1. Ezen Szabályzat célja, hogy biztosítsa az Önkormányzat tulajdonában lévő vagyon leghatékonyabb formában történő hasznosítását szolgáló szerződések létrejöttét, valamint ennek keretében a pályázók számára azonos és egyenlő feltételek garantálásával a verseny tisztaságának védelmét.

2. A versenyeztetés (a továbbiakban: pályázati eljárás) megvalósulhat pályáztatás, vagy árverés (továbbiakban: ajánlatkérés) útján.

3. Az esélyegyenlőség elve

3.1. A kiíró a pályázati felhívásban valamennyi ajánlattevő számára egyenlő esélyt köteles biztosítani az ajánlat megtételéhez szükséges információhoz jutás és a pályázat során alkalmazott versenyfeltételek tekintetében. A kiíró a pályázat tartalmát úgy köteles meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők megfelelő ajánlatot tehessenek és a szabályszerűen, időben benyújtott pályázati ajánlatok összehasonlíthatók legyenek.

4. A nyilvánosság elve

4.1. A pályázati eljárás során a kiíró köteles a pályázatban résztvevők számára teljes nyilvánosságot biztosítani. A nyilvánosság e Szabályzat szerinti követelményét a kiíró akkor is köteles biztosítani, ha a versenyeztetés zártkörű (meghívásos) pályázat útján történik. Ennek tényét a kiíró köteles úgy közzétenni, ami nem sérti a versenyeztetés zártkörű jellegét.

4.2. Minden ajánlattevőnek joga van a kiíró által rendelkezésre bocsátott valamennyi információhoz hozzáférni. Ennek keretében a pályázó számára hozzáférhetővé kell tenni minden olyan adatot, amely nem sért üzleti titkot és amely az üzleti életben szokásos és szükséges ahhoz, hogy a pályázónak lehetősége nyíljék megalapozott ajánlattételre.

5. A rendelkezés elve

5.1. A kiíró a pályázati felhívás közzététele után, illetve zártkörű (meghívásos) pályázat kiírása esetén azt követően, hogy a hirdetményt a pályázatra meghívottakkal közölték, a meghirdetett pályázati feltételeket tiszteletben tartja, az előre nyilvánosságra hozott pályázati eljárási rendelt köteles megtartani és a pályázat kiírásával, továbbá értékelésével kapcsolatos döntési folyamat tisztaságát biztosítani.

5.2. A kiíró a pályázattal kapcsolatos rendelkezési jogát, így különösen a pályázati felhívás feltételeinek utólagos módosítását, a pályázat visszavonását, a közzétett eljárási rend szabályainak megváltozását kizárólag a jelen pályázati eljárási rend keretei között úgy gyakorolhatja, hogy azzal a pályázattal érintett személyek lényeges jogos érdekeit ne sértse.

5.3. A pályázó bármely, a kiírás után a Szabályzat hatálya alá eső magatartásával, vagy cselekményével – különösen a pályázati kiírás átvételével – a kiírás szabályait magára nézve kötelezőnek ismeri el. Ezt a részletes tenderben rögzíteni kell.

5.4. Az e Szabályzatban biztosított jogokat azok rendeltetésével összhangban és jóhiszeműség követelményének megfelelően kell gyakorolni.

6. A Szabályzat alkalmazásában az alábbi fogalmakat a következő értelemben kell alkalmazni:

1. A pályázat típusai

1.1. A pályázat nyilvános, vagy zártkörű lehet.

1.2. A pályázatok nyilvánosak, kivéve, ha a Képviselő-testület a zártkörű (meghívásos) pályázat kiírásáról dönt.

1.3. Zártkörű pályázat akkor írható ki, ha a pályázat tárgyául szolgáló vagyon jellege, jelentősége, valamint az annak leghatékonyabb hasznosításával kapcsolatos feladatok megoldása a pályázaton előre meghatározott, vagy a projekt iránt már érdeklődő befektetők, illetőleg társasági partnerek részvételét teszi szükségessé.

