgésterhelések megengedett egyenértékű A- hangnyomásszintjeit a jelenleg érvényben lévő 4/1984(I.23.)EüM r. zajvédelmi rendelete írja elő.

Az érvényben lévő zajvédelmi besorolások alapján:

1. Csendes (Z1) övezetbe tartoznak:

- az oktatási, nevelési intézmények területei,

- a forgalomtól elzárt területek (temető, kegyeleti park, pihenőpark),

- a tervezett hétvégiházas üdülőterület és a csatlakozó jóléti erdők területe.

Az övezeten belüli zajterhelési határértékeket a rendelet 1. sorszámhoz tartozó területi funkciója alapján kell érvényesíteni.

2. Iparterület (Z4) kategóriába tartozik:

- Nyugati iparterület

Az övezeten belüli zajterhelési határértékeket a rendelet 4. sorszámhoz tartozó területi funkciója alapján kell érvényesíteni.

3. Lakóterület és intézményterület laza beépítéssel (Z2) területi kategóriába tartozik:

- a település egyéb belterülete.

Az övezeten belüli zajterhelési határértékeket a rendelet 2. sorszámhoz tartozó területi funkciója alapján kell érvényesíteni.

42. § Lakóépületek zajvédelme

(1) A lakóépületek csendigényes funkcióinak védelmét általánosságban az alábbi zajvédelmi megoldásokkal kell biztosítani:

- Csendigényes épületfunkció, helyiség, tevékenység zajforrás irányába való tájolását, elhelyezését kerülni kell. Kialakult állapotoknál utólagos zajvédelmi

megoldások (épületakusztikai védelem, funkcionális átrendezés) alkalmazásával kell számolni.

- A fokozott zajvédelmi igényű épületeknél (előkert nélküli épületek, nagy forgalmú városi utak környezetében lévő épületek, oktatási, nevelési, pihenési célú épület) zajvédeleme elsődlegesen:

- a védendő funkciók megfelelő, zajvédelmi igényű tájolása,

- az építéstervezéskor a várható zajszintnek megfelelő épületakusztikai méretezés, (hangszigetelt falszerkezet és nyílászárók),

- előkertes beépítésnél az utcai kerítés zajvédelmi célú kialakítása,

- a zavart helyiségek funkcióváltása, amely kiváltja a csendigényes funkciót.

43. § Ipari és raktárterületek zajvédelmi előírásai

(1) Az üzemek, raktározási területek üzemeltetését úgy kell végezni, hogy az előírt zajterhelési határértékek teljesüljenek. A zajkibocsátással járó tevékenységek várható terheléseit újaknál a tervezés, engedélyezés során, meglévőeknél utólagosan kell bemutatni, illetve zajvédelmi tervkészítéssel kell az előírt határértékeket biztosítani.

A telephelyekre vonatkozó kibocsátási határértékek megállapítását a 12/1983. (V.12.)MT rendelet értelmében az I. fokú környezetvédelmi hatóságtól meg kell kérni.

(2) Az ipari és raktárterületeken úgy kell a létesítményeket elhelyezni, hogy a szomszédos lakóterületek felé az előírt határértékek teljesüljenek.

(3) Amennyiben az iparterületen lakó, vagy intézményi funkció is létesül a területi kategóriára megállapított határértékeknek a védendő épület homlokzata előtt 2 m-re kijelölt észlelési ponton kell teljesülnie.

44. § Védőtávolságok

A területen kijelölt védőtávolsággal működtethető tevékenységek:

- Tervezett szennyvíztelep: a technológiától függő védőtávolság max.300 m.

- Állattartó telepek: egyedileg javasolt védőtávolsággal határolandók le.

- Vonalas létesítmények: (út, vízfolyás, energiavezetékek) védőövezetét, védőtávolságait a mindenkor érvényben lévő vonatkozó szabályok, és előírások alapján kell biztosítani.

- A vízkivételi művek: általánosságban a123/1997.(VII.18.)Korm. r. alapján: a belső védőövezet 10 m , a külső védőövezet 100 m .

45. § (1) Jelen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

(2) Ezzel egyidejűleg a Szentpéterszeg Egyszerűsített Általános Rendezési Tervéről szóló – többszörösen módosított – 6/1994. (XI.09.) KT. számú rendelete hatályát veszti.