1.4. A pályázatot titkosan, vagy a pályázó nevének (cégének) megjelölésével, a pályázat minden részletére vonatkozó nyilvánossággal lehet lefolytatni (nyílt pályázat). Titkos pályázat esetén a pályázatot a pályázó nevének zárt borítékban való elhelyezésével és a pályázó által tetszőleges jeligével megjelölten kell benyújtani. A pályázat pénzügyi feltételeit, az egyéb feltételektől elkülönítetten, és titkosan kell kezelni. A pályázati módról – nyílt, vagy jeligés titkos – a pályázat kiírásakor kell rendelkezni.

1.5. A pályázatot kettő, vagy annál több fordulóban is meg lehet hirdetni. Ebben az esetben a második, vagy azt követő fordulókban – a kiíró által a pályázat egészére előre meghatározott és a részletes tenderfüzetben közzétett szempontok alapján – az első forduló eredményeképpen kiválasztatott ajánlattevők vehetnek részt. A második, illetve további fordulóban csak a pályázati kiírásban korábban megjelölt ajánlati feltételek módosíthatók, egyéb részeikben az első (előző) fordulóban tett ajánlatok érvényesek maradnak.

1.6. Többfordulós pályázat esetén a részletes tájékozatónak tartalmaznia kell a pályázat egészére vonatkozó szabályokat.

1.7. Az ajánlatoknak az előre meghatározott feltételektől eltérő módosítása a további fordulókban érvénytelen. Ilyen esetben az ajánlat a módosítással érintett részében részlegesen érvénytelen és helyébe az első fordulóban tett ajánlati feltétel lép.

2. A pályázat kiírása

2.1. A pályázat kiírásáról a Képviselő-testület, vagy annak azon bizottsága dönt, amelyik a vagyon elidegenítésére, vagy hasznosítására hatáskörrel rendelkezik. Ha az elidegenítés, vagy hasznosítás a polgármester jogköre, a pályázat kiírásáról is ő dönt.

2.2. A nyilvános pályázati felhívást két országos napilapban kell meghirdetni. A kiíró rendelkezhet úgy is, hogy a pályázatot külföldi pénzügyi-gazdasági szaklap(ok)ban is meghirdeti.

2.3. A zártkörű pályázatról a kiíró az érintett ajánlattevőket egyidejűleg és közvetlenül értesíti.

2.4. Zártkörű pályáztatás esetén legalább három pályázónak kell megküldeni a részletes kiírást. Zártkörű pályázat esetén az ajánlatkérés tényét kell nyilvánosságra hozni, illetve a kiíró két országos napilapban köteles azt közzétenni. A részletes kiírást a pályázatok benyújtására megállapított határidő kezdő napját legalább harminc nappal megelőzően kell a pályázónak megküldeni.

2.5. A napilapokban való közzététel között legalább öt napnak kell eltelnie. Mindkét napilapban csak egyszer kell közzétenni a hirdetményt. Ha indokolt a kiíró, a többszöri közzétételről is dönthet. Többszöri közzététel esetén az utolsó közzétételnek a pályázat benyújtására megállapított határidőt legalább 15 nappal meg kell előznie.

3. A pályázati felhívás tartalma

3.1. A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:

3.2. A részletes tájékoztató, tender a pályázati felhívásban foglal adatokon kívül tartalmazza a pályázati kiírást és az eljárás szabályait. A részletes kiírás és eljárás tartalmazza:

4. Más önkormányzat kikötései

4.1. Ha a pályázati kiírás – a vagyon hasznosítása keretében – olyan tevékenység gyakorlására vonatkozó jogosultság átengedésére irányul, mely másik önkormányzat törvényben előírt kötelezettségének teljesítésére közvetlen hatással van, vagy az önkormányzatot megillető jog gyakorlását, feladat teljesítését érinti, a pályázati felhívás közzététele előtt az érintett önkormányzat véleményét ki kell kérni.

4.2. Ha az érintett önkormányzat véleményt nyilvánít, annak lényegét haladéktalanul a pályázati kiírás részévé kell tenni. Erre a részletes tenderben fel kell hívni a figyelmet.

5. Titkosság

5.1. Ha a pályázati kiírás eltérően nem rendelkezik, a pályázó a szerződéskötésig köteles titokban tartani a pályázaton való részvételének, vagy ajánlata visszavonásának tényét, illetve ajánlata tartalmát, valamint a kiíró által a részletes tenderben, vagy más módon rendelkezésére bocsátott információt. Ez nem terjed ki a finanszírozó bankkal, vagy konzorciális ajánlat esetén a konzorciumban résztvevőkkel közölt tényekre. A titkossági követelmény megszegése a pályázó ajánlatának érvénytelenné nyilvánításával jár. Ez érvényes akkor is, ha a pályázó érdekkörében álló személy sérti meg a titkosságot.

5.2. A kiíró a pályázati kiírásban felmentést adhat a 11.1. pontban foglalt titoktartási kötelezettség alól azzal, hogy megjelöli a pályázó által nyilvánosságra hozható ajánlati feltételek, és nyilvánosság körét (pályázatban résztvevők, vagy harmadik kívülálló személyek, sajtó).

5.3. A kiíró az ajánlatok tartalmát a pályázat lezárásáig titkosan kezeli, tartalmukról felvilágosítást sem kívülállóknak, sem a pályázaton résztvevőknek nem ad. E kötelezettség alól a pályázó írásban felmentheti a kiírót, de egyes adatok nyilvánosságra hozatalát ilyenkor is megtilthatja.

5.4. A zártkörű pályázaton résztvevő pályázó nevét a kiíró a többi résztvevővel csak akkor közölheti, ha a közléshez valamennyi érintett pályázó írásban a hozzájárulását adta. Az ajánlattevőre vonatkozó egyéb információ is csak az ajánlattevő kifejezett, írásban közölt hozzájárulásával közölhető más ajánlattevővel, vagy a pályázaton részt nem vevő személlyel.

5.5. A kiíró a pályázók egyikének biztosított minden információt, adatot és egyéb szolgáltatást köteles a többi pályázatban résztvevő számára is ugyanolyan módon biztosítani.

5.6. A pályázó kérésére és részére a pályázati feltételek pontosítása céljából a pályázati felhívásban foglaltakon túl is adható felvilágosítás, de csak olyan tartalommal, mely nem sérti a többi pályázó esélyegyenlőségét és az ajánlatok értékeléséig az azok kezelésére vonatkozó előírásokat. Az ilyen felvilágosítás nem eredményezheti az eredeti pályázati feltételek módosítását. A felvilágosításról jegyzőkönyvet kell felvenni, amit a pályázónak és a felvilágosítást nyújtónak alá kell írnia.

5.7. Ha a kiíró az ajánlatok elkészítéséhez részletes pályázati tendert bocsát rendelkezésre, biztosítani köteles, hogy a pályázat meghirdetésének időpontjában a dokumentáció rendelkezésre álljon. A dokumentáció költségei a pályázóra háríthatók.

5.8. Az ajánlatok és a bennük lévő adatok kizárólag elbírálásra használhatók fel. Más célú felhasználás szándéka esetén erről az ajánlattevővel külön meg kell állapodni.

6. A kiírás módosítása

6.1. A pályázati eljárás folyamán – 12.2 pontban foglalt kivételekkel – a kiíró nem változtathatja meg azt a döntéshozatal során alkalmazandó eljárási, vagy pályázati feltételt (elbírálási módot), amelyet akár meghirdetés útján, akár írásban a pályázóval közölt.

6.2. A kiíró a felhívásban és a pályázati kiírásban szereplő, illetve a pályázó(k) tudomására hozott feltételeket a pályázat során csak egy alkalommal változtathatja meg, ha ezt a jogát kifejezetten fenntartotta magának. A módosítás érintheti:

6.3. A kiíró a változtatást a pályázati kiírás közzétételére vonatkozó szabályok szerint teszi közzé azzal, hogy az érintetteket arról haladéktalanul írásban is értesíti. Az értesítésben utalni kell arra, hogy a változtatásra tekintettel a korábban benyújtott pályázatokat miként kezeli.

6.4. A pályázati kiírás csak úgy módosítható, hogy a pályázónak az ajánlat benyújtására a módosítás meghirdetésétől számított legalább 15 naptári nap a rendelkezésére álljon.

6.5. A pályázatok benyújtására nyitva álló határidő – indokolt esetben – egy alkalommal legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható. Az így meghosszabbított határidőt a kiíró a pályázati kiírással megegyező módon – az eredeti határidő lejárta előtt legalább tizenöt nappal – teszi közzé, illetve a zártkörű pályázatban résztvevőket erről megfelelő időben – de legalább a nyitva álló eredeti határidő lejárta előtt hét munkanappal – értesíti.

6.6. A kiíró a pályázat benyújtására előírt végső határidőt megelőző tizenöt napon belül a pályázati kiírást már nem változtathatja meg.

13. Pályázati biztosíték

13.1. A pályázaton való részvétel biztosíték (bánatpénz) adásához is köthető, melyet az ajánlat megküldésével egyidejűleg, vagy a kiíró által a pályázati felhívásban meghatározott időpontig és módon kell a kiíró rendelkezésére bocsátani.

13.2. A biztosítékot a pályázati felhívás visszavonása, az ajánlatok érvénytelenségének megállapítása esetén, illetőleg, ha a szerződéskötés a kiíró oldalán felmerült okból hiúsul meg, a pályázatok elbírálása után – az alábbi kivételektől eltekintve – vissza kell adni.

13.3. Nem jár vissza a biztosíték, ha a pályázati kiírás szerint a megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettséggé alakul át, továbbá akkor sem, ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttség időtartama alatt ajánlatát visszavonta, vagy a szerződés megkötése neki felróható, vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg. Ezt a rendelkezést megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a pályázó a benyújtásra nyitva álló határidő lejárta előtt vonta vissza ajánlatát.

13.4. A kiíró felhívására az ajánlattevő köteles a pályázatában foglaltakat igazolni. A kiíró – ha a kiírásban kifejezetten fenntartotta magának e jogot – 13.1. pontban körülírtakon kívül további biztosíték adására is kötelezheti az ajánlattevőt.

14. A pályázati ajánlat

14.1. Az ajánlattevők ajánlataikat zártan, cégjelzés nélküli borítékban, legalább öt példányban nyújtják be. Egy példányt minden oldalon eredetiben, cégszerű aláírással, magánszemélyeknél eredeti aláírással, illetve a meghatalmazott aláírásával ellátva kell az ajánlatok benyújtására nyitva álló időpontban és helyen, az adott pályázatra utaló jelzéssel, személyesen, vagy meghatalmazottja útján beadni.

14.2. Az ajánlattevő meghatalmazottja köteles közokirattal, vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolni képviseleti jogosultságát, illetve annak mértékét.

14.3. Ha a kiírás másként nem rendelkezik, egy ajánlattevő csak egy ajánlatot tehet, illetve egy pályázaton csak egy ajánlattételben vehet részt akár önállóan, akár konzorcium tagjaként.

15. A pályázatra benyújtott ajánlatnak tartalmazni kell az ajánlattevő részletes és jogilag kötelező erejű nyilatkozatát, különösen:

16. Ha a pályázat biztosítékadási kötelezettséget ír elő, az ajánlat csak akkor érvényes, ha az ajánlattevő igazolja, hogy a kiírásban megjelölt összegű biztosítékot az ott megjelölt formában és módon a kiíró, vagy megbízottja által rendelkezésére bocsátotta.

17. A pályázó ajánlati kötöttsége – ha a pályázati kiírás másként nem rendelkezik – akkor kezdődik, amikor az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejárt.

18. A pályázó ajánlatához a pályázati kiírásban meghatározott időpontig, de legalább a benyújtási határidő lejártától számított hatvan napig kötve van, kivéve, ha a kiíró ezen időponton belül a pályázatot megnyert ajánlattevővel szerződést köt, vagy a pályázókkal írásban közli, hogy a pályázatot eredménytelennek minősíti.

19. Az ajánlattevő nem igényelhet térítést a kiírótól az ajánlata kidolgozásáért. A pályázat elkészítésével és a pályázaton való részvétellel kapcsolatos költségek az ajánlat érvényességétől, illetve a pályázat eredményességétől függetlenül az ajánlattevőt terhelik.

20. Az ajánlattevő az ajánlat benyújtásakor az ajánlatában közölt egyes adatoknak az elbírálás utáni nyilvánosságra hozatalát is megtilthatja. Az ajánlattevő a pályázat megnyerése esetére az ellenszolgáltatásnak és a teljesítési határidőnek a nyilvánosságra hozatalát nem tilthatja meg.

21. Módosítás

22. Visszavonás

23. Kizárás

24. Ha nincs egyetlen pályázó sem, aki a pályázati kiírásban szereplő feltételeket maradéktalanul teljesítette, akkor a kiíró – a pályázat lezárása után – a pályázatot versenyző ajánlatkérés során benyújtott ajánlattételnek tekintheti és az ajánlatokat így kezelheti. Ez esetben a kiíró a pályázat elbírálására jogosult döntése szerint legkedvezőbb ajánlattevővel szerződést köthet, ha a pályázat megfelel a versengő ajánlatkérés során megkívánt minimális követelményeknek, vagy újabb pályázati kiírása mellett dönthet. Azt, hogy melyik ajánlat a legkedvezőbb, az eset összes körülményének alapos mérlegelésével kell eldönteni, így különösen tekintettel kell lenni az ajánlat, a pályázat tárgyát képező vagyon (vagyonrész) legkedvezőbb hasznosítását szolgáló követelményeikre. A jelen bekezdésben szabályozott esetben az érintett pályázó ajánlati kötöttsége a Szabályzat szerint áll fenn.

25. Az ajánlattevő a benyújtásra nyitva álló határidő lejártáig bármikor visszavonhatja az ajánlatát az eljárási rendben meghatározott következmények terhe mellett. Az ajánlattevő nem igényelhet térítést a kiírótól az ajánlata kidolgozásáért, és az ajánlattétellel kapcsolatosan más jogcímen sem terjeszthet elő követelést.

26. A pályázati ajánlatok beérkezése

26.1. A pályázatok beérkeztetésére a pályázati felhívásban megjelölt helyen és időpontban – a kiíró ilyen döntése esetén – közjegyző jelenlétében kerül sor. Ha a kiíró nem tartja szükségesnek közjegyző jelenlétét, pályázatot a polgármester által meghatározott személy veszi át. A pályázatok beérkezése során az átvevő az átvétel pontos időpontját rávezeti a pályázatot tartalmazó zárt borítékra, és egyúttal igazolja az átvétel tényét. Az ajánlati dokumentumokat bírálati sorszámmal kell ellátni.

26.2. Az ajánlattevő meghatalmazottja a benyújtáskor is köteles közokirattal, vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolni képviseleti jogosultságát, illetve annak mértékét.

26.3. A közjegyző, vagy ha közjegyző nem vesz részt, az átvevő az ajánlatok leadásának körülményeiről okiratot állít ki.

27. A pályázati ajánlatok felbontása

28. A közjegyző – ha közjegyző nem vesz részt, az átvevő – feladata az ajánlatok érkeztetésekor, illetve bontásakor különösen:

29. Az ajánlatok felbontásáról kiállított átvevői okiratban szerepeltetni kell:

30. A közjegyzői (átvevői) okirathoz kell csatolni a pályázat során beérkezett valamennyi ajánlatot és iratot egy-egy példányban, valamint a pályázati felhívás és a részletes tájékoztató egy eredeti példányát.

31. A részletes tenderfüzet átvevő személyekről/szervezetekről listát kell készíteni, amelyet az ajánlatok felbontásáról készült jegyzőkönyvhöz kell csatolni. Úgyszintén a jegyzőkönyv mellékletét képezi a kiírónak a benyújtott pályázati ajánlatok átvételéről, az azonosításhoz szükséges adatokról (átvételi sorszám és időpont, ha van, a postai bélyegző kelte, stb.) készített nyilvántartást is.

32. Az értékelő szervek

32.1. A benyújtott és érvényes ajánlatokat a kiíró által meghatározott bizottság(ok), vagy személy(ek) értékelik (a továbbiakban együtt: Értékelő Bizottság) és bírálják. el. Az értékeléssel és a bírálattal más-más bizottság(ok) és személy(ek) is megbízható(k). A Képviselő-testület rendelkezhet úgy is, hogy az értékelést végző javaslata alapján a pályázat elbírálását a képviselő-testület végzi.

33. Az Értékelő Bizottság

33.1. Az Értékelő Bizottság az ajánlatok felbontása után felvilágosításokat kérhet a pályázókról annak érdekében, hogy a pályázatok értékelése, illetve összehasonlítása elvégezhető legyen.

33.2. Az Értékelő Bizottság kérdéseit, illetve azokra az érintett pályázó által adott válaszokat írásban kel rögzíteni. Ez nem eredményezheti a pályázati ajánlatban megfogalmazott feltételek megváltoztatását, csak azok értelmezését szolgálhatja.

33.3. Ha a pályázó a kiíró megállapítása szerint az ajánlatának lényegét nem érintő formai okok miatt érvénytelen ajánlatot nyújtott be, a kiíró felhívására legfeljebb öt munkanap alatt pótolhatja a hiányokat. Az ajánlat lényegét nem érintő formai okokat, a hiánypótlás lehetőségét, a pótolható hiányokat, valamint a hiánypótlás határidejét a pályázati kiírásnak kell tartalmazni. Az ajánlat érvényességét a hiánypótlásra rendelkezésre álló idő leteltét követően állapítják meg.

33.4. Az Értékelő Bizottság a pályázatok összehasonlítását a pályázati kiírásban meghatározott szempontok és súlyozások alapján végzi.

33.5. Az ajánlatok értékelésében (elbírálásában) részt vevő személyeket, illetve az általuk felkért szakértőket titoktartási kötelezettség terheli. Az ajánlat értékelésében (elbírálásában) résztvevők az e minőségükben tudomásukra jutott információkat kizárólag a pályázat értékelésének (elbírálásának) e céljára használhatják fel.

34. Az elbírálás

34.1. Az ajánlatok elbírálására nyitva álló határidő nem lehet több negyvenöt napnál. Az elbírálásra nyitva álló határidőről az érintetteket a pályázati kiírásban tájékoztatni kell. Ha e határidőt a kiíró túllépi, a pályázat eredménytelennek minősül.

35. Összeférhetetlenség

35.1. A pályázat értékelésében és elbírálásában részt vevő nem lehet az ajánlatot benyújtó pályázó:

35.2. A 35.1. pontban foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha a pályázat értékelésében és elbírálásában résztvevőtől bármely oknál fogva nem várható el az ügy elfogulatlan megítélése (továbbiakban: elfogultság)

35.3. A pályázat értékelésében és elbírálásában részt vevő köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben bármely, az előzőekben körülírt összeférhetetlenségi ok áll fenn.

35.4. Ezeket a rendelkezéseket a pályázatok értékelésében részt vevő valamennyi személyre (pl. szakértőkre is) megfelelően alkalmazni kell.

35.5. Összeférhetetlenségi ügyben a polgármester, az ő összeférhetetlensége esetén a Képviselő-testület dönt.

36. Érvénytelenség megállapítása

36.1. Az értékelő az ajánlatok felbontását követően köteles megállapítani azt, hogy, melyek azok az ajánlatok, amelyek érvénytelenek. Azok az ajánlattevők, akiknek a pályázatát érvénytelenítették, a pályázati eljárás további szakaszában (szakaszaiban) nem vehetnek részt.

37. Érvénytelenség

37.1. Érvénytelen az ajánlat, ha:

37.2. Az érvénytelen ajánlatot úgy kell tekinteni, mintha az érintett pályázó nem tett volna ajánlatot az adott pályázati eljárás keretében. az ajánlat érvénytelensége a pályázat érvényességét nem érinti.

37.3. Az érvénytelenség csak úgy állapítható meg, ha az ajánlatot a jegyző bevonásával minősítették ilyennek.

38. Eredménytelenség

38.1. Eredménytelen a pályázat, ha:

39. Ajánlat módosítása

39.1. A kiíró a pályázatok elbírálását követően ajánlataik módosítására hívhatja fel a pályázókat akkor, ha a pályázatok azonos, vagy közel azonos tartalmúak, továbbá akkor, ha a kiíró az új ajánlatkéréstől kedvezőbb eredményt vár.

39.2. A kiíró az ajánlattételre felhívhatja a pályázat valamennyi résztvevőjét, vagy az általa meghatározott számú legjobbnak minősített ajánlattevőt. A kiíró az ajánlattételre felhívott pályázók nevét, számát nem köteles nyilvánosságra hozni.

39.3. Az újabb ajánlatkérés – a kiíró döntése szerint – megvalósulhat a kiírásban közölt érvényességi követelmények alkalmazásával, vagy a pályázókkal folytatott tárgyalásokon.

39.4. A kiíró a felhívásban meghatározhatja azokat a feltételeket, melyek vonatkozásában a pályázó új ajánlatot tehet. Ennek hiányában a pályázó korábbi ajánlatának bármely feltételét módosíthatja.

39.5. A kiíró a pályázótól fizetőképességének bizonyítását köteles kérni.

40. A zárójelentés

40.1. Az értékelést végzőnek – valamennyi értékelő által aláírt jegyzőkönyvbe rögzített – zárójelentést kell készítenie.

40.2. A zárójelentésben fel kell tüntetni:

40.3. A zárójelentéshez – az eredmény közzététele után – csatolni kell a pályázatok felbontásáról, illetve ismertetéséről készült jegyzőkönyvet, mellékleteivel együtt, valamint az eredeti pályázati kiírás dokumentációját. Ezek irattározása együtt történhet. A pályázati dokumentációba az eredmény közzététele után a polgármester engedhet betekintést.

41. Az ajánlatok végső sorrendjéről döntéshozót a kiírásban kell megjelölni.

42. A kiíró az ajánlatok elbírálására vonatkozó végső döntését a pályázati kiírásban meghatározott időpontban, ennek hiányában haladéktalanul kihirdeti. A kihirdetésre az ajánlattevőket meg kell hívni. A döntésről a kihirdetését követő 5 munkanapon belül írásban értesíteni kell valamennyi pályázót.

43. A kiíró a pályázat, illetve az ajánlatkérés eredményét ugyanabban a lapban, a döntés rövid indokolásával együtt köteles közzétenni, amelyben a pályázati kiírás közzététele először megtörtént. A közzétételre legkésőbb a szerződés megkötését követő tizenöt munkanapon belül sort kell keríteni.

44. A kiíró zártkörű (meghívásos) pályázat esetében a 43. pontban meghatározott adatokat a pályázatban résztvevőkkel közvetlenül és egyidejűleg írásban is ismerteti.

45. Csak azzal a pályázóval köthető szerződés, aki a pályázatot megnyerte.

46. A szerződést a pályázat eredményének kihirdetése után a lehető legrövidebb időn belül meg kell kötni. A szerződést úgy kell megkötni, hogy a pályázat nyertesének az ajánlati kötöttsége még fennálljon.

47. Ki lehet írni a pályázatot úgy is, hogy a nyertes a szerződés előtt köteles Magyarországon gazdasági társaságot létrehozni. Ha a pályázat nyertesével megkötendő szerződés feltétele az, hogy az Magyarországon gazdasági társaságot alapítson abban az esetben, a kiírt pályázat nyertesének a megkötendő szerződésben kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a pályázati felhívás alapján megkötendő szerződésben rögzített követelményeket az általa alapítandó (alapított) gazdasági társaság alapító okiratában érvényesíteni fogja. Ha ezt nem teljesíti, a kiírót azonnali hatályú felmondási jog illeti meg. Erre a pályázati kiírásban és a megkötendő szerződésben is utalni kell.

48. Ha a pályázat nyertesével a szerződés megkötése meghiúsulna, vagy a szerződés aláírása után a nyertes a szerződést nem teljesíti, és ezért a kiíró a szerződéstől elállt, úgy a kiíró jogosult a soron következővel szerződést kötni, vagy új pályázatot kiírni.

49. A kiíró döntése szerint vagyontárgyak, vagyonrészek értékesíthetők árverés útján is az alábbi rendelkezések figyelembevételével.

50. Az árverés

50.1. Az árverés nyilvános, és azt közjegyző jelenlétében kell lebonyolítani.

50.2. Az árverést az árverés napja előtt legalább harminc nappal hirdetmény közzétételével kell kitűzni.

50.3. A hirdetményt két országos napilapban kell közzétenni.

50.4. A hirdetményben fel kell tüntetni:

50.5. Az árverést a kiíró alkalmazottja, vagy megbízottja foganatosítja. Az árverés során közreműködő személyek összeférhetetlenségére e Szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni.

50.6. Árverésen részt venni és vételi ajánlatot tenni személyesen, vagy meghatalmazás útján lehet. A meghatalmazást közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.

50.7. Az árverésen az egyéb feltételeknek való megfelelés esetén az vehet részt, aki a hirdetményben meghatározott árverési biztosítékot a hirdetményben megjelölt módon és időben letétbe helyezte.

50.8. Az árverés megkezdésekor az árverezőkkel közölni kell az árverésre kerülő vagyontárgy/vagyonrész becsértékét (kikiáltási árát) és fel kell hívni őket ajánlatuk megtételére.

50.9. Az árverést addig kell folytatni, amíg az ajánlattevők ajánlatot tesznek. Ha nincs tovább ajánlat, a felajánlott legmagasabb vételár háromszori kikiáltását követően ki kell jelenteni, hogy a vagyontárgyat/vagyonrészt a legmagasabb vételárat ajánló veheti meg.

50.10. Az árverési vevő letétbe helyezett biztosítékát be kell számítani a vételárba, a többi letevőnek a biztosítékot az árverés befejezése után haladéktalanul vissza kell adni, illetve utalni.

50.11. Az árverési vevő köteles a teljes vételárat az árveréstől számított 15 napon belül megfizetni. Amennyiben a teljes vételárat az árveréstől számított 15 napon belül nem fizet meg az árverési vevő, a biztosítékot elveszíti, és az árverés eredménytelennek minősül.

50.12. Az árverésre bocsátott vagyontárgyon/vagyonrészen az árverési vevő a vételár kifizetésével szerezhet tulajdonjogot, figyelemmel azonban a hatályos jogszabályokra és a vagyontárgyat/vagyonrészt esetlegesen terhelő korlátozásokra.

50.13. A visszavonás tényét közzé kell tenni ugyanazokban a lapokban, ahol a hirdetmény közzétételre került.

50.14. Az árverési felhívás visszavonása esetén az árverési biztosítékot, és amennyiben az árverés tárgyról készült részletes tájékoztató (információs dokumentum) rendelkezésre bocsátása ellenérték fejében történt, úgy az azért fizetett ellenértéket, a dokumentum visszaszolgáltatását követően haladéktalanul vissza kell adni.

50.15. Az árverésről közjegyző által hitelesített jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza az árverés helyét, időpontját, lefolyását, a legmagasabb ajánlat értékét és az ajánlattevő személyét, lakóhelyét, illetve székhelyét.

50.16. Az árverésről készült jegyzőkönyvet az árverést foganatosító személy(ek) és a jegyzőkönyvvezető, valamint az árverési vevő is aláírja.

50.17. Az egyes árverés lebonyolításának részletes szabályait az árverési hirdetményben, vagy az árverés helyén nyilvánosan kifüggesztve kell közzétenni